Magyar Hírlap, 1993. december (26. évfolyam, 279-291. szám)
1993-12-01 / 279. szám
1993. december 1., szerda Megállapodtak a biztosítók és a biztosítottak A kötelező biztosítás 15 százalékkal nő? Jövőre átlagosan 18 százalékkal emelik a kötelező felelősségbiztosítás tételeit. A kategóriák szerinti emelés nagyságáról a múlt héten tanácskoztak a szakértők, információnk szerint a biztosítók és a biztosítottak megegyezésre jutottak. Nem tudni viszont, hogy az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif) ezt a javaslatot terjesztette-e jóváhagyásra a Pénzügyminisztérium elé. Nem tudom, hogy az Ábif által múlt pénteken elküldött anyag a mi megállapodásunkat tartalmazta-e — nyilatkozta Kocsis Kálmán, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkárhelyettese. A biztosításfelügyelet lépéséről hivatalos értesítést a Mabisz mindmáig nem kapott. Ezért csupán a biztosítók,biztosítottak megállapodásáról beszélt Kocsis Kálmán. Megállapodásuk szerint átlagosan személygépkocsik esetében 15,3 százalékkal, motoroknál 0,5, autóbuszoknál 14,1 és tehergépkocsiknál 38,1 százalékkal emelkedne a kötelező biztosítás díjtételei. Nyilvánvaló, hogy a lista nem végleges, mert a kormányzati oldal (azaz a PM, a KVM, a Belügyminisztérium és az ORFK) nem minden esetben értett egyet ezzel a listával. Információ hiányában Kocsis Kálmán nem vállalkozott arra, hogy — a biztosításfelügyelet, vagy pedig az előterjesztést aláíró pénzügyminiszter részéről várható — esetleges eltérés mértékéről nyilatkozzon. Változik ugyanakkor jövőre a bonus-malus rendszere is, három új kategóriával — B—2, M—1 és M—3 — bővül az eddigi besorolás. Egész napos maratoni tárgyalás után dőlt el az egyes kategóriák, ezen belül a teherautók új biztosítási javaslata. — nyilatkozta Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára. Azt azonban, hogy a biztosításfelügyelet az általuk megállapított emeléseket terjesztette-e a pénzügyminiszter elé, ő sem tudta megmondani. Kiderült viszont, hogy a biztosítók a kamionok esetében több mint 70, autóbuszoknál 300 százaléknál is nagyobb emelést kívántak. A FUVOSZ azt minden esetben sokallta. A tehergépkocsiknak nincs bonus-malus rendszere, ami természetesen elősegíti a visszaéléseket, s ezzel együtt a kárösszeg növekedését. Peredi Péter szerint a megállapodás megvalósulásával új — a nyugat-európaihoz közelítő — normák felé mozdultak. Szakítottak ugyanis azzal a gyakorlattal, hogy az egyes járműkategóriák terheit átcsoportosították más járműcsoportra. Jövő évtől kezdődően tehát egy-egy járműcsoport a saját kárát fogja csak fizetni. •P.K. — Megleptek az ÁV Rt. vezetőjének, a hét elején tartott sajtótájékoztatón elhangzott szavai, mivel olyan kérdéseket tekint továbbra is nyitottnak a bankkonszolidációval kapcsolatban, amelyekről a kormány már korábban határozott — mondta kérdésünkre Pongrácz Tibor a bankkonszolidációs bizottság vezetője. Ismeretes, hogy a bankkonszolidációval kapcsolatban a pénzügyi tárca és a konszolidációs bizottság vezetői közel két hete azt állították, hogy csak apró technikai részletek tisztázása maradt hátra. Ezek a részletek — mint akkor elhangzott — a bankokkal kötendő újratőkésítési szerződésekhez kötődnek. Az Állami Vagyonkezelő Rt. hét elején tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak azonban arra utalnak, hogy alapvető szempontokat sem tisztáztak véglegesen. Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója ugyanis továbbra is nyitottnak tartja az feltőkésítés során keletkező állami tulajdon hovatartozásának kérdését, illetve a hitelkonszolidációs kötvények helyett az állami garanciavállalást szorgalmazta. Az ÁV Rt. ezek szerint nem fogadta el, azt a korábbi kompormisszumos megoldást, hogy a Pénzügyminisztériumhoz kerüljön a feltőkésítés során a bankokban szerzett tulajdonjog, viszont a tulajdonrészt a minisztérium vagyonkezelésbe kiadja az ÁV Rt.-nek. Pongrácz Tibor — mint elmondta — nem tartja szerencsésnek, s ezért igazán komoly indítványnak sem azt, hogy olyan kérdéseket újratárgyaljanak, amelyekről korábban a tárcák és a jegybank vezetőjének jelenlétében döntés született. A bankok és a Pénzügyminisztérium között kötendő szerződés részleteit már egyeztetik a tőkeinjekcióra váró pénzintézetekkel. A legújabb változat több megkérdezett bank szerint sokat finomult és elfogadható. A szerződés tervezete szerint elsőbbségi részvényt kapna az állam 1993 decemberi hatállyal, amelyet a szerződés végrehajtását, azaz 1995 december 31 -ét követően átalakítanának normális részvénnyé. Az elsőbbségi részvénnyel lehetővé válik, hogy az állam a szavazati jogban döntő többséget kapjon, akkor is, ha az általa birtokolt tőkerész nagysága ezt nem indokolná. A tervezet szerint a bankoknak eleget kell tenniük céltartalékolási kötelezettségüknek, azonban az nem derül ki világosan, hogy a bank milyen előírások figyelembevételével tegye ezt. Hiszen a céltartalékigény eltérő a nemzetközi szabványok, illetve a jelenleg érvényes bankfelügyeleti előírások szerint. A szerződésben szó van arról is, hogy a bank igazgatósága 1994 áprilisig megvizsgálja az ügyvezetés szakmai alkalmasságát, és megteszi a szükségesnek tartott változásokat. Ez azt jelentheti, hogy idén nem lesz változás a feltőkésítésre váró bankok vezérigazgatói posztjain, viszont arra számítani lehet, hogy a tőkét adó állam megerősíti jelenlétét az igazgatóságban. A bankkonszolidációban résztvevő bankoknak kötelezően részt kell venni az adóskonszolidációban, értékeli a konszolidációba bekerült adósok által benyújtott reorganizációs pályázatot. Amennyiben elfogadja, általa meghatározott módon könnyít az adós hitelterhein, amennyiben nem, az adóssal szemben fennálló követelését felajánlja megvételre más hitelező bankoknak, illetve a vagyonkezelő szervezetnek. • Papp Emília / Van esélye az ÁV Rt. bankkonszolidációs javaslatainak? Bankvezércserék csak jövőre várhatók Tarafás Imre szerződését nem hosszabítja meg a miniszterelnök, s várhatóan Kovács Álmost, a Pénzügyminisztérium helyettes-államtitkárát nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank alelnökének. December 9-én lejár az MNB két alelnökének Bódi Lászlónak és Tarafás Imrének két éves szerződése. Információnk szerint Tarafás Imrét felmentik állásásból, míg Bódi László nyugdíjba vonul. Szabó Iván pénzügyminiszter hétfő délután közölte velem a hírt, s egyben felajánlotta, hogy minisztériumában, helyettes államtitkárként dolgozzam — felelte érdeklődésünkre Tarafás. Mivel az ajánlatot nem fogadtam el pályámat feltehetően nem az államigazgatásban folytatom —tette hozzá. Egyébként Tarafás nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mi húzódhat meg a felmentés hátterében. (Tarafás 1973-tól dolgozott az MNB-ben, közben 1986—88 között az Országos Tervhivatalba igazolt át, 1988 októberétől a jegybank elnökhelyettese, 1991 decemberétől alelnöke volt.) Kovács Álmos nem erősítette meg, igaz nem is cáfolta a hírt. Ugyanakkor a pénzügyminiszterrel is közölte, hogy szívesen maradna a PM-ben, de tudomásul veszi azt is, ha állást kell változtatnia. Szabó Iván pénzügyminiszter ennél bőbeszédűbb volt. Elmondta: nagyon sajnálja, hogy a kiváló makrogazdasági rálátással rendelkező helyettes államtitkára az MNB-ben folytatja pályafutását. Ettől függetlenül ő beszélte rá Kovács Álmost, hogy elfogadja a jegybank alelnöki posztját. A pénzügyminiszter reméli, hogy Kovács Álmos kinevezésével javul az MNB és a PM közti kapcsolat. Tarafás Imrének Szabó Iván felajánlotta a PM helyettes államtitkári helyét. A jelenlegi alelnök azonban ezt nem fogadta el. A pénzügyminiszter még nem tudja, kivel tölti be a megüresedett helyettes államtitkári posztot, de mint mondta, hamarosan erről döntés születik. •E.P.-K. M.-V.I. Tarafás Imrét felmentették Kovács Álmos lesz az MNB alelnöke Nem igaz a hír, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság tavasszal szakvéleményt kért volna az Állami Bankfelügyelettől (ÁBF) az Oninvest cég betétgyűjtő tevékenységéről, mint ahogy az tegnap megjelent a Népszabadságban — állította a bankfelügyelet illetékese. Így aztán nem is adhattak olyan felvilágosítást, amely szerint a cégnek engedélye lett volna. Az Oninvestnek ugyanis nem volt engedélye betétgyűjtésre, még ha négy másik tevékenységre kért is. Egyébként pedig pénzt csak bank gyűjthet. Ennek ellenére hosszabb ideje — az országnak pár tucat irodájában — havi 6-10 százalékos kamatot hirdetve várták az ügyfeleket. Hétfőn azonban lehúzta rolóit a cég, miután valamennyi befektetőnek levelet küldött: a tulajdonosok és az ügyvezetők külföldön tárgyalnak, hogy a betett pénzt 120 napon belül a profittal visszafizethessék. Mint az ÁFB-nél elmondták, az Oninvest azzal áltatja a befektetőket, hogy betétjük egymillió forintig államilag garantált. Csakhogy erre nem ad módot semmiféle törvény. Mint ahogy a pénzintézeti törvény ma még nem bünteti ezt a tevékenységet sem, a rendőrség legfeljebb a csalás gyanújával léphetne fel a cég ellen. MH-kommentár Az egyik legfőbb kérdés persze, hogy vajon miképp tudott eddig is működni a cég, több tucat hasonló társával együtt? Ki védi a kisbefektetők pénzét? Hol volt eddig is a bankfelügyelet, miért nem lépett? Mint elmondták, igen kevés eszköz áll a rendelkezésükre, hogy az ilyenfajta illegális tevékenységek ellen bármit is tehessenek, írhatnak könyörgő lelevelet, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel, ám ennek nemigen lenne hatása. Talán komolyabb eredménye lenne, ha a cégbíróságot értesítik, kezdeményezze a cégnél a tevékenység beszüntetését, ellenkező esetben ugyanis a cégbíróságnak joga van a működésüket betiltani. Csakhogy az ÁFB egyetlen esetben élt ezzel, s a cégbíróság akkor is kiegyezett a vállalkozóval. A bankfelügyelet tehát tehetetlenül figyelte az egyébként már teljesen nyilvánosan zajló fekete ügyleteket. Úgy tűnik azonban, hogy talán két hónapon belül megoldódik a szankcionálás gondja. A nemsokára tárgyalandó pénzintézeti törvény és a februárra kitűzött Btk. módosításai teszik majd lehetővé, hogy akár börtönbüntetéssel is sújtsák az illegális betétgyűjtést. Addig azonban több cég is bezárhatja kapuit éppen a büntetés fenyegetettsége miatt, s távozhat büntetlenül a kisbefektetők pénzével. Mert őket láthatóan senki nem védi... • R. Gy. A bankfelügyelet tehetetlen Mi lesz az illegális betétgyűjtők sorsa? GAZDASÁG Új megtakarítási formák a Mezőbanktól Új, lakosságnak szóló megtakarítási formákról, és a jövőre bevezetendő lakossági folyószámla-szolgáltatásról tartott sajtótájékoztatót tegnap a Mezőbank. Az új papírokkal, a rövid távra szóló Sprint és az 1-3 éves lekötést szolgáltó Maraton betétjeggyel a forrásszerkezetén szeretne változtatni a bank, azaz csökkentené a rövid, néhány napos bankoktól, illetve takarékszövetkezetektől származó bankközi hitelek részarányát. A bank forrásköltségét is kedvezően befolyásolná, ha népszerű lenne a két betétjegy. Kamatszerkezetüket ugyanis úgy alakította ki a bank, hogy a lekötési idő lejárta előtt beváltott betétjegyek csak évi bruttó 1 százalékos kamattal ajándékozzák meg a befektetőt. Miközben a bank mára legelterjedtebbé vált banki papírja, a sávos kamatozású kamatozó jegy, a napi kamatelszámolás és a bármikori visszaváltás következtében gyakorlatilag látra szóló betétekre fizet magas kamatot. A Mezőbank mintegy 30 milliárd forintnyi összes forrásai között a lakosságtól származó megtakarítások nagysága 5 milliárd forint, aminek 80 százaléka származik a kamatozó jegyből. Az új papírokból fél év alatt mintegy 2-3 milliárdnyi forrás beáramlására számít. A papírok fix kamatai átlagos színvonalúak: a névre szólónál fél százalékkal magasabb kamatlábat fizető bemutatra szóló változat kamatlába 3 hónapra évi bruttó 18, félévre 20, 9 hónapra 20,5, egy évre pedig 21,5 százalék. A lakossági folyószámlaszolgáltatás beindítását 1994 közepétől tervezi a bank. Az éjjel-nappal működő pénzkiadó automaták felállítása és az átutalási rendszer beindítása az előzetes becslések szerint 100- 400 millió forintos beruházást jelent. A tág határokat az magyarázza, hogy a bank a szolgáltatást lépcsőzetesen kívánja fejleszteni, s a beruházási költség is ennek megfelelően nőne. Arról természetesen nem tudhat előre a bank, hogy az üzletpolitikai elképzeléseiről mi lesz majd az új tulajdonos véleménye. A bankkonszolidáció után, amelynek keretében — mint korábban írtuk — mintegy 5 milliárdos tőkeinjekcióra számít a pénzintézet, az állam döntő tulajdoni részhez jut. A sajtótájékoztatón — egy kérdésre válaszként — elhangzott, hogy a korábban sokat emlegetett fúziós tervek most nincsenek napirenden. •P.E. December elsejétől az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási székéből távozik Balázs Péter, utódjául Locsmándi Béla, minisztériumi szakigazgatási főtitkárt jelölte a kormány. Felmentésére a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter javaslatára — az ipari és kereskedelmi miniszter kezdeményezésére került sor. Balázs Péter másfél éve még a külgazdasági minisztériumban tevékenykedett, most pedig az ipari tárcától is megválik, hogy valószínűleg nagykövetként folytassa pályáját. Távozása okáról és további terveiről kérdeztük a leköszönő államtitkárt. ■— Mi az oka újabb pályamódosításának? — Nincs szó pályamódosításról. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba Szabó Iván hívására jöttem másfél évvel ezelőtt. Azzal a számomra igen vonzó feladattal, hogy ezt a sokágú minisztériumot modernizáljuk, integráljuk a belkereskedelmi, turisztikai, energia-, építő- és feldolgozóipari ágakat, illetve elindítsuk az európai integráció útján. Úgy gondolom, a kezdő lépések sikeresen megtörténtek, s ehhez magam is hozzájárultam. A magyar ipar és kereskedelem kinyílt az integráció felé a fogyasztóvédelem, közületi beszerzés, egyebek terén. Úgy látom, nem konfliktussal, hanem megegyezéssel távozom. A minisztérium új vezetése már nem tart igényt az én munkámra, s magam sem kívántam tovább maradni. Egyébként mindennel együtt ebben a székben, ebben a választási ciklusban én ültem a legtovább. Elődeim alig 1-1 évig maradtak posztjukon. — Távozása oka Latorcai János minszterrel való konfliktusa? — Nyílt konfliktusokra nem került sor. Amit azonban korábban vállaltam, abban nem igényelték további tevékenységemet. — Ez azt jelenti, hogy a Szabó Iván által korábban kijelölt iparpolitikai koncepció megváltozott? — Erről a jelenlegi minisztert kellene megkérdezni. — Igaz-e, hogy önt a választási kampány előtt nem látták igazán szívesen posztján, s végső soron ezért kényszerült távozásra? — Előbb kértem távozásomat, mint azt miniszterem tette. Már tavasszal jeleztem, hogy nem fog működni együttműködésünk. Latorcai saját csoportot épített, s ebbe a csapatba én nem férek bele. Én nem politizálok, köztisztviselőként neutrális adminisztrációra törekedtem. Úgy vélem, nem léptem ki e szerepből, de úgy látszik, a neutrális közigazgatás itt már nem elegendő. Nem menesztettek, de felmentésemet megkönnyebbüléssel vettem tudomásul. Azt hiszem az lett volna nehezebb, ha azt mondják, maradjak. — Mégsem távolodik el a köz szolgálatától, hiszen információink szerint Ön a jövőben Magyarország dániai nagyköveteként fog tevékenykedni. Mit tart legfontosabb feladatának ilyen minőségében? — Jó szívvel szolgálom továbbra is a közt a külügyi pályán. Kész tényekről még nem lehet azonban beszélni, hiszen csak ezután hallgat meg a parlament külügyi bizottsága, s dönt alkalmasságomról. Egyébként a terület nem idegen számomra, hiszen 25 éve a külgazdaság területén dolgozom, s Brüsszelben évekig voltam kereskedelmi tanácsos. Vannak hát fogalmaim a gazdaságdiplomáciáról. Most csupán annyi történik, hogy a gazdaság bizonyos ágának képviseletét az ország képviseletével váltom fel. Úgy gondolom, leginkább az Európai Közösség területén tudom szolgálni Magyarországot. A feladat most, hogy meghatározó piacunkkal — az EK külkereskedelmi forgalmunk több mint felét teszi ki — a legszorosabb kapcsolódási formát keressük meg, amely még nem káros. Mindenekelőtt a fokozatosságot kell szem előtt tartani, s a felzárkózásunkat elősegíteni. • V. F. I. A NAP INTERJÚJA Balázs Péterrel „Nehezebb lett volna maradni” Jövőre az adószámra is várni kell Jövőre az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében a cégbírósági bejegyzés, az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása előtt kell az adóhatóságtól adószámot kérni. Az adószám megadása azonban nem lesz automatikus, mint eddig. Előzetes vizsgálat keretében döntik majd el, hogy az adószámot kérő vállalkozó adatai megfelelnek a valóságnak. Az APEH ezzel akarja kiszűrni, hogy fiktív vállalkozások alakuljanak — mondta Hajdú Miklósné, az APEH főosztályvezetője. Az adószám kiadását 30 napon belül bírálják majd el. Az APEH idén mintegy 10 ezer preventív ellenőrzést végzett. A preventív vizsgálatok célja, hogy a kezdő és kisvállalkozók figyelmét felhívják az esetleg elkövetett hiányosságokra, megmondják nekik, milyen elvárásokat kell teljesíteniük az APEH felé. Éppen ezért az ilyen típusú ellenőrzéseket általában nem követi bírság. Idén is a vizsgált vállalkozások 99 százalékában nem került sor erre — mondta Hajdú Miklósné, az APEH tegnapi háttérbeszélgetésén. Ettől függetlenül az idén így ellenőrzött vállalkozások 55 százalékánál találtak hiányosságokat. A leggyakrabban elkövetett hibák közé tartozik, hogy a vállalkozások adataiban történt változásokat nem jelentik be, a pénztárkönyvet, naplófőkönyvet hiányosan vezetik, nem végeznek havi zárásokat, üres sorokat hagynak a könyvelésben. Igaz azonban, hogy ezeknél a vállalkozásoknál az APEH nem bírságol, de a súlyosabb hiányosságokat elkövető adóalanyokat később ismételten ellenőrzik. Az APEH ilyen típusú ellenőrzéseinek célja az is, hogy az adóhatóság képet kapjon a vállalkozásról. Sok esetben ugyanis nincs is olyan ház, amely a vállalkozás telephelyeként van feltüntetve. Budapesten például novemberben 800 vállalkozást vizsgáltak — az október 1-je és 31-e között alakultakat — és 100-ról (12,5 százalék) egyértelműen kiderült, hogy fiktív. Ezeknél a cégeknél azonnal letiltották az áfa visszaigénylési lehetőségeket. A preventív ellenőrzésbe bevont kezdő vállalkozásokat gyakorlatilag ad-hoc jellegűen választják ki. A megyei adóhatóságok döntik el, milyen ismérv alapján veszik górcső alá ezeket a cégeket. •K. M. December közepén kezdődik a Westel 900 Mobil Távközlési Rt. GSM rádiótelefonrendszerének műszaki próbaüzeme — jelentik be a Matáv és az amerikai US West vegyesvállalatának mai sajtótájékoztatóján. A rendszer, elsősorban az igen bonyolult szoftverek tesztelése után, a tervek szerint 1994 áprilisában indul a szolgáltatást előfizetők — először a budapestiek — részére, csaknem negyvenezres kapacitással. Másfél év alatt, fokozatosan terjesztik ki a digitális, 900 megaherzes mobiltelefon hálózatot először a megyeszékhelyekre, majd a főutak mentén, végül az egész országra. A Westel 900 pontos árai még nem ismeretesek, mivel a vezetékes hálózat használatáért fizetendő tarifáról még nem állapodtak meg a Matáv-val, de annyi bizonyos, hogy külön csomagokat fognak ajánlani a kis- és nagyfogyasztóknak. Az előbbieknek az a változat lesz kedvezőbb, amelyben viszonylag alacsony a belépési és a havi előfizetési, de magasabb a percenkénti díj, a sokat beszélő intézményeknek szánt verzióban pedig ez utóbbi lesz alacsonyabb, így átlagosan 25 000 forintért lehet „számot” kapni, havonta 1500-2500 forintot kell fizetni, egy perc telefonálás ára pedig csúcsidőben 15-25, máskor mintegy 10 forint lesz. Az 1990- től működő — a Westel Rádiótelefon Kft. által üzemeltetett — 450 megaherzes, analóg, NMT hálózatban (amely egyébként éppen mostanában fedi le az egész ország területét) a hívott fél is fizet. Ez az új szisztémában már nem lesz így, sőt fokozatosan az NMT 450 előfizetők számára is megszűnik. A két rendszerből különben közvetlenül lehet majd áttelefonálni egymásba. A GSM rendszer — amelyet minden eddiginél több, 35-40 különféle szolgáltatással együtt vezetnek be — legfőbb előnye, hogy páneurópai, de jó eséllyel pályázik a világszabvánnyá válásra is. Ezért egyrészt — amennyiben sikerül megállapodni a társszolgáltatókkal — az előfizetők közvetlenül kommunikálhatnak külföldre, másrészt a berendezések ára — a nagy sorozat miatt — várhatóan néhány éven belül drasztikusan csökkenni fog. Készüléket egyébként nem is kell minden előfizetőnek vásárolni, elegendő az azonosító kártya (SIM) beszerzése, amely bármely GSM telefonba bedugható. A számlázás is az előfizetői lapocskák szerint történik. • Tevan Imre Ezentúl a hívott fél nem fizet Áprilisban indul a Westel GSM — MAGYAR HÍRLAP 11 —11 Elkelt a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Az orosz Interprocom Kft. vásárolhatja meg a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár részvényeinek 51 százalékát— tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón. Húsz százalékot az MRP vehet meg, 7,4 százalék a nagykanizsai önkormányzaté, s 22 százalék egyelőre az ÁVÜ tulajdonában marad. A 1,5 milliárd forinttal bejegyzett társaság többségi részét 80 százalékos árfolyamon, készpénzzel fizetheti ki a nyertes. Kérdésünkre válaszolva Both János ÁVÜ igazgató elmondta: egyrészt a legjobb ajánlattevő nyert, másrészt a társaság legfontosabb megrendelője a vevő. Mint Vékási János vezérigazgató hangsúlyozta: az rt.-nek nincs hitele, s a stabil pénzügyi helyzet kialakításában is jelentős szerepe volt az orosz partnernek. A ’92- ben mélypontra került cég 1,5 milliárd forintos törzstőkével létrehozta a DKG-East Kft.-t, amelybe az orosz megrendelő 8 millió dollárt fektetett be, s ezzel 47 százalék részesedést szerzett. Ezzel a tranzakcióval elérték, hogy az rt. tavaly 200 millió nyereséget, idén pedig várhatóan 100 milliót ér el. A vevő képvisletében megszólaló Mihail Nyikolajevics Rahimkulov vezérigazgató elmondta: cége évente 500 köbméter gázt termel ki, éves forgalma eléri a 350 millió dollárt. A nagykanizsai gyártól azért vásárolt eddig is, mivel a tőkepiacokon beszerezhető termékekhez képest 20 százalékkal olcsóbban jutott hozzá az ugyanolyan jó minőségű áruhoz. A várhatóan februárban aláírandó együttműködési szerződés a társaság két-háromszoros kapacitásbővülését eredményezi. A kft. az első évben 28 millió dolláros megrendelést írt alá az orosz partnerrel, aki 250 millió forintos fejlesztést is végrehajtott — mondta Mádé Károly, a kft ügyvezető igazgatója. A foglalkoztatottak száma 24 százalékkal nőtt, s a fizetések az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A hazánkból a FÁK országaiba exportált gépipari termékek 10 százalékát a kft. szállította. • Nagy Ildikó Eredménytelen a Dunapackra kiírt pályázat A Dunapack Rt. privatizációs pályázata eredménytelenül zárult — döntött az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa. Az egyik pályázat érvénytelen volt, a másik ajánlattevő pedig a 14 milliárd forint könyv szerinti értéken nyilvántartott cég 59,7 százalékát 1,6 milliárd forintért szándékozott megvenni. A pályázó, a Prinzhorn csoporthoz tartozó Hamburger és Mosburger Ag. eddig már kisebbségi részt szerzett a cégben, a 40 százalékot 900 millió schillingért nyert el licitáláson. A szolnoki gyárnak 1,9 milliárd forint a lejárt tartozása, s 900 millió forint a a kamatteher. Hozzá kell tenni, hogy a pályázati kiírás szerint a nyertesnek vállalnia kellett volna a Szolnoki papírgyár újraindítását is. Itt a Prinzhorn csoport másik tagja a többségi tulajdonos. Véleményük szerint az újraindítás költsége 300-400 millió schilling, míg az ÁVÜ álláspontja szerint a teljes felújításhoz csupán 1,2 milliárd forint szükséges. Prinzher úr ajánlata szerint, ha sikeresen újraélesztik a szolnoki gyárat, akkor három év múlva megkapnák az ÁVÜ 46 százalékos részesedését, ha újra be kell zárni, akkor az ÁVÜ visszavásárolja az osztrák 51 százalékot. Sem a Dunapackért ajánlott méltánytalanul alacsony vételárat, sem a szolnoki gyár újraindításának feltételeit nem fogadta el az igazgató tanács — mondta Rácz Ernő, ügyvezető igazgatóhelyettes. A két céget külön választva, januárban új pályázatot ír ki az ÁVÜ az idén 200 millió forint nyereséget produkáló Dunapackra. Az it-n két privatizációs döntés született. A Tolna megyei Népbolt Rt. 52 százalékát kitevő 171 millió forint névértékű részvénycsomagot 118 százalékos árfolyamon a Copé Kft. vásárolhatja meg. A Nógrád Kereskedelmi Rt. 209 millió forintnyi részvénycsomagját, a cég 55,8 százalékát 80 százalékos árfolyamon veheti meg az MRP-szervezet. A Mahir Rt. (428 millió saját tőke) privatizációs pályázatának első fordulója után 3 pályázót választott ki az it. A második fordulóban a BReklám Kft., a Szigethy és társai Kft., s a Tóth-ker Kft. teheti meg ajánlatát. Januárban az Inter-Európa Bank részvényeit kizárólag kárpótlási jegy ellenében ajánlja. A Chemol Service Kft. tulajdonában lévő 221 millió forint névértékű IFB-részvény, s a Metal Vagyonkezelő Kft. 143 millió forint névértékű IFB-részvénye kerülhet piacra. Három átalakulásról is döntött az it. A Győr és Vidéke Sütőipari Vállalat (226 millió jegyzett tőke), a a Szamos menti Állami Tangazdaság (51 millió jegyzett tőke), s a BHG Híradástechnikai Vállalat alakulhat részvénytársasággá. •N. I.