Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 113-125. szám)

1994-05-16 / 113. szám

1994. május 16., hétfő Moravcík Párizsban tárgyal Pozsonyi tudósítónktól Hivatalos látogatásra Fran­ciaországba utazott Jozef Mo­ravcík szlovák kormányfő. A francia partnerével folytatandó tárgyalások középpontjában a két ország gazdasági kapcsola­tai állnak, de kiemelt helyen szerepel a stabilitási egyezmény kérdése is — nyilatkozta eluta­zása előtt Moravcík. A május 10—11-ei athéni szakértői tárgyalásokon sikerült érvényesíteni a szlovák állás­pontot, ezzel megnyílt az út Szlovákia aktív részvétele előtt az egyezmény megvalósításában — mondta a szlovák kormányfő a Smeben. „Azoknak a vélemé­nyeknek a margójára, melyek szerint az egyezmény a münche­ni vagy bécsi döntés megismét­lődéséhez vezethet, szeretném hangsúlyozni, hogy ez teljesség­gel lehetetlen, mivel az általunk megfogalmazott egyik feltételt, a határok sérthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát elfo­gadták, és ez az elv része lesz az egyezménynek” — hangsúlyoz­ta Jozef Moravcík. • S.E. Első alkalommal osztották ki a Helytállásért Díjat Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai magyar parla­menti képviselők által létreho­zott Helytállásért Alapítvány a szlovákiai magyarok emléknap­jává nyilvánította május 15-ét. Az idén először ezen a napon adta át az alapítvány kuratóriu­ma Komáromban a Helytállá­sért Díjat, Nagy János szobrász alkotását. 1942. május 15-én szavazott a szlovák parlament arról az al­kotmánytörvényről, amely lehe­tővé tette a zsidók megfosztását állampolgárságuktól, és legali­zálta a deportálásokat. Ester­házy János, a parlament egyet­len magyar képviselője volt az, aki ekkor — egyedül — a tör­vény elfogadása ellen szavazott. Ehhez az eseményhez kapcsoló­dik az emléknap és a díj, ame­lyet elsőként éppen Esterházy Jánosnak adományozott a kura­tórium in memóriám. „Esterházy május 15-én le tudta győzni önmagát, és nemet tudott mondani az embertelen­ségre. Abban a közegben, akko­r a támadások ellenében ez nagy emberi helytállás volt. Mi végül is nem annyira Esterházy sze­mélyéhez és ehhez a tetthez akarjuk kötni a díjat, inkább azt szeretnénk, ha ez a humánum napja lenne” — nyilatkozta az MH-nak Csáky Pál kuratóriumi tag, az MKDM frakcióvezetője. • S.E. A magyar nagykövetség cáfol A belga lap újabb cikke a magyar vonatkozású fegyverügyről MTI--------------------------­A belga Le Soir pénteki rövid jelentése után szombaton részlete­sebb cikkben folytatta a hamis­­arany-eladási ügy és az ehhez állí­tólag kapcsolódó fegyvervásárlási akció — továbbra is csak nem hi­vatalos forrásokra hivatkozó — tárgyalását, külön is kiemelve an­nak állítólagos magyar vonatkozá­sait. Ez utóbbi kapcsán a brüsszeli magyar nagykövetség a magyar kormány felhatalmazása alapján hivatalos cáfolatot adott ki. A szombati tudósítás megis­métli, hogy az aranyeladási ügy­ben érintettek egyikénél végzett belgiumi házkutatás során olyan, amerikai fegyverkereskedő cég jelzésével ellátott faxüzenetre bukkantak, amely nagy mennyi­ségű lőszer, gránát és rakéta meg­rendelésére vonatkozik. A cikk szerint az aranyügyben letartózta­tott öt személyből ketten magya­rok (egy hölgy és egy 50 éves férfi), de az nem derül ki az írás­ból, hogy magyar származásúak vagy magyar állampolgárok-e. A brüsszeli magyar konzulátus az előbbit valószínűsíti, mivel a szerdai letartóztatás óta szombat délig a belga hatóságok semmi­lyen formában nem kerestek kap­csolatot az ügyben a magyar kül­képviselettel. A belga tudósítás központi szerepet tulajdonít a Münchenben export- import irodát vezető ma­gyar nőnek. A belga férfi, akinél a fegyvermegrendelési faxot ta­lálták, azt vallotta, hogy a meg­rendelés mögött e hölgy áll, aki viszont azt állította hogy az ügy­letet a magyar kormány nevében szervezi. A Le Soir tudósítása szerint az ügyben a belga biztonsági szer­vek és az Interpol összehangolt vizsgálatot folytatnak. A tudósí­tás­­a péntekihez hasonlóan) nél­külöz minden hivatalos utalást vagy megerősítést. A Magyar Köztársaság brüsz­­szeli nagykövetsége a magyar kormány felhatalmazása alapján szombaton hivatalos közleményt juttatott el a BELGA hírügynök­séghez, amely egyebek között le­szögezi: az ügyben letartóztatot­tak primitív állításai a durva ha­zugságok és kitalációk keverékét alkotják. A magyar hatóságok ha­tározottan elutasítják mindezt, mint olyat, amely alkalmas a fo­lyamatban lévő választási folya­mat megzavarására, illetve arra, hogy Magyarországnak rossz hí­rét keltse — hangsúlyozza a szombaton Brüsszelben közzétett hivatalos magyar állásfoglalás. KÜLFÖLD-BELFÖLD Vannak, akik a gulyáskommunizmusból csak a gulyásra emlékeznek Bécsi tudósítónktól Peter Schieder, az osztrák kép­viselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke a bécsi Die Presse főszerkesztőjével szemben védelmébe vette az MSZP-t. A főszerkesztő a magyar szocialisták választási győzelmét az olasz újfasiszták előretöréséhez hasonlította. A bécsi Schieder a Die Presse hétvégi számában kö­zölt levelében rámutat: elképzel­hetetlen lenne, hogy az egykori olasz diktátor unokáját az Európai Parlament Szaharov-díjjal vagy Aachen városa a nagy jelentőségű Nagy Károly Király Díjjal tüntes­se ki, amint ezt Horn Gyulával tették. A szociáldemokrata politi­kus szerint „amikor a főszerkesz­tő otrombán őskommunistaként rágalmazza meg a magyar válasz­tások győzteseit, akkor nemcsak az MSZP-t sérti meg, hanem rossz fényt vet önmaga szellemi tisztességére is”. Thomas Chorherr, a Die Presse főszerkesztője Schieder­­nek válaszolva megjegyzi, hogy „a tényeket nevükön nevezni nem a tisztesség elleni vétség, hanem realizmus, hiszen túl so­kan vannak, akik a »gulyás­­kommunizmusból« csak a gu­lyásra emlékeznek”. • P.J.G. Magyarokat nem vesznek fel a Szlovák Nemzeti Pártba Pozsonyi tudósítónktól . Amennyiben az SZNP jú­nius 4-én, Komáromban megtar­tandó közgyűlése is jóváhagyja a választmány szombaton szüle­tett határozatát, a pártba ezentúl csakis a „szlovák nemzet tagjai” léphetnek be. Az alapszabálynak ezt a kitételét csakis azok minő­síthetik antidemokratikusnak, akik harcolnak minden ellen, ami nemzeti — jelentette ki a párt elnöke, Ján Slota. Az SZNP alapszabályában egyszer már szerepelt ez a meg­szorítás; akkor törölték, amikor Ludovít Cernák volt gazdasági miniszter került a párt élére. Ő az SZNP modern konzervatív párttá való átalakítását próbálta elérni, törekvéseit azonban nem koronázta siker: ez év januárjá­ban a radikális szárny kizárta a pártból. Cernák ezt követően alapította meg a Nemzeti De­mokratikus Pártot. Az SZNP választmánya arról is döntött, hogy egyedül indul­nak a választásokon. • S.E. Az „új baloldal” Magyarországon —a franciák szemével Párizsi tudósítónktól A szociáldemokrácia sajá­tos kelet-európai változatát látja megszületni a magyar parlamenti választások első fordulója után a Journal de Dimanche. A francia vasár­napi lap olyan új országcso­portként írja le Magyaror­szágot, Lengyelországot, Oroszországot, Bulgáriát, to­vábbá Romániát és Moldo­­vát, ahol a régi kommunista pártok több-kevesebb siker­rel szociáldemokratává ala­kultak, és ehhez a tömegtá­mogatást is megszerezték. Választóik egy részét a múlt iránti nosztalgia vezérli, a má­sikat egyszerűen a törekvés, hogy megvédjék a „szocializ­mus vívmányait” — írja a va­sárnapi újság, amely úgy véli: ily módon e kelet-európai szo­cialista pártok a „konzervatí­vok” és a „haladók” furcsa szö­vetségeként működnek. A közelmúlt kelet-európai baloldali áttörése a szocialisták olyan új generációját hozta fel­színre, amely egyaránt toborzó­­dik a régi apparátus embereiből és azokból a fiatalokból, akik­nek szemléletét azonos erővel formálta a kommunista rend­szerek szociális hagyománya és a nyugati gazdasági gyakor­lat. Ez a szociáldemokratává változott volt kommunista poli­tikus réteg máris elkezdte fel­venni a kapcsolatot Nyugat- Európa és az Egyesült Államok politikusaival — folytatja a lap a Zjuganov és Ruckoj vezette orosz, továbbá a lengyel, az ukrán és a magyar baloldal is­meretében. E kelet-európai baloldaliak — írja a Journal de Dimanche — tudatosan alakítják maguk­ról a képet, miszerint nem a ré­gi kommunista rendszer vissza­állítását akarják, hanem olyan vegyes gazdaságon nyugvó szociális demokráciát, amely még másfél évtizede létezett Svédországban. Ez pedig tulaj­donképpen nem más — véli a francia vasárnapi újság —, mint amit Gorbacsov akart. A magyarországi választások első fordulójának eredményét vizsgálva a lap úgy véli: a ma­gyarok nagy része most „jutal­mazta meg” a szocialistákat azért, hogy hagyták a politikai átmenetet a lehető legkevésbé fájdalmasan elkezdődni és vég­bemenni. „A külföldi megfi­gyelők nyugtalanok, a magya­rok nem”.— állapítja meg a Journal de Dimanche Budapest­re kiküldött munkatársa. • Róka H. Zsuzsa A franciaországi Brestben a hét végén vízre bocsátották a Charles de Gaulle nevét viselő új francia atom­­meghajtású repülőgép-hordozót fotó: MTI külföldi képszerkesztőség - epa Megmenekült az elmocsarasodástól a Velencei-tó A kormány határozatával létrehozta a Velencei-tavi Tér­ségi Tanácsot. Megalakulásától a helyiek a nehéz évek — az el­­mocsarasodás veszélyének el­hárítása után — a régió haté­kony fejlesztését várják. A Velencei-tó kálváriája a ’80-as évtized végén kezdődött. Az egymást követő aszályos években folyamatosan csökkent a vízmélység. A bajokat tetézte néhány környékbeli gazdaság nagymértékű vízfelhasználása. Csak a dinnyési ivadéknevelő halgazdaság évente 2 millió köb­méter — 8 cm csökkenést jelen­tő — vizet vett ki a tóból. A ked­vezőtlen folyamatok miatt a vi­dék fokozatosan vesztett vonz­erejéből. Tavaly nyáron mind­össze 71 cm-re apadt a víz szint­je. A szárazodás óriási pusztulást okozott az élővilágban, és úgy látszott, hogy a természeti ka­tasztrófa végérvényesen tönkre­teszi az idegenforgalmat. A strandokon bokáig ért a víz, a kempingek, vendéglátóhelyek kongtak az ürességtől. Sok vál­lalkozó bezárni kényszerült üzle­tét, százával kínálták a víkendtu­­lajdonosok eladásra hétvégi há­zaikat. A tó pusztulása megállításá­nak első lépéseként 1990-ben a helyi önkormányzatok hosszú küzdelem után elérték a gazdál­kodók vízkivételi jogának meg­szüntetését. Az igazi fordulatot azonban 1993 júliusában a víz­pótlás kezdete jelentette. Nyolc hónapja a Vértesből a rák-hegyi karsztvizet juttatják csővezeté­ken keresztül a tóba. A napi 20 ezer köbméter vízmennyiség be­vezetésének százmilliókra rúgó beruházási és üzemeltetési költ­ségeit 80 százalékban központi, 20 százalékban helyi önkor­mányzati forrásokból fedezik. A szakemberek két-három évre be­csülték a szükséges 160 cm-es vízszint elérésének időszükség­letét, de a korábbi éveknél na­gyobb mennyiségű őszi, téli csa­padék meggyorsította a kedvező folyamatokat. — Május elején már 154 cm-t mutatott a vízmérce. Nemcsak a víz mennyisége növekedett, ha­nem minősége is javult — érté­kelte a vízpótlás eredményét Ko­vács Árpád, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A felhasznált karszt­víz nem hasonlít ugyan az esőre — keményebb, és nátriumtartal­ma is nagyobb a kívánatosnál —, a csapadékos időjárásnak kö­szönhetően felhígult a tó erősen sós vize. A tapasztalatok szerint a nádasok, lápi területek élővilá­ga regenerálódott. A felügyelő­ség az ÁNTSZ szakembereivel együtt folyamatosan figyeli a strandok vízminőségét. Az igaz­gató úgy vélte: a vízpótlást addig kell folytatni, amíg a vízgyűjtő területeken található tározók meg nem telnek. A térség önkormányzatai szá­mára jelentős kiadást jelentett a vízpótlás részbeni finanszírozá­sa, de a turizmus fellendülése ré­vén sokszorosan megtérülhetnek kiadásaik. Nemcsak az üdülőhe­lyi díjak, a vendéglátásból befo­lyó jövedelmek, hanem munka­­alkalmak százainak megmaradá­sa is elemi érdeke az itt élőknek. A vízpótlás szemmel látható sikere ellenére a térséget mi­előbb jelentős mértékben fejlesz­teni kell. A velencei-tavi üdülő­körzet fejlesztési programját 1971-ben minisztertanácsi hatá­rozat írta elő, de az akkori célok többsége nem valósult meg. Az ökológiailag rendkívül labilis és sérülékeny terület megóvására a szaktárcák és a helyi önkor­mányzatok javaslatára a kor­mány csütörtökön határozatot hozott a Velencei-tavi Térségi Tanács (VTT) létrehozásáról. Bár a Balatonnál a hasonló kezdeményezés — a Balatoni Regionális Tanács létrehozása — nem váltotta be a reménye­ket, a régió önkormányzatai azt várják, hogy a VTT a dönté­seiért felelősséget vállaló gazdá­ja lesz a tónak. Bori Sándor, a tópart legnépesebb települése, Gárdony polgármestere szerint biztosítani kell, hogy az önkor­mányzatok is beleszólhassanak sorsuk alakulásába. A helybeliek a pangás éveit követően az idegenforgalom fel­lendülésében reménykednek. Az optimizmust alátámasztja, hogy nem vált tömegessé az üdülők eladása, a tó körüli ingatlanok értéke sem csökkent. • Szilágyi A. János A fordulat 1993 júliusában kezdődött FOTÓ: HABIK CSABA Bibó-emlékülés Hévízen Az igazi európaiság feltételei MTI-------------------------­Reményt ad a 20. század utol­só éveiben, hogy Bibót kezdik felfedezni Közép-Európában, mert tanulmányai, gondolatai fontos kapaszkodókat adnak a közép-európai párbeszédhez — hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba iro­dalomtörténész, a Közép-európai Intézet igazgatója a szombaton Hévízen, Bibó István halálának 15. évfordulója alkalmából ren­dezett emlékülésen. Kifejtette: térségünk népeinek a nagy társa­dalomtudós szellemében kellene átgondolniuk nemcsak a nemzet fogalmát, hanem meglévő problé­máik megoldásának közösen el­fogadott s az európai demokrati­kus hagyományokban gyökerező módjait is. Előadótársa, A. Ger­gely András szociológus a bibói életműből a szélsőségek kizárá­sát, a párbeszédre és politikai konszenzusra hívó elemeket, a „mélymagyarkodással” és az egység hamis felfogásával szem­­beszálló megállapításokat s a sza­badság, a félelemmentesség és a demokrácia biztosítékait emelte ki. Mint mondotta: ma ezek az igazi európaiság feltételei, nem tűrve meg a nacionalizmust, amely mindig új falak és az em­berek közötti szögesdrót kerítés kiépítését is jelenti. Az emlék­ülés — amelyen részt vett a kár­pátaljai alkotó értelmiségiek kül­döttsége is — a hévízi Alternatív Közgazdasági Gimnázium név­adója, Bibó István emléktáblájá­nak megkoszorúzásával ért véget. Hősök és mártírok napja MTI-------------------------­Csaknem 50 évi szünet után vasárnap koszorúzással és ün­nepséggel emlékeztek meg a hősök és mártírok napjáról Bud­apesten, az ismeretlen katona sírjánál. A Hősök terén rendezett ün­nepségen az egykor szovjet­unióbeli kényszermunkára hur­coltak nevében Menczer Gusz­táv szólt az egybegyűltekhez. Horváth Sándor színművész — a Magyarok Világszövetsége nevében — az elmúlt évtizedek­ben meghurcolt erdélyi, kárpát­aljai és délvidéki magyarokról emlékezett meg. Fónay Jenő, a Pofosz elnöke az 1956-os forradalom szelle­miségét idézte fel. Úgy tűnik, Magyarország gazdasága a mostani tenden­ciák szerint nem képes jelen­tősen több munkaerőt felven­ni. Erre a következtetésre ju­tottak az Országos Munka­ügyi Központ (OMK) kutatói, akik 1994 második félévére éppúgy elkészítették rövid tá­vú prognózisukat, mint 1991 óta minden hat hónapos idő­szakra. Az OMK előrejelzései, ame­lyek az összes foglalkoztatott egyharmadát alkalmazó gazdál­kodószervek vezetőivel készí­tett személyes interjúk alapján születtek, mostanáig is meglepő biztonsággal mutatták ki a re­gisztrált munkanélküliek számát érintő tendenciákat. A kutatók több gazdasági jellegű mutató begyűjtése és elemzése alapján jutnak el a munkaerő-piaci kér­dések megválaszolásáig. A fog­lalkoztatás helyzetének 1993 ta­vaszától megmutatkozó javulá­sát például úgy lehetett előre észlelni, hogy kiderült: a dolgo­zóikat elbocsátó cégek száma és aránya nagyobb mértékben csökkent, mint az új munkaerő iránti keresletet mutatóké. Mindez tavaly az általánosan hanyatló munkaerő-forgalom körülményei között valósult meg. 1994 első felében a mun­kaerőpiac megélénkült: több cég jelzett elbocsátást és felvé­telt is, mint korábban, ám a fel­venni szándékozó cégek aránya jelentősen meghaladta az elbo­csátókét. A munkaerő-piaci mozgá­soknak — az OMK analízise szerint — az lesz az eredménye, hogy idén június végére a mos­tani csaknem 600 ezerről 550 ezerre csökken a regisztrált munkanélküliek száma, év vé­gére pedig 530 ezernél nem le­hetnek többen. Mivel azonban a gazdaság munkaerő-felszívó ereje nem növekszik jelentősen, a munkaerő-forgalom általáno­san mérséklődik, és az állástala­nok száma a továbbiakban csak kismértékben csökken. Figye­lembe véve a regiszterből kike­rülő és továbbra is munka nél­kül maradó aktív lakosságot, 1994 végére a munka után kuta­tók összesített száma 600-620 ezer fő körül stabilizálódik — jelzi az OMK rövid távú prog­nózisa. • N.O. Az OMK rövid távú prognózisa Év végén több mint 600 ezren keresnek majd munkát — MAGYAR HÍRLAP»/ 3 Beszorított biztosíték Kevés lehet a gyógyszerár-támogatás Míg tavaly mindössze 35, idén már 51 milliárd forint szerepel az egészségbiztosítás költségvetésé­ben gyógyszerár-támogatás cím­szó alatt. Ám ez is kevésnek bi­zonyulhat, amennyiben folytató­dik a forint folyamatos leértékelé­se, s ha változatlanul 20 százalék körüli marad az infláció. Ebben az esetben ugyanis a végső szám­la elérheti, mi több akár meg is haladhatja a 60 milliárd forintot. Ez pedig komoly csapás lenne a társadalombiztosítás költségveté­si egyensúlyára. A hét második felében — má­jus 19-én és 20-án — Gyógyszer­­piac címmel nemzetközi szakmai konferenciát szervez a Gazdálko­dási Tudományos Társaság és a Gyógyszerpiac című szakmai fo­lyóirat. A hazaiakon kívül a ta­nácskozáson részt vesznek ameri­kai, angol, lengyel, szlovák, cseh, és német szakemberek. Néhány cím az előadások kö­zül: Az európai egészségügyi modellek, gyógyszergazdálkodási mechanizmusok, Egészséggaz­dálkodás, finanszírozás Nyugat- Európában, Az egészségbiztosítás változásai Kelet-Európában. A konferencia célja elsődlegesen ta­pasztalatszerzés, hiszen nemcsak a hazai biztosítót nyomasztja az ugrásszerűen emelkedő gyógy­szerszámla, hasonló a helyzet Közép- és Kelet-Európa más or­szágaiban is. E térség sajátos problémája a fogyasztói szokások robbanásszerű átalakulása. Ma­gyarországon például az importli­beralizáció eredményeként éven­te 400 új külföldi gyógyszer jele­nik meg a piacon, s míg 1992-ben a felhasznált gyógyszereknek csupán 38, egy évvel később, 1993-ban már 45 százaléka im­porttermék volt. Ez mérhetetlenül megnöveli a társadalombiztosítás kiadásait, hiszen a külföldi termé­kek jóval drágábbak, mint a ha­zaiak, s ráadásul a forint leértéke­lése miatt folyamatosan emelke­dik az áruk. Ugyanakkor a bizto­sító támogatási kulcsai — 100, 95,80 és 50 százalék — változat­lanok. A tb mozgástere pedig meglehetősen szűk, hiszen egy­aránt tekintettel kell lennie a ha­zai és külföldi gyártók érzékeny­ségére, valamint a biztosítottak, s nem utolsósorban saját pénztárcá­ja érdekeire. • H.J. POLITIKAI HIRDETÉS Jó-e az országnak, ha az MSZP egyedül alakít kormányt? A megkérdezettek így válaszoltak: . (két nappal az első forduló után) Telemédia / Magyar Hírlap 1994. május 12. hátrányos: előnyös: 53% 14% Május 29-én Ön dönt. SZDSZ

Next