Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 243-255. szám)
1994-10-24 / 249. szám
1994. OKTÓBER 24., HÉTFŐ EIB: a kis- és a közepes vállalkozásokat támogatják Támogatás a leendő EU-tagság jegyében Keretmegállapodást írtak alá a múlt héten, amelynek értelmében Magyarországnak 1994-96 között 500 millió ECU (1 ECU-1,24 dollár) értékű hitelfelvételre nyílik lehetősége. Az aláírás után Terence Brownt, a bank közép-kelet-európai igazgatójától a bankról s a hitelezési politikáról kérdeztük. • Magyarországon kevésbé ismert az Európai Unió bankja, az Erópai Beruházási Bank, dacára annak, hogy az elmúlt négy évben 397 millió ECU értékű hitelre kötött szerződést Magyarországon. Milyen elvek alapján tevékenykednek? A bank 1958-as megalakításakor az volt az alapelv, hogy a közösség kevésbé fejlett régióit támogassa, így például a hatvanas években nagyon sok hitelünk célországa volt Olaszország, később pedig, amikor már a bővítésről volt szó Spanyolország, Portugália vagy éppen Írország. Bankunk alapfilozófiája, hogy kihasználva erősebb tagjaink hitelképességét, segítsük kölcsönökkel a gyengébbeket. Ez a kulcsa annak is, amit most Magyarországon csinálunk: amikor 1990-ben megjelentünk Magyarországon, még csak az átalakulásról volt szó. A mi szemünkben ez a fázis lezárulni látszik, s egy új szakasz kezdődik, az Európai Unióba való integrálódás szakasza. Magyarország számunkra nemcsak egy olyan ország, amely társulási szerződést kötött az unióval, egyben olyan is, amely leendő tag az EU- ban. Hasonlóan, ahogy korábban Portugáliát, Írországot tekintettük. Hadd tegyem hozzá: mindebből az is következik, hogy Magyarországot már nemcsak úgy tekintjük, mint a bank kedvezményezettjét, hanem mint egy leendő résztulajdonost. Az EIB egyébként a legnagyobb hitelező, évi 20 milliárd EQU-t helyezünk ki, ennek 90 százalékát az EU-n belül. Szemben például a Világbankkal, mi nem csak egy bizonyos „fejletlenségi” szinten adunk hiteleket. Az EBRD-vel összehasonlítva pedig, az EIB nem csak az átalakulókat „öleli fel”. Igazán úgy fogalmaznék, hogy az EIB integrációs bank. Ezért is hitelezünk például nagy infrastrukturális projekteket - mint a transzeurópai vasúti hálózat vagy távközlés -, mert jobban integrálja az egész uniót. • Vannak-e egyéb hangsúlyaik? A kis- és közepes vállakozások támogatása. Ezt tekintjük az unión belül is a növekedés alapjának. S ez még hangsúlyosabban igaz például Magyarországra. • Hogyan biztosítják azt, hogy az önök által nyújtott hitel valóban azokhoz jusson el e körben, akiknek szükségük van rá, s akiknél jó kezekben van? Luxemburgi központunkból - úgy érezzük - csak nagy projekteket tudunk megítélni, s összeállíthatunk hitelcsomagokat kis- és középvállalkozói felhasználásra, ám nem vagyunk arra képesek, hogy eldöntsük a konkrét kihelyezéseket. Ezért helyi bankokkal dolgozunk. Kétféle módszert alkalmazunk: egyrészt a már teljes egészében kihasznált hitelcsomagot az Inter-Európa Banknak adtuk, amely azt kihelyezte a konkrét vállalkozásoknak. A másik fajta hitelkeretet a Magyar Nemzeti Bank számára biztosítottuk, s engedélyeztük, hogy néhány kereskedelmi bank - mint például a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi Bank - közvetítésével helyezzék ki a kölcsönöket. Azaz az ő tapasztalatukat hasznosítjuk - partneri viszonyként kezelve ezt az együttműködést. Ez fontos amiatt is, mert hosszú távú partneri viszonyra törekszünk minden országban. Egyébként az egész unión belül ezt a rendszert követjük. Miként az is azonos, hogy lehetővé tesszük ezeknek a bankoknak, hogy saját kockázatuk fedezésére bizonyos plusz terheket tegyenek a hitelekre, ám azt nem, hogy olyan kamatot alakítsanak ki, amely eltorzítja a helyi kamatszintet. • Ha jól tudom, akkor a hitelkondíciók ugyanazok minden ország esetében. Ám melyek a kölcsön kondícióinak alapjai? Nagyon fontos leszögezni, hogy jelentős különbségek vannak az általunk nyújtott hitelek, illetve a kereskedelmi bankok kölcsönei között. Mi hosszú időre kínáljuk a hitelt, átlagosan 15 évre. Olyan valutában egyébként, amelyet a hitelfelvevő választ ki. Ugyancsak jóval hosszabb a türelmi idő, nálunk - projekttől függően - 2-5 évig nem kell a tőkét törleszteni. Ugyanakkor a kamatlábak is alacsonyabbak: forrásunkat ugyanis a nemzetközi piacok jelentik, s miután top-AAA hitelfelvevőnek számítunk, ezért a legeslegjobb feltételekkel vehetünk fel hiteleket. Ehhez egy olyan kamatrést teszünk, amely fedezi saját költségeinket. Ám ez alacsony, hiszen évi 20 milliárd ECU-kihelyezéssel szemben 850 fős apparátus áll. Ezért van az, hogy csak 0,15 százalékot teszünk rá. Ez filozófiánk lényege is egyébként: a hitelfelvételnél az erősekre kell támaszkodni, s a hitelt a kevésbé fejletteknek kell adni. Egy példával illusztrálva mindezt: ha ma 15 évre nyújtanánk hitelt német márkában, akkor annak kamata 7,95 százalékos lenne. *.-----------“¡ ’ 1 "■--------------- • II. Vadász Zsuzsa Terence Brown: elsősorban infrastrukturális beruházásokat támogatunk fotósmüllerjjdu GAZDASÁG 'fyyyyyfyfyfyyyyyyyfyfyyyyyfyyyfftyyyyfyffyyyyfyyyr ! JÓ CÉLRA, BIZTOS KEZEKBEs helyezhetik pénzüket az Inter-Európa Bank » a / \\ ‡ ======= · ► ` ► › ► ‹ ► › ! Közel másfél évtizede hatékonyan és nyereségesen működünk. Részvényeinket a * hazai bankok közül elsőként vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Cégek, kis-és * ► nagybefektetők, valamint magánszemélyek egyaránt megtiszteltek a bizalmukkal. ‚ ► Önt is várjuk. ¦ ► Teljeskörű banki szolgáltatásainkat az Ön igényeihez igazítjuk. › ; ■llllllHIHIHHiaHHHIimnB : ► Lekötési idő gazdálkodó szervezet magánszemélyek** ► 1 HÉT* évi 15,5 % 16,5 % ‚ ► 2 hét* évi 17,5 % 18,5 % ‚ ► 1 HÓNAP évi 20 % 21 % ‚ 3 hónap évi 21 % 22 % ‚ * 6 hónap évi 22 % 23 % ‚ ► 9 hónap évi 22,5 % 23 % ‚ ► 12 hónap évi 22,5 % 23 % ‚ * 25 millió forint felett egyedi megállapodás ► * 1 és 2 hétre a minimálisan leköthető összeg 1.000.000,- Ft. ‚ ► ** A magánszemélyek által minimálisan leköthető összeg minden futamidőre 500.000,- Ft. | | Speciális ajánlatok az összeg nagyságától függően! ► › ► › ► › ► › | Inter-Európa Bank Rt. : | A HAGYOMÁNY KÖTELEZ ! ► › Budapest, V. Szabadság tér 15. ©269 1855, 269 1672 /ax: 269 2526 › ► Budapest, II. Pasaréti út 96. ' © 202 6588 /ax: 202 2690 * * Békéscsaba, Szt. István tér 5. Lem © (66) 453 264 /ax: (66) 453 316 * ► Debrecen, Piac u.32. © (52) 347 820 /ax: (52) 347 433 * ► Nyíregyháza, Mártírok tere 9. © (42) 310 134 /ax: (42) 313 118 * * Pécs, Ferencesek utcája 52. © (72) 415 344 /ax: (72) 415 038 * Szeged, Széchenyi tér 2, © (62) 325 311 /ax: (62) 311 598 ] ► Szombathely, Hollán E. u.1, © (94) 330 888 /ax: (94) 330 850 ] [ Veszprém, Kossuth L, u. 6, © (88) 426 044 /ax: (88) 426 299 ] M a meg Budapesten tárgyal az IMF Mh*lníormácló__________ A tervek szerint ma ér véget a Nemzetközi Valutaalap szakértői küldöttségének egy hete kezdődött budapesti tárgyalássorozata. A delegáció, amelyet Desmond Lachman, az IMF európai osztályának tanácsosa vezet, egy újabb magyar-IMF hitelmegállapodás előkészítésének keretében érkezett a magyar fővárosba. Nem először tárgyaltak a kérdésről felelős magyar vezetőkkel és szakemberekkel - az új kormány megalakulása óta ugyanis mind Budapesten, mind pedig Madridban (az IMF-Világbank-csoport október eleji éves közgyűlése nyújtotta lehetőséget kihasználva) már folytak egyeztetések, Békesi László pénzügyminiszter vezetésével. A spanyol fővárosban közeledtek is némileg az álláspontok, ám a mostani budapesti egyeztetésen kiderült, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet nem kíván hároméves kibővített hitelmegállapodást kötni hazánkkal, a maximum ameddig elmegy, az egy újabb készenléti hitel. Bizonnyal közrejátszik ebben részben az, hogy a közeledések dacára még mindig jelentős eltérések vannak a jövő évi költségvetés sarokszámait illetően. Az IMF például legfeljebb 2 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg-hiányt tart elképzelhetőnek 1995-ben, s azt, hogy a költségvetés deficitje maximum a GDP 5 százaléka legyen. Békesiék ez utóbbit 6-7 százalékban képzelik el, s habár nem számháború folyik, a mögöttes folyamatok is sokat nyomnak a latban. Kérdés, sikerül-e azokban is dűlőre jutni. A valutaalap például sürgetőnek nevezi a társadalombiztosítás reformját és a közalkalmazotti bérek visszafogását is. Egy másik tényező, ami óvatosságra inti az IMF-et, az lehet, hogy az elmúlt két hároméves hitelmegállapodásban vállaltakat nem tudtuk tartani, s az azt követő készenléti hitelből is csak az első részletet hívhattuk le. Ennek tényét egyébként megerősítette - lapunk kérdésére - Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója is, aki csütörtök-pénteken tett villámlátogatást Budapesten. Sajtóértekezletén elmondta azt is, hogy további egyeztetések várhatóak a közeljövőben. Minden bizonnyal azonban ezeken már nem Desmond Lachman vesz részt. Őt ugyanis - információink szerint - magasabb pozícióba helyezték az IMF-en belül. • N. V. Zs. Húsipar-mentő sertésimport? MH-információ___________ Lakos László földművelésügyi miniszter még nem írta alá az újabb sertéshús-importról szóló rendeletet, a témát várhatóan a mai vezetői értekezleten is megvitatják. Az agrárrendtartási tárcaközi bizottság múlt csütörtöki ülésén támogatta az importot. A miniszteri kézjegy hiá nyának értesüléseink szerint az az oka, hogy a tárcaközi bizottság nem a szaktárca négyezer, hanemt a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) hatezer tonnás behozatali javaslatát támogatta. Legutóbb szeptemberben jelent meg pályázat négyezer tonna csontos sertéshús behozatalára (MH szeptember 1.). Az importengedély október 15-éig szólt, mivel a szakértők úgy látták, addigra elmúlik az az átmeneti hiány, ami a turistaszezon kedvező horvát és szlovén exportlehetőségeiből és a nyári aszályos időszak alatti gyenge súlygyarapodásból adódott. Bár a szaktárca illetékesei szerint október közepéig nem jött be az országba mind a négyezer tonna, a VHT még a pályázati kiírás lejárta előtt újabb - ezúttal hatezer tonnára szóló - importjavaslatot tett, a belföldi alapanyaghiányra hivatkozva. A jelentős kapacitásfeleslegekkel küzdő húsipar csak a külföldről beszerzett sertéshús segítségével adhat munkát dolgozóinak, illetve őrizheti meg exportpiacait - áll az indoklásban. A szakértők szerint importhús beszerzési ára nem alacsonyabb a belföldi árnál, a behozott mennyiség csupán a húsipar számára az utóbbi időszakban még kedvezőbbé vált exportpiaci lehetőségek kihasználását tenné lehetővé. Információink szerint a tervezet tartalmazza azt is, hogy a pályázóknak - csakúgy, mint a legutóbbi importnál - tonnánként 15 ezer forintos letéti díjat kell fizetniük. • K. B. Z. BB: pivatizáció alaptőke-emeléssel MH-információ___________ Értesüléseink szerint befejeződtek a tárgyalások az ÁVÜ és a Balatonboglári Borgazdaság privatizációjára a legjobb ajánlatot benyújtó Hungarovin Rt. között. A Hungarovin 922,5 millió forintos alaptőke-emelést hajtott végre, s további 200 millió forintos fejlesztést is vállalt. Amint arról korábban már beszámoltunk, az ÁVÜ it legutóbbi határozatában felhatalmazta az ÁVÜ-t, hogy a Hungarovin Rt.-t megkeresve lehetőséget kell adni számára, hogy tőkeemeléssel szerezhesse meg a BB Rt. tulajdonrészének 51 százalékát. Ezt a kérést a cég teljesítette. A Hungarovin azt is vállalta a szerződésben, hogy a BB márkanevet megőrzi, a BB Rt. körül tömörülő mintegy 4 ezer fős termelői kört megtartja és nem szedi szét különböző üzemegységekre a borgazdaságot. Banki körökből származó információink szerint az alaptőkeemeléses privatizáció kétségkívül kiváltja a BB középtávú hiteleit, elősegíti a cég likviditási gondjainak, valamint szállítási tartozásainak a megoldását, de az igazi megoldás a folyamatos tartós tőkebefektetés lehet. Ez összhangban van az ÁVÜ új privatizációs stratégiájával is. A megkötendő szerződésről folytatandó tárgyalások az ÁVÜ-ben jövő héten kezdődnek. •P. S. Román-dél-koreai kisautók MH-Bukarest___________ Már a jövő év végén legördülnek a futószalagról az első román-dél-koreai együttműködéssel készült kisautók. A hét végén ugyanis bejegyzik a két ország autógyártóinak vegyestársaságát, a RODAE-t. A megállapodás értelmében a szöuli partner igen ambiciózus programot valósít meg a román féllel, s a Daewoo Motor Industries kezdetben összesen 156 millió dollárt ruház be a vállalkozásba, amivel a részvények 51 százalékát szerzi meg. A Daewoo és a román Öltért gyár, amely eddig a francia Citroennel működött együtt, kezdetben évi százezer személygépkocsi gyártását tervezi, majd rövidesen megkétszerezi a termelést, amelyben a román fél eleinte csak az összeszerelést végzi. Az első esztendőkben a beruházások összege meghaladja a 900 millió dollárt, s az alkalmazottak száma 6500-ra emelkedik. • B. T. Magyar Hírlap 11 HÍRSOROK Postabank: 4 százalékos kamatemelés (MH) A Postabank ez év november elsejétől 4 százalékkal emeli valamennyi lakossági értékpapírjának (Postabank-jegy, Postatakarék-levél, Postatakarékjegy), a Takarékszelvény II. konstrukciójának, valamint a lakossági folyószámlán lekötött betéteknek a kamatait, így a 3 hónapos Postabank-jegy kamata 19 százalékra, a 6 hónapos lekötésű 20 százalékra, a 9 hónapos lekötésű 22 százalékra, a 12 hónaposé 24 százalékra nő. A 12 hónapos futamidejű Postatakarékjegy kamata szintén 24 százalékra módosul. Hasonló arányban változik a Postabank saját fiókhálózatában váltható Postatakaréklevél alapkamata, valamint a lakossági bankszámlán lekötött betétek után fizetendő kamat is. A postabanki fiókokban vehető takarékszelvény II. konstrukció kamata 3 hónapos futamidő esetén 20 százalékra, 6 hónap esetén 21 százalékra, 9 hónap esetén 22 százalékra, 12 hónapos futamidő esetén pedig 23 százalékra emelkedik. Veszekedős riasztó (MH) A feltalálók szerint világújdonságnak számít az üzenetrögzítős kaputelefon-rendszer, mely egyben lakásriasztóként is funkcionál. A Phone-X Electronic Rt. szabadalmának megvalósításában tucatnyi magyar cég vesz részt, s a készülék hasznossága mellett forgalmazóik a hazai munkahelyteremtés jelentőségét emelik még ki. A készülékkel lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a háziak nincsenek otthon, számukra üzenetet lehessen hagyni. Emellett a rendszer úgynevezett jelenlétszimulátorként is működik, ajtófeszegetésre, csöngetésre automatikusan bekapcsol, s előre felvett programot, beszélgetést, zenét, esetleg veszekedést játszik le, azt a képzetet keltve, hogy a lakásban otthon tartózkodnak. A bt. vezetői szerint a készülék 15 ezer forintos áron lesz kapható. Még nincs fűszerpaprika-terméktanács (MH) Az agrárpiaci rendtartás szabályai szerint, miniszteri elismeréssel, hivatalosan működő fűszerpaprika-terméktanács még nem alakult - nyilatkozta munkatársunknak Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke. Elmondta: rövidesen a MÉM értesítőben megjelenik, hogy milyen terméktanács alakul. A jelenleg érvényes törvény szerint, ezt követően harminc nap áll a minisztérium, illetve a hivatal rendelkezésére, hogy a terméktanácsot elfogadja. Terméktanáccsá való minősítési kérelemmel idén februárban már jelentkezett a hivatalnál a Fűszerpaprika-terméktanács Egyesület, mely 90 százalékban tömöríti a hazai fűszerpaprikával foglalkozó piaci szereplőket. Gyorsítják a földkiadást (MH) A kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvénymódosítást sürgősséggel terjeszti az Országgyűlés elé. A mezőgazdasági szövetkezetek közös használatában álló földterületekből a részarány-tulajdonosoknak mintegy 2 millió 600 ezer hektár földet különítettek el. A részarány-tulajdonosok által megválasztott földkiadó bizottságoknak kell teljesíteniük a benyújtott 1 millió 285 ezer darab földkiadási kérelmet. Ám a földkiadó bizottságok az eddig benyújtott kérelmeknek 40 százalékát, 514424 darabot bírálták el jogerősen. A földkiadó bizottságok közül eddig 29 fejezte be úgy tevékenységét, hogy ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon előkészített és lezárt anyagot adott át a földhivatalnak. VILÁGPIAC Kétdolláros olajár-emelkedés? (Reuter) Jövő év végéig 2 dollárral fog emelkedni az olaj árfolyama - közölte Abdulmohsem al-Mudej, a kuvaiti olajminiszter. Az okok között említette az ipari országok gazdaságában bekövetkezett javulást, illetve a téli időszakban az olaj iránt növekvő keresletet. Kuvait, amely tagja az OPEC-nek jelenleg hordónként 16 dollár körüli áron értékesíti a nyersanyagot. Ez az ár 5 dollárral elmarad a szervezet által célként kitűzött 21 dollártól. Egyes jelentések szerint Kuvait jelenleg napi 2 millió hordó olajat termel. Szlovákia: ellenőrzik a privatizációt (Reuter) Szlovákia lakosságának döntő része - pontos eredmények még csak ma várhatóak - igennel szavazott arra a referendumra, amely a privatizációban felhasznált vagyon eredetének vizsgálatát tűzte ki célul. A népszavazást a baloldali radikális Szlovák Munkásszövetség erőszakolta ki a Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a volt kommunisták egy részének támogatásával. Véleményük szerint ugyanis egyesek szervezett bűnözésből származó pénzt használtak fel állami vagyon vásárlására. Oroszország: optimista tervezés (Reuter) Oroszország az infláció drasztikus visszaszorítását tűzte ki célul. Az 1995. évi költségvetési terv szerint - amelyet még a parlamentnek jóvá kell hagynia - havonta 1 százalék lenne az infláció mértéke. (Ez év szeptemberében 7,7 százalék volt az infláció, szemben az augusztusi 4,5 százalékkal, míg október 11-15. között 6 százalékos emelkedés következett be.) A deficit a GDP (hazai össztermék) 8,3 százalékát tenné ki, s mindezt nem inflációgerjesztő eszközökkel - állampapír-kibocsátás, nemzetközi támogatás - kívánják finanszírozni. Alexander Shokhin miniszterelnök-helyettes szerint 1995. a stabilitás éve lesz, s 1996-ban már külföldi hitelek nélkül kívánnak gazdálkodni. A szakemberek egy része kevésbé optimista: úgy vélik, a fájdalmas lépések az infláció leszorítása érdekében egyes vállalatokat a falhoz állíthatnak. Berlin: nemzetközi autókiállítás (MH) Szombaton nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a berlini nemzetközi autókiállítás (AAA ’94). Összesen 217 német és 35 külföldi kiállító mutatja be aktuális típusválasztékát, a legújabb modelleket. Az NSZK-n kívül Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Ausztria, Liechtenstein, Svájc, Svédország, Csehország, a Független Államok Közössége, az USA, Japán és Dél-Korea képviselteti magát az október 22. és 30. között megrendezésre kerülő AAA '94-en. A vásárváros szervezői szerint több százezres érdeklődő fogja felkeresni a Funkturm tövében a 68 ezer négyzetméteres autószalont. Maximált élelmiszerárak Romániában (MH) Romániában ismét lesznek maximált árak. A kormány hét végi ülésén döntött a stratégiainak minősített alapvető élelmiszertermékek felső árszintjének korlátozásáról, jóllehet erről kiadott közleményében leszögezte, nem kíván beavatkozni az árak alakulásába, csak a megállapítás mechanizmusát szabályozza. Elsősorban a hús, tej, a tojás, a cukor és az étolaj áráról van szó, amely az utóbbi évek során több mint százszorosan drágult. A termelők az eddigitől eltérően a jövőben nem a nagykereskedelmi, hanem a kiskereskedelmi árakat és a forgalmazási díjszabásokat tárgyalják meg az értékesítőkkel, s az így megszabott árak a továbbiakban nem módosulhatnak. Az állam ugyanakkor a költségvetésből pénzügyi támogatást nyújt a termelőknek: a sertéshús élősúlyban számított kilójánál 650, a baromfinál 700 lejes (mintegy 40-43 forint) értékben. Az új korlátozás egyelőre 180 napig lesz érvényben, közölte a kormány, megszegői pedig szigorú, akár egymillió lejig terjedő büntetésben részesülnek.