Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 165-177. szám)
1994-07-16 / 165. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Zágráb ősztől nem fogad ENSZ-katonákat? A horvát kormány határozott akciót indított annak érdekében, hogy kikényszerítse az ENSZ védelme alá helyezett „rózsaszín” övezetek tényleges nemzetközi felügyeletét. Azokról a területekről (többek között a szlavóniai és baranyai részről) van szó, amelyeket a szerbek elfoglaltak, és ma is ellenőrzésük alatt tartanak. Már egy hete tart az Unprofor néhány horvátországi megfigyelőpontjának zárlata, illetve az otthonaikból elűzött lakosok tiltakozása amiatt, hogy az ENSZ- garancia ellenére sem térhetnek haza. A „spontánnak” nevezett megmozdulás minden jel szerint a horvát kormány támogatásával alakult ki. Zágráb ugyanis közben kilátásba helyezte, hogy ősztől nem fogadják a békefenntartókat, ha nem tudnak érvényt szerezni a BT határozatainak. A horvátországi területeket birtokló szerbeket a világközösség arra kötelezte, hogy adják át fegyverzetüket, és fogadják el az ENSZ felügyeletét, de erre mindeddig nem került sor. Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár megbízottja a zágrábi televíziónak adott keddi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Unprofor nincs felhatalmazva erőszak alkalmazására a BT-határozatok végrehajtására. A világközösség minden bizonnyal tekintettel lesz a horvát követelésekre — mondta, nem ígérte meg viszont annak a kérésnek a teljesítését, hogy békefenntartók felügyeljék Horvátország és a szomszédok (Szerbia, Bosznia- Hercegovina) határait. Akasi szerint szinte biztosra vehető, hogy ezt lehetetlen végrehajtani, mert minden érintett fél beleegyezésére szükség lenne, és rendkívül nagy számú kéksisakost kellene bevetni. A japán diplomata elismerte, hogy az Unprofor kénytelen lenne kivonulni Horvátország területéről, ha a zágrábi kormány nem hosszabbítaná meg a békefenntartók mandátumát. Ez a lehetőség pedig egyre valószínűbb, mint ahogy Franjo Tudjman elnök is megerősítette a héten megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Határozottan kijelentette: a horvátországi területekről elmenekült lakosság megmozdulása indokolt, hiszen mintegy kétszázötvenezer ember immár három éve él rendkívül kedvezőtlen körülmények között. Tudjman nem az Unprofort, hanem a szerbeket hibáztatta a helyzetért. Azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, melyek szerint hamarosan találkozik Milosevic elnökkel, Tudjman kijelentette: erre csak azután kerülhet sor, hogy Szerbia, illetve Kis-Jugoszlávia elismeri Horvátországot a nemzetközileg elfogadott határokon belül. Mivel sem erre, sem a szerbek által elfoglalt horvát területek visszaadására nincs sok remény, fennáll annak a veszélye, hogy ősszel kiújulnak a harcok Horvátországban. • Nagy Mélykúti Edit MTI-------------------------Németország az utóbbi néhány hétben harminc MIG—29-es típusú vadászrepülőgépet szállított Horvátországnak — állítja pénteki számában a Vecernje Novosti című belgrádi napilap. Az újság, amelyet a Tanjug idéz, moszkvai hírszerző és diplomáciai forrásokra hivatkozik. A lap szerint Bonn a MIG-eken kívül 32 darab MI— 24-es harci helikoptert, 41 darab német gyártmányú Leopard harckocsit és egy amerikai A—10-es típusú katonai szállító-repülőgépet is küldött Horvátországnak. Az ENSZ 1991 szeptemberében fegyverszállítási tilalmat léptetett életbe az egykori Jugoszlávia egész területére. Ennek ellenére Horvátország nagyszabású fegyverkezésbe kezdett, a legjelentősebb szállítmányok német eredetűek. A fegyverek és egyéb katonai berendezések a volt NDK területéről jutnak el az egykori jugoszláv köztársaságba — olvasható a Tanjug cikkismertetésében. Közvetlenül Franjo Tudjman horvát elnök 1990-ben történt beiktatása után törvényellenes módon nagy mennyiségű fegyvert kapott Magyarországról — írja az újság. Koschnik Mostar modellszerepében bízik MH-interjú Remélem, hogy az emberek békevágya felülkerekedik a gyűlölködésen, az etnikai szembenálláson és a keserű tapasztalatok után megpróbálják újra megteremteni a normális együttélés feltételeit — mondta a Magyar Hírlapnak telefonon Hans Koschnik, akit az Európai Unió bízott meg Mostar igazgatásával. A német szociáldemokrata politikus, Bréma volt polgármestere minden valószínűség szerint július 23-án kezdi meg tevékenységét a boszniai városban — erről véglegesen a közösség külügyminiszterei döntenek hétfői ülésükön. A 65 éves Koschnik, akinek egész pályafutása a kommunális politikához kötődik, bízik abban, hogy Mostar — ahol a muzulmánok és a horvátok legpusztítóbb harcukat vívták — modellértékű kísérlet lehet, sikere segítheti a boszniai muzulmán—horvát föderáció létrehozását. Ugyanakkor nincsenek illúziói: az egykori ellenfelek megbékítésére, a közös közigazgatás megteremtésére nem sokkal nagyobb az esély, mint a teljes kudarcra. Bár előzetes megállapodások alapján úgy tűnik, hogy a horvátok és a muzulmánok szeretnék a közös adminisztrációt — s Koschnik munkáját az elképzelések szerint nemcsak e két etnikum, hanem a szerbek egy képviselője is segíti —, a brüsszeli megbízott tudja, rendkívül nehéz lesz egyesíteni a jelenleg két külön közigazgatást, figyelembe venni a felek érdekeit, enyhíteni az etnikai, vallási feszültséget. Példaként említette, hogy a muzulmán és a horvát közigazgatás emberei eddig jobbára csak Genfben beszéltek egymással. Mostarban jelenleg nagyon kevés szerb él, ők is elszigetelten. Koschnik el kívánja érni a menekültek — ortodox szerbek, katolikus horvátok és muzulmánok — visszatérését. Biztatónak tartja, hogy a majdani föderáció két társnemzete, a horvátok és a muzulmánok is jelezték, a szerbek hazajövetele elé sem gördítenek akadályt. Az EU Mostar legfeljebb két évre tervezett igazgatásához 200 fős rendőri erőt bocsát rendelkezésre, amelyben valamennyi tagállam képviselteti magát. Az eurorendőrség — egy holland tiszt vezetésével — segíti majd a mostani rendfenntartó kötelék felállítását. Megszervezésekor nem akarnak tekintettel lenni etnikai, vallási hovatartozásra — mondta Koschnick, de elismerte, hogy ezt csaknem lehetetlen lesz keresztülvinni. A rendőri tevékenységet a Nyugat-Európai Unió koordinálja. A nemzetközi kötelék csak azt követően érkezik majd Mostarba, hogy a horvát és a muzulmán milíciák elhagyták a várost — erre egyébként ígéretet tettek. A rommá lőtt város újrafelépítéséhez az Európai Unió pénzügyi támogatást ad, a közigazgatás költségeire azonban — legalábbis elvileg — saját erőből kellene előteremteni a pénzt. Arra a kérdésre, hogy nem változhat-e alapvetően a feladata, ha a boszniai szerbek elvetik a béketervet, s erre válaszul a nemzetközi közösség feloldja a muzulmánokkal szembeni fegyverembargót. Koschnik kifejtette: bízik a brit és francia külügyminszter küldetésének sikerében, abban, hogy ha fenntartásokkal is, de a felek hozájárulnak a legutóbbi béketeremtési kezdeményezéshez. • K. K. KÜLFÖLD A török elnök kénytelen volt lemondani szarajevói útját Unprofor: mit is keresünk Boszniában? Reuter----------------------- Süleyman Demirel kénytelen volt elnapolni tegnapra tervezett szarajevói útját, mert a boszniai fővárost körülvevő szerb erők nem szavatolták biztonságát. A török államfő ezért a Közép-Boszniában állomásozó török békefenntartókat látogatta meg, majd Splitbe repült, hogy Franjo Tudjman horvát elnökkel és Mate Granic külügyminiszterrel tárgyaljon. Vasárnap Brioni szigetén ismét horvát—muzulmán—török találkozóra kerül sor. A boszniai szerbeket egy hónappal ezelőtt felbőszítette a török katonák megérkezése Boszniába. Nem tudják kitörölni történelmi emlékezetükből az ötszázéves oszmán uralmat, és most is ellenségként tekintenek a törökökre, akik a muzulmánok pártját fogják a boszniai konfliktusban. Mindemiatt ENSZ-tisztviselők azt tanácsolták Demirelnek, ne feszítse tovább a húrt most, a béketerv esetleges elfogadása előtt. A török elnök ezért inkább a békefenntartók kötelékében szolgáló török katonákat látogatta meg, akikről az a hír járja, hogy tétlenségre vannak ítélve és ezért elégedetlenek. De nemcsak a török kéksapkásokra jellemző a rossz közhangulat. Egy névtelenséget kérő ENSZ-tisztviselő az egész missziót megkérdőjelezte, mivel az eredeti küldetésre már nincs szükség, egy esetleges újabb feladatkörre pedig nincsenek felkészítve. A humanitárius segély célbajuttatása ugyanis most már szabadon zajlik, nincs szükség ENSZ-kíséretre. A Boszniában állomásozó kéksapkások úgy érzik, a nemzetközi közösség erélyesebben kíván fellépni a szerbek ellen, ha elvetik a béketervet. Ebben az esetben rájuk az a feladat várna, hogy megvédjék a fegyvermentes övezeteket, esetleg újabbak létrehozását is kikényszerítsék. ENSZ-tisztviselők szerint a jelenleg Boszniában tartózkodó külföldi alakulatok minderre nincsenek kiképezve. Bosznia több térségében folytatódnak a harcok annak ellenére, hogy a szembenállók beleegyeztek a tűzszünet meghosszabbításába. ENSZ-források szerint a leghevesebb összecsapások Szarajevótól északnyugatra Konjic körzetében, továbbá Dobojnál, a Száva-menti folyosónál, és a muzulmán kézen levő Bihacnál voltak. Katona, fegyver, könyv, hintaszék, napfény és romok — viszonylagos béke Szarajevó egyik szerbek ellenőrizte kerületében FOTÓ: REUTER Megszűnik a francia politikai rendőrség Párizsi tudósítónktól A belügyminiszter meg akarja szüntetni a francia belső elhárításnak azt a csoportját, amely a politikai pártokkal foglalkozik. Charles Pasqua döntésével az évek óta vajúdó rendőrségi reformkísérleteknek remél végső lökést adni. Erre az ad alkalmat, hogy másfél hete kiderült, egy rendőrügynök lehallgatta az ellenzéki Szocialista Párt sorsdöntő országos tanácsülését június derekán. Miután nemcsak a kárvallott szocialisták, hanem a jobboldali kormánykoalíció belső hatalmi versengéstől fűtött politikusai közül is többen a demokrácia elleni támadásként bélyegezték meg az eljárást, a belügyminiszter előbb magyarázkodásra és az érintett szolgálat vezetőinek elbocsátására kényszerült, majd bejelentette: magát az ügyosztályt szünteti meg, hiszen „úgy sincs rá szükség”. A francia sajtó szerint jelenleg Franciaország az egyetlen európai állam, ahol politikai rendőrség működik. A belső elhárítást Franciaországban 1893-ban szervezték meg, mai formáját pedig 1942-ben, a nácikkal együttműködő vichyi kormányzat alatt nyerte el. A francia rendőrségnek négyezer alkalmazottja tartozik a belső elhárításhoz. • Róka H. Zsuzsa Merck Sharp & Dohme, PHARMACEUTICALS we are MSD Kft. as a part of Merck & co. Inc., one of the world’s leading pharmaceutical corporations. We are therefore looking for Scientific Associate in Borsod County who will be the company’s key contact with physicians, medical faculties, hospitals, pharmacits, dispensing agencies and major healthcare organizations. The Scientific Associate will be responsible to provide the most accurate and up-todate medical information necessary for the proper use of MSD drugs, to actively participate in postgraduate education and also to monitor clinical trials. The Scientific Associate is a member of Scientific Network and reports to the Scientific Network Manager. The person we are looking for will have the following qualifications and qualities: • be a Hungarian national, • hold a recognised degree in medicine, • preferably be specialist of Internal Medicine • have superior communication skills in Hungarian and English • be able to work independently • be dynamic and innovative We offer: • a personalised training programme, • creative and independent job in a highly skilled team • opportunity for future growth and development • a high degree of challenge • excellent employment conditions and benefits If you feel that your are the right person for the job, please send your application letter and your CV in English and a recent photograph to: Merck Sharp & Dohme Tartsay Vilmos utca 14.1126 Budapest, dr. Csányi Péter A quick response is essential. Applications will be processed until the positions are filled. 1994. július 16., szombat Nincs magyar tagja a kolozsvári szakbizottságnak Iliescu vádolja az RMDSZ-t Bukaresti tudósítónktól Az alkotmányos keretek semmibevételével, az ország törvényeinek megsértésével vádolta az RMDSZ-t Ion Iliescu. A román elnök a polgári engedetlenség meghirdetésére vonatkozó határozatuk kapcsán, a jogrend kezeseként arra szólította fel a romániai magyarság képviselőit, hogy gondolkodjanak felelősségérzettel, viselkedjenek a jogállam normáinak megfelelően, ne terjesszék ki a már meglévő feszültségeket, és ne tegyenek közzé olyan felhívásokat, amelyek válságossá tehetik az etnikumközi kapcsolatokat, az ország stabilitását és nyugalmát fenyegető, szélsőséges akciókat okozhatnak. Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, aki a felhívást tegnapi sajtótájékoztatóján ismertette, úgy vélekedett, hogy a polgári engedetlenségre felszólító felhívás rendbontáshoz és összecsapáshoz vezet, az etnikai tiltakozó megmozdulások pedig nyomásgyakorlást jelentenek a politikai élet és a közigazgatás képviselőire. Az államfő számára elfogadhatatlan az RMDSZ-nek az a törekvése is, hogy létrehozza saját oktatási rendszerét, ami az oktatás, a művelődés és a közigazgatás területén egyaránt szeparatizmushoz vezet — mondta a szóvivő, és kifejtette: a kisebbség tagjainak, vallási és politikai szervezeteinek tiltakozó megmozdulásaival az RMDSZ a párbeszédet és a törvényes megoldást konfrontációval, erőszakkal helyettesíti, rendbontásra buzdít, ami „rendkívül súlyos tett”. Szavaira az RMDSZ még nem válaszolt, elutasította viszont a kormány korábbi támadását, leszögezve: nem fogadhatja el, hogy a kabinet azokat vádolja törvényszegéssel, akik békés eszközökkel igyekeztek megakadályozni egy törvénytelen tettet. Pénteken Kolozsvárra utazott a művelődési minisztérium által összeállított szakbizottság, hogy döntsön az ásatásokról. Soraiban nincs egyetlen magyar sem, több olyan tagja is van viszont — mint például a központi tévé volt elnöke, Razvan Teodorescu —, aki korábban bizonyította magyarellenességét. Funar ennek ellenére ellenségesen viszonyul a bizottsághoz. A legtekintélyesebb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció elnöke, Emil Constantinescu közleményben ítélte el a tervezett ásatásokat. • Bogdán Tibor Prága is kárpótlási jegyeket vezet be Prágai tudósítás Csehországban magyar mintára kárpótlási jegyeket kívánnak bevezetni. Bár korábban — mint kevéssé igazságost — többször bírálták a magyar megoldást, végül erre a módszerre kényszerülnek, mert a Brnóban székelő alkotmánybíróság hatálytalanította a kárpótlási törvény több cikkelyét. Csehországban eredetileg azt tartották, hogy a legigazságosabb kárpótlás az, ha minden jogos tulajdonos, vagy örököse visszakapja elvesztett vagyonát. Ez a magasztos eszme azonban már a legelején csorbát szenvedett, mivel a törvénybe számos korlátozó tényező is bekerült: így például feltétel volt a tartós csehországi lakóhely, és az, hogy a vagyont 1948. február 25. után kellett elveszítenie az igénylőnek. Emellett a szudétanémet vidékről származó németek akkor sem kaphattak vissza semmit, ha egyébkéntminden más feltételnek megfeleltek. Most az alkotmánybíróság a törvény egyes cikkelyeit hatályon kívül helyezte. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a jövőben nem kell tartósan csehországi lakosnak lenni az igénylőnek, és újra indul a kárpótlási kérelmek beadásának határideje is. A prágai kabinet, élén Václav Klaus kormányfővel, dühödten bírálja az ítéletet, és néhány miniszter egyenesen jogtalannak nevezte azt. A döntés a lassan már elcsendesedő, és egyébként széles körökben igazságtalannak ítélt kárpótlási hercehurcában újra feléleszti az indulatokat. Ráadásul az előző törvény értelmében számos vagyont már privatizáltak, vagy más tulajdonosnak adtak el ■ Ny. P. Vitalij Csurkin Tallinnba utazik Moszkvai tudósítás Az orosz parlament az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette az amerikai szenátus azon határozatát, amely az észtországi csapatkivonáshoz kötötte a Moszkvának nyújtandó segélyeket. A döntés „vagy tudatlanság következménye, vagy provokáció” — mondta Vlagyimir Lukin, a parlament külügyi bizottságának vezetője, volt washingtoni nagykövet. A minap bejelentett orosz— észt csúcstalálkozó előkészítése céljából már a jövő héten Tallinnba utazik Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes, jelenleg pedig Moszkvában tartózkodik az észt parlament delegációja. Vezetője közölte, hogy a határok ügyében könnyen meg tudnak állapodni, mert Észtországnak nincs területi követelése Oroszországgal szemben. Az orosz ajkú kisebbség nagy része viszont nem kap állampolgárságot, egyrészt mert nem beszélik az észt nyelvet, másrészt mert ezzel Észtországban nemzeti alapon szerveződnének a pártok, ami állandó konfliktuslehetőséget rejtene magában, és lehetetlenné tenné a kormányzást. Az orosz parlament tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy a csapatkivonás ténye nem vitatott, a két félnek csak az időpontról, illetve a feltételekről kell megállapodnia. • Izbéki Gábor H. Erzsébet októberben megy Moszkvába (MH) Oroszországban nagy érdeklődéssel várják II. Erzsébet brit királynő látogatását, amire — tegnapi bejelentés szerint — október 17—20-án kerül sor. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a brit uralkodó Moszkvát és Szentpétervárt keresi fel. Jelcin idén Bukarestbe látogat? (MH) Hosszas huzavona után úgy tűnik, eldőlt, hogy Borisz Jelcin orosz elnök még az idén ellátogat Romániába. Erről Teodor Melescanu román külügyminiszter beszélt a Mediafax független hírügynökségnek, s a látogatás lehetséges időpontjaként novemberi Világhíradó jelölte meg. Azt is elmondta, hogy szeretné, ha ez alkalommal aláírnák a román—orosz alapszerződést, amelyen két esztendeje dolgoznak a szakértők, ám eddig akadályt jelentett a két félnek a Molotov—Ribbentrop paktumról vallott eltérő álláspontja. Jereván nem akar török közvetítőket (MH) Örményország kizárta annak a lehetőségét, hogy törökök akár csak megfigyelőként is részt vegyenek az örmény-azeri békeközvetítésben. A hírt a jereváni államfő szóvivője jelentette be, azzal érvelve, hogy Ankara egyértelműen elkötelezett Baku mellett, és jelenleg is bojkott alatt tartja Örményországot. A török békéltetést Tansu Ciller kormányfő ajánlotta fel, ám azt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter is elutasította már, mondván, török katonák részvétele csak több más országgal együtt képzelhető el. Nem volt visszaélés (MH) Az ukrán elnökválasztás során nem történt semmiféle visszaélés, mindkét jelölt egyenlő fellépési lehetőséget kapott az állami tömegtájékoztatási eszközökben — állapította meg a kijevi parlament illetékes bizottsága. A törvényesség felügyeletével megbízott honatyák ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az elnökválasztás rendjét szabályozó törvény kiegészítésre szorul. A jelenleg érvényben lévő jogszabály ugyanis nem ad kellő útmutatást arra az esetre, amikor a választási kampány egyik résztvevője történetesen az ország elnöke. Jövő héten aláírható a szlovákiai magyar pártok koalíciója Pozsonyi tudósítónktól A három szlovákiai magyar párt csütörtökön este megegyezésre jutott a jelöltállítással kapcsolatos kérdésekben. A már korábban elfogadott, általános alapelveken túl — amilyen a szakértelem, a jó szlovák nyelvtudás, az erkölcsi és politikai feddhetetlenség stb. — kompromisszumra jutottak az Együttélés külön feltételeinek kérdésében is. Ezek közül az első a magyar pártok közötti fluktuációt kívánja meggátolni: az a jelölt, aki az 1990. évi parlamenti vagy önkormányzati választások idején nem az őt jelenleg jelölő párt listáján szerepelt, a közös listára csak függetlenként kerülhet fel. Azok pedig, akik 1992-ben valamely országos, szlovák párt színeiben indultak, a magyar koalíciós listán csak mindhárom párt jóváhagyásával szerepelhetnek. A jelölteknek írásban kell kötelezniük magukat a január 8-ai komáromi nagygyűlés határozatainak szellemében való politizálásra. Ajánlásként fogalmazták meg a pártok, hogy a jelöltek állandó lakóhelyük választókerületében induljanak. Hétfőn — tájékoztatott Petőcz Kálmán, a Magyar Polgári Párt sajtótitkára — már csak a töredékszavazatok elosztásáról kell dönteni, s megkezdődhet a koalíciós szerződés megszövegezése. Optimális esetben a pártelnökök még a jövő héten alá is írhatják a szöveget, hogy azután a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a Magyar Polgári Párt jövő hét végi országos választmánya is ratifikálhassa azt. Az Együttélés az Új Szó tegnapi számában közzétette képviselőjelöltjeinek névsorát. Közöttük szerepel Duray Miklós elnök mellett nővére, Duray Éva is, a pozsonyi listán pedig a párt frakcióvezetőjének, Duka-Zólyomi Árpádnak a testvére, Duka-Zólyomi Emese. Ami az állandó lakhelyhez kötött indulást illeti, ennek az ajánlásnak az Együttélés nyugat-szlovákiai listáján két személy nem felel meg: Duray Miklós elnök és Duka-Zólyomi Árpád; mindketten pozsonyi lakosok. •S.E. Izrael már elismerte Szíria felségjogát a Golánra Husszein—Rabin találkozó Tel Aviv-i tudósítónktól Simon Peresz kezet nyújtott Asszad szír elnöknek — politikai megfigyelők így értékelik az izraeli külügyminiszter azon nyilatkozatát, melyben mintegy rögtönözve, egy dühös goláni telepes kérdésére válaszolva kijelentette: „Izrael több ízben is elismerte Szíria felségjogát a Golán fennsíkra”. Elmondta Peresz azt is, hogy az izraeli kormány — Eskel miniszterelnöksége alatt, 1967. június 19-én — kinyilvánította, hogy hajlandó békét kötni Szíriával a nemzetközi határvonal alapján, Izrael biztonsága figyelembevételével. Peresz hangsúlyozta, hogy Izrael ezt „azóta többször is deklarálta”. A külügyminiszter szavai Izraelben óriási feltűnést és nagy ellenérzést keltettek. Az ellenzék „defetistának” minősíti a nyilatkozatot. Politikai megfigyelők szerint kétségtelen, hogy Peresz összehangolta kijelentését Rabin miniszterelnökkel, aki eddig csak annyit mondott, hogy Izrael kész , jelentős visszavonulásra a Golanon”, de nem említette sem a fennsík teljes feladását, sem a szír fennhatóság elismerését. Peresz mostani gesztusa Christopher amerikai külügyminiszter küldetésének megkönnyítését célozza, valamint jelzés Asszad felé: ha valóban békét akar , most megkaphatja a Golant. Ugyanakkor Peresz hazai használatra fenyegetéssel felérően jelentette ki: „Ha nem kötünk gyorsan átfogó békét, Izrael léte kerül veszélybe”. • Naftali Kraus MTI ------------------------Jichak Rabin izraeli kormányfő és Husszein jordániai király elfogadta Bill Clinton amerikai elnök washingtoni meghívását, ahol július 25-én találkoznak egymással első ízben nyilvánosan — közölték péntek délután Jeruzsálemben és Ammanban. Az összejövetel egyelőre nem jelenti békeszerződés megkötését. Clinton a Fehér Házban tudatta előzőleg a sajtóval, hogy a két közel-keleti vezető a jelzett napon megjelenik az amerikai törvényhozás két házának együttes ülésén, és beszédet mond ez alkalomból. Egy washingtoni forrás Clinton bejelentése előtt izraeli—jordániai békemegállapodás aláírását jósolta a találkozóra, amit azonban mindkét fél cáfolt. A mostani csúcs lesz az első hivatalos találkozó a két ország vezetője között.