Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 243-255. szám)

1994-10-24 / 249. szám

1994. OKTÓBER 24., HÉTFŐ EIB: a kis- és a közepes vállalkozásokat támogatják Támogatás a leendő EU-tagság jegyében Keretmegállapodást írtak alá a múlt héten, amely­­nek értelmében Magyarországnak 1994-96 között 500 millió ECU (1 ECU-1,24 dollár) értékű hitelfel­vételre nyílik lehetősége. Az aláírás után Terence Brownt, a bank közép-kelet-európai igazgatójától a bankról s a hitelezési politikáról kérdeztük. • Magyarországon kevés­bé ismert az Európai Unió bankja, az Erópai Beruházási Bank, dacára annak, hogy az elmúlt négy évben 397 millió ECU értékű hitelre kötött szerződést Magyarorszá­gon. Milyen elvek alap­ján tevékenykednek? A bank 1958-as megalakítása­kor az volt az alapelv, hogy a közösség kevésbé fejlett régió­it támogassa, így például a hat­vanas években nagyon sok hi­telünk célországa volt Olasz­ország, később pedig, amikor már a bővítésről volt szó Spa­nyolország, Portugália vagy éppen Írország. Bankunk alap­­filozófiája, hogy kihasználva erősebb tagjaink hitelképessé­gét, segítsük kölcsönökkel a gyengébbeket. Ez a kulcsa an­nak is, amit most Magyaror­szágon csinálunk: amikor 1990-ben megjelentünk Ma­gyarországon, még csak az áta­lakulásról volt szó. A mi sze­münkben ez a fázis lezárulni látszik, s egy új szakasz kezdő­dik, az Európai Unióba való integrálódás szakasza. Ma­gyarország számunkra nemcsak egy olyan ország, amely társulási szerződést kö­tött az unióval, egyben olyan is, amely leendő tag az EU- ban. Hasonlóan, ahogy koráb­ban Portugáliát, Írországot te­kintettük. Hadd tegyem hozzá: mindebből az is következik, hogy Magyarországot már nemcsak úgy tekintjük, mint a bank kedvezményezettjét, ha­nem mint egy leendő résztulaj­donost. Az EIB egyébként a legnagyobb hitelező, évi 20­ milliárd EQU-t helyezünk ki, ennek 90 százalékát az EU-n belül. Szemben például a Vi­lágbankkal, mi nem csak egy bizonyos „fejletlenségi” szin­ten adunk hiteleket. Az EBRD-vel összehasonlítva pe­dig, az EIB nem csak az átala­kulókat „öleli fel”. Igazán úgy fogalmaznék, hogy az EIB in­tegrációs bank. Ezért is hitele­zünk például nagy infrastruk­turális projekteket - mint a transzeurópai vasúti hálózat vagy távközlés -, mert jobban integrálja az egész uniót. • Vannak-e egyéb hang­súlyaik? A kis- és közepes vállakozások támogatása. Ezt tekintjük az unión belül is a növekedés alapjának. S ez még hangsú­lyosabban igaz például Ma­gyarországra. • Hogyan biztosítják azt, hogy az önök által nyújtott hitel valóban azokhoz jusson el e kör­ben, akiknek szükségük van rá, s akiknél jó ke­zekben van? Luxemburgi központunkból - úgy érezzük - csak nagy pro­jekteket tudunk megítélni, s összeállíthatunk hitelcsomago­kat kis- és középvállalkozói felhasználásra, ám nem va­gyunk arra képesek, hogy el­döntsük a konkrét kihelyezé­seket. Ezért helyi bankokkal dolgozunk. Kétféle módszert alkalmazunk: egyrészt a már teljes egészében kihasznált hi­telcsomagot az Inter-Európa Banknak adtuk, amely azt ki­helyezte a konkrét vállalkozá­soknak. A másik fajta hitelke­retet a Magyar Nemzeti Bank számára biztosítottuk, s enged­élyeztük, hogy néhány keres­kedelmi bank - mint például a Magyar Hitel Bank, a Keres­kedelmi Bank - közvetítésével helyezzék ki a kölcsönöket. Azaz az ő tapasztalatukat hasznosítjuk - partneri vi­szonyként kezelve ezt az együttműködést. Ez fontos amiatt is, mert hosszú távú partneri viszonyra törekszünk minden országban. Egyébként az egész unión belül ezt a rend­szert követjük. Miként az is azonos, hogy lehetővé tesszük ezeknek a bankoknak, hogy saját kockázatuk fedezésére bizonyos plusz terheket tegye­nek a hitelekre, ám azt nem, hogy olyan kamatot alakítsa­nak ki, amely eltorzítja a helyi kamatszintet. • Ha jól tudom, akkor a hitelkondíciók ugyana­zok minden ország eseté­ben. Ám melyek a köl­csön kondícióinak alap­jai? Nagyon fontos leszögezni, hogy jelentős különbségek vannak az általunk nyújtott hi­telek, illetve a kereskedelmi bankok kölcsönei között. Mi hosszú időre kínáljuk a hitelt, átlagosan 15 évre. Olyan valu­tában egyébként, amelyet a hi­telfelvevő választ ki. Ugyan­csak jóval hosszabb a türelmi idő, nálunk - projekttől függő­en - 2-5 évig nem kell a tőkét törleszteni. Ugyanakkor a ka­matlábak is alacsonyabbak: forrásunkat ugyanis a nemzet­közi piacok jelentik, s miután top-AAA hitelfelvevőnek szá­mítunk, ezért a legeslegjobb feltételekkel vehetünk fel hite­leket. Ehhez egy olyan kamat­rést teszünk, amely fedezi saját költségeinket. Ám ez ala­csony, hiszen évi 20 milliárd ECU-kihelyezéssel szemben 850 fős apparátus áll. Ezért van az, hogy csak 0,15 százalé­kot teszünk rá. Ez filozófiánk lényege is egyébként: a hitel­­felvételnél az erősekre kell tá­maszkodni, s a hitelt a kevésbé fejletteknek kell adni. Egy pél­dával illusztrálva mindezt: ha ma 15 évre nyújtanánk hitelt német márkában, akkor annak kamata 7,95 százalékos lenne. *.-----------“¡ ’ 1 "■---------------­ • II. Vadász Zsuzsa Terence Brown: elsősorban infrastrukturális beruhá­zásokat támogatunk fotósmüllerjjdu GAZDASÁG 'fyyyyyfyfyfyyyyyyyfyfyyyyyfyyyfftyyyyfyffyyyyfyyyr ! JÓ CÉLRA, BIZTOS KEZEKBE­­­s helyezhetik pénzüket az Inter-Európa Bank » a / \\ ‡ ======= · ► ` ► › ► ‹ ► › ! Közel másfél évtizede hatékonyan és nyereségesen működünk. Részvényeinket a­­ * hazai bankok közül elsőként vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Cégek, kis-és * ► nagybefektetők, valamint magánszemélyek egyaránt megtiszteltek a bizalmukkal. ‚ ► Önt is várjuk. ¦ ► Teljeskörű banki szolgáltatásainkat az Ön igényeihez igazítjuk. › ; ■llllllHIHIHHiaHHHIimnB : ► Lekötési idő gazdálkodó szervezet magánszemélyek**­­ ► 1 HÉT* évi 15,5 % 16,5 % ‚ ► 2 hét* évi 17,5 % 18,5 % ‚ ► 1 HÓNAP évi 20 % 21 % ‚­­ 3 hónap évi 21 % 22 % ‚ * 6 hónap évi 22 % 23 % ‚ ► 9 hónap évi 22,5 % 23 % ‚ ► 12 hónap évi 22,5 % 23 % ‚ * 25 millió forint felett egyedi megállapodás­­ ► * 1 és 2 hétre a minimálisan leköthető összeg 1.000.000,- Ft. ‚ ► ** A magánszemélyek által minimálisan leköthető összeg minden futamidőre 500.000,- Ft. | | Speciális ajánlatok az összeg nagyságától függően!­­ ► › ► › ► › ► › | Inter-Európa Bank Rt. : | A HAGYOMÁNY KÖTELEZ ! ► › Budapest, V. Szabadság tér 15. ©269 1855, 269 1672 /ax: 269 2526 › ► Budapest, II. Pasaréti út 96. ' © 202 6588 /ax: 202 2690 * * Békéscsaba, Szt. István tér 5. Lem © (66) 453 264 /ax: (66) 453 316 * ► Debrecen, Piac u.32. © (52) 347 820 /ax: (52) 347 433 * ► Nyíregyháza, Mártírok tere 9. © (42) 310 134 /ax: (42) 313 118 * * Pécs, Ferencesek utcája 52. © (72) 415 344 /ax: (72) 415 038 *­­ Szeged, Széchenyi tér 2, © (62) 325 311 /ax: (62) 311 598 ] ► Szombathely, Hollán E. u.1, © (94) 330 888 /ax: (94) 330 850 ] [ Veszprém, Kossuth L, u. 6, © (88) 426 044 /ax: (88) 426 299 ] M a meg Budapesten tárgyal az IMF Mh*lníormácló__________ A tervek szerint ma ér véget a Nemzetközi Valutaalap szak­értői küldöttségének egy hete kezdődött budapesti tár­gyalássorozata. A delegáció, amelyet Desmond Lachman, az IMF európai osztályának tanácsosa vezet, egy újabb magyar-IMF hitelmegállapo­dás előkészítésének kereté­ben érkezett a magyar fővá­rosba. Nem először tárgyaltak a kér­désről felelős magyar veze­tőkkel és szakemberekkel - az új kormány megalakulása óta ugyanis mind Budapesten, mind pedig Madridban (az IMF-Világbank-csoport ok­tóber eleji éves közgyűlése nyújtotta lehetőséget kihasz­nálva) már folytak egyezteté­sek, Békesi László pénzügy­­miniszter vezetésével. A spa­nyol fővárosban közeledtek is némileg az álláspontok, ám a mostani budapesti egyezteté­sen kiderült, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénz­ügyi szervezet nem kíván há­roméves kibővített hitelmeg­állapodást kötni hazánkkal, a maximum ameddig elmegy, az egy újabb készenléti hitel. Bi­zonnyal közrejátszik ebben részben az, hogy a közeledé­sek dacára még mindig jelen­tős eltérések vannak a jövő évi költségvetés sarokszámait illetően. Az IMF például leg­feljebb 2 milliárd dolláros fo­lyó fizetésimérleg-hiányt tart elképzelhetőnek 1995-ben, s azt, hogy a költségvetés defi­citje maximum a GDP 5 szá­zaléka legyen. Békesiék ez utóbbit 6-7 százalékban kép­zelik el, s habár nem számhá­ború folyik, a mögöttes folya­matok is sokat nyomnak a lat­ban. Kérdés, sikerül-e azok­ban is dűlőre jutni. A valuta­alap például sürgetőnek neve­zi a társadalombiztosítás re­formját és a közalkalmazotti bérek visszafogását is. Egy másik tényező, ami óvatosságra inti az IMF-et, az lehet, hogy az elmúlt két há­roméves hitelmegállapodás­ban vállaltakat nem tudtuk tartani, s az azt követő készen­léti hitelből is csak az első rész­letet hívhattuk le. Ennek té­nyét egyébként megerősítette - lapunk kérdésére - Michel Camdessus, az IMF vezérigaz­gatója is, aki csütörtök-pénte­ken tett villámlátogatást Buda­pesten. Sajtóértekezletén el­mondta azt is, hogy további egyeztetések várhatóak a kö­zeljövőben. Minden bizonnyal azonban ezeken már nem Des­mond Lachman vesz részt. Őt ugyanis - információink sze­rint - magasabb pozícióba he­lyezték az IMF-en belül. • N. V. Zs. H­úsipar-mentő sertésimport? MH-információ___________ Lakos László földművelés­­ügyi miniszter még nem írta alá az újabb sertéshús-import­ról szóló rendeletet, a témát várhatóan a mai vezetői érte­kezleten is megvitatják. Az agrárrendtartási tárcaközi bi­zottság múlt csütörtöki ülésén támogatta az importot. A miniszteri kézjegy hiá­­ nyának értesüléseink szerint az az oka, hogy a tárcaközi bi­zottság nem a szaktárca négyezer, hanemt­ a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) hatezer tonnás behozatali ja­vaslatát támogatta. Legutóbb szeptemberben jelent meg pályázat négyezer tonna csontos sertéshús beho­zatalára (MH szeptember 1.). Az importengedély október 15-éig szólt, mivel a szakértők úgy látták, addigra elmúlik az az átmeneti hiány, ami a turis­taszezon kedvező horvát és szlovén exportlehetőségeiből és a nyári aszályos időszak alatti gyenge súlygyarapodás­ból adódott. Bár a szaktárca il­letékesei szerint október köze­péig nem jött be az országba mind a négyezer tonna, a VHT még a pályázati kiírás lejárta előtt újabb - ezúttal hatezer tonnára szóló - importjavasla­tot tett, a belföldi alapanyag­­hiányra hivatkozva. A jelentős kapacitásfeleslegekkel küzdő húsipar csak a külföldről be­szerzett sertéshús segítségével adhat munkát dolgozóinak, il­letve őrizheti meg exportpia­cait - áll az indoklásban. A szakértők szerint im­porthús beszerzési ára nem alacsonyabb a belföldi árnál, a behozott mennyiség csupán a húsipar számára az utóbbi időszakban még kedvezőbbé vált exportpiaci lehetőségek kihasználását tenné lehetővé. Információink szerint a terve­zet tartalmazza azt is, hogy a pályázóknak - csakúgy, mint a legutóbbi importnál - ton­nánként 15 ezer forintos letéti díjat kell fizetniük. • K. B. Z. BB: pivatizáció alaptőke-emeléssel MH-információ___________ Értesüléseink szerint befeje­ződtek a tárgyalások az ÁVÜ és a Balatonboglári Borgaz­daság privatizációjára a leg­jobb ajánlatot benyújtó Hun­­garovin Rt. között. A Hunga­­rovin 922,5 millió forintos alaptőke-emelést hajtott vég­re, s további 200 millió forin­tos fejlesztést is vállalt. Amint arról korábban már beszámoltunk, az ÁVÜ it leg­utóbbi határozatában felhatal­mazta az ÁVÜ-t, hogy a Hun­­garovin Rt.-t megkeresve le­hetőséget kell adni számára, hogy tőkeemeléssel szerezhes­se meg a BB Rt. tulajdonré­szének 51 százalékát. Ezt a ké­rést a cég teljesítette. A Hun­­garovin azt is vállalta a szerző­désben, hogy a BB márkane­vet megőrzi, a BB Rt. körül tömörülő mintegy 4 ezer fős termelői kört megtartja és nem szedi szét különböző üzemegy­ségekre a borgazdaságot. Ban­ki körökből származó infor­mációink szerint az alaptőke­emeléses privatizáció kétség­kívül kiváltja a BB középtávú hiteleit, elősegíti a cég likvidi­tási gondjainak, valamint szál­lítási tartozásainak a megoldá­sát, de az igazi megoldás a fo­lyamatos tartós tőkebefektetés lehet. Ez összhangban van az ÁVÜ új privatizációs straté­giájával is. A megkötendő szerződésről folytatandó tár­gyalások az ÁVÜ-ben jövő hé­ten kezdődnek. •P. S. Román-dél-koreai kisautók MH-Bukarest___________ Már a jövő év végén legör­dülnek a futószalagról az első román-dél-koreai együttmű­ködéssel készült kisautók. A hét végén ugyanis bejegyzik a két ország autógyártóinak vegyestársaságát, a RO­­DAE-t. A megállapodás értelmé­ben a szöuli partner igen am­biciózus programot valósít meg a román féllel, s a Dae­woo Motor Industries kezdet­ben összesen 156 millió dol­lárt ruház be a vállalkozásba, amivel a részvények 51 száza­lékát szerzi meg. A Daewoo és a román Ölt­ért gyár, amely eddig a francia Citroennel működött együtt, kezdetben évi százezer sze­mélygépkocsi gyártását terve­zi, majd rövidesen megkétsze­rezi a termelést, amelyben a román fél eleinte csak az összeszerelést végzi. Az első esztendőkben a beruházások összege meghaladja a 900 mil­lió dollárt, s az alkalmazottak száma 6500-ra emelkedik. • B. T. Magyar Hírlap 11 HÍRSOROK Postabank: 4 százalékos kamatemelés (MH) A Postabank ez év november elsejétől 4 százalékkal eme­li valamennyi lakossági értékpapírjának (Postabank-jegy, Pos­­tatakarék-levél, Postatakarékjegy), a Takarékszelvény II. konstrukciójának, valamint a lakossági folyószámlán lekötött betéteknek a kamatait, így a 3 hónapos Postabank-jegy kamata 19 százalékra, a 6 hónapos lekötésű 20 százalékra, a 9 hónapos lekötésű 22 százalékra, a 12 hónaposé 24 százalékra nő. A 12 hónapos futamidejű Postatakarékjegy kamata szintén 24 száza­lékra módosul. Hasonló arányban változik a Postabank saját fiókhálózatában váltható Postatakaréklevél alapkamata, vala­mint a lakossági bankszámlán lekötött betétek után fizetendő kamat is. A postabanki fiókokban vehető takarékszelvény II. konstrukció kamata 3 hónapos futamidő esetén 20 százalékra, 6 hónap esetén 21 százalékra, 9 hónap esetén 22 százalékra, 12 hónapos futamidő esetén pedig 23 százalékra emelkedik. Veszekedős riasztó (MH) A feltalálók szerint világújdonságnak számít az üzenet­rögzítős kaputelefon-rendszer, mely egyben lakásriasztóként is funkcionál. A Phone-X Electronic Rt. szabadalmának megva­lósításában tucatnyi magyar cég vesz részt, s a készülék hasz­nossága mellett forgalmazóik a hazai munkahelyteremtés je­lentőségét emelik még ki. A készülékkel lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a háziak nincsenek otthon, számukra üzene­tet lehessen hagyni. Emellett a rendszer úgynevezett jelenlét­szimulátorként is működik, ajtófeszegetésre, csöngetésre auto­matikusan bekapcsol, s előre felvett programot, beszélgetést, zenét, esetleg veszekedést játszik le, azt a képzetet keltve, hogy a lakásban otthon tartózkodnak. A bt. vezetői szerint a készü­lék 15 ezer forintos áron lesz kapható. Még nincs fűszerpaprika-terméktanács (MH) Az agrárpiaci rendtartás szabályai szerint, miniszteri el­ismeréssel, hivatalosan működő fűszerpaprika-terméktanács még nem alakult - nyilatkozta munkatársunknak Tarján Ba­lázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke. Elmondta: rövidesen a MÉM értesítőben megjelenik, hogy milyen terméktanács ala­kul. A jelenleg érvényes törvény szerint, ezt követően harminc nap áll a minisztérium, illetve a hivatal rendelkezésére, hogy a terméktanácsot elfogadja. Terméktanáccsá való minősítési ké­relemmel idén februárban már jelentkezett a hivatalnál a Fű­szerpaprika-terméktanács Egyesület, mely 90 százalékban tö­möríti a hazai fűszerpaprikával foglalkozó piaci szereplőket. Gyorsítják a földkiadást (MH) A kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvénymódosítást sürgősséggel terjeszti az Országgyűlés elé. A mezőgazdasági szövetkezetek közös használatában álló földterületekből a részarány-tulajdonosoknak mintegy 2 millió 600 ezer hektár földet különítettek el. A részarány-tulajdono­sok által megválasztott földkiadó bizottságoknak kell teljesíte­niük a benyújtott 1 millió 285 ezer darab földkiadási kérelmet. Ám a földkiadó bizottságok az eddig benyújtott kérelmeknek 40 százalékát, 514424 darabot bírálták el jogerősen. A földki­adó bizottságok közül eddig 29 fejezte be úgy tevékenységét, hogy ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon elő­készített és lezárt anyagot adott át a földhivatalnak. VILÁGPIAC Kétdolláros olajár-emelkedés? (Reuter) Jövő év végéig 2 dollárral fog emelkedni az olaj árfo­lyama - közölte Abdulmohsem al-Mudej, a kuvaiti olajminisz­ter. Az okok között említette az ipari országok gazdaságában bekövetkezett javulást, illetve a téli időszakban az olaj iránt növekvő keresletet. Kuvait, amely tagja az OPEC-nek jelenleg hordónként 16 dollár körüli áron értékesíti a nyersanyagot. Ez az ár 5 dollárral elmarad a szervezet által célként kitűzött 21 dollártól. Egyes jelentések szerint Kuvait jelenleg napi 2 millió hordó olajat termel. Szlovákia: ellenőrzik a privatizációt (Reuter) Szlovákia lakosságának döntő része - pontos eredmé­nyek még csak ma várhatóak - igennel szavazott arra a referen­dumra, amely a privatizációban felhasznált vagyon eredetének vizsgálatát tűzte ki célul. A népszavazást a baloldali radikális Szlovák Munkásszövetség erőszakolta ki a Meciar-féle De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a volt kommunisták egy részének támogatásával. Véleményük szerint ugyanis egyesek szervezett bűnözésből származó pénzt használtak fel állami va­gyon vásárlására. Oroszország: optimista tervezés (Reuter) Oroszország az infláció drasztikus visszaszorítását tűzte ki célul. Az 1995. évi költségvetési terv szerint - amelyet még a parlamentnek jóvá kell hagynia - havonta 1 százalék len­ne az infláció mértéke. (Ez év szeptemberében 7,7 százalék volt az infláció, szemben az augusztusi 4,5 százalékkal, míg ok­tóber 11-15. között 6 százalékos emelkedés következett be.) A deficit a GDP (hazai össztermék) 8,3 százalékát tenné ki, s mindezt nem inflációgerjesztő eszközökkel - állampapír-kibo­csátás, nemzetközi támogatás - kívánják finanszírozni. Alexan­der Shokhin miniszterelnök-helyettes szerint 1995. a stabilitás éve lesz, s 1996-ban már külföldi hitelek nélkül kívánnak gaz­dálkodni. A szakemberek egy része kevésbé optimista: úgy vé­lik, a fájdalmas lépések az infláció leszorítása érdekében egyes vállalatokat a falhoz állíthatnak. Berlin: nemzetközi autókiállítás (MH) Szombaton nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a berlini nemzetközi autókiállítás (AAA ’94). Összesen 217 né­met és 35 külföldi kiállító mutatja be aktuális típusválasztékát, a legújabb modelleket. Az NSZK-n kívül Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország, Ausztria, Liechtenstein, Svájc, Svédor­szág, Csehország, a Független Államok Közössége, az USA, Japán és Dél-Korea képviselteti magát az október 22. és 30. kö­zött megrendezésre kerülő AAA '94-en. A vásárváros szerve­zői szerint több százezres érdeklődő fogja felkeresni a Funk­­turm tövében a 68 ezer négyzetméteres autószalont. Maximált élelmiszerárak Romániában (MH) Romániában ismét lesznek maximált árak. A kormány hét végi ülésén döntött a stratégiainak minősített alapvető élel­miszertermékek felső árszintjének korlátozásáról, jóllehet er­ről kiadott közleményében leszögezte, nem kíván beavatkozni az árak alakulásába, csak a megállapítás mechanizmusát szabá­lyozza. Elsősorban a hús, tej, a tojás, a cukor és az étolaj áráról van szó, amely az utóbbi évek során több mint százszorosan drágult. A termelők az eddigitől eltérően a jövőben nem a nagykereskedelmi, hanem a kiskereskedelmi árakat és a for­galmazási díjszabásokat tárgyalják meg az értékesítőkkel, s az így megszabott árak a továbbiakban nem módosulhatnak. Az állam ugyanakkor a költségvetésből pénzügyi támogatást nyújt a termelőknek: a sertéshús élősúlyban számított kilójánál 650, a baromfinál 700 lejes (mintegy 40-43 forint) értékben. Az új korlátozás egyelőre 180 napig lesz érvényben, közölte a kor­mány, megszegői pedig szigorú, akár egymillió lejig terjedő büntetésben részesülnek.

Next