Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)

1994-05-14 / 112. szám

6 MAGYAR HÍRLAP Már csak a japánokban reménykednek Árok helyett csatorna a Zugligetben Tegnap délután öt óra tájt mosolygós japán emberek sétálgattak, üldögéltek és nézelődtek a XII. kerületi Zirzen Janka és Zalai út kereszteződésében épülő ja­pán nagykövetségi rezidencia felvonulási területén. Ötven méterrel távolabb és fel­jebb, a lejtős területen mintegy 60 kerü­leti lakos tartott tiltakozógyűlést az épít­kezés ellen. Pontosabban annak egy része ellen. Tudniillik az építkezés érinti az úgyneve­zett Zalai árkot, amely 8-15 méter szélesen és több száz méter hosszan gyűjtötte össze és továbbította a könyék csapadékát. Ezt a területet — melyet a készülő budapesti ren­dezési terv is védett területté kíván nyilvá­nítani — fedi le majd a rezidencia előtt ter­vezett út. Mint Berczik Árpádné, a Svábhegyi Egyesületek Szövetségének elnöke és a ke­rületi környezetvédelmi bizottság tagja el­mondta, a XII. kerületi önkormányzat több­szörösen is szabálysértést követett el, mert az árok területe közterület, törzsvagyon, ami el nem adható; mert nem tartottak az építkezés kapcsán lakossági fórumot; s mert nem kértek szakhatósági hidrogeológiai szakvéleményt. Ez utóbbi azért kínos, mert a terület csúszásveszélyes, és mint Salamin András, a Budapest-Zugligeti egyesület el­nöke elmondta, ha megépül a tervezett tám­fal, az visszaduzzasztja a vizet, s ebben az esetben az építkezés feletti házak veszélybe kerülnek. Kiderült, többen is feljelentették az építkezőt, de később „nyomós” érvek ha­tására ettől visszaléptek. Elvileg egyébként minden rendben van, hisz két éve az önkormányzati testület, igaz, a hivatal hiányos tájékoztatása eredménye­ként jóváhagyta a területre vonatkozó rende­zési tervet. A japánokat tehát nem érheti vád, érvényes építési engedélyük van. A tényekhez tartozik, hogy amikor a he­lyi környezetvédők kétségbeesve felkeresték a japánokat, azok hajlottak volna egy komp­romisszumos megoldásra, s mint elhangzott, fel is vették a kapcsolatot Tokióval. Ám — Berczikné és Salamin elmondása szerint — az, hogy XII. kerületi polgármesteri hivatal indokolatlannak tartotta a kérdés újratárgya­lását, jelentősen rontotta tárgyalási pozíciói­kat. A japánok két napja a környezetvédők­höz írt válaszlevelükben a várható szúnyog­invázióra hivatkozással már nem támogatták a Zalai árok rehabilitációját. A jelenlévők rezignáltan állapították meg, hogy mire egy bírósági tárgyalásra sor kerülne, már rég befejeződik a rombolás. A demonstráción egyébként sem az önkor­mányzat, sem az építő Binder cég képvise­lője nem jelent meg. A japánok nyitottak egy helyi delegáció fogadására, így talán megmenthető még az árok középső és alsó része. • R.G. A betegek ágya mellett nincsenek dogmák Gyermekápolók képzése a Bethesdában A nyugat-európai gyakor­lattal ellentétben, ahol az egy­házak megtarthatták oktatói­­szeretetszolgálati tevékenysé­güket, a magyarországiak az elmúlt időszakban csak szű­­kebb hitéleti tevékenységet folytathattak, annak ellenére, hogy a modern egészségügy, a szociális ellátás az egyházi gondozásból nőtte ki magát. Az egyházak úgy vélik, hogy az egészségügyi ellátás huma­nizálásában sokat tehetnek a betegek érdekében. Ezért a Bethesda kórházban nővér­képzést indítottak útjára. — Szinte mindenki tudna ne­gatív kórházi példát mondani beteg—nővér kapcsolatról, rosszízű élményekről, megalá­­zottságról, kiszolgáltatottságról. Sokkal jobban bíztunk az esz­közökben, műszerekben, s egy kissé háttérbe került a orvos— beteg—ápoló kapcsolat — véle­kedik dr. Dizseri Tamás, a Ma­gyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház orvos igazgatója. Pedig a szeretetszol­gálat nem ellensége a szaksze­rűségnek, hanem erősíti azt. Különösen nagy figyelmet érde­melnek a beteg gyerekek. Di­zseri Tamás szerint az új nővér­generációt jobban fel kell készí­teni a szülőkkel és a gyerekek­kel való együttműködésre, a ki­alakuló feszültségek kezelésére. Az ápolóképzésben a kórház­nak korábban is voltak kapcso­latai a Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakkö­zépiskola és Gimnáziummal, a Korányi Egészségügyi Szakis­kolával. Újabban alakítottak ki együttműködést az Egészség­­ügyi Főiskolával. Az intézmé­nyek megállapodtak abban, hogy a kórház továbbra is bizto­sítja a gyakorlóteret a tanulók­nak, de ezen túl úgynevezett egyházi tagozatot is indítanak. A képzés elsősorban az ápo­lás- és csoportlélektanban, az ápolásetikában kíván újat adni. Ezeket az egyház oktatói tanít­ják egy sajátos, de egyeztetett tanterv alapján. A szaktárgyakat pedig az eddigieknek megfele­lően, az iskolák tanáraival kö­zösen a kórház orvosai oktatják. • V. R. I. CIVILNEGYED Lovaglást is tanítanak a Prosperitás iskolában Szeptemberben indul a 12 osztályos Prosperitás alapítvá­nyi alternatív iskola. A kellemes helyen, a budai zöldövezetben található intézmény 4 éves alap­fokú és 8 éves gimnáziumi kép­zést biztosít — tájékoztatott Ke­rek Attila igazgató. Kiemelte, hogy a Prosperitás fő profilja az általános tantárgyak mellett a nyelvoktatás. A legnagyobb súlyt az angoltanításra helyezik, ezért ezt a nyelvet már az első osztálytól heti 5 órában tanítják. E tárgyból kötelezővé tették a felsőfokú, a másik választható nyelvből — német, francia, latin — pedig a középfokú nyelv­vizsgát az érettségi megszerzé­séhez. De hogy a szellemi terhe­lés mellett a test se legyen elpu­­hult, az iskola életében fontos szerepet kap a sport is. A nebu­lókat megtanítják a tenisz alap­vető fortélyaira az intézmény fe­dett pályáján, majd a környezet adta lehetőséget kihasználva úszni és lovagolni is módjuk lesz a Prosperitás tanulóinak. Az osztályok alacsony létszáma (12-15 fő) lehetővé teszi a szak­szerű számítástechnika- és a fe­­lekezetmentes Biblia-oktatást. Az iskola kuriózuma a Budapest Ragtime Band, amely a zeneok­tatást fogja felügyelni. A 12 osztályos gimnázium mellett párhuzamosan egy 4 éves kép­zőművészeti szakközépiskola is működni fog. Itt festő, grafikus és ötvös (aranyműves) szakra lehet specializálódni. Akit felvesznek, nyáron egy hétig ismerkedhet, barátkozhat új társaival Balatonaligán, egy összeszoktató táborban. • G. A. BUDAPEST „Nincs nekem semmi foglalnivalóm, csak a négy gyerekem.. Egyre több adós tart nyugati autót A végrehajtók munkájára szinte mindenféle polgári és büntetőügyben szükség lehet. Egyre ritkábbak a teljes vagyon elkobzásával záródó ügyek. Ám se szeri, se száma a kis követeléseknek. Egyre gyakoribbak a lakbér-, gyermektartási és közüzemidíj-hátralékok, a detoxikáló költségeinek behajtása, a könyvtár állományában okozott károk megtérítése, a BKV- pótdíj beszedése. A 10—100 milliós bankhiteleknél igen kicsi az esély a behajtásra — állapítja meg dr. Gáspár Miklós, a Budapesti Bírósági Végrehajtói Iroda vezetője. Vaskos aktacsomaggal a hóna alatt 8 órakor indul útnak a végre­hajtó a Fővárosi Bíróság épületé­ből. Ez az időpont már egy kicsit késői a foglaláshoz. Általában reggel 6 és 10 óra között dolgoz­nak „eredményesen”, hiszen ak­kor még van esély arra, hogy ott­hon találják az adósokat. A bíró­ság dolgozói 1980 óta — ekkor szűnt meg az értesítési kötelezett­ség — váratlanul jelennek meg az adósoknál, avat a végrehajtói munka abc-jébe Ferenczi Attila, a bíróság munkatársa. Romos falú, düledező házba kopogtat a kis csapat. Iskoláskorú gyerekek ijedten rebbennek széj­jel és zuhannak földre dobott fek­helyeikre. Az apró köves konyha­előszobában egy girhes macska üldögél az asztalon, és kíváncsian kukucskál fentről a végrehajtó táskájába. Frissen főtt tiszta kávé illata lebeg a nyomország felett. — Megölöm a sógornőmet, hogy még nem fizette vissza a 72 ezer forintos kölcsönt és a kama­tokat a takarékszövetkezetnek! Én voltam a kezese. Hogy hozha­tott engem ilyen helyzetbe...— csattan fel az asszony. — Most miből fogjuk ezt kifi­zetni?! Munkanélküliek vagyunk mind a ketten, és az idén már a segély sem jön. Nincs nekem semmi foglalnivalóm, csak a négy gyerekem, nézzék meg — mutat körbe. Itt nem lehet semmit lefoglal­ni, hiszen a családnak semmilyen értéke sincs. Egy szem vagyon­tárgyukért, a csaknem 20 éves te­levízióért az értékesítés után olyan keveset kapnának, hogy még a szállítási költséget, az óránkénti 1400-1600 forintot sem tudnák kifizetni. Egy félig épült villa mélyéről kialvatlan barna férfi kerül elő. Álmosan gombolgatja felöltőjét. A szinte teljesen üres nappaliban a tegnap éjszaka nyomai. Az ügy­félnek több évvel ezelőtt elköve­tett tettéért „csupán” néhány ezer forintnyi bűnügyi költségtartozá­sa van.­­ Ha most fizet, akkor az el­járás nem folytatódik tovább. Ha 15 napon belül eleget tesz fizetési kötelezettségének, akkor a végre­hajtó nem visz el semmit. Ennek ellenére a végrehajtás fejében most jegyzőkönyvileg foglalni kell — ismerteti hivatalosan az adós lehetőségeit a fiatal végre­hajtó. A bírósági dolgozók tapaszta­lata az, hogy általában az adósok megkönnyebbülnek a foglaláskor, és csak akkor esnek újra kétség­be, amikor megkezdődik az érté­kek végleges elszállítása vagy el­árverezése. A végrehajtóknak már a hely­színen kell mérlegelniük a fogla­landó tárgyak körét. A mai körül­mények között részben szükség­ből, részben emberségből méltá­nyosan járnak el. Udvaros lakás mélyén huzat nélküli ágyukban a foglalók ko­pogására ébrednek a bentlakók. Az idősebb nyugdíjas férfi fel­emelt reszkető feje piszoknyomot hagy párnáján. Néhány hónap alatt közüzemidíj-tartozásuk tíz­ezer forint fölé nőtt. A foglalás itt szintén lehetetlen. Ha az adósok valamilyen jöve­delemmel rendelkeznek, a jöve­delemletiltás helyett tartozásuk rendezéséhez kérhetnek részletfi­zetést, ismertet egy kedvezményt Ferenczi Attila. Hozzáteszi: egyre gyakrabban fordul elő, hogy nemcsak nyomorult sorsúak, ha­nem ismert közéleti emberek, vállalkozók, orvosok is voltak már ügyfelei. Volt már olyan adó­sa is, aki a villanegyedben lakott, csaknem 15 ezer forint közüze­­midíj-tartozása mellett a több millió forintos nyugati autója ott parkolt a háza előtt. A szomorú körút újabb állo­mása, a körfolyosós ház utolsó la­kása van soron. A hosszas zörge­­tésre hatalmas, dühös kutya ug­rik neki belülről az üveg nélküli ajtónak. — Pedig biztos otthon van — biztat a szomszéd lakó. A majd negyedórás próbálkozás hiábava­lónak bizonyul. — Nem marad más, csak a la­kás felnyitása annak ellenére, hogy világosan látszik, hogy nem lesz benne semmi — tájékoztat a következményekről Ferenczi At­tila. Gáspár Miklós irodavezetőtől később megtudom azt is, hogy a fővárosi ügyek száma évről évre gyarapodik. Szerencsére a napok­ban történt robbanásos baleseten kívül, ahol az adós hibájából a végrehajtó, a két rendőr, a lakást felnyitó lakatos is megsérült, csak kisebb ellenszegülések fordulnak elő. Ám a biztonság érdekében a kijáró végrehajtók feladatait csak férfiak látják el. Bár országosan 230-240 végrehajtó dolgozik, eb­ből csak 23-24 jut a fővárosra, holott az esetek 40 százaléka itt történik. A délelőtt további részében a többi helyen is zárt ajtókat talál a végrehajtó. — Nincs itthon senki, ez a la­kás teljesen üres, elköltöztek — hangzik a rutinos megállapítás. Szoba-konyhás rejtekéből kíván­csi idős asszony bújik elő. Némi felvilágosítást nyújt a szomszé­dok hollétéről, de semmiféle pa­pírt, jegyzőkönyvet nem ír alá. Fél. — Elég gyakran találkozni ilyen emberekkel, akik ugyan szí­vesen beszélnek lakótársaik életé­ről, de hivatalosan nem vállalják ezt. Az elköltözött adósokat a né­­pességnyilvántartón keresztül kell a hivatalnak megkeresni ab­ban az esetben, ha igazságügyi vagy gyermektartási ügyben fo­lyik ellenük végrehajtás. Más esetben ez a végrehajtást kérőre marad — tisztázza a további teendőket a hivatalnok. Az ügyfelek gyakran ránk ha­ragszanak, bennünket szidnak a végrehajtásért, nekünk panasz­kodnak, mentegetőznek. Érzel­meiket csak akkor tudjuk megfe­lelő módon kezelni, ha nem rea­gálunk megjegyzéseikre, higgad­tak maradunk mindvégig. Bizal­mi állás ez. • Varga Ibolya A végrehajtónak a helyszínen kell mérlegelnie, mi foglalható le FOTÓ: GAÁL ZOLTÁN ISTVÁN Próbafutáson az új troli Első ötezer kilométerét teszi meg a BKV új trolija a 80-as já­rat vonalán. A hatósági próba­futás során teljes és 50 százalé­kos terheléssel, illetve üresen tesztelik az új járművet. Június­ban várhatóan újabb két troli áll majd forgalomba, ugyancsak a 80-as vonalán. A darabonként mintegy 40 millió forintba kerülő járműve­ket a BKV saját forrásaiból vá­sárolja. 1995 első felében to­vábbi 12 darab beszerzését is tervezi a vállalat, de erről végle­ges döntés még nem született. Mind az idei 3, mind a jövőre tervezett 12 troli vásárlásához a Központi Környezetvédelmi Alap támogatását szeretné el­nyerni a BKV. • J. K. B. Ipari műemlékek Budapesten „Városunk öreg arcára küz­delmes ifjúkorának emlékei rót­ták a meghitt szarkalábakat. Ilyenek az ipari fellendülés ko­rának reánk maradt építészeti emlékei is. Az ipari forradalom kezdete az emberiség újkori tör­ténelmének valóban legnagyobb fordulópontja.” Ezekkel a sza­vakkal kezdődik Kiss Katalin Ipari műemlékek című könyve, mely a közelmúltban A mi Bu­dapestünk sorozatban jelent meg. A kötet a főváros régi ipa­ri épületei közül válogat, a leg­szebbeket mutatva be az olva­sóknak. Ezek közé tartozik az Óbudai Selyemgombolyító, mely az óbudai lakótelep magas házainak gyűrűjében különös alakjával hívja fel az arra járók figyelmét. Az ovális alaprajzú épület története a 18. század vé­gére nyúlik vissza, amikor létre­hozták a Monarchia selyemipa­rának kísérleti telepét Óbudán, II. József támogatásával. A múlt század második felének egyik legrangosabb budapesti esemé­nye volt a Közvágóhíd építése és üzembehelyezése, melyet a közegészségügyi okokból meg­szüntetett több száz magánvá­­góhíd és mészárszék pótlására készíttetett a főváros. Az akár hatszáz marha befogadására is alkalmas vágóhíd monumentá­lis, úgynevezett birodalmi stí­lusban épült. A látványos, nagy hírű épület környezete ma elha­nyagolt, sok helyen csúnya át­építések láthatók. A magyar vasbeton-építészet korszakalko­tó építménye a margitszigeti víztorony. Az 1911 -re elkészült épület kiválóan egyesítette a ki­látótorony- és a víztoronyfunk­ciót. Az említett épületekhez hasonlóan jellegzetes ipari mű­emléke Budapestnek a Kőbá­nyai Sörgyár épületegyüttese, a Gizella malom, a Hamzsabégi úti autóbuszgarázs. • J. K. B. 1994. május 14., szombat Kerületi hírek Ingyennap az állatkertben (MTI) A budapesti állatkert­ben május 15-én, vasárnap első ízben rendezik meg az állat- és növényszeretet nap­ját. A gyermekek ezen a na­pon ingyen léphetnek be az állatkertbe, ahol aszfaltrajz­verseny és még számos más érdekes program is várja őket. Nem illik a parkba a Parkszínpad (MH) A XII. kerületi önkor­mányzat környezetvédelmi bizottsága javaslatot tett a Városmajori Parkszínpad át­helyezésére. Álláspontjuk szerint mindent, ami nem il­lik a parkba, el kell távolítani onnan. Mostani kísérletüket próbának tekintik, amellyel megpróbálják kipuhatolni, hogy mely építmények meg­szüntetése ütközik a legki­sebb ellenállásba. Jótékonysági koncert (MH) Jótékonysági koncertet rendez a budapesti Tomkins Énekegyüttes a Dévény An­na Alapítvány javára május 20-án, pénteken a régi Zene­­akadémia dísztermében. A műsoron Haydn, Schubert, Rossini, Bartók és Kodály művei csendülnek fel. Je­gyek 1200 forintos áron kap­hatók az alapítvány irodájá­ban, az V. kerület Október 6. utca 24. szám alatt. Menedzser-alpolgármester az I. kerületben Hosszú idő után ismét van alpolgármestere a sok vihart megélt I. kerületi önkor­mányzatnak. Erdősi Lászlót, aki a Fidesz támogatásával lett képviselő, 18 igen szava­zattal választotta meg a testü­let. Feladata az önkormány­zat vállakozásainak mene­dzselése lesz. A két előző alpolgármester közül Szalay Zoltán 1993 no­vemberében, Ligeti Imre pol­gármesterrel együtt lemondott. A másik exalpolgármestert, Je­derán Miklóst, 1992-ben vá­lasztották meg, de a testület „elfelejtett” erről határozatot hozni. A köztársasági megbí­zott kifogására ’93 áprilisában szavaztak az alpolgármester ügyében, de időközben Jederán megítélése annyira megromlott, hogy személyét a képviselők nem fogadták el. A köztársa­sági megbízott a bírósághoz fordult, amely megszüntette Je­derán alpolgármesteri státusát. Az ítélet ez év februárjában lé­pett jogerőre. Bár Ligeti, Sza­lay és Jederán formailag még mindig képviselők, a testületi üléseket nem látogatják. ’56-os emlékmű a Vérmezőn Az I. kerületi képviselő-tes­tület támogatja a Pofosz kezde­ményezését, miszerint a Vérme­ző északi részén ’56-os emlék­művet állítsanak fel. Egy ameri­­kában élő, magyar származású gyáros vállalta, hogy a szüksé­ges pénzt összegyűjti, pályáza­tot ír ki és kivitelezőt szerez. A kiszemelt helyszín a volt Kun Béla-szobor jelenleg üre­sen álló talapzata. A képviselők a hely ilyen megnevezését azonban nem tartották szeren­csésnek, ezért törölték a határo­zat szövegéből. A terület a fő­város tulaj­dnában van, így a végleges döntést a közgyűlés­nek kell meghoznia. • B.B.Gy. Szabad egy útra? A MALÉV Air Tours körutazások gazdag kínálatát nyújtja az utazással kapcsolatos teljes körű ügyintézéssel jól felkészült idegenvezetőkkel, a leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszközzel, repülőgéppel. *&&**** Izrael 76.900 Ft Anglia/Skócia 139.900 Ft Dél-Anglia 95.900 Ft Loire-völgyi kastélyok 69.900 Ft Felvilágosítás és helyfoglalás a MALÉV Air Tours irodában: Budapest V, Roosevelt tér 2. Telefon: 266-6614, 267-4212 és a vidéki MALÉV-képviseleteken: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged A TAPASZTALT UTAZTATÓ X­sJ yUdLEl^Ai lours /fi H

Next