Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 13-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

4 Magyar Hírlap BELFÖLD A kormány teljesítményét nem lehet az előterjesztések számával mérni Beszélgetés Tóth Andrással, a miniszterelnök kabinetfőnökével • A kormány megkezdte eddigi munkája értéke­lését, a számvetés a jövő héten folytatódik. Mi­hez viszonyítják a tár­cák teljesítményét? A kormányprogramban, a jogalkotási tervben, a féléves munkatervben, esetleg a kormányhatá­rozatokban megszabott feladatok végrehajtását mérik, vagy más szem­pontot is figyelembe vesznek? A csütörtöki kormányülésen tisztáztuk az értékelési szem­pontokat. Úgy tűnik, az a leg­jobb, ha azt vizsgáljuk, hogy a társadalmat leginkább érdek­lő területeken mennyiben si­került előrelépni. A kor­mányprogram ugyan irány­adó, de meg kell adni a kor­rekciós lehetőséget, hiszen még sok elem változhat. Egy nyáron alakuló kormány egyébként is óhatatlanul hen­dikeppel indul, hiszen Ma­gyarországon az igazi munka csak a szabadságolások után, szeptemberben kezdődik. Ebből a szempontból az első félévet nehéz értékelni, az egész éves teljesítmény lehet majd mérvadó. A munkaterv, a jogalkotási program végre­hajtása sem pontos mutató, hiszen megszülethetett szá­mos, kisebb jelentőségű jog­szabály, de nem sikerült pél­dául megalkotni az új privati­zációs törvényt. A kormány feladata nem csak annyi, hogy a parlament elé ter­jessze a törvény tervezetét. A parlamenti jóváhagyást köve­tően ismét van számos kor­mányzati feladat a végrehaj­tással kapcsolatban, és csak ezután tudja a törvény hatá­sát kifejteni. Ez az igazi telje­sítmény, ami nem a fél év alatt gyártott tervezetek és előterjesztések számával mérhető. • Egyenként értékelik a tárcákat ? Szerintem a tárcák értékelé­sét is el kell végezni, ez azon­ban akkor hasznosul, ha min­denütt végrehajtják a szüksé­gesnek ítélt változtatásokat. • Az értékelés eredmé­nye alapján kerülhet sor azokra a személy­­cserékre az egyes tárcák élén, amelyek egy mi­niszterelnöki nyilatko­zat jóvoltából, hetek óta foglalkoztatják a közvéleményt? A miniszterelnök két alkalom­mal érintette a kormányzati munkát. Egyik alkalommal azt mondta: ha a kormányzati munkában gondokat lát, nem tudja kizárni a személycserék lehetőségét. Minderről elviek­ben beszélt. Később egy kriti­kai megjegyzése került nyilvá­nosságra valamelyik tárcával kapcsolatban, a sajtó e két nyi­latkozat összemosásából kö­vetkeztette ki, hogy ez várha­tó. A spekulációk jó része alaptalan, bizonyos informá­cióelemek rossz összerakásá­ból származik. • A miniszterelnök leendő sajtótitkára cá­folja majd ezeket a té­ves információkat? A miniszterelnöknek azért lesz önálló sajtótitkára, mert úgy érzékeltük, hogy a nyilvá­nosság előtti szerepléseit, saj­tómunkáját javítani szüksé­ges. Úgy látjuk, hogy a sze­replések mennyisége és minő­sége nem volt mindig össz­hangban. A sajtótitkár a mi­niszterelnök személyes sze­repléseit szervezné, miköz­ben a kormányszóvivő válto­zatlanul a kormányzati mun­ka nyilvánosságának szerve­zésével foglalkozna. A két feladatkör együttműködést feltételez, de elkülönítésüket szerintem már a kezdet kez­detén meg kell oldani. • A hazai és a külföldi sajtó hetek óta elemzi a HungarHotels-ügyet. Mit akart „ üzenni” ezzel a döntéssel a miniszter­­elnök valójában? Tévedés üzenetként értékelni ezt az egyedi ügyet. Az alap­kérdés igen egyszerű: az új privatizációs törvényt amely a privatizációs gyakor­latban a gazdasági racionali­tást a korrektséggel, tiszta­sággal, átláthatósággal ötvöz­né - nem sikerült a kormány­zat szándékai szerint, még 1994-ben elfogadtatni. Gyor­sítani szeretnénk, de a közjo­gi feltételeket nem tudtuk időben megteremteni, ugyan­akkor tudjuk, hogy az állami vagyon értékesítésének ko­rábbi gyakorlatát meg kell változtatni. Ezt a lépést meg kellett tenni, törvény hiányá­ban átmeneti intézkedésre volt szükség, hogy ne követ­kezzen be a HungarHotels­­ügyben jelentős, vagyonvesz­tés. Ha van a dolognak üzene­te, akkor az annyi, hogy a kormány számára a privatizá­ció korábbi gyakorlata átme­neti időre sem elfogadható. • Lesz új privatizációs kormánybiztos Bartha Ferenc helyett a törvény megalkotása előtt? Hétfőn a miniszterelnök részt vesz az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös igazgatósági ülésén. A látogatás célja a tájékozódás, és persze bizonyos kormány­zati szándék megfogalmazá­sa. A hét második felében vissza lehet térni a kérdésre. • Több mint egy hónap­ja várat magára a Nem­zeti Bank új elnökének kinevezése is, holott Bod Péter Ákos már ősszel bejelentette, hogy távo­zik. Fontos szempont az időténye­ző, de ha egy megalapozott lépésnek ez az ára, érdemes várni, hiszen nem lényegtelen kérdés az, hogy ki lesz a jegy­bank elnöke. Az elmúlt he­tekben parlamenti szünet volt, az elnökjelöltet az illeté­kes bizottságok nem tudták volna meghallgatni. A hét kö­zepére, mire a parlamenti munka beindul, várhatóan megszületik a végleges mi­niszterelnöki döntés. • Elmondaná mi a ka­binetfőnök dolga a mi­niszterelnök mellett? A kormányfő munkájának előkészítésében van fontos szerepem. Amíg a Miniszter­­elnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a kormányzati munka előkészítője közjogi, közigazgatási szempontból, addig a kabinetfőnök politi­kai szempontok alapján köze­lít a kérdéshez. Feladatom to­vábbá a szakmai, szervezési munkák, szakvélemények, felkészítő anyagok összefogá­sa, a miniszterelnök levelezé­sének lebonyolítása. Évszáza­dos hazai gyakorlat, hogy na­gyon sok kérdést az arra hiva­tott szinteken nem tudnak el­intézni, a levelezés pedig jól ismert része a kijárópolitika eszköztárának, ezért ma is rengeteg kéréssel fordulnak az emberek a miniszterelnök­höz. • Hogyan kapcsolódik ehhez a munkához a miniszterelnök megma­radt négy tanácsadója? Sokkal több tanácsadóval dolgozunk együtt. Az a ta­nácsadói kör, amely rendsze­resen, konkrét ügyekben szakmai háttéranyagokkal segíti a kormányfő munká­ját, most 10-12 fős. Az én fel­adatom, hogy felkérjem őket bizonyos anyagok vélemé­nyezésére, egy-egy témakör­ben javaslataik leírására, esetenként konkrét ügyek elintézésére. Van olyan a ta­nácsadók között, aki tiszte­letdíjat kap, és olyan is, aki nem tart igényt erre. Van ezen kívül egy 40-50 főből ál­ló kör a legkülönbözőbb te­rületeken dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek­ből, akiket esetenként ké­rünk fel közreműködésre. Ebbe a körbe - amelynek to­vábbi bővítését fontosnak tartom - ügyvédek, banká­rok, művészek, egyetemi ok­tatók tartoznak, akiket azért kérünk fel egy-egy törvény­­tervezet véleményezésére, hogy a döntések előkészíté­sébe ne csak az államigazga­tási szakemberek véleménye kerüljön be, hanem azoké is, akikre a törvény egyébként vonatkozna. • Hallgat a tanácsadók véleményére a minisz­terelnök, vagy valóban önfejű és befolyásolha­tatlan? A miniszterelnök konzekven­sen gondolkodó ember, aki az értelmesen artikulált véle­ményt természetesen figye­lembe veszi, hiszen Horn Gyula nem ellensége saját magának. • Márványi Ágnes Tóth András, aki tavaly novemberben Apró Piroska helyett lett a miniszterelnök kabinetfő­nöke, a kormányfő tennivalóinak, döntéseinek előké­szítőjeként kapcsolatot tart a kormányfő tanácsadói­val, szakvéleményeket rendel, a miniszterelnök levelezését bonyolítja, részt vesz a kormány ülésein. Tóth Andrást arról kérdeztük, hogyan látja a kormány munkáját, a közvéleményt foglalkoztató „ügyeket ” közelről. Tóth András FOTÓ: ISZA FERENC Jogharmonizációs program májusra Fehér könyv az átalakuló gazdaságoknak MH-információ Az igazságügy-miniszternek május közepéig jogharmoni­zációs menetrendet kell elő­terjesztenie az Európai Unió­val (EU) kötött társulási meg­állapodásban foglalt első öt­éves időszakra. Kecskés Lász­ló, az Igazságügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára el­mondta, hogy a kormány múlt heti ülésén elfogadott joghar­monizációs feladattervet eljut­tatták az EU soros elnökének. A kormány határozata vég­re kapcsolatot teremt a ma­gyar jogalkotási elképzelések és a jogharmonizációs prog­ram között - hangsúlyozta Kecskés László. Így a megál­lapodás hatályba lépését kö­vető öt esztendőn belül, a kö­zösségi joggal összhangban, módosítani kell egyebek mel­lett a vámjogszabályokat, a szabványokról szóló rendel­kezéseket, a társasági jogot, a vállalati adózásról és számvi­telről rendelkező törvénye­ket, a versenyjogot, az élelmi­szer-jogszabályokat. A jog­harmonizációs kötelezettség kiterjed a fogyasztói érdekvé­delemre, az emberek, állatok, növények életének és egész­ségének megóvására, a dolgo­zók munkahelyi védelmére. A társulási megállapod egyébként tartalmaz másod ötéves határidőt is, s bizony szabályokat csupán a telj tagság elnyerését követől kell átvenni. Ez utóbbi köz tartoznak például az ingatla­n­föld és a természeti erőfo­rások tulajdonára vonatko rendelkezések, illetve a sz­rencsejáték szervezésén szabályai. Kecskés László elmond az esseni EU-csúcskonfere­cián döntés született az, hogy a közép-kelet-európ államok számára már az el félévben Fehér könyvet a­dak ki, amely a hat társult­­­szág számára jogharmoniz­ciós ajánlást tartalmaz. Ebb elsősorban az 1993 óta érv­nyes egységes belső piaci né­mákat foglalják össze. A ko­mány az ipari miniszter sz­­ára megszabta, hogy jú­ájus közepéig készítsen átfog­programot e jogszabályok­­ vételére. A konkrét jogalkotási lép­sek meghatározásakor pem figyelemmel kell lenni a, hogy Magyarország 1997-be meg kívánja kezdeni a telj jogú tagság elnyerését cél­ tárgyalásokat. MTI___________________ A Magyar Rádió Alapítvány a magyar kultúra napja alkalmá­ból odaítélt nívódíjait vasárnap adták át a budapesti Városhá­za dísztermében. A rádió be­mondói titkos szavazással az év női bemondójának Acél Annát és Zahorán Adriennt, az év férfi bemondójának pedig Bá­­tonyi Györgyöt és Szalóczy Pált választották. A Magyar Rádió zenei lektorátusának ja­vaslatára, az 1994-ben készült legjobb zenei felvételek elk­szítésében való közreműköd­őért nívódíjban részesültek Három angol dal című Durl Zsolt-mű készítői: a dal­ szerzője, Bárány Gusztáv­­ rendező és Jenei Sándor han­mérnök. Brahms C-dúr triój­nak felvételéért elismerést k­pott Perédi Márta zenei rend­ző, és Geszti Mária hangmé­rök. Veress Sándor és Sári J­zsef egy-egy zeneművének to­mácsolásáért Perényi Eszt hegedűművészt díjazták. • L. A rádió nívódíjasai 1995. JANUÁR 23., HETI poéé­, mint GafifMuuuf&il c&ik­eztető&d'uz K­onyhafőnök ajánlata: VÉNUSZ F­ejlesztő rendszer(4.2) 36.000 Ft F­ejlesztő rendszer(5.3) 96.000 Ft Specialitásunk: VÉNUSZ HÁLÓ H­álótervezési program 72.000 Ft F­olyamatos ételkóstolók(bemutatók) 8-16 óráig irodánkban. A fenti árak köret (25% áfa) nélkül értendők. H M2 ,VÉNUSZ I ‘ 1 I SZOFTVER KFT. P l 147 Budapest XIV. Deés utca 34. Tel,: 183-0720 • 183-3424 Tel/fax: 183-0722 K észételeink: - Bér, SZJA, TB nyilvántartás 24.000 Ft - Tárgyi eszköz nyilvántartás:24.000 Ft - Készlet nyilvántartás 24.000 Ft - Analitikus (pénzügyi) nyilv.24.000 Ft - Naplófőkönyv vezetés 16.000 Ft - Főkönyvi könyvelés 20.000 Ft - Számlázó rendszer 12.000 Ft - Munkaruha nyilvántartás 16.000 Ft - Külföldi utazási rendszer 12.000 Ft - Rendelés nyilvántartás 16.000 Ft - Ajánlatkészítő,önkölts.sz. 12.000 Ft - Gépkocsi útnyilvántartás 16.000 Ft - Pénztárkönyv vezetés 12.000 Ft - Házipénztár nyilvántartás. 12.000 Ft V­evő kívánságára:............... 30-80­­ Ft

Next