Magyar Hírlap, 1994. november (27. évfolyam, 256-268. szám)

1994-11-10 / 264. szám

8 Magyar Hírlap Ha törik az olajvezeték - A Barátság ötször repedt A szárazföldek és a folyók sincsenek biztonságban Az ’50-es évek végétől - mi­után az egyiptomi-izraeli há­ború során hajók elsüllyeszté­sével lehetetlenné tették a Szuezi csatornán való áthala­dást - kezdődött meg Japán­ban az óriás tankhajók építé­se. A távol-keleti szigetország Afrika megkerülésével - a nagy távolság miatt a tanke­rek méretének megtöbbszö­rözésével - tudta csak elfo­gadható áron kőolajimportját kikötőibe eljuttatni. A tengeri monstrumok bal­esetei az elmúlt évtizedekben többször veszélyeztették a tengerek és a partvidék élővi­lágát. Az első igazán súlyos katasztrófa 1967-ben történt a brit partoknál, a léket kapott hajóból 117 ezer tonna nyers­olaj folyt a tengerbe. Az utol­só nagy szerencsétlenség két éve Skócia partjainál követ­kezett be. A tengeri katasztrófák szinte minden esetben rendkí­vül súlyos környezeti károk­kal járnak. Egyhordónyi nyersolaj közel egy négyzetki­lométernyi nyugalmi vízfelü­letet képes összefüggő kártyá­val bevonni - ismertette az olajszennyezések következ­ményeit Pásztó Péter címze­tes egyetemi docens, a Kör­nyezetgazdálkodási Intézet főtanácsadója. Az élővilág pusztulását az okozza, hogy a víz felszínén úszó olajréteg nem engedi át az oxigént. A balesetek negatív hatását nö­veli, hogy az olaj mintegy 5 százaléka oldódik vízben. Mi­vel szaga és íze egymilliószo­ros hígításban is érezhető, a szerencsétlenség körzetében hosszú ideig fogyaszthatatlan­­ná válnak a halak és a vízi­szárnyasok. A természetes öntisztulás véd ugyan a szennyeződés ellen. De ez ke­vés. A mentőalakulatok a szennyező anyagok eltávolítá­sával, oxigénadagolással, em­berre ártalmatlan olajfaló baktériumokkal segíthetik az élővilág megóvását. Súlyos környezeti kárt okozhat a helytelen tárolás. Közép-Kelet-Európában a szovjet csapatok kivonulását követően a tartályok szivár­gásától elszennyezett terüle­teket kármentesíteni kell. A háborúk is környezeti tragé­diákat okoznak. Irak kuvaiti megszállásakor a sivatagot sem kímélte a kiömlő égő olaj. A hajókatasztrófákon kí­vül olajvezeték-hiba miatt keletkezik leggyakrabban sú­lyos kár. Magyarországon már öt alkalommal tört el a Barát­ság vezeték. A fél kilométe­renként beépített automata tolózárak nálunk minden esetben megakadályozták, hogy nagy mennyiségű olaj ömöljön ki. Oroszországban ellenben, ahol nem épült ki megfelelő biztonsági rend­szer, ráadásul a szélsőséges időjárás és az emberi gondat­lanság is fokozott veszéllel fe­nyeget, gyakran több ezer tonnányi olaj ömlik ki anél­kül, hogy megtennék a leg­szükségesebb védőintézkedé­seket. Évente 50 millió tonná­ra becsülik Oroszországban a vezetéktörés következtében elfolyó kőolaj mennyiségét. Míg tengerből és édesvi­zekből alig pár hónap alatt el­tüntethető az olaj (az alaszkai Valdesben és környékén pél­dául már nem vehetők észre az 5 évvel ezelőtti katasztrófa nyomai), a talajba került szennyezés eltüntetéséhez évek kellenek. A szibériai szennyezés kö­vetkezményei ma még felmér­hetetlenek. Máig nincsenek pontos adatok az uszinszki katasztrófa mértékéről, és ar­ról sem, hogy a folyók révén mekkora körzetben károso­dott a természet. • Szilágyi A. János Pecsora szibériai folyó közelében, Uszinszknál történt hatalmas olajszennyeződésre hívta fel október végén a figyelmet a Greenpeace. Olajvezeték-hiba miatt következett be a baj. Hasonló katasztrófákat leggyakrabban óriás tankhajók okoznak. Baleseteik a tengereket fenyegetik, de - mint most Oroszországban tapasztalhattuk - a szárazföldek, folyók, tavak sincsenek biztonságban. Olajhalászat a szibériai Pecsora folyón fotó: mti - epa Külföldi díszdoktorokat avattak Budapesten Szájüregi rák és fájdalom Két díszdoktor munkásságát mutatjuk be, akik a múlt hé­ten nyerték el a megtisztelő kitüntetést a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen. Dr. Isaac van der Waal, az amszterdami fogorvosi egye­tem dékánja tudományos hír­nevet egyebek között a száj­üregi rák kutatásával szerzett. A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva elmondta, tudomá­sa van róla, hogy Magyaror­szágon a daganatos megbete­gedések hét­­ százaléka száj­üregi rák. A nemzetközi sta­tisztikában ezzel „előkelő he­lyet” foglal el Magyarország. Míg korábban elsősorban az 55-65 évesek betegsége volt a szájüregi rák, manap­ság már a 40-es korosztály kö­rében sem ritka. A legtöbb szájüregi daganat az erős do­hányosokat és az iszákosokat éri utol. Ugyanakkor Indiá­ban, ahol a bagó és a bételdió rágásának nagy hagyományai vannak, a rákos megbetege­dések 45 százaléka szájüregi daganat. A betegség kialakulását többéves periódus előzi meg, ha időben felismerik, a kóros folyamat megállítható. Pél­dául akkor, ha a száj nyálka­hártyáján jelentkező fehér folttal - leukoplákiával - or­voshoz fordul a beteg. Ha el­hanyagolják, a száj nyálka­hártyájában a hám megvas­tagszik, s alatta idővel rossz­indulatú elváltozások kelet­kezhetnek. A leukoplákia kialakulásá­ban - a holland professzor munkásságának köszönhe­tően is - újabban szerepet tu­lajdonítanak az emberre ve­szélyes, egyenetlen felszínű növedéknek, a humán papil­loma vírusnak. Ez valamennyi nyálkahártyán, így a bőrön, a szájban, a nőgyógyászati terü­leteken is előfordulhat. A professzor elsősorban a rákmegelőzéssel foglalkozik, vagyis azzal, hogy a rizikócso­portba tartozók közül egye­seknél miért, másoknál pedig miért nem fejlődik ki a száj­üregi daganat. Keresi a magyarázatát an­nak, hogy, mely klinikai típus­nál milyen szerepet játszik a papilloma vírus. Feltérképezi, hogy a szájüregi rák kialaku­lásánál a szakembereknek melyik kockázati csoportra kell különösen figyelniük. A professzoréhoz hasonló kuta­tást sok laboratóriumban folytatnak, ám a tapasztalatok összehasonlítása nehézkes: nemcsak eltérő terminológiá­val dolgoznak a kutatók, ha­nem más-más területről szár­maznak a vizsgálatban szerep­lők is, akik más-más geneti­kai kódot hordoznak. A tudósok különböző kon­ferenciákon, munkaértekezle­ten próbálják egységesíteni a nomenklatúrát, a szövettani fogalmakat és a kezelési mód­szereket. A kutatók immár egyetértenek abban, hogy a szájüregi rák kialakulásában a genetikai tényezők játszanak kisebb szerepet, s fontosab­bak a külső körülmények. Persze nemdohányzók és absztinensek körében is elő­fordul szájüregi rák, aminek azonban a tudósok nem talál­ták meg az okát. A másik dísz­doktor, Sergio Ferr, a bolo­gnai egyetem gyógyszerészeti karának dékánja és farmako­lógiai intézetének igazgatója a központi idegrendszer farma­kológiáját, s ezen belül is első­sorban a fájdalomcsillapítás­sal kapcsolatos problémákat kutatja, a fájdalomérzést szer­vező és kontrolláló agyi me­chanizmusokat igyekszik meghatározni. A tudósok jól ismerik az akut fájdalom agyi mechaniz­musait, ugyanakkor a króni­kus fájdalom idegélettani fo­lyamatai, így a gyógyszeres befolyásolás lehetőségei máig tisztázatlanok. A pro­fesszor kutatásai arra irá­nyulnak, hogy az újonnan fel­ismert agyi peptideknek­­ kis molekulájú, rövid lánco­­latú aminosavaknak - a kró­nikus fájdalomérzés fenntar­tásában mi a feladatuk. Mun­katársaival olyan módszere­ket dolgozott ki, amelyekkel a közelmúltban megismert idegélettani anyagok hatá­sát próbálja meggátolni. Amennyiben ez sikerül, a krónikus fájdalomnak is ele­jét lehet majd venni. • Krasznai Éva Miért nem alakul ki az egyik rizikócsoportban száj­rák, s miért a másikban - erre keresi a magyarázatot a SOTE egyik új díszdoktora, a másik a fájdalomcsillapítással kapcsolatos problémákat kutatja. MH-információ___________ Tavasz van az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy - mint az 1985-ös első jelzés óta minden évben - a déli pólus fölött megjelenik az ózonlyuk. Az idén rosszabb a helyzet, mint valaha: a Meteorológia Világ­­szervezet jelentése szerint a magaslégköri ózon koncentrá­ciója ez évben rekordértékkel, mintegy 70 százalékkal csök­kent. Bár a „lyuk” kisebb a mérsékelt égövön, az ózonré­teg az egész Földön fokozato­san vékonyodik. Emiatt egyre több káros ultraibolya (UV) sugár éri el a földfelszínt. Az ózon fogyását elsősor­ban azok a mesterséges kemi­káliák, főleg halogénezett szénhidrogének (CFC) okoz­zák, melyeket hűtőfolyadék­ként, valamint tűzoltó készülé­kekben és műanyag hab előál­lítására használnak. Az 1987- es montreali jegyzőkönyv ha­tására a fejlett országok foko­zatosan megszüntették ezek gyártását. (Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott.) Az ENSZ prognózisa szerint ha a nemzetközi együttműkö­dés kiszélesedik, akkor a ma­gaslégköri ózon koncentrá­ciója a jövő évezred közepére normális szintjére állhat vissza. Néhány éve még elképzel­hetetlennek tűnt, hogy a vegyi­gyárak önként mondjanak majd le az ózongyilkos gázok gyártásáról. A vegyészek azonban kíméletesebb pót­anyagokat találtak, amik HCFC-t (hidro-kloro-fluoro­­karbon) és HFC-t (hidro-fluo­­ro-karbon) tartalmaznak. Reklámtevékenységükben a gyárak pár éve még az új, kör­nyezetbarát áru eladási eszkö­zének tekintették a montreali egyezséget. A hangos retorika azonban hamarosan csende­sebb lett. Kiderült ugyanis, hogy a HFC nem támadja meg az ózonpajzsot, de a HCFC igen, bár közel sem olyan mér­tékben, mint CFC. A HCFC ráadásul potenciális üvegház­­gáz, azaz csapdába ejti a nap hősugarait, növelve a globális felmelegedés esélyét. Ez leg­alább olyan baljóslatú, mint az ózonszint csökkenése. A probléma orvoslására a környezetvédők más gyógyírt javasolnak. Például szerintük elérkezett az idő, hogy az ipar visszatérjen olyan szénhidro­gének hasznosítására, mint például a propán és a bután. A CFC-kor előtt, a ’30-as évek­ben ugyanis széles körben hasznosították ezeket a gázo­kat a hűtőiparban. Napjaink­ban a német kereskedelmi for­galom felét már a propán­vagy butángázzal működő hű­tőszekrények teszik ki. A Greenpeace adatai sze­rint a németországi szemétte­lepeken mintegy 120 ezer ton­na CFC található, ami csak ar­ra vár, hogy kiszivárogjon a roncsok közül. A tetemes mennyiség ráadásul évről évre 10 ezer tonnával bővül. A kör­nyezetvédők úgy gondolják, hogy a veszély nagymérték­ben csökkenthető, ha a feles­legessé vált CFC gázokat is­mét visszatöltenék új hűtőgé­pekbe. • K.R. Táguló ózonlyuk TUDOMÁNY 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK A HÉT HÍRE - A HÉT KOMMENTÁRJA Kétszáz kilométer széles sötétség a déli féltekén Öt év múlva Magyarországon is tanúi leszünk 1994. november 3-án a Hold 17 percen át eltakarta a Napot a déli féltekén. A napfogyat­kozás körülbelül 200 kilomé­ter széles sávban volt megfi­gyelhető a chilei-bolíviai ha­tártól Paraguayon, Brazília déli részén, Argentína északi részén és az Atlanti-óceánon Afrika déli csücskéig. Maga a teljes napfogyatkozás három percig tartott egy-egy helyen. A következő napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én lesz majd Európában. A nem mindennapos termé­szeti jelenségek akkor is fel­keltik az ember érdeklődését, ha a kiváltó ok már ismert, vagyis a látványhoz nem fűző­dik rejtély. Ilyen a szivárvány, a délibáb vagy a sarki fény. A napfogyatkozás azonban annyiban más, hogy nemcsak csodálatos, hanem félelmetes is, noha az előidéző fizikai okok teljesen egyszerűek. Adva van három égitest: a Föld, a Hold és a Nap. A Föld a Holddal együtt kering a Nap körül, a Hold pedig a Föld kö­rül. A pályasíkok különböző­sége miatt azonban a három égitest ritkán kerül pontosan egy egyenesbe, így aztán nap­­fogyatkozást sem láthatunk minden hónapban. A Nap, a Hold és a Föld méreteiből és pályáik adatai­ból következik, hogy évente legalább két, de legfeljebb hét fogyatkozás jön létre a földi szemlélő számára. Egy évezredben átlagosan 2375 napfogyatkozás van, me­lyek közül 659 a teljes napfo­gyatkozások száma, a többi részleges, gyűrűs vagy gyűrűs teljes. A gyűrűs napfogyatko­zásoknak az a „titka”, hogy szerencsés véletlen folytán a Nap és a Hold látszó átmérője csaknem egyforma. A Nap és a Föld közötti távolság, vala­mint a Föld-Hold távolság azonban egyaránt enyhén vál­tozik, mert a keringés nem körpályán zajlik, hanem ellip­szis mentén, ezért a fogyatko­zás időpontjában a holdko­rong látszó átmérője kisebb is, meg nagyobb is lehet a napko­rongénál. Ha kisebb, akkor nem tudja egészen eltakarni a Napot, ilyenkor következik be a gyűrűs napfogyatkozás: a Hold sötét sziluettje körül a napkorong külső, gyűrű alakú része ragyog. Akármilyen nehezen is hi­hető, már évezredekkel ez­előtt felismerték, hogy a fo­gyatkozások sorrendje majd­nem pontosan 18 évenként megismétlődik. A fogyatko­zások bekövetkeztének idő­pontját igen pontosan ki lehet számítani előre. A napfogyatkozások a Földnek csak egész kis felüle­téről láthatók. A Föld tengely körüli forgása miatt a teljes napfogyatkozás csak néhány percig élvezhető azon a he­lyen, ahová a Hold árnyék­kúpjának közepe esik. A tota­litást körülvevő néhány ezer kilométeres tartományban a fogyatkozás részlegesnek tű­nik. Ezért egy ország lakóinak igen ritka jelenség a teljes napfogyatkozás. E hó harma­­dikán Dél-Amerika néhány országán haladt át a teljes napfogyatkozást előidéző ár­nyékkúp. Előfordul, hogy a helyi hírügynökségek úgy ha­rangozzák be az eseményt, hogy az az utolsó ebben az év­században, és elfelejtik hozzá­tenni, hogy ez a megállapítás csak arra a földrajzi helyre vo­natkozik. Magyarország jelenlegi te­rületéről legutóbb 1540-ben lehetett teljes napfogyatko­zást megfigyelni. A követke­ző ilyen eseményre azonban már nem sokat kell várni, mert az előrejelzés szerint 1999. augusztus 11-én lehe­tünk tanúi. A totalitás kb. 100 kilométer széles sávja a Bala­ton ÉK-i végét Szegeddel összekötő vonal mentén fog húzódni, tehát Budapestet éppen elkerüli. Az a tény, hogy ez a fo­gyatkozás dél körül, tehát a legmagasabb napálláskor kö­vetkezik majd be, különlege­sen érdekessé teszi az ese­ményt. A fényes nappalt szin­te szürkület nélkül követő né­hány perces sötétség teljes­séggel szokatlan élmény, hi­szen jó, ha életében egyszer lát ilyet az ember. A sötétség mégsem az éjszakára emlé­keztet, hiszen körös­ körben derengő fényben látszik a lá­tóhatár. Különleges fény- és árnyékhatások jelentkeznek, és az egész csupán pár percig tart. A napfogyatkozás ma is fé­lelmetes, baljóslatú jelenség. Évszázadokkal korábban há­borúk előjelének vélték, pe­dig a háború (már akkor is) gyakrabban következett be, mint a teljes napfogyatkozás. Érdemes megfigyelni a háziál­latok viselkedését is: nyugta­lanná válnak, biológiai ritmu­suk megzavarodik amiatt, hogy az éjszaka után fél nap­pal ismét „éjjel” lesz. A látvány érdekességét fo­kozza, hogy amikor a holdko­rong eltakarja a Napot, hirte­len megfigyelhetővé válik a Nap légkörének külső része, az úgynevezett napkorona. A csillagászoknak hosszú időn keresztül a teljes napfogyat­kozások nyújtották az egye­düli lehetőséget a napkorona tanulmányozására. Néhány évtized óta azonban a koro­­nográf nevű műszer segítségé­vel mesterségesen ki lehet ta­karni a napkorongot, így a Nap légkörét immár tetszés szerint lehet tanulmányozni. Szakmai szempontból tehát a napfogyatkozások jelentősé­ge csökkent, de a páratlan lát­vány sok millió ember egész életére szóló csillagászati él­ménye. • Szabados László MTI GRAFIKA (Fotás: Donald H. Menzel, CSIlLAGÁSZAT) Pályázati felhívás a Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Rt (6724 Szeged, Bakay Nándor utca 48.) tulajdonában lévő üzletrészek/részvények értékesítésére A társaságok adatai: 2. Hód-Trans Kft alaptőke: 105 120 E Ft Hódmezővásárhely I. Nemzetközi fuvarozási tevékenységgel foglalkozó cégek értékesítésre kerülő üzletrész: 101 900 E Ft* a társaság fő tevékenysége:­­ 6026,5029 1. Tisza Volán ITF Rt. alaptőke: 67 300 E Ft éves árbevétele: 88 000 E Ft Szeged járműállomány nagysága: 16 db értékesítésre kerülő részvénymennyiség tevékenységi engedélyek száma: 5 db törzsrészvény: 24 900 E Ft elsőbbségi részvény: 8 300 E Ft 3. Uniosped Kft. alaptőke: 114 320 E Ft a társaság fő tevékenysége: 6026,6331 Csongrád éves árbevétele: 562 105 E Ft értékesítésre kerülő üzletrész: 112 410 E Ft* járműállomány nagysága: 45 db kamion a társaság fő tevékenysége: 6026,5029 tevékenységi engedélyek száma: 47 db éves árbevétele: 161 060 E Ft járműállomány nagysága: 42 db tevékenységi engedélyek száma: 21 db II. Egyéb cégek Társaság neve, Alaptőke Tulajdoni Értékesítésre A társaság székhelye (E Ft) hányad tervezett árbevétele fő tevékenység (%) vagyonrész (E Ft) TEÁOR-száma _________________________________________________________________(EFt)________________________________ Tisza Volsped Kft., Szeged 39 500 98,23 38 800** 239500 6026 6331 Start Kft., Kistelek 26 900 97,2­1 26 150* 48 962 6026 5029 Tisza Volán Taxi Kft., Szeged 2,150 95,35 970 2 400 6025 Maros-Sped Kft., Makó 37 800 99,74 37 700* 74219 6026 5029 Volánsport Kft., Szeged 32 100 49,88 16010 40350 7111 Direkt Rt., Szentes 35 390 99,31 35 145* 105650 5010 5029 * Vételi ajánlat kisebb vagyonrészre is adható, de annak legkisebb összege az alaptőke 51%-a. ** Vételi ajánlat kisebb vagyonrészre is adható, de annak legkisebb összege az alaptőke 25%-a. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó adatait, — a megvásárolni kívánt üzletrész/részvény névértékét, — a vételárat, — a vételi konstrukciót (egyösszegű, részletvétel, lízing), — a fizetési feltételeket és garanciákat. Részletfizetés esetén az első részlet minimális összege a vételár 51%-a készpénzben. A kivásárláshoz E-hitel és/vagy kárpótlási jegy nem vehető igénybe. A pályázatokat 2 példányban, zárt borítékban lehet benyújtani, a Tisza Volán Közleke­dési és Szolgáltató Rt. (6724 Szeged, Bakay Nándor utca 48. alatti) székhelyén, a vezérigaz­gatói titkárságon. Az 1. alatti cégek esetében 100 000 Ft-ot, a II. alatti társaságok esetén 50 000 Ft-ot kö­teles a pályázó a pályázat benyújtásakor készpénzben a Tisza Volán Rt. főpénztárába bánat­pénzként befizetni. A bánatpénz a pályázat nyertese esetében a vételárba beszámítandó, egyébként az aján­lat érvénytelensége esetén és a pályázatok elbírálása után visszaadásra kerül, kivéve ha az ajánlattevő a pályázati határidő lejárta előtt, vagy az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, illetve a szerződés megkötése részéről felmerült okból hiúsult meg. A pályázatok benyújtásának határideje a hirdetmény megjelenésétől számított 20 nap. A kiíró a benyújtási határidőtől számított 15 napon belül értesíti a pályázókat a pályá­zat eredményéről, nemleges esetben is. A pályázónak legalább 30 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia, a benyújtási határ­idő lejártához képest. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és újabb pályázatot írjon ki. A pályázat kiírója felhívja a pályázók figyelmét, hogy az üzletrészek elidegenítésére vo­natkozó adásvételi szerződés megkötéséhez a tulajdonostársak részéről az elővásárlási jogról történő lemondás szükséges. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: Tisza Volán Rt. Befektetéskezelési Iroda Telefon: (62) 421-532 MH 16 161

Next