Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 230-242. szám)
1994-10-01 / 230. szám
1994. október 1., szombat Pozsonyi tudósítónktól A Moravcík-kabinet, de különösen a Horn-kormány hivatalba lépése után a szlovák—magyar kapcsolatok nyugodtabbak, higgadtabbak, konstruktívabbak lettek. Nem lehet visszaesésről beszélni, a kapcsolatok lendületének látszólagos hanyatlása a szlovákiai választási kampánnyal függ össze — nyilatkozta néhány órával a választások előtt a Magyar Hírlapnak Eduard Kukán szlovák külügyminiszter. „Legyünk realisták: a kampány ideje alatt nagy horderejű politikai döntéseket hozni nem lenne szerencsés, és valószínűleg senkinek sem hozna hasznot. A magyar fél álláspontunkat megértéssel fogadta” — mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint a választások után a kétoldalú tárgyalások a korábbi lendülettel folytatódnak majd. Horn Gyula augusztusi pozsonyi látogatásakor Eduard Kukán a szlovák—magyar alapszerződés aláírásának lehetséges időpontjaként a jövő év tavaszát jelölte meg. Most viszont már sokkal szkeptikusabban nyilatkozott erről a kérdésről. „Azt hiszem, hogy a tavaszi aláírásban már csak a nagyon optimisták reménykednek. Úgy tűnik, alaposabb véleménycserére lesz szükség, mivel egyelőre eltér a két fél véleménye. A megegyezést lehetségesnek tartom, de ehhez nagy adag politikai akarat, sok türelem és kompromisszumkészség lesz szükséges. Ezek a feltételek mindkét oldalon adottak, ezért úgy gondolom, ha megkezdődik a vita, sikerül majd egyetértésre jutni az eltérően értelmezett fogalmakról is. Mint ismeretes, a szerződés első vázlatát már átadtuk a magyar félnek, s még mindig várjuk az írásos választ. Ezt eddig, éppen a közelgő választások miatt nem sürgettük, mert inkább negatív visszhangot válthatott volna ki” —jelentette ki Kukán. A megegyezés nem lesz könnyű — mondta, és önmagát ebben a kérdésben „óvatos optimistának” nevezte. A választások előtti utolsó sajtótájékoztatóján Kukán úgy vélekedett, hogy Pozsony külpolitikai irányvonalát illetően nincs ok aggodalomra, változások nem várhatók. Elmondta, hogy Szlovákia 1997-ben megpályázza az ENSZ közgyűlésének elnöki tisztét. A másik pályázóval, Ukrajnával jó esély van a megegyezésre. • S.E. Eduard Kukan „óvatos optimista” A magyar—szlovák megbeszélések csak a választások miatt szünetelnek MTI Észak-Korea készen áll arra, hogy adandó alkalommal meglepetésszerű támadást indítson Dél-Korea ellen, s ennek érdekében fegyveres erőinek jelentős részét a határhoz közel eső térségekben vonta össze — állapította meg a délkoreai védelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott éves jelentésében. Az 1994—95-ös időszakra vonatkozó „fehér könyv” szerint a Kim Ir Szen halála óta eltelt időszakban Észak-Korea a Phenjan és Vonszan közötti vonaltól délre vonta össze szárazföldi erőinek 65, hadihajóinak 60 és repülőgépeinek 40 százalékát. A jelentés szerint Szöulnak élénk figyelemmel kell kísérnie az észak-koreai haderőmozgásokat, mivel Phenjan a belpolitikai helyzet alakulásától függően esetleg megelőző csapást mérhet Dél-Koreára. A fehér könyv azt állítja továbbá, hogy a dinasztikus hatalomátadás folyamatának biztosítása, valamint az ország gyengélkedő gazdaságának talpra állítása érdekében Észak-Korea változatlan lendülettel folytatja atomfegyver-fejlesztési programját. Phenjan fokozott erőfeszítéseket tesz a háborúra való felkészülésre, amelynek az a célja, hogy kommunista uralom alatt egyesítse a Koreai-félszigetet — fűzi hozzá a kiadvány. Az észak-koreai katonai potenciál erősítését szolgálják a Rodong—1 nevű, ezer kilométer hatótávolságú rakétával végrehajtott próbaindítások, valamint a harckocsik és a tüzérségi lövegek teljesítményének fokozása — állapítja meg a védelmi minisztérium fehér könyve, amely szerint hadfelszerelés tekintetében Észak-Korea kétszeres, a hadsereg létszáma tekintetében pedig több mint másfélszeres fölényben van a déliekkel szemben. Phenjan támadásra készül Szöul ellen? Megfigyelők Nem volt túl nagy a lelkesedésük a Független Államok Közössége megfigyelőinek, amikor Gejdar Alijev azeri elnök mondta el beszédét az ENSZ-közgyűlés 49. ülésszakán FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Váratlan izraeli—jordániai csúcstalálkozó Akabában Területi kérdések a napirenden Tel Aviv-i tudósítónktól Csütörtök este fél tízkor a jeruzsálemi tévé megszakította adását, és drámai hangon közölte, hogy ezekben a percekben zajlik Rabin és Huszszein „váratlan” találkozója az akabai királyi palotában. A „váratlannak” minősített találkozón, amelynek előkészületeiről valójában már napokkal korábban tudni lehetett, részt vett az izraeli és a jordán vezérkari főnök is. Értesülésünk szerint Husszein felvetette azt a jordán követelést, hogy Izrael — miként azt ígérte — adjon vissza egy 380 négyzetkilométernyi déli területet. További problémákat okoztak a vízmegosztási és biztonsági — azaz a terror elleni harccal kapcsolatos — kérdések. Bár a közös közleményben Rabin és Husszein azon reményének adott hangot, hogy „rövidesen” aláírják a békeszerződést, a Haarec tudósítója úgy értesült: a találkozón elfogadott titkos határozat szerint addig nem írják alá az egyezményt, amíg nem találnak megnyugtató megoldást a felmerült problémákra. Maga Rabin is hasonló értelemben nyilatkozott tegnap délben az izraeli rádió munkatársának. „Még nincs teljes, elfogadott szöveg” — mondta, és hozzátette, hogy a tárgyalások folytatódnak, amint Hasszán jordániai trónörökös visszatér Washingtonból. Más források szerint Husszein és Rabin nagy vonalakban megszövegezte a hétfői, washingtoni Clinton—Hasszán— Peresz találkozó záróközleményét. Kormánykörökben nem tartják kizártnak, hogy Washingtonban Izrael deklarálja a Jordánia által követelt területek visszaadását. Tegnap Rabin is célzott erre, igaz, ő azt mondta, hogy most nem „visszaadás”-ról, hanem a határok egyezményes meghúzásáról van szó. • Naftali Kraus --------------------------- Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Budapest XIII., Váci út 48/C/D PÁLYÁZATOT HIRDET a fenti címen lévő IRODAHÁZÁNAK ÜZEMELTETÉSÉRE (porta- és őrzőszolgálat, takarítás, telefonközpont-kezelés és/vagy étterem-üzemeltetés) Az épület 1994. október 6-án 10 órakor tekinthető meg. Tájékoztató anyag az épület személyportáján vehető át. A szolgáltatást 1994. november 15-től kell biztosítani. A pályázatok jeligések, beérkezési határidő: 1994. október 17. (hétfő) 16 óra. A pályázatokat Kissné Kovács Katalin főosztályvezető nevére küldjék (III. emelet 327. szoba). EREDMÉNYHIRDETÉS: 1994. november 1 -jén 10 óra 13 718 MH KÜLFÖLD-BELFÖLD Németország a faltörő kos szerepében Reuter----------------------Az NSZK pénteken sürgette a NATO-t, hogy rövid időn belül foglaljon állást arról, mely közép-európai országok mikor csatlakozhatnak a szövetséghez. A partnerek azonban óvatos elutasítással fogadták a német javaslatot, azzal érvelve, hogy ilyen kényes kérdés hosszabb megfontolást igényel. A NATO védelmi minisztereinek sevillai tanácskozásán a német Volker Rühe Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia elsőként történő felvétele mellett érvelt, egyúttal annak kimondását szorgalmazta, hogy Oroszország és Ukrajna nem lehet tagja a NATO-nak. A Varsói Szerződés egykori tagállamainak az Északatlanti Szerződésbe való befogadása azóta vált kényes kérdéssé, amióta Moszkva mély bizalmatlansággal tekint a szervezet határainak kiterjesztésére Kelet- Európa felé, a szövetségesek némelyike pedig a NATO kohézióját félti az új tagok csatlakozásától. William Perry amerikai védelmi miniszter szerint az Észak-atlanti Szövetségnek most inkább a békepartnerségi program végrehajtására kellene összpontosítania. Perry nem rejtette véka alá, hogy nem ért egyet a német megközelítéssel. Sergio Balanzino, a szervezet ügyvezető főtitkára szerint Sevillában nem állítottak fel menetrendet az új tagok befogadására, de — mint mondta — erről hamarosan elkezdődnek a konzultációk a szövetség brüsszeli központjában. MAGYAR HÍRLAP . Ijesztgetésre kell a pótköltségvetés — állítja az ellenzék Elfogadták az önkormányzati törvényt Tegnapi ülésén elfogadta a parlament az önkormányzati törvényt, a választójogi törvény, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény és az alkotmány önkormányzatokkal kapcsolatos paragrafusainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezekhez a képviselők kétharmadának szavazata kellett. A szavazás előtt az ellenzék kivonult az ülésteremből. Az önkormányzati törvényekről való szavazás előtt Kuncze Gábor belügyminiszter zárszavában kijelentette: a módosító javaslat előkészítése során nemcsak látszategyeztetések folytak, számtalan ponton megegyezés született, és az ellenzéki felvetésekből sokat beemeltek a törvényjavaslatba. A tárgyalások után meglepetésként érte a belügyminisztert az ellenzék heves ellenállása a parlamenti vitában. A legvitatottabb ponttal, az egyfordulós szavazással kapcsolatban egy ellenzéki képviselőt idézett, aki a tárgyalásokon kifejtette: a részvételi küszöb látszatszabály, a kompenzációs lista biztosítja, hogy a kisebb pártok is szerezzenek mandátumot. A belügyminiszter szerint a törvénymódosítással a jelenleginél arányosabb választási rendszer jön létre, amely korlátozza a győzteseket, és jobb lehetőségeket ad a kisebb pártoknak. A miniszter elmondta: számára a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a törvényt közvetlenül a választások előtt módosítják. Ezzel szemben áll, hogy a koalíciós megállapodás megkötése óta ismert volt a kormánypártok szándéka. A választás előtti törvénymódosításért a koalíció pártjainak kell vállalnia a politikai felelősséget. Kijelentette: az egyeztetések kudarca ellenére meggyőződése, hogy az ellenzékkel továbbra is keresni kell a kompromisszumot. A miniszter beszéde után az ellenzék kivonult a teremből. Az FKGP-frakció kivételével az összes ellenzéki párt bejelentette, hogy azokról a módosító indítványaikról is szavazást kérnek, melyek nem kaptak egyharmados bizottsági támogatást. A teremben maradó kormánypárti képviselők elsőként az alkotmány módosításáról szavaztak, és Tölgyessy Péter kivételével igent mondtak a törvényjavaslatra. A szavazás után Pető Iván szabaddemokrata frakcióvezető kért szót, és „a jegyzőkönyv számára” a következőket mondta: — A mi véleményünk szerint nagyon súlyos oknak kell történnie ahhoz, hogy a parlamentet elhagyják a képviselők és egy szavazást bojkottáljanak. Véleményünk szerint semmi olyasmi nem történt a törvényjavaslat tárgyalása során, ami ezt indokolná. Lehet nem egyetérteni bizonyos ügyekben, lehet nem egyetérteni a tárgyalási metódussal, de sem házszabályt sértő, sem más jogszabályt sértő megnyilvánulásunk a tárgyalás során nem volt. Az ellenzéki pártok a vita során nem jelezték, hogy olyan súlyos sérelem érte őket, ami erre a lépésre késztethette volna őket a szavazáskor. Pető felszólalása után a képviselők folytatták a szavazást, és a kormány által támogatott törvényjavaslatokat szinte egyhangúlag megszavazták. Az önkormányzati választójogi törvényt egy ellenszavazattal és két tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Nemmel most is Tölgyessy Péter szavazott, a két tartózkodó: Béki Gabriella (SZDSZ) és Horváth Zoltán (MSZP). A pótköltségvetés általános vitáját elnapolták A pótköltségvetési törvényjavaslat általános vitájának középpontjában tegnap ismételten az állt: szükség van-e a törvényre vagy sem. A koalíciós pártok képviselői a pótköltségvetés mellett érveltek, az ellenzéki képviselők ellene. A koalíció vezérszónokai, Boldvai László (MSZP) és Gaál Gyula (SZDSZ) szerint jogi-törvényességi szempontok és a kedvezőtlen gazdasági folyamatok mindenképpen pótköltségvetést indokolnak. Boldvai megemlítette azt is, hogy amennyiben a pótköltségvetést nem fogadják el, jövőre kimerül az ország 6,5 milliárd dolláros devizatartaléka, s finanszírozási problémák is felléphetnek. A szabaddemokraták vezérszónoka megalapozatlannak nevezte az Állami Számvevőszék véleményét, amely szerint 50 milliárd forint likvid forrásról a kormány nem vesz tudomást a pótköltségvetésben. Visszautasította az ellenzéki pártok korábban elhangzott kritikáját is. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP), Csépe Béla (KDNP) Kádár Béla (MDF) azt vetették a kormány szemére, hogy túl söté képet fest az ország gazdaság állapotáról, nem ismeri el a pozitív folyamatokat. Urbán László (Fidesz) úgy vélte, hogy befektetéseket, beruházásokat ösztönző, a gazdasági növekedé megtartását célzó pótköltségvetésre lett volna szükség. A benyújtott javaslat azonban — amely mögött jó adag ijesztgetési szándék is van állítása szerin — semmivel sem jobban megalapozott, mint amilyen az eredeti költségvetés volt. A törvényjavaslat általáno vitáját tegnap elnapolták, a folytatásra valószínűleg hétfőn kért sor. • B.B.Gy.V. Az ellenzékiek a kivonulásról Göncz Árpádhoz fordulnak Kónya Imre (MDF): miután az ellenzéki pártok nem érik el a parlamentben az egyharmados arányt, egyetlen lehetőségük a tiltakozás, a szavazásról való kivonulás maradt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt két hónappal az ellenzék egyetértése nélkül kívánja megváltoztatni a választójogi törvényt. A módosítások szűkítik a választópolgárok lehetőségeit, és nem biztosítják az esélyegyenlőséget a különféle pártok jelöltjei számára. Az érvényességi küszöb eltörlése lehetővé teszi, hogy adott esetben egy szűk csoport döntsön a polgármester és a helyi képviselők személyéről. Torgyán József (FKGP): a köztársasági elnök úr már jelezte, hogy hétfőn a parlamenti frakciók vezetőivel tárgyalni kíván a választások időpontjáról, ugyanakkor Szekeres frakcióvezető úr vidéki nyilatkozatában arra utalt, hogy a választások december 4-én lesznek. Ezek a tények önmagukért beszélnek. Mi úgy gondoljuk, hogy a hatpárti konszenzussal létrehozott önkormányzati törvényen egyoldalúan változtatni jogállami körülmények között nem lehet. Surján László (KDNP): arról van szó, hogy lesz-e alkotmányos diktatúra Magyarországon vagy nem. Mi egy színjáték tanúi voltunk, amelyben nem kívántunk a továbbiakban részt venni. Az utóbbi időben az SZDSZ részéről jöttek kompromisszumkész ajánlatok, amelyek azonban MSZP-s oldalról nem kaptak támogatást. A javaslatokra elvben mi is igent mondtunk, csak azt nem tudtuk felvállalni, hogy ennek fejében az egész törvényt magunkénak ismerjük el, és a végszavazáson támogassuk. Áder János (Fidesz): a Fidesz hét eleji frakcióülésén provizórikus döntés született arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. A kivonulásról a végleges döntésre a belügyminiszter beszédét megelőző frakcióülésen került sor. Az előzetes döntés megszületése után tájékoztattuk a többi ellenzéki pártot, és tájékozódtunk álláspontjuk felől. Az elmúlt öt esztendőben nem volt arra példa, hogy ellenzéki pártok támogatása nélkül alkotmánymódosításra került volna sor. Felmerül a gyanú, hogy a koalíció politikai érdekből kívánja módosítani a választójogi törvényt. Ezen kívül a választásokra nem is lehet ilyen rövid idő alatt kellőképpen felkészülni. Az ellenzéki pártok képviselői levélben fordultak Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, kérve, hogy az Országgyűlésben megszavazott alkotmánymódosítást, a helyi önkormányzatok képviselőinek és polgármestereinek megválasztásáról szóló törvényt, valamint az önkormányzati törvény módosításáról szóló javaslatokat megfontolás végett küldje vissza a parlamentnek — jelentették be tegnap a Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatóján. — Az ellenzék bízik abban, hogy a köztársasági elnök él majd alkotmányadta lehetőségével, s visszaküldi az Országgyűlésnek megfontolásra az elfogadott törvényeket — mondotta Kónya Imre frakcióvezetőhelyettes, aki tudatta: hétfőn az ellenzéki frakcióvezetők kérésük indokait személyesen fejtik ki a köztársasági elnöknek. • Sz. Sz. — B. B. Gy. — Cs. I. IKR RT. ELADÁSRA FELKÍNÁL 2 db keveset használt, jó állapotú lineár rendszerű öntözőberendezést és 4 db nagy teljesítményű John Deere motoros stabil szivattyút. ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK: Típusa: Valley 6000 Gyártó: Valmont USA Műszaki leírás: Mindkét berendezés 800 méteres szimmetrikus, középső betáplálású, tömlős lineár, föld feletti, huzalos vezérléssel, ütközőlapos fejekkel. Vízteljesítménye: 340 köbméter/óra gépenként. Területteljesítménye: 3 mm/nap vízellátási ráta mellett 204 ha öntözésére alkalmas. Áramfejlesztő egysége: ISUZU QD 60-as dízelmotor + 25 kw-os LIMA típusú generátor. SZIVATTYÚK: Típusa: Cornell 10 KB 1 db vízszintes tengelyű centrifugálszivattyú dízelmotorral egybeépítve. Teljesítményadatai: Emelőmagasság: 30 m Szállított vízmennyiség 980 köbméter/óra Meghajtó dízelmotor: John Deere 6466 T teljes motorvédelemmel. Típus: Cornell 5 HH típusú szivattyú 3 db vízszintes tengelyű centrifugálszivattyú dízelmotorral egybeépítve. Teljesítményadatai:Emelőmagasság: 100 m Szállított vízmennyiség 340 köbméter/óra Meghajtó dízelmotor: John Deere 6466 A A berendezések megtekinthetők a kecskeméti körzet központunkban. A lineárokat közúton szállítható egységekre szétszerelve tároljuk. Cím: 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20/a Tel.: 76 481 -445. Fax: 76 332-772. Ügyintéző: Bátay Imre. IKR BÁBOLNA Horn: a koalíció tántoríthatatlan A demokrácia nem szenvedett sérelmet, kétség sem férhet a parlament nagy többsége által elfogadott önkormányzati törvénycsomag legitimitásához — nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök az ellenzék kivonulását követően. A Magyar Hírlap érdeklődésére Horn elmondta: a kivonulást az ellenzék feltűnési vágyának kifejezéseként tudja értékelni. Szerinte ezt a lépést semmi sem indokolta, hiszen Kuncze Gábor belügyminiszter zárszava hiteles volt, a koalíció a törvény-előkészítés során végig egyeztetett az ellenzékkel, s elmondható, hogy ennek során alig volt lényeges véleménykülönbség. A miniszterelnök úgy gondolja, a koalíció nagyfokú rugatosságot tanúsított, amikor is hét elején még leült tárgyalni ellenzékkel. A koalíció eltötélt szándéka szerint továb folytatja a törvényalkotást, hszen 42 olyan törvény vár elfogadásra, melyek nélkül nem képzelhető el a gazdaság és más fontos területek rendbetétele. A kolíciót nem tántorítják el az ellenzék lépései, mennek tovább azo az úton, melyet a kormányprozamban meghirdettek. » '■! • Cs. MH-kommentár Az önkormányzati választások kiírása előtt néhány nappal valóban nem szerencsés és talán nem is illő alapvetően megváltoztatni a választási rendszert. Az ellenzéknek ez az érve ül, nem véletlen, hogy ez a kérdés megosztotta a koalíció kisebbik pártját, a szabaddemokratákat. Akik végül is behódoltak a szocialisták erőpolitikájának, jóllehet bennük megnyilvánult a kompromisszumkészség, ami azonban az ellenzék merevségén bukott meg. A kivonulásra, a parlamenti diktatúrára való hivatkozásra azonban nincs magyarázat. Parlamenti demokráciában ez nem szerencsés és nem is illő. Az ellenzék tiltakozásának megvannak a normái, ha nem ért egyet a kormányzati előterjesztéssel, akkor nem szavazza meg. Sántít az elmúlt négy évre való hivatkozá is. A kétharmados törvényekné akkor létezett a konszenzuskényszer, most nem létezik. Ilyenek az arányok. A parlamentekben többség kormányoz, és övé a felelősség is. Négy évig. Kivonulás Választás december 4-én vagy 11-éi A legkorábbi időpont a választásra — miután a köztársasági elnöknek hatvan nappal korábban kell kitűznie a választást — december 4-e lehet, de 11-e után már célszerű megfontolások miatt nemkívánatos választást rendezni — mondta Zsuffa István belügyminisztériumi közigazgatási államtitkár egy tegnapi sajtótájékoztatón. A választói névjegyzék, illetve a szavazásra nem jogosultak listájának összeállítása már ilyik, s készülnek a végrehajt jogszabályok is — tudtuk Tóth Zoltántól, a BM választ és informatikai főosztályál vezetőjétől. Az ajánlóíveket polgármesteri hivatalokban két igényelni, s ezen majd ajánló nevét, személyazonos jelét és lakcímét is fel kell fizetni. • L. Háttér Hogyan szavazunk? A tízezer lakosnál kisebb településeken a választási rendszer az 1990-eshez képest nem változik: közvetlenül szavazhatunk a polgármesterre, illetve kislistán az önkormányzati testületre. Valamennyi jelöltet egy szavazólapon szerepeltetik, s közülük annyit kell kiválasztani, ahány a testület tagjainak száma. A városokban is közvetlenül választják a polgármestert. Az önkormányzati testület tagjai sorába jelölt személyek közül is választani kell, de csupán egyet. Megszűnik a listás szavazólap, amelyen 1990-ben a pártokra voksolhattunk. Ehelyett kompenzációs listát vezetnek be, amelyről az egyéni választókerületekben a vesztesekre leadott szavazatok arányában juthatnak az egyes pártok képviselői mandátumhoz. Erre a listára nem lehet szavazni. A fővárosi kerületekben kissé más a rendszer: a kerületi polgármesterjelöltre, illetve a fővárosi főpolgármester-jelöltre — külön lapon — közvetve szavazunk. A fővárosi képviső testület viszont továbbra is egyes pártok, illetve szervező által állított listákra leadott okok alapján áll össze. A még közgyűlés tagjait — az 1990-t alkalmazott elektori rendsze szemben — szintén közvetle választjuk. A megyei jogú visok azonban ebbe a testük nem delegálhatnak képviselői ugyanakkor a községeket, ilk a nagyobb településeket egyválasztókerületbe sorolják, kétféle szavazólap készül , amely a jelöltállításra jogó szervezetek listáját tartalma. Jelöltet az állíthat, aki megsz a polgárok fél százalékának riogatását. Újdonság a kisebbségi önrmányzatok felállításának felesége, amennyiben a település kói közül ötvenen kívánják kell írni a szavazást. •