Magyar Hírlap, 1994. december (27. évfolyam, 295-307. szám)
1994-12-16 / 295. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Bizalmi szavazás lesz Rómában (Reuter) Berlusconi olasz miniszterelnök december 21-én parlamenti beszéden fogja megvonni hét hónapos kormányzásának mérlegét, majd fölveti a bizalmi kérdést - jelentette be tegnap a szóvivője, Jas Gawrowski. A kormányfő azután szánta rá magát erre a lépésre, hogy megrendült a koalíció egysége. Berlusconit korrupció gyanúja miatt kihallgatták a milánói vizsgálóbírák, egyik koalíciós partnere, az Északi Liga pedig fölvetette egy alternatív kormánytöbbség lehetőségét. A 630 tagú képviselőházban Berlusconi 352 szavazatot ellenőriz, közöttük 105 a ligás. Buddhisták bojkottálják a pápát (MTI) A Sri Lanka-i buddhista egyház vezetői bojkottálni fogják a pápa jövő hónapra tervezett látogatását, amennyiben a katolikus egyház feje nem kér bocsánatot „Átlépni a remény küszöbén” című könyvében szereplő, a buddhizmusra vonatkozó megjegyzéseiért. A szigetország három legnagyobb buddhista központjának vezetői nyilatkozatban közölték, hogy nem hajlandók résztvenni a pápalátogatással kapcsolatos semmiféle eseményen. II. János Pál a tervek szerint január 20-án kezdi meg első látogatását Sri Lankán. John Bruton az új ír kormányfő (MH) Az Ír Köztársaság parlamentje a Fine Gael párt vezetőjét, John Brutont választotta miniszterelnökké. Várhatólag Dick Spring ír Munkáspártjával alakít kisebbségi koalíciós kormányt. A többséghez nyolccal több képviselőre lenne szükség. A koalíció a kis Demokrata Baloldali Párt támogatására szorul, amely a választás során Brutont támogatta, de nem csatlakozik a koalícióhoz, mert nem ígértek részére az igényeknek megfelelő számú miniszteri tárcát. Az előző, Fianna Fail párti kormány egy hónapja mondott le, egy gyermekek megrontásában bűnösnek talált pap botránya miatt. Románia: nincs határilleték (MH) A román alkotmánybíróság hatálytalanította a határilletékről szóló kormányrendeletet. Ennek értelmében a román állampolgároknak minden kiutazáskor 15 ezer lejt, a kishatárforgalomban ötezer lejt kellett volna fizetniük. A törvény ellen az RMDSZ két parlamenti tagja, Kerekes Károly képviselő és Hajdú Gábor szenátor kezdeményezésére nyújtott be óvást 28 ellenzéki szenátor és 66 képviselő, a mozgásszabadság korlátozása ellen tiltakozva. Az alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak, és úgy értékelte, a román alkotmányos renddel összeegyeztethetetlen az alapvető szabadságjogok gyakorlásának a megadóztatása. Lövések nem dördültek, de... (Reuter) Peking tegnap aggodalmának adott hangot egy kínai nukleáris tengeralattjáró és a Kitty Hawk amerikai repülőgéphordozó között a Sárga tengeren, a kínai partok közelében, de nemzetközi vizeken még októberben történt incidens miatt. Mint a pekingi külügyi szóvivő elmondta, még nem fejeződött be a történtek tisztázása. Az incidensnél lövésváltásra nem került sor, de Pentagon tisztviselők megerősítették, hogy nem sokkal utána Kína tudatta az Egyesült Államokkal: a jövőben hasonló esetben érvényesítik a lőparancsot. A Kitty Hawkról felszálló egyik gép olyan eszközöket dobott le, amelyekkel nyomon követhették volna a tengeralattjáró útját. Közben kínai vadászgépek megközelítették az amerikai gépeket. Miután a tengeralattjáró visszahúzódott a csingdaói bázisra, az amerikai repülőgép-anyahajót is kivonták a térségből. A kínai külügyminisztérium felszólította az Egyesült Államokat, ne rontsa a kétoldalú kapcsolatokat. Szentesítették a svéd EU-igent (Reuter) A novemberi népszavazás eredményét megerősítve tegnap a svéd parlament úgy döntött, hogy az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz. A törvényhozás óriási többséggel hagyta jóvá a svéd alkotmány néhány cikkelyének módosítását, s ezzel lehetővé tette, hogy az ország - Ausztriával és Finnországgal együtt - január elsejétől belépjen az Európai Unióba. A parlamenti ratifikálást eredetileg szerdára tervezték, de tegnapra tolódott át, mivel több mint 40 képviselő szólalt fel a svéd EU-tagság ügyében. Macedónok buldózerpolitikája (MTI) A macedón rendőrség Tetovóban lerombolta azt az épületet, amelyben az egykori jugoszláv tagköztársaságban élő albánok szombaton meg akarták nyitni saját egyetemüket. Szkopjei értesülések szerint a buldózerekkel felvonuló rendőrök lerombolták a kerítést és egy nagytermet, s eltávolították az épület tetőszerkezetét. A hivatalos indoklás szerint az építők nem rendelkeztek megfelelő építési engedélyekkel. A rendőrakció során a hatóságok őrizetbe vették Fadil Sulejmanit, az egyetem fő szervezőjét, valamint két munkatársát. A macedón rendőrség ugyancsak behatolt a tervezett egyetem irodáiba, s elkobozta az összes ott talált iratot. KÖZLEMÉNY | A Jamip® ind03na2 Muipressuft értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1994. december 30-án könyvelési és pénztári bankszünnapot tart. Minden kedves ügyfelünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk! Banque Indosuez Magyarország Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 1—3. MH 18 294 MH-Újvidék/Reuter/MTI A nyugati politikusok általában szkeptikusan, vagy legfeljebb „óvatos derűlátással” fogadták Radovan Karadzic legújabb, hatpontos „békejavaslatát”, amelyet szerda este ismertetett a CNN amerikai hírtelevízió műsorában. A boszniai szerb vezető Jimmy Carter egykori elnököt kérte fel a közvetítésre. Karadzic felajánlotta az ENSZ-konvojok szabad mozgását, a még fogságban levő békekatonák szabadon bocsátását, azonnali tűzszünet kihirdetését Szarajevó térségében, a repülőtér megnyitását, a fiatalkorú muzulmán foglyok szabadon bocsátását és az emberi jogok biztosítását. Kilátásba helyezett „bizonyos” területi engedményeket is. Jimmy Carter megerősítette, hogy a szerb vezető felkérte őt a tárgyalásokon való közvetítésre, és megítélése szerint megegyezés esetén 24 órán belül véget vethetnek a harcoknak. Az észak-koreai és a haiti válság sikeres „kezelőorvosa” azonban hozzátette: ha el is megy Szarajevóba, akkor is kizárólag magánszemélyként, nem pedig az amerikai kormányzat megbízottjaként folytat megbeszéléseket. Clinton elnök „óvatos derűlátással” fogadta Karadzic legújabb javaslatát. Dee Dee Myers szóvivő szerint a kilátásba helyezett intézkedések csökkentenék a feszültséget Boszniában, de az amerikai kormányzat fenntartással fogadja a szerbek ígéreteit. Provokatív elem Az ENSZ-ben meglepetést és zavart okozott a boszniai szerb vezető nyilatkozata. Colum Murphy, az Unprofor szarajevói szóvivője közölte: sem Karadzic, sem Carter nem lépett kapcsolatba az ENSZ-tisztviselőkkel a kezdeményezés kapcsán. Ejup Ganic bosnyák alelnök máris elvetette Karadzic tűzszüneti javaslatát, amiért egy szóval sem említi a bihaci védett övezet elleni szerb támadást. A francia külügyminiszter is elutasította az új békejavaslatot, mert annak veszélyes „provokatív vonatkozása” van. Alain Juppé szerint kizárólag a nagyhatalmak által kidolgozott béketervről lehet tárgyalni. Erről telefonbeszélgetést folytatott Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel, és megállapodtak abban, hogy ismét össze kell hívni az öthatalmi csoport szakértőit. A NATO továbbra is a Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok által kidolgozott Bosznia-béketervet támogatja. Willy Claes főtitkár kétkedéssel fogadta Karadzic hirtelen jóindulatát, és nem látja indokoltnak, hogy külső közvetítőt vonjanak be a szerb kezdeményezés tárgyalásába. Brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: „nem kíván tanácsokat osztogatni Jimmy Carternek”, de Karadzic javaslatát nem látja többnek tűzszüneti ajánlatnál. A katonai szövetség védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásán a boszniai ENSZ-csapatok kivonását támogató katonai terveken dolgoztak. William Perry szerint „a munka jól halad”, de a békemisszió kivonása csak végső megoldás lehet. Egyelőre azt tartják a legfontosabbnak, hogy megerősítsék az ENSZ-csapatok hatékonyságát. Amennyiben mégis sor kerül a kivonulásra, azt a NATO kizárólag önálló parancsnoklással (azaz az ENSZ beleszólási jogának megvonásával) hajlandó lebonyolítani. Rálőttek Akasi gépére A boszniai szerbek - mintegy érzékeltetve, mennyit ér vezetőjüknek a CNN-ben tett tűzszüneti javaslata - a Szarajevó melletti Kiseljaknál tegnap rálőttek egy ENSZ-helikopterre, amellyel Akasi Jaszusinak, a világszervezet főtitkára különmegbízottjának Splitbe kellett volna utaznia. A gép kényszerleszállást hajtott végre. A szarajevói ENSZ szóvivő közölte, hogy a repülést szabályosan bejelentették, és Karadzic az Akasi Jaszusival folytatott szerdai paléi megbeszélésén ígéretet tett: nem akadályozzák az Unprofor gépeinek közlekedését, csupán a segélyszállító repülők landolását ellenzik. Az ENSZ-főtitkár megbízottja arra is ígéret kapott, hogy visszaadják az Unprofortól elkobzott berendezéseket. A szarajevói rádió tegnap arról számolt be, hogy a főváros közelében levő Igman hegységen a kormánycsapatok újabb győzelmet arattak, és húsz négyzetkilométernyi területet visszafoglaltak a szerbektől. A kétnapos harcokban negyven szerb katona elesett és kettő fogságba került. A rádió azt állítja, hogy az elesettek között Szerbiából érkezett önkéntesek is vannak. A bihaci beszögellésben is folytatódtak az összecsapások, a szerb tüzérség ismét aknavetővel lőtte a várost, ahol két polgár meghalt. A védett övezetre háromezer lövedék hullott. A közép-boszniai Zenicában második napja tart a huzavona a bosnyák-horvát föderáció alkotmányozó nemzetgyűlésének ülése körül. Tegnap ismét elhalasztották a megnyitót, mivel komoly nézeteltérések merültek fel a két közösség képviselői között. A bosnyák fél azt követeli, hogy a washingtoni szerződés értelmében, a félévenként esedékes elnökcserével összhangban a horvát Kresimir Zubak, a föderáció jelenlegi elnöke adja át helyét a muzulmán Ejup Ganic alelnöknek. A horvátok ezt elutasítják, arra hivatkozva, hogy így minden jelentős funkció a muzulmánok kezébe kerülne. Zágrábban folytatott szerdán megbeszélést Gyarmati István, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) elnökségének megbízásából kereste föl a horvát fővárost. Az északnyugatboszniai Bihac körül kialakult helyzetről jelentést készítő magyar diplomatát fogadta Franjo Tudjman horvát elnök is, aki a budapesti európai fórumról és a szervezeten belüli kérdésekről cserélt véleményt vendégével. Muzulmán méltóság Boszniáról szóló külön nyilatkozat és mintegy ötven határozat elfogadásával csütörtökön véget ért az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) hetedik, casablancai csúcstalálkozója. A zárónyilatkozatban a tagállamok kinyilvánították szembeszállnak az iszlámellenes hadjárattal, hogy megőrizzék a muzulmánok méltóságát. Az okmány az ENSZ-közgyűlés összehívását helyezte kilátásba, ha a Biztonsági Tanács képtelen hatékonyan cselekedni Boszniában. A Boszniáról elfogadott külön nyilatkozatban a tagállamok úgy határoztak, hogy egyenként 30 ezer és ötmillió dollár között összeggel támogatják Bosznia Hercegovinát. A hétpontú okmány szerint a küldöttség vezetők csapatok küldését kérik az ENSZ-erők feladatánál hatékony biztosítása végett, s hajlandóságukat arra, hogy katonákat küldjenek a térségb az Unprofor egységeinek esetleges visszavonása esetén. A nagyhatalmak hűvösen fogadták Karadzic javaslatát Carter lenne a következő békeközvetítő? KÜLFÖLD Az amerikai alelnök Moszkvában tárgyal Csak semmi politika MH-Moszkva A Gore amerikai alelnök és Csernomirgyin orosz miniszterelnök vezetésével tanácskozó amerikai-orosz államközi bizottság moszkvai ülésétől a felek nem várnak eget rengető eredményeket, bár az egyik fő téma az űrkutatást célzó programok összehangolása. Az 1993-ban létrehozott vegyesbizottság a két ország közötti gazdasági, technológiai együttműködés erősítését tűzte ki célul, és munkája olyan területeket ölel fel, mint az enegiaipar, a környezetvédelem, az egészségügy és a tudomány. A moszkvai tanácskozást megnyitó amerikai alelnök abban bízott, hogy a megbeszélések végeztével aláírásra kerülő megállapodások megvalósítása valóban elősegíti a kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló kapcsolatok további erősítését. Az orosz energiaipari miniszter sajnálattal állapította meg, hogy a törvényi háttér hiánya komoly gondokat okoz a közös beruházások létrehozásában, pedig az amerikaiak akár 50 milliárd dollár értékben is beszállnának az orosz kőolajipar fejlesztésébe. Amíg nincsenek törvények, nincs beruházás - mondta Safranyik, hozzátéve, hogy két nap múlva orosz delegáció utazik Portugáliába, az Európai Energetikai Charta aláírására. A kontinensen zajló kőolaj-kitermelés szabályait rögzítő dokumentum az oroszok véleménye szerint a moszkvai törvényhozóknak is komoly segítséget nyújthat. • M. J. Al Gore, amerikai alelnök és Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő kézfogója közvetlenül a tárgyalások megkezdése előtt FOTÓ: REUTER Balladur az elnökválasztás favoritja? A francia baloldal temeti reményeit MH-Párizs______________ Miután Jacques Delors nem vállalta az elnökjelöltséget, más baloldali politikus nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába - derül ki a legújabb franciaországi felmérésből. Delors távolmaradása kizárólagos esélyessé avatta a jobboldalt, egyidejűleg felszítja a vetélkedést Balladur kormányfő és Jacques Chirac, a kormánykoalíciót vezető neogaulleisták tiszteletbeli elnöke között. A közvéleménykutatás szerint Balladur kényelmes többséggel nyerné a tavaszi elnökválasztást, igaz, egyelőre nem nyilatkozik, jelölteti-e magát egyáltalán. Jacques Chirac már november elején bejelentette: indul az elnökválasztáson. Elemzők szerint esélyei számottevően megnőttek Delors vasárnap este közölt döntésével. A francia baloldal és elsősorban a Szocialista Párt bénultnak és tanácstalannak mutatkozik a reményeit összetörő Delors-nyilatkozat után. A felmérések szerint Jacques Lang volt kulturális miniszter a legnépszerűbb szocialista, de még ő is súlyos vereséget szenvedne Balladurtől. A Szocialista Párt júniusban megbuktatott volt első titkára, a jó ideig „természetes jelöltnek” tekintett Michel Rocard megerősítette: lemondott harminc éven át táplált államfői ambícióiról. Bernard Tapie radikális politikus, aki botrányairól és szélsőséges populizmusáról hírhedt, kijelentette: megpróbálja összefogni a franciáknak azt az 54 százalékát, amely Delors-ra szavazott volna. Ez azonban még nem jelenti, hogy elnökjelöltként lépne fel - pontosított a délvidéki politikus, akinek nemcsak gazdasági, hanem politikai jövője is kockán forog az ellene folyó perek miatt. • R. H. Zs. Kormány-szakszervezet erőpróba Prága: kölcsönösen felbőszültek MH-Prága______________ Tizenöt perces általános figyelmeztető sztrájkot hirdetett december 21-ére a cseh és morva szakszervezetek központi kamarája, amely a kormány által most elkészített új nyugdíjtörvény-javaslat ellen tiltakozik ily módon. A szakszervezetek döntése olyan mértékben felingerelte Václav Klaus kormányfőt, hogy azt üzente a szakszervezeteknek: felfüggeszti a kormány részvételét a háromoldalú érdekegyeztető tanácsban. Az érdekvédelmi szervezet tíz pontban foglalta össze kifogásait a törvényjavaslat ellen, amely emelné a nyugdíjkorhatárt; a nyugdíjak értékét folyamatosan mintegy öt százalékkal csökkentené; a bérekből levont nyugdíjjárulékot beolvasztaná a költségvetés egészébe. A szakszervezetek közgazdászai szerint a cseh kormány a mintegy 147 milliárd koronányi nyugdíjjáruléknál kevesebbet fordít a tényleges nyugdíjakra. A tervezetet készítő szociális- és munkaügyi miniszter sejthette, hogy gond lesz az új javaslattal, mert bejelentésekor azt mondta: „Tudom, hogy sztrájkok és tiltakozások következnek, de ez engem nem befolyásol”. Sokak szerint ez, a televízió híradójában elhangzott mondat bőszítette fel a szakszervezeteket, amelyek képviselői ebben a kormány tárgyalási szándékának megszűntét érzékelték. A szakszervezeti központ vezetői a jövő heti figyelmeztető sztrájkon kívül általános és teljeskörű munkabeszüntetést is kilátásba helyeztek, arra az esetre, ha a kormány nem változtat „agresszív és konfrontációra irányuló viselkedésén, és nem kezd azonnal tárgyalásokat a dolgozók két és félmilliós körét képviselő szakszervezetek központjával”. • Nyárádi Péter 1994. DECEMBER 16., PÉNTEK Változás a szlovák hírügynökség élén MH-Pozsony/MTI_________ Vladimír Meciar új kabinetje, csütörtöki ülésén, visszahívta a TA SR szlovák hírügynökség eddigi igazgatóját, Ivan Melichercíket. Helyébe Dusán Kleimant nevezte ki. Dusán Kleiman Vladimír Meciar ez év márciusáig kormányzó, előző kabinetjének távozásáig vezette a szlovák hírügynökséget. Kleiman csütörtöki újrakinevezését az új kormány a Kleiman személyének kijáró rehabilitációval indokolta - méltányolva egykori érdemeit, amikor Szlovákia Csehországtól történt elszakadásakor a CTK szövetségi hírügynökségből kiválva létrehozta az önálló szlovák hírügynökséget. Az új kormánykoalíció azt követően, hogy szerdán az állami számvevőszék élére is saját jelöltjét választotta meg, tegnap hozzálátott az utolsó, még érintetlen médiatanács átalakításához. A Rádió és Televízió Tanácsának - amelynek fő feladata a frekvenciák elosztása - kérdése eredetileg azért szerepelt az ülés napirendjén, mert h£ rom tagjának lejárt a mand£ tuma, s a helyükbe új tagok kellett volna választani. Ellyett a kormánykoalíci visszahívta a teljes tanácsa Peter Weiss, a Demokratiks Baloldal Pártjának elnöke történtekkel kapcsolatba Meciart idézte, aki egy nyilakozatában kijelentette: „Ma megnyílt előttünk a rádió a tája, s a televízió élére is az emberünk fog kerülni.” DSZM meg akarja szállni médiákat - szögezte le Weis A kormánykoalíció már parlament második ülésén e foglalta a rádió és a televízó felügyelő tanácsát, s azonn lecserélte a rádió igazgatója Az új igazgató a DSZM parl menti képviselője lett. A tév igazgató leváltása a mosta ülésen várható. Ez este egyébként az ellenzék sen lakozik, mert Ivan Stadtru kér szakmailag teljesen alkamatlannak bizonyult funkcia betöltésére. Utóda előreléhatóan a DSZM-hez közell nemzeti újságírók szövetségnek elnöke lesz. •L. Rabin Palesztina újrafelosztását javasolja MTI___________________ Jichak Rabin izraeli miniszterelnök csütörtökön az 1948 előtti Palesztina (a zsidó államot és a megszállt területeket magába foglaló brit mandátum) „új felosztását” javasolta Izrael és a palesztinok között. Dél-koreai látogatásán az izraeli rádiónak nyilatkozó Rabin hangsúlyozta, hogy az új felosztás „nem az 1967 előtti határvonalak mentén történne” , újfent jelezve ezzel az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia egyes részeinek annektálására vonatkozó izraeli szándékot. A részletesen ki nem fejtett javaslat mögött nyilvánvalóan az húzódik meg, hogy Izrael szeretne magához csatolni olyan területeket, ahol zsidó telepek vannak. Izrael első ízben tett javaslatokat a palesztin autonómia tanácsára vonatkozólag - nyilatkozta csütörtökön Nabíl Saat, az Izraellel Kairóban tárgyaló palesztin küldöttség vezetője. Először van kezünkben részletes izraeli tervezet a Ciszjordániában és a Gáza-övezetben élő mintegy kétmillió palesztin közigazgatási ügyeit irányítani hivatott tanács jogköreivel, szerkezetével és a testület megválasztásának módozataival kapcsolatban - mutatott rá Saat, aki a javaslatokról nem árult el részleteket. Izrael és a PFSZ nem ért egyet a tanács tagjainak számával, míg a palesztinok 120 főt javasolnak, megfelelően annak a másik követelésüknek, hogy a testüi parlamenti státussal is felegyen ruházva, addig az izraeli kezdetben 20-30 főben vánták korlátozni a tagok símát, mivel a tanácsnak is igazgatási feladatokat szánt. Saat szerint azonban mind már nem jelent nagy probmát, mivel Izrael újabban főt emleget, ami megfelel 1967 előtti jordániai par mentben helyet foglaló ciszjodániai képviselők számának, palesztin vezető az egyetl komoly problémának azt kintette, hogy Izrael vonalaik kivonni hadseregét a Jodán nyugati partján lévő vársokból a választások előtt,nnak ellenére, hogy azt a két korábbi megállapodásai eléjük. Az ENSZ-közgyűlés szedán elsöprő többséggel fogat el azt a határozatot, ami megerősíti a palesztin nép rendelkezési jogát, és felszója Izraelt az 1967-ben megsző területekről való kivonulás A dokumentum „teljes mtékben támogatja,, a közel-leti békefolyamatot, a palesz autonómiáról 1993-ban az izraeli-palesztin elvi nyilatzatot, valamint az ezt köv megállapodásokat. A prebulum egyúttal rámutat, hoy „Jeruzsálem státusának változtatására” irányuló izr kezdeményezések „jogellő jellegűek”. A határozatot ország támogatta, csak Izi és az Egyesült Államok szított ellene.