Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 62-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám

8 MAGYAR HÍRLAP A választásokig a Magyar Hírlap felkérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet rendszeresen vizsgálja a pártok listavezetőinek is­mertségét és népszerűségét. A listavezetők rangsorának élén bekövetkezett változás „csak” a sor­rendet érinti: Horn Gyula népszerű­ségének 3 pontos csökkenése statisz­tikai értelemben nem jelentős, de ah­hoz elég, hogy a változatlanul szé­leskörű rokonszenvet élvező Palotás János kerüljön az első helyre (1. áb­ra). A Medián előző vizsgálata óta számottevően növekedett viszont (64-ről 70 százalékra) Kuncze Gá­bor ismertsége. Az SZDSZ minisz­terelnök-jelöltje nemcsak ismerteb­bé, hanem rokonszenvesebbé is vált a két felmérés között eltelt idő alatt. Rajta kívül Nagy­ Tamás, Torgyán József és Csurka István megítélése is a véletlen ingadozásoknál nagyobb mértékben javult. A megindult választási kampány érezteti hatását, január és február kö­zött a választópolgárok valamivel tá­­jékozottabbá váltak abban a kérdés­ben, hogy a politikusok közül ki me­lyik párthoz tartozik (2. ábra). A változás a még mindig kevéssé is­mert pártállású listavezetők esetében figyelhető meg (Csurka Istvánnál 35-ről 40 százalékra, Király Zoltán­nál 19-ről 24 százalékra, Kuncze Gábornál 36-ról 45 százalékra, Nagy Tamásnál 17-ről 21 százalékra növe­kedett a párthovatartozásukat helye­sen megnevezők aránya). A széles körben ismert pártállású listaveze­tők, valamint Surján László és Palo­tás János esetében nem változott ez az arány, így a számok azt is jelzik, hogy a lakosság mekkora része fi­gyel a politikai élet szereplőinek megítélése során a pártszempontokra (2. ábra). Az 1. ábrán közölt rokonszenvát­­lagok alakulása természetesen a vá­laszadók pártszimpátiától függ a leg­jobban. A számottevő szavazótábor­ral rendelkező pártok listavezetői közül Horn Gyulát értékelik a leg­magasabbra saját párthívei: körük­ben 91 pont az MSZP elnökének népszerűség-mutatója, míg az őt leg­kevésbé kedvelő kisgazdák körében csak 45 pont. Surján Lászlót a KDNP hívei 87 pontra, az MSZP-szavazók pedig 49 pontra értékelték. Orbán Viktor népszerűsége a Fidesz táborában 84 pont, a kisgazdákéban pedig 46 pont. Torgyán József iga­zán csak az FKGP hívei számára el­fogadható: ők 84 pontra értékelték pártjuk vezérét, míg második legma­gasabb pontszámát (30 pont) az MDF szavazói körében érte el. Bo­­ross Péter a kormánypártiak számára inkább rokonszenves, az ellenzékiek számára inkább ellenszenves (MDF: 79 pont, KDNP: 69 pont, FKGP: 55 pont, Fidesz: 47 pont, SZDSZ: 45 pont, MSZP: 40 pont). A Kuncze Gáborról elterjedt ismeretek növeke­dését is jelzi, hogy míg népszerűség­mutatója januárban saját pártjának szavazótáborában is csak 71 pont volt, addig februárban 79 pontra ér­tékelték az SZDSZ hívei. A szabad­demokraták miniszterelnök-jelöltje egyébként azok körében tudta a leg­jobban javítani megítélését, akik még nem döntötték el, melyik pártra szavaznak majd: népszerűség-muta­tója ebben a körben 11 ponttal ja­vult. Boross Péter, Csurka István, Sur­ján László, Torgyán József valamint Palotás János és Orbán Viktor meg­ítélése a falun lakók körében kedve­zőbb, mint a budapestiek körében. Horn Gyula a vidéki városokban talál a legkedvezőbb fogadtatásra, míg Ki­rály Zoltán, Kuncze Gábor és Nagy Tamás népszerűség-mutatója nem kü­lönbözik számottevően az eltérő nagyságú települések lakói között. Surján Lászlót, Palotás Jánost, Orbán­ Viktort, Nagy Tamást, Király Zoltánt és Boross Pétert a nők vala­mivel rokonszenvesebbnek látják, mint a férfiak, Torgyán Józsefet vi­szont a férfiak utasítják el kevésbé, mint a nők. Surján László (akárcsak pártja) különösen a 60 évnél idő­sebb hegyek körében népszerű: eb­ben a korosztályban 16 ponttal érté­kelik kedvezőbben a nők, mint a férfiak. Boross Péter és Surján László népszerűsége a válaszadók életkorá­val együtt növekszik, ezzel szemben Orbán Viktoré csökken. Horn Gyula tetszési indexe az 50 és 59 éves kö­zöttiek körében 18 ponttal maga­sabb, mint más korcsoportokban. Király Zoltán, Kuncze Gábor és Pa­lotás János a legfiatalabbak és a leg­idősebbek között valamivel kevésbé népszerű, mint általában. A listavezetők népszerűség-muta­tója a válaszadók iskolai végzettsé­gével is összefügg (I. táblázat). Az iskolai végzettség alapvetően befo­lyásolja az emberek tájékozódási szokásait, a diplomások sokolda­lúan, több forrásból tájékozódnak, míg a kevésbé képzettek főleg az elektronikus sajtóból, így nem meg­lepő, hogy a tévében, rádióban rég-2. táblázat Ki legyen a következő kormány miniszterelnöke? (százalék) óta sokszor szereplő politikusok az alacsony­ iskolai végzettségűek köré­ben népszerűbbek, míg a viszonylag kevésbé ismert Kuncze Gábor, aki­vel inkább az írott sajtóban lehet ta­lálkozni, a diplomások körében ör­vend nagyobb népszerűségnek. A képet tovább árnyalja, hogy a balol­dali politikusok (Horn Gyula és Ki­rály Zoltán) népszerűsége nem függ a válaszadók iskolai végzettségétől. Alapvetően nem módosult azok aránya, akik egy-egy listavezetőt szívesen látnának a választások után alakuló új kormány élén, kivéve Pa­lotás János esetében, akit — noha a rokonszenvlista vezetését átvette — februárban kevesebben akartak mi­niszterelnöknek látni, mint január­ban (2. táblázat). A Medián vizsgálata a Magyar Hírlap megbízásából Pártlistavezetők népszerűsége A pártlistavezetők ismertsége 1994. február (százalék) 1. táblázat A pártlistavezetők népszerűsége a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1994. február (százfokú skála) legfeljebb alapfokú érettségi diploma együtt Palotás János 65 62 57 64 Hóm Gyula 62 62 63 62 Király Zoltán 60 60 59 59 Kuncze Gábor 56 59 64 58 Surján László 60 53 44 57 Orbán Viktor 58 59 54 57 Boross Péter 54 46 44 52 Nagy Tamás 50 51 55 52 Torgyán József 38 24 13 33 Csurka István 28 20­­ 12 25 1994. 1994. január február Hóm Gyula 21 22 Boross Péter 16 17 Kuncze Gábor 7 9 Orbán Viktor 8 9 Palotás János 12 8 Torgyán József 3 6 Surján László 6 5 Király Zoltán 4 4 Nagy Tamás 1 1 Csurka István 1­0 egyiket sem 10 9 nem tudja 11 10 100 100 A pártlistavezetők iránti rokonszenv a politikust ismerők körében 1994. február FÓKUSZ A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a legutóbb 1994. feb­ruár 18. és 23. között immár másodszor mérte a pártok listavezetőinek ismertségét és népszerűségét. A kérdezőbiztosok ezúttal is 1200 véletlenszerűen kiválasztott fel­nőtt állampolgárt kerestek fel személyesen. A mintavétel módjából adódó kisebb torzulásokat az 1990-es népszámlálási adatok felhaszná­lásával, matematikai-statisztikai módszerrel, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság tele­püléstípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára 2-4 százalék. 1994. március 23., szerda A nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítva. 32 cm-rel. Volkswagen Golf Variant A Volkswagen Golf 10 éve vezeti az európai eladási listákat. A Golf új, Variant változata nem csak térben, hanem felszereltségében is gazdagodott. Bár kívülről csak 32 cm-rel lett hosszabb, mint egy hagyományos Golf, ez a 32 centiméter belül egy hatalmas, 466 liter űrtartalmú csomagteret eredmé­nyezett, amely az osztottan dönthető hátsó üléstámlák lehajtásá­val 1.425 li­teresre növelhető. Alapáron kínálja a következőket: szervokormány, (47 kW- tól), állítható magasságú vezetőülés, fordulatszámmérő, csomagtér-roló, normál méretű pótkerék, illetve por- és pollenszűrő. A Golf Variant CL 44, 55 és 66 KW-os (60, 75 és 90 LE) benzinmotorral, valamint 47 és 55 KW-os (64 és 75 LE) dízel, illetve turbódízel motorokkal készül. A Varianthoz extra tar­tozékként airbag-rendszer (vezető- és utaslégzsák az első ülésekhez) is meg­rendelhető. A Variant GL változata a CL-nél gazdagabb felszereltséggel, köz­ponti zárral, zöld hővédő üvegezéssel, fekete tetőléccel, elektromosan állít­ható, fűthető külső tükrökkel rendelkezik. A Golf Variant kedvező lízing- és részletfizetési feltételekkel is megvásárolható valamennyi már­kakereskedőnél. *A Golf Variant 1.4 CL ára 60,- Ft/DM árfolyamon Volkswagen Biztos lehet benne.

Next