Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 13-25. szám)
1994-01-17 / 13. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Londoni tudósítónktól A Ku-Klux-Klan brit képviselőjelölteket támogat a szélsőjobboldal európai előretörésének meggyorsítása érdekében — állítja a The Sunday Times. Az amerikai fajüldöző szervezet hatalmas vagyonából brit, német, valamint orosz szélsőséges csoportokat akar segélyezni, és e célból Európába küldte öt megbízottját, közöttük J. W. Farrandot, a Klan egyik vezetőjét. Nagy-Britanniában a nacionalista szélsőjobb tömörülésének, a Brit Nemzeti Pártnak — bár jelöltjei sorra megbuknak a választásokon — tavaly egy önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatnia egy londoni kerület vezetői közé, kihasználva az ott élő sok ezer pakisztáni bevándorlóval szemben mutatkozó idegengyűlöletet. A Ku-Klux-Klan nyilatkozata szerint ez szerény eredmény, de jelzi, hogy lehet számítani a szélsőséges nacionalizmusra. A brit neofasisztáknak már földalatti szervezetük is létezik, a Combat 18, amely halállal fenyeget közismert antifasisztákat, a Ku- Klux-Klannak pedig négyszáz tagja van Angliában. Szombaton Észak-Londonban tömegverekedést provokáltak azok a neonácik, akik Európa számos országából a Screwdriver nevű rockegyüttes elhunyt bőrfejű énekesének, Ian Donaldsonnak az emlékére tartott koncetre érkeztek Angliába. 280 rohamrendőrt kellett bevetni, amikor a randalírozók — akik közül tizenhármat letartóztattak — kitépték egy metrókocsi üléseit, és ezekkel ütötték az Antifasiszta Liga tagjait. • Sárközi Mátyás Tömegverekedés a londoni metróban A Ku-Klux-Klan segélyezi az európai szélsőjobboldalt Rendőrök szállták meg a londoni Little Driver kocsma környékét, miután neonáci fiatalok tömegverekedést provokáltak FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG—EPA Első embert választanak a Krímben Második fordulóra lesz szükség Kijevi tudósítás A területileg Ukrajnához tartozó, ám javarészt oroszok lakta Krím-félszigeten a köztársaság történetében először elnökválasztást rendeztek. Az elnöki posztért hat jelölt verseng, közülük mindössze a krími parlament jelenlegi elnöke vallja azt, hogy az autonóm köztársaságot Ukrajna területén belül kell fenntartani. A többi öt jelölt a félsziget Oroszországhoz való csatolását vagy a Kijevtől való elszakadást támogatja. Az előzetes felmérések szerint egyik jelölt sem számíthat 50 százalékos szavazati arányra, így valószínű, hogy két hét múlva újabb fordulót kell rendezni. A közvélemény-kutatások szerint a parlamenti elnök, Bagrov és a republikánus párti vezér, Jurij Meskov egyaránt körülbelül 23 százalékhoz juthat. Meskov véleménye szerint a Krím jövője csakis az Oroszországgal való egyesülés lehet. A kommunista vezér, Leonyid Gracs, aki a szavazatok egytizedére számíthat, pedig egyenesen úgy vélekedett, hogy a Krím függetlensége lehet az első lépés a Szovjetunió újjáalakításához. A 280 ezer főnyi tatár lakosság a parlamenti elnököt, Bagrovot támogatja. A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán és a krími törvénykezési gyakorlat több pontban eltér egymástól. Nem tisztázott, hogy az ukrán, illetve a krími elnök milyen hatáskörrel rendelkezik a félszigetet érintő kérdésekben. •M. J. o· 38 * = S ULI .·2 2 ■© g Ki ^ gl fs ^•5 a**®*, §§ ^ HU J? C\J 55 н ' £ g Ul Jr ‰= 'S g ? 'Vl a® t ”o — £ [mUI U) TM › '® r: HU m S CO o HU lu &l 1 '® = o § ‚?‚ a °- res. 1“ H 2 § ,§ 2 o W 0=^ uj 2 % 2 Ja, ‰. 212-en szavaztak ellene Marad a türkmén államfő Moszkvai tudósítás Türkmenisztán vezetője 99,99 százalékos szavazati aránnyal 2002-ig meghosszabbította uralkodásának idejét. Az uralkodás szó nem túlzás, hiszen a most 53 éves Szaparmurat Nyijazov 1985 óta áll a köztársaság élén. Előbb Gorbacsov által kiválasztott párttitkár volt, majd a függetlenné válás után, 1992-ben ellenjelölt nélkül öt évre elnökké választották, és ezt a mandátumot hosszabbította meg a mostani népszavazás. A csaknem 2 millió választópolgár közül mindössze 212-en szavaztak ellene. Az országban a Karakum-csatorna már Nyijazov nevét viseli, csakúgy, mint egy város, több utca, iskola, lovarda, ám az újszülött fiúknak is előszeretettel adják ezt a nevet. Az öt magyarországnyi, 4,2 millió lakosú ország a földgázra és egyéb ásványkincseire támaszkodva a FÁK afféle kistigrise szeretne lenni, és az önállóság jólétet hozó jegyei már meg is látszanak az országon. A gáz és villany már most térítésmentes, 1996-tól pedig a kenyér is ingyen jár minden állampolgárnak. Nyijazov a hírek szerint a reformok felgyorsítására kívánja felhasználni vitathatatlan hatalmát. 1995 végére a kisprivatizáció által érintett minden termelő- és szolgáltatóegységet magánvagy csoportkézbe adnak, és tíz év alatt gazdasági oázissá kívánják varázsolni az országot. • I.G. R. Palachra emlékeztek Prágában Prágai tudósítónktól Tegnap volt a huszonötödik évfordulója annak, hogy egy 20 éves prágai diák, Jan Palach a Vencel téren benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Sérüléseibe később belehalt. Az akkori rendszer előbb engedélyezte, hogy Prágában, az olsanyi temetőben helyezték örök nyugalomra Palach hamvait, később azonban a maradványokat vidékre, sokáig ismeretlen helyre szállíttatta. A ’89-es változások után Palach hamvait Vsetaty faluból ismét a fővárosba szállították, és az olsanyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az idei évfordulón Václav Havel államfő virágcsokrot helyezett el a síron, és rövid beszédében kifejtette: ,Palach szelleme immár a cseh nemzet lelkiismeretének elválaszthatatlan része. Akkori tette kísérlet volt arra, hogy a nemzetet felrázza abból a letargiából, amely végül mégis eluralkodott az országon, és tartott 1969-től egészen 1989-ig.” Ez Muusitv níílák a budai Vár alatt (Logodi utcában) A vadonatúj épületben még különböző alapterületű irodaegységek vásárolhatók 63 m2- től 1090 m2 összterületig. Telefon, klímaberendezés, mélygarázs, gépkocsilift. IBdkMtM&sladigamiMill Telefon: 216-3711, Boross-Tóby Péter KÜLFÖLD Ahtisaari az első Elnökválasztás Finnországban Reuter----------------------------------Várhatóan Martti Ahtisaari, az ellenzéki szociáldemokraták jelöltje kerül ki győztesen a finnországi elnökválasztás tegnap megtartott első fordulójából. A tegnap este közzétett előzetes választási eredmények szerint — amely a szavazatok 99,6 százalékán alapul — Ahtisaari a voksok több mint egynegyedét szerezte meg. Őt 22 százalékkal Elisabeth Rehn védelmi miniszter, a finnországi Svéd Néppárt jelöltje követi. Az előrejelzés szerint a harmadik helyen Paavo Vayrynen centrista politikus áll a szavazatok 19,5 százalékával, s a sorban a negyedik a konzervatívok jelöltje, Raimo Ilaskivi 15,2 százalékkal. A finn államfői posztért tizenegy politikus szállt ringbe. Mivel senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, a február 6-án megrendezendő második fordulón a tegnapi szavazás első két helyezettje, Ahtisaari és Rehn indulhat majd. 1994. január 17., hétfő Kételkednek a gazdaság talpra állításának tervében Késik a D nap Kis-Jugoszláviában Újvidéki tudósítónktól késik a „szuperdinár” nyomtatása, ezért néhány nappal elhalasztják a nagy csinnadrattával beharangozott gazdasági program beindítását Kis-Jugoszláviában. Közben a legtekintélyesebb hazai szakértők nem bíznak a külföldi támogatást nélkülöző stabilizálás sikerében, az ellenzék pedig az egész vállalkozás mögött a Milosevic-rezsim megmentésére kieszelt manővert látja. Eredetileg mára tűzte ki a Kontic-kormány „a jugoszláv pénzrendszer és a gazdaság talpra állítása stratégiai programjának” életre keltését, ám műszaki okok miatt valószínűleg csak szerdán vagy csütörtökön köszönt be a D nap , ahogyan az itteni sajtó emlegeti. Az agyonstrapált központi pénzverde ugyanis nem győzi az újabbnál újabb inflációs bankók gyártását, és ezért késik a máris szuperdinárnak becézett új pénz előállítása. Bár a program teljes szövegét még nem tették közzé — ezt is mára ígérték, de állítólag még tartanak a módosítások —, annyi ismeretes, hogy az új, eleve konvertibilisnek kikiáltott dinárnak elsősorban az inflációt kellene megfékeznie, hogy azután fokozatosan fellendüljön az árutermelés, az adózás, és helyreálljon a pénzügyi egyensúly. A tervezetet kidolgozó Dragoslav Avramovic professzor elképzelése szerint a dinárt a márkához kötik, és 1:1 arányban váltják. Az árfolyam szilárdságát a még mindig meglevő hazai valuta- és aranytartaléktól remélik; ebből a forrásból állítólag legalább három hónapig fedezni tudják a költségvetési deficitet. A kormány továbbra is bízik abban, hogy addig sikerül kieszközölni a nemzetközi szankciók felfüggesztését és a külföldi bankokban rekedt dollárösszegek kifizetését. A kormány már elküldte levelét a Biztonsági Tanács szankcióbizottságához, de a válasz még nem érkezett meg. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap elutasított minden közreműködést a program kidolgozásában. A vezető jugoszláv közgazdászok, részben éppen a külföldi támogatás hiánya miatt, rendkívül szkeptikusak Avramovic professzor tervével szemben. Ljubomir Madjar, az egyik legismertebb belgrádi szakember nyíltan kimondta, hogy a jelenlegi körülmények között — vagyis amíg tart a boszniai háború, nem tisztázták a krajinák helyzetét és nem oldották fel a nemzetközi büntetőintézkedéseket — minden stabilizációs próbálkozás puszta szemfényvesztés. Sepsey Csaba, a VMDK szabadkai körzeti vezetője szerint Nagy-Szerbia megteremtésének finanszírozása, azaz a krajináknak juttatott segély leállítása nélkül szó sem lehet az infláció megszüntetéséről, hiszen bevallottan ezekre a vidékekre folyik el a költségvetés 20 százaléka. A szerb ellenzéki pártok ugyancsak illúziónak tartják az infláció megfékezését, és az egész programot a rezsim megmentésére indított akciónak minősítik. • J. Garai Béla Holnap folytatódik Genfben a Bosznia-békeértekezlet A szerbek Olovót ostromolják Újvidéki tudósítónktól Szarajevóban borúlátóan tekintenek a genfi konferencia holnapi folytatása elé, és azzal vádolják Owen és Stoltenberg békeközvetítőket, hogy igazságtalan békemegállapodást akarnak a muzulmánokra kényszeríteni. Karadzic elzárkózik a muzulmánoknak szóló engedmények elől, miközben csapatai ádáz harcot vívnak Olovo megszerzéséért. Megtörténhet, hogy ez lesz az utolsó genfi forduló. A bosnyák kormányfő szerint nincs értelme folytatni egy olyan konferenciát, amely nem hoz eredményt. Haris Silajdzic tévényilatkozatában azt mondta, hogy ha kedden kudarcba fulladnak a tárgyalások, akkor az egész boszniai kérdést vissza kell vinni a Biztonsági Tanácsba, ő ellenzi a béketárgyalásokon való részvételt mindaddig, amíg Boszniában polgárokat gyilkolnak. A konferencia folytatása előtt még összetettebb a helyzet, mint a legutóbbi tárgyalások idején volt. A szerb csapatok erős offenzívába kezdtek Észak-Boszniában, minden jel szerint el akarják vágni a két nagyváros, a Szarajevó és Tuzla közötti utánpótlási útvonalat. Napok óta ostromolják a fővárostól 30 kilométerre északra fekvő Olovót, átvágták a muzulmánok védelmi vonalát. A belgrádi rádió szerint a muzulmán provokációk után elindított támadás során nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, több falut „felszabadítottak” és már csak 6 kilométerre vannak Olovótól. Ugyanakkor a szarajevói rádió tegnap délután azt állította, hogy egységeik fergeteges ellentámadás során visszaszorították a „szerb agresszort”. Radovan Karadzic megismételte, hogy nem engedélyezik a tuzlai légikikötő megnyitását. A boszniai szerb vezér álláspontját azzal indokolja, hogy a muzulmánok légi úton fegyvert szállítanának Tuzlába, és akkor sohasem érne véget a háború. A The Washington Postnak adott nyilatkozatában elzárkózott Szarajevó ostromának feloldása elől is, mert Szarajevó „a szerb állam fővárosa lesz”. • J.G. B. MTI-------------------------------------Várhatóan kedden kerül először a NATO-tagországok nagyköveteinek kezébe a tuzlai repülőtér megnyitását célzó, valamint a Srebrenica térségében folytatandó műveletek operatív terve, és igen valószínű, hogy az Észak-atlanti Tanács szerdai ülése már dönthet is ezek sorsa felől — jelezte újságíróknak egy jól tájékozott NATO-forrás. Clinton megdicsérte a fehéroroszokat Moszkvai tudósítás Clinton megdicsérte a fehéroroszokat, amiért a szovjet utódállamok közül elsőként mondtak le a náluk maradt atomfegyverekről, és aláírták az atomsorompó-szerződést A leszerelési hozzájárulásként eddig adott 76 millió dollár mellé Washington újabb 25 milliót adott Minszknek erre a célra. Az amerikai elnök szombati, minszki látogatása során egy beruházásvédelmi megállapodást, néhány pénzügyi, technikai, egészségügyi és környezetvédelmi együttműködési dokumentumot is aláírtak. A fehérorosz vezetők tagadják, hogy a látogatásnak csupán szimbolikus jelentősége lenne. Sztanyiszlav Suskevics, a parlament elnöke úgy nyilatkozott, az amerikai és a nyugati tőke biztosan nem felejti el: Clinton méltónak találta az országot arra, hogy ellátogasson oda. Az amerikai elnök a dicséret mellett vendéglátóival tudatta: a megszerzett tekintélyt csak reformok végrehajtásával lehet megőrizni, és egyben értésre adta, hogy mielőbbi parlamenti választásokat tart szükségesnek. Clinton találkozott Zenan Poznyak ellenzéki vezetővel is, aki a Kuropaty erdőben lévő tömegsír feltárásában szerzett érdemeket. Az emlékhelyet, ahol több tízezer, az NKVD által kivégzett ember nyugszik, Clinton is felkereste. • I.G. R. Támogatás az orosz reformoknak WF A Fehér Ház Michael Hillette-et nevezte ki az Oroszország nyugati segélyezését koordináló Támogatáskivitelezési Csoport (SIG) igazgatójának — jelentette be az amerikai pénzügyminiszter. „A kinevezéssel az Egyesült Államok teljesítette Clinton elnök Jelcin államfőnek tett ígéretét, amely szerint jobban időzített és hatékonyabb segítséget kapnak az oroszországi reform-erőfeszítések” — idézte Lloyd Bentsen szavait az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tájékoztató kiadványa, a Wireless File. Az amerikai és az orosz elnök 1993 áprilisában, a vancouveri csúcstalálkozón tárgyalt arról, hogy az orosz gazdaság átalakításának külső támogatására hatékonyabb mechanizmust kell létrehozni. A Támogatáskivitelezési Csoportnak, amely amerikai kezdeményezésre a hetek és az Európai Közösség egyetértésével jött létre, éppen ez a feladata. Az orosz kormány Borisz Fjodorov pénzügyminiszter felügyelete alatt különbizottságot hozott létre a csoporttal való eredményes együttműködés biztosítására. A SIG első igazgatója, az 56 éves Michael Gillette a West Point-i katonai akadémián és a Harvardon tanult. Több mint húsz évig a hadseregben szolgált, és dolgozott az energiaügyi minisztériumban is. Jelenlegi posztjára a Világbankból került Herzog hivatalosan is elnökjelölt Berlini tudósítónktól A várakozásoknak megfelelően a CDU szombaton hivatalosan is a szövetségi alkotmánybíróság vezetőjét, Roman Herzogot jelölte a köztársasági elnöki posztra. A Kereszténydemokrata Unió vezetősége Helmut Kohl kancellár, pártelnök irányításával tekintette át az 1994-es választási év legfőbb teendőit Bonn közelében, Wildhagenben. A kétnapos eszmecserén titkos szavazással döntöttek Herzog jelöléséről. Az 59 éves jogi szakember egy „nem” és egy tartózkodás mellett 34 „igent” kapott. Kohl a hét végén annak a meggyőződésének adott hangot a német sajtóban, hogy Herzog az uniópártok színeiben alkalmas lesz arra, hogy egy „nehéz, átmeneti időszakban” az NSZK érdekeit szolgálja, és méltó utóda legyen az államfői tisztségről májusban leköszönő Richard von Weizsäckernek. „Munkahelyek, demokrácia, szolidaritás” mottóval, már a választási előcsatározások jegyében ülésezett a hétvégén, Bielefeldben az észak-rajna-vesztfáliai tartományi SPD. Johannes Rau élesen bírálta a bonni koalíciót, aláhúzva, hogy az elmúlt időszakban alig akadt olyan, az egész Németországot érintő kérdés, amelyben egyetértettek volna az uniópártok és koalíciós partnerük, a szabaddemokraták. Raut, az SPD elnökjelöltjét, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét, aki 1977 óta áll tartománya szociáldemokratáinak élén, szombaton újabb két évre megerősítették párttisztségében. • Mrázik Géza Mit mond a kijevi parlament? MTI------------------------- Egyáltalán nem biztos, hogy az ukrán parlament ratifikálja a Moszkvában aláírt leszerelési megállapodást — vélik a szombati kijevi lapok, előrevetítve, hogy a honatyák feltehetőleg ismét egy sor feltételt szabnak majd, ha mégis rászánják magukat a lépésre. A Kievszkie Vedomosztyi című újság szerint egyelőre egyetlen képviselő sem támogatja feltétel nélkül Kravcsuk elnököt leszerelési ügyekben. Parlamenti fogásokra hivatkozva a lap azt írta, hogy várhatóan már a január 20-án kezdődő újabb ülésszakon terítékre kerül a Moszkvában aláírt egyezmény. Kommentár helyett az újság ellenzéki politikusok véleményét közli, akik szerint az elnök „hazaárulást” követett el. A kommunisták egykori szócsöve, a Pravda Ukraini főcímében feltette a kérdést: „Mit mond erre a parlament?” A moszkvai beszámoló végkicsengése az, hogy újabb feltételekre lehet számítani, mert ez a mostani parlament bizonyosan nem hagyja annyiban a dolgot. A Nyezaviszimoszty címoldalának élén Vjacseszlav Csomovil, a RUH elnöke kifejtette: „Kravcsuk elárulta a nemzetet, le kell mondani a rakétákról, ráadásul csak filléreket kapunk értük.” Világhíradó Általános amnesztia Mexikóban? (MTI) Carlos Salinas de Gortari mexikói elnök vasárnap kijelentette: javaslatot intéz a kongresszushoz, azt indítványozva, hogy részesítsék általános amnesztiában a Chiapas szövetségi államban kirobbant véres viszály valamennyi résztvevőjét. ENSZ-megfigyelők a dél-afrikai választásokra (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy 1800 megfigyelőt küld a Dél-afrikai Köztársaságban április 27-én sorra kerülő választásokra. Ez lesz az első alkalom, hogy a fekete bőrű többség is részt vehet a szavazásban. Döntés született arról is, hogy az ENSZ fogja összehangolni a többi nemzetközi szervezet, illetve a kormányok által menesztett megfigyelők tevékenységét is. Összesen több mint 2800 külföldi megfigyelő lesz jelen a választásokon. Tűzparancs a baltikumi orosz csapatoknak (MTI) A Lettországban és Észtországban állomásozó orosz csapatok utasítást kaptak, hogy minden az orosz katonai létesítmények elleni támadásra fegyverrel válaszoljanak, és szükség esetén öljék meg a támadókat. Ez a válasza az illetékes észak-nyugati parancsnokságnak két orosz tábornok átmeneti őrizetbe vételére és négy lettországi katonai létesítmény blokádjára, ami idén január 10-én történt. Német—magyar társaság Mecklenburgban (MTI) Pártok felett álló német—magyar társaság alakult a napokban a volt NDK területén, az északnémet Mecklenburg-Előpomeránia tartományban, az alakulóülést a rostocki városháza dísztermében tartották. A társaság életre hívásával a németek és a magyarok közötti régi kapcsolatokat kívánják aktivizálni. USA-kapcsolat Zsirinovszkijjal MTI-------------------------------------Warren Christopher amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok alapvetően a demokratikus reformátalakulást támogatja Oroszországban, még akkor is, ha a folyamat legfőbb megtestesítőjének és zászlóvivőjének tagadhatatlanul Borisz Jelcint tekinti. Ugyanakkor célzott rá, hogy Washington az orosz belpolitikai közélet más szereplőire is figyel, így az amerikai nagykövetség útján felvette a kapcsolatot Vlagyimir Zsirinovszkijjal és mozgalmával is. A CNN hírtelevízióban szombaton sugárzott interjújában a miniszter mindazonáltal világossá tette: a Liberális Demokrata párt vezetője sem magatartásával, sem megnyilatkozásaival nem minősült méltónak arra, hogy az amerikai elnök meghívja az orosz közélet képviselői tiszteletére adott fogadására. Christopher úgy érezte, hogy Ukrajna ezúttal teljesíteni fogja a területén lévő atomeszközök leszerelésére kötött megállapodást. Szerinte Leonyid Kravcsuk elnök országa és saját politikai jövője szempontjából igen fontosnak tartja a szerződés végrehajtását, már csak azért is, mert az abban foglalt biztonsági és gazdasági előnyök nagyon is kecsegtetőek Ukrajna számára.