Magyar Hírlap, 1993. december (26. évfolyam, 279-291. szám)

1993-12-01 / 279. szám

1993. december 1., szerda Megállapodtak a biztosítók és a biztosítottak A kötelező biztosítás 15 százalékkal nő? Jövőre átlagosan 18 száza­lékkal emelik a kötelező fele­lősségbiztosítás tételeit. A ka­tegóriák szerinti emelés nagy­ságáról a múlt héten tanács­koztak a szakértők, informá­ciónk szerint a biztosítók és a biztosítottak megegyezésre ju­tottak. Nem tudni viszont, hogy az Állami Biztosításfel­ügyelet (Ábif) ezt a javaslatot terjesztette-e jóváhagyásra a Pénzügyminisztérium elé. Nem tudom, hogy az Ábif által múlt pénteken elküldött anyag a mi megállapodásunkat tartalmazta-e — nyilatkozta Kocsis Kálmán, a Magyar Biz­tosítók Szövetségének főtitkár­­helyettese. A biztosításfelügye­let lépéséről hivatalos értesítést a Mabisz mindmáig nem ka­pott. Ezért csupán a biztosí­tók,biztosítottak megállapo­dásáról beszélt Kocsis Kálmán. Megállapodásuk szerint átlago­san személygépkocsik esetében 15,3 százalékkal, motoroknál 0,5, autóbuszoknál 14,1 és te­hergépkocsiknál 38,1 százalék­kal emelkedne a kötelező bizto­sítás díjtételei. Nyilvánvaló, hogy a lista nem végleges, mert a kormányzati oldal (azaz a PM, a KVM, a Belügyminiszté­rium és az ORFK) nem minden esetben értett egyet ezzel a lis­tával. Információ hiányában Kocsis Kálmán nem vállalko­zott arra, hogy — a biztosítás­felügyelet, vagy pedig az elő­terjesztést aláíró pénzügymi­niszter részéről várható — eset­leges eltérés mértékéről nyilat­kozzon. Változik ugyanakkor jövőre a bonus-malus rendszere is, három új kategóriával — B—2, M—1 és M—3 — bővül az eddigi besorolás. Egész napos maratoni tár­gyalás után dőlt el az egyes ka­tegóriák, ezen belül a teherau­tók új biztosítási javaslata. — nyilatkozta Peredi Péter, a Fu­varozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitká­ra. Azt azonban, hogy a biztosí­tásfelügyelet az általuk megál­lapított emeléseket terjesztette-e a pénzügyminiszter elé, ő sem tudta megmondani. Kiderült vi­szont, hogy a biztosítók a kami­onok esetében több mint 70, au­tóbuszoknál 300 százaléknál is nagyobb emelést kívántak. A FUVOSZ azt minden esetben sokallta. A tehergépkocsiknak nincs bonus-malus rendszere, ami természetesen elősegíti a visszaéléseket, s ezzel együtt a kárösszeg növekedését. Peredi Péter szerint a megállapodás megvalósulásával új — a nyu­gat-európaihoz közelítő — nor­mák felé mozdultak. Szakítottak ugyanis azzal a gyakorlattal, hogy az egyes járműkategóriák terheit átcsoportosították más járműcsoportra. Jövő évtől kez­dődően tehát egy-egy járműcso­port a saját kárát fogja csak fi­zetni. •P.K. — Megleptek az ÁV Rt. ve­­zetőjének, a hét elején tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavai, mivel olyan kérdéseket tekint továbbra is nyitottnak a bankkonszolidációval kap­csolatban, amelyekről a kor­mány már korábban határo­zott — mondta kérdésünkre Pongrácz Tibor a bankkon­szolidációs bizottság vezetője. Ismeretes, hogy a bankkon­szolidációval kapcsolatban a pénzügyi tárca és a konszolidá­ciós bizottság vezetői közel két hete azt állították, hogy csak ap­ró technikai részletek tisztázása maradt hátra. Ezek a részletek — mint akkor elhangzott — a bankokkal kötendő újratőkésíté­­si szerződésekhez kötődnek. Az Állami Vagyonkezelő Rt. hét elején tartott sajtótájékozta­tóján elhangzottak azonban arra utalnak, hogy alapvető szem­pontokat sem tisztáztak végle­gesen. Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója ugyanis továbbra is nyitottnak tartja az feltőkésítés során kelet­kező állami tulajdon hovatarto­zásának kérdését, illetve a hitel­konszolidációs kötvények he­lyett az állami garanciavállalást szorgalmazta. Az ÁV Rt. ezek szerint nem fogadta el, azt a ko­rábbi kompormisszumos megol­dást, hogy a Pénzügyminiszté­riumhoz kerüljön a feltőkésítés során a bankokban szerzett tu­lajdonjog, viszont a tulajdon­­részt a minisztérium vagyonke­zelésbe kiadja az ÁV Rt.-nek. Pongrácz Tibor — mint el­mondta — nem tartja szeren­csésnek, s ezért igazán komoly indítványnak sem azt, hogy olyan kérdéseket újratárgyalja­nak, amelyekről korábban a tár­cák és a jegybank vezetőjének jelenlétében döntés született. A bankok és a Pénzügyminisz­térium között kötendő szerződés részleteit már egyeztetik a tőkein­jekcióra váró pénzintézetekkel. A legújabb változat több megkérde­zett bank szerint sokat finomult és elfogadható. A szerződés terveze­te szerint elsőbbségi részvényt kapna az állam 1993 decemberi hatállyal, amelyet a szerződés végrehajtását, azaz 1995 decem­ber 31 -ét követően átalakítanának normális részvénnyé. Az elsőbb­ségi részvénnyel lehetővé válik, hogy az állam a szavazati jogban döntő többséget kapjon, akkor is, ha az általa birtokolt tőkerész nagysága ezt nem indokolná. A tervezet szerint a bankok­nak eleget kell tenniük céltarta­lékolási kötelezettségüknek, azonban az nem derül ki világo­san, hogy a bank milyen előírá­sok figyelembevételével tegye ezt. Hiszen a céltartalékigény el­térő a nemzetközi szabványok, illetve a jelenleg érvényes bank­­felügyeleti előírások szerint. A szerződésben szó van arról is, hogy a bank igazgatósága 1994 áprilisig megvizsgálja az ügyvezetés szakmai alkalmassá­gát, és megteszi a szükségesnek tartott változásokat. Ez azt jelentheti, hogy idén nem lesz változás a feltőkésítés­re váró bankok vezérigazgatói posztjain, viszont arra számítani lehet, hogy a tőkét adó állam megerősíti jelenlétét az igazga­tóságban. A bankkonszolidációban résztvevő bankoknak kötele­zően részt kell venni az adós­konszolidációban, értékeli a konszolidációba bekerült adó­sok által benyújtott reorganizá­ciós pályázatot. Amennyiben el­fogadja, általa meghatározott módon könnyít az adós hitelter­­hein, amennyiben nem, az adós­sal szemben fennálló követelé­sét felajánlja megvételre más hitelező bankoknak, illetve a vagyonkezelő szervezetnek. • Papp Emília / Van esélye az ÁV Rt. bankkonszolidációs javaslatainak? Bankvezércserék csak jövőre várhatók Tarafás Imre szerződését nem hosszabítja meg a mi­niszterelnök, s várhatóan Ko­vács Álmost, a Pénzügymi­nisztérium helyettes-államtit­kárát nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank alelnökének. December 9-én lejár az MNB két alelnökének Bódi Lászlónak és Tarafás Imrének két éves szer­ződése. Információnk szerint Ta­rafás Imrét felmentik állásásból, míg Bódi László nyugdíjba vonul. Szabó Iván pénzügyminiszter hétfő délután közölte velem a hírt, s egyben felajánlotta, hogy minisztériumában, helyettes­ ál­lamtitkárként dolgozzam — fe­lelte érdeklődésünkre Tarafás. Mivel az ajánlatot nem fogad­tam el pályámat feltehetően nem az államigazgatásban foly­tatom —tette hozzá. Egyébként Tarafás nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mi hú­zódhat meg a felmentés hátteré­ben. (Tarafás 1973-tól dolgozott az MNB-ben, közben 1986—88 között az Országos Tervhivatal­ba igazolt át, 1988 októberétől a jegybank elnökhelyettese, 1991 decemberétől alelnöke volt.) Kovács Álmos nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta a hírt. Ugyanakkor a pénzügyminisz­terrel is közölte, hogy szívesen maradna a PM-ben, de tudomá­sul veszi azt is, ha állást kell változtatnia. Szabó Iván pénzügyminiszter ennél bőbeszédűbb volt. El­mondta: nagyon sajnálja, hogy a kiváló makrogazdasági rálá­tással rendelkező helyettes ál­lamtitkára az MNB-ben folytat­ja pályafutását. Ettől függetle­nül ő beszélte rá Kovács Ál­most, hogy elfogadja a jegy­bank alelnöki posztját. A pénz­ügyminiszter reméli, hogy Ko­vács Álmos kinevezésével javul az MNB és a PM közti kapcso­lat. Tarafás Imrének Szabó Iván felajánlotta a PM helyettes ál­lamtitkári helyét. A jelenlegi al­­elnök azonban ezt nem fogadta el. A pénzügyminiszter még nem tudja, kivel tölti be a meg­üresedett helyettes államtitkári posztot, de mint mondta, hama­rosan erről döntés születik. •E.P.-K. M.-V.I. Tarafás Imrét felmentették Kovács Álmos lesz az MNB alelnöke Nem igaz a hír, hogy a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság ta­vasszal szakvéleményt kért vol­na az Állami Bankfelügyelettől (ÁBF) az Oninvest cég betét­gyűjtő tevékenységéről, mint ahogy az tegnap megjelent a Népszabadságban — állította a bankfelügyelet illetékese. Így aztán nem is adhattak olyan fel­világosítást, amely szerint a cégnek engedélye lett volna. Az Oninvestnek ugyanis nem volt engedélye betétgyűjtésre, még ha négy másik tevékeny­ségre kért is. Egyébként pedig pénzt csak bank gyűjthet. En­nek ellenére hosszabb ideje — az országnak pár tucat irodájá­ban — havi 6-10 százalékos ka­matot hirdetve várták az ügyfe­leket. Hétfőn azonban lehúzta ro­lóit a cég, miután valamennyi befektetőnek levelet küldött: a tulajdonosok és az ügyvezetők külföldön tárgyalnak, hogy a betett pénzt 120 napon belül a profittal visszafizethessék. Mint az ÁFB-nél elmondták, az Oninvest azzal áltatja a be­fektetőket, hogy betétjük egy­millió forintig államilag garan­tált. Csakhogy erre nem ad mó­dot semmiféle törvény. Mint ahogy a pénzintézeti törvény ma még nem bünteti ezt a tevékenységet sem, a rendőr­ség legfeljebb a csalás gyanújá­val léphetne fel a cég ellen. MH-kommentár Az egyik legfőbb kérdés per­sze, hogy vajon miképp tudott eddig is működni a cég, több tu­cat hasonló társával együtt? Ki védi a kisbefektetők pénzét? Hol volt eddig is a bankfelügye­let, miért nem lépett? Mint elmondták, igen kevés eszköz áll a rendelkezésükre, hogy az ilyenfajta illegális tevé­kenységek ellen bármit is tehes­senek, írhatnak könyörgő lele­­velet, hogy hagyjanak fel tevé­kenységükkel, ám ennek nem­igen lenne hatása. Talán komo­lyabb eredménye lenne, ha a cégbíróságot értesítik, kezde­ményezze a cégnél a tevékeny­ség beszüntetését, ellenkező esetben ugyanis a cégbíróság­nak joga van a működésüket be­tiltani. Csakhogy az ÁFB egyet­len esetben élt ezzel, s a cégbí­róság akkor is kiegyezett a vál­lalkozóval. A bankfelügyelet te­hát tehetetlenül figyelte az egyébként már teljesen nyilvá­nosan zajló fekete ügyleteket. Úgy tűnik azonban, hogy ta­lán két hónapon belül megoldó­dik a szankcionálás gondja. A nemsokára tárgyalandó pénzin­tézeti törvény és a februárra ki­tűzött Btk. módosításai teszik majd lehetővé, hogy akár bör­tönbüntetéssel is sújtsák az ille­gális betétgyűjtést. Addig azon­ban több cég is bezárhatja ka­puit éppen a büntetés fenyege­tettsége miatt, s távozhat bün­tetlenül a kisbefektetők pénzé­vel. Mert őket láthatóan senki nem védi... • R. Gy. A bankfelügyelet tehetetlen Mi lesz az illegális betétgyűjtők sorsa? GAZDASÁG Új megtakarítási formák a Mezőbanktól Új, lakosságnak szóló meg­takarítási formákról, és a jö­vőre bevezetendő lakossági folyószámla-szolgáltatásról tartott sajtótájékoztatót teg­nap a Mezőbank. Az új papí­rokkal, a rövid távra szóló Sprint és az 1-3 éves lekötést szolgáltó Maraton betét­jeggyel a forrásszerkezetén szeretne változtatni a bank, azaz csökkentené a rövid, né­hány napos bankoktól, illetve takarékszövetkezetektől szár­mazó bankközi hitelek rész­arányát. A bank forrásköltségét is kedvezően befolyásolná, ha népszerű lenne a két betétjegy. Kamatszerkezetüket ugyanis úgy alakította ki a bank, hogy a lekötési idő lejárta előtt bevál­tott betétjegyek csak évi bruttó 1 százalékos kamattal ajándé­kozzák meg a befektetőt. Mi­közben a bank mára legelter­jedtebbé vált banki papírja, a sávos kamatozású kamatozó jegy, a napi kamatelszámolás és a bármikori visszaváltás követ­keztében gyakorlatilag látra szóló betétekre fizet magas ka­matot. A Mezőbank mintegy 30 milliárd forintnyi összes forrá­sai között a lakosságtól szárma­zó megtakarítások nagysága 5 milliárd forint, aminek 80 szá­zaléka származik a kamatozó jegyből. Az új papírokból fél év alatt mintegy 2-3 milliárdnyi forrás beáramlására számít. A papírok fix kamatai átlagos színvonalúak: a névre szólónál fél százalékkal magasabb ka­matlábat fizető bemutatra szóló változat kamatlába 3 hónapra évi bruttó 18, félévre 20, 9 hó­napra 20,5, egy évre pedig 21,5 százalék. A lakossági folyószámla­szolgáltatás beindítását 1994 közepétől tervezi a bank. Az éj­jel-nappal működő pénzkiadó automaták felállítása és az átu­talási rendszer beindítása az előzetes becslések szerint 100- 400 millió forintos beruházást jelent. A tág határokat az ma­gyarázza, hogy a bank a szol­gáltatást lépcsőzetesen kívánja fejleszteni, s a beruházási költ­ség is ennek megfelelően nőne. Arról természetesen nem tudhat előre a bank, hogy az üz­letpolitikai elképzeléseiről mi lesz majd az új tulajdonos véle­ménye. A bankkonszolidáció után, amelynek keretében — mint korábban írtuk — mintegy 5 milliárdos tőkeinjekcióra szá­mít a pénzintézet, az állam dön­tő tulajdoni részhez jut. A sajtótájékoztatón — egy kérdésre válaszként — elhang­zott, hogy a korábban sokat emlegetett fúziós tervek most nincsenek napirenden. •P.E. December elsejétől az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási székéből távozik Balázs Péter, utódjául Locsmándi Béla, minisztériumi szakigazgatási főtitkárt jelölte a kormány. Felmentésére a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter javaslatára — az ipari és kereskedelmi miniszter kezdeményezésére­­ került sor. Balázs Péter másfél éve még a külgazdasági minisztériumban tevékenykedett, most pedig az ipari tárcától is megválik, hogy valószínűleg nagykövetként folytassa pályáját. Távozása okáról és további terveiről kérdeztük a leköszönő államtitkárt. ■— Mi az oka újabb pályamó­dosításának? — Nincs szó pályamódosí­tásról. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba Szabó Iván hí­vására jöttem másfél évvel ez­előtt. Azzal a számomra igen vonzó feladattal, hogy ezt a sokágú minisztériumot moder­nizáljuk, integráljuk a belkeres­kedelmi, turisztikai, energia-, építő- és feldolgozóipari ága­kat, illetve elindítsuk az európai integráció útján. Úgy gondo­lom, a kezdő lépések sikeresen megtörténtek, s ehhez magam is hozzájárultam. A magyar ipar és kereskedelem kinyílt az in­tegráció felé a fogyasztóvéde­lem, közületi beszerzés, egye­bek terén. Úgy látom, nem konfliktussal, hanem megegye­zéssel távozom. A minisztérium új vezetése már nem tart igényt az én munkámra, s magam sem kívántam tovább maradni. Egyébként mindennel együtt ebben a székben, ebben a vá­lasztási ciklusban én ültem a legtovább. Elődeim alig 1-1 évig maradtak posztjukon. — Távozása oka Latorcai Já­nos minszterrel való konfliktu­sa? — Nyílt konfliktusokra nem került sor. Amit azonban koráb­ban vállaltam, abban nem igé­nyelték további tevékenységemet. — Ez azt jelenti, hogy a Sza­bó Iván által korábban kijelölt iparpolitikai koncepció meg­változott? — Erről a jelenlegi minisz­tert kellene megkérdezni. — Igaz-e, hogy önt a válasz­tási kampány előtt nem látták igazán szívesen posztján, s vég­ső soron ezért kényszerült távo­zásra? — Előbb kértem távozáso­mat, mint azt miniszterem tette. Már tavasszal jeleztem, hogy nem fog működni együttműkö­désünk. Latorcai saját csoportot épített, s ebbe a csapatba én nem férek bele. Én nem politizálok, köztisztviselőként neutrális ad­minisztrációra törekedtem. Úgy vélem, nem léptem ki e szerep­ből, de úgy látszik, a neutrális közigazgatás itt már nem ele­gendő. Nem menesztettek, de felmentésemet megkönnyebbü­léssel vettem tudomásul. Azt hi­szem az lett volna nehezebb, ha azt mondják, maradjak. — Mégsem távolodik el a köz szolgálatától, hiszen infor­mációink szerint Ön a jövőben Magyarország dániai nagykö­veteként fog tevékenykedni. Mit tart legfontosabb feladatának ilyen minőségében? — Jó szívvel szolgálom to­vábbra is a közt a külügyi pá­lyán. Kész tényekről még nem lehet azonban beszélni, hiszen csak ezután hallgat meg a parla­ment külügyi bizottsága, s dönt alkalmasságomról. Egyébként a terület nem idegen számomra, hiszen 25 éve a külgazdaság te­rületén dolgozom, s Brüsszel­ben évekig voltam kereskedel­mi tanácsos. Vannak hát fogal­maim a gazdaságdiplomáciáról. Most csupán annyi történik, hogy a gazdaság bizonyos ágá­nak képviseletét az ország kép­viseletével váltom fel. Úgy gon­dolom, leginkább az Európai Közösség területén tudom szol­gálni Magyarországot. A feladat most, hogy meghatározó pia­cunkkal — az EK külkereske­delmi forgalmunk több mint fe­lét teszi ki — a legszorosabb kapcsolódási formát keressük meg, amely még nem káros. Mindenekelőtt a fokozatosságot kell szem előtt tartani, s a fel­zárkózásunkat elősegíteni. • V. F. I. A NAP INTERJÚJA Balázs Péterrel „Nehezebb lett volna maradni” Jövőre az adószámra is várni kell Jövőre az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kö­vetkeztében a cégbírósági be­jegyzés, az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása előtt kell az adóhatóságtól adószámot kérni. Az adószám megadása azonban nem lesz automati­kus, mint eddig. Előzetes vizs­gálat keretében döntik majd el, hogy az adószámot kérő vállalkozó adatai megfelelnek­­­ a valóságnak. Az APEH ez­zel akarja kiszűrni, hogy fik­tív vállalkozások alakuljanak — mondta Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője. Az adószám kiadását 30 na­pon belül bírálják majd el. Az APEH idén mintegy 10 ezer preventív ellenőrzést vég­zett. A preventív vizsgálatok célja, hogy a kezdő és kisvállal­kozók figyelmét felhívják az esetleg elkövetett hiányossá­gokra, megmondják nekik, mi­lyen elvárásokat kell teljesíteni­ük az A­PEH felé. Éppen ezért az ilyen típusú ellenőrzéseket általában nem követi bírság. Idén is a vizsgált vállalkozások 99 százalékában nem került sor erre — mondta Hajdú Miklós­né, az APEH tegnapi háttérbe­szélgetésén. Ettől függetlenül az idén így ellenőrzött vállalkozá­sok 55 százalékánál találtak hiá­nyosságokat. A leggyakrabban elkövetett hibák közé tartozik, hogy a vállalkozások adataiban történt változásokat nem jelen­tik be, a pénztárkönyvet, napló­­főkönyvet hiányosan vezetik, nem végeznek havi zárásokat, üres sorokat hagynak a könyve­lésben. Igaz azonban, hogy ezeknél a vállalkozásoknál az APEH nem bírságol, de a súlyosabb hiá­nyosságokat elkövető adóala­nyokat később ismételten elle­nőrzik. Az APEH ilyen típusú ellen­őrzéseinek célja az is, hogy az adóhatóság képet kapjon a vál­lalkozásról. Sok esetben ugyan­is nincs is olyan ház, amely a vállalkozás telephelyeként van feltüntetve. Budapesten például novemberben 800 vállalkozást vizsgáltak — az október 1-je és 31-e között alakultakat — és 100-ról (12,5 százalék) egyér­telműen kiderült, hogy fiktív. Ezeknél a cégeknél azonnal le­tiltották az áfa visszaigénylési lehetőségeket. A preventív ellenőrzésbe be­vont kezdő vállalkozásokat gya­korlatilag ad-hoc jellegűen vá­lasztják ki. A megyei adóható­ságok döntik el, milyen ismérv alapján veszik górcső alá ezeket a cégeket. •K. M. December közepén kezdő­dik a Westel 900 Mobil Táv­közlési Rt. GSM rádiótelefon­rendszerének műszaki próba­üzeme — jelentik be a Matáv és az amerikai US West ve­gyesvállalatának mai sajtótájé­koztatóján. A rendszer, elsősorban az igen bonyolult szoftverek teszte­lése után, a tervek szerint 1994 áprilisában indul a szolgáltatást előfizetők — először a budapes­tiek — részére, csaknem negy­venezres kapacitással. Másfél év alatt, fokozatosan terjesztik ki a digitális, 900 megaherzes mobil­­telefon hálózatot először a me­gyeszékhelyekre, majd a főutak mentén, végül az egész országra. A Westel 900 pontos árai még nem ismeretesek, mivel a veze­tékes hálózat használatáért fize­tendő tarifáról még nem állapod­tak meg a Matáv-val, de annyi bizonyos, hogy külön csomago­kat fognak ajánlani a kis- és nagyfogyasztóknak. Az előb­bieknek az a változat lesz kedve­zőbb, amelyben viszonylag ala­csony a belépési és a havi előfi­zetési, de magasabb a percen­kénti díj, a sokat beszélő intéz­ményeknek szánt verzióban pe­dig ez utóbbi lesz alacsonyabb, így átlagosan 25 000 forintért le­het „számot” kapni, havonta 1500-2500 forintot kell fizetni, egy perc telefonálás ára pedig csúcsidőben 15-25, máskor mintegy 10 forint lesz. Az 1990- től működő — a Westel Rádióte­lefon Kft. által üzemeltetett — 450 megaherzes, analóg, NMT hálózatban (amely egyébként ép­pen mostanában fedi le az egész ország területét) a hívott fél is fi­zet. Ez az új szisztémában már nem lesz így, sőt fokozatosan az NMT 450 előfizetők számára is megszűnik. A két rendszerből különben közvetlenül lehet majd áttelefonálni egymásba. A GSM rendszer — amelyet minden eddiginél több, 35-40 különféle szolgáltatással együtt vezetnek be — legfőbb előnye, hogy páneurópai, de jó eséllyel pályázik a világszabvánnyá vá­lásra is. Ezért egyrészt — amennyiben sikerül megállapod­ni a társszolgáltatókkal — az előfizetők közvetlenül kommu­nikálhatnak külföldre, másrészt a berendezések ára — a nagy so­rozat miatt — várhatóan néhány éven belül drasztikusan csökken­ni fog. Készüléket egyébként nem is kell minden előfizetőnek vásárolni, elegendő az azonosító kártya (SIM) beszerzése, amely bármely GSM telefonba bedug­ható. A számlázás is az előfize­tői lapocskák szerint történik. • Tevan Imre Ezentúl a hívott fél nem fizet Áprilisban indul a Westel GSM — MAGYAR HÍRLAP 11 —11 Elkelt a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Az orosz Interprocom Kft. vásárolhatja meg a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár részvé­nyeinek 51 százalékát— tud­tuk meg a tegnapi sajtótájékoz­tatón. Húsz százalékot az MRP vehet meg, 7,4 százalék a nagy­­kanizsai önkormányzaté, s 22 százalék egyelőre az ÁVÜ tu­lajdonában marad. A 1,5 mil­liárd forinttal bejegyzett tár­saság többségi részét 80 száza­lékos árfolyamon, készpénzzel fizetheti ki a nyertes. Kérdésünkre válaszolva Both János ÁVÜ igazgató elmondta: egyrészt­ a legjobb ajánlattevő nyert, másrészt a társaság leg­fontosabb megrendelője a vevő. Mint Vékási János vezérigazgató hangsúlyozta: az rt.-nek nincs hitele, s a stabil pénzügyi helyzet kialakításában is jelentős szerepe volt az orosz partnernek. A ’92- ben mélypontra került cég 1,5 milliárd forintos törzstőkével lét­rehozta a DKG-East Kft.-t, amelybe az orosz megrendelő 8 millió dollárt fektetett be, s ezzel 47 százalék részesedést szerzett. Ezzel a tranzakcióval elérték, hogy az rt. tavaly 200 millió nyereséget, idén pedig várhatóan 100 milliót ér el. A vevő képvisletében meg­szólaló Mihail Nyikolajevics Rahimkulov vezérigazgató el­mondta: cége évente 500 köb­méter gázt termel ki, éves for­galma eléri a 350 millió dollárt. A nagykanizsai gyártól azért vásárolt eddig is, mivel a tőke­­piacokon beszerezhető termé­kekhez képest 20 százalékkal olcsóbban jutott hozzá az ugya­nolyan jó minőségű áruhoz. A várhatóan februárban aláírandó együttműködési szerződés a tár­saság két-háromszoros kapaci­tásbővülését eredményezi. A kft. az első évben 28 millió dolláros megrendelést írt alá az orosz partnerrel, aki 250 millió forintos fejlesztést is végrehajtott — mondta Mádé Károly, a kft ügyvezető igazgatója. A foglal­koztatottak száma 24 százalék­kal nőtt, s a fizetések az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A hazánkból a FÁK országaiba ex­portált gépipari termékek 10 szá­zalékát a kft. szállította. • Nagy Ildikó Eredménytelen a Dunapackra kiírt pályázat A Dunapack Rt. privatizá­ciós pályázata eredménytele­nül zárult — döntött az Álla­mi Vagyonügynökség igaz­gatótanácsa. Az egyik pályá­zat érvénytelen volt, a másik ajánlattevő pedig a 14 mil­liárd forint könyv szerinti ér­téken nyilvántartott cég 59,7 százalékát 1,6 milliárd forin­tért szándékozott megvenni. A pályázó, a Prinzhorn cso­porthoz tartozó Hamburger és Mosburger Ag. eddig már ki­sebbségi részt szerzett a cégben, a 40 százalékot 900 millió schillingért nyert el licitáláson. A szolnoki gyárnak 1,9 milliárd forint a lejárt tartozása, s 900 millió forint a a kamatteher. Hozzá kell tenni, hogy a pályá­zati kiírás szerint a nyertesnek vállalnia kellett volna a Szolno­ki papírgyár újra­indítását is. Itt a Prinzhorn csoport másik tagja a többségi tulajdonos. Vélemé­nyük szerint az újraindítás költ­sége 300-400 millió schilling, míg az ÁVÜ álláspontja szerint a teljes felújításhoz csupán 1,2 milliárd forint szükséges. Prinz­­her úr ajánlata szerint, ha sike­resen újraélesztik a szolnoki gyárat, akkor három év múlva megkapnák az ÁVÜ 46 százalé­kos részesedését, ha újra be kell zárni, akkor az ÁVÜ visszavá­sárolja az osztrák 51 százalékot. Sem a Dunapackért ajánlott méltánytalanul alacsony vétel­árat, sem a szolnoki gyár újrain­dításának feltételeit nem fogad­ta el az igazgató tanács — mondta Rácz Ernő, ügyvezető igazgatóhelyettes. A két céget külön választva, januárban új pályázatot ír ki az ÁVÜ az idén 200 millió forint nyereséget produkáló Dunapackra. Az it-n két privatizációs dön­tés született. A Tolna megyei Népbolt Rt. 52 százalékát kite­vő 171 millió forint névértékű részvénycsomagot 118 százalé­kos árfolyamon a Copé Kft. vá­sárolhatja meg. A Nógrád Ke­reskedelmi Rt. 209 millió fo­rintnyi részvénycsomagját, a cég 55,8 százalékát 80 százalé­kos árfolyamon veheti meg az MRP-szervezet. A Mahir Rt. (428 millió saját tőke) privatizá­ciós pályázatának első fordulója után 3 pályázót választott ki az it. A második fordulóban a B­­Reklám Kft., a Szigethy és tár­sai Kft., s a Tóth-ker Kft. teheti meg ajánlatát. Januárban az Inter-Európa Bank részvényeit kizárólag kár­pótlási jegy ellenében ajánlja. A Chemol Service Kft. tulajdoná­ban lévő 221 millió forint név­értékű IFB-részvény, s a Metal Vagyonkezelő Kft. 143 millió forint névértékű IFB-részvénye kerülhet piacra. Három átalakulásról is dön­tött az it. A Győr és Vidéke Sü­tőipari Vállalat (226 millió jegyzett tőke), a a Szamos men­ti Állami Tangazdaság (51 mil­lió jegyzett tőke), s a BHG Hír­adástechnikai Vállalat alakulhat részvénytársasággá. •N. I.

Next