Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 113-125. szám)
1994-05-16 / 113. szám
1994. május 16., hétfő Moravcík Párizsban tárgyal Pozsonyi tudósítónktól Hivatalos látogatásra Franciaországba utazott Jozef Moravcík szlovák kormányfő. A francia partnerével folytatandó tárgyalások középpontjában a két ország gazdasági kapcsolatai állnak, de kiemelt helyen szerepel a stabilitási egyezmény kérdése is — nyilatkozta elutazása előtt Moravcík. A május 10—11-ei athéni szakértői tárgyalásokon sikerült érvényesíteni a szlovák álláspontot, ezzel megnyílt az út Szlovákia aktív részvétele előtt az egyezmény megvalósításában — mondta a szlovák kormányfő a Smeben. „Azoknak a véleményeknek a margójára, melyek szerint az egyezmény a müncheni vagy bécsi döntés megismétlődéséhez vezethet, szeretném hangsúlyozni, hogy ez teljességgel lehetetlen, mivel az általunk megfogalmazott egyik feltételt, a határok sérthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát elfogadták, és ez az elv része lesz az egyezménynek” — hangsúlyozta Jozef Moravcík. • S.E. Első alkalommal osztották ki a Helytállásért Díjat Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai magyar parlamenti képviselők által létrehozott Helytállásért Alapítvány a szlovákiai magyarok emléknapjává nyilvánította május 15-ét. Az idén először ezen a napon adta át az alapítvány kuratóriuma Komáromban a Helytállásért Díjat, Nagy János szobrász alkotását. 1942. május 15-én szavazott a szlovák parlament arról az alkotmánytörvényről, amely lehetővé tette a zsidók megfosztását állampolgárságuktól, és legalizálta a deportálásokat. Esterházy János, a parlament egyetlen magyar képviselője volt az, aki ekkor — egyedül — a törvény elfogadása ellen szavazott. Ehhez az eseményhez kapcsolódik az emléknap és a díj, amelyet elsőként éppen Esterházy Jánosnak adományozott a kuratórium in memóriám. „Esterházy május 15-én le tudta győzni önmagát, és nemet tudott mondani az embertelenségre. Abban a közegben, akkor a támadások ellenében ez nagy emberi helytállás volt. Mi végül is nem annyira Esterházy személyéhez és ehhez a tetthez akarjuk kötni a díjat, inkább azt szeretnénk, ha ez a humánum napja lenne” — nyilatkozta az MH-nak Csáky Pál kuratóriumi tag, az MKDM frakcióvezetője. • S.E. A magyar nagykövetség cáfol A belga lap újabb cikke a magyar vonatkozású fegyverügyről MTI--------------------------A belga Le Soir pénteki rövid jelentése után szombaton részletesebb cikkben folytatta a hamisarany-eladási ügy és az ehhez állítólag kapcsolódó fegyvervásárlási akció — továbbra is csak nem hivatalos forrásokra hivatkozó — tárgyalását, külön is kiemelve annak állítólagos magyar vonatkozásait. Ez utóbbi kapcsán a brüsszeli magyar nagykövetség a magyar kormány felhatalmazása alapján hivatalos cáfolatot adott ki. A szombati tudósítás megismétli, hogy az aranyeladási ügyben érintettek egyikénél végzett belgiumi házkutatás során olyan, amerikai fegyverkereskedő cég jelzésével ellátott faxüzenetre bukkantak, amely nagy mennyiségű lőszer, gránát és rakéta megrendelésére vonatkozik. A cikk szerint az aranyügyben letartóztatott öt személyből ketten magyarok (egy hölgy és egy 50 éves férfi), de az nem derül ki az írásból, hogy magyar származásúak vagy magyar állampolgárok-e. A brüsszeli magyar konzulátus az előbbit valószínűsíti, mivel a szerdai letartóztatás óta szombat délig a belga hatóságok semmilyen formában nem kerestek kapcsolatot az ügyben a magyar külképviselettel. A belga tudósítás központi szerepet tulajdonít a Münchenben export- import irodát vezető magyar nőnek. A belga férfi, akinél a fegyvermegrendelési faxot találták, azt vallotta, hogy a megrendelés mögött e hölgy áll, aki viszont azt állította hogy az ügyletet a magyar kormány nevében szervezi. A Le Soir tudósítása szerint az ügyben a belga biztonsági szervek és az Interpol összehangolt vizsgálatot folytatnak. A tudósítása péntekihez hasonlóan) nélkülöz minden hivatalos utalást vagy megerősítést. A Magyar Köztársaság brüszszeli nagykövetsége a magyar kormány felhatalmazása alapján szombaton hivatalos közleményt juttatott el a BELGA hírügynökséghez, amely egyebek között leszögezi: az ügyben letartóztatottak primitív állításai a durva hazugságok és kitalációk keverékét alkotják. A magyar hatóságok határozottan elutasítják mindezt, mint olyat, amely alkalmas a folyamatban lévő választási folyamat megzavarására, illetve arra, hogy Magyarországnak rossz hírét keltse — hangsúlyozza a szombaton Brüsszelben közzétett hivatalos magyar állásfoglalás. KÜLFÖLD-BELFÖLD Vannak, akik a gulyáskommunizmusból csak a gulyásra emlékeznek Bécsi tudósítónktól Peter Schieder, az osztrák képviselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke a bécsi Die Presse főszerkesztőjével szemben védelmébe vette az MSZP-t. A főszerkesztő a magyar szocialisták választási győzelmét az olasz újfasiszták előretöréséhez hasonlította. A bécsi Schieder a Die Presse hétvégi számában közölt levelében rámutat: elképzelhetetlen lenne, hogy az egykori olasz diktátor unokáját az Európai Parlament Szaharov-díjjal vagy Aachen városa a nagy jelentőségű Nagy Károly Király Díjjal tüntesse ki, amint ezt Horn Gyulával tették. A szociáldemokrata politikus szerint „amikor a főszerkesztő otrombán őskommunistaként rágalmazza meg a magyar választások győzteseit, akkor nemcsak az MSZP-t sérti meg, hanem rossz fényt vet önmaga szellemi tisztességére is”. Thomas Chorherr, a Die Presse főszerkesztője Schiedernek válaszolva megjegyzi, hogy „a tényeket nevükön nevezni nem a tisztesség elleni vétség, hanem realizmus, hiszen túl sokan vannak, akik a »gulyáskommunizmusból« csak a gulyásra emlékeznek”. • P.J.G. Magyarokat nem vesznek fel a Szlovák Nemzeti Pártba Pozsonyi tudósítónktól . Amennyiben az SZNP június 4-én, Komáromban megtartandó közgyűlése is jóváhagyja a választmány szombaton született határozatát, a pártba ezentúl csakis a „szlovák nemzet tagjai” léphetnek be. Az alapszabálynak ezt a kitételét csakis azok minősíthetik antidemokratikusnak, akik harcolnak minden ellen, ami nemzeti — jelentette ki a párt elnöke, Ján Slota. Az SZNP alapszabályában egyszer már szerepelt ez a megszorítás; akkor törölték, amikor Ludovít Cernák volt gazdasági miniszter került a párt élére. Ő az SZNP modern konzervatív párttá való átalakítását próbálta elérni, törekvéseit azonban nem koronázta siker: ez év januárjában a radikális szárny kizárta a pártból. Cernák ezt követően alapította meg a Nemzeti Demokratikus Pártot. Az SZNP választmánya arról is döntött, hogy egyedül indulnak a választásokon. • S.E. Az „új baloldal” Magyarországon —a franciák szemével Párizsi tudósítónktól A szociáldemokrácia sajátos kelet-európai változatát látja megszületni a magyar parlamenti választások első fordulója után a Journal de Dimanche. A francia vasárnapi lap olyan új országcsoportként írja le Magyarországot, Lengyelországot, Oroszországot, Bulgáriát, továbbá Romániát és Moldovát, ahol a régi kommunista pártok több-kevesebb sikerrel szociáldemokratává alakultak, és ehhez a tömegtámogatást is megszerezték. Választóik egy részét a múlt iránti nosztalgia vezérli, a másikat egyszerűen a törekvés, hogy megvédjék a „szocializmus vívmányait” — írja a vasárnapi újság, amely úgy véli: ily módon e kelet-európai szocialista pártok a „konzervatívok” és a „haladók” furcsa szövetségeként működnek. A közelmúlt kelet-európai baloldali áttörése a szocialisták olyan új generációját hozta felszínre, amely egyaránt toborzódik a régi apparátus embereiből és azokból a fiatalokból, akiknek szemléletét azonos erővel formálta a kommunista rendszerek szociális hagyománya és a nyugati gazdasági gyakorlat. Ez a szociáldemokratává változott volt kommunista politikus réteg máris elkezdte felvenni a kapcsolatot Nyugat- Európa és az Egyesült Államok politikusaival — folytatja a lap a Zjuganov és Ruckoj vezette orosz, továbbá a lengyel, az ukrán és a magyar baloldal ismeretében. E kelet-európai baloldaliak — írja a Journal de Dimanche — tudatosan alakítják magukról a képet, miszerint nem a régi kommunista rendszer visszaállítását akarják, hanem olyan vegyes gazdaságon nyugvó szociális demokráciát, amely még másfél évtizede létezett Svédországban. Ez pedig tulajdonképpen nem más — véli a francia vasárnapi újság —, mint amit Gorbacsov akart. A magyarországi választások első fordulójának eredményét vizsgálva a lap úgy véli: a magyarok nagy része most „jutalmazta meg” a szocialistákat azért, hogy hagyták a politikai átmenetet a lehető legkevésbé fájdalmasan elkezdődni és végbemenni. „A külföldi megfigyelők nyugtalanok, a magyarok nem”.— állapítja meg a Journal de Dimanche Budapestre kiküldött munkatársa. • Róka H. Zsuzsa A franciaországi Brestben a hét végén vízre bocsátották a Charles de Gaulle nevét viselő új francia atommeghajtású repülőgép-hordozót fotó: MTI külföldi képszerkesztőség - epa Megmenekült az elmocsarasodástól a Velencei-tó A kormány határozatával létrehozta a Velencei-tavi Térségi Tanácsot. Megalakulásától a helyiek a nehéz évek — az elmocsarasodás veszélyének elhárítása után — a régió hatékony fejlesztését várják. A Velencei-tó kálváriája a ’80-as évtized végén kezdődött. Az egymást követő aszályos években folyamatosan csökkent a vízmélység. A bajokat tetézte néhány környékbeli gazdaság nagymértékű vízfelhasználása. Csak a dinnyési ivadéknevelő halgazdaság évente 2 millió köbméter — 8 cm csökkenést jelentő — vizet vett ki a tóból. A kedvezőtlen folyamatok miatt a vidék fokozatosan vesztett vonzerejéből. Tavaly nyáron mindössze 71 cm-re apadt a víz szintje. A szárazodás óriási pusztulást okozott az élővilágban, és úgy látszott, hogy a természeti katasztrófa végérvényesen tönkreteszi az idegenforgalmat. A strandokon bokáig ért a víz, a kempingek, vendéglátóhelyek kongtak az ürességtől. Sok vállalkozó bezárni kényszerült üzletét, százával kínálták a víkendtulajdonosok eladásra hétvégi házaikat. A tó pusztulása megállításának első lépéseként 1990-ben a helyi önkormányzatok hosszú küzdelem után elérték a gazdálkodók vízkivételi jogának megszüntetését. Az igazi fordulatot azonban 1993 júliusában a vízpótlás kezdete jelentette. Nyolc hónapja a Vértesből a rák-hegyi karsztvizet juttatják csővezetéken keresztül a tóba. A napi 20 ezer köbméter vízmennyiség bevezetésének százmilliókra rúgó beruházási és üzemeltetési költségeit 80 százalékban központi, 20 százalékban helyi önkormányzati forrásokból fedezik. A szakemberek két-három évre becsülték a szükséges 160 cm-es vízszint elérésének időszükségletét, de a korábbi éveknél nagyobb mennyiségű őszi, téli csapadék meggyorsította a kedvező folyamatokat. — Május elején már 154 cm-t mutatott a vízmérce. Nemcsak a víz mennyisége növekedett, hanem minősége is javult — értékelte a vízpótlás eredményét Kovács Árpád, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A felhasznált karsztvíz nem hasonlít ugyan az esőre — keményebb, és nátriumtartalma is nagyobb a kívánatosnál —, a csapadékos időjárásnak köszönhetően felhígult a tó erősen sós vize. A tapasztalatok szerint a nádasok, lápi területek élővilága regenerálódott. A felügyelőség az ÁNTSZ szakembereivel együtt folyamatosan figyeli a strandok vízminőségét. Az igazgató úgy vélte: a vízpótlást addig kell folytatni, amíg a vízgyűjtő területeken található tározók meg nem telnek. A térség önkormányzatai számára jelentős kiadást jelentett a vízpótlás részbeni finanszírozása, de a turizmus fellendülése révén sokszorosan megtérülhetnek kiadásaik. Nemcsak az üdülőhelyi díjak, a vendéglátásból befolyó jövedelmek, hanem munkaalkalmak százainak megmaradása is elemi érdeke az itt élőknek. A vízpótlás szemmel látható sikere ellenére a térséget mielőbb jelentős mértékben fejleszteni kell. A velencei-tavi üdülőkörzet fejlesztési programját 1971-ben minisztertanácsi határozat írta elő, de az akkori célok többsége nem valósult meg. Az ökológiailag rendkívül labilis és sérülékeny terület megóvására a szaktárcák és a helyi önkormányzatok javaslatára a kormány csütörtökön határozatot hozott a Velencei-tavi Térségi Tanács (VTT) létrehozásáról. Bár a Balatonnál a hasonló kezdeményezés — a Balatoni Regionális Tanács létrehozása — nem váltotta be a reményeket, a régió önkormányzatai azt várják, hogy a VTT a döntéseiért felelősséget vállaló gazdája lesz a tónak. Bori Sándor, a tópart legnépesebb települése, Gárdony polgármestere szerint biztosítani kell, hogy az önkormányzatok is beleszólhassanak sorsuk alakulásába. A helybeliek a pangás éveit követően az idegenforgalom fellendülésében reménykednek. Az optimizmust alátámasztja, hogy nem vált tömegessé az üdülők eladása, a tó körüli ingatlanok értéke sem csökkent. • Szilágyi A. János A fordulat 1993 júliusában kezdődött FOTÓ: HABIK CSABA Bibó-emlékülés Hévízen Az igazi európaiság feltételei MTI-------------------------Reményt ad a 20. század utolsó éveiben, hogy Bibót kezdik felfedezni Közép-Európában, mert tanulmányai, gondolatai fontos kapaszkodókat adnak a közép-európai párbeszédhez — hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, a Közép-európai Intézet igazgatója a szombaton Hévízen, Bibó István halálának 15. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen. Kifejtette: térségünk népeinek a nagy társadalomtudós szellemében kellene átgondolniuk nemcsak a nemzet fogalmát, hanem meglévő problémáik megoldásának közösen elfogadott s az európai demokratikus hagyományokban gyökerező módjait is. Előadótársa, A. Gergely András szociológus a bibói életműből a szélsőségek kizárását, a párbeszédre és politikai konszenzusra hívó elemeket, a „mélymagyarkodással” és az egység hamis felfogásával szembeszálló megállapításokat s a szabadság, a félelemmentesség és a demokrácia biztosítékait emelte ki. Mint mondotta: ma ezek az igazi európaiság feltételei, nem tűrve meg a nacionalizmust, amely mindig új falak és az emberek közötti szögesdrót kerítés kiépítését is jelenti. Az emlékülés — amelyen részt vett a kárpátaljai alkotó értelmiségiek küldöttsége is — a hévízi Alternatív Közgazdasági Gimnázium névadója, Bibó István emléktáblájának megkoszorúzásával ért véget. Hősök és mártírok napja MTI-------------------------Csaknem 50 évi szünet után vasárnap koszorúzással és ünnepséggel emlékeztek meg a hősök és mártírok napjáról Budapesten, az ismeretlen katona sírjánál. A Hősök terén rendezett ünnepségen az egykor szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak nevében Menczer Gusztáv szólt az egybegyűltekhez. Horváth Sándor színművész — a Magyarok Világszövetsége nevében — az elmúlt évtizedekben meghurcolt erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarokról emlékezett meg. Fónay Jenő, a Pofosz elnöke az 1956-os forradalom szellemiségét idézte fel. Úgy tűnik, Magyarország gazdasága a mostani tendenciák szerint nem képes jelentősen több munkaerőt felvenni. Erre a következtetésre jutottak az Országos Munkaügyi Központ (OMK) kutatói, akik 1994 második félévére éppúgy elkészítették rövid távú prognózisukat, mint 1991 óta minden hat hónapos időszakra. Az OMK előrejelzései, amelyek az összes foglalkoztatott egyharmadát alkalmazó gazdálkodószervek vezetőivel készített személyes interjúk alapján születtek, mostanáig is meglepő biztonsággal mutatták ki a regisztrált munkanélküliek számát érintő tendenciákat. A kutatók több gazdasági jellegű mutató begyűjtése és elemzése alapján jutnak el a munkaerő-piaci kérdések megválaszolásáig. A foglalkoztatás helyzetének 1993 tavaszától megmutatkozó javulását például úgy lehetett előre észlelni, hogy kiderült: a dolgozóikat elbocsátó cégek száma és aránya nagyobb mértékben csökkent, mint az új munkaerő iránti keresletet mutatóké. Mindez tavaly az általánosan hanyatló munkaerő-forgalom körülményei között valósult meg. 1994 első felében a munkaerőpiac megélénkült: több cég jelzett elbocsátást és felvételt is, mint korábban, ám a felvenni szándékozó cégek aránya jelentősen meghaladta az elbocsátókét. A munkaerő-piaci mozgásoknak — az OMK analízise szerint — az lesz az eredménye, hogy idén június végére a mostani csaknem 600 ezerről 550 ezerre csökken a regisztrált munkanélküliek száma, év végére pedig 530 ezernél nem lehetnek többen. Mivel azonban a gazdaság munkaerő-felszívó ereje nem növekszik jelentősen, a munkaerő-forgalom általánosan mérséklődik, és az állástalanok száma a továbbiakban csak kismértékben csökken. Figyelembe véve a regiszterből kikerülő és továbbra is munka nélkül maradó aktív lakosságot, 1994 végére a munka után kutatók összesített száma 600-620 ezer fő körül stabilizálódik — jelzi az OMK rövid távú prognózisa. • N.O. Az OMK rövid távú prognózisa Év végén több mint 600 ezren keresnek majd munkát — MAGYAR HÍRLAP»/ 3 Beszorított biztosíték Kevés lehet a gyógyszerár-támogatás Míg tavaly mindössze 35, idén már 51 milliárd forint szerepel az egészségbiztosítás költségvetésében gyógyszerár-támogatás címszó alatt. Ám ez is kevésnek bizonyulhat, amennyiben folytatódik a forint folyamatos leértékelése, s ha változatlanul 20 százalék körüli marad az infláció. Ebben az esetben ugyanis a végső számla elérheti, mi több akár meg is haladhatja a 60 milliárd forintot. Ez pedig komoly csapás lenne a társadalombiztosítás költségvetési egyensúlyára. A hét második felében — május 19-én és 20-án — Gyógyszerpiac címmel nemzetközi szakmai konferenciát szervez a Gazdálkodási Tudományos Társaság és a Gyógyszerpiac című szakmai folyóirat. A hazaiakon kívül a tanácskozáson részt vesznek amerikai, angol, lengyel, szlovák, cseh, és német szakemberek. Néhány cím az előadások közül: Az európai egészségügyi modellek, gyógyszergazdálkodási mechanizmusok, Egészséggazdálkodás, finanszírozás Nyugat- Európában, Az egészségbiztosítás változásai Kelet-Európában. A konferencia célja elsődlegesen tapasztalatszerzés, hiszen nemcsak a hazai biztosítót nyomasztja az ugrásszerűen emelkedő gyógyszerszámla, hasonló a helyzet Közép- és Kelet-Európa más országaiban is. E térség sajátos problémája a fogyasztói szokások robbanásszerű átalakulása. Magyarországon például az importliberalizáció eredményeként évente 400 új külföldi gyógyszer jelenik meg a piacon, s míg 1992-ben a felhasznált gyógyszereknek csupán 38, egy évvel később, 1993-ban már 45 százaléka importtermék volt. Ez mérhetetlenül megnöveli a társadalombiztosítás kiadásait, hiszen a külföldi termékek jóval drágábbak, mint a hazaiak, s ráadásul a forint leértékelése miatt folyamatosan emelkedik az áruk. Ugyanakkor a biztosító támogatási kulcsai — 100, 95,80 és 50 százalék — változatlanok. A tb mozgástere pedig meglehetősen szűk, hiszen egyaránt tekintettel kell lennie a hazai és külföldi gyártók érzékenységére, valamint a biztosítottak, s nem utolsósorban saját pénztárcája érdekeire. • H.J. POLITIKAI HIRDETÉS Jó-e az országnak, ha az MSZP egyedül alakít kormányt? A megkérdezettek így válaszoltak: . (két nappal az első forduló után) Telemédia / Magyar Hírlap 1994. május 12. hátrányos: előnyös: 53% 14% Május 29-én Ön dönt. SZDSZ