Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 191-203. szám)
1994-08-16 / 191. szám
1994. augusztus 16., kedd Intelligens terrorista vagy tehetségtelen forradalmár? Reuter-----------------------Carlos, eredeti nevén Illich Ramirez Sanchez 1950-ben született Venezuelában. Apja, egy baloldali nézeteket valló ügyvéd, három fiának a bolsevik forradalmár iránt érzett csodálata jeléül az Illich, a Vladimir és a Lenin keresztneveket adta. Az ifjú Sanchez gyermekkorában beutazta Latin-Amerikát, majd Londonban járatták iskolába, mígnem apja Lenin nevű testvérével együtt a harmadik világ diákjainak számára létesített moszkvai Patrice Lumumba Egyetemre küldte. A fiatal Illich azonban egy tüntetésen való részvétel miatt összeütközésbe került a szovjet hatóságokkal és emiatt kiutasították. A londoni The Observer szerint ezt követően a Közel-Keleten bukkant fel, majd a brit fővárosban elvégzett egy gyorstalpalót közgazdaság-tudományból. A ’70-es években a terrorizmushoz fordult. Carlos nevét több látványos akcióban való részvétel tette ismertté világszerte, ezek közül az OPEC (Olajexportáló Országok Szervezete) minisztereinek túszul ejtése volt a legemlékezetesebb, 1975 decemberében, Bécsben. A magát Arab Világforradalom Karjának nevező terrorszervezet támadása három emberéletet követelt, a 11 fogságba esett minisztert később Algírban elengedték. A túszdráma tetőzte be azt a hat hónapig tartó terrorhullámot, amely két francia elhárítótiszt és egy informátor meggyilkolásával vette kezdetét Párizsban. Ezért a tettéért egy francia bíróság 1992 júniusában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a Sakálnak is nevezett terroristát. Az OPEC-affért követően Carlosnak nyoma veszett, bár ettől fogva csaknem minden erőszakos terrorcselekménnyel kapcsolatba hozták a nevét. 1979- ben, egy Párizsban megjelenő arab nyelvű lapban hallatott újra magáról. Három évvel később megtalálták az ujjlenyomatát azon a levélen, amelyet Gaston Deferre akkori francia belügyminiszternek címeztek, két terrorista szabadon bocsátását követelve. Egyikük Carlos későbbi felesége, a német Magdalena Kopp volt. Amikor Koppot és Breguet-et négy, illetve ötévi börtönbüntetésre ítélték, autóbomba robbant Párizsban, egy embert megölt, hatvanat pedig megsebesített. Carlos később magára vállalta a nyugat-berlini francia kulturális központ ellen 1983 augusztusában végrehajtott merényletet. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején „a világ legkeresettebb terroristája” és csoportja gyakori vendég volt Magyarországon is. 1986-ban egy izraeli lap már a halálhírét költötte, a '90-es évek elejétől viszont elterjedt, hogy családjával — feleségével és két gyerekével— szigorú inkognitóban Damaszkuszban él. Carlost általában rendkívül intelligens és rókaravaszságú bűnözőként állították be az elmúlt években. Nem mindenki osztja azonban ezt a véleményt. David Yallop, az egyik róla írt könyv szerzője például tehetségtelen forradalmárnak festi le, aki gyakran pánikba esve gyilkolt. Carlos „egyik” arca fotó: mti külföldi képszerkesztőség lap Szudánban elfogták Carlost „Ez életem legszebb napja” Jean Bakiouti békés nyugdíjasként, mint biztosítási ügynök él Dél-Franciaország egyik kisvárosában. Tizenkilenc éve aktatáskájában hordja Carlos személyi dossziéját. Tizenkilenc évvel ezelőtt nyugdíj előtti búcsúztatót tartottak a francia kémelhárítás, a DST egyik irodájában. Az ünnepség után három rendőrfelügyelő készült a párizsi Rue Toullier-ra elkísérni egy libanoni, terroristagyanús személyt, Michel Mougherbalt. Közülük ketten soha nem tértek vissza, Carlos megölte őket, a harmadik, Herrant felügyelő örökre nyomorék maradt. Az ő főnökük volt Jean Bakiouti. Dél-franciaországi otthonában hívtam. — Mikor hallotta a hírt, hogy Carlost letartóztatták? — Reggel, a rádióból tudtam meg. — Tehát a DST-től nem hívták? — Nem, én már régóta nyugdíjas vagyok, engem ilyenbe nem avatnak be. — És ön már mindent elfelejtett? — Nem. Dehogyis. Azóta sem tudom elfelejteni, hogy megölte két emberemet és a harmadikat megsebesítette. — És mit érez most? — Azt hiszem, ez életem legszebb napja. Remélem, hogy nem álmodok, és azt hiszem, a legszebb akkor lesz, ha a bírósági tárgyaláson meghallom az ítéletet. • Liszkai László • Folytatás az 1. oldalról Fábián János a korábban megjelent sajtóértesülésekre reagálva leszögezte: a Legfőbb Ügyészség valóban adott információt a francia titkosszolgálatnak, illetve a francia főbírónak 1991-ben és 1993-ban, ám csak szóban. Az a sokat emlegetett hatoldalas dokumentum nem más, mint a szóban átadott információ leirata. Ezzel is igyekeztek megkönnyíteni az ügyben eljáró francia kollégák munkáját. Az átadott papíron nem is szerepelt az ügyészség fejléce, vagy ügyészségi képviselő aláírása sem. A legfőbb ügyész helyettese egyébként kizárta annak a lehetőségét, hogy az ügyészségtől kapott információ segítette volna a francia hatóságokat Carlos rejtekhelyének felkutatásában, illetve a terrorista kézrekerítésében. •G. Z. MTI--------------------------Jean-Louis Bruguiere, a terrorizmus elleni harcban „az első számú” francia vizsgálóbíró meg van győződve arról, hogy a keleteurópai országok úgymond háttértámogatást adtak Carlosnak. A vizsgálóbíró adta ki a terrorista előállítását lehetővé tevő elfogatási parancsot. 1993 őszén Bruguiere a Marbeuf utcai véres merénylet ügyében Magyarországon is járt, hogy betekintsen a magyar titkosszolgálat irattárába. A vizsgálóbíró hatoldalas dokumentummal tért vissza Budapestről más merényletekkel kapcsolatban is. Az idén két főkonzult hívnak haza A Külügyminisztérium az idén két főkonzult hív vissza állomáshelyéről. Az isztambuli konzulátusról Emri Miklós, a szentpéterváriról Mikecz Tamás távozik — közölte a Magyar Hírlappal a külügyi szóvivő. Szentiványi Gábor elmondta: a Külügyminisztérium a külszolgálati időt 2—6 év között tekinti szokásosnak, az említett diplomaták ezen az időszakon belül vannak. A szóvivő további két főkonzul (Márton András — Los Angeles, Regős Sándor — Stuttgart) esetleges visszahívásáról annyit közölt, hogy 1994 végéig biztosan pozíciójukban maradnak. • Ú. M. Berlusconi újabb botránya MTI --------------------------Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök újabb vihart kavart azzal, hogy kijelentette: kormányának bukása esetén „súlyos rendzavarások” lennének hazájában. Ellenzéki politikusok magyarázatot követeltek a kormányfőtől, aki hétfőn megpróbálta a sajtóra hárítani a felelősséget, mondván: kiforgatták szavait. Silvio Berlusconi a káosz egyetlen alternatívájaként igyekszik feltüntetni magát offenzívájában, melynek célja, hogy bizonyítsa kormánya stabilitását, és a külföldi befektetők megnyugtatásával megállítsa a líra zuhanását. A kormányfő televíziós üzenetekben buzdít derűlátásra, és tagadja, hogy egyáltalán bármiféle vitája lett volna koalíciós partnerével, Umberto Bossival, az Északi Liga vezetőjével. Vasárnap a milánói prefektúrán látogatást téve azt mondta, hogy kormányának bukása esetén új választásokat kellene kiírni. „Remélem, csak a napszúrás beszélt Berlusconiból, mert különben hallatlanul súlyos dologról lenne szó” — mondta Cesare Salvi, a szenátus baloldali frakciócsoportjának vezetője. KDNP-küldöttség járt Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom meghívására tegnap Pozsonyba látogatott Surján László, a KDNP elnöke és Latorcai János, a párt alelnöke. A küldöttség előbb a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, majd az Együttélés és a Magyar Polgári Párt székházába látogatott el, végül Ján Carnogurskyval, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével folytatott megbeszélést. A KDNP Surján László elmondása szerint örömmel könyvelte el, hogy az alapszerződés aláírását a szerződő felek nem sietik el, amiben véleménye szerint jelentős szerepük volt a szlovákiai magyar pártoknak is. Latorcai szerint a magyar kisebbség képviselőinek megkérdezése nélkül nem lehet alapszerződést kötni, és olyan garanciákat kell a szerződésbe beépíteni, amelyek egyértelműen biztosítják majd a kisebbségekkel kapcsolatos kedvező folyamatokat. A KDNP alelnöke azon véleményének is hangot adott, hogy a dokumentumban nem kell érinteni olyan „napi feladatokat”, mint például Bős—Nagymaros problémaköre, amivel Ján Camogursky egyetértett. Camogursky közölte: ha Szlovákia és Magyarország egy erős Európai Unió tagjává kíván válni, nem kerülheti el a kisebbségi kérdés európai normáknak megfelelő rendezését. •H. G. KÜLFÖLD-BELFÖLD Kezelés alatt állt az incidenst okozó magyar diplomata MH-információ A nyár közepe óta orvosi kezelés alatt állt, gyógyszereket szedett, de munkáját, bár kisebb intenzitással, el tudta látni a londoni magyar nagykövetségnek az a munkatársa, aki a múlt héten egy gázpisztollyal fenyegetőzve követelt csendet a lakása mellett zajló építkezésen nagy zajjal dolgozó munkásoktól. Az idegkimerültsége családi okokra vezethető vissza — mondta egy hozzá közel álló személy, és hozzátette: „Jó humorú, intelligens, ugyanakkor érzékeny személyről van szó, aki lelkében nehezen dolgozta fel a családjában történteket.” A diplomata, aki korábban több mint száz találmányt mondhatott magáénak, Magyarország tudományos-technikai képviseletét látta el Londonban, és végleges hazautazása a küszöbön állt. Külügyi források lapunkat arról tájékoztatták, hogy minden kiküldetés előtt álló diplomata átfogó orvosi vizsgálaton esik át, amelyet az évi szabadságok során megismételnek. Az eset nincs hatással a kétoldalú kapcsolatokra „Elszigetelt emberi ballépés” MTI ------------------------- A brit külügyminisztériumban hétfőn „elszigetelt emberi ballépésnek” minősítették annak a magyar diplomatának az esetét, aki, brit lapjelentések szerint, a múlt héten Londonban fegyverrel próbálta a lakása közelében zajosan dolgozó építőmunkásokat munkájuk abbahagyására bírni. Brit külügyi források szerint az ügy hamar és simán megoldódott azzal, hogy amikor a diplomatát őrizetbe vették, akkor a magyar nagykövetség vállalta, hogy kikísérik a repülőtérre és felültetik az első Budapestre induló repülőgépre, a rendőrség pedig beleegyezett, hogy nem tesz vádemelési javaslatot. A brit külügyminisztériumban azt is elmondták, hogy e megoldást a brit külügyminisztérium protokollosztálya, és nem pedig politikai osztálya koordinálta, ami ugyancsak arra vall, hogy az ügyet nem tekintik sem politikai, sem diplomáciai incidensnek, vagyis, mint mondták, nincs „brit—magyar probléma”. „Ebből az elszigetelt, egyéni balesetből nem lehet általános következtetéseket levonni, nincs tehát szükség új eljárásokra. A magyarok persze nyilván meg akarják emészteni ezt az esetet, és gondoskodni akarnak róla, hogy hasonló ne forduljon elő máskor. Ehhez azonban nincs szükségük semmiféle útmutatásra a mi részünkről” — mondták brit külügyi illetékesek. A The Guardian című brit napilap hétfőn rövid hírben jelentette, hogy az a magyar diplomata, aki építőmunkásokat fenyegetett fegyverrel, elhagyta Nagy-Britanniát. A brit külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozó jelentés szerint a diplomatát pénteken kis időre őrizetbe vette a rendőrség, amely egy nagykaliberű puskát, egy gázpisztolyt és késeket talált londoni belvárosi otthonában. A The Daily Telegraph ugyancsak kétmondatos hétfői jelentése ehhez hozzátette, hogy jóllehet az illető személy diplomáciai mentességét nagykövete visszavonta, a rendőrség nem tett vádemelési javaslatot. — -3 MAGYAR HÍRLAP A NAP INTERJÚJA Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel Akinek kötelessége végsőkig kitartania jogi meggyőződése mellett Az ügyészség ma a parlamentnek felelős, de ez sem jelent valódi függetlenséget, hiszen az Országgyűlésben a kormánynak többsége van, s így képes politikai nyomást kifejteni például azzal, hogy az interpellációra adott választ leszavaztatja — hangsúlyozta Györgyi Kálmán. A legfőbb ügyész elmondta: az utóbbi négy esztendőben közjogi okok miatt egyetlen politikus sem volt olyan helyzetben, hogy konkrét büntetőeljárások kimenetelét rajta keresztül igyekezhetett volna befolyásolni. — Az ügyészség alkotmányos helyzete a hatalommegosztás elvére vezethető vissza: eszerint elkülönül a törvényhozó, a végrehajtó, illetve a bírói hatalom, amelyek egymástól, függetlenül működnek — fejtegette Györgyi. — Az ügyészségnek e felosztás szerint a végrehajtó hatalom mentén a helye, s az európai országok döntő többségében ezzel a megoldással találkozunk. Az első modern ügyészség Franciaországban működött, s a szándék egyértelmű volt: a kormánynak legyen egyfajta eszköze a független bíróságok ítélkezésének befolyásolására. Magyarországon 1871-ben az európai példát követték, bár csak minimális parlamenti többséggel került a kormány felügyelete alá az ügyészség. Ám azóta is számos államban visszatérően szóba került, hogy szerencsésebb lenne kormánytól független ügyészséget létrehozni. Valóban, hiszen egyes vélemények szerint az igazságszolgáltatás szempontjából aggályos lehet, ha a politikus igazságügy-miniszter utasítást adhat az ügyészségnek; nem kizárt ugyanis, hogy valaki politikai céljai érdekében a büntetőjog eszközeit kívánja felhasználni.— Az utóbbi négy esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenntartások nem megalapozatlanok. Ön miként vélekedik az előző kormányzat tevékenységéről, a sajtóban is napvilágot látott üzenetekről? — Úgy gondolom, hogy a század harmincas éveiben Magyarországon bizonyos tapasztalatok birtokában fogalmazódott meg a független ügyészség iránti igény. Azt viszont senkiről nem feltételezem, hogy a büntetőeljárásokkal kapcsolatos javaslatait nem a törvényeket tiszteletben tartva fogalmazza meg. Ugyanakkor leszögezhetem: én nem vettem részt semmilyen üzengetésben, és közjogi okok miatt egyetlen politikus sem volt olyan helyzetben, hogy büntetőeljárások kimenetelét rajtam keresztül igyekezett volna befolyásolni. Ezt egyébként az Országgyűlés sem teheti meg. Másfelől tudomásul kell venni, hogy a kormánynak van felelőssége a törvények végrehajtása, illetőleg a büntetőpolitika alakítása terén, s az ügyész az állam büntetőjogi igényét érvényesíti. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kormány konkrét ügyekbe beleszólna, vádemelésre vagy a vád elejtésére adna utasítást, mert ez hátrányosan befolyásolná tekintélyét, sőt, akár az érintett politikus bukását is eredményezhetné. — Az előző kormány által készített tervezet szerint viszont az igazságügy-miniszter vádemelésre utasítást adhatott volna. — Igen, a legfőbb ügyészen keresztül, akinek viszont kötelessége végsőkig kitartani saját jogi álláspontja mellett. S ha nem sikerül, vennie kell a kalapját, az pedig egy demokráciában mégiscsak esemény, ha a főügyész lemond. — Ön többször hangsúlyozta az ügyészség szerepét az állami büntetőpolitikai érvényesítésében, nálunk azonban az ügyésznek számos, büntetőjogon kívüli feladata is van. De miként láthatnák el a törvényeségi felügyeletet a végrehajtó hatalom alá rendelve például a kormány bizonyos szerveinek működése felett? — A magyar ügyészség valóban vegyes profilú hatóság, s feladatköre szorosan összefügg alkotmányjogi helyzetével. Egyes vélemények szerint például a nyomozások felügyeletét csak akkor láthatja el, ha is maga a kormánytól független. Azzal érvelnek ugyanis, hogy a végrehajtó hatalomnak alárendelt ügyészség más kormányzati szervet aligha képes felügyelni. Magam azonban azt gondolom, hogy mindez politikai kérdés, vagyis a magyar társadalomnak kell eldöntenie, hogy a kormány vagy a parlament alárendeltségében működő, esetleg az Alkotmánybírósághoz hasonlatosan teljesen független ügyészség jelent-e nagyobb garanciát a törvényes működésre. Az pedig, hogy magam a kormánynak felelős ügyészséget tartom szerencsés megoldásnak, azon a tapasztalati tényen alapul, hogy fejlett nyugati demokráciákban ez a rendszer bizonyult működőképesnek. De hadd tegyem hozzá: a jelenlegi magyar konstrukció sem jelent valódi függetlenséget, hiszen a legfőbb ügyész a parlamentben interpellálható, illetve őt beszámolási kötelezettség terheli. Az Országgyűlésben viszont a kormánynak többsége van, s így képes politikai nyomást kifejteni például azzal, hogy az interpellációra adott választ leszavaztatja. Egyébként szabályozás kérdése, hogy mennyire független az ügyészség, hiszen lehet viszonylag önálló a kormány alárendeltségében, ha a miniszternek nincs utasítási joga. Amennyiben pedig a legfőbb ügyész hivatali idejét összekapcsolnák a parlamenti ciklussal, gyakorlatilag a kormány alá rendelnék. — A parlament az utóbbi négy esztendőben többször leszavazta a főügyészt. Soha nem gondolt arra, hogy lemondjon? — Minden esetetben meg voltam győződve arról, hogy azokban az ügyekben nekem volt igazam. Ugyanakkor valóban bizalmi kérdésekben — ilyennek tekintem például a MIÉP kezdeményezését — meggyőző többséggel mellettem voksoltak, ezért nem láttam okot a lemondásra. —A kormányprogram homályosan fogalmaz, amikor kimondja, hogy a jogvédő szervek feladatrendszerének átalakításával újra kell szabályozni az ügyészség alkotmányos helyzetét. Ez mit jelenthet a gyakorlatban? — Azt nem tudom kiolvasni a vezető kormánypárt programjából, hogy az ügyészség kizárólag vádhatósággá válnék, vagyis valószínűleg számos, büntetőjogon kívüli feladat is marad. Nem lenne azonban szerencsés, ha azokat a hatásköröket elvennék az ügyészségtől, amelyekkel jól tud élni, mert ebben az esetben újabb országos főhatóságokat kellene létrehozni például az alapítványok vagy az egyesületek felügyeletére, az állampolgári jogok védelmére. Egyébként a nyugati ügyészségek sem kizárólag vádhatóságként működnek; egyes államokban létezik például a közérdekű keresetindítási jog, amelyet nálunk az Alkotmánybíróság a közelmúltban alkotmánysértőnek talált. •z. Györgyi Kálmán A népjóléti tárca fenntartja kompenzációs igényeit A népjóléti tárca kényszerűségből tudomásul veszi a kormány stabilizációs csomagtervét, amely takarékosságra kötelezi a központi költségvetési szerveket, fenntartja azonban jelentős kompenzációs igényeit — tájékoztatott tegnap Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. A tizenhétmilliárdos megtakarítást előirányozó döntés nem érinti az önkormányzati szférát, és az egészségügyi intézmények gyógyszer- és bérkeretei sem csökkennek, hiszen ezek finanszírozása az egészségügyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, a határozat mégis súlyos terheket ró a tárcára — hangsúlyozta az államtitkár. Jelenleg a takarékossági intézkedések mértéke még nem végleges és vitatható, annyi azonban elmondható: a pénzügyminisztériummal összesen másfél milliárd forintról folyik a tárgyalás. A végső döntés az augusztus végi kormányülésen születik meg. A takarékossági intézkedések mintegy húsz százalékkal csökkentik a tárcaberuházásokra fordítható összeget. Természetesen csupán olyan befektetések ideiglenes elhalasztásáról lehet szó, amelyek előkészítése még nem előrehaladott és nem kötöttek olyan előszerződéseket, amelyek átütemezése esetén anyagi kötelezettségvállalás terhelné a minisztériumot. További húsz-huszonöt százalék megtakarítást kívánnak elérni a társadalombiztosítás által finanszírozott központi intézmények központi támogatását illetőleg, s bármilyen fájdalmas is a döntés — fűzte hozzá Kökény —, ez azt jelenti, hogy a kormány bizonyos bevételi többletet kénytelen elvonni az egyetemektől is. Egyébként a kemény takarékossági intézkedéseket először magán a minisztériumon kezdik — tette még hozzá. A legnagyobb megtakarítást szakmai programok elhalasztása útján kénytelen a tárca előteremteni. Elsősorban a pályázatokra és céltámogatásokra szánt ráfordításokat kell ennek következtében megkurtítani. A kényszerű döntés során nyert összeg azonban az egész megtakarítás több mint felét teszi ki. Az életmentő beruházásokra indított szakmai programoktól egyetlen filllért sem vonnak el. Ilyen pl. az inkubátorok cseréje. A szakmai programok keretein belül főleg ott próbálnak takarékoskodni, ahol más, elsősorban nemzetközi források is rendelkezésre állnak. Másfél héten belül pontos számot kívánnak közölni arról, hogy a forintleértékelés, a várható energiaár-emelés és az általános fogyasztási adóról szóló törvény módosítása mennyiben érinti az ágazatot. Az államtitkár véleménye szerint, amennyiben nem történik kompenzáció, csupán maga a forintleértékelés egymilliárd forint többletkiadást jelent a gyógyszervásárló lakosság számára, amelytől azonban mindenképpen szeretnék megkímélni az embereket. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak az egészségbiztosítási önkormányzattal. • D. P. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzata nyilvános pályázatot hirdet a Budapest XI. ker. Beregszász út 2175 hrsz. ingatlanának elidegenítésére. Az ingatlan 1368 m1 alapterületű, 04 K építési övezetben van, közművesíthető. Pályázati feltételek: a pályázatokat zárt borítékban a XI. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilvántartó és Fenntartó Osztályára címezve kell benyújtani postán, vagy a Polgármesteri Hivatal Iktató Irodáján személyesen (1113 Budapest, Bocskai út 39-41. fszt.l.) leadni, "PÁLYÁZAT" megjelöléssel - Csak olyan pályázatot tudunk elfogadni, amely a konkrét vételárat és a fizetési feltételeket is tartalmazza. Pályázatok beérkezésének határideje: 1994. szeptember 5. 18 óra Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázat nyertese az a vevő lesz, aki a legkedvezőbb vételárat, fizetési feltételeket ajánlja. A Fővárosi Önkormányzat elővásárlási joggal rendelkezik, emiatt a pályázatot elnyert vevővel csak olyan szerződés köthető, ami a Fővárosi Önkormányzat lemondó nyilatkozatával lép érvénybe. A nyertes pályázó köteles minimum a vételár 10 %-át a szerződéskötéskor készpénzben foglalóként megfizetni. A pályázatokat a XI. kerületi Önkormányzat Vállalkozási és Privatizációs Bizottsága bírálja el. A bizottság fenntartja a jogát arra, hogy amennyiben megfelelő ajánlat nem érkezik a pályázatot sikertelennek nyilvánítja. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítás az 1-852-366 számú telefonon, a 287-es melléken kapható. Vegyes vállalat csoportunk pénzügyi-számviteli vezetőt keres, főállásba. Cégeink tevékenységi köre: kiskereskedelem, beruházás. Többévi főkönyvelői gyakorlattal, közgazdasági végzettséggel, lehetőleg németnyelv-tudással rendelkező, külkereskedelmi könyvelésben jártas személy jelentkezését várjuk. Jövedelem: megállapodás szerint. Telefon, napközben: 269-6747, Simon Péter. Párizs és Loire menti kastélyok 49.900 Ft Az ár tartalmazza a belépőket is. A Fáraók Birodalma 80.900 Ft Kairótól Abu Szimbelig Egyéni szállásfoglalás 130 országban