Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)

1994-05-14 / 112. szám

1994. május 14., szombat Georg Paul Hefty szerint kihasználták az MSZP „mélyáramát” Maradtak márkás nevek MTI--------------------------­A pártpreferenciák ingadozá­sa az elmúlt négy év magyaror­szági közvélemény-kutatásaiban csak a napi divat tükre volt, léte­zett ezenkívül egy mélyáram, amelyet a Magyar Szocialista Párt korán felismert és ki tudott használni — írta pénteki cikké­ben a Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértő­­je, Georg Paul Hefty. Megítélése szerint ennek a mélyáramnak a meglétét jelezte a Népszabadság esete is: a lap megtartotta nevét, szocialista napilap maradt annak ellenére, hogy a Bertelsmannhoz került, naponta 300 ezer pél­dányban kel el, s mindez nem csak az újság alapos tartalmi­minőségi javulásával magyaráz­ható. A szerző szerint a mélyáram az MSZMP utolsó éveiben foly­tatott reformpolitikájával s az azzal összefonódott nevekkel magyarázható. A szocialistákra szavazó magyarok ápolják a Né­­meth-kormány iránti nosztalgiát, ez a jövendő politikához fűződő várakozásaik alapja. A nemzetközileg is elismert egykori külügyminiszter, Horn Gyula vezette párt — írta Hefty — három rétegből áll, élén az MSZP (volt) parlamenti frakció­jával, amely a párt prominenseit gyűjtötte egybe. Bár Németh Miklós többszöri felkérés elle­nére sem állt az MSZP rendel­kezésére, de így is maradtak márkás nevek: Hárn Gyula, Ta­­bajdi Csaba, Békesi László, Csehák Judit, Gál Zoltán, Szű­rös Mátyás. — Az MSZP nyugati elfoga­dottságában is a visszafelé te­kintés s egyes nevek jó csengése játssza a döntő szerepet. Való­ban: Magyarország szocialistái nem vethetők össze a lengyelek­kel vagy a litvánokkal. Ezekkel a most már ismét kormányzó, egykor fékező pártokkal ellen­tétben a magyar szocialisták a reformok hajtóerejét képezték, a határnak az NDK-s menekültek előtti megnyitásával a kommu­nista kártyavár összeomlását siettették — írta Hefty. Szerinte ugyanakkor nem vé­letlen, hogy a Szocialista Inter­­nacionálé teljes jogú tagként még nem vette fel soraiba az MSZP-t: a negyvenezer pártta­got nehéz felmérni, a Szocintem visszafogottsága a párt középré­tegeire vonatkozik, míg létezik egy harmadik réteg is: a „jövő nemzedéke”, amelyet nem ter­helnek meg a múlt funkciói. A szerző szerint mindazok, akik tíz-húsz évet marxista-leni­nista pártban töltöttek el, nem képesek máról holnapra meg­szabadulni a beléjük nevelt dol­goktól, bizonyos időbe telik, amíg a demokratikus magatartás vérükké válik. Mivel Magyarországon nincs német értelemben vett közhiva­talnoki réteg, a közszolgálatban számos posztot a választások után új emberekkel töltenek be. Az MSZP-nek, amennyiben részt vesz majd a kormányban vagy egyedül kormányozna, vissza kellene nyúlnia azokhoz, akik úgy vélik: az első szabad választásokon igazságtalanul űzték el őket a hatalmi közpon­tokból, s a fordulat után hát­rányt szenvedtek. Ők az elmúlt négy évben hatalomvágyban marasztalták el a vereséget szenvedett kormánypártokat, de maguk sem kevésbé vágynak a hatalomba — volt olvasható a Frankfurter Allgemeine cik­kében. MTI--------------------------­A magyarországi szocialista választási győzelem visszhangja nem is lehetne ellentmondáso­sabb. Ez az ijedtségtől a kétke­désen át az olyan lelkesedésig terjedt, ami még álmaikban is aligha fordult elő a budapesti kommunista utódoknak. Már csak azért sem, mert a gazdasá­gi feladatok megkívánják az erős realitásérzéket. Martos Pé­ter, a Die Presse című bécsi konzervatív napilap munkatársa Szociáldemokrata­ tévedések címmel kiemel egyet a szerinte elhibázott reagálások közül. Martos idézi Willi Fuhr­­mannt, az Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) parlamenti csoportjának vezetőjét, aki sze­rint a Szocialista Internacionálé (SI) tokiói ülésén a magyaror­szági választási eredményt an­nak bizonyítékaként értékelték, hogy Közép- és Kelet-Európa népei már nem hajlandóak a ki­zárólag piacgazdasági irányult­ságú reformpolitika szociális költségeit viselni. Az SI mind­ebből arra következtet, hogy a szociáldemokrata pártok a sok területen kudarcot vallott kon­zervatív reformpolitika logikus utódának tekinthetők. Martos három ponton vitatja ezt a megállapítást. Mint írja, sem a magyar szocialisták vá­lasztási programja, sem a volt reformkommunista Horn Gyula pártvezér egyetlen tette sem ad okot arra, hogy tőlük „szocialis­ta” politikát várjunk. Sőt, amit terveznek — a privatizáció gyorsított ütemű folytatását, a gazdasági növekedés feltételei­nek megteremtését, az infláció és a munkanélküliség vissza­szorítását, a szociális feszültsé­gek megszüntetését —, az nem egyéb, mint amit bármelyik pol­gári kormány tenne. Cél marad az európai integráció éppúgy, mint a NATO-tagság — írja Martos. A második tévedés a cikkíró szerint az, hogy az osztrák poli­tikus a konzervatív reformpoli­tika széles körű kudarcáról be­szél. Ilyen ugyanis nem volt, itt legfeljebb egyes — ilyen vagy olyan irányban eltúlzott — lé­pésekről lehet beszélni. A cikk­író példaként az államosított tu­lajdonért nyújtott kárpótlást emeli ki; ez a magyar mezőgaz­daságot szavai szerint megfosz­totta versenyképességétől. Harmadsorban Martos vitat­ja, hogy lehet-e igazán szociál­demokrata pártokról beszélni az új demokráciákban. Még Horn MSZP-je sem szociáldemokrata — írja. A választási harcban egy ilyen párt és a kommunis­ták között helyezkedett el. Csak a választási győzelemmel és a másik két csoport szétesésével kerülhet középre. Más kelet-eu­rópai pártoknak ez egyáltalán nem áll szándékában. A szlovák SDL, a Baloldal Demokratikus Pártja Peter Weiss irányításával talán a szocializmus felé for­dult, de semmiképpen nem lett szociáldemokrata. A román kormánypárt ugyan nevében viseli a szociáldemok­ratát, de soraiban továbbra is vannak Ceausescu volt diktátor hívei. Ugyanez vonatkozik a keletnémet PDL-re. Lengyelor­szág szocialistái pedig egyálta­lán nem is tagadják, hogy ők mást értenek piacgazdaságon, mint amit ez általában jelent. A lengyelországi példát, a miniszterelnök-jelölést elemez­ve az osztrák lap úgy véli, lehet, hogy Horn is szükségesnek tart­ja majd a más pártbeli kormány­főt. Erre azonban csak akkor ta­lál jelöltet, ha a szocialisták ko­molyan veszik saját programju­kat, és ezzel valóban szociálde­mokratává válnak. A tervgazda­ságból a piacgazdaságba vezető átmenet olyan intézkedésekre is kényszerítheti őket, amelyeket Willi Fuhrmann konzervatívnak minősítene — olvasható a Die Presse kommentárjában. A bécsi Die Presse vitacikke A szociáldemokraták tévedései Josef Moravcíknak nincs mandátuma Pozsonyi tudósítónktól A szlovák—magyar szerző­dés aláírását egész Európa örömmel venné, s várható, hogy ennek érdekében mindkét félre nyomást fog gyakorolni — nyilatkozta a Magyar Hírla­pnak Juraj Molnár, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. Azt azonban Molnár elképzel­hetetlennek tartja, hogy az alá­írásra még a Moravcík-kabinet hivatali ideje alatt sor kerül. „Bár a kormány ezt nem szívesen hallja, ki kell mondani, hogy csak ideiglenes kormányról van szó. Az aláírásra csupán akkor lesz mandátuma, ha sikerül meg­őriznie pozícióját a választások után is” — mondta Molnár. Vé­leménye szerint komolyabb tár­gyalások ezért csak szeptember után várhatók. Juraj Molnár, bár érthetőnek nevezte, hogy a magyar nemzet szeretné biztonságban látni a hatá­rokon túl élő tagjait is, pártja ne­vében visszautasította a kisebb­ségkérdés kétoldalú tárgyaláso­kon való megoldását. Mint mond­ta, az SZNP az összeurópai rende­zés híve. Amennyiben szeptem­berben kormányra kerül, elsőren­dű feladatának a határok sérthetet­lenségének garantálását tekinti. „A magyaroknak tudatosítaniuk kellene, hogy a­ határgarancia kö­vetelését nem lehet előzetes feltét­elszabásnak minősíteni. Nem tu­dom, miről tárgyalhatnánk, ha ez a kérdés nyitva maradna” — tol­mácsolta az ellenzék véleményét az alelnök, aki azt is hangsúlyoz­ta, hogy „az SZNP programjában nem szerepel a magyar kisebbség elleni harc”. Juraj Molnár azt követően nyi­latkozott az MH-nak, hogy pártja sajtótájékoztatóján elhangzott: az SZNP tiltakozik az ellen, hogy Szlovákiában a magyarok káde­rezni akarnak. „Káderezni menje­nek valahova máshova” — mond­ta a párt egyik vezetője azzal kap­csolatban, hogy a Moravcík-kor­­mány a dél-szlovákiai államigaz­gatási posztok betöltésekor a ma­gyar parlamenti pártok vélemé­nyét is figyelembe veszi. Az SZNP felhívott „minden szlová­kot, hogy végre mondjanak hatá­rozott nemet arra a magyar szán­dékra, amelynek teljesülése esetén a dél-szlovákiai szlovákok nemze­tiségi kisebbséggé válnának”. . S.E. Kravcsuk manőverezik kijevi tudósítás Leonyid Kravcsuk élesen bí­rálta az alkotmánymódosításo­kat előkészítő parlamenti bi­zottság legújabb előterjesztését. A bizottság azt javasolta, hogy ne az elnök, hanem a minden­kori kormányfő irányítsa a vég­rehajtó hatalmat Ukrajnában, és az államfő csak korlátozott jogköröket kapjon. Kravcsuk elmondta, hogy az ötletet nem tekinti végleges meg­oldásnak, és felszólította a bizott­ság tagjait, hogy a jövőben vele, mint a végrehajtó hatalom jelen­legi irányítójával is egyeztessék az alkotmány módosítására vo­natkozó elképzeléseiket. Az ukrán parlament minded­dig nem tűzte napirendre a június végére meghirdetett elnökválasz­tás megtartásával, vagy elhalasz­tásával foglalkozó vitát, így a szembenálló felek az ülésterem helyett a napilapok hasábjain üzengetnek egymásnak. Krav­csuk az elnökválasztás elhalasztá­sát szorgalmazza, arra hivatkoz­va, hogy a jogszabályok nem rög­zítik pontosan az államfő jogkö­rét. A jelenlegi elnök riválisai, Kucsma exkormányfő, Pljuscs egykori házelnök, a parlamentben komoly erőt képviselő baloldali blokk viszont ragaszkodik ahhoz, hogy júniusban legyen a válasz­tás. Közben a krími törvényhozás frissen megválasztott elnöke attól tart, hogy Kravcsuk az elnökvá­lasztási kampány során túldimen­zionálja a félszigettel kapcsolatos problémákat, hogy megnyerje a nyugat-ukrajnai, nemzeti érzelmű választópolgárok bizalmát. Szer­­gej Cehov attól nem fél, hogy az új ukrán parlament eltörli a krími autonómiát, de ha erre mégis sor kerül, akkor bekövetkezik a krí­mi—ukrán szakadás — mondja. • Molnár János K­ülügyi leltár MTI-------------------------­A Külügyminisztérium a vá­lasztások után hivatalba lépő új kormány számára már összeállí­totta azt a 70 oldal terjedelmű összegzést, amely áttekinti a tárca elmúlt négyéves tevékenységét, vázolja a folyamatban lévő ügye­ket, illetve eseménynaptár jelleg­gel rögzíti a főbb külpolitikai ten­nivalókat — mondta az MTI ér­deklődésére pénteken Herman Já­nos helyettes államtitkár, külügyi szóvivő. Az új kormány megalakulásáig terjedő átmeneti időszak legfonto­sabb nemzetközi eseményeinek sorából a szóvivő kiemelte a má­jus végén Párizsban megnyíló Európai Stabilitási Konferenciát, amely a korábbi Balladur-terv nyomán igyekszik recepteket ki­dolgozni Európa megoldásra váró problémáira. Az eseménynaptár az átmeneti perióduson túltekint­ve kitér olyan fontos nemzetközi fórumok előkészítő munkáira is, mint az EBEÉ-csúcstalálkozó, amelynek az év végén Budapest ad otthont. Személyi ügyeket ille­tően az összegzés leíró jelleggel rögzít olyan adatokat, mint pél­dául a Külügyminisztérium, a külképviseletek létszáma. KÜLFÖLD-BELFÖLD Jeszenszky nem utazik Bonnba „Személyem garancia” MH-információ Jeszenszky Géza a korábbi tervekkel ellentétben nem uta­zik hétfőn Németországba. A külügyminisztert az Európai Unió bonni képviselete kérte fel, hogy tartson előadást Ma­gyarország és Európa viszonyá­ról, ám a meghívást a politikus kénytelen volt lemondani — tá­jékoztatta lapunkat a külügymi­niszter kabinetfőnöke. Mint Oberfrank Ferenc el­mondta, az előadást technikai okokból már többször elhalasz­tották, és az újabb időpontot csak a két választási forduló kö­zé tudták kitűzni. Jeszenszky Gézát azonban — miniszterként és az MDF elnökségi tagjaként egyaránt — számos halasztha­tatlan feladat várja a jövő héten. „A diplomáciai munkának foly­tatódnia kell, s — miként azt Boross Péter miniszterelnök megígérte — a kormányváltást is zökkenőmentesen kell végre­hajtani. Ennek levezénylése a Külügyminisztériumban Je­­szenszkyre vár” — tájékoztatott a kabinetfőnök, és közölte: ezért — mivel Martonyi János külügyi államtitkárnak más el­­foglatsága van ebben az időben — az előadást végül a téma má­sik szakértője, Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának köz­­igazgatási államtitkára tartja meg. • P. Cs. Prágai tudósítás A magyar külpolitikában nem várható mélyebb változás a vá­lasztásokat követően, mi több, szerinte a győztesek gazdasági programjai is oly sokon hasonlí­tanak az előző programokhoz, hogy a kötelező személycserék okozta kiesésen túl, a magyar politikában általában is a folya­matosság várható — közölte Jo­zef Zieleniec cseh külügyminisz­terrel Prágában Jeszenszky Gé­za. Ehhez a külügyminiszter hoz­zátette: az MDF mindent megtett annak érdekében, hogy az új kor­mányt jobb belátásra bírja. Ön­magáról szólva, Jeszenszky el­mondta, hogy az MDF országos listáján szerepel, ennélfogva vár­hatóan bekerül az új parlamentbe. „Személyem lesz a garancia arra, hogy a magyar külpolitika ne for­duljon el túlságosan a jelenlegi irányvonaltól” — nyilatkozta. A külügyminiszter egy nagy­szabású nemzetközi konferenciá­ra érkezett, mint előadó, és tár­saságában olyan nevek szerepel­tek, mint Erhard Busek osztrák alkancellár, Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi biztosa, Lojze Peterle szlovén külügyminiszter, míg a házigazdák közül beszédet mondott Václav Havel államfő, Václav Klaus miniszterelnök. Jeszenszky az alkalmat fel­használta arra is, hogy háromne­gyedórás, nem hivatalos megbe­szélést folytasson cseh kollégájá­val. Hankiss, Nagy és Bányai feljelentette Balsait és Nahlikot Lemondott a tévé hírigazgatója Hankiss Elemér, Nagy László és Bányai Gábor, a Magyar Te­levízió egykori vezetői a Fővá­rosi Főügyészségen tegnap fel­jelentést tettek Balsai István igazságügy-miniszter és Nahlik Gábor tv-alelnök, illetve jogi képviselője ellen többrendbeli hamis vád és hűtlen kezelés bűntetteinek gyanúja miatt. Beadványukban a feljelentők a főügyészséget arra kérik: „az esetleges felelősségre vonás so­rán ne hagyja figyelmen kívül, hogy az elkövetők magas hiva­tali beosztásukat felhasználva és kimutathatóan a feljelentéssel érintett területtől idegen érdekek által vezérelten cselekedve tuda­tosan törekedtek egzisztenciákat tönkretenni”. A feljelentés ugyan név szerint nem jelöli meg az elkövetőket, ám több­ször is egyértelműen utal az „igazságügy-miniszter”, illetve az „MTV alelnöke és jogi kép­viselője” kifogásolhatónak tar­tott cselekedeteire, melyek vizs­gálatát kéri. • Szü­ L. MTI-------------------------­Lemondott posztjáról Juhász László, az MTV hírigazgatója, a televízió választási műsorirodá­jának vezetője. Döntéséről egy nappal az országgyűlési válasz­tások első fordulója előtt, május 7-én értesítette Nahlik Gábort. A televízió alelnöke elfogadta lemondását. Juhász László közlése szerint határozatlan idejű közalkalma­zotti jogviszonya — az egy hó­napos felmondási idő leteltével —június 6-án szűnik meg. Mint annak idején bejelentette: az el­múlt év novemberében csak át­meneti időszakra, az országgyű­lési választások befejezéséig vállalta az igazgatói állás betöl­tését. A távozó hírigazgató a jö­vőben korábbi kutatási területén dolgozik majd, és a külföldi ma­gyar emlékeket feltérképező tör­ténelmi dokumentumfilmek ké­szítésével kíván foglalkozni. A Magyar Rádió fegyelmi ta­nácsa tegnap egyhangú határo­zattal megszüntette az intéz­mény közalkalmazotti tanácsá­nak elnöke, Borenich Péter ellen folytatott fegyelmi eljárást, mert esetében fegyelmi vétség elkö­vetését nem tudta megállapítani. A zárt tárgyaláson Borenich Péter elfogultsági kifogást emelt a fegyelmi tanács elnöke, Dénes Gábor (a Petőfi adó ve­zetője) ellen, ám indítványát elutasították. Ezt követően szü­letett meg a döntés. Az érdekvé­delmi vezető ellen a március 4-ei rádiós nagygyűlésen tanúsí­tott magatartása miatt indítottak eljárást. Egy rendészeti jelentés szerint ugyanis az elbocsátan­­dók névsorának kihirdetését kö­vetően tartott gyűlés végén Bo­renich buzdította a jelenlévőket arra, hogy vonuljanak fel Csúcs alelnök irodájába. De mint ké­sőbb kiderült, a tanúként meg­hallgatott rendészek az általuk leírtakról csak áttételesen sze­reztek tudomást, így arról nem tudtak meggyőző vallomást ten­ni. Győri László, a Frász elnöke ellen szintén hasonló okokból indítottak eljárást. Az ő ügyé­ben a jövő héten hoznak dön­tést. • Szü. L. Távozik az expó kormánybiztosa? A régi kormány mandátumá­val egy időben jár le a politikai és a címzetes államtitkárok mandá­tuma — tájékoztatta lapunkat Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitká­ra. Mint mondta, a közigazgatási államtitkárok azok, akik a folyto­nosságot, az állandóságot jelen­tik, kinevezésük határozatlan idő­re szól. Kajdi úgy vélte, erre azért is szükség van, mert az appará­tust, a munkafolyamatokat ők is­merik, ők a szakma irányítói. A kormány eddig a következő címzetes államtitkárokat nevezte ki: Barsiné Pataki Etelka — az 1996. évi budapesti világkiállítás kormányzati teendőinek felelőse, Kodolányi Gyula — a miniszter­­elnök külpolitikai főtanácsadója, Marinovich Endre — miniszter­­elnöki kabinetfőnök, Pongrácz Tibor — privatizációval kapcso­latos államtitkár. A kormány politikai államtit­kárai: Bárdos Balázs, Katona Ta­más, Lukáts Miklós, Pálos Mik­lós (Miniszterelnöki Hivatal); Jó­­zsa Fábián (Belügyminiszté­rium); Medgyasszay László (Földművelésügyi Minisztérium); Szendrei László (Honvédelmi Minisztérium); Isépy Tamás (Igazságügyi Minisztérium); Po­­hankovics István (Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium); Tarján Lászlóné (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium); Rajkai Zsolt (Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium); Kelemen András (Külügy­minisztérium); Tóth Tihamér (Munkaügyi Minisztérium); Kál­mán Attila (Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium); Bogár László (Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma); Pusztai Erzsébet (Népjóléti Mi­nisztérium); Becker Pál (Pénz­ügyminisztérium). • N.E. Vámfolyosó Macedóniáig MTI -------------------------­A romániai és a magyarorszá­gi vámszervek vezetői, illetve a budapesti amerikai nagykövet és a bukaresti magyar nagykövet közös tárgyaláson vitatta meg Bukarestben azokat az elvi és gyakorlati szempontokat, ame­lyek ideiglenes vámfolyosó létre­hozását tennék lehetővé országai­kon keresztül, hogy a volt Jugo­szlávia elleni embargó körülmé­nyei között az élelmiszer-szállít­mányok könnyebben eljuthassa­nak Ausztriából Macedóniáig és viszont. A tárgyalásokon részt vettek mindkét ország ENSZ- megfigyelői is, akik az embargó betartását vigyázzák. A találkozót a jövő héten újabb követi szakér­tői szinten. Az ORFK cáfolja a Le Soir puccshírét MTI -------------------------­Az ORFK központi ügyeleté­nek pénteki tájékoztatása szerint komolytalan és minden valós ala­pot nélkülöz a belga Le Soir pén­teki számában megjelent hír, mely szerint Magyarországon puccskísérlet készülne a választá­sok második fordulójára. A lap ugyanis jól értesült forrásokra hi­vatkozva azt közölte, hogy a bel­ga biztonsági erők 30 kiló hamis arany eladását meghiúsító sikeres akciójuk során, illetve egy ezzel összefüggő házkutatás alkalmá­val fegyvervásárlási szándékra utaló dokumentumokra bukkan­tak. A belga lap semmilyen konk­rétummal sem szolgált. _______MAGYAR HÍRLAPÉ 3 Az OVB egyelőre nem hirdette ki az első forduló végeredményét Elveszett kétszáz szavazat Az Országos Választási Iroda tegnap ajánlást bocsá­tott ki a választás második fordulója idején tervezett közvélemény-kutatások lebo­nyolításával kapcsolatban. Az OVB tagjai nem tartják ki­zártnak, hogy — a további vi­ták elkerülésére — is hasonló tartalmú állásfoglalást adnak ki. A módszertani ajánlás sze­rint a szavazás napján a kérde­zőbiztosok abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be. Emel­lett szigorúan ügyelniük kell az önkéntességre, a polgárokat nem zaklathatják, válaszadásra nem kényszeríthetik és az ada­tokat csak név nélkül rögzíthe­tik. Az ajánlás leszögezi: a kér­dezőbiztosok kizárólag a szava­zás után fordulhatnak a polgá­rokhoz, a választási szervek munkatársaitól pedig semmifé­le információt nem kérhetnek. A választási iroda felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a szavazó­körök és környezetük rendjéért a szavazatszedő bizottságok el­nökei felelnek. Az Országos Választási Bi­zottság tegnapi ülésén egyetlen a választás eredményét esetleg befolyásoló kifogást tárgyalt. Az SZDSZ a tiszakécskei vá­lasztókerület szavazatszedő bi­zottságainak tevékenysége miatt tett bejelentést, mert meg­ítélésük szerint a szavazólapok érvényességének megállapítása nem azonos elvek alapján tör­tént. De a helyi választási bi­zottság a bizonyítékok beter­jesztésének elmulasztása miatt nem foglalt állást, hangsúlyoz­va, hogy a párt csak azért kifo­gásolta az eredményt, mert je­löltje mindössze néhány szava­zattal szorult a negyedik helyre. Az OVB úgy döntött, hogy az érvénytelen szavazólapokat hétfőn megtekinti, s utána fog­lal majd állást. Szintén az érvénytelen sza­vazólapok vizsgálatát kérte Ki­rály Zoltán. Az MSZDP elnöke arra hivatkozott, hogy pártja csak néhány ezrelékkel maradt el az állami támogatáshoz szük­séges 1 százalékos küszöbtől. Király bízik benne, hogy az utólagos kontroll során a hiány­zó néhány ezer szavazat talán összegyűlhet. Az MSZDP elnö­ke utóbb telefonon jelezte, hogy kérését a vasárnapi vá­lasztmányi ülés döntéséig te­kintsék tárgytalannak. Az OVB tagjai tegnap ellen­őrizték a 20 területi listát. Az adatok manuális összegzésekor megállapították, hogy mintegy 200 szavazat hiányzik, amely Komárom-Esztergom megyé­ben maradt le az összesítéskor. Egyébként valószínű, hogy épp az MSZDP javára leadott vok­­sokról van szó, ám a párt az 1 százalékos határt ezzel sem éri el. Hajdú-Bihar és Veszprém megye jegyzőkönyveit tétele­sen is vizsgálják, ezt azonban a választási iroda apparátusa vég­zi el. A testület a kifogás és a hiányzó szavazatok miatt teg­nap nem hirdette ki az első for­duló hivatalos végeredményét, erre csak hétfőn lehet számíta­ni. Kérdésünkre Pálffy Ilona, a választási iroda helyettes veze­tője elmondta, hogy a polgárok a második forduló előtt is kap­nak majd értesítést. A név nél­küli szórólapon felhívják a pol­gárok figyelmét a második for­duló időpontjára, illetve arra is, hogy 25 százalékos részvételi arány alatt a választás érvényte­len. Ebben az esetben a körzet egy évig egyéni országgyűlési képviselő nélkül marad. Az in­tézkedés oka, hogy sokan úgy tudják: az első forduló olyannyira sikeres volt, hogy nincs szükség újabb szavazásra. • L. K. Akcióban az orosz maffiaellenes kommandó. Csütörtö­kön egy szabóműhelyben(!) tartottak razziát, ahol fegy­vereket, 50 millió rubelt (25 ezer dollárt), félmillió német márkát és készpénzben dollárt koboztak el — több tu­cat embert letartóztattak FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZE­ZKESZTLŐSÉG — AP­I Surján: nem lehetünk a tízmillió segélyezett országa Szakmai kitüntetéseket adott át tegnap Surján László népjóléti miniszter. Mint elmondta: az el­látások csak elodázzák a problé­mákat. .Ezért tüneti kezelés he­lyett, nemcsak az okozattal, ha­nem az okkal is kell foglalkozni.” Ugyanakkor — tette hozzá — nem lehetünk a tízmillió segélye­zett országa. Arra kell törekedni, hogy a munkája eredményeként mindenki szociális biztonságban érezhesse magát. A miniszter az egészségügyben kifejtett áldoza­tos tevékenységért átadta a Bat­­thyány-Strattmann László-díjat Brezanóczy János pomázi nyugal­mazott körzeti főorvosnak, Kán­­torné Farkas Erzsébetnek, a Vö­röskereszt intézmény vezetőjének és Lichtenberger Györgynek, a Szent Rókus Kórház orvos-igaz­gatójának. A szociális ellátásban kiemelkedő munkájáért Pro Cari­­tate emlékérmet kapott: Dávidné Hedvig Júlia, Fónai László, Lévai Csabáné, Nagy Károly, Nedeczky György, Oros Jolán, Rajki Tóth László, Vecsei Miklós. A népjólé­ti miniszter díszoklevelét Garami Árpád vehette át. • K.P. A MÍG—29-eseket is várják Budaörs légterébe Haditechnikai és repülőnap a magyar honvédelem ünnepén Haditechnikai és repülőbemu­tatóval, valamint kulturális és művészeti eseményekkel köszön­ti a honvédség a magyar honvé­delem napját, amelyet második alkalommal május 21-én, Buda 1949-es visszafoglalásának évfor­dulóján tartanak. A budaörsi re­pülőnapon először láthatja a nagyközönség a hazai légiflotta legkorszerűbb típusát, a MiG—29-es vadászrepülőgépet. Kelemen József, a tárca he­lyettes államtitkára a május 21-ei budaörsi repülőnappal és techni­kai bemutatóval kapcsolatban el­mondta: a rendszerváltást meg­előzően a honvédség napján tar­tott díszszemléken a fegyveres erők egységei a hatalom szimbó­lumaként jelentek meg. A mosta­ni bemutatót számos kulturális, művészeti és sportesemény színe­síti, ezzel is érzékeltetve a hadse­reg kötődését a társadalomhoz. Mint elhangzott, a budaörsi re­pülőtéren a MÍG—21-es és MÍG—29-es vadászgépek, vala­mint több harci helikopter légibe­mutatóján kívül, profi motoros és vitorlázó műrepülők is számot adnak felkészültségükről. Bemu­tatkoznak a Magyar Honvédség ejtőernyős deszant egységei, va­lamint az úgynevezett gyorsrea­gálású légi alegységek is. Az ün­nepnapot a repülőtér területén fel­sorakoztatott haditechnikai esz­közök kiállítása teszi még érdeke­sebbé. • G.Z.

Next