Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 13-26. szám)

1995-01-23 / 19. szám

6 Magyar Hírlap HÍREK Közmunka-egyesület alakult (MH) Kerületi és más budapesti polgárok támogatásával janu­ár elején megalakult a Fővárosi Közmunka-egyesület. A VII. kerületben működő társadalmi szervezet elsősorban a hátrá­nyos szociális helyzetbe került állampolgárok részére kíván se­gítséget nyújtani. Az egyesület számít az önkormányzat támo­gatására, és remélik hogy a tevékenységükkel nemcsak Erzsé­betváros, hanem az egész város lakosságát segíthetik majd. Kultúra napja Józsefvárosban (MH) Iparművészeti tárlattal ünnepli a magyar kultúra napját a főváros VIII. kerülete. A józsefvárosi Művelődési Házban Kovács Júlia, Minya Mária és Szilágyi András kiállítása nyílik január 23-án, hétfőn délután ötkor. Tanácsnokok a XII. kerületben (MH) Két szakterületen tanácsnokok segítik majd az önkor­mányzat munkáját a XII. kerületben. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén a kulturális, ifjúsági és sportügyek területére, va­lamint a kényszerbérletek felszámolására választottak külön tisztségviselőket. Általában a speciális feladatokkal megbízott tanácsnoknak a testület szabta lehetőségeken belül felügyeleti jogköre van. A képviselők döntöttek a fővárosi küldött szemé­lyéről is: Udvardy-Nagy István polgármestert bízták meg a ke­rület fővárosi szintű képviseletével. Erdei iskola fővárosi diákoknak (MH) Európában egyedülálló gyermektábor nyitja meg kapuit a napokban Csobánkán, az Ózon kemping tízhektáros terüle­tén. Június végéig legkevesebb harminc fővárosi általános isko­la csaknem tizenkétezer diákja élvezheti a pilisi táj szépségét, miközben a különböző helyszínen tartott sportversenyek lehe­tőséget adnak a tanulók ügyességének összemérésére. A leg­eredményesebben szereplő osztályok nyáron egyhetes erdei is­kolai táborozáson vehetnek részt. A fő szervező Olympex Rt. jövőre az ország több megyéjére szeretné kiterjeszteni a sport­­mozgalmat, sőt idővel nemzetközivé bővítenék a kedvező fo­gadtatásra telt kezdeményezést. Kérelem a kormányzathoz (MH) Elkészült az az előterjesztés, mely a XV. kerületi volt szovjet kórházból kialakított észak-pesti kórház működtetési feltételeiről szól. A fővárosi és a palotai önkormányzat arra ké­ri a kormányzatot, hogy a közös tulajdonba kerülő ingatlant megkötés nélkül adják át, és ne kizárólag kórházi, ugyanis a tervezett rekonstrukciót úgy látják biztosítottnak a tulajdono­sok, ha a jelenlegi kórház egy részét értékesíteni vagy bérbe­adással hasznosítani tudják. Ehhez módosítani kell azt a kor­mányrendeletet, mely szerint 1995. végével a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezetre szállna vissza az épület tulajdonjoga, ha nem fejeződik be a teljes rekonstrukció. Az elmúlt héten helyszíni látogatása során Kökény Mihály, a Népjóléti Minisz­térium államtitkára ígéretet tett az önkormányzatok kérelmé­nek támogatására. Idősek Klubja a Bem téren (MH) Új intézménnyel gyarapodik a II. kerületi szociális ellá­tói hálózat. A Bem téren újonnan megnyíló Idősek Klubja a családok gondjain is igyekszik segíteni azzal, hogy lehetővé te­szi az idős családtagok ideiglenes elhelyezését. Itt társak között töltheti el a nyugdíjas például azt az időt, amíg családja szabad­ságra megy, vagy akár a lakásfelújítás idejére is beköltözhet a tíz férőhelyes részleggel kibővített klubba. Az átmeneti szállás­megoldást biztosító intézménybe a gondozási központokban és a háziorvosi szolgálatnál lehet jelentkezni.­ ­ Közmeghallgatás lesz Újpesten (MH) Az elmúlt években hagyományosan megtartott és önkor­mányzati rendeletben szabályozott közmeghallgatás tavaly elma­radt az újpesti Városházán. Az új esztendőben, január 31-én 17 órakor már az új testület „pótolja” az elmaradt lakossági fóru­mot. A közmeghallgatáson minden újpesti felhívhatja a kerület vezetésének figyelmét a városrész életét kedvezőtlenül befolyá­soló tényekre, jelenségekre, de nem terjeszthet elő egyéni sérel­meket és panaszokat. A közérdekű javaslatokat, kérdéseket első­sorban írásban várják január 28-áig, a polgármesteri hivatal vá­rosközponti, illetve káposztásmegyeri ügyfélszolgálati irodáiban. Szövetkeztek a polgármesterek MH-információ érintő óvárosi döntéssel kap­------------------------------------- csolatban kialakítják majd sa­ját álláspontjukat. Vitás ese­tekben érdekegyeztető fó­rumként is szolgálnak majd. Szeretnék elősegíteni, hogy a kerületekben egységes állam­­igazgatási gyakorlat alakuljon ki. A szövetség szükség sze­rint, de legalább havonta egy­szer ülésezik majd. A tagdíj személyenként és havonta 1000 forint lesz, az elnököt és a titkárt következő ülésükön választják meg. Addig is az alapító okiratot aláírás végett eljuttatják azoknak a polgár­­mestereknek is, akik péntek este nem voltak jelen a Fe­rencvárosban tartott ülésen. Ma tartja közgyűlését a Külső Kerületek Szövetsége is, amelynek soros elnöke Derce Tamás. Könnyen lehet, hogy a polgármesterek szö­vetségének megalakulása ki­hatással lesz erre a szervező­désre is, ugyanis a péntek esti összejövetelen többen felve­tették, hogy ideje lenne meg­alakítani a fővárosi önkor­mányzatok szövetségét, hisz már szinte valamennyi telepü­léstípus létrehozott ilyet. Eb­ben helye lenne a fővárosi ön­­kormányzatnak is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az új szervezet a Külső Kerületek Szövetségének további kibő­vítésével jönne létre, avagy et­től függetlenül. A hét végén megalakult a Bu­dapesti Kerületek Polgármes­tereinek Szövetsége. Informá­cióink szerint a 23 kerületből mintegy tucatnyian írták alá az alapító okirat tervezetét. Az aláírók között van Katona Tamás (I.), Derce Tamás (IV.), Csécsei Béla (VIII.), Gegesy Ferenc (IX.), György István (X.), Szegedi Ferenc (XI.), Udvardy-Nagy István (XII.), Czibik Tamás (XV.), Kovács Attila (XVI.), Perlaki Jenő (XX.), Hajas Ervin (XXII.), Geiger Ferenc (XXI­­II.) A szerveződés alapvető célkitűzése, hogy a jelenlegi­nél hatékonyabban érvénye­síthessék közös érdekeiket a kerületek. A szövetségnek csak polgármesterek lehetnek tagjai, állásfoglalásaik nem kötelezik saját testületeiket. Bár hosszas vita folyt arról, hogy soraikba fogadják-e Demszky Gábor, főpolgár­mestert, végül úgy döntöttek, ez a szervezet kizárólag a ke­rületek első emberei előtt lesz nyitva. Ennek ellenére - mint azt több résztvevő is bizony­gatta -, társaságukat nem a fővárossal szemben hozták létre. Vannak olyan közös ke­rületi érdekek, amelyeket ha­tékonyabban tudnak képvi­selni, ha egységesen lépnek fel. Az alapszabály szerint va­lamennyi, a kerületeket is • L. L. J. BUDAPEST Napi félmilliót kér a rendőrség a Kós Károly sétány lezárásáért A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság (BRFK) naponta fél­millió forintot szeretne kérni azért, hogy biztosítsa a Város­ligetet átszelő Kós Károly sé­tány hétvégenkénti lezárását. Lapunk értesülései szerint ezt nemcsak a környezetvédő tár­sadalmi szervezetek, de maga a főváros is irreálisnak tartja, ezért Arató Balázs, a főpolgár­mesteri hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője ma újra tárgyalóasztalhoz ül a BRFK illetékesével. Mint is­meretes, a Zugló , és a főváros önkormányzata által egyaránt támogatott környezetvédelmi célú útlezárás két éve húzódó ügye mostanra látszott kimoz­dulni a holtpontról: néhány héttel ezelőtt a főpolgármeste­ri hivatal jelentette be a hétvé­gi lezárás szándékát. Hopp Győző, a közpark védelmére alakult Városliget Bizottság el­nöke és Lukács András, a Le­vegő Munkacsoport vezetője elmondták: megalapozatlan­nak tartják a rendőrség pénzi­gényét, hiszen az útlezárás nem egyszeri program, hanem a főváros környezetvédelmi koncepciójának részét képező intézkedés. Ráadásul különö­sebb biztosításra sincsen szük­ség, hiszen ha valaki a behajta­ni tilos táblák ellenére mégis bemerészkedik a sétányra, azt a rendőrségnek külön megbí­zás nélkül is meg kell büntet­nie. Abban az esetben, ha a közlekedési ügyosztályvezető­nek a rendőrség képviselőjével folytatott mai tárgyalásai ered­ménytelenül zárulnának. Hopp Győző szerint a civil­­szervezeteknek és Demszky Gábor főpolgármesternek kö­zösen kellene Bodrácska Já­noshoz, a BRFK vezetőjéhez fordulni. • B. P. P. Katona Tamás, akit az MDF-KDNP-Fidesz támogatásával választottak meg nagy fölénnyel, egyike a legelfoglaltabb fővárosi polgármestereknek. Úgy véli, egyes tisztségei jól megférnek egymással, de ha arról kellene döntenie, hogy melyik megbízatását adja vissza, inkább a parlamentből való kihátrálást választaná, minthogy lemondjon az őt közvetlenül megválasztó I. kerületi polgárok képviseletéről.­ ­ Erről azonban egyelőre szó sincs, hiszen úgy látom, hogy a három alpolgármester fel­vette az általam kívánatosnak tartott fordulatszámot, és en­nek köszönhetően a kerület­ben olajozottan folyik a mun­ka - mondja az MDF­­KDNP-Fidesz támogatásával nagy fölénnyel megválasztott polgármester. Bár a képvise­lő-testületben kényelmes többséggel rendelkezik a konzervatív polgári pártok al­kotta koalíció, ez mégsem csábíthat arra bennünket, hogy erőből akarjuk megol­dani a kerület problémáit - fűzi hozzá az ellenzékkel való konstruktív együttműködés fontosságát hangsúlyozva. A konstruktivitás jegyében utasította el minap a képvise­lő-testület a főváros és a ke­rületek közötti forrásmegosz­tás tervezetét. - Különösen sérelmesnek tartjuk, hogy azok a kerüle­tek, akik élen járnak a befize­tésben visszaosztáskor a sor végén kullogjanak - mondja Katona Tamás. - Vélemé­nyünk szerint nem­ kívánatos, hogy a jellegzetesen helyben keletkező bevételek, mint az iparűzési vagy az idegenfor­galmi adó a fővároshoz kerül­jenek és csak egy viszonylag szerény részét kapja vissza a kerület. Amennyiben a fővá­ros koncepciója érvényesül, az idegenforgalmi adóból származó bevételünk a har­madára esne vissza. Szeretnénk, ha a főváros valóban egyenrangú partner­ként kezelné a kerületeket és nem szállítana le bennünket az elöljáróságok színvonalá­ra. A régi tanácsi időkre em­lékeztet a főváros által java­solt százszázalékos feladat­­arányos felosztási szisztéma. Mivel a tervezet a forrásará­nyos megoszlást teljesen mel­lőzi, ezért elfogadhatatlan a kerület számára - indokolja Katona a képviselő-testület elutasító határozatát. Az I. kerület előtt álló cé­lok eléréséhez szükség is lesz a bevételi forrásokra. Felada­taik közül az egyik legfonto­sabb a polgármesteri hivatal küszöbönálló elköltözése. Je­lenlegi Krisztina körúti épü­letük ugyanis a kárpótlás so­rán visszakerült a missziós nővérek tulajdonába, és ki­költözésük már nem halaszt­ható sokáig. - A Szentháromság téri Óvárosházát - amelyben most a Budapest Kollégium van - változatlanul vissza sze­retnénk kapni - mondja a polgármester. - Ragaszko­dunk ahhoz, hogy a képvise­lő-testület abban a teremben tartsa az üléseit, amelyben Buda város tanácsa a XVIII. század elejétől kezdve ülése­zett. Az Óvárosháza, ha visszakerül hozzánk, nem hi­vatali, hanem inkább muzeá­lis és reprezentációs célokat szolgálhatna. Rengeteg érté­kes, helytörténeti vonatkozá­sú kerületi magángyűjtemény találna itt méltó helyre. Gon­dolom, a polgármesteri hiva­tal az önkormányzat által megvett Állami Nyomda épü­leteinek egy részében elhe­lyezhető lesz. A nyomda épületeit sze­retnénk minél hamarabb bir­tokba venni, hiszen a fenn­tartásukról addig is gondos­kodnunk kell. Az épület­­komplexum hasznosítására pályázatot fogunk kiírni. A nyugati városokban megszo­kott városháza kialakítását tervezzük, amelynek kör­nyékén normális polgári élet zajlik majd: előtte lesz a pi­ac, alatta pincevendéglő kap helyet, és fagylaltozó vagy egyéb, a polgári élet hagyo­mányaihoz kötődő vendég­váró létesítmény, ahol a sé­tában elfáradt polgárok le­ülhetnek, megpihenhetnek egy pillanatra. A leendő polgármesteri hi­vatal melletti műemléképü­letben egyfajta szolgáltató­házat látnék szívesen. Lehe­tővé kellene tenni, ha valaki polgári házasságát az Állami Nyomda nagy épületében akarja megkötni, utána akár beülhessen itt egy hintóba és úgy mehessen át a Mátyás­templomba. A születés, a ha­lál és a házasság az, amikor az emberek örömükben vagy bánatukban szabadulni sze­retnek a pénzüktől. Meg kell számukra adni ezt a lehetősé­get - vallja a polgármester. További újdonság, hogy a Kapisztrán téren a középkori hagyományok felelevenítésé­vel már áprilisban újraindul­hat szombatonként a gazda­köri piac. A rászoruló kerületi lako­sok részére pedig kedvezmé­nyes vásárlási lehetőséget biztosít majd a Fortuna közbe tervezett ősszel megnyíló gaz­daköri áruház. Katona Tamás szeretné el­érni, hogy 1996-ra megtörtén­jen a budai Várkert-bazár fel­újítása. Ehhez azonban fővá­rosi támogatás is szükséges, mivel a művészek méltó elhe­lyezése és a munkák finanszí­rozása messze meghaladják a kerület anyagi lehetőségeit. Ennek a területrésznek a hid­rogeológiai felmérését is sze­retnék minél előbb elvégez­tetni, megakadályozni a to­vábbi átnedvesedést, egyálta­lán: a Várnak ezen a lejtőjén feltárni a csúszásveszélyt okozó átnedvesedés kiváltó­okait, melyek között megíté­lésük szerint a második világ­háborút követően a romok alatt átvágott vízvezetékek is szerepelnek. A pincevédelmi programra évente hozzávetőlegesen százmilliót költenek. A több forrásból származó pénzkeret felhasználásával szeretnék a kutatásokat kiterjeszteni a várfalon kívül a Dunára néző várlejtő pincerendszerének az átvizsgálásával. Kívánatos lenne, hogy a fő­város egyik legérintetlenebb középkori útvonalán, a Do­náti utcán és Szalag utcán át is le lehessen sétálni a Várból. A második világháború okoz­ta sebek eltüntetésével von­zóvá kell tenni az idegenfor­galom számára ezt a területet. A várbeli parkolási gondok orvoslását külső parkolók lé­tesítésével kívánják megolda­ni, így tárgyalásokat folytat­nak egy 24 órás őrzött parkoló kialakításáról az Alsó Bástya alatt, a Bécsi kapunál. Ezzel egyidejűleg a behajtás foko­zott ellenőrzésének eszközé­vel is élni fognak. • Kriván Bence / Vissza szeretnék kapni az Óvárosházát A polgári élet központjává tenné Katona a Vár­negyedet FOTÓ: KRISTA GÁBOR Katona Tamás nem akar erőből politizálni 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ Költségkímélőbb újat építeni Székházprogram a nyugdíjbiztosítónál MH-információ____________ Két új székházat épít Angyal­földön a nyugdíjbiztosítási ön­kormányzat. Erre azért kerül sor, mert a jelenlegi állapotok már-már a folyamatos műkö­dést veszélyeztetik. Mind a mai napig tartotékos nyilvántartási rendszerrel dol­goznak az igazgatóságokon, és emiatt hetekig is elhúzódhat­nak az ügyintézési folyamatok. A modern, levéltári funk­ciókat is ellátó épületek né­hány év múlva kiváltják a vá­rosszerte szétszórt részlegeket, és töredékére csökken az adat­kezelés ideje is. Ugyan nem kevés energiát és ráfordítást igényel a jövő századi techni­kával felszerelendő irodahá­zak megépítése, viszont még így is olcsóbbak, mint a régi, Fiumei úti ingatlan esetleges felújítása. A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok létrejöttével, az egészség- és nyugdíjbiztosítás szétválását követően az igaz­gatóságok szervezeti elkülönü­lése is elkerülhetetlenné vált. A törvényben előírt - 300 mil­liárd forint értékű - vagyon át­adása még mindig csak részle­gesen történt meg, azonban a megnövekedett feladatok mi­att mindkét önkormányzat kénytelen a meglévő eszkö­zökhöz nyúlni. Székházaik többségét 40-60 éves, teljes felújítást igénylő épületek alkotják. Miután megvizsgálták lehetőségeiket, gazdaságossági számítások alapján az önkormányzat el­nöksége döntött az új székhá­zak megépítése mellett. Elsőd­leges szempont a meglévő irat­anyag szakszerű kezelhetősége és a modern számítógépes technika telepíthetősége volt, így, saját beruházásként épült meg többek között az új szegedi, veszprémi és nyíregy­házi irodaház is. Kóczi József, a Budapesti Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság beruházási és működési vagyonkezelési osztályának vezetője szerint Budapesten már a folyamatos működést veszélyeztethetik az elhelyezé­si problémák. Áldatlan állapo­tokat okoz, hogy nem egy he­lyen, hanem a város különbö­ző pontjain találhatók a részle­gek. Mint azt megtudtuk, 20 tonna papírtömeg selejtezését fejezték be az elmúlt évben, ám ez is csak töredéke a meg­lévő irathalmaznak, hiszen je­lenleg is mintegy „12 kilomé­ter hosszú” dokumentumot őriznek hagyományos Dexion Salgó polcokon. Angyalföldön, a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság toronyépü­letén kívül a Klapka utcában és a Fiastyúk utcában is bérel­nek irodát, és nemrég kötöttek bérleti szerződést a volt alkot­mánybírósági épületre. Ezen­kívül bérleményeik vannak még az óbudai Hajógyári szi­geten és az V. kerületi Sas ut­cában, de a Fiumei úti szék­házban és a Vegyterv Rt. zug­lói irodaházában is több száz alkalmazott dolgozik. Az elaprózott munkahelyek kiváltására, illetőleg a tevé­kenység ésszerűsítésére­ több terv is készült a nyugdíjbiztosí­tó főépítészének a vezetésével. Az egyik megoldást a részlege­sen életveszélyessé nyilvání­tott Fiumei úti épület rekonst­rukciója jelenthette volna, vi­szont ennek költsége megha­ladná a 6 milliárd forintot is. Az épületgépészeti felújítás rendkívül munkaigényes, ráa­dásul nem egy feltétlenül meg­mentendő műemlékről van szó. Éppen ezért javasolták a költségkímélőbb új székházak építését. A nyugdíjfolyósító torony­házának „udvarán” közel egy­­milliárd forintból megépíthető egy 8 szintes épület, míg a má­sik, kétmilliárdos beruházás, a Váci út - Petneházy utca - Lomb utca - Frangepán utca által határolt telken építendő Fővárosi és Pest Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság épü­lete lesz. Az egykori angyalföl­di öntöde telepén most egy amerikai-magyar kft. üzemel. Tőlük vásárolta meg a nyugdíj­­biztosítási önkormányzat 188 millió forint vételáron a mint­egy 4 ezer négyzetméternyi te­rületet. Várhatóan 1996 közepére készül majd el a többfunkciós épület, melynek levéltárként és irodaházként egyaránt meg kell felelnie. • Szabó Zsolt

Next