Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-03 / 1. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Január 1-je óta a New York-i Times Square fölött tornyosodik ez a „Halálóra”, amely naprakészen közli, hány fegyver van közkézen Amerikában, illetve hány ál­dozata van az erőszakos cselekedeteknek. Az év első napján reggel 8 órakor már 33 emberélet kioltásáról adott hírt a tabla fotó: műi külföldi képszerkesztőség lap Zsirinovszkij Németországot fenyegeti MTI --------------------------------------­Az orosz nacionalista szélső­ségesek vezére, Vlagyimir Zsiri­novszkij azzal fenyegette meg Németországot, hogy ha hatalom­ra kerül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog állomásoztatni német földön. Zsirinovszkij kiro­hanásairól a Welt am Sonntag számolt be. Kijelentései pár nap­pal ezelőtt hangoztak el Szófiá­ban, amikor a politikussal közöl­ték: nem engedélyezik beutazását Németországba. A német lap teg­napi száma titkosszolgálati mag­nófelvételre és a szófiai német nagykövetség Bonnba küldött je­lentésére hivatkozott. Zsirinovsz­kij Szófiában kijelentette: a nagy számú katonának biztosítania kell, hogy Németország eleget te­gyen a második világháborúból származó orosz „jóvátételi kö­veteléseknek”. Németországnak még sokat kell fizetnie és ennek következtében „szegény ország­gá” válik. Zsirinovszkij dühösen azt is közölte, hogy a beutazási ti­­­lalomhoz hasonló döntések a har­madik világháború kirobbanását, Németország „teljes szétrombolá­­sát” eredményezhetik. Az elutasí­tási végzést tolmácsoló diploma­tát az orosz pártvezér „likvidálás­sal” fenyegette meg, mondván: az orosz titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatai olyan jók, hogy a hi­vatalnokot egyszerűen eltüntethe­ti... A német külügyminisztérium „minősíthetetlennek” nevezte Zsirinovszkij szófiai kirohanásait. Kinkel külügyminiszter elítélte az orosz politikus kijelentéseit, és helyesnek vélte, hogy a múlt héten nem engedélyezték Zsiri­novszkij beutazását Németor­szágba egy „18 napos propagan­­daútra”. Ugyanakkor kijelentette: lehetséges, hogy a jövőben egy egyszeri beutazás esetében egé­szen másként döntünk. Kormányellenes puccs Kabulban? Több tucat halálos áldozata és több száz sebesültje van a Kabulban, az afgán elnök és a kormányfő hívei között két nap­ja tartó harcoknak, amelyek mögött megfigyelők kormány­­ellenes puccskísérletet sejtenek, s amelyekbe a bombázó légierő is beavatkozott. Gulbuddin Hekmatjar miniszterelnök csa­patait immáron támogatják Dosztum tábornok afgán—üz­­bég fegyveresei is. Két fővárosi kórház tájékoztatása szerint 350-en megsebesültek és nyolcan meghaltak. A halálos áldozatok pontos számát azon­ban nehéz meghatározni, mert Kabulban az elmúlt hat hónap legkeményebb harcai alatt sem vittek minden súlyos sebesültet kórházba. A szembenálló felek rakéták­kal és tüzérséggel lőtték egy­mást. A jelentések szerint a fő­várost füst borítja, az utcákon a kézifegyverekből leadott soroza­tok is akadályozzák, hogy a se­besülteket a kórházba vigyék. Csupán néhány taxi és páncélo­zott jármű közlekedik. Az üzle­tek bezártak, csak a pékségek tartanak nyitva. A fővárosban nincs áramszolgáltatás. Rabbani elnök szóvivője elmondta: fegy­veresei elfoglalták a főváros re­pülőterét, amit Dosztum alaku­latai ellenőriztek 1992 óta. A hírt más források egyelőre nem erősítették meg. Még nem tisz­tázott, hogy miért szüntette be sugárzását a kabuli Radio Afga­nisztán. A miniszterelnök szóvi­vője szerint ez annak a jele, hogy az elnök elvesztette a rádió felett eddig gyakorolt ellenőrzé­sét. A kormányfő szóvivője el­mondta: a harcokban a pakisztá­ni székhelyű afgán ellenzéki csoportok is részt vesznek az el­nök és Ahmed Maszud védelmi miniszter erői ellen. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy Hek­matjar oldalán szállt harcba ko­rábbi ellenfele, az ország északi tartományait ellenőrző Dosztum tábornok. Az afgán üzbégek ve­zetője, aki korábban az 1992 áp­rilisában elűzött Nadzsibullah elnököt szolgálta, később átállt a Hekmatjarral versengő Dzsa­­miat-i-Iszlami oldalára. // Őrizetbe vették az orosz fasiszták vezérét Moszkvában már Clintont várják Moszkvai tudósítás Bár Moszkvában a hosszú ünnepek miatt a politikai új év még nem kezdődött el, a sajtót már mégt elevenen fog­lalkoztatja a jövő héten kez­dődő orosz—amerikai csúcs­­találkozó, amelynek előkészí­tésére Washingtonba utazott Georgij Mamedov külügymi­niszter-helyettes. „Különleges jelentősége van annak, hogy az új esztendő Oroszország számára éppen az amerikai—orosz csúcstalálko­zóval kezdődik” — írja kom­mentárjában az ITAR-TASZSZ hírügynökség, és megállapítja: Moszkva, ahogy Washington is, a kétoldalú viszonyt mindig a külpolitikai koncepció legfonto­sabb elemének tartotta, és tartja ezután is. A kommentár elisme­ri, hogy az amerikai elnök és csapata joggal kíván teljeskörű tájékoztatást kapni a választá­sok nyomán kialakult belpoliti­kai helyzetről, hiszen a két or­szág közötti bizalom az ismere­teken nyugszik, Moszkva pedig az amerikaiak jóindulata és tá­mogatása nélkül nem tud meg­birkózni az előtte álló felada­tokkal, mint ahogy a nemzetkö­zi problémák megoldásához is bizalomra van szükség. Moszkvában nyilvánosan még nem került szóba a téma, de sajtókörökben szinte biztosra veszik, hogy az orosz politikus szélsőséges nyilatkozatai miatt elképzelhetetlen egy Zsiri­novszkij—Clinton találkozó, ami az orosz fél szerint a nacio­nalista pártvezér jelentős felér­tékelődését eredményezné. Az Eho Moszkvi rádióállomás kommentátora szerint Zsiri­novszkij így is egyre kényel­metlenebbé válik a hivatalos Moszkva számára, hiszen fel­vethetik külföldön, hogy vajon miért tűrik a kormánykörök egy képviselő sértő és az egész vilá­got felháborító magatartását. Letartóztatták az októberi parlamenti lázadás során nega­tív hírnevet szerzett szélsőjob­boldali politikust, Alekszandr Barkasovot, akinek Orosz Nem­zeti Egység nevű pártját a sajtó fasiszta mozgalomnak minősíti. Barkasov követői, akik fekete egyenruhát viselnek, és magas­ba lendített kézzel üdvözlik egymást, Haszbulatovék olda­lán harcoltak, emiatt a vezér el­len letartóztatási parancsot ad­tak ki. Elfogása azonban csak most sikerült — írja az Inter­­faksz, mégpedig azt követően, hogy ismeretlen tettes rálőtt a pártvezérre, és meg is sebesítet­­te. Barkasovot a kórházban vet­ték őrizetbe. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Gyújtogat az IRA Londoni tudósítónktól Az IRA ír terrorszervezet poli­tikai részlegén, a Sin Feinen ke­resztül még nem adott választ az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia kormányfőinek felszólítására: há­rom hónapig tartó tűzszünettel se­gítse elő a közvetlen tárgyalások felé vezető út megnyitását. Leg­újabban a Sin­ Fein egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy csak a brit fennhatóság megszüntetését látja megoldásnak. Miközben a szervezet mérle­geli az ajánlatot, igyekszik tár­gyalópozícióját akciókkal erősíte­ni. A legújabb módszer milliós károkat okozó gyújtogatások egész sorozata Belfastban. Az IRA felgyújtott egy nagy élelmi­szerraktárat, több más épületet és egy régi, patinás könyvtárat is. Háromszázan maradtak munka­hely nélkül. A protestánsok azzal fenyegetőznek, hogy ha az IRA nem fékezi magát a tárgyalásos rendezés érdekében, terrorcselek­ményei nem maradnak megtorlás nélkül. A brit kormány alig burkolt fe­nyegetéssel akarja a békekezde­ményezés elfogadására, és leg­alábbis tartós fegyverszünetre ösztönözni a terroristákat. • Sárközi Mátyás / 1­­ A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakirányú gyakorlattal rendelkező tűz-, vagyon-, munka- és környezetvédelmi osztályvezetőt keres. A munkakör betöltésének feltétele: felsőfokú állami és szaktanfolyami végzettség. Illetmény a köztisztviselői törvény alapján megegyezés szerint. Jelentkezni önéletrajz benyújtásával az alábbi címen lehet: 1081 Budapest VIII., Fiumei út 19/AI. em. 133., személyügyi csoport. ______________________________________________________________________________________________________________ _ Giscard d’Estaing új javaslatokat vitt Szarajevóba Támadás érte a boszniai ENSZ-erőket A boszniai frontokról az új év első napjaiban is intenzív harcokat jelen­tenek, folytatódik a Szarajevó és Zág­ráb közötti kölcsönös vádaskodás, Szerbiában pedig a nullák eltörlése ellenére tovább zuhan a dinár árfo­lyama. Az összetűzések különösen a szaraje­vói fronton hevesek, ahol — szerb forrá­sok szerint — a muzulmán egységek szünet nélkül lövik a szerb állásokat. A muzulmánok a köztársaság északi részén levő Doboj és Teslic körzetében is tá­madtak. Szarajevót a szerb tüzérség ágyúzta, és támadás érte az ENSZ-béke­­fenntartók három bázisát is. Egyelőre nincs hír sebesülésről, és azt sem tisztáz­ták, honnan érkeztek a lövedékek. Jean Cot tábornok, a délszláv térségben állo­másozó kéksisakosok főparancsnoka ki­jelentette: többé nem tűrik el a békeerők sorozatos megaláztatását és új stratégiát alkalmaznak. A tábornok mindhárom fe­let felelőssé tette az ENSZ-misszió aka­dályozásáért, de külön kiemelte a szer­beket, akik tudatosan törekednek a béke­erők lejáratására. Tegnap Szarajevóban járt Giscard d’Estaing volt francia elnök és Alija Izetbegovic bosnyák államfővel tárgyalt, majd meglátogatta az ott állomásozó francia kéksisakosokat is. Sajtóértekez­letén kijelentette: több, a válság megol­dását célzó javaslatot ismertetett Izetbe­­goviccsal, aki megígérte, hogy tanulmá­nyozni fogja őket. A javaslatok lényegé­ről semmit sem tudni. Szarajevó és Zágráb viszonya egyre feszültebb Izetbegovic elnök nyílt levéllel for­dult Franjo Tudjman horvát államfőhöz, figyelmeztetve őt, rendkívül súlyos kö­vetkezményei lennének annak, ha horvát reguláris egységek beavatkoznának a boszniai háborúba. Előzőleg Tudjman azzal fenyegetőzött, hogy Horvátország nem engedi meg a közép-boszniai horvát enklávék megsemmisítését, és ha kell, csapatai közvetlenül beavatkoznak a har­cokba. Zágráb ugyanakkor azzal vádolja a muzulmánokat, hogy egy Vitéz mellet­ti faluban lemészároltak 74 horvát la­kost. Williams ezredes, a kéksisakosok parancsnoka a helyszínről visszaérkezve megerősítette, hogy két tömegsírt talál­tak 38, illetve 8 meggyilkolt horvát holt­testével. Letartóztatták a vasutassztrájk vezetőjét Szerbiában véget ért a háromnapos spontán vasutassztrájk, ami teljesen megbénította a vonatközlekedést az új­évi ünnepek alatt. Meg nem erősített hí­rek szerint a munkabeszüntetés azután ért véget, hogy a rendőrség Belgrádban letartóztatta a független szakszervezet két vezetőjét. A Szerbiai Munkáspárt — amelynek képviselői be sem kerültek a parlamentbe — erélyesen követelte a két vezető szabadon bocsátását, figyelmez­tetve, hogy ellenkező esetben általános munkabeszüntetésre szólítja fel a dolgo­zókat. A vasutassztrájk miatt ezrek és ezrek rekedtek a pályaudvarokon, a távolsági buszok nagyobb része pedig üzemanyag­­hiány miatt vesztegelt. Belgrádban, ahol a városi járatok is akadoztak, a szilvesz­ter estét és az új év első napját leírhatat­lan közlekedési káosz jellemezte. Csak a szerb—magyar határon volt nyugalom, a kötelező kilépési díj megtette a hatását és az utasforgalom a minimálisra csök­kent. Kis-Jugoszláviában a hiperinfláció a jelek szerint nem ismer ünnepet. Elsejé­től hivatalosan denominálták a dinárt, el­töröltek róla 9 nullát, a pénzromlás azon­ban folytatódott: szilveszterkor egy né­met márka 1000 új dinárt (azaz 1 billió régit) ért, tegnap azonban egyes dél­szerbiai városokban már 20000 körül alakult az árfolyam. D J. Garai Béla Gazdasági növekedés várható Bécsi tudósítónktól Franz Vranitzky osztrák kan­cellár újévi interjújában majdnem biztosra vette, hogy március else­jéig sikeresen le tudják zárni az Európai Unióhoz való csatlakzás­ról folyó tárgyalásokat, és a la­kosság többsége is igent mond az alkotmány által előírt népszava­zás során, az év végére tehát Ausztria is EU-tagállammá vál­hat. A gazdasági mutatók jóformán csak jót ígérnek 1994-re. Ha be­igazolódnak a megfigyelők szá­mításai, akkor nyugati szomszé­dunknál több évi lankadás után idén először — ha csak 1,5 szá­zalékkal is a gazdasági növeke­dés várható, miután az elmúlt év­ben a termelés 0,5 százalékkal visszaesett. Igaz, ez nem lesz elég ahhoz, hogy enyhítse a munka­­nélküliség várható emelkedését; az OECD becslése szerint a mun­kanélküliség aránya az 1993-as 4,2 százalékról idén 4,6­­százalék­ra nő. Az infláció továbbra is va­lamivel az OECD-átlag felett ma­rad, de a várt 2,8 százalékos pénzelértéktelenedés aránya kö­zel egy százalékkal kevesebb lesz az elmúlt évinél. • Pogány Jenő Géza Romló életkörülmények Berlinben Berlini tudósítónktól Amióta 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, majd 1990 ok­tóberében újra egyesült a két né­met állam, a fővárosban 400 ezer­rel csökkent a foglalkoztatottak száma — áll a német Társadalmi Adatelemző Intézet (ISDA) átfo­gó tanulmányában, amelyet első ízben készítettek el a 28 évig ket­tészelt Berlin szociális körülmé­nyeiről. A város nyugati felében 16 százalékkal, a keleti kerületek­ben 27 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak aránya. A két véglet, a szegénység és a gazdagság kevésbé jellemző a 3,5 milliós metropolis keleti felére. Az ISDA szakemberei szerint azonban ez csak idő kérdése, hi­szen egyes kerületekben a lakos­ság 4 százaléka már most is se­gélyből tengődik. Berlin török negyedében, Kreuzbergben, vala­mint Tiergartenben már minden tizedik polgár él szociális támo­gatásból. Titkos szíriai—izraeli tárgyalások (MTI) Az elmúlt hetekben izraeli és szíriai tudományos személyiségek, politológusok titkos tárgyalásokat folytattak a brit fővá­rosban, a két ország esetleges békemegál­lapodásáról — ez tudódott ki politikai kö­rökből Londonban. Az ötfordulós tárgyalás­­sorozaton a felek megállapodtak azokban a biztonsági intézkedésekben, amelyek révén a két kormány megegyezhetne a Golan-ma­­gaslatról. Soros György Izraelben (MH) Tegnap Simon Peresz külügyminisz­ter személyes vendégeként Izraelbe érkezett Soros György. Soros, akit Weizman elnök és Rabin miniszterelnök is fogad, nemrég 50 millió dollárt fektetett be egy Indigo ne­vű fejlett műszaki cikkekkel foglalkozó vál­lalatba, és most további, nagyszabású beru­házásokat latolgat. Zavargások Mexikóban (MH) Indián zavargások robbantak ki szil­veszterkor a dél-mexikói Chiapas tarto­mányban. A négy helységre kiterjedő felke­ Világhíradó lés, amelyben rendőrségi becslések szerint mintegy kétszázan vettek részt, eddig öt ál­dozatot követelt. A magukat Zapatista Fel­szabadító Hadseregnek nevező, géppuskák­kal és könnyűfegyverzettel rendelkező zen­­dülők több helyi kormányzati épületet fel­gyújtottak, telefon- és elektromos vezetéke­ket vágtak el. Kurd mészárlás (MTI) Nyolc civilt mészároltak le szomba­ton Törökországban kurd szeparatisták. Az ankarai televízió közlése szerint a Kurd Munkáspárt fegyvereseinek egy csoportja Maden városától négy kilométerre megállí­tott két autóbuszt, és az utasok közül nyolc embert kivégzett. A híradás szerint a török hatóságok nagy erőket vetettek be a terror­­cselekmény elkövetőinek a felkutatására. Macedónellenes görög tüntetés (MTI) Tegnap mintegy nyolcezer görög til­takozott az ellen, hogy a volt jugoszláv köz­társasággal, Macedóniával több európai ál­lam is diplomáciai kapcsolatot létesített. A rendfenntartó erők rövid idő alatt véget ve­tettek a tüntetők közötti kisebb incidensnek. A rendbontás azt követően bontakozott ki, hogy az újfasiszták a tömegben magasra emelték a jelszavaikat tartalmazó táblákat. Új tagok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (MTI) Az új esztendő első napjától az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem ál­landó tagállama van: Argentína, a Cseh Köztársaság, Nigéria, Omán és Ruanda, amelyek Venezuelát, Magyarországot, Ma­rokkót, Japánt és a Zöldfoki-szigeteket vált­ják fel. Kitüntetések „a nép akaratából” (MH) Londonban először alkalmazták John Major miniszterelnök új módszerét, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos újévi ki­tüntetési listára a nép maga jelölhessen elis­merésre méltó személyeket. 7000 nevezés érkezett, közülük érdemben 500-at vizsgál­tak meg, és 970 kitüntetettből 200 kapott így elismerést. Két személy lett újévkor főrend, és jó néhányat üt lovaggá a királynő, közöt­tük az ismert színészt, Derek Jacobit is. 1994. január 3., hétfő Örmény támadás Karabah ellen MTI -------------------------------------­Elkeseredett harcok folytak az új esztendő első napjaiban az Azerbajdzsánba ékelt, örmény többségű Karabahban. Újévkor az örmény csapatok 15 harcko­csi támogatásával támadást in­dítottak a magát függetlenné nyilvánított terület déli részén, egy víztározó térségében. Az azerbajdzsán erők állták az ost­romot, azonban a halálos áldo­zatokat követelő harcok vasár­nap is folytatódtak. Az Inter­­faksz hírügynökség az azerbaj­dzsán védelmi minisztériumra hivatkozva azt jelentette, hogy a terület északi részén is voltak összecsapások. Az örmények vasárnap hajnalban heves tüzér­ségi tűz alá vettek több karabahi azerbajdzsán települést, illetve Azerbajdzsán területén lévő fal­vakat ágyúztak. Az azeri erők a harcokban kilőttek két örmény páncélozott harcjárművet és egy önjáró löveget. A tegnapi har­cok áldozatairól pontos adatok egyelőre nem ismertek. Koráb­bi, bakui jelentések szerint az újévi összecsapásokban több mint hatvanan vesztették életü­nket, és egy tucat ember megse­besült. Izrael felfüggesztette a tárgyalásokat a PFSZ-szel • Folytatás az 1. oldalról A Jediot Ahronot hírmagyará­zója vasárnap azt írta: „Rabin rá­jött arra,­ hogy ami történik, az nem politikai tárgyalás, hanem keleti bazár, ahol Arafat fantaszti-­­kus árat kér”. A lap szerint ,,most Rabin azzal fenyeget, hogy ott­hagyja Arafat standját és tovább megy Asszad szír elnökéhez”. Izraelben nem mindenki ért egyet a tárgyalások felfüggeszté­sével. Úgy tűnik, hogy a Peresz vezette külügyminisztérium „fut a pénze után” — ez Rabin egyik közeli munkatársának kifejezése — és szeretné valamilyen mó­don folytatni a tárgyalásokat. Ilyen nézeteknek adott hangot szombaton Joel Singer ügyvéd, az oslói megbeszélések jogtaná­csosa is. Szerinte a tárgyalások huzamos felfüggesztése a PFSZ összeomlásához vezet, „és akkor valóban nem lesz kivel beszél­ni”. Ezzel szemben Jossi Szarid, környezetvédelmi miniszter, akit Rabin delegált a tárgyalóbizott­ságba, kijelentette, hogy Arafat „visszatáncolása” a tárgyaláso­kat a kezdeti stádiumba vetette , .*? rtfjnpcrrpv? rrrprTO^í­ó­l vissza. Az, izraeli rádió tudósítója Ammanból azt jelentette, hogy Husszein király ultimátumot adott Arafatnak: vagy napokon belül lesz együttműködési egyezmény Jordánia és a PFSZ között, vagy pedig „útjaik elvál­nak és Jordánia különbékét köt Izraellel”. Arafat még nem vála­szolt. A feszültség első gyakor­lati jele már tegnap érezhető volt, amikor nem engedtek be Gázából Jordániába egy nagy té­tel palesztin narancsot. • Naftali Kraus Az idegengyűlölet ellen emelt szót Helmut Kohl Berlini tudósítónktól Az idegengyűlölet össze­egyeztethetetlen a patriotizmus­sal — jelentette ki hagyományos újévi beszédében Helmut Kohl. A német kancellár a világ né­metségéhez intézett szózatában hangsúlyozta, hogy a haza és a szabadság szeretete szétválaszt­­hatatlan a más kultúrák iránti nyitottságtól. Utalt rá, hogy a németeknek különösen tiszteletben kell tarta­niuk más népek értékeit, mert csak így várhatják el ugyanezt a többi nemzettől. Kohl 1994-et köszöntvén annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy bő három évvel a két német állam újraegyesítése után mind köze­lebb kerül az NSZK a valódi egység megteremtéséhez, amely még sok türelmet és odafigyelést kíván. Külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy Bonn továbbra is támogatja az orosz­­országi reformtörekvéseket. • Mrázik Géza

Next