Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 62-75. szám)
1994-03-16 / 62. szám
I* 20 M MAGYAR HÍRLAP Pénteken írják alá Washingtonban a bosnyák—horvát föderációs okmányt Csurkin a szerbeket igyekszik megnyerni Újvidéki tudósítónktól Izetbegovic és Tudjman pénteken Washingtonban írja alá a bosnyák—horvát föderációs megállapodást, amelynek kidolgozása hétfőn fejeződött be Bécsben. Az amerikai nagykövetség épületében megtartott tíznapos kemény tárgyalásokon egyelőre csak az alkotmányos elképzeléseket és a közigazgatási mechanizmust vetették papírra, a leendő kantonok határa a szerbekkel való megegyezéstől függ. A tárgyalásokba való bekapcsolódásuk érdekében Vitalij Csurkin közvetít, aki Belgrád, Szarajevó és Zágráb között ingázva tegnap a horvát fővárosban Tudjman elnökkel folytatott eszmecserét. Az orosz külügyminiszter-helyettes a találkozó előtt a bosnyák—horvát megállapodást a válság rendezését célzó első lépésnek nevezte, de figyelmeztetett, hogy a végső megoldáshoz a harmadik féllel, a szerbekkel is tárgyalni kell. Egy másik nyilatkozatában azt mondta: „az amerikaiakkal együtt mindent megteszünk a szerbek meggyőzése érdekében, hogy a bosnyák—horvát szerződés nem okvetlenül szerbellenes.” Igaz, a megállapodás egyes tételei a szerbek ellen fordíthatók, de szerinte Washingtonnak nem ez a szándéka. Belgrádnak lépnie kell Belgrádban semmi sem szivárgott ki arról az egy nappal korábban folytatott megbeszélésről, amelyet Csurkin Milosevic szerb elnökkel folytatott. Megfigyelők azonban tudni vélik, hogy Moszkva és Washington követeli a szerbektől a meghódított területek nagyobb részének átadását azzal, hogy csatlakozásuk után visszakapnának belőle. Ha elutasítják a párbeszédet, akkor a bosnyákok és a horvátok elleni fegyverembargó feloldását és a szerbek további elszigetelését helyezi kilátásba. A Milosevics Csurkin megbeszélésről kiadott közlemény szerint a szerb elnök a három boszniai nemzeti közösség egyenrangúságát hangoztatta, s érdekeik egyforma megközelítését szorgalmazta. Az orosz diplomata a belgrádi elnöki rezidenciából távozva bátorítónak nevezte, hogy Belgrád nem utasítja el boszniai kettős megállapodást, inkább a tárgyalásokhoz való csatlakozás lehetőségét keresi. A szerb földek elnöke A boszniai szerbek közül ezúttal is Nikola Koljevic „alelnök” tárgyalt Csurkinnal, Karadzic nem találkozott vele. Igaz, őt pártügyei a megszállt Kelet-Szlavóniába szólították, ahol egyesülő kongresszusukat tartották a szerb földek „demokrata pártjai”, s elnökükké Karadzicot választották meg. A boszniai kettős föderációhoz való csatlakozás szavai szerint „lehetséges, de nem valószínű”. A boszniai szerbek szerint a bosnyákok már elkezdték tavaszi offenzívájukat Észak-Boszniában, s a szerb fél ezért kénytelen folytatni Maglaj ostromát. A belgrádi Politika szerint Észak- Boszniában sokkal nagyobb az ellentét a bosnyákok és a horvátok, mint az utóbbiak és a szerbek között. BT-határozat Maglaj ügyében A szarajevói rádió maglaji tudósítója tegnap beszámolt róla, hogy az előző éjszaka a szerb tüzérség tíz gránátot lőtt ki arra a negyedre, ahol a NATO szállítógépei segélycsomagokat dobtak le. Tegnapra azonban elcsendesedtek a harcok, s ezt Szarajevóban a Biztonsági Tanács ülésével hozzák összefüggésbe, amelyen a muzulmán enklávé ostromának feloldására szólították fel a szerbeket. A belgrádi Tanjug hírügynökség erről úgy számolt be, hogy a BT ülésén „határozat helyett semmire sem kötelező elnöki nyilatkozatot fogadtak el”. Kétéves szünet után elsőként Michael Rose Unprofor-parancsnok repülőgépe landolt a tuzlai légikikötőben: szakértőivel együtt felmérik a helyreállítási teendőket. Szerb újságok arról írnak, hogy a volt Jugoszláv Néphadsereg kivonulásakor számos helyen aláaknázta a kifutópályát, s a robbanószerkezetek egy része a súlyos teherszállító gépek landolásakor aktivizálódhat. Magyar miniszterjelölt Szerbiában A szerbiai parlamentben tegnap Milko Marjanovic kormányfőjelölt ismertette programját és felolvasta a miniszterek névsorát, akik között egy magyar is van: Fodor Oszkár, adai gyárigazgató (nem tagja a VMDK-nak), akit az ipari tárca élére szemeltek ki. Marjanovic a korábbi szocialista kormány hat tagját vette át és több eredményesnek mondott (szocialista) üzemvezetőt emelt miniszteri székbe. A legjelentősebb ellenzéki pártok, s a VMDK is elzárkózott a kormányban való részvételtől. A gazdasági program alapja Marjanovic szerint a stabil dinár lesz, legfontosabb feladatként pedig a pénzügyi fegyelem megszilárdítását, a termelés fellendítését, a kisvállalkozók felkarolását és az állami nagyüzemek szanálását jelölte meg. • J. Garai Béla Orosz—lett megállapodás Moszkvai tudósítás Oroszország augusztus 31- éig kivonja összes katonáját Lettországból. Az erről szóló szerződés szövegét tegnap hagyták jóvá a tárgyalófelek; az orosz delegáció vezetője szerint már áprilisban megtarthatják a lett—orosz csúcstalálkozót, amelyen a két államfő aláírná a végleges csapatkivonási szerződést. A megállapodás szerint Oroszország négy évig még megtarthatja a Skandrában lévő stratégiai rakétajelző radarállomását, és túl ezen még másfél évet kap annak leszerelésére. A radarállomásért fizetendő bérleti díj összegét a szerződés nem tartalmazza, de annak a szerződő felek szerint nincs is kommolyabb jelentősége. Moszkvában „a józan ész győzelmének” tartják a megállapodás megkötését, ami a két ország feszült viszonya miatt hónapokig húzódott, miközben mára már csak pár ezer orosz katona maradt a balti államban. Az első moszkvai kommentárok megjegyzik, az oroszokat aláírásra ösztönözte az, hogy megszabaduljanak egy olyan ügytől, amely kapcsán az amerikaiak, a németek és a skandináv államok állandóan szemrehányást tettek Moszkvának. Az úgynevezett „gyorshadtesteket” favorizáló új orosz katonai doktrína értelmében egyébként sincs sok jelentősége, hogy ezekben a kis államokban mennyi orosz katona állomásozik. Moszkvában egyben abban bíznak, hogy a csapatkivonás nyomán javul az orosz é lett viszony, amely a legfeszültebb a balti térségben, lévén, hogy Lettországban a legmagasabb az oroszajkú lakosság aránya, Litvániához és Észtországhoz viszonyítva. Litvániából már kivonultak az orosz katonák, és várható, hogy hamarosan megkötik a hasonló orosz—észt szerződést is. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Tegnap még mindig, már második napja lángokban állt a Nassya tartályhajó (a háttérben), amely vasárnap este a Boszporusz-szorosban összeütközött egy teherhajóval. Előtérben az ugyancsak ciprusi kiégett teherhajó. A katasztrófa miatt lezárt szoros két oldalán csaknem 100 hajó várakozik, hogy átjuthasson a forgalmas kereskedelmi útvonalon. A katasztrófa miatt 24 ember meghalt, az eltűntek száma tíz felett van FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG — EPA Veszélyben az osztrák szociáldemokraták Bécsi tudósítónktól Elvesztette volna kormányfői tisztségét Franz Vranitzky szociáldemokrata pártelnök, ha vasárnap tartották volna meg Ausztriában a hét hónap múlva esedékes parlamenti választásokat. Ezt, a nagyobbik kormánypárt számára meghökkentő eredményt lehet kiolvasni a Karintiában, Salzburgban és Tirolban vasárnap lezajlott tartományi választásokból. Ezek alapján nem látszik teljesen utópisztikusnak az a jóslat, amely konzervatív sikert vár az őszi választásokon. Az 1990 október 7-ei — utolsó — parlamenti választások eredményeihez képest vasárnap a három tartományban csak a kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) gyarapította szavazói számát (16 százalékkal), míg a szociáldemokraták választóik 28 százalékát elvesztették. De megtört a populista jobboldali Jörg Haider vezette Szabadság Párt (FPÖ) sikersorozata is (mínusz egy százalék), a Zöldek pedig nyolc százalékot vesztettek. Karintiában mindazonáltal Haider jelentősen előretört, habár nem érte el fő célját, azt, hogy visszaszerezze a tartományi főnöki tisztséget, amelyet három évvel ezelőtt egy nácibarát kijelentése miatt vesztett el. A másik két tartományban az ÖVP tartományi főnökei megtarthatják tisztüket. A Haider-pártból kivált, a Heide Schmidt asszony által vezetett új politikai erő, a Liberális Fórum csak a nagyobb városokban ért el mérsékelt sikert, ami nem volt elegendő a politikai erőviszonyok megváltoztatásához. A karintiai szavazatveszteség Vranitzky pártvezetőt gyors cselekvésre késztette: hétfőn a Bécsben sikertelen Russenwinkler egészségügyi minisztert új tartományi pártvezérként visszaküldte Karintiába. • Pogány Jenő Géza Román—ukrán katonai szerződés Bukaresti tudósítónktól Háromnapos látogatáson a román fővárosban tartózkodik Vitalij Grigorjevics Radeckij ukrán védelmi miniszter. Találkozik román kollégájával, Gheorge Tinca újonnan kinevezett védelmi tárcavezetővel, Dumitru Cioflina altábornaggyal, vezérkari főnökkel, továbbá az államelnöki intézmény és a kormány több hivatalos személyiségével. Bukaresti látogatásának fő célja, aláírni román kollégájával a két védelmi minisztérium együttműködési szerződését. A dokumentumnak Bukarestben nagy fontosságot tulajdonítanak, mivel a két ország között meglehetősen feszült a viszony bizonyos területi viták következtében, valamint amiatt, hogy a felek egymást vádolják a területükön élő román, illetve ukrán kisebbség beolvasztására tett kísérlettel. • B.T. Már működik Budapesten a Nyugati téren az első VIDEOMATRIX-tábla! Érdeklődni lehet: 1121 Budapest, Normafa utca 23/A Telefon: 175-5444, 201-2010, 201-1810. Fax: 156-80041. 1994. március 16., szerda Párizs bírálja az ENSZ-t és a NATO-t Bosznia miatt Párizsi tudósítónktól Párizs sürgeti, hogy az ENSZ és a NATO keményebben lépjen fel a boszniai ultimátum betartatása végett. Balladur kormányfő és külügyminisztere hétvégi, Szarajevóban tett villámlátogatása után Alain Juppé kijelentette: a tűzszünet megsértőivel szemben határozottabban kell élni a légicsapások büntetőeszközével, ha erre szükség van — márpedig szükség van. A francia kéksisakosok különösen nehezményezik, hogy bihaci állásaik megtámadása után négy és fél órát kellett várniuk, míg az ENSZ felhatalmazást adott ellencsapásra. Párizs ezért is sürgeti most, hogy az ENSZ az eddiginél „világosabb és megvalósítható” megbízást adjon katonáinak. Franciaország ezentúl csak e feltétellel vállal kéksisakos szerepet — hangoztatják Párizsban. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy a boszniai francia erők jelenleg mintegy hatezres létszámát nyolcszáz fővel növelik a következő negyedévben. Franciaország ezzel létrehozza harmadik csapattestét Szarajevóban. Közben kedden változás történt az egész volt Jugoszlávia területén működő Unprofor élén, Jean Cot tábornok helyét de La Presle tábornok vette át. Egy, Balladur kormányfő felkérésérekészített jelentés alapján Párizs azt is igényli, hogy az ENSZ délszláv békefenntartó szervezete az eddiginél átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen. • Róka H. Zsuzsa A Közel-Kelet uralta a vlagyivosztoki külügyminiszteri eszmecserét Moszkvai tudósítás „Újabb lépés az érett, stratégiai együttműködés megteremtése felé” — ezzel a Moszkvában kedvelt mondattal értékelte Karaszin külügyi szóvivő a vlagyivosztoki orosz—amerikai külügyminiszteri találkozót. A diplomata szerint a találkozó „fontos volt, mert az utóbbi időben a két ország viszonya megpróbáltatásoknak lett kitéve”. A moszkvai sajtó szerint annak megállapításán túl, hogy mindkét ország nagyhatalom, nem sok történt. Az Izvesztyija úgy véli, Kozirjev miniszter minden tiltakozása ellenére bekövetkezett bizonyos elhidegülés, míg a Kommerszant tudósítója szerint az együttműködés romantikus illúziója után most a repedéseket kell betömködni. Nem biztos, hogy jó szolgálatot tesz a közelkeleti béke ügyének az a verseny,, amit Moszkva és Washington vív a fő békebíró szerepéért — írja a lap. Christopher amerikai külügyminiszter ugyanis két telefonhívással — Arafatnak és Rabinnak — igyekezett ellensúlyozni Kozirjev közel-keleti utazását. Moszkva az új madridi konferencia ötletéről már lemondott, de sürgeti, hogy a tárgyalások akkor kezdődjenek újra, ha a két fél már megállapodott a gázai övezet és Jerikó biztonságáról. Washington viszont feltételek nélküli újrakezdést akar. A két érintett fél mindenesetre elfogadja Moszkva közvetítő szerepét is, mert Arafat — hosszú évek után először — április 19-én, Jichak Rabin pedig április 26-án Moszkvába látogat. A sajtó szerint a kétórás Kozirjev—Christopher tárgyalást teljesen a közel-keleti téma uralta, és még a Balkánról is csak általánosságban beszéltek, a kétoldalú kapcsolatok pedig teljesen háttérbe szorultak. Még a kémügy sem volt terítéken. • Izbéki Gábor Arafat és az izraeli kormányfő áprilisban Moszkvába utazik Rabin ma Clinton elnökkel találkozik Washingtonban Tel Aviv-i tudósítónktól Keddre virradóra Rabin miniszterelnök Washingtonba repült, ahol kedd délután találkozott Christopher külügyminiszterrel és szerda délelőtt találkozik Clinton elnökkel. Rabin nagy fontosságot tulajdonít látogatásának, és mielőtt útnak indult kijelentette, hogy washingtoni tárgyalásai jelentős előrehaladást jelentenek a békefolyamatban. Ezt annál is fontosabbnak tartja, mivel a tuniszi tárgyalásokról dolgavégezetlenül tért vissza az izraeli küldöttség. Arafat, a PFSZ vezetője nem volt hajlandó megállapodni a tárgyalások folytatásában, és további „kiengesztelő” lépéseket követelt Izraeltől. Peresz külügyminiszter, az örök optimista is csak annyit tudott mondani, miután a küldöttség hazatért Tuniszból, hogy „maga a találkozás Arafattal a párbeszéd felújítását jelenti”. Tuniszi hírek szerint Dennis Ross amerikai közvetítő ottani látogatása sem törte meg a jeget, és így a felek most vigyázó szemüket Washingtonra vetik. Rabin zsúfolt programjába az is belefér, hogy szerdán, késő este találkozzék a zsidószervezetek vezetőivel és megmagyarázza nekik, miért volt szükség a szélsőséges szervezetek törvényen kívül helyezésére. Csütörtök reggel Rabin elutazik Washingtonból és útban hazafelé megáll Rómában, ahol a pápa fogadja. A találkozót Rabin kérte. Jeruzsálemben úgy tudják, hogy Rabin tájékoztatni fogja a pápát a békefolyamat állásáról, és kérni fogja, hogy májusi libanoni látogatása során vesse latba befolyását az eltűnt izraeli katonák érdekében. Röpke órával elutazása előtt Rabin aláírta a Sasz párt képviselőivel a koalíció kiszélesítéséről szóló egyezményt. A hat képviselővel rendelkező párt csatlakozott a Rabin kormányhoz, miután ígéretet kapott, hogy Izrael ezentúl csak kóser húst importál külföldről. Most a Rabin kormány 62 főnyi stabil parlamenti többséggel rendelkezik, mely már kedd délután elutasította az ellenzék újabb bizalmatlansági indítványát. Legfrisebb hír szerint április végén Rabin Moszkvába látogat, ahol Jelcin elnök vendége lesz. Az elmúlt évben már többször volt ilyen találkozóról szó, de nem tudták az időpontokat egyeztetni. Most úgy tűnik, hogy április utolsó hetében a látogatás létrejön. Öt nappal Rabin előtt esedékes Moszkvába Jasszer Arafat. Értesülésem szerint arról is szó van, hogy a moszkvai látogatás előtt vagy közvetlenül utána, realizálható lesz Rabin régóta esedékes budapesti látogatása is, mellyel néhai Antall József miniszterelnök jeruzsálemi látogatását viszonozná. • Naftali Kraus Nixon—Zsirinovszkij találkozóAz FDP kiesett Hannoverben MTI Richard Nixon kedden zárt ajtók mögött találkozott a duma épületében Vlagyimir Zsirinovszkijjal, az orosz ultranacionalisták vezérével, aki üzenetet adott át Bill Clintonnak. Az üzenet tartalma nem ismert. A megbeszélések után Zsirinovszkij üzenetet adott át Clintonnak, illetve átnyújtotta a volt amerikai elnöknek szánt, Oroszországban mindmáig botránykőnek számító Utolsó roham délre című könyvét. Az amerikai politikus az elmúlt egy hét során igyekezett feltérképezni az orosz belpolitikai helyzetet, illetve képet kapni Borisz Jelcin lehetséges utódainak nézeteiről. A látogatás során kisebb feszültséget okozott, hogy Jelcin megorrolt az amerikai exelnökre, amiért az politikai ellenfeleit részesítette előnyben, s nem is volt hajlandó találkozni Nixonnal. Clinton elnök személyes közbenjárása nyomán sikerült végül Jelcint valamelyest kiengesztelni, s az amerikai politikus így találkozhatott a kormány és parlament képviselőivel és felszólalt a duma külügyi bizottságában. Zsirinovszkij saját közlése szerint arra kérte Richard Nixont, hogy közölje Bill Clintonnal: nem kell félnie tőle. A csaknem másfél órás találkozó után arról beszélt, hogy Oroszország „katonai rendszer” felé közeledik, amely miatt viszont a választásokat elvesztett radikális demokratákat okolta. Zsirinovszkij szerint lehet, hogy 1996-nál hamarabb sor kerül azelnökválasztásra, amelyen szerinte egy igazi ellenfele lesz, akit úgy hívnak: Alekszandr Ruckoj. Fizetnek a spanyolok is (Reuter) Spanyolországban véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az országban élők ingyenesen látogathatják a múzeumokat, míg a turistáknak fizetniük kell — így döntött tegnap az európai bíróság. A spanyolok, az országban élő külföldiek és a 21 évnél fiatalabb vakációzok az összes múzeumba ingyenesen juthatnak be, az ennél idősebb turisták viszont fizetnek. Az EU bizottsága azért fordult a luxemburgi bírósághoz, mert szerinte Spanyolország meg Világhíradó sérti a közösségi jogot azzal, hogy nemzetiségük alapján megkülönböztet embereket. Meghosszabbított moratórium (MTI) Bill Clinton elnök értesítette az amerikai kongresszust, hogy jövő év szeptemberéig meghosszabbította az atomfegyverkísérletekre bevezetett moratóriumot. Dee Dee Myers fehér házi szóvivő kedden közölte, hogy az elnök részben azért döntött így, mert a többi nukleáris hatalom is önmegtartóztatást gyakorolt, és nem újította fel a kísérleteket a tavaly októberben végrehajtott kínai atomrobbantás ellenére sem. Jelcin szabadságra ment (MH) Jelcin államfő elment két hét szabadságra Szocsiba. „Nem várok társadalmi robbanást, nyugodtan utazom el.” Ám a Moszkovszkij Komszomolec című lap a helyzetet az 1917. februárihoz hasonlította, amikor a pétervári lázadások nyomán II. Miklós cár már nem tudott visszatérni a fővárosba, és le is kellett mondania trónjáról. Berlini tudósítónktól Az alsószászországi tartományi választások vasárnapi eredményét (44,3 százalék a szoiáldemokratáknak) Rudolf Scharping az SPD vezetője, kancellárjelöltje „bátorító jelzésként” értékelte, ugyanakkor óva intette attól a legnagyobb ellenzéki párt politikusait, hogy hét hónappal az őszi Bundestag választások előtt „fent hordják az orrukat, könnyen belecsepeghet az eső...” Tizenhatezer szavazattal, egy többletmandátummal a korábbi vörös-zöld hannoveri kabinetet a jövőben is Gerhard Schröder és az SPD irányíthatja. Helmut Kohl kancellár, a CDU elnöke Bonnban kifejtette, hogy az alsószászországi tartományi megmérettetés nem jelent „trendet az október 16-ai parlamenti választások szempontjából”. Kohl ugyanakkor elismerte, hogy a kereszténydemokraták „keserű” vereséget szenvedtek (36,4 százalék) március 13- án. Kedden Christian Wulffot, a CDU hannoveri kormányfőjelöltjét megválasztották a CDU új alsószászországi frakcióvezetőjévé. A 34 éves politikus és a kancellár egyaránt kritizálták a koalíciós partner CSU és FDP „ingadozó magatartását”. Klaus Kinkel külügyminiszter az FDP elnökeként „fájdalmasnak és keserűnek” nevezte a szabaddemokraták választási vereségét (4,4 százalék) a nyugatnémet tartományban. Az FDP azzal, hogy nem sikerült megszereznie a voksok 5 százalékát, kiesett az alsószászországi parlamentből. • Mrázik Géza