Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 13-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Londoni tudósítónktól A Ku-Klux-Klan brit kép­viselőjelölteket támogat a szélsőjobboldal európai előre­törésének meggyorsítása érde­kében — állítja a The Sunday Times. Az amerikai fajüldöző szerve­zet hatalmas vagyonából brit, német, valamint orosz szélsősé­ges csoportokat akar segélyezni, és e célból Európába küldte öt megbízottját, közöttük J. W. Far­­randot, a Klan egyik vezetőjét. Nagy-Britanniában a nacio­nalista szélsőjobb tömörülésé­nek, a Brit Nemzeti Pártnak — bár jelöltjei sorra megbuknak a választásokon — tavaly egy ön­­kormányzati képviselőt sikerült bejuttatnia egy londoni kerület vezetői közé, kihasználva az ott élő sok ezer pakisztáni beván­dorlóval szemben mutatkozó idegengyűlöletet. A Ku-Klux-Klan nyilatkozata szerint ez szerény eredmény, de jelzi, hogy lehet számítani a szélsősé­ges nacionalizmusra. A brit neofasisztáknak már földalatti szervezetük is létezik, a Combat 18, amely halállal fenyeget köz­ismert antifasisztákat, a Ku- Klux-Klannak pedig négyszáz tagja van Angliában. Szombaton Észak-London­­ban tömegverekedést provokál­tak azok a neonácik, akik Euró­pa számos országából a Screwdriver nevű rockegyüttes elhunyt bőrfejű énekesének, Ian Donaldsonnak az emlékére tar­tott koncetre érkeztek Angliába. 280 rohamrendőrt kellett bevet­ni, amikor a randalírozók — akik közül tizenhármat letartóz­tattak — kitépték egy metróko­csi üléseit, és ezekkel ütötték az Antifasiszta Liga tagjait. • Sárközi Mátyás Tömegverekedés a londoni metróban A Ku-Klux-Klan segélyezi az európai szélsőjobboldalt Rendőrök szállták meg a londoni Little Driver kocsma környékét, miután neonáci fiatalok tömegverekedést provokáltak FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG—EPA Első embert választanak a Krímben Második fordulóra lesz szükség Kijevi tudósítás A területileg Ukrajnához tartozó, ám javarészt oroszok lakta Krím-félszigeten a köz­társaság történetében először elnökválasztást rendeztek. Az elnöki posztért hat jelölt verseng, közülük mindössze a krími parlament jelenlegi elnöke vallja azt, hogy az autonóm köz­társaságot Ukrajna területén belül kell fenntartani. A többi öt jelölt a félsziget Oroszországhoz való csatolását vagy a Kijevtől való el­szakadást támogatja. Az előzetes felmérések szerint egyik jelölt sem számíthat 50 szá­zalékos szavazati arányra, így va­lószínű, hogy két hét múlva újabb fordulót kell rendezni. A közvéle­mény-kutatások szerint a parla­menti elnök, Bagrov és a republi­kánus párti vezér, Jurij Meskov egyaránt körülbelül 23 százalék­hoz juthat. Meskov véleménye szerint a Krím jövője csakis az Oroszországgal való egyesülés lehet. A kommunista vezér, Leo­­nyid Gracs, aki a szavazatok egy­­tizedére számíthat, pedig egyene­sen úgy vélekedett, hogy a Krím függetlensége lehet az első lépés a Szovjetunió újjáalakításához. A 280 ezer főnyi tatár lakosság a parlamenti elnököt, Bagrovot tá­mogatja. A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán és a krími törvénykezési gyakorlat több pontban eltér egy­mástól. Nem tisztázott, hogy az ukrán, illetve a krími elnök mi­lyen hatáskörrel rendelkezik a félszigetet érintő kérdésekben. •M. J. o· 38 * = S ULI .·2 2 ■© g Ki ^ gl fs ^•5 a**®*, §§ ^ HU J? C\J 55 н ' £ g Ul Jr ‰= 'S g ? 'Vl a® t ”o — £ [m­­UI U) T­M › '® r­: HU m S CO o HU lu &l 1 '® = o § ‚?‚ a °- re­s. 1“ H 2 § ,§ 2 o W 0=^ uj 2 % 2 Ja, ‰. 212-en szavaztak ellene Marad a türkmén államfő Moszkvai tudósítás Türkmenisztán vezetője 99,99 százalékos szavazati aránnyal 2002-ig meghossza­bbította uralkodásának idejét. Az uralkodás szó nem túlzás, hiszen a most 53 éves Szapar­­murat Nyijazov 1985 óta áll a köztársaság élén. Előbb Gorba­csov által kiválasztott párttitkár volt, majd a függetlenné válás után, 1992-ben ellenjelölt nélkül öt évre elnökké választották, és ezt a mandátumot hosszabbította meg a mostani népszavazás. A csaknem 2 millió választópolgár közül mindössze 212-en szavaz­tak ellene. Az országban a Karakum-csa­­torna már Nyijazov nevét viseli, csakúgy, mint egy város, több ut­ca, iskola, lovarda, ám az újszü­lött fiúknak is előszeretettel adják ezt a nevet. Az öt magyarországnyi, 4,2 millió lakosú ország a földgázra és egyéb ásványkincseire támasz­kodva a FÁK afféle kistigrise szeretne lenni, és az önállóság jó­létet hozó jegyei már meg is lát­szanak az országon. A gáz és vil­lany már most térítésmentes, 1996-tól pedig a kenyér is ingyen jár minden állampolgárnak. Nyijazov a hírek szerint a re­formok felgyorsítására kívánja felhasználni vitathatatlan hatal­mát. 1995 végére a kisprivatizá­ció által érintett minden termelő- és szolgáltatóegységet magán­vagy csoportkézbe adnak, és tíz év alatt gazdasági oázissá kíván­ják varázsolni az országot. • I.G. R. Palachra emlékeztek Prágában Prágai tudósítónktól Tegnap volt a huszonötödik évfordulója annak, hogy egy 20 éves prágai diák, Jan Palach a Vencel téren benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Sérülé­seibe később belehalt. Az akkori rendszer előbb en­gedélyezte, hogy Prágában, az ol­­sanyi temetőben helyezték örök nyugalomra Palach hamvait, ké­sőbb azonban a maradványokat vidékre, sokáig ismeretlen helyre szállíttatta. A ’89-es változások után Palach hamvait Vsetaty falu­ból ismét a fővárosba szállították, és az olsanyi temetőben helyez­ték örök nyugalomra. Az idei évfordulón Václav Ha­vel államfő virágcsokrot helye­zett el a síron, és rövid beszédé­ben kifejtette: ,Palach szelleme immár a cseh nemzet lelkiismere­tének elválaszthatatlan része. Ak­kori tette kísérlet volt arra, hogy a nemzetet felrázza abból a letar­giából, amely végül mégis elural­kodott az országon, és tartott 1969-től egészen 1989-ig.” Ez Muusitv n­í­­ílák a budai Vár alatt (Logodi utcában) A vadonatúj épületben még különböző alap­területű irodaegységek vásárolhatók 63 m2- től 1090 m2 összterületig. Telefon, klímabe­rendezés, mélygarázs, gépkocsilift. IBdkMtM&sla­digamiMill Telefon: 216-3711, Boross-Tóby Péter KÜLFÖLD Ahtisaari az első Elnökválasztás Finnországban Reuter----------------------------------­Várhatóan Martti Ahtisaa­ri, az ellenzéki szociáldemok­raták jelöltje kerül ki győzte­sen a finnországi elnökválasz­tás tegnap megtartott első for­dulójából. A tegnap este közzétett elő­zetes választási eredmények szerint — amely a szavazatok 99,6 százalékán alapul — Ahti­saari a voksok több mint egyne­gyedét szerezte meg. Őt 22 szá­zalékkal Elisabeth Rehn védel­mi miniszter, a finnországi Svéd Néppárt jelöltje követi. Az előrejelzés szerint a harmadik helyen Paavo Vayrynen centris­ta politikus áll a szavazatok 19,5 százalékával, s a sorban a negyedik a konzervatívok je­löltje, Raimo Ilaskivi 15,2 szá­zalékkal. A finn államfői posztért ti­zenegy politikus szállt ringbe. Mivel senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, a február 6-án megrendezendő második fordulón a tegnapi sza­vazás első két helyezettje, Ahti­saari és Rehn indulhat majd. 1994. január 17., hétfő Kételkednek a gazdaság talpra állításának tervében Késik a D nap Kis-Jugoszláviában Újvidéki tudósítónktól késik a „szuperdinár” nyomtatása, ezért néhány nap­pal elhalasztják a nagy csin­nadrattával beharangozott gazdasági program beindítását Kis-Jugoszláviában. Közben a legtekintélyesebb hazai szakér­tők nem bíznak a külföldi tá­mogatást nélkülöző stabilizálás sikerében, az ellenzék pedig az egész vállalkozás mögött a Mi­­losevic-rezsim megmentésére kieszelt manővert látja. Eredetileg mára tűzte ki a Kontic-kormány „a jugoszláv pénzrendszer és a gazdaság talp­ra állítása stratégiai programjá­nak” életre keltését, ám műszaki okok miatt valószínűleg csak szerdán vagy csütörtökön kö­szönt be a D nap , ahogyan az itteni sajtó emlegeti. Az agyon­­strapált központi pénzverde ugyanis nem győzi az újabbnál újabb inflációs bankók gyártását, és ezért késik a máris szuperdi­­nárnak becézett új pénz előállítá­sa. Bár a program teljes szöve­gét még nem tették közzé — ezt is mára ígérték, de állítólag még tartanak a módosítások —, annyi ismeretes, hogy az új, ele­ve konvertibilisnek kikiáltott di­nárnak elsősorban az inflációt kellene megfékeznie, hogy az­után fokozatosan fellendüljön az árutermelés, az adózás, és helyreálljon a pénzügyi egyen­súly. A tervezetet kidolgozó Dragoslav Avramovic pro­fesszor elképzelése szerint a di­nárt a márkához kötik, és 1:1 arányban váltják. Az árfolyam szilárdságát a még mindig meg­levő hazai valuta- és aranytarta­léktól remélik; ebből a forrásból állítólag legalább három hóna­pig fedezni tudják a költségve­tési deficitet. A kormány to­vábbra is bízik abban, hogy ad­dig sikerül kieszközölni a nem­zetközi szankciók felfüggeszté­sét és a külföldi bankokban re­kedt dollárösszegek kifizetését. A kormány már elküldte levelét a Biztonsági Tanács szankció­bizottságához, de a válasz még nem érkezett meg. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap eluta­sított minden közreműködést a program kidolgozásában. A vezető jugoszláv közgaz­dászok, részben éppen a külföl­di támogatás hiánya miatt, rend­kívül szkeptikusak Avramovic professzor tervével szemben. Ljubomir Madjar, az egyik leg­ismertebb belgrádi szakember nyíltan kimondta, hogy a jelen­legi körülmények között — vagyis amíg tart a boszniai há­ború, nem tisztázták a krajinák helyzetét és nem oldották fel a nemzetközi büntetőintézkedése­ket — minden stabilizációs pró­bálkozás puszta szemfényvesz­tés. Sepsey Csaba, a VMDK sza­badkai körzeti vezetője szerint Nagy-Szerbia megteremtésének finanszírozása, azaz a krajinák­­nak juttatott segély leállítása nélkül szó sem lehet az infláció megszüntetéséről, hiszen beval­lottan ezekre a vidékekre folyik el a költségvetés 20 százaléka. A szerb ellenzéki pártok ugyan­csak illúziónak tartják az inflá­ció megfékezését, és az egész programot a rezsim megmenté­sére indított akciónak minősítik. • J. Garai Béla Holnap folytatódik Genfben a Bosznia-békeértekezlet A szerbek Olovót ostromolják Újvidéki tudósítónktól Szarajevóban borúlátóan tekintenek a genfi konferencia holnapi folytatása elé, és azzal vádolják Owen és Stoltenberg békeközvetítőket, hogy igaz­ságtalan békemegállapodást akarnak a muzulmánokra kényszeríteni. Karadzic elzár­kózik a muzulmánoknak szóló engedmények elől, miközben csapatai ádáz harcot vívnak Olovo megszerzéséért. Megtörténhet, hogy ez lesz az utolsó genfi forduló. A bosnyák kormányfő szerint nincs értelme folytatni egy olyan konferenciát, amely nem hoz eredményt. Ha­ris Silajdzic tévényilatkozatában azt mondta, hogy ha kedden ku­darcba fulladnak a tárgyalások, akkor az egész boszniai kérdést vissza kell vinni a Biztonsági Tanácsba, ő ellenzi a béketár­gyalásokon való részvételt mindaddig, amíg Boszniában polgárokat gyilkolnak. A konferencia folytatása előtt még összetettebb a helyzet, mint a legutóbbi tárgyalások idején volt. A szerb csapatok erős of­­fenzívába kezdtek Észak-Bosz­­niában, minden jel szerint el akarják vágni a két nagyváros, a Szarajevó és Tuzla közötti után­pótlási útvonalat. Napok óta ost­romolják a fővárostól 30 kilo­méterre északra fekvő Olovót, átvágták a muzulmánok védelmi vonalát. A belgrádi rádió szerint a muzulmán provokációk után elindított támadás során nagy veszteségeket okoztak az ellen­ségnek, több falut „felszabadí­tottak” és már csak 6 kilométer­re vannak Olovótól. Ugyanak­kor a szarajevói rádió tegnap délután azt állította, hogy egysé­geik fergeteges ellentámadás so­rán visszaszorították a „szerb agresszort”. Radovan Karadzic megismé­telte, hogy nem engedélyezik a tuzlai légikikötő megnyitását. A boszniai szerb vezér álláspontját azzal indokolja, hogy a muzul­mánok légi úton fegyvert szállí­tanának Tuzlába, és akkor soha­sem érne véget a háború. A The Washington Postnak adott nyi­latkozatában elzárkózott Szara­jevó ostromának feloldása elől is, mert Szarajevó „a szerb ál­lam fővárosa lesz”. • J.G. B. MTI-------------------------------------­Várhatóan kedden kerül elő­ször a NATO-tagországok nagyköveteinek kezébe a tuzlai repülőtér megnyitását célzó, va­lamint a Srebrenica térségében folytatandó műveletek operatív terve, és igen valószínű, hogy az Észak-atlanti Tanács szerdai ülése már dönthet is ezek sorsa felől — jelezte újságíróknak egy jól tájékozott NATO-forrás. Clinton megdicsérte a fehéroroszokat Moszkvai tudósítás Clinton megdicsérte a fehér­oroszokat, amiért a szovjet utódállamok közül elsőként mondtak le a náluk maradt atomfegyverekről, és aláírták az atomsorompó-szerződést A leszerelési hozzájárulásként ed­dig adott 76 millió dollár mellé Washington újabb 25 milliót adott Minszknek erre a célra. Az amerikai elnök szombati, minszki látogatása során egy be­ruházásvédelmi megállapodást, néhány pénzügyi, technikai, egészségügyi és környezetvédel­mi együttműködési dokumentu­mot is aláírtak. A fehérorosz vezetők tagad­ják, hogy a látogatásnak csupán szimbolikus jelentősége lenne. Sztanyiszlav Suskevics, a parla­ment elnöke úgy nyilatkozott, az amerikai és a nyugati tőke bizto­san nem felejti el: Clinton méltó­nak találta az országot arra, hogy ellátogasson oda. Az amerikai el­nök a dicséret mellett vendéglá­tóival tudatta: a megszerzett te­kintélyt csak reformok végrehaj­tásával lehet megőrizni, és egy­ben értésre adta, hogy mielőbbi parlamenti választásokat tart szükségesnek. Clinton találkozott Zenan Poznyak ellenzéki vezetővel is, aki a Kuropaty erdőben lévő tö­megsír feltárásában szerzett érde­meket. Az emlékhelyet, ahol több tízezer, az NKVD által ki­végzett ember nyugszik, Clinton is felkereste. • I.G. R. Támogatás az orosz reformoknak WF A Fehér Ház Michael H­il­­lette-et nevezte ki az Oroszor­szág nyugati segélyezését koor­dináló Támogatáskivitelezési Csoport (SIG) igazgatójának — jelentette be az amerikai pénzügyminiszter. „A kinevezéssel az Egyesült Államok teljesítette Clinton elnök Jelcin államfőnek tett ígéretét, amely szerint jobban időzített és hatékonyabb segítséget kapnak az oroszországi reform-erőfeszíté­sek” — idézte Lloyd Bentsen szavait az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetségének tájé­koztató kiadványa, a Wireless Fi­le. Az amerikai és az orosz elnök 1993 áprilisában, a vancouveri csúcstalálkozón tárgyalt arról, hogy az orosz gazdaság átalakítá­sának külső támogatására hatéko­nyabb mechanizmust kell létre­hozni. A Támogatáskivitelezési Csoportnak, amely amerikai kez­deményezésre a hetek és az Euró­pai Közösség egyetértésével jött létre, éppen ez a feladata. Az orosz kormány Borisz Fjodorov pénzügyminiszter felügyelete alatt különbizottságot hozott létre a csoporttal való eredményes együttműködés biztosítására. A SIG első igazgatója, az 56 éves Michael Gillette a West Point-i katonai akadémián és a Harvardon tanult. Több mint húsz évig a hadseregben szolgált, és dolgozott az energiaügyi minisz­tériumban is. Jelenlegi posztjára a Világbankból került Herzog hivatalosan is elnökjelölt Berlini tudósítónktól A várakozásoknak megfele­lően a CDU szombaton hivata­losan is a szövetségi alkotmány­­bíróság vezetőjét, Roman Her­­zogot jelölte a köztársasági el­nöki posztra. A Keresztényde­mokrata Unió vezetősége Hel­mut Kohl kancellár, pártelnök irányításával tekintette át az 1994-es választási év legfőbb teendőit Bonn közelében, Wild­­hagenben. A kétnapos eszmecserén titkos szavazással döntöttek Herzog je­löléséről. Az 59 éves jogi szak­ember egy „nem” és egy tartóz­kodás mellett 34 „igent” kapott. Kohl a hét végén annak a meggyőződésének adott hangot a német sajtóban, hogy Herzog az uniópártok színeiben alkalmas lesz arra, hogy egy „nehéz, átme­neti időszakban” az NSZK érde­keit szolgálja, és méltó utóda le­gyen az államfői tisztségről má­jusban leköszönő Richard von Weizsäckernek. „Munkahelyek, demokrácia, szolidaritás” mottóval, már a vá­lasztási előcsatározások jegyében ülésezett a hétvégén, Bielefeld­­ben az észak-rajna-vesztfáliai tar­tományi SPD. Johannes Rau éle­sen bírálta a bonni koalíciót, alá­húzva, hogy az elmúlt időszak­ban alig akadt olyan, az egész Németországot érintő kérdés, amelyben egyetértettek volna az uniópártok és koalíciós partne­rük, a szabaddemokraták. Raut, az SPD elnökjelöltjét, Észak-Raj­­na-Vesztfália miniszterelnökét, aki 1977 óta áll tartománya szo­ciáldemokratáinak élén, szomba­ton újabb két évre megerősítették párttisztségében. • Mrázik Géza Mit mond a kijevi parlament? MTI-------------------------­ Egyáltalán nem biztos, hogy az ukrán parlament ratifikálja a Moszkvában aláírt leszerelési megállapodást — vélik a szom­bati kijevi lapok, előrevetítve, hogy a honatyák feltehetőleg is­mét egy sor feltételt szabnak majd, ha mégis rászánják magu­kat a lépésre. A Kievszkie Vedomosztyi cí­mű újság szerint egyelőre egyet­len képviselő sem támogatja fel­tétel nélkül Kravcsuk elnököt le­szerelési ügyekben. Parlamenti fogásokra hivatkozva a lap azt ír­ta, hogy várhatóan már a január 20-án kezdődő újabb ülésszakon terítékre kerül a Moszkvában alá­írt egyezmény. Kommentár he­lyett az újság ellenzéki politiku­sok véleményét közli, akik sze­rint az elnök „hazaárulást” köve­tett el. A kommunisták egykori szócsöve, a Pravda Ukraini főcí­mében feltette a kérdést: „Mit mond erre a parlament?” A moszkvai beszámoló végkicsen­gése az, hogy újabb feltételekre lehet számítani, mert ez a mostani parlament bizonyosan nem hagy­ja annyiban a dolgot. A Nyezaviszimoszty címolda­lának élén Vjacseszlav Csomovil, a RUH elnöke kifejtette: „Krav­csuk elárulta a nemzetet, le kell mondani a rakétákról, ráadásul csak filléreket kapunk értük.” Világhíradó Általános amnesztia Mexikóban? (MTI) Carlos Salinas de Gortari mexikói elnök vasárnap kijelentette: javaslatot intéz a kong­resszushoz, azt indítványozva, hogy részesít­sék általános amnesztiában a Chiapas szövet­ségi államban kirobbant véres viszály vala­mennyi résztvevőjét. ENSZ-megfigyelők a dél-afrikai választásokra (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy 1800 megfi­gyelőt küld a Dél-afrikai Köztársaságban ápri­lis 27-én sorra kerülő választásokra. Ez lesz az első alkalom, hogy a fekete bőrű többség is részt vehet a szavazásban. Döntés született ar­ról is, hogy az ENSZ fogja összehangolni a többi nemzetközi szervezet, illetve a kormá­nyok által menesztett megfigyelők tevékeny­ségét is. Összesen több mint 2800 külföldi megfigyelő lesz jelen a választásokon. Tűzparancs a baltikumi orosz csapatoknak (MTI) A Lettországban és Észtországban állo­másozó orosz csapatok utasítást kaptak, hogy minden az orosz katonai létesítmények elleni támadásra fegyverrel válaszoljanak, és szük­ség esetén öljék meg a támadókat. Ez a vála­sza az illetékes észak-nyugati parancsnokság­nak két orosz tábornok átmeneti őrizetbe véte­lére és négy lettországi katonai létesítmény blokádjára, ami idén január 10-én történt. Német—magyar társaság Mecklenburgban (MTI) Pártok felett álló német—magyar tár­saság alakult a napokban a volt NDK terüle­tén, az északnémet Mecklenburg-Előpomerá­­nia tartományban, az alakulóülést a rostocki városháza dísztermében tartották. A társaság életre hívásával a németek és a magyarok kö­zötti régi kapcsolatokat kívánják aktivizálni. USA-kapcsolat Zsir­ino­vszkijj­al MTI-------------------------------------­Warren Christopher amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok alapvetően a demokratikus reformátalakulást támogatja Oroszországban, még akkor is, ha a folyamat legfőbb megtestesítőjének és zászlóvivő­jének tagadhatatlanul Borisz Jel­cint tekinti. Ugyanakkor célzott rá, hogy Washington az orosz belpolitikai közélet más szerep­lőire is figyel, így az amerikai nagykövetség útján felvette a kapcsolatot Vlagyimir Zsiri­­novszkijjal és mozgalmával is. A CNN hírtelevízióban szom­baton sugárzott interjújában a mi­niszter mindazonáltal világossá tette: a Liberális Demokrata párt vezetője sem magatartásával, sem megnyilatkozásaival nem minő­sült méltónak arra, hogy az ame­rikai elnök meghívja az orosz közélet képviselői tiszteletére adott fogadására. Christopher úgy érezte, hogy Ukrajna ezúttal teljesíteni fogja a területén lévő atomeszközök le­szerelésére kötött megállapodást. Szerinte Leonyid Kravcsuk elnök országa és saját politikai jövője szempontjából igen fontosnak tartja a szerződés végrehajtását, már csak azért is, mert az abban foglalt biztonsági és gazdasági előnyök nagyon is kecsegtetőek Ukrajna számára.

Next