Magyar Hírlap, 1994. december (27. évfolyam, 282-294. szám)
1994-12-01 / 282. szám
| | EZEN A HÉTEN A HATOS LOTTÓ FŐNYEREMÉNYE | |(1)______________117 MILLIÓ FORINT| ||||| 2 Magyar Hírlap VILÁGHIRADÓ Kozirjev élesen ellenzi a NATO-bővítést (MTI) Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter tegnap közölte: nem terjeszti elő a NATO és Oroszország együttműködésének részletes programját Brüsszelben, ha a NATO-tanács döntést hoz az észak-atlanti szövetség bővítésének menetrendjéről. Kozirjev párizsi és brüszeli útja előtt a moszkvai repülőtéren nyilatkozott újságíróknak. Az orosz miniszter szerint a NATO elsietett bővítése, illetve a közép-európai országok tagfelvételére vonatkozó határidők meghatározása új helyzetet teremtene. „Ez a partnerségtől való eltávolodást jelenti, és ebben az új helyzetben másként festenek a dolgok” - hangsúlyozta Kozirjev. Kifejezte reményét, hogy a NATO-tanács ülésén mégsem hoznak döntést a kérdésben. Prága a NATO-ba is csak Varsó után? (MTI) Brüsszelben azt fontolgatják, hogy Lengyelországot belátható időn belül felveszik az észak-atlanti szövetségbe, s a Cseh Köztársaság NATO-felvételére csak később kerítenek sort - erről értesült a Rudé Právo című cseh baloldali lap az észak-atlanti szövetséghez közel álló körökből. Azt a jelzést, hogy az észak-atlanti szövetség jelenleg átértékeli a Cseh Köztársasághoz fűződő érdekeit, a Radé Právo szerint közvetve megerősíti a német kormány álláspontja is, amelyet Helmut Kohl kancellár múlt héten a kormány programnyilatkozatában fejtett ki. Kohl akkor a Bundestagban azt mondta, hogy az Európai Unió kibővítésekor elsősorban Lengyelországgal kell számolni. Az amerikai alelnök Moszkvába készül (MTI) Al Gore amerikai alelnök december 13-16. között Moszkvába látogat, hogy Viktor Csemormigyin kormányfővel a két ország űrkutatási és egyéb jellegű tudományos-gazdasági együttműködéséről tárgyaljon. A két politikus a társelnöke annak a vegyes bizottságnak, amelyet a vancouveri csúcsértekezlet után hoztak létre a kooperáció elmélyítésére. A norvég népszavazás végeredménye (MTI) A norvég népszavazáson a tegnap kiadott hivatalos végeredmény szerint 52,2 százalék szavazott nemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásra, 47,8 százalék igennel. A részvételi arány elérte a 88,8 százalékot, ami Norvégiában rekord országos szavazáson. Az 1972-es EK-népszavazáson - amely szintén elutasítással végződött - 79,1 százalékos volt a részvételi arány. Akkor 53,5 százalék szavazott nemmel. Az észak-koreai atomreaktorokról (MTI) Amerikai-észak-koreai szakértői tárgyalások kezdődtek szerdán az Egyesült Államok pekingi nagykövetségén a két ország nukleáris megállapodásának végrehajtásáról. A két-három napra tervezett megbeszéléseken főként a könnyűvizes atomreaktorok Észak-Koreában történő építéséről lesz szó. Washington konzorciumot szervez az atomreaktorok létesítésének finanszírozására, erre kötelezi az októberben Genfben aláírt megállapodás. Az új, korszerű erőművekkel kívánják felváltani Észak-Korea régebbi típusú, grafitfékezésű reaktorait, amelyek működése közben sokkal több, atomfegyvergyártásra alkalmas plutónium képződik, mint a modernebb típusú nukleáris erőművekben. Palau lesz az ENSZ 185. tagja (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amely azt javasolja a Közgyűlésnek, hogy a világszervezet tagjai fogadják soraik közé a Palau Köztársaságot. Palau (más néven Belau) 15 ezer lakosú mikronéziai szigetcsoport, amely - kikerülve az ENSZ gyámsága alól - október 1-jén lett állam mint az Egyesült Államok önkormányzattal rendelkező társult állama, védelmi-, pénz- és külügyek terén korlátozott jogokkal. Az amerikai szenátus előtt a GATT-egyezmény Reuter Az amerikai képviselőház meglepően nagy többséggel jóváhagyta a GATT-egyezményt. 288 képviselő helyeselte, 146 ellenezte a kereskedelmi korlátok globális leépítésére irányuló megállapodást, amely január elsején lépne életbe. A megállapodást még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A képviselőházi szavazás Bill Clinton nagy győzelmét jelenti, mert az amerikai elnök a GATT-egyezmény elfogadását prioritásként kezelte. A szenátusi vita már nem ígér ilyen fölényes támogatást. A kereskedelmi korlátok leépítése ugyanis harmincmilliárd dolláros vámbevétel-csökkenést jelentene az Egyesült Államoknak, ezért a szenátoroknak mentesíteniük kellene a kormányzatot a deficitkorlátozó törvény hatálya alól. A módosításhoz a száztagú felsőházban legalább hatvan szenátor támogató szavazatára van szükség. A képviselőházi jóváhagyás után Clinton elnök elégedetten nyilatkozott. Mint mondta, a szavazás azt is bizonyította, hogy a demokraták és a republikánusok képesek együttműködve az egész nemzet érdekében cselekedni. Csehország érdeklődik a kubai befektetések iránt MTI A csehszlovákiai szocializmus összeomlása óta első ízben kereste fel magas rangú cseh kormánytisztviselő Kubát. Pavel Bratinka külügyminiszter-helyettes tegnap Havannában sajtótájékoztatón számolt be látogatásának tapasztalatairól. A kubai külügyminisztériumban folytatott partnertárgyalások mellett Bratinka találkozott a kubai kormány három, gazdasági területekért felelős miniszterével és a kereskedelmi kamara elnökével is. Mint mondotta, a közép-európai változások után zuhanásszerűen visszaestek a két ország gazdasági kapcsolatai, s most arról kívánt tájékozódni: mit jelent valójában Kuba nemzetközi nyitási politikája, milyen befektetési, üzleti lehetőségeket kínál a szigetország. Az egykori Csehszlovákia és ezen belül részben Csehország vállalatai hozták létre a kubai energetikai kapacitás mintegy 30 százalékát, s részt vettek a legnagyobb nikkelfeldolgozó-üzem építésében. Mindez jó alapot ad az együttműködés felújítására - jelentette ki, hozzátéve, hogy látogatása során pozitív tapasztalatokat szerzett a szigetországi gazdasági reformokról, s remélhetőleg tovább csökkennek a bürokratikus akadályok, javulnak a külföldi beruházások feltételei. A külügyminiszterhelyettes találkozott a kubai belső ellenzék hat - különböző áramlatokhoz tartozó - kiemelkedő képviselőjével is. Bratinka kubai partnereinek is elmondta, hogy kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok érvényesülésének, s ezt figyelembe veszi külkapcsolataiban is. MH-Újvidék/MTI „Menjetek Bihacba! Ott megláthatjátok az ENSZ tehetetlenségének következményeit” - e szavakkal fogadták az elkeseredett szarajevóiak Butrosz Gálit és munkatársait. A világszervezet főtitkára, a két évvel ezelőtti látogatástól eltérően, ezúttal páncéling és védősisak nélkül érkezett a boszniai fővárosba, hogy kísérletet tegyen az ENSZ válságba jutott boszniai küldetésének megmentésére. Előrelépés nélkül ért véget Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdai szarajevói tárgyalása. Gáli szerdán este úgy utazott el Szarajevóból, hogy nem találkozott a boszniai szerb vezetőkkel, köztük Radovan Karadziccsal. Először Izetbegovic elnökkel tárgyalt - mint munkatársai mondták - azokról a minimális feltételekről, amelyek mellett a békeerők folytathatják megbízatásukat. Gáli a Biztonsági Tanács legfrissebb tűzszüneti felhívásával érkezett Szarajevóba. A megbeszélések után a főtitkár kijelentette, hogy nem létezik semmilyen új békejavaslat, és az ENSZ „száz százalékban kitart” az összekötő csoport által kidolgozott béketerv mellett. Izetbegovic elmondta, hogy eltért a véleményük a boszniai helyzetről. Felszólította a főtitkárt, éljen tekintélyével és győzze meg a Biztonsági Tanács tagjait, hogy Boszniában a legális polgári kormány, a többnemzetiségű társadalom a legsötétebb fasiszta agresszióval néz szembe. „Számukra csak egy nemzet van, a sajátjuk, a többit kíméletlenül eltiporják”. A főtitkárnak nincs joga a semlegességre ebben az esetben - vélekedett a bosnyák elnök. Emlékeztetett arra, hogy míg Szarajevó a béketervet és a BT tűzszüneti javaslatait is elfogadta, a szerbek mindent elutasítottak. Gáli felkereste az Unprofor parancsnokságát is, s a tervek szerint találkoznia kellett volna a boszniai szerbek képviselőivel a szarajevói légikikötő épületében. Karadzic azt javasolta, hogy a főtitkár utazzon Paléba, vagy a szerb kézen levő Lukavica negyedben találkozzanak, ezt azonban Gáli elutasította. A boszniai szerbekkel való viszony sem felhőtlen, hiszen jelenleg is több száz kéksisakost tartanak túszként fogva Kelet-Boszniában, ezzel zsarolva a légitámadással fenyegető NATO-t. ENSZ-megfigyelők szerint tegnap valamelyest alábbhagytak a harcok Bihacnál, míg a szarajevói rádió azt állította, hogy változatlan hevességgel folynak az összecsapások. Kedd este az eddigi leghevesebb tüzérségi támadás érte a bekerített várost, több mint száz aknagránát csapódott be, néhány a kórháznegyedben, sokan megsebesültek. A szerbek még egy páncélvonatot is felvonultattak a Bihacot átszelő vasútvonalon. Michael Rose tábornok szerint ez nem az az időpont, amikor ki kellene vonni Boszniából a kéksisakosokat, mert távozásukkal lehetetlenné válna egymillió 400 ezer ember segélyezése. Szarajevóban megkönnyebbüléssel fogadták, hogy Charles Thomas, a nemzetközi összekötő csoport amerikai tagja (volt budapesti nagykövet) a bosnyák képviselőkkel folytatott tárgyalásokon kijelentette: minden ellenkező híresztelés ellenére a csoport megmarad a béketervben előirányzott 51,49 százalékos területi felosztás mellett, mert ezt megfelelő alapnak tartja a tartós békéhez. Előzőleg olyan hírek keltek szárnyra, hogy Washington is elismeri a szerbek katonai győzelmét, s ezt méltányolva, módosítják a területi arányokat, Karadzicéknak pedig lehetővé teszik a Szerbiával való konföderáció megteremtését. Horvátország katonai intervencióval fenyegette meg a krajinai lázadókat, ha a szerbek beveszik a nyugat-boszniai Bihacot. Gojko Susak védelmi miniszter a New York Timesnak nyilatkozva azt állította: a horvát hadsereg tíz nappal ezelőtt készen állt arra, hogy Bihacnál és a Krajinában szembeszálljon a szerbekkel, Washington azonban határozottan eltanácsolta ettől. Zágráb már már sajnálja, hogy hallgatott az, amerikai javaslatra - mondta Susak. • J. Garai Béla A nemzetközi összekötő csoport marad a régi béketervnél Gáli kudarca Szarajevóban Szarajevóiak ENSZ-ellenes jelszavakat kiabáltak tegnap a bosnyák államfői palota előtt, miközben bent a világszervezet főtitkára Izetbegovic bosnyák elnökkel tárgyalt FOTÓ: MTI/EPA KÜLFÖLD Ellentmondásosak a washingtoni hangok MH-Washington Washingtonból zavaros hangok hallatszanak a volt Jugoszláviával kapcsolatban. Miközben Christopher külügyminiszter határozottan leszögezte, hogy az USA nem támogatja a szerb föderáció tervét, és minden erre vonatkozó hír téves, addig a Fehér Ház szerint a Clinton kormány radikálisan megváltoztatja álláspontját, és támogatni fogja a szerb föderáció elképzelését. Christopher szerint a terv szóba került ugyan, de az USA álláspontja nem változott, Nagy-Szerbiát nem kényszerítik rá a bosnyákokra - szögezte le a külügyminiszter. Szavait a Fehér Házból megcáfolva bejelentették: a Clinton kormány eddig a katonai lépéseket sürgette, most viszont az erő helyett az engedményeket hangsúlyozza. A Pentagon szerint a szerbek bihaci győzelme nem jelenti azt, hogy a szerbek most már nem érdekeltek a békében. William Perry védelmi miniszter a CNN televíziótársaságnak úgy nyilatkozott, nem elleneznék Szerbia és a boszniai szerbek szövetségét, ha az egy béketerv részeként kielégíti a feleket. Az amerikai szárazföldi csapatokat semmiképpen sem akarják bevetni - mondta a Pentagon szóvivője. Bár a tengerészgyalogosok hajóin kívül egy repülőgép-hordozó is tart az Adria felé, nem biztos, hogy végül valóban ott köt ki. A Clinton-kormány egyben hangsúlyozta, hogy a NATO- n belüli viták ellenére a szövetség erős marad, és a boszniai helyzettel kapcsolatos nézetkülönbségek nem fenyegetik a NATO jövőjét, ahogy azt egyes politikai szakértők jósolják. Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, a válság Boszniában van, nem a NATO-ban. • R. Zs. Az EU és Bosznia volt a főtéma a francia-német csúcstalálkozón MH-Párizs A francia tájékoztatás a nézetkülönbségekre helyezi a hangsúlyt, annak ellenére, hogy az „Európa barométerének” tekintett francia-német csúcstalálkozók legújabbikán, Bonnban sikerült közös álláspontra jutni a két fő témakör - az Európai Unió keleti kibővítése, illetve Bosznia - egyes kérdéseiben. Franciaország nem kíván akkora lendületet adni az euroatlanti integráció kiterjesztésének, mint Németország, és Párizs számára a jelentkező mediterrán országok - Izrael, Marokkó és Tunézia - nem kevésbé fontosak, mint a hat közép- és kelet-európai állam. Párizsnak a majdani húsz vagy akár huszonnyolc tagot számláló Európai Unió szerkezetéről is más elképzelései vannak, mint a föderális modellt szorgalmazó németeknek. Ennek jele Balladur kormányfő javaslata, amely a Le Monde-ban jelent meg, és inkább a kétoldalú - Párizs és Bonn közötti - együttműködés megerősítését, újraforgalmazását tartja elsődlegesnek az unió gyors kibővítése helyett. A kormányfő - 31 évvel De Gaulle és Adenauer korszaknyitó megállapodása után - „új Elysée-egyezmény” megkötését javasolja, amelynek figyelembe kellene vennie a változásokat azóta, hogy az európai együttműködés mindössze hat országot tömörített. Balladur a német CDU/ CSU féle „kemény mag” elképzeléssel szemben - amely a francia-német tengelyhez szorosan kötődő országokat tekintené az európai integráció motorjának - ezúttal is kiáll a „koncentrikus körök” koncepció mellett. Ez különböző irányú, szorosabb kötődéseket tesz lehetővé, egyebek mellett Franciaország és Nagy-Britannia között, elsősorban a védelmi politikában. A kedden és szerdán megtartott 64. francia-német csúcstalálkozót, amely a távozni készülő Mitterrand elnök számára az utolsó volt, 12 évi gyümölcsöző együttműködés után most a Párizs és Bonn közötti nézetkülönbségek árnyékolták be, nem a megoldhatónak látszó gazdasági és pénzügyi unió, hanem a vitatott politikai unió miatt. Ez az Európai Unió elnöki tisztét hamarosan fél évre átvevő Franciaország számára - az elnökválasztási kampány közepén - elsőszámú belpolitikai kérdés. Maastricht ellenzőit éppúgy meg lehet találni a neogaulleista-centrista kormánykoalíción belül, mint a tőle jobbra, illetve balra álló ellenzék soraiban. Az Európa-politika mindenképpen a francia elnökválasztási kampány kulcseleme lesz. • Róka H. Zsuzsa 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A BT-nyilatkozat pótcselekvés MH-információ Négy nap leforgása alatt kedden este másodszor adott ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnöki nyilatkozatot a bihaci helyzetről. Ismételten tűzszünetre szólította fel a szembenállókat, mivel szombati nyilatkozatának nem volt foganatja. Egy ENSZ-hez közelálló forrás az MH kérdésére megerősítette, hogy a legutóbbi elnöki nyilatkozat közzétételét egyrészt Butrosz Gáli szarajevói látogatása, másrészt az el nem kötelezett országok hétfőn beterjesztett határozati javaslata indokolta. A Biztonsági Tanács megfelelő politikai támogatást kívánt adni a boszniai fővárosban tárgyaló Gálinak, ezért a nyilatkozat azzal a felszólítással zárul, hogy a szembenálló felek működjenek együtt az ENSZ-főtitkárral a bihaci helyzet stabilizálásában. Az el nem kötelezett országok a Biztonsági Tanácstól Bihac demilitarizálását követelték, amit a nyugati tagállamok nem fogadtak kedvezően, mert nemigen látták a fegyvermentes övezet megvalósításának módját. Ezért a keddi elnöki nyilatkozatban arra is van utalás, hogy a Biztonsági Tanács megelégedéssel fogadja az Unprofornak az azonnali tűzszünetre, és a védett övezet fegyvermentesítésére vonatkozó javaslatát. Gyakorlatilag az el nem kötelezett országok követelését is elintézték ezzel az elnöki nyilatkozattal, és az így sokkal kisebb hangsúlyt kapott, mint ha önálló határozat született volna a demilitarizálásról - mondta az ENSZ-hez közelálló hírforrás, aki szerint 1991. szeptember 25-e (a Jugoszláviára vonatkozó első BT-határozat, a fegyverembargó elrendelése) óta a térségre vonatkozó határozatok, nyilatkozatok száma jóval meghaladta a százat. „Mindez csak pótcselekvés, amit a szombati nyilatkozat elfogadásakor a BT-tagállamok diplomatái is elismertek, mondván, hogy a tanács teljesen felesleges és hasztalan gyakorlatot folytat.” Egy magyar biztonságpolitikai szakértő szerint a bihaci konfliktus kimenetelén csak az változtathatna, ha a szerbek elhatároznák: visszaállítják Bihac védett státusát. Éne azonban kevés az esély mondta a Magyar Hírlapna A szerbek győzelme majdhogynem bizonyos, a muzulmán csapatoknak már fogytán a lőszerük. A véres délszláv konfliktus sokáig elhúzódhat még, hiszen a helyi összecsapások célja elsősorban a tárgyalási pozíciók javítása. Ebben a helyzetben a szakértő szerint a légicsapások haszna is kevés. A délszláv konfliktus mára gyakorlatilag betokozódott Bosznia-Hercegovina területére. • N. M. E.-D. B. CONCORDAT CSŐDGONDNOK ÉS TANÁCSADÓ INTÉZET (1118 Budapest, Késmárki utca 8.) , Telefon: 185-0816, 166-4218, fax: 166-5009 mint a Piramis Rt. f. a. hivatalos felszámolója nyilvános pályázat formájában értékesíti a Sopron, Bécsi út (84. sz. főút) mellett levő ingatlant Az ingatlan jellemzői: A terület nagysága: 68 834 m. Ebből: 19 583 m2 belterület (13 309. túl. lap, 4455. hrsz.), 49 258 m2 külterület (13 310. p. lap., 084913. hrsz.). A közművesített terület értékesítése egy tagban történik. A pályázat benyújtási határideje: 1994. december 31. A pályázat benyújtásának helye: CONCORDAT Intézet Kft., 1118 Budapest, Késmárki utca 8. A pályázat tartalmazza a pályázó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, árajánlatát. Bővebb felvilágosítás: Varga Piroska felszámolóbiztos, telefon: (1) 185-0816, 166-4218. A pályázatot kiíró fenntartja magának a jogot, hogy — kielégítő ajánlatok hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és új pályázati kiírásról döntsön, — a legjobb ajánlatot tevőkkel további tárgyalásokat folytasson, — a közel azonos ajánlatokat tevők között licit alapján döntsön. MH 17223 H| |i ill|,ll|,4|,'l|.'[|.-l|.'l|,'l|.'f|.il[,'l|,4|,T[,'r|.'l|.4|,ll[.'l|.‘l|.ll|.'l[c'l|.lli,'l|.,l|.‘Ii,'li.Tl.4[.Jl^^ 'I