Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám

Z MAGYAR HÍRLAP A szerbek is harcba szálltak Abdic egységei mellett? Tudjman elnök a hercegovinai horvátokat nyugtatja Újvidéki tudósítónktól A horvátok jelentik a garanciát arra, hogy Bosznia- Hercegovinában ne az iszlám fundamentalizmus, hanem a nyugati demokrácia diadalmaskodjon — jelentette ki a bosznia-hercegovinai látogatáson tartózkodó horvát elnök Mostarban. Franjo Tudjman igyekezett megnyugtatni a bosnyák—horvát föderációt ellenző hercegovinai horvátokat, és úgy vélekedett, a szövetséggel azt érik el, hogy Bosznia-Hercegovina „konföderációra lép Horvátországgal, azaz csatlakozik hozzá”. A washingtoni megállapodással előirányzott és a helyi horvát szélsőségesek által elvetett vegyes kantonokat Tudjman azzal indokolta, hogy az ezekbe került nemzettársaik e körzetek „horvát jellegét” erősítik majd, a bosnyák—horvát államba szuverén nemzetként lépnek be, és egyszersmind az anyaországnak is részét képezik majd. Beszéde nyilvánvalóan újabb érveket szolgáltatott azoknak a szarajevói köröknek, amelyek szerint a horvát államfő sohasem mondott le bizonyos boszniai területekről, és a tervezett konföderációt is csupán eszköznek tekinti e cél eléréséhez. Nyugat-Boszniában nem szűnnek a harcok a kormánycsapatok és Abdic szeparatistái között. Az ENSZ-szóvivő szerint Pecingradnál ismét összecsapott a két gyalogság, közben a tüzérség több száz gránátot lőtt ki egymás állásaira. A szarajevói rádió tudósítója azt állítja, hogy a szerb csapatok nyíltan bekapcsolódtak a harcokba, és nehézfegyverekkel támadnak. Ennek ellenére a tudósító szerint a kormányerők folytatják előrenyomulásukat, és a szakadár fegyveresek közül egyre többen adják meg magukat. Bosnyák források megerősítették, hogy Tuzlában tartózkodik az a két orosz pilóta, aki egy hete két MI—17 típusú, orosz gyártmányú csapatszállító helikopteren megszökött Karadzicéktól, és átállt a bosnyák hadsereg oldalára. A helikoptereket már átfestették és új felségjelzéssel látták el, a két pilóta azonban nem fog részt venni a bevetésekben. A boszniai szerb parancsnokság cáfolta az átállás hírét. Szerb források szerint a muzulmánok Doboj környékét lőtték, az észak-boszniai Brckónál pedig gyalogsági fegyverrel provokáltak. Szarajevóban tegnap fogolycsere zajlott le: a bosnyák hatóságok átadták azt a négy szerb nemzetiségű orvost és két ápolónőt, aki januárban megpróbált átszökni Karadzicékhoz, a szerbek pedig elengedték azt a négy muzulmán férfit, akit fegyvercsempészettel vádoltak. A belgrádi sajtóban vegyes visszhangot keltettek Andrej Kozirjev orosz külügyminiszternek Radovan Karadzic moszkvai látogatása kapcsán elhangzott kijelentései. Míg az állami rádió azt emeli ki, hogy Kozirjev óva intette Amerikát a bosnyákok elleni fegyverbojkott feloldásától, a Politika szerint Moszkva síkra fog szállni a Jugoszlávia elleni szankciók feloldásáért és segítséget nyújt a szerbeknek, ha a palei vezetés elfogadja a legújabb boszniai béketervet. A független Borba azonban utolsó figyelmeztetésként fogja fel az orosz külügyminiszter szavait. A belgrádi kerületi bíróságon tegnap megkezdődött az az izgalmasnak ígérkező per, amelyben Vojislav Seselj és három radikális képviselőtársa felett ítélkeznek a Szövetségi Képviselőházban rendezett minapi botrányért. Az ülésrendet megszegő Seselj és társai Bozovic házelnök követelésére nem voltak hajlandók elhagyni az üléstermet, egyikük vízzel öntötte le az elnököt, majd szembeszegültek a biztonsági emberekkel, maga Seselj pedig eltépte a mikrofonkábelt. A radikális vezér, aki közölte, hogy nem fog élni képviselői mentelmi jogával, az első tárgyaláson kijelentette: ha Szerbiában valakit bíróság elé kell állítani, akkor az Milosevic. • J. Garai Béla MTI ---------------------------------Szkopjéból származó sajtójelentések szerint szerb katonák behatoltak macedón területre. Mint a HINA hivatalos horvát hírügynökség szerdán a macedónai sajtóra hivatkozva jelentette, szerb katonák — több katonai gépjárművel — már két napja macedón területen állnak Kupino Brdo tőszomszédságában, a szerb határtól 250 méterre. Arra készülnek, hogy a térségben stratégiai fontosságú pontokat szálljanak meg és ott lövészárkot ássanak. Már macedón katonák tartózkodnak a helyszínen. Bonni tudósítónktól Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök első külföldi útja Németországba vezet. A jobboldali olasz kormány fejét ma háromórás villámlátogatásra várják Bonnba. Berlusconit bemutatkozó megbeszélésen fogadja Helmut Kohl német kancellár. Berlusconi és Kohl megbeszélésének nincs kötött napirendje, pusztán rövid bemutatkozó látogatásról van szó — tudtuk meg a kancellári hivatalban. Amiről mégis szó eshet, az például a hónap végén sorra kerülő Európa-csúcs, illetve —más források szerint — a konzervatívok együttműködése az Európai Parlamentben. Az Európa-választások két nagy győztesének találkozóját német ellenzéki körök fenntartással fogadják. Heidemarie Wiececzorek-Zeul, az SPD elnökhelyettese óvta Kohl kancellár pártját attól, hogy az új összetételű Európai Parlamentben szövetségre lépjen Berlusconi Forza Italiájával., Alá ezzel a párttal paktál, a neofasiszták közvetett szövetségesévé teszi magát”—mondta. Az ellenzék különösen két olasz politikus kinevezésére hívja fel a figyelmet. Berlusconi külügyminisztere, Antonio Martino, akit a jövő hétre szintén Bonnba várnak, nyilvános Maastricht-ellenzőnek számít, és nem biztos, hogy nézetei megegyeznek az európai egyesülésről elképzelt gyors német menetrenddel. Szintén aggodalommal vették tudomásul, hogy az olasz parlament Mirko Tremagliát választotta a külügyi bizottság élére. Az ortodox jobboldali politikus volt az, aki Horvátországgal és Szlovéniával szembeni olasz területi igényekről beszélt. Ezzel kapcsolatban még a koalíciós partner FDP is véleményt nyilvánított. „Meg kell mondanunk az olaszoknak, hogy mi Szlovénia európai csatlakozását akarjuk, és lehetőleg ne zavarjanak ebben bennünket” — jelentette ki az FDP- frakció külpolitikai szóvivője, Ulrich Irmer. • Újvári Miklós Fenntartásait hangoztatja az ellenzék Berlusconit Bonnba várják Nem a maffiát sújtja Jelcin bűnözés elleni rendelete Moszkvai tudósítás Az orosz parlament több frakciója alkotmányellenesnek minősítette Borisz Jelcin államfő bűnözés elleni rendeletét, annak visszavonására szólított fel, és úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem a szervezett bandákat fogja letörni, hanem az emberi jogokat korlátozza. Maga a dokumentum lehetővé teszi, hogy a rendőri és a vizsgálati szervek bírósági határozat nélkül három helyett harminc napig tartsák őrizetben a gyanúsítottakat, átkutassák lakásukat, munkahelyüket, átvizsgálják üzleti aktáikat, és más módon is korlátozzák mozgásszabadságukat. Jelcin ezt az intézkedést éppen azért hozta — szól az indoklás — mert a mai büntetőtörvénykönyv szerint egy sor gyanúsítottat nem lehet fogva tartani, és gyakori eset, hogy bár a razziák során tucatnyi feltételezett bandafőnököt fognak el, három nap múltán bizonyíték hiányában szabadon kell engedni őket. Szergej Sztyepasin, a szövetségi elhárítási hivatal vezetője időközben megüzente a maffiavezéreknek, hogy a hatóságok keményen fellépnek velük szemben. Jelcin és a bűnüldöző szervek vezetői a bűnözés egyre agresszívabb és veszélyesebb jellegével magyarázzák a szigorú rendelet szükségességét. A rendelet nyomán várható jogsértések miatt tiltakozó honatyák szerint nem különleges rendszabályok kellenek, hanem a bűnüldöző szervek munkáját kell jobban megszervezni, megbecsülni. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Kim Ir Szen: az ország csak védekezik MTI --------------------------------Észak-Korea párizsi nagykövete tegnap „könyörtelen háborúval” fenyegetőzött, amennyiben az ENSZ szankciókkal sújtaná az országot feltételezett atomfegyver-programja miatt. Pak Dong Csun a francia fővárosban nyilatkozott a Reuter hírügynökségnek. Kim Ir Szen észak-koreai elnök üzenetet küldött az Egyesült Államoknak, amelyben leszögezte, hogy nem fog háborút kezdeni a Koreai-félszigeten, de keményen védekezik, ha megtámadják. Az üzenetről egy hongkongi hetilap adott tudósítást szerdán. A Far Eastern Economic Review című gazdasági hetilap Norodom Szihanuk kambodzsai királyt idézi, aki a lapnak nyilatkozva elmondta: Kim Ir Szen két héttel ezelőtt adta át neki az Egyesült Államoknak szánt üzenetet, ám neki még nem volt alkalma rá, hogy továbbítsa. Szihanuk szerint Kim közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni a washingtoni illetékesekkel az észak-koreai atomválság megoldására. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tegnap megkapta Észak-Korea bejelentését arról, hogy kilép a szervezetből. A hírt a bécsi központú szervezet szóvivője erősítette meg. A NAÜ szóvivője arról is beszámolt, hogy eddig Phenjan nem tett semmilyen lépést a területén tartózkodó két ellenőr kiutasítására. Észak-Korea tegnap közölte: soha nem fogja engedni, hogy atomlétesítményeit külföldi szakemberek ellenőrizzék. — Azzal, hogy kilépünk a szervezetből (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), és hogy kizárunk mindennemű felügyeletet, önvédelmi intézkedést hozunk — jellemezte Phenjan döntését . Dzsin U észak-koreai védelmi miniszter egy Phenjanba látogató vietnami katonai küldöttséggel folytatott tárgyaláson. A dél-koreai védelmi miniszter szerdán az ország kormányzópártjának vezetői előtt bejelentette, hogy Észak-Korea befejezte a felkészülést a háborúra. A miniszter szerint az észak-koreai légierő országszerte riadókészültségben áll. A kínai kormány szerdán ismét higgadt tárgyalásokra szólította fel az érdekelt feleket az észak-koreai atomválság kapcsán, és rosszallásának adott hangot a helyzet súlyosbodása miatt. ---------------------------------------- A felkelők, a Ruandai Hazafias Front katonái Kigali felé tartanak. A tűzszünetet érvénytelennek tekintik azután, hogy kormánykatonák menekülteket hurcoltak el. Összesen 60 tuszi serdülőkorú fiút raboltak el kedden egy templomegyüttesből Kigaliban hutu milicisták, és a közelben egy gödörben lemészárolták őket. Hutu szélsőségesek átlépték a határt és burundi területen ottani menekülttáborokban legyilkoltak száz ruandait. Franciaország kész lenne katonailag beavatkozni Ruandában, hogy megvédelmezze a kiirtástól fenyegetett embercsoportokat —jelentette be Alain Juppé francia külügyminiszter FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG — EPA Nem utasíthatók vissza a közép-európai országok Párizs az EU reformját sürgeti Párizsi tudósítónktól Az Európai Unió kibővítésének feltétele, hogy előbb megreformálják intézményeit , foglaltak állást többé-kevésbé egybehangzóan a francia kormánytöbbség vezető politikusai. Alain Juppé külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a közép- és kelet-európai országok majdani csatlakozása súlyos gondokat vet fel ugyan, de nem lehet őket visszautasítani, hiszen az megroppantaná az EU fő elemének tekintett francia—német tengelyt. A francia nemzetgyűlésnek az Európai Unió közelgő korfui csúcsértekezlete előtt szervezett és az Európa-politikának szentelt vitájára árnyékot vetett, hogy a strasbourgi parlamenti választások az uniót ellenzők előretörését hozták. A nemzetgyűlési vitában Juppé kifejtette, hogy Párizs és Bonn közösen elemzi a belépni szándékozókkal közelgő „gazdasági sokkot”. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az egy főre jutó GDP jelenleg 18 ezer dollár az EU-ban, míg a visegrádi országokban 3 ezer, Romániában pedig ezer dollár. Idézte több szakértő véleményét, amely szerint ahhoz, hogy a négy visegrádi állam GDP-je elérje az Európai Unióénak 75 százalékát, húsz év kell, méghozzá 4 százalékos növekedési rátával. Ami pedig az unió kötelezettségvállalását illeti, az integráció kibővítéséhez mind Franciaországnak, mind Németországnak meg kell dupláznia hozzájárulását. A külügyminiszter megismételte Oroszországgal kapcsolatban múlt héten tett kijelentését, miszerint az Európai Unió nem szigetelheti el Moszkvát, ugyanakkor — szemben Mitterrand államfő véleményével — az orosz csatlakozás nincsen napirenden. Amiről szó van — folytatta —, az az, hogy szerződés szülessen a partnerségről és az együttműködésről, és egy szabadkereskedelmi övezet hosszútávú perspektívájáról. Juppé szerint az EU-hoz közeledni szándékozó Oroszország, illetve a közép- és kelet-európai államok között meg kell őrizni bizonyos fontos árnyalati eltérést, és az integráció előrehaladását fenn kell tartani Közép- és Kelet-Európa államainak. • Róka H. Zsuzsa Országos hálózattal rendelkező nagyvállalat budapesti székhelyű bérelszámolási osztályára bérelszámolót keres. Várjuk olyan gyakorlott bérszámfejtő jelentkezését, aki PC kezelői ismeretekkel rendelkezik. Előnyt jelent a társadalombiztosítási ügyekben való eligazodás. További információt ad Hodosán Katalin osztályvezető a 215-5555/115-ös telefonszámon. Clinton Rigába és Varsóba megy (MTI) Bill Clinton amerikai elnök Guntis Ulmanis lett államfő meghívására július 6-án Rigába látogat. Clinton Lech Walesa lengyel államfő meghívására július 6-7-én látogatást tesz Lengyelországban. Moszkvába látogatott a vietnami kormányfő (MH) Viktor Csernomirgyin kormányfőn kívül Borisz Jelcin elnökkel is találkozik a vietnami miniszterelnök, aki a Szovjetunió széthullása óta először, tegnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába. Az előzetes interjúkban mindkét fél képviselői elismerték, hogy már a múlté Moszkva és Hanoi hajdani, politikai indíttatású kapcsolata. Van Vo Kiet például elutazása előtt kijelentette, eljött az ideje, hogy mindkét ország kölcsönösen törekedjen az együttműködés fejlesztésének útjában álló akadályok elhárítására. VILÁGHÍRADÓ Világhíradó Az EBEÉ Figyelmeztette Rigát (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) magas rangú külügyi tisztségviselői bizottsága tegnapi prágai ülésén felhívta Lettországot, hogy gondolja át kisebbségi kérdésben tanúsított magatartását. A testület ülését Oroszország kérte állásfoglalásra, miután a rigai parlament olyan állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek rendelkezései miatt 2000-re hontalanná válna az országban élő orosz származású lakosság kétharmad része. Leszerelték a mutanai vegyifegyver-gyárat (MTI) Az ENSZ szakemberei befejezték a legjelentősebb iraki vegyifegyver-gyár megsemmisítését — jelentette be Manamában Ron Manley, a szakértők vezetője. Az AP értékelése szerint bár még több hasonló üzem vár leszerlésre Irakban, a mutanai létesítmény használhatatlanná tétele fontos lépés afelé, hogy Bagdad ne jelentsen veszélyforrást a térségben. Az ENSZ még hosszú ideig ellenőrizni fogja az irakiaknak visszaszolgáltatott létesítményt, hogy elejét vegye egy újabb titkos fegyvergyártási program megvalósításának. Kubai menekültek Chile követségén is (MTI) Tegnap politikai menedékjogot kérő kubai állampolgárok kilenctagú csoportja behatolt Chile havannai főkonzulátusának épületébe; ezzel már háromra emelkedett azoknak a diplomáciai képviseleteknek a száma, ahová kubaiak vették be magukat, hogy így kényszerítsék ki a kivándorlási lehetőség elnyerését. Május 28-án 124-en jutottak be a havannai belga nagyköveti rezidenciára, s 117 személy továbbra is ott tartózkodik; nem hajlandóak engedni a kubai hatóságok felszólításának, hogy távozzanak az épületből, cserében tettükért nem vonják őket felelősségre. Hétfőn pedig menekülők egy másik, 21 tagú csoportja egy teherautóval áttörte a német nagykövetség garázsába vezető kaput és így jutott be a területen kívüliséget élvező képviseletre. Washington háborútól tart Washingtoni tudósítónktól Az amerikai törvényhozók, katonai szakértők véleményére hivatkozva, a Dél-Koreában állomásozó, közel 37 ezer fős amerikai kontingens kibővítését sürgetik. Szöulban ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy Phenjan csak blöfföl, nincs atombombája. Egyes amerikai katonai szakértők sötét képet festenek Észak-Korea elszántságáról és potenciáljáról. Könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a készülődő szankciók miatt felháborodott Phenjan beváltja fenyegetését, és támadást indít Dél- Korea illetve Japán ellen. Úgy gondolják, Észak-Korea a háborúk történetének leghevesebb tüzérségi támadását indíthatja, és az egyesített amerikai és dél-koreai erők ezt nem lesznek képesek azonnal visszaverni. Jelentéseikben azt jósolják, hogy emberek tízezrei halhatnak meg, mielőtt az USA megállíthatja az északkoreai támadást •B.Zs. MTI Az Egyesült Államok tegnap nyilvánosságra hozta azt a határozattervezetet, amelyet az Észak- Korea ellen foganosítandó tilalmak ügyében köröztet a Biztonsági Tanácsban. Indítványa szerint a szankciókat fokozatosait vezetnék be, mégpedig Phenjan jövőbeli magatartásának a függvényében. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy az első menetben kötelező fegyverszállítási, illetve - vételi embargót rendelnének el Észak-Koreával szemben, leállítanák az ENSZ által nyújtott gazdasági segítséget (évi 15 millió dollárt tesz ki), betiltanák az atomiparban is hasznosítható tudományos és műszaki kooperációt az ázsiai országgal, csökkentenék a diplomáciai kapcsolatokat, valamint korlátoznák a kulturális és oktatási együttműködést is. Ha a BT megszavazza a határozatot, a büntető intézkedések harminc nap elteltével lépnek majd életbe. Abban az esetben, ha Észak-Korea nem változtatna magatartásán, a második lépcsőben teljes pénzügyi zárlatot vezetnének be ellene. A tervezett tilalmak között nem szerepel az olajembargó. Észak-Koreába érkezett tegnap Jimmy Carter volt amerikai elnök, hogy közvetítsen Észak- és Dél-Korea között az atomfegyver-vita megoldása érdekében. 1994. június 16., csütörtök Kozirjev szerint a szankció csak végső fegyver lehet Moszkvai tudósítás ,Észak-Korea számára nyitva kell hagyni az ajtót, ha Phenjan békésen akarja megoldani a problémákat” — nyilatkozta Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter, aki szerint a szankciókat csak végső fegyverként érdemes bevetni. Az orosz külügyminisztérium szóvivőjének szavai szerint „Moszkva nagy aggodalommal fogadta a hírt, hogy Észak-Korea kilépett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből”. A nemzetközi közösség ezáltal jogosult arra, hogy megfelelő ellenlépéseket tegyen. Az orosz parlament pénteken plenáris ülésen hallgatja meg ez ügyben a külügyminisztert. Valószínűleg ezzel kapcsolatos, hogy a közeli napokban mégsem tartják meg a tervezett Kozirjev— Christopher találkozót, amire a két elnök adott utasítást telefonbeszélgetésük nyomán. Mint az orosz külügyi szóvivő közölte, a találkozó előtt részletesen ki kell dolgozni például a koreai atomválságra vonatkozó orosz javaslatot is. •I.G.R. A szakértők szerint van esély a politikai megoldásra Nem katonai, hanem diplomáciai kérdés az észak MH-információ Észak-Korea nem jelent igazi katonai és nukleáris fenyegetést, viszont fenyegető erőként lép fel, mert alkupozícióba szeretne kerülni, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben. Van esély a lassú politikai megoldásra, és nem lenne szerencsés az embargó erőltetése a Biztonsági Tanácsban — állapították meg a szakértők azon a vitán, amelyet tegnap rendezett a phenjani atomkérdésről a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKK). A résztvevők egyetértettek abban, hogy az észak-koreai atomfenyegetés nem nyugszik reális alapokon. A fizikus szakértő ugyan megerősítette, hogy Phenjan összegyűjthetett néhány atombombára való plutóniumot és akár robbanószerkezetet is gyárthatott belőle, de ez még kevés. A plutónium kinyerése nem igényel csúcstechnológiát, bevetésre alkalmas bomba kifejlesztése és célbajuttatása viszont már igen. Mások rámutattak: Észak- Korea rendelkezik ugyan ballisztikus rakétákkal, de ezek hatósugara csak ezer-ezerötszáz kilométer. Velük tehát négy országot, Oroszországot, Kínát, Japánt és Dél-Koreát lehetne koreai atomügy sakkban tartani. A szakértők nem látták értelmét a Phenjan elleni gazdasági szankcióknak. Egyrészt az ország, évtizedek óta a létminimumon él (noha azt szervezetten osztják el, létbizonytalanság nincs), másrészt Kínából érkezik az energiahordozók és élelmiszer zöme, márpedig Peking saját érdekei ellen cselekedne, ha megszavazná az embargót. A szakértők szerint a Koreaifélszigeten nem is annyira Észak-Koreáról, hanem érvek és érdekek rendkívül bonyolult szövevényéről van szó, a mostani konfliktus mögött Oroszország, Kína, Japán és az Egyesült Államok egymásba fonódó politikai, katonapolitikai, és nem utolsósorban nemzetközi stratégiai, valamint gazdasági érdekei ütközhetnek egymással. Észak-Korea tehát zsarol, Washingtont akarja rávenni a tárgyalásokra. A kérdés egésze azonban nem katonai, hanem diplomáciai jellegű, és körvonalazódik a politikai megoldás. A vita résztvevői szerint a magyar külpolitikának határozottan kell kiállnia az atomsorompó-szerződés mellett. Budapest érdeke az is, hogy általánosságban foglaljon állást a külföldi csapatok minden országból való kivonása mellett. • F. Gy. Brüsszeli meghívó Moszkvának MTI ---------------------------------Az Észak- atlanti Tanács múlt heti, isztambuli találkozóján elfogadott mandátum birtokában a tagországok, nagykövetei tegnap Brüsszelben „azonnali tárgyalásra” hívták fel Moszkvát a NATOOroszország kapcsolatok részleteinek mielőbbi tisztázása érdekében — közölték a szövetség brüsszeli központjában. A „partnerség a békéért” elnevezésű NATO-programhoz való orosz csatlakozást szorgalmazta George Joulwan tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka abban a beszédben, amelyet tegnap mondott a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének párizsi ülésszakán. Joulwan rámutatott: Oroszország nagyhatalom, s kulcsfontosságú szerepe van a jövőbeli európai stabilitás megteremtése terén. Nem szabad elszigetelnünk Oroszországot.