Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 27-39. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. FEBRUÁR 1., SZERDA A magyar kormányfő a jövő héten Brüsszelbe látogat Pontosítják a Horn-Meciar megállapodást MH-Budapest/Bukarest Ma magyar-szlovák külügy­miniszteri tárgyalások lesznek Strasbourgban azokról a konkrét feladatokról, amelye­ket a két országnak sürgősen meg kell oldania, ha március 21-éig tető alá akarja hozni az alapszerződést, amiben az egy héttel ezelőtti budapesti kor­mányfői találkozón született megállapodás. Kovács László és Juraj Schenk, a két külügyminiszter abból az alkalomból találko­zik, hogy aláírja az Európa Ta­nács kisebbségjogi keretegyez­ményét. A strasbourgi találko­zón a magyar külügyi szóvivő szerint szó lesz egy emlékezte­tőről, amelyet a Horn-Meciar megállapodásról írnak alá. Az emlékeztető azokat a feladato­kat és határidőket sorolná fel, amelyek a kormányfői meg­állapodásból következnek. Szlovák diplomáciai forrá­sokból származó értesülések szerint viszont nem lenne szó emlékeztető aláírásáról, ha­nem a magyar fél átadna egy dokumentumot (úgynevezett aide mémoire-t) a feladatok­ról, és erre a szlovák fél né­hány nappal később válaszol­na egy hasonlóval. Az em­lékeztetővel kapcsolatban Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnap kijelentette: „bízunk benne, hogy mindkét oldal azonos módon értékeli és látja” a Horn-Meciar meg­állapodásból következő fel­adatokat. Horn Gyula és Vladimír Meciar múlt szerdán abban egyezett meg, hogy a két or­szág március 21-éig lehetőség szerint tető alá hozza az alap­­szerződést és a kisebbségvé­delmi szerződést, amely az európai normákon alapul, és szervesen fog kapcsolódni az alapszerződéshez. A szóvivő közölte, hogy Magyarorszá­gon most folyik a kormány­­szervek közötti koordináció az alapszerződéssel, illetve a ki­sebbségvédelmi szerződéssel kapcsolatban, és remélhetőleg néhány napon belül javaslatot tudnak tenni a következő ma­gyar-szlovák szakértői szintű találkozóra, amely Budapes­ten lenne. Értesüléseink sze­rint a Határon Túli Magyarok Hivatalának javaslatára vár­nak a kisebbségvédelmi szer­ződéssel kapcsolatban. A jövő héten Budapesten magyar-román szakértői szin­tű tárgyalások lesznek arról a listáról, amely a két ország előtt álló feladatokat tartal­mazná, és amelyről tavaly no­vemberben volt már egy for­duló. Románia számára hármas jelentőségű az európai ember­jogi keretmegállapodás alá­írása - nyilatkozott a sajtónak Strasbourgba való elutazása előtt a román külügyminisz­ter. Egyrészt ezzel a román kormány azt bizonyítja, kész nem csak elvileg, de a gyakor­latban is vállalni minden köte­lezettséget arra vonatkozóan, hogy a legmagasabb nemzet­közi standardok szintjén biz­tosítja a kisebbségi jogokat. Másodsorban a román kor­mány hazai téren is jelzést kí­ván adni arra vonatkozóan, hogy szándéka minél előnyö­sebb státust szavatolni a ki­sebbségeknek. Harmadrészt a dokumentum aláírásával el­hárul az utolsó akadály is a ro­mán-magyar alapszerződés véglegesítése útjából, s így a román fél jelentős lépést tesz afelé, hogy még a stabilitási paktum záróértekezlete előtt aláírják az alapszerződést. • S. I. - B. T. Moszkva kíméletes bánásmódra vár Washingtontól A Fehér Ház csatája MH-Moszkva/Washington Moszkva aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok kong­resszusában elburjánzó orosz­­ellenes érzelmek miatt A kül­ügyminisztérium szóvivője úgy értékelte, hogy az amerikai képviselők egy része a hideghá­ború emlékét idéző kampányt kezdett Oroszország ellen. Karaszin azt mondta, hogy az oroszellenes hangok kompli­kálttá teszik a két nagyhatalom viszonyát, nem beszélve arról, hogy ez a fajta politika az Egye­sült Államok nemzeti érdekei­nek sem felel meg. A novembe­ri választások eredményeként előretört Republikánus Párt néhány tagja már felvetette a Moszkvának szánt amerikai gazdasági segélyprogramok be­szüntetésének lehetőségét, és az utóbbi hetekben keményebb fellépést követelt Clinton el­nöktől a csecsenföldi inváziót elrendelő orosz vezetőséggel szemben. Az amerikai kongresszus és a Fehér Ház között jelentős né­zeteltérések feszülnek: Bosz­nia, Mexikó és a kiegyensúlyo­zott költségvetés képezi a vita tárgyát. Haris Silajdzic bosnyák miniszterelnök a Fehér Házban Clinton elnöktől fegyvert kért. Kategorikus elutasításban ré­szesült: „Bosznia békéjét csak diplomáciával lehet megolda­ni”. Ebben azonban a kong­resszus nem hisz. Mexikóban zuhan a peso ér­téke. A davosi fórumon Soros György, a nemzetközi beruhá­zások nagymestere figyelmez­tetett arra, hogy Mexikó példá­ját látva, más fejlődő országok­ból is futásnak ered majd a kül­földi tőke. Clinton elnöknek - mondta Soros - jobb munkát kellene végeznie a meggyőzés terén az amerikai kongresszus­ban, ahol a republikánusok nem akarják megszavazni a Mexikónak ígért negyvenmil­­liárd dolláros hitelgaranciát. A harmadik ütközőpont a kiegyensúlyozott költségvetést előíró alkotmánymódosítás. A Fehér Ház harcol ellene, a re­publikánusok harcolnak érte. •M.J.-R. Zs. Ismét döntőnek szánt tüzérségi tűz Groznijra MH-Moszkva/München Az orosz tüzérség folytatta a Groznijban húzódó csecsen ál­lások, és a külvárosi lakókörze­tek támadását. A Reuter hír­­ügynökség jelentése szerint a gyalogság nem is bánja, hogy nem kell utcai harcokba bo­csátkoznia az elszánt védőkkel. A szárazföldi erők leváltott parancsnokhelyettese az Eho moszkvai rádióállomásnak adott interjúban azt mondta, hogy az orosz hadvezetőség bűnt követett el, amikor gyen­gén felkészített csapatokat kül­dött a válságzónába. Eduard Vorobjov úgy értékelte, hogy az orosz hadsereg úgy mozog Groznijban, mint elefánt a por­celánboltban, és megjegyezte, hogy az alakulatokat nem ké­pezték ki utcai harcokra. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata elismerte, hogy a frontvonalak az elmúlt na­pokban nem mozdultak. A TASZSZ hírügynökség azt je­lentette, hogy a kedd reggel óta egyre intenzívebbé váló tüzér­ségi tűz a grozniji katonai akció „döntő” szakaszát készíti elő. A másfél hónapja kezdődött csecsenföldi katonai akció kö­vetkeztében eddig 735 orosz katona vesztette életét, a sebe­sültek száma pedig több mint 2500. A veszteséglista az azo­nosított holttestek alapján ké­szült. Jelenleg számos halottat még nem azonosítottak, és az eltűnteket sem vették fel a veszteséglistára, ezért megle­het, hogy a katonai veszteség meghaladhatja az ezret is. Negatívnak minősíti a Gyar­mati István nagykövet vezette EBESZ-küldöttség csecsenföl­di misszióját a Süddeutsche Zeitung. „A delegációt nem kí­sérhette el Szergej Kovaljov, a közismert polgárjogi harcos, nem tárgyaltak az ingus elnök­kel, és még csak meg sem kísé­relték, hogy találkozzanak Du­­dajev csecsen elnök képviselői­vel. Arra pedig nem jutott idő, hogy felkeressenek lebombá­zott falvakat.” Sikeres lehet-e egy időzavarral küzdő misszió, amely elfogadja az egyik fél diktálta feltételeket? - kérdezi a Süddeutsche Zeitung.­­ •M.J.-G.T. szövetkezet ezek szerint: Aranykorona 364,42 192,33 684,07 717,75 B­­tkezet f. a.­ínyi u. 1.) KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap Kártérítési igény Ukrajnában Gazdasági nehézségek a háttérben MH-információ__________ A nyugat-ukrajnai Runguri fa­lu lakosai nincsenek egyedül azzal az igényükkel, hogy Bu­dapest valami módon - például egy templom felépítéséhez tör­ténő anyagi hozzájárulással - kompenzálja a második világ­háborúban a magyar csapatok­tól elszenvedett sérelmeket. A kijevi magyar nagykövetséget többen is megkeresték már ha­sonló kéréssel. Varga István nagykövet az MH-nak elmondta, hogy Run­guri kérése után a falut kör­nyező más településekről is ér­kezett néhány kártérítési igény. Kollektívák és magán­­személyek egyaránt írtak olyan levelet a nagykövetség címére, amelyben kártérítést követelnek a háborúban őket ért anyagi károkért. Volt aki egy tehenet akart megfizettet­ni, de akadt olyan is, aki sze­mélygépkocsit kért. A nagykö­vetség valamennyi kérésre vá­laszolt. „Igyekeztünk megmagya­rázni a kérelmezőknek, hogy Magyarország a második világ­háború után nagy összegű jóvá­tételt fizetett a Szovjetuniónak, s ennyi év után az egyedi igé­nyek jogosságát egyébként is nehéz lenne elbírálni” - mond­ta Varga István, aki két évvel ezelőtt az ügy kapcsán találko­zott egy nyugat-ukrajnai parla­menti képviselővel is. „Úgy tűnt, akkor megértették állás­pontunkat” - tette hozzá a nagykövet. A nagykövetség ugyanakkor a runguri templomépítéssel kapcsolatban több magyaror­szági szervezetet is megkere­sett, de sehol nem mutatkozott segítőkészség. Varga István szerint a kéré­sek hátterében a nehéz gazda­sági helyzet áll. Ezzel magya­rázható az is, hogy a kijevi ma­gyar nagykövetséget az utóbbi időben meglehetősen nagy számban keresik fel olyan ké­réssel, hogy hívják meg őket a fasizmus felett aratott győze­lem 50. évfordulója alkalmából rendezendő magyarországi ün­nepségekre. Ugyancsak sokan fordulnak gyógyszersegélyért a nagykövetséghez, amely azon­ban közvetlen segítséget nem tud nyújtani, legfeljebb annyit tehet, hogy különböző segély­­szervezeteknek továbbítja a ké­relmezők leveleit. • D. B. „Csont a szakszervezeteknek” MH-München/Prága/MTI Békési lemondásával a harma­dik gazdasági kulcspozíció ár­­vult el. A személyi változások, a posztok megüresedése a szo­cialista-liberális kormányon belüli jelentős gazdaságpoliti­kai nézeteltérések következ­ménye - állapította meg a Neue Zürcher Zeitung. Békési le­mondása alapjaiban ingatta meg azt a kezdetben töretlen bizalmat, amelyet az üzleti kö­rök vezettek a népszerűtlen konzervatív kormányt felváltó szocialista-liberális vezetésbe - írta a Financial Times. Békési távozása megkoro­názta a Magyarországról szóló sok negatív gazdasági hírt; en­nek a lépésnek következménye lehet a szocialista-liberális koa­líció felbomlása - úja a német Handelsblatt. Horn a vita politikai síkra te­relése révén növelni akarja el­lenőrzését a privatizációs folya­mat felett - úja a francia üzleti körök napilapja, a Les Echos. „A privatizációs vita politizálá­sával, a nagyobb áttekinthető­ség és a parlamenti ellenőrzés javításának követelésével a mi­niszterelnök csontot dobott a szakszervezeteknek”. „Magyarországi földrengés” címmel kommentálja a prágai Denní Telegraf Békési lemon­dását: a magyar kormány „rendkívül rossz jelzést” kül­dött a világnak: külföldön Bé­késit tartották annak a sze­mélynek, aki garantálhatja, hogy a magyar szocialisták nem akarnak visszatérni a múlthoz. A magánosítás hároméves terve • Folytatás az 1. oldalról A stratégiai jelentőségű társa­ságokat készpénz ellenében kell értékesíteni. A kárpótlási jegyek többségét 1995 végéig bevonják, s rövidesen értékes kínálattal jelennek meg a va­gyonkezelők a piacon. A társa­dalombiztosítási önkormány­zatoknak juttatandó ingyenes vagyonátadást illetően Békési rámutatott: az eredeti tervek­ben szereplő 300 milliárdnyi va­gyon helyett legfeljebb 120-130 milliárdnyi portfolió átadása valósulhat meg. Az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) az ÁV Rt. jogutód­jaként alakulna meg, a tevé­kenységi kör módosulásával. A bizottságok általános vitá­ra alkalmasnak ítélték a javas­latot, ám kritikai észrevételek mindenhol elhangzottak. Mádi László (Fidesz) kiemelte: ami­kor általános vitára javasolták a törvénytervezetet, Békesi le­mondásáról, illetve a privatizá­ciós miniszteri poszt felállításá­ról még nem tudtak. A javaslat olyan pontokat is tartalmaz, amelyeket szerinte már a kor­mány sem tart érvényesnek. A frakciók vezérszónokai közül Tardos Márton (SZDSZ) úgy vélte, Békesi László beszámolója egy sikeres tulajdonátalakítási rendszer létrehozásának lehetőségét je­lenti. A privatizáció általános feltételrendszerét úgy kell meg­valósítani, hogy ne fordulhas­son elő olyan helyzet, amikor egy felelős vezető menet köz­ben beavatkozhat a döntések­be. Szabó Iván (MDF) kifogá­solta, hogy a privatizációs tör­vény és a kormány gazdaságpo­litikai elképzelései mögött nincs erkölcsiség, hiányzik a gazdasági és társadalompoliti­kai jövőkép. A privatizációnak szerinte a hatékonyság és a technikai fejlődés mellett a ma­gyar polgárosodást kellene szolgálnia. Kari Imre (MSZP) szerint a törvény elfogadásával lehetővé válik a magántulajdo­non alapuló piacgazdaság ki­alakulása. A szocialista frakció több módosítást is szükséges­nek tart, főként a privatizációs szervezet jogállására vonat­kozóan - mondta az MSZP vezérszónoka. Torgyán József (FKGP) szerint a nemzeti va­gyon megmaradt részének szét­osztásáról, a hatalom- és va­­gyonátmentésről szól a kor­mány privatizációs törvényja­vaslata. Csépe Béla (KDNP) szerint a kormány csődöt mon­dott a privatizációban. Orbán Fodort faggatták a legtöbben Az azonnali kérdések órájában Dávid Ibolya (MDF) kifogásolta, hogy a mintegy négyezer önkormányzati könyvtárt érintő minisztériu­mi átszervezés előtt a kultuszminiszter nem konzultált a szakma képviselőivel. Fodor Gá­bor válaszában kijelentette: az egy miniszté­riumi dolgozót érintő átszervezés a tárca bel­ső ügye. Dávid Ibolya szerint a könyvtárakkal kapcsolatos intézkedéseket nem lehet egy mi­nisztérium belügyének tekinteni. „Mi volt a miniszter programja múlt hét pénteken?” - tette fel a kérdést Surján László (KDNP) a művelődési miniszternek. Fodor részletesen ismertette aznapi munkarendjét, ezután Sur­ján kijelentette: a miniszter a jelek szerint munkahelyi elfoglaltsága miatt nem lehetett ott Sík Ferenc rendező temetésén. A politikus célzásokat tett arra, hogy a művész halálához közvetve Fodor Gábor is hozzájárult intézke­déseivel. A miniszter közölte: az ilyen felszó­lalások önmagukat minősítik. Kristóf István (MSZP) a burgonya árának drasztikus emel­kedése kapcsán kérdezte Pál Lászlót. Az ipari és kereskedelmi miniszter szerint a kilónkénti körülbelül 100 forintos ár a korábbi évekhez képest csekélyebb termés következménye. Áthidaló megoldásként pályázatot írtak ki, amely tízezer tonna krumpli 10 százalékos vámtétel melletti behozatalát engedélyezné. A kérdések során Pokorni Zoltán (Fidesz) érdeklődött a miniszterelnöktől, miért nem töltötték be még Jánosi György művelődési államtitkár 75 napja megüresedett posztját. Kósáné Kovács Magda tolmácsolta Horn Gyula válaszát: két héten belül megteszi ja­vaslatát a köztársasági elnöknek. A késleke­dés okaként a koalíciós egyeztetések elhúzó­dását jelölte meg. A miniszterelnök szerint az államtitkár hiánya nem okozott problémát sem az egyeztetésekben, sem a kultuszmi­niszter országgyűlési munkájában. Rusznák Miklós (KDNP) a munkaügyi minisztertől ar­ra a kérdésre várt választ, hogy miért kellett harmadára csökkenteni a súlyos munkanél­küliséggel küzdő térségek közhasznú foglal­koztatottainak számát. Kósáné Kovács Mag­da kijelentette: a munkaügyi tárcának „át kel­lett gombolnia a kabátot” 1994 végén, ugyan­is a foglalkoztatási alap pénzeszközei csök­kentek a lelassult privatizáció miatt. Viktor (Fidesz) szerint a tö­vényjavaslat legnagyobb hi­nyossága, hogy nincs oly­ gazdaságpolitikai elképzelt amelybe beleágyazódhatna, és a Fidesz nem tudja támogati Napirend előtti felszólalás­ban Torgyán József (FKGP), RMDSZ-t ért támadások ka­csán felhívta a külügyminiszt figyelmét: az EBESZ soros­­ nökeként magyarázatot kelle­ne kérnie a román kormányta, mit szándékozik tenni. Kova László válaszában kijelentett egyetért a felszólalásban meg­fogalmazott aggodalmakk. Strasbourgban az EBESZ és­ Európai Unió tanácskozást minden lehetőséget kihaszn majd a kérdés rendezésének é­dekében, hiszen ez nem csupa magyar ügy, a térség stabilitás, veszélyeztetheti a kisebbség­­ét megillető jogok esetleg­ korlátozása. Kovács László e mondta: szerdán Strasbourg­ban részt vesz az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésén, a magyar kormány nevében együtt a szlovák és a roma külügyminiszterrel­­ aláírja kisebbségi keretegyezményt.A külügyminiszter mindkét kollé­gájával külön is tárgyal. Hatpárti privatizációs tanácskozás Horn Gyula kormányfő kezdeményezésére ma hatpárti konzultációt tartanak a privatizá­cióról. Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető az MTI-nek nyilatkozva az egyeztetés céljaként azt jelölte meg, hogy a felek tegyék nyilvánva­lóvá politikai szándékukat, azaz akarják-e a privatizációs törvényt. Az SZDSZ frakcióve­zetője, Pető Iván nem tudja, hogy a miniszter­elnök milyen céllal hívta össze a megbeszé­lést, a privatizációs törvény tárgyalását ugyan­is már elkezdte a Ház. Az SZDSZ-t a tár­gyaláson Gaál Gyula, a frakcióvezetőség tag­ja képviseli, mert Petőnek már kötött prog­ramja volt. Szabó Iván MDF-frakcióvezető el­mondta: pártja - bár a törvényjavaslat vissza­vonását tartaná célszerűnek - részt vesz az egyeztetésen, mert tájékozódni szeretnének a kormány elképzeléseiről. Csépe Béla, a KDNP helyettes frakcióvezetője szerint hosszú távú iparpolitikai koncepció nélkül nem képzelhető el jó privatizáció. A Fidesz azt javasolja majd, hogy vegyék le a Ház na­pirendjéről a privatizációs törvény vitáját, mert a kormány javaslatán túllépett az idő - mondta Varga Mihály képviselő. Torgyán Jó­zsef, az FKGP frakcióvezetője szerencsésnek tartaná, ha a hat párt egyetértésr­e jutna a legfontosabb pontokban. Rendkívüli frakcióülés után SZDSZ: a koalíció határvonalon • Folytatás az 1. oldalról Az SZDSZ elképzelhetetlen­nek tartja a kormányprogram­tól való eltérést. Pető Iván hangsúlyozta: az ország gazda­sági értelemben kritikus hely­zetben van, és a pénzügymi­niszter távozása ezt csak tovább rontja. Az SZDSZ-frakció fáj­­­lalja, hogy Békesi László le­mondásra kényszerült. A párt­elnök közölte, hogy a privatizá­ciós miniszteri poszt felállításá­val csak akkor foglalkoznak ér­demben, ha erre az MSZP írá­sos javaslatot tesz. Az SZDSZ a következő időszakban azt vizsgálja, hogy mennyiben va­lósulnak meg a hétfőn elfoga­dott nyilatkozatban leírtak - hangsúlyozta Pető. A kisebbik koalíciós párt egyébként úgy véli, megala­pozatlan Gál Zoltán azon nyi­latkozata, miszerint a koalíció stabilabb, mint valaha. Hack Péter frakcióvezető-helyettes elítélte Szabó Iván és Surján László parlamenti felszólalá­sait, melyek Sík Ferenc rende­ző halálát összefüggésbe hoz­ták Fodor Gábor kultuszmi­niszter lépéseivel. A politikus szerint személyes tragédiák­kal nem szabadna politikai cé­lokból visszaélni. • Sz. Sz. Amit a minisztérium a Nemzetitől elvár MH-információ__________ A Művelődési és Közoktatási Minisztérium megfogalmazta elvárásait a Nemzeti Színházzal szemben - jelentette be Szabó István, a minisztérium színházi főosztályának vezetője tegnapi sajtóbeszélgetésén. Ezek szerint a színház minő­ségének fokmérője az, hogy mennyit és mit játszik. A tárca elégedetlen azzal, hogy a ki­emelt állami támogatást élvező intézmény havonta csupán 15-­17 estén játszik. Álláspontja szerint a társulatban értékes színészek vannak, azonban hiá­nyoznak a kvalitásos rendezők. Az elvárások között szerepel, hogy vonzóbb repertoárt kell kialakítani, szakmailag színvo­nalasabb előadásokat létrehoz­ni. Szabó István leszögezte, a minisztériumnak nem érdeke, hogy megfojtsa a Nemzeti Szín­házat, inkább konszolidációjá­ban szeretne segíteni. A minisz­térium Sík Ferenc halála után a napokban a Nemzeti Színház egyik vezető művészét bízza meg a főrendezői feladatok el­látásával mindaddig, amíg nincs új kinevezett főrendezője a' ‘Háznak. Az erre vonatko­zó pályázatot napokon belül kiírja a minisztérium. Szabó István hangsúlyozta, az előző minisztériumtól nem örököltek olyan követelményrendszert, melyet a színházon számon lehetne kérni. Ezért az évad végéig, esetleg az év végén de­rül ki, sikerül-e a színháznak szakmailag megújulni a jelenle­gi igazgatóval, Ablonczy Lász­lóval. Arra a kérdésre, vajon Fo­dor Gábor művelődési minisz­ter látott-e a Nemzetiben elő­adásokat, vagy döntéseinél szakmai tanácsadókra hallgat, az osztályvezető azt felelte, hogy a miniszter nem kritikus, nem esztéta, ítéletalkotásához nem feltétel, hogy előadásokat nézzen. Kritikusok értékelését, a színházi osztály vezetőjének szempontjait, a közvéleményt egyaránt figyelembe veszi. A főosztályvezető reményei szerint a tárcaszínházak - Bu­dapesti Kamaraszínház, Rock­színház, Játékszín - július 1- jéig, vagy ’96. január 1-jéig a fő­városi önkormányzathoz kerül­nek - természetesen a költség­­vetési támogatásukkal együtt. • Bakla Emőke A legújabbat még olcsóbban Szeretnénk ennél is többet mondani Önnek az új Nokiáról és szolgáltatásainkról. Hívja Telemarketing szolgálatunkat: 265-90-90 vagy (06-30) 30-30-30. Westel 900 GSM mintaboltok: BUDAPEST, V. Petőfi S. u. 12. • XI. Kaposvár u. 5-7. • KECSKEMÉT, Kossuth tér 3. • NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60. • EGER, Rákóczi út 95. • VESZPRÉM, Óváros tér 21. ZALAEGERSZEG, Kölcsey u. 2. • SZEKSZÁRD, Arany János u. 4.

Next