Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 62-75. szám)

1994-03-16 / 62. szám

I* 20 M MAGYAR HÍRLAP Pénteken írják alá Washingtonban a bosnyák—horvát föderációs okmányt Csurkin a szerbeket igyekszik megnyerni Újvidéki tudósítónktól Izetbegovic és Tudjman pén­teken Washingtonban írja alá a bosnyák—horvát föderációs megállapodást, amelynek kidol­gozása hétfőn fejeződött be Bécsben. Az amerikai nagykö­vetség épületében megtartott tíznapos kemény tárgyalásokon egyelőre csak az alkotmányos elképzeléseket és a közigazgatá­si mechanizmust vetették pa­pírra, a leendő kantonok hatá­ra a szerbekkel való megegye­zéstől függ. A tárgyalásokba való bekapcsolódásuk érdeké­ben Vitalij Csurkin közvetít, aki Belgrád, Szarajevó és Zág­ráb között ingázva tegnap a horvát fővárosban Tudjman el­nökkel folytatott eszmecserét. Az orosz külügyminiszter-he­lyettes a találkozó előtt a bos­nyák—horvát megállapodást a válság rendezését célzó első lé­pésnek nevezte, de figyelmezte­tett, hogy a végső megoldáshoz a harmadik féllel, a szerbekkel is tárgyalni kell. Egy másik nyilat­kozatában azt mondta: „az ameri­kaiakkal együtt mindent megte­szünk a szerbek meggyőzése ér­dekében, hogy a bosnyák—hor­vát szerződés nem okvetlenül szerbellenes.” Igaz, a megállapo­dás egyes tételei a szerbek ellen fordíthatók, de szerinte Washing­tonnak nem ez a szándéka. Belgrádnak lépnie kell Belgrádban semmi sem szivár­gott ki arról az egy nappal koráb­ban folytatott megbeszélésről, amelyet Csurkin Milosevic szerb elnökkel folytatott. Megfigyelők azonban tudni vélik, hogy Moszkva és Washington követeli a szerbektől a meghódított terüle­tek nagyobb részének átadását az­zal, hogy csatlakozásuk után visszakapnának belőle. Ha eluta­sítják a párbeszédet, akkor a bos­­nyákok és a horvátok elleni fegy­verembargó feloldását és a szer­­bek további elszigetelését helyezi kilátásba. A Milosevics Csurkin meg­beszélésről kiadott közlemény szerint a szerb elnök a három boszniai nemzeti közösség egyenrangúságát hangoztatta, s érdekeik egyforma megközelíté­sét szorgalmazta. Az orosz diplo­mata a belgrádi elnöki rezidenciá­ból távozva bátorítónak nevezte, hogy Belgrád nem utasítja el boszniai kettős megállapodást, in­kább a tárgyalásokhoz való csat­lakozás lehetőségét keresi. A szerb földek elnöke A boszniai szerbek közül ezút­tal is Nikola Koljevic „alelnök” tárgyalt Csurkinnal, Karadzic nem találkozott vele. Igaz, őt pártügyei a megszállt Kelet-Szla­vóniába szólították, ahol egyesülő kongresszusukat tartották a szerb földek „demokrata pártjai”, s el­nökükké Karadzicot választották meg. A boszniai kettős föderáció­hoz való csatlakozás szavai sze­rint „lehetséges, de nem valószí­nű”. A boszniai szerbek szerint a bosnyákok már elkezdték tavaszi offenzívájukat Észak-Boszniá­­ban, s a szerb fél ezért kénytelen folytatni Maglaj ostromát. A belgrádi Politika szerint Észak- Boszniában sokkal nagyobb az ellentét a bosnyákok és a horvá­tok, mint az utóbbiak és a szerbek között. BT-határozat Maglaj ügyében A szarajevói rádió maglaji tu­dósítója tegnap beszámolt róla, hogy az előző éjszaka a szerb tü­zérség tíz gránátot lőtt ki arra a negyedre, ahol a NATO szállító­gépei segélycsomagokat dobtak le. Tegnapra azonban elcsende­sedtek a harcok, s ezt Szarajevó­ban a Biztonsági Tanács ülésével hozzák összefüggésbe, amelyen a muzulmán enklávé ostromának feloldására szólították fel a szer­­beket. A belgrádi Tanjug hírügynök­ség erről úgy számolt be, hogy a BT ülésén „határozat helyett sem­mire sem kötelező elnöki nyilat­kozatot fogadtak el”. Kétéves szünet után elsőként Michael Rose Unprofor-pa­­rancsnok repülőgépe landolt a tuzlai légikikötőben: szakértői­vel együtt felmérik a helyreállí­tási teendőket. Szerb újságok arról írnak, hogy a volt Jugo­szláv Néphadsereg kivonulása­kor számos helyen aláaknázta a kifutópályát, s a robbanószerke­zetek egy része a súlyos teher­szállító gépek landolásakor ak­tivizálódhat. Magyar miniszterjelölt Szerbiában A szerbiai parlamentben teg­nap Milko Marjanovic kormány­főjelölt ismertette programját és felolvasta a miniszterek névsorát, akik között egy magyar is van: Fodor Oszkár, adai gyárigazgató (nem tagja a VMDK-nak), akit az ipari tárca élére szemeltek ki. Marjanovic a korábbi szocialista kormány hat tagját vette át és több eredményesnek mondott­ (szocialista) üzemvezetőt emelt miniszteri székbe. A legjelentő­sebb ellenzéki pártok, s a VMDK is elzárkózott a kormányban való részvételtől. A gazdasági program alapja Marjanovic szerint a stabil dinár lesz, legfontosabb feladatként pe­dig a pénzügyi fegyelem megszi­lárdítását, a termelés fellendítését, a kisvállalkozók felkarolását és az állami nagyüzemek szanálását jelölte meg. • J. Garai Béla Orosz—lett megállapodás Moszkvai tudósítás Oroszország augusztus 31- éig kivonja összes katonáját Lettországból. Az erről szóló szerződés szövegét tegnap hagyták jóvá a tárgyalófelek; az orosz delegáció vezetője sze­rint már áprilisban megtart­hatják a lett—orosz csúcstalál­kozót, amelyen a két államfő aláírná a végleges csapatkivo­nási szerződést. A megállapodás szerint Orosz­ország négy évig még megtart­hatja a Skandrában lévő stratégiai rakétajelző radarállomását, és túl ezen még másfél évet kap annak leszerelésére. A radarállomásért fizetendő bérleti díj összegét a szerződés nem tartalmazza, de annak a szerződő felek szerint nincs is kommolyabb jelentősége. Moszkvában „a józan ész győ­zelmének” tartják a megállapodás megkötését, ami a két ország fe­szült viszonya miatt hónapokig húzódott, miközben mára már csak pár ezer orosz katona maradt a balti államban. Az első moszkvai kommentá­rok megjegyzik, az oroszokat alá­írásra ösztönözte az, hogy meg­szabaduljanak egy olyan ügytől, amely kapcsán az amerikaiak, a németek és a skandináv államok állandóan szemrehányást tettek Moszkvának. Az úgy­nevezett „gyorshadtesteket” favorizáló új orosz katonai doktrína értelmé­ben egyébként sincs sok jelentő­sége, hogy ezekben a kis álla­mokban mennyi orosz katona ál­lomásozik. Moszkvában egyben abban bíznak, hogy a csapatkivonás nyomán javul az orosz é lett vi­szony, amely a legfeszültebb a balti térségben, lévén, hogy Lett­országban a legmagasabb az oroszajkú lakosság aránya, Litvá­niához és Észtországhoz viszo­nyítva. Litvániából már kivonul­tak az orosz katonák, és várható, hogy hamarosan megkötik a ha­sonló orosz—észt szerződést is. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Tegnap még mindig, már második napja lángokban állt a Nassya tartályhajó (a háttérben), amely vasárnap este a Boszporusz-szorosban összeütközött egy teherhajóval. Előtérben az ugyancsak ciprusi kiégett teherhajó. A katasztrófa miatt lezárt szoros két oldalán csaknem 100 hajó várakozik, hogy átjuthasson a forgalmas kereskedelmi útvonalon. A katasztrófa miatt 24 ember meghalt, az eltűntek száma tíz felett van FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG — EPA Veszélyben az osztrák szociáldemokraták Bécsi tudósítónktól Elvesztette volna kormány­fői tisztségét Franz Vranitzky szociáldemokrata pártelnök, ha vasárnap tartották volna meg Ausztriában a hét hónap múlva esedékes parlamenti választáso­kat. Ezt, a nagyobbik kor­mánypárt számára meghök­kentő eredményt lehet kiolvas­ni a Karintiában, Salzburgban és Tirolban vasárnap lezajlott tartományi választásokból. Ezek alapján nem látszik telje­sen utópisztikusnak az a jóslat, amely konzervatív sikert vár az őszi választásokon. Az 1990 ok­tóber 7-ei — utolsó — parlamenti választások eredményeihez ké­pest vasárnap a három tartomány­ban csak a kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) gyarapította szavazói számát (16 százalékkal), míg a szociálde­mokraták választóik 28 százalé­kát elvesztették. De megtört a po­pulista jobboldali Jörg Haider ve­zette Szabadság Párt (FPÖ) siker­­sorozata is (mínusz egy száza­lék), a Zöldek pedig nyolc száza­lékot vesztettek. Karintiában mindazonáltal Haider jelentősen előretört, habár nem érte el fő célját, azt, hogy visszaszerezze a tartományi főnö­ki tisztséget, amelyet három év­vel ezelőtt egy nácibarát kijelen­tése miatt vesztett el. A másik két tartományban az ÖVP tartományi főnökei megtarthatják tisztüket. A Haider-pártból kivált, a Heide Schmidt asszony által vezetett új politikai erő, a Liberális Fórum csak a nagyobb városokban ért el mérsékelt sikert, ami nem volt elegendő a politikai erőviszonyok megváltoztatásához. A karintiai szavazatveszteség Vranitzky párt­vezetőt gyors cselekvésre késztet­te: hétfőn a Bécsben sikertelen Russenwinkler egészségügyi mi­nisztert új tartományi pártvezér­ként visszaküldte Karintiába. • Pogány Jenő Géza Román—ukrán katonai szerződés Bukaresti tudósítónktól Háromnapos látogatáson a ro­mán fővárosban tartózkodik Vita­lij Grigorjevics Radeckij ukrán védelmi miniszter. Találkozik ro­mán kollégájával, Gheorge Tinca újonnan kinevezett védelmi tárca­vezetővel, Dumitru Cioflina altá­bornaggyal, vezérkari főnökkel, továbbá az államelnöki intézmény és a kormány több hivatalos sze­mélyiségével. Bukaresti látogatá­sának fő célja, aláírni román kol­légájával a két védelmi miniszté­rium együttműködési szerződését. A dokumentumnak Bukarestben nagy fontosságot tulajdonítanak, mivel a két ország között megle­hetősen feszült a viszony bizo­nyos területi viták következtében, valamint amiatt, hogy a felek egy­mást vádolják a területükön élő román, illetve ukrán kisebbség beolvasztására tett kísérlettel. • B.T. Már működik Budapesten a Nyugati téren az első VIDEOMATRIX-tábla! Érdeklődni lehet: 1121 Budapest, Normafa utca 23/A Telefon: 175-5444, 201-2010, 201-1810. Fax: 156-80041. 1994. március 16., szerda Párizs bírálja az ENSZ-t és a NATO-t Bosznia miatt Párizsi tudósítónktól Párizs sürgeti, hogy az ENSZ és a NATO keményebben lépjen fel a boszniai ultimátum betartatá­sa végett. Balladur kormányfő és külügyminisztere hétvégi, Szara­jevóban tett villámlátogatása után Alain Juppé kijelentette: a tűzszü­net megsértőivel szemben határo­zottabban kell élni a légicsapások büntetőeszközével, ha erre szük­ség van — márpedig szükség van. A francia kéksisakosok különösen nehezményezik, hogy bihaci állá­saik megtámadása után négy és fél órát kellett várniuk, míg az ENSZ felhatalmazást adott ellen­csapásra. Párizs ezért is sürgeti most, hogy az ENSZ az eddiginél „világosabb és megvalósítható” megbízást adjon katonáinak. Franciaország ezentúl csak e fel­tétellel vállal kéksisakos szerepet — hangoztatják Párizsban. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy a boszniai francia erők je­lenleg mintegy hatezres létszámát nyolcszáz fővel növelik a követ­kező negyedévben. Franciaország ezzel létrehozza harmadik csapat­testét Szarajevóban. Közben kedden változás tör­tént az egész volt Jugoszlávia te­rületén működő Unprofor élén, Jean Cot tábornok helyét de La Presle tábornok vette át. Egy, Balladur kormányfő felkérésére­­készített jelentés alapján Párizs azt is igényli, hogy az ENSZ dél­szláv békefenntartó szervezete az eddiginél átláthatóbb és ellenőriz­hetőbb legyen. • Róka H. Zsuzsa A Közel-Kelet uralta a vlagyivosztoki külügyminiszteri eszmecserét Moszkvai tudósítás „Újabb lépés az érett, straté­giai együttműködés megterem­tése felé” — ezzel a Moszkvá­ban kedvelt mondattal értékel­te Karaszin külügyi szóvivő a vlagyivosztoki orosz—amerikai külügyminiszteri találkozót. A diplomata szerint a találko­zó „fontos volt, mert az utóbbi időben a két ország viszonya megpróbáltatásoknak lett kité­ve”. A moszkvai sajtó szerint an­nak megállapításán túl, hogy mindkét ország nagyhatalom, nem sok történt. Az Izvesztyija úgy véli, Kozirjev miniszter min­den tiltakozása ellenére bekövet­kezett bizonyos elhidegülés, míg a Kommerszant tudósítója szerint az együttműködés romantikus il­lúziója után most a repedéseket kell betömködni. Nem biztos, hogy jó szolgálatot tesz a közel­­keleti béke ügyének az a verseny,, amit Moszkva és Washington vív a fő békebíró szerepéért — írja a lap. Christopher amerikai kül­ügyminiszter ugyanis két telefon­­hívással — Arafatnak és Rabin­nak — igyekezett ellensúlyozni Kozirjev közel-keleti utazását. Moszkva az új madridi konferen­cia ötletéről már lemondott, de sürgeti, hogy a tárgyalások akkor kezdődjenek újra, ha a két fél már megállapodott a gázai öve­zet és Jerikó biztonságáról. Was­hington viszont feltételek nélküli újrakezdést akar. A két érintett fél mindenesetre elfogadja Moszkva közvetítő szerepét is, mert Arafat — hosszú évek után először — április 19-én, Jichak Rabin pedig április 26-án Moszkvába látogat­. A sajtó szerint a kétórás Ko­zirjev—Christopher tárgyalást teljesen a közel-keleti téma ural­ta, és még a Balkánról is csak ál­talánosságban beszéltek, a kétol­dalú kapcsolatok pedig teljesen háttérbe szorultak. Még a kém­ügy sem volt terítéken. • Izbéki Gábor Arafat és az izraeli kormányfő áprilisban Moszkvába utazik Rabin ma Clinton elnökkel találkozik Washingtonban Tel Aviv-i tudósítónktól Keddre virradóra Rabin miniszterelnök Washingtonba repült, ahol kedd délután ta­lálkozott Christopher külügy­miniszterrel és szerda délelőtt találkozik Clinton elnökkel. Rabin nagy fontosságot tulaj­donít látogatásának, és mielőtt útnak indult kijelentette, hogy washingtoni tárgyalásai jelentős előrehaladást jelentenek a béke­­folyamatban. Ezt annál is fonto­sabbnak tartja, mivel a tuniszi tárgyalásokról dolgavégezetle­­nül tért vissza az izraeli küldött­ség. Arafat, a PFSZ vezetője nem volt hajlandó megállapodni a tárgyalások folytatásában, és további „kiengesztelő” lépése­ket követelt Izraeltől. Peresz külügyminiszter, az örök opti­mista is csak annyit tudott mon­dani, miután a küldöttség haza­tért Tuniszból, hogy „maga a ta­lálkozás Arafattal a párbeszéd felújítását jelenti”. Tuniszi hírek szerint Dennis Ross amerikai közvetítő ottani látogatása sem törte meg a je­get, és így a felek most vigyázó szemüket Washingtonra vetik. Rabin zsúfolt programjába az is belefér, hogy szerdán, késő este találkozzék a zsidószervezetek vezetőivel és megmagyarázza nekik, miért volt szükség a szél­sőséges szervezetek törvényen kívül helyezésére. Csütörtök reggel Rabin el­utazik Washingtonból és útban hazafelé megáll Rómában, ahol a pápa fogadja. A találkozót Ra­bin kérte. Jeruzsálemben úgy tudják, hogy Rabin tájékoztatni fogja a pápát a békefolyamat ál­lásáról, és kérni fogja, hogy má­jusi libanoni látogatása során vesse latba befolyását az eltűnt izraeli katonák érdekében. Röpke órával elutazása előtt Rabin aláírta a Sasz párt képvi­selőivel a koalíció kiszélesítésé­ről szóló egyezményt. A hat képviselővel rendelkező párt csatlakozott a Rabin kormány­hoz, miután ígéretet kapott, hogy Izrael ezentúl csak kóser húst importál külföldről. Most a Rabin kormány 62 főnyi stabil parlamenti többséggel rendelke­zik, mely már kedd délután elu­tasította az ellenzék újabb bizal­matlansági indítványát. Legfrisebb hír szerint április végén Rabin Moszkvába láto­gat, ahol Jelcin elnök vendége lesz. Az elmúlt évben már több­ször volt ilyen találkozóról szó, de nem tudták az időpontokat egyeztetni. Most úgy tűnik, hogy április utolsó hetében a lá­togatás létrejön. Öt nappal Ra­bin előtt esedékes Moszkvába Jasszer Arafat. Értesülésem szerint arról is szó van, hogy a moszkvai láto­gatás előtt vagy közvetlenül utána, realizálható lesz Rabin régóta esedékes budapesti láto­gatása is, mellyel néhai Antall József miniszterelnök jeruzsále­­mi látogatását viszonozná. • Naftali Kraus Nixon—Zsirinovszkij találkozóAz FDP kiesett Hannoverben MTI Richard Nixon kedden zárt ajtók mögött találkozott a duma épületében Vlagyimir Zsiri­­novszkijjal, az orosz ultranacio­nalisták vezérével, aki üzenetet adott át Bill Clintonnak. Az üzenet tartalma nem ismert. A megbeszélések után Zsiri­­novszkij üzenetet adott át Clin­tonnak, illetve átnyújtotta a volt amerikai elnöknek szánt, Orosz­országban mindmáig botrány­kőnek számító Utolsó roham délre című könyvét. Az amerikai politikus az el­múlt egy hét során igyekezett feltérképezni az orosz belpoliti­kai helyzetet, illetve képet kap­ni Borisz Jelcin lehetséges utó­dainak nézeteiről. A látogatás során kisebb feszültséget oko­zott, hogy Jelcin megorrolt az amerikai exelnökre, amiért az politikai ellenfeleit részesítette előnyben, s nem is volt hajlandó találkozni Nixonnal. Clinton elnök személyes közbenjárása nyomán sikerült végül Jelcint valamelyest kien­gesztelni, s az amerikai politi­kus így találkozhatott a kor­mány és parlament képviselői­vel és felszólalt a duma külügyi bizottságában. Zsirinovszkij sa­ját közlése szerint arra kérte Richard Nixont, hogy közölje Bill Clintonnal: nem kell félnie tőle. A csaknem másfél órás ta­lálkozó után arról beszélt, hogy Oroszország „katonai rendszer” felé közeledik, amely miatt vi­szont a választásokat elvesztett radikális demokratákat okolta. Zsirinovszkij szerint lehet, hogy 1996-nál hamarabb sor kerül az­­elnökválasztásra, amelyen sze­rinte egy igazi ellenfele lesz, akit úgy hívnak: Alekszandr Ruckoj. Fizetnek a spanyolok is (Reuter) Spanyolországban véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az országban élők ingyenesen látogathatják a múzeumo­kat, míg a turistáknak fizetniük kell — így döntött tegnap az európai bíróság. A spa­nyolok, az országban élő külföldiek és a 21 évnél fiatalabb vakációzok az összes mú­zeumba ingyenesen juthatnak be, az ennél idősebb turisták viszont fizetnek. Az EU bizottsága azért fordult a luxemburgi bíró­sághoz, mert szerinte Spanyolország meg­ V­ilághíradó sérti a közösségi jogot azzal, hogy nemzeti­ségük alapján megkülönböztet embereket. Meghosszabbított moratórium (MTI) Bill Clinton elnök értesítette az ame­rikai kongresszust, hogy jövő év szeptem­beréig meghosszabbította az atomfegyver­kísérletekre bevezetett moratóriumot. Dee Dee Myers fehér házi szóvivő kedden kö­zölte, hogy az elnök részben azért döntött így, mert a többi nukleáris hatalom is ön­megtartóztatást gyakorolt, és nem újította fel a kísérleteket a tavaly októberben végre­hajtott kínai atomrobbantás ellenére sem. Jelcin szabadságra ment (MH) Jelcin államfő elment két hét szabad­ságra Szocsiba. „Nem várok társadalmi rob­banást, nyugodtan utazom el.” Ám a Mosz­­kovszkij Komszomolec című lap a helyze­tet az 1917. februárihoz hasonlította, ami­kor a pétervári lázadások nyomán II. Mik­lós cár már nem tudott visszatérni a fővá­rosba, és le is kellett mondania trónjáról. Berlini tudósítónktól Az alsószászországi tartomá­nyi választások vasárnapi ered­ményét (44,3 százalék a szoiál­­demokratáknak) Rudolf Schar­ping az SPD vezetője, kancellár­jelöltje „bátorító jelzésként” ér­tékelte, ugyanakkor óva intette attól a legnagyobb ellenzéki párt politikusait, hogy hét hónappal az őszi Bundestag választások előtt „fent hordják az orrukat, könnyen belecsepeghet az eső...” Tizenhat­ezer szavazattal, egy többletmandátummal a korábbi vörös-zöld hannoveri kabinetet a jövőben is Gerhard Schröder és az SPD irányíthatja. Helmut Kohl kancellár, a CDU elnöke Bonnban kifejtette, hogy az alsószászországi tarto­mányi megmérettetés nem jelent „trendet az október 16-ai parla­menti választások szempontjá­ból”. Kohl ugyanakkor elismer­te, hogy a kereszténydemokra­ták „keserű” vereséget szenved­tek (36,4 százalék) március 13- án. Kedden Christian Wulffot, a CDU hannoveri kormányfője­löltjét megválasztották a CDU új alsószászországi frakcióveze­tőjévé. A 34 éves politikus és a kancellár egyaránt kritizálták a koalíciós partner CSU és FDP „ingadozó magatartását”. Klaus Kinkel külügyminisz­ter az FDP elnökeként „fájdal­masnak és keserűnek” nevezte a szabaddemokraták választási ve­reségét (4,4 százalék) a nyugat­német tartományban. Az FDP azzal, hogy nem sikerült meg­szereznie a voksok 5 százalékát, kiesett az alsószászországi par­lamentből. • Mrázik Géza

Next