Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 230-242. szám)

1994-10-01 / 230. szám

1994. október 1., szombat Pozsonyi tudósítónktól A Moravcík-kabinet, de különösen a Horn-kormány hivatalba lépése után a szlovák—magyar kapcsolatok nyugod­­tabbak, higgadtabbak, konstruktívabbak lettek. Nem lehet visszaesésről beszélni, a kapcsolatok lendületének látszólagos ha­nyatlása a szlovákiai választási kam­pánnyal függ össze — nyilatkozta néhány órával a választások előtt a Magyar Hír­lapnak Eduard Kukán szlovák külügymi­niszter. „Legyünk realisták: a kampány ideje alatt nagy horderejű politikai döntéseket hozni nem lenne szerencsés, és valószínűleg sen­kinek sem hozna hasznot. A magyar fél ál­láspontunkat megértéssel fogadta” — mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint a választások után a kétoldalú tárgyalások a korábbi lendülettel folytatódnak majd. Horn Gyula augusztusi pozsonyi látoga­tásakor Eduard Kukán a szlovák—magyar alapszerződés aláírásának lehetséges idő­pontjaként a jövő év tavaszát jelölte meg. Most viszont már sokkal szkeptikusabban nyilatkozott erről a kérdésről. „Azt hiszem, hogy a tavaszi aláírásban már csak a nagyon optimisták reménykednek. Úgy tűnik, ala­posabb véleménycserére lesz szükség, mivel egyelőre eltér a két fél véleménye. A meg­egyezést lehetségesnek tartom, de ehhez nagy adag politikai akarat, sok türelem és kompromisszumkészség lesz szükséges. Ezek a feltételek mindkét oldalon adottak, ezért úgy gondolom, ha megkezdődik a vita, sikerül majd egyetértésre jutni az eltérően értelmezett fogalmakról is. Mint ismeretes, a szerződés első vázlatát már átadtuk a ma­gyar félnek, s még mindig várjuk az írásos választ. Ezt eddig, éppen a közelgő választá­sok miatt nem sürgettük, mert inkább nega­tív visszhangot válthatott volna ki” —jelen­tette ki Kukán. A megegyezés nem lesz könnyű — mondta, és önmagát ebben a kér­désben „óvatos optimistának” nevezte. A választások előtti utolsó sajtótájékozta­tóján Kukán úgy vélekedett, hogy Pozsony külpolitikai irányvonalát illetően nincs ok aggodalomra, változások nem várhatók. El­mondta, hogy Szlovákia 1997-ben megpá­lyázza az ENSZ közgyűlésének elnöki tisz­tét. A másik pályázóval, Ukrajnával jó esély van a megegyezésre. • S.E. Eduard Kukan „óvatos optimista” A magyar—szlovák megbeszélések csak a választások miatt szünetelnek MTI Észak-Korea készen áll ar­ra, hogy adandó alkalommal meglepetésszerű támadást in­dítson Dél-Korea ellen, s en­nek érdekében fegyveres erői­nek jelentős részét a határhoz közel eső térségekben vonta össze — állapította meg a dél­koreai védelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra ho­zott éves jelentésében. Az 1994—95-ös időszakra vonatkozó „fehér könyv” szerint a Kim Ir Szen halála óta eltelt időszakban Észak-Korea a Phenjan és Vonszan közötti vo­naltól délre vonta össze száraz­földi erőinek 65, hadihajóinak 60 és repülőgépeinek 40 száza­lékát. A jelentés szerint Szöul­nak élénk figyelemmel kell kí­sérnie az észak-koreai haderő­mozgásokat, mivel Phenjan a belpolitikai helyzet alakulásától függően esetleg megelőző csa­pást mérhet Dél-Koreára. A fehér könyv azt állítja to­vábbá, hogy a dinasztikus hata­lomátadás folyamatának biztosí­tása, valamint az ország gyen­gélkedő gazdaságának talpra ál­lítása érdekében Észak-Korea változatlan lendülettel folytatja atomfegyver-fejlesztési prog­ramját. Phenjan fokozott erőfe­szítéseket tesz a háborúra való felkészülésre, amelynek az a célja, hogy kommunista uralom alatt egyesítse a Koreai-félszige­tet — fűzi hozzá a kiadvány. Az észak-koreai katonai po­tenciál erősítését szolgálják a Rodong—1 nevű, ezer kilométer hatótávolságú rakétával végre­hajtott próbaindítások, valamint a harckocsik és a tüzérségi löve­­gek teljesítményének fokozása — állapítja meg a védelmi mi­nisztérium fehér könyve, amely szerint hadfelszerelés tekinteté­ben Észak-Korea kétszeres, a hadsereg létszáma tekintetében pedig több mint másfélszeres fö­lényben van a déliekkel szem­ben. Phenjan támadásra készül Szöul ellen? Megfigyelők Nem volt túl nagy a lelkesedésük a Független Államok Közössége megfigyelőinek, amikor Gejdar Alijev azeri elnök mondta el beszédét az ENSZ-közgyűlés 49. ülés­szakán FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Váratlan izraeli—jordániai csúcstalálkozó Akabában Területi kérdések a napirenden Tel Aviv-i tudósítónktól Csütörtök este fél tízkor a jeruzsálemi tévé megszakítot­ta adását, és drámai hangon közölte, hogy ezekben a per­cekben zajlik Rabin és Husz­­szein „váratlan” találkozója az akabai királyi palotában. A „váratlannak” minősített ta­lálkozón, amelynek előkészüle­teiről valójában már napokkal korábban tudni lehetett, részt vett az izraeli és a jordán vezér­kari főnök is. Értesülésünk sze­rint Husszein felvetette azt a jor­dán követelést, hogy Izrael — miként azt ígérte — adjon vissza egy 380 négyzetkilométernyi dé­li területet. További problémákat okoztak a vízmegosztási és biz­tonsági — azaz a terror elleni harccal kapcsolatos — kérdések. Bár a közös közleményben Rabin és Husszein azon remé­nyének adott hangot, hogy „rövi­desen” aláírják a békeszerződést, a Haarec tudósítója úgy értesült: a találkozón elfogadott titkos ha­tározat szerint addig nem írják alá az egyezményt, amíg nem ta­lálnak megnyugtató megoldást a felmerült problémákra. Maga Rabin is hasonló értelemben nyi­latkozott tegnap délben az izraeli rádió munkatársának. „Még nincs teljes, elfogadott szöveg” — mondta, és hozzátette, hogy a tárgyalások folytatódnak, amint Hasszán jordániai trónörökös visszatér Washingtonból. Más források szerint Hus­­­szein és Rabin nagy vonalakban megszövegezte a hétfői, wa­shingtoni Clinton—Hasszán— Peresz találkozó záróközlemé­nyét. Kormánykörökben nem tartják kizártnak, hogy Washing­tonban Izrael deklarálja a Jordá­nia által követelt területek visszaadását. Tegnap Rabin is célzott erre, igaz, ő azt mondta, hogy most nem „visszaadás”-ról, hanem a határok egyezményes meghúzásáról van szó. • Naftali Kraus ---------------------------­ Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Budapest XIII., Váci út 48/C/D PÁLYÁZATOT HIRDET a fenti címen lévő IRODAHÁZÁNAK ÜZEMELTETÉSÉRE (porta- és őrzőszolgálat, takarítás, telefonközpont-kezelés és/vagy étterem-üzemeltetés) Az épület 1994. október 6-án 10 órakor tekinthető meg. Tájékoztató anyag az épület személyportáján vehető át. A szolgáltatást 1994. november 15-től kell biztosítani. A pályázatok jeligések, beérkezési határidő: 1994. október 17. (hétfő) 16 óra. A pályázatokat Kissné Kovács Katalin főosztályvezető nevére küldjék (III. emelet 327. szoba). EREDMÉNYHIRDETÉS:­­ 1994. november 1 -jén 10 óra 13 718 MH KÜLFÖLD-BELFÖLD Németország a faltörő kos szerepében Reuter----------------------­Az NSZK pénteken sürgette a NATO-t, hogy rövid időn be­lül foglaljon állást arról, mely közép-európai országok mikor csatlakozhatnak a szövetség­hez. A partnerek azonban óva­tos elutasítással fogadták a német javaslatot, azzal ér­velve, hogy ilyen kényes kérdés hosszabb megfontolást igényel. A NATO védelmi miniszte­reinek sevillai tanácskozásán a német Volker Rühe Lengyelor­szág, Magyarország, Csehor­szág és Szlovákia elsőként törté­nő felvétele mellett érvelt, egyúttal annak kimondását szor­galmazta, hogy Oroszország és Ukrajna nem lehet tagja a NA­­TO-nak. A Varsói Szerződés egykori tagállamainak az Észak­atlanti Szerződésbe való befo­gadása azóta vált kényes kérdés­sé, amióta Moszkva mély bizal­matlansággal tekint a szervezet határainak kiterjesztésére Kelet- Európa felé, a szövetségesek némelyike pedig a NATO kohé­zióját félti az új tagok csatlako­zásától. William Perry amerikai vé­delmi miniszter szerint az Észak-atlanti Szövetségnek most inkább a békepartnerségi program végrehajtására kellene összpontosítania. Perry nem rej­tette véka alá, hogy nem ért egyet a német megközelítéssel. Sergio Balanzino, a szervezet ügyvezető főtitkára szerint Se­villában nem állítottak fel me­netrendet az új tagok befogadá­sára, de — mint mondta — erről hamarosan elkezdődnek a kon­zultációk a szövetség brüsszeli központjában. MAGYAR HÍRLAP . Ijesztgetésre kell a pótköltségvetés — állítja az ellenzék Elfogadták az önkormányzati törvényt Tegnapi ülésén elfogadta a parlament az önkormányzati törvényt, a választójogi tör­vény, a polgármesterek jogál­lásáról szóló törvény és az al­kotmány önkormányzatokkal kapcsolatos paragrafusainak módosításáról szóló törvény­­javaslatot. Ezekhez a képvise­lők kétharmadának szavazata kellett. A szavazás előtt az ellenzék kivonult az ülésteremből. Az önkormányzati törvé­nyekről való szavazás előtt Kuncze Gábor belügyminiszter zárszavában kijelentette: a mó­dosító javaslat előkészítése so­rán nemcsak látszategyeztetések folytak, számtalan ponton meg­egyezés született, és az ellenzéki felvetésekből sokat beemeltek a törvényjavaslatba. A tárgyalá­sok után meglepetésként érte a belügyminisztert az ellenzék he­ves ellenállása a parlamenti vitá­ban. A legvitatottabb ponttal, az egyfordulós szavazással kapcso­latban egy ellenzéki képviselőt idézett, aki a tárgyalásokon ki­fejtette: a részvételi küszöb lát­szatszabály, a kompenzációs lis­ta biztosítja, hogy a kisebb pár­tok is szerezzenek mandátumot. A belügyminiszter szerint a tör­vénymódosítással a jelenleginél arányosabb választási rendszer jön létre, amely korlátozza a győzteseket, és jobb lehetősége­ket ad a kisebb pártoknak. A mi­niszter elmondta: számára a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a törvényt közvetlenül a választások előtt módosítják. Ezzel szemben áll, hogy a koalí­ciós megállapodás megkötése óta ismert volt a kormánypártok szándéka. A választás előtti tör­vénymódosításért a koalíció pártjainak kell vállalnia a politi­kai felelősséget. Kijelentette: az egyeztetések kudarca ellenére meggyőződése, hogy az ellen­zékkel továbbra is keresni kell a kompromisszumot. A miniszter beszéde után az ellenzék kivo­nult a teremből. Az FKGP-frak­­ció kivételével az összes ellen­zéki párt bejelentette, hogy azokról a módosító indítvá­nyaikról is szavazást kérnek, melyek nem kaptak egyharma­dos bizottsági támogatást. A teremben maradó kor­mánypárti képviselők elsőként az alkotmány módosításáról sza­vaztak, és Tölgyessy Péter kivé­telével igent mondtak a törvény­­javaslatra. A szavazás után Pető Iván szabaddemokrata frakció­­vezető kért szót, és „a jegyző­könyv számára” a következőket mondta: — A mi véleményünk szerint nagyon súlyos oknak kell történnie ahhoz, hogy a parla­mentet elhagyják a képviselők és egy szavazást bojkottáljanak. Véleményünk szerint semmi olyasmi nem történt a törvényja­­vaslat tárgyalása során, ami ezt indokolná. Lehet nem egyetérte­ni bizonyos ügyekben, lehet nem egyetérteni a tárgyalási me­tódussal, de sem házszabályt sértő, sem más jogszabályt sértő megnyilvánulásunk a tárgyalás során nem volt. Az ellenzéki pártok a vita során nem jelezték, hogy olyan súlyos sérelem érte őket, ami erre a lépésre késztet­hette volna őket a szavazáskor. Pető felszólalása után a képvise­lők folytatták a szavazást, és a kormány által támogatott tör­vényjavaslatokat szinte egyhan­gúlag megszavazták. Az önkor­mányzati választójogi törvényt egy ellenszavazattal és két tar­tózkodás mellett fogadta el a parlament. Nemmel most is Töl­gyessy Péter szavazott, a két tartózkodó: Béki Gabriella (SZDSZ) és Horváth Zoltán (MSZP). A pótköltségvetés általános vitáját elnapolták A pótköltségvetési törvényja­vaslat általános vitájának közép­pontjában tegnap ismételten az állt: szükség van-e a törvényre vagy sem. A koalíciós pártok képviselői a pótköltségvetés mellett érveltek, az ellenzéki képviselők ellene. A koalíció vezérszónokai, Boldvai László (MSZP) és Gaál Gyula (SZDSZ) szerint jogi-tör­vényességi szempontok és a kedvezőtlen gazdasági folyama­tok mindenképpen pótköltség­vetést indokolnak. Boldvai meg­említette azt is, hogy amennyi­ben a pótköltségvetést nem fo­gadják el, jövőre kimerül az or­szág 6,5 milliárd dolláros devi­zatartaléka, s finanszírozási problémák is felléphetnek. A szabaddemokraták vezérszóno­ka megalapozatlannak nevezte az Állami Számvevőszék véle­ményét, amely szerint 50 mil­liárd forint likvid forrásról a kor­mány nem vesz tudomást a pót­költségvetésben. Visszautasítot­ta az ellenzéki pártok korábban elhangzott kritikáját is. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP), Csépe Béla (KDNP) Kádár Béla (MDF) azt vetették a kormány szemére, hogy túl söté képet fest az ország gazdaság állapotáról, nem ismeri el a po­zitív folyamatokat. Urbán Lász­ló (Fidesz) úgy vélte, hogy be­fektetéseket, beruházásokat ösz­tönző, a gazdasági növekedé megtartását célzó pótköltségve­tésre lett volna szükség. A be­nyújtott javaslat azonban — amely mögött jó adag ijesztgeté­si szándék is van állítása szerin — semmivel sem jobban meg­alapozott, mint amilyen az ere­deti költségvetés volt. A törvényjavaslat általáno vitáját tegnap elnapolták, a foly­tatásra valószínűleg hétfőn kért sor. • B.B.Gy.­V. Az ellenzékiek a kivonulásról Göncz Árpádhoz fordulnak Kónya Imre (MDF): miután az ellenzéki pártok nem érik el a parlamentben az egyharmados arányt, egyetlen lehetőségük a tiltakozás, a szavazásról való ki­vonulás maradt. Elfogadhatat­lannak tartják, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt két hónappal az ellenzék egyetértése nélkül kívánja meg­változtatni a választójogi tör­vényt. A módosítások szűkítik a választópolgárok lehetőségeit, és nem biztosítják az esélyegyenlő­séget a különféle pártok jelöltjei számára. Az érvényességi kü­szöb eltörlése lehetővé teszi, hogy adott esetben egy szűk cso­port döntsön a polgármester és a helyi képviselők személyéről. Torgyán József (FKGP): a köztársasági elnök úr már jelez­te, hogy hétfőn a parlamenti frakciók vezetőivel tárgyalni kí­ván a választások időpontjáról, ugyanakkor Szekeres frakcióve­zető úr vidéki nyilatkozatában arra utalt, hogy a választások de­cember 4-én lesznek. Ezek a té­nyek önmagukért beszélnek. Mi úgy gondoljuk, hogy a hatpárti konszenzussal létrehozott önkor­mányzati törvényen egyoldalúan változtatni jogállami körülmé­nyek között nem lehet. Surján László (KDNP): arról van szó, hogy lesz-e alkotmányos diktatúra Magyarországon vagy nem. Mi egy színjáték tanúi vol­tunk, amelyben nem kívántunk a továbbiakban részt venni. Az utóbbi időben az SZDSZ részéről jöttek kompromisszumkész aján­latok, amelyek azonban MSZP-s oldalról nem kaptak támogatást. A javaslatokra elvben mi is igent mondtunk, csak azt nem tudtuk felvállalni, hogy ennek fejében az egész törvényt magunkénak ismerjük el, és a végszavazáson támogassuk. Áder János (Fidesz): a Fidesz hét eleji frakcióülésén provizóri­kus döntés született arra az eset­re, ha a tárgyalások nem vezet­nek eredményre. A kivonulásról a végleges döntésre a belügymi­niszter beszédét megelőző frak­cióülésen került sor. Az előzetes döntés megszületése után tájé­koztattuk a többi ellenzéki pártot, és tájékozódtunk álláspontjuk fe­lől. Az elmúlt öt esztendőben nem volt arra példa, hogy ellen­zéki pártok támogatása nélkül al­kotmánymódosításra került vol­na sor. Felmerül a gyanú, hogy a koalíció politikai érdekből kíván­ja módosítani a választójogi tör­vényt. Ezen kívül a választásokra nem is lehet ilyen rövid idő alatt kellőképpen felkészülni. Az ellenzéki pártok képviselői levélben fordultak Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, kérve, hogy az Országgyűlésben meg­szavazott alkotmánymódosítást, a helyi önkormányzatok képvise­lőinek és polgármestereinek megválasztásáról szóló törvényt, valamint az önkormányzati tör­vény módosításáról szóló javas­latokat megfontolás végett küldje vissza a parlamentnek — jelen­tették be tegnap a Magyar De­mokrata Fórum sajtótájékoztató­ján. — Az ellenzék bízik abban, hogy a köztársasági elnök él majd alkotmányadta lehetőségé­vel, s visszaküldi az Országgyű­lésnek megfontolásra az elfoga­dott törvényeket — mondotta Kónya Imre frakcióvezető­­helyettes, aki tudatta: hétfőn az ellenzéki frakcióvezetők kérésük indokait személyesen fejtik ki a köztársasági elnöknek. • Sz. Sz. — B. B. Gy. — Cs. I. IKR RT. ELADÁSRA FELKÍNÁL 2 db keveset használt, jó állapotú lineár rendszerű öntözőberendezést és 4 db nagy teljesítményű John Deere motoros stabil szivattyút. ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK: Típusa: Valley 6000 Gyártó: Valmont USA Műszaki leírás: Mindkét berendezés 800 méteres szimmetrikus, középső betáplálású, tömlős lineár, föld feletti, huzalos vezérléssel, ütközőlapos fejekkel. Vízteljesítménye: 340 köbméter/óra gépenként. Területteljesítménye: 3 mm/nap vízellátási ráta mellett 204 ha öntözésére alkalmas. Áramfejlesztő egysége: ISUZU QD 60-as dízelmotor + 25 kw-os LIMA típusú generátor. SZIVATTYÚK: Típusa: Cornell 10 KB 1 db vízszintes tengelyű centrifugálszivattyú dízelmotorral egybeépítve. Teljesítményadatai: Emelőmagasság: 30 m Szállított vízmennyiség 980 köbméter/óra Meghajtó dízelmotor: John Deere 6466 T teljes motorvédelemmel. Típus: Cornell 5 HH típusú szivattyú 3 db vízszintes tengelyű centrifugálszivattyú dízelmotorral egybeépítve. Teljesítményadatai:Emelőmagasság: 100 m Szállított vízmennyiség 340 köbméter/óra Meghajtó dízelmotor: John Deere 6466 A A berendezések megtekinthetők a kecskeméti körzet központunkban. A lineárokat közúton szállítható egységekre szétszerelve tároljuk. Cím: 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20/a Tel.: 76 481 -445. Fax: 76 332-772. Ügyintéző: Bátay Imre. IKR BÁBOLNA Horn: a koalíció tántoríthatatlan A demokrácia nem szenvedett sérelmet, kétség sem férhet a parlament nagy többsége által el­fogadott önkormányzati tör­vénycsomag legitimitásához — nyilatkozott Horn Gyula minisz­terelnök az ellenzék kivonulását követően. A Magyar Hírlap ér­deklődésére Horn elmondta: a kivonulást az ellenzék feltűnési vágyának kifejezéseként tudja értékelni. Szerinte ezt a lépést semmi sem indokolta, hiszen Kuncze Gábor belügyminiszter zárszava hiteles volt, a koalíció a törvény-előkészítés során végig egyeztetett az ellenzékkel, s el­mondható, hogy ennek során alig­­ volt lényeges véleménykülönb­ség. A miniszterelnök úgy gon­dolja, a koalíció nagyfokú ruga­tosságot tanúsított, amikor is hét elején még leült tárgyalni­­ ellenzékkel.­­ A koalíció eltö­télt szándéka szerint továb folytatja a törvényalkotást, h­szen 42 olyan törvény vár elfo­gadásra, melyek nélkül nem kép­zelhető el a gazdaság és más fon­tos területek rendbetétele. A ko­líciót nem tántorítják el az ellen­zék lépései, mennek tovább azo az úton, melyet a kormánypro­zamban meghirdettek. » '■! • Cs. MH-kommentár Az önkormányzati választások kiírása előtt néhány nappal való­ban nem szerencsés és talán nem is illő alapvetően megváltoztatni a választási rendszert. Az ellen­zéknek ez az érve ül, nem vélet­len, hogy ez a kérdés megosztotta a koalíció kisebbik pártját, a sza­baddemokratákat. Akik végül is behódoltak a szocialisták erőpo­litikájának, jóllehet bennük meg­nyilvánult a kompromisszum­készség, ami azonban az ellenzék merevségén bukott meg. A kivo­nulásra, a parlamenti­ diktatúrá­ra való hivatkozásra azonban nincs magyarázat. Parlamenti demokráciában ez nem szeren­csés és nem is illő. Az ellenzék tiltakozásának megvannak a nor­mái,­­ ha nem ért egyet a kor­mányzati előterjesztéssel, akkor nem szavazza meg. Sántít az el­múlt négy évre való hivatkozá­ is. A kétharmados törvényekné akkor létezett a konszenzuskény­szer, most nem létezik. Ilyenek az arányok. A parlamentekben­­ többség kormányoz, és övé a fe­lelősség is. Négy évig. Kivonulás Választás december 4-én vagy 11-éi A legkorábbi időpont a vá­lasztásra — miután a köztársa­sági elnöknek hatvan nappal ko­rábban kell kitűznie a választást — december 4-e lehet, de 11-e után már célszerű megfontolá­sok miatt nemkívánatos válasz­tást rendezni — mondta Zsuffa István belügyminisztériumi köz­­igazgatási államtitkár egy tegna­pi sajtótájékoztatón. A választói névjegyzék, illet­ve a szavazásra nem jogosultak listájának összeállítása már i­lyik, s készülnek a végrehajt jogszabályok is — tudtuk­­ Tóth Zoltántól, a BM választ és informatikai főosztályál vezetőjétől. Az ajánlóíveket polgármesteri hivatalokban két igényelni, s ezen majd ajánló nevét, személyazonos jelét és lakcímét is fel kell fi­zetni. • L. Háttér Hogyan szavazunk? A tízezer lakosnál kisebb tele­püléseken a választási rendszer az 1990-eshez képest nem válto­zik: közvetlenül szavazhatunk a polgármesterre, illetve kislistán az önkormányzati testületre. Va­lamennyi jelöltet egy szavazóla­pon szerepeltetik, s közülük annyit kell kiválasztani, ahány a testület tagjainak száma. A városokban is közvetlenül választják a polgármestert. Az önkormányzati testület tagjai so­rába jelölt személyek közül is vá­lasztani kell, de csupán egyet. Megszűnik a listás szavazólap, amelyen 1990-ben a pártokra voksolhattunk. Ehelyett kompen­zációs listát vezetnek be, amely­ről az egyéni választókerületek­ben a vesztesekre leadott szava­zatok arányában juthatnak az egyes pártok képviselői mandá­tumhoz. Erre a listára nem lehet szavazni. A fővárosi kerületek­ben kissé más a rendszer: a kerü­leti polgármesterjelöltre, illetve a fővárosi főpolgármester-jelöltre — külön lapon — közvetve szavazunk. A fővárosi képviső testület viszont továbbra is egyes pártok, illetve szervező által állított listákra leadott o­kok alapján áll össze. A még közgyűlés tagjait — az 1990-t alkalmazott elektori rendsze szemben — szintén közvetle választjuk. A megyei jogú vi­sok azonban ebbe a testük nem delegálhatnak képviselői ugyanakkor a községeket, ilk a nagyobb településeket egy­­választókerületbe sorolják, kétféle szavazólap készül , amely a jelöltállításra jogó szervezetek listáját tartalma. Jelöltet az állíthat, aki megsz a polgárok fél százalékának riogatását. Újdonság a kisebbségi önr­mányzatok felállításának fele­sége, amennyiben a település kói közül ötvenen kívánják kell írni a szavazást. •­­

Next