Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 13-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
6 Magyar Hírlap HÍREK Közmunka-egyesület alakult (MH) Kerületi és más budapesti polgárok támogatásával január elején megalakult a Fővárosi Közmunka-egyesület. A VII. kerületben működő társadalmi szervezet elsősorban a hátrányos szociális helyzetbe került állampolgárok részére kíván segítséget nyújtani. Az egyesület számít az önkormányzat támogatására, és remélik hogy a tevékenységükkel nemcsak Erzsébetváros, hanem az egész város lakosságát segíthetik majd. Kultúra napja Józsefvárosban (MH) Iparművészeti tárlattal ünnepli a magyar kultúra napját a főváros VIII. kerülete. A józsefvárosi Művelődési Házban Kovács Júlia, Minya Mária és Szilágyi András kiállítása nyílik január 23-án, hétfőn délután ötkor. Tanácsnokok a XII. kerületben (MH) Két szakterületen tanácsnokok segítik majd az önkormányzat munkáját a XII. kerületben. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a kulturális, ifjúsági és sportügyek területére, valamint a kényszerbérletek felszámolására választottak külön tisztségviselőket. Általában a speciális feladatokkal megbízott tanácsnoknak a testület szabta lehetőségeken belül felügyeleti jogköre van. A képviselők döntöttek a fővárosi küldött személyéről is: Udvardy-Nagy István polgármestert bízták meg a kerület fővárosi szintű képviseletével. Erdei iskola fővárosi diákoknak (MH) Európában egyedülálló gyermektábor nyitja meg kapuit a napokban Csobánkán, az Ózon kemping tízhektáros területén. Június végéig legkevesebb harminc fővárosi általános iskola csaknem tizenkétezer diákja élvezheti a pilisi táj szépségét, miközben a különböző helyszínen tartott sportversenyek lehetőséget adnak a tanulók ügyességének összemérésére. A legeredményesebben szereplő osztályok nyáron egyhetes erdei iskolai táborozáson vehetnek részt. A fő szervező Olympex Rt. jövőre az ország több megyéjére szeretné kiterjeszteni a sportmozgalmat, sőt idővel nemzetközivé bővítenék a kedvező fogadtatásra telt kezdeményezést. Kérelem a kormányzathoz (MH) Elkészült az az előterjesztés, mely a XV. kerületi volt szovjet kórházból kialakított észak-pesti kórház működtetési feltételeiről szól. A fővárosi és a palotai önkormányzat arra kéri a kormányzatot, hogy a közös tulajdonba kerülő ingatlant megkötés nélkül adják át, és ne kizárólag kórházi, ugyanis a tervezett rekonstrukciót úgy látják biztosítottnak a tulajdonosok, ha a jelenlegi kórház egy részét értékesíteni vagy bérbeadással hasznosítani tudják. Ehhez módosítani kell azt a kormányrendeletet, mely szerint 1995. végével a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetre szállna vissza az épület tulajdonjoga, ha nem fejeződik be a teljes rekonstrukció. Az elmúlt héten helyszíni látogatása során Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára ígéretet tett az önkormányzatok kérelmének támogatására. Idősek Klubja a Bem téren (MH) Új intézménnyel gyarapodik a II. kerületi szociális ellátói hálózat. A Bem téren újonnan megnyíló Idősek Klubja a családok gondjain is igyekszik segíteni azzal, hogy lehetővé teszi az idős családtagok ideiglenes elhelyezését. Itt társak között töltheti el a nyugdíjas például azt az időt, amíg családja szabadságra megy, vagy akár a lakásfelújítás idejére is beköltözhet a tíz férőhelyes részleggel kibővített klubba. Az átmeneti szállásmegoldást biztosító intézménybe a gondozási központokban és a háziorvosi szolgálatnál lehet jelentkezni. Közmeghallgatás lesz Újpesten (MH) Az elmúlt években hagyományosan megtartott és önkormányzati rendeletben szabályozott közmeghallgatás tavaly elmaradt az újpesti Városházán. Az új esztendőben, január 31-én 17 órakor már az új testület „pótolja” az elmaradt lakossági fórumot. A közmeghallgatáson minden újpesti felhívhatja a kerület vezetésének figyelmét a városrész életét kedvezőtlenül befolyásoló tényekre, jelenségekre, de nem terjeszthet elő egyéni sérelmeket és panaszokat. A közérdekű javaslatokat, kérdéseket elsősorban írásban várják január 28-áig, a polgármesteri hivatal városközponti, illetve káposztásmegyeri ügyfélszolgálati irodáiban. Szövetkeztek a polgármesterek MH-információ érintő óvárosi döntéssel kap------------------------------------- csolatban kialakítják majd saját álláspontjukat. Vitás esetekben érdekegyeztető fórumként is szolgálnak majd. Szeretnék elősegíteni, hogy a kerületekben egységes államigazgatási gyakorlat alakuljon ki. A szövetség szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik majd. A tagdíj személyenként és havonta 1000 forint lesz, az elnököt és a titkárt következő ülésükön választják meg. Addig is az alapító okiratot aláírás végett eljuttatják azoknak a polgármestereknek is, akik péntek este nem voltak jelen a Ferencvárosban tartott ülésen. Ma tartja közgyűlését a Külső Kerületek Szövetsége is, amelynek soros elnöke Derce Tamás. Könnyen lehet, hogy a polgármesterek szövetségének megalakulása kihatással lesz erre a szerveződésre is, ugyanis a péntek esti összejövetelen többen felvetették, hogy ideje lenne megalakítani a fővárosi önkormányzatok szövetségét, hisz már szinte valamennyi településtípus létrehozott ilyet. Ebben helye lenne a fővárosi önkormányzatnak is. Egyelőre nyitott kérdés, hogy az új szervezet a Külső Kerületek Szövetségének további kibővítésével jönne létre, avagy ettől függetlenül. A hét végén megalakult a Budapesti Kerületek Polgármestereinek Szövetsége. Információink szerint a 23 kerületből mintegy tucatnyian írták alá az alapító okirat tervezetét. Az aláírók között van Katona Tamás (I.), Derce Tamás (IV.), Csécsei Béla (VIII.), Gegesy Ferenc (IX.), György István (X.), Szegedi Ferenc (XI.), Udvardy-Nagy István (XII.), Czibik Tamás (XV.), Kovács Attila (XVI.), Perlaki Jenő (XX.), Hajas Ervin (XXII.), Geiger Ferenc (XXIII.) A szerveződés alapvető célkitűzése, hogy a jelenleginél hatékonyabban érvényesíthessék közös érdekeiket a kerületek. A szövetségnek csak polgármesterek lehetnek tagjai, állásfoglalásaik nem kötelezik saját testületeiket. Bár hosszas vita folyt arról, hogy soraikba fogadják-e Demszky Gábor, főpolgármestert, végül úgy döntöttek, ez a szervezet kizárólag a kerületek első emberei előtt lesz nyitva. Ennek ellenére - mint azt több résztvevő is bizonygatta -, társaságukat nem a fővárossal szemben hozták létre. Vannak olyan közös kerületi érdekek, amelyeket hatékonyabban tudnak képviselni, ha egységesen lépnek fel. Az alapszabály szerint valamennyi, a kerületeket is • L. L. J. BUDAPEST Napi félmilliót kér a rendőrség a Kós Károly sétány lezárásáért A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) naponta félmillió forintot szeretne kérni azért, hogy biztosítsa a Városligetet átszelő Kós Károly sétány hétvégenkénti lezárását. Lapunk értesülései szerint ezt nemcsak a környezetvédő társadalmi szervezetek, de maga a főváros is irreálisnak tartja, ezért Arató Balázs, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője ma újra tárgyalóasztalhoz ül a BRFK illetékesével. Mint ismeretes, a Zugló , és a főváros önkormányzata által egyaránt támogatott környezetvédelmi célú útlezárás két éve húzódó ügye mostanra látszott kimozdulni a holtpontról: néhány héttel ezelőtt a főpolgármesteri hivatal jelentette be a hétvégi lezárás szándékát. Hopp Győző, a közpark védelmére alakult Városliget Bizottság elnöke és Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője elmondták: megalapozatlannak tartják a rendőrség pénzigényét, hiszen az útlezárás nem egyszeri program, hanem a főváros környezetvédelmi koncepciójának részét képező intézkedés. Ráadásul különösebb biztosításra sincsen szükség, hiszen ha valaki a behajtani tilos táblák ellenére mégis bemerészkedik a sétányra, azt a rendőrségnek külön megbízás nélkül is meg kell büntetnie. Abban az esetben, ha a közlekedési ügyosztályvezetőnek a rendőrség képviselőjével folytatott mai tárgyalásai eredménytelenül zárulnának. Hopp Győző szerint a civilszervezeteknek és Demszky Gábor főpolgármesternek közösen kellene Bodrácska Jánoshoz, a BRFK vezetőjéhez fordulni. • B. P. P. Katona Tamás, akit az MDF-KDNP-Fidesz támogatásával választottak meg nagy fölénnyel, egyike a legelfoglaltabb fővárosi polgármestereknek. Úgy véli, egyes tisztségei jól megférnek egymással, de ha arról kellene döntenie, hogy melyik megbízatását adja vissza, inkább a parlamentből való kihátrálást választaná, minthogy lemondjon az őt közvetlenül megválasztó I. kerületi polgárok képviseletéről. Erről azonban egyelőre szó sincs, hiszen úgy látom, hogy a három alpolgármester felvette az általam kívánatosnak tartott fordulatszámot, és ennek köszönhetően a kerületben olajozottan folyik a munka - mondja az MDFKDNP-Fidesz támogatásával nagy fölénnyel megválasztott polgármester. Bár a képviselő-testületben kényelmes többséggel rendelkezik a konzervatív polgári pártok alkotta koalíció, ez mégsem csábíthat arra bennünket, hogy erőből akarjuk megoldani a kerület problémáit - fűzi hozzá az ellenzékkel való konstruktív együttműködés fontosságát hangsúlyozva. A konstruktivitás jegyében utasította el minap a képviselő-testület a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás tervezetét. - Különösen sérelmesnek tartjuk, hogy azok a kerületek, akik élen járnak a befizetésben visszaosztáskor a sor végén kullogjanak - mondja Katona Tamás. - Véleményünk szerint nem kívánatos, hogy a jellegzetesen helyben keletkező bevételek, mint az iparűzési vagy az idegenforgalmi adó a fővároshoz kerüljenek és csak egy viszonylag szerény részét kapja vissza a kerület. Amennyiben a főváros koncepciója érvényesül, az idegenforgalmi adóból származó bevételünk a harmadára esne vissza. Szeretnénk, ha a főváros valóban egyenrangú partnerként kezelné a kerületeket és nem szállítana le bennünket az elöljáróságok színvonalára. A régi tanácsi időkre emlékeztet a főváros által javasolt százszázalékos feladatarányos felosztási szisztéma. Mivel a tervezet a forrásarányos megoszlást teljesen mellőzi, ezért elfogadhatatlan a kerület számára - indokolja Katona a képviselő-testület elutasító határozatát. Az I. kerület előtt álló célok eléréséhez szükség is lesz a bevételi forrásokra. Feladataik közül az egyik legfontosabb a polgármesteri hivatal küszöbönálló elköltözése. Jelenlegi Krisztina körúti épületük ugyanis a kárpótlás során visszakerült a missziós nővérek tulajdonába, és kiköltözésük már nem halasztható sokáig. - A Szentháromság téri Óvárosházát - amelyben most a Budapest Kollégium van - változatlanul vissza szeretnénk kapni - mondja a polgármester. - Ragaszkodunk ahhoz, hogy a képviselő-testület abban a teremben tartsa az üléseit, amelyben Buda város tanácsa a XVIII. század elejétől kezdve ülésezett. Az Óvárosháza, ha visszakerül hozzánk, nem hivatali, hanem inkább muzeális és reprezentációs célokat szolgálhatna. Rengeteg értékes, helytörténeti vonatkozású kerületi magángyűjtemény találna itt méltó helyre. Gondolom, a polgármesteri hivatal az önkormányzat által megvett Állami Nyomda épületeinek egy részében elhelyezhető lesz. A nyomda épületeit szeretnénk minél hamarabb birtokba venni, hiszen a fenntartásukról addig is gondoskodnunk kell. Az épületkomplexum hasznosítására pályázatot fogunk kiírni. A nyugati városokban megszokott városháza kialakítását tervezzük, amelynek környékén normális polgári élet zajlik majd: előtte lesz a piac, alatta pincevendéglő kap helyet, és fagylaltozó vagy egyéb, a polgári élet hagyományaihoz kötődő vendégváró létesítmény, ahol a sétában elfáradt polgárok leülhetnek, megpihenhetnek egy pillanatra. A leendő polgármesteri hivatal melletti műemléképületben egyfajta szolgáltatóházat látnék szívesen. Lehetővé kellene tenni, ha valaki polgári házasságát az Állami Nyomda nagy épületében akarja megkötni, utána akár beülhessen itt egy hintóba és úgy mehessen át a Mátyástemplomba. A születés, a halál és a házasság az, amikor az emberek örömükben vagy bánatukban szabadulni szeretnek a pénzüktől. Meg kell számukra adni ezt a lehetőséget - vallja a polgármester. További újdonság, hogy a Kapisztrán téren a középkori hagyományok felelevenítésével már áprilisban újraindulhat szombatonként a gazdaköri piac. A rászoruló kerületi lakosok részére pedig kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít majd a Fortuna közbe tervezett ősszel megnyíló gazdaköri áruház. Katona Tamás szeretné elérni, hogy 1996-ra megtörténjen a budai Várkert-bazár felújítása. Ehhez azonban fővárosi támogatás is szükséges, mivel a művészek méltó elhelyezése és a munkák finanszírozása messze meghaladják a kerület anyagi lehetőségeit. Ennek a területrésznek a hidrogeológiai felmérését is szeretnék minél előbb elvégeztetni, megakadályozni a további átnedvesedést, egyáltalán: a Várnak ezen a lejtőjén feltárni a csúszásveszélyt okozó átnedvesedés kiváltóokait, melyek között megítélésük szerint a második világháborút követően a romok alatt átvágott vízvezetékek is szerepelnek. A pincevédelmi programra évente hozzávetőlegesen százmilliót költenek. A több forrásból származó pénzkeret felhasználásával szeretnék a kutatásokat kiterjeszteni a várfalon kívül a Dunára néző várlejtő pincerendszerének az átvizsgálásával. Kívánatos lenne, hogy a főváros egyik legérintetlenebb középkori útvonalán, a Donáti utcán és Szalag utcán át is le lehessen sétálni a Várból. A második világháború okozta sebek eltüntetésével vonzóvá kell tenni az idegenforgalom számára ezt a területet. A várbeli parkolási gondok orvoslását külső parkolók létesítésével kívánják megoldani, így tárgyalásokat folytatnak egy 24 órás őrzött parkoló kialakításáról az Alsó Bástya alatt, a Bécsi kapunál. Ezzel egyidejűleg a behajtás fokozott ellenőrzésének eszközével is élni fognak. • Kriván Bence / Vissza szeretnék kapni az Óvárosházát A polgári élet központjává tenné Katona a Várnegyedet FOTÓ: KRISTA GÁBOR Katona Tamás nem akar erőből politizálni 1995. JANUÁR 23., HÉTFŐ Költségkímélőbb újat építeni Székházprogram a nyugdíjbiztosítónál MH-információ____________ Két új székházat épít Angyalföldön a nyugdíjbiztosítási önkormányzat. Erre azért kerül sor, mert a jelenlegi állapotok már-már a folyamatos működést veszélyeztetik. Mind a mai napig tartotékos nyilvántartási rendszerrel dolgoznak az igazgatóságokon, és emiatt hetekig is elhúzódhatnak az ügyintézési folyamatok. A modern, levéltári funkciókat is ellátó épületek néhány év múlva kiváltják a városszerte szétszórt részlegeket, és töredékére csökken az adatkezelés ideje is. Ugyan nem kevés energiát és ráfordítást igényel a jövő századi technikával felszerelendő irodaházak megépítése, viszont még így is olcsóbbak, mint a régi, Fiumei úti ingatlan esetleges felújítása. A társadalombiztosítási önkormányzatok létrejöttével, az egészség- és nyugdíjbiztosítás szétválását követően az igazgatóságok szervezeti elkülönülése is elkerülhetetlenné vált. A törvényben előírt - 300 milliárd forint értékű - vagyon átadása még mindig csak részlegesen történt meg, azonban a megnövekedett feladatok miatt mindkét önkormányzat kénytelen a meglévő eszközökhöz nyúlni. Székházaik többségét 40-60 éves, teljes felújítást igénylő épületek alkotják. Miután megvizsgálták lehetőségeiket, gazdaságossági számítások alapján az önkormányzat elnöksége döntött az új székházak megépítése mellett. Elsődleges szempont a meglévő iratanyag szakszerű kezelhetősége és a modern számítógépes technika telepíthetősége volt, így, saját beruházásként épült meg többek között az új szegedi, veszprémi és nyíregyházi irodaház is. Kóczi József, a Budapesti Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beruházási és működési vagyonkezelési osztályának vezetője szerint Budapesten már a folyamatos működést veszélyeztethetik az elhelyezési problémák. Áldatlan állapotokat okoz, hogy nem egy helyen, hanem a város különböző pontjain találhatók a részlegek. Mint azt megtudtuk, 20 tonna papírtömeg selejtezését fejezték be az elmúlt évben, ám ez is csak töredéke a meglévő irathalmaznak, hiszen jelenleg is mintegy „12 kilométer hosszú” dokumentumot őriznek hagyományos Dexion Salgó polcokon. Angyalföldön, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság toronyépületén kívül a Klapka utcában és a Fiastyúk utcában is bérelnek irodát, és nemrég kötöttek bérleti szerződést a volt alkotmánybírósági épületre. Ezenkívül bérleményeik vannak még az óbudai Hajógyári szigeten és az V. kerületi Sas utcában, de a Fiumei úti székházban és a Vegyterv Rt. zuglói irodaházában is több száz alkalmazott dolgozik. Az elaprózott munkahelyek kiváltására, illetőleg a tevékenység ésszerűsítésére több terv is készült a nyugdíjbiztosító főépítészének a vezetésével. Az egyik megoldást a részlegesen életveszélyessé nyilvánított Fiumei úti épület rekonstrukciója jelenthette volna, viszont ennek költsége meghaladná a 6 milliárd forintot is. Az épületgépészeti felújítás rendkívül munkaigényes, ráadásul nem egy feltétlenül megmentendő műemlékről van szó. Éppen ezért javasolták a költségkímélőbb új székházak építését. A nyugdíjfolyósító toronyházának „udvarán” közel egymilliárd forintból megépíthető egy 8 szintes épület, míg a másik, kétmilliárdos beruházás, a Váci út - Petneházy utca - Lomb utca - Frangepán utca által határolt telken építendő Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság épülete lesz. Az egykori angyalföldi öntöde telepén most egy amerikai-magyar kft. üzemel. Tőlük vásárolta meg a nyugdíjbiztosítási önkormányzat 188 millió forint vételáron a mintegy 4 ezer négyzetméternyi területet. Várhatóan 1996 közepére készül majd el a többfunkciós épület, melynek levéltárként és irodaházként egyaránt meg kell felelnie. • Szabó Zsolt