Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 27-39. szám)
1995-02-01 / 27. szám
1995. FEBRUÁR 1., SZERDA A magyar kormányfő a jövő héten Brüsszelbe látogat Pontosítják a Horn-Meciar megállapodást MH-Budapest/Bukarest Ma magyar-szlovák külügyminiszteri tárgyalások lesznek Strasbourgban azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a két országnak sürgősen meg kell oldania, ha március 21-éig tető alá akarja hozni az alapszerződést, amiben az egy héttel ezelőtti budapesti kormányfői találkozón született megállapodás. Kovács László és Juraj Schenk, a két külügyminiszter abból az alkalomból találkozik, hogy aláírja az Európa Tanács kisebbségjogi keretegyezményét. A strasbourgi találkozón a magyar külügyi szóvivő szerint szó lesz egy emlékeztetőről, amelyet a Horn-Meciar megállapodásról írnak alá. Az emlékeztető azokat a feladatokat és határidőket sorolná fel, amelyek a kormányfői megállapodásból következnek. Szlovák diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint viszont nem lenne szó emlékeztető aláírásáról, hanem a magyar fél átadna egy dokumentumot (úgynevezett aide mémoire-t) a feladatokról, és erre a szlovák fél néhány nappal később válaszolna egy hasonlóval. Az emlékeztetővel kapcsolatban Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tegnap kijelentette: „bízunk benne, hogy mindkét oldal azonos módon értékeli és látja” a Horn-Meciar megállapodásból következő feladatokat. Horn Gyula és Vladimír Meciar múlt szerdán abban egyezett meg, hogy a két ország március 21-éig lehetőség szerint tető alá hozza az alapszerződést és a kisebbségvédelmi szerződést, amely az európai normákon alapul, és szervesen fog kapcsolódni az alapszerződéshez. A szóvivő közölte, hogy Magyarországon most folyik a kormányszervek közötti koordináció az alapszerződéssel, illetve a kisebbségvédelmi szerződéssel kapcsolatban, és remélhetőleg néhány napon belül javaslatot tudnak tenni a következő magyar-szlovák szakértői szintű találkozóra, amely Budapesten lenne. Értesüléseink szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának javaslatára várnak a kisebbségvédelmi szerződéssel kapcsolatban. A jövő héten Budapesten magyar-román szakértői szintű tárgyalások lesznek arról a listáról, amely a két ország előtt álló feladatokat tartalmazná, és amelyről tavaly novemberben volt már egy forduló. Románia számára hármas jelentőségű az európai emberjogi keretmegállapodás aláírása - nyilatkozott a sajtónak Strasbourgba való elutazása előtt a román külügyminiszter. Egyrészt ezzel a román kormány azt bizonyítja, kész nem csak elvileg, de a gyakorlatban is vállalni minden kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a legmagasabb nemzetközi standardok szintjén biztosítja a kisebbségi jogokat. Másodsorban a román kormány hazai téren is jelzést kíván adni arra vonatkozóan, hogy szándéka minél előnyösebb státust szavatolni a kisebbségeknek. Harmadrészt a dokumentum aláírásával elhárul az utolsó akadály is a román-magyar alapszerződés véglegesítése útjából, s így a román fél jelentős lépést tesz afelé, hogy még a stabilitási paktum záróértekezlete előtt aláírják az alapszerződést. • S. I. - B. T. Moszkva kíméletes bánásmódra vár Washingtontól A Fehér Ház csatája MH-Moszkva/Washington Moszkva aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok kongresszusában elburjánzó oroszellenes érzelmek miatt A külügyminisztérium szóvivője úgy értékelte, hogy az amerikai képviselők egy része a hidegháború emlékét idéző kampányt kezdett Oroszország ellen. Karaszin azt mondta, hogy az oroszellenes hangok komplikálttá teszik a két nagyhatalom viszonyát, nem beszélve arról, hogy ez a fajta politika az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek sem felel meg. A novemberi választások eredményeként előretört Republikánus Párt néhány tagja már felvetette a Moszkvának szánt amerikai gazdasági segélyprogramok beszüntetésének lehetőségét, és az utóbbi hetekben keményebb fellépést követelt Clinton elnöktől a csecsenföldi inváziót elrendelő orosz vezetőséggel szemben. Az amerikai kongresszus és a Fehér Ház között jelentős nézeteltérések feszülnek: Bosznia, Mexikó és a kiegyensúlyozott költségvetés képezi a vita tárgyát. Haris Silajdzic bosnyák miniszterelnök a Fehér Házban Clinton elnöktől fegyvert kért. Kategorikus elutasításban részesült: „Bosznia békéjét csak diplomáciával lehet megoldani”. Ebben azonban a kongresszus nem hisz. Mexikóban zuhan a peso értéke. A davosi fórumon Soros György, a nemzetközi beruházások nagymestere figyelmeztetett arra, hogy Mexikó példáját látva, más fejlődő országokból is futásnak ered majd a külföldi tőke. Clinton elnöknek - mondta Soros - jobb munkát kellene végeznie a meggyőzés terén az amerikai kongresszusban, ahol a republikánusok nem akarják megszavazni a Mexikónak ígért negyvenmilliárd dolláros hitelgaranciát. A harmadik ütközőpont a kiegyensúlyozott költségvetést előíró alkotmánymódosítás. A Fehér Ház harcol ellene, a republikánusok harcolnak érte. •M.J.-R. Zs. Ismét döntőnek szánt tüzérségi tűz Groznijra MH-Moszkva/München Az orosz tüzérség folytatta a Groznijban húzódó csecsen állások, és a külvárosi lakókörzetek támadását. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a gyalogság nem is bánja, hogy nem kell utcai harcokba bocsátkoznia az elszánt védőkkel. A szárazföldi erők leváltott parancsnokhelyettese az Eho moszkvai rádióállomásnak adott interjúban azt mondta, hogy az orosz hadvezetőség bűnt követett el, amikor gyengén felkészített csapatokat küldött a válságzónába. Eduard Vorobjov úgy értékelte, hogy az orosz hadsereg úgy mozog Groznijban, mint elefánt a porcelánboltban, és megjegyezte, hogy az alakulatokat nem képezték ki utcai harcokra. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata elismerte, hogy a frontvonalak az elmúlt napokban nem mozdultak. A TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy a kedd reggel óta egyre intenzívebbé váló tüzérségi tűz a grozniji katonai akció „döntő” szakaszát készíti elő. A másfél hónapja kezdődött csecsenföldi katonai akció következtében eddig 735 orosz katona vesztette életét, a sebesültek száma pedig több mint 2500. A veszteséglista az azonosított holttestek alapján készült. Jelenleg számos halottat még nem azonosítottak, és az eltűnteket sem vették fel a veszteséglistára, ezért meglehet, hogy a katonai veszteség meghaladhatja az ezret is. Negatívnak minősíti a Gyarmati István nagykövet vezette EBESZ-küldöttség csecsenföldi misszióját a Süddeutsche Zeitung. „A delegációt nem kísérhette el Szergej Kovaljov, a közismert polgárjogi harcos, nem tárgyaltak az ingus elnökkel, és még csak meg sem kísérelték, hogy találkozzanak Dudajev csecsen elnök képviselőivel. Arra pedig nem jutott idő, hogy felkeressenek lebombázott falvakat.” Sikeres lehet-e egy időzavarral küzdő misszió, amely elfogadja az egyik fél diktálta feltételeket? - kérdezi a Süddeutsche Zeitung. •M.J.-G.T. szövetkezet ezek szerint: Aranykorona 364,42 192,33 684,07 717,75 Btkezet f. a.ínyi u. 1.) KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap Kártérítési igény Ukrajnában Gazdasági nehézségek a háttérben MH-információ__________ A nyugat-ukrajnai Runguri falu lakosai nincsenek egyedül azzal az igényükkel, hogy Budapest valami módon - például egy templom felépítéséhez történő anyagi hozzájárulással - kompenzálja a második világháborúban a magyar csapatoktól elszenvedett sérelmeket. A kijevi magyar nagykövetséget többen is megkeresték már hasonló kéréssel. Varga István nagykövet az MH-nak elmondta, hogy Runguri kérése után a falut környező más településekről is érkezett néhány kártérítési igény. Kollektívák és magánszemélyek egyaránt írtak olyan levelet a nagykövetség címére, amelyben kártérítést követelnek a háborúban őket ért anyagi károkért. Volt aki egy tehenet akart megfizettetni, de akadt olyan is, aki személygépkocsit kért. A nagykövetség valamennyi kérésre válaszolt. „Igyekeztünk megmagyarázni a kérelmezőknek, hogy Magyarország a második világháború után nagy összegű jóvátételt fizetett a Szovjetuniónak, s ennyi év után az egyedi igények jogosságát egyébként is nehéz lenne elbírálni” - mondta Varga István, aki két évvel ezelőtt az ügy kapcsán találkozott egy nyugat-ukrajnai parlamenti képviselővel is. „Úgy tűnt, akkor megértették álláspontunkat” - tette hozzá a nagykövet. A nagykövetség ugyanakkor a runguri templomépítéssel kapcsolatban több magyarországi szervezetet is megkeresett, de sehol nem mutatkozott segítőkészség. Varga István szerint a kérések hátterében a nehéz gazdasági helyzet áll. Ezzel magyarázható az is, hogy a kijevi magyar nagykövetséget az utóbbi időben meglehetősen nagy számban keresik fel olyan kéréssel, hogy hívják meg őket a fasizmus felett aratott győzelem 50. évfordulója alkalmából rendezendő magyarországi ünnepségekre. Ugyancsak sokan fordulnak gyógyszersegélyért a nagykövetséghez, amely azonban közvetlen segítséget nem tud nyújtani, legfeljebb annyit tehet, hogy különböző segélyszervezeteknek továbbítja a kérelmezők leveleit. • D. B. „Csont a szakszervezeteknek” MH-München/Prága/MTI Békési lemondásával a harmadik gazdasági kulcspozíció árvult el. A személyi változások, a posztok megüresedése a szocialista-liberális kormányon belüli jelentős gazdaságpolitikai nézeteltérések következménye - állapította meg a Neue Zürcher Zeitung. Békési lemondása alapjaiban ingatta meg azt a kezdetben töretlen bizalmat, amelyet az üzleti körök vezettek a népszerűtlen konzervatív kormányt felváltó szocialista-liberális vezetésbe - írta a Financial Times. Békési távozása megkoronázta a Magyarországról szóló sok negatív gazdasági hírt; ennek a lépésnek következménye lehet a szocialista-liberális koalíció felbomlása - úja a német Handelsblatt. Horn a vita politikai síkra terelése révén növelni akarja ellenőrzését a privatizációs folyamat felett - úja a francia üzleti körök napilapja, a Les Echos. „A privatizációs vita politizálásával, a nagyobb áttekinthetőség és a parlamenti ellenőrzés javításának követelésével a miniszterelnök csontot dobott a szakszervezeteknek”. „Magyarországi földrengés” címmel kommentálja a prágai Denní Telegraf Békési lemondását: a magyar kormány „rendkívül rossz jelzést” küldött a világnak: külföldön Békésit tartották annak a személynek, aki garantálhatja, hogy a magyar szocialisták nem akarnak visszatérni a múlthoz. A magánosítás hároméves terve • Folytatás az 1. oldalról A stratégiai jelentőségű társaságokat készpénz ellenében kell értékesíteni. A kárpótlási jegyek többségét 1995 végéig bevonják, s rövidesen értékes kínálattal jelennek meg a vagyonkezelők a piacon. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak juttatandó ingyenes vagyonátadást illetően Békési rámutatott: az eredeti tervekben szereplő 300 milliárdnyi vagyon helyett legfeljebb 120-130 milliárdnyi portfolió átadása valósulhat meg. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) az ÁV Rt. jogutódjaként alakulna meg, a tevékenységi kör módosulásával. A bizottságok általános vitára alkalmasnak ítélték a javaslatot, ám kritikai észrevételek mindenhol elhangzottak. Mádi László (Fidesz) kiemelte: amikor általános vitára javasolták a törvénytervezetet, Békesi lemondásáról, illetve a privatizációs miniszteri poszt felállításáról még nem tudtak. A javaslat olyan pontokat is tartalmaz, amelyeket szerinte már a kormány sem tart érvényesnek. A frakciók vezérszónokai közül Tardos Márton (SZDSZ) úgy vélte, Békesi László beszámolója egy sikeres tulajdonátalakítási rendszer létrehozásának lehetőségét jelenti. A privatizáció általános feltételrendszerét úgy kell megvalósítani, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, amikor egy felelős vezető menet közben beavatkozhat a döntésekbe. Szabó Iván (MDF) kifogásolta, hogy a privatizációs törvény és a kormány gazdaságpolitikai elképzelései mögött nincs erkölcsiség, hiányzik a gazdasági és társadalompolitikai jövőkép. A privatizációnak szerinte a hatékonyság és a technikai fejlődés mellett a magyar polgárosodást kellene szolgálnia. Kari Imre (MSZP) szerint a törvény elfogadásával lehetővé válik a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása. A szocialista frakció több módosítást is szükségesnek tart, főként a privatizációs szervezet jogállására vonatkozóan - mondta az MSZP vezérszónoka. Torgyán József (FKGP) szerint a nemzeti vagyon megmaradt részének szétosztásáról, a hatalom- és vagyonátmentésről szól a kormány privatizációs törvényjavaslata. Csépe Béla (KDNP) szerint a kormány csődöt mondott a privatizációban. Orbán Fodort faggatták a legtöbben Az azonnali kérdések órájában Dávid Ibolya (MDF) kifogásolta, hogy a mintegy négyezer önkormányzati könyvtárt érintő minisztériumi átszervezés előtt a kultuszminiszter nem konzultált a szakma képviselőivel. Fodor Gábor válaszában kijelentette: az egy minisztériumi dolgozót érintő átszervezés a tárca belső ügye. Dávid Ibolya szerint a könyvtárakkal kapcsolatos intézkedéseket nem lehet egy minisztérium belügyének tekinteni. „Mi volt a miniszter programja múlt hét pénteken?” - tette fel a kérdést Surján László (KDNP) a művelődési miniszternek. Fodor részletesen ismertette aznapi munkarendjét, ezután Surján kijelentette: a miniszter a jelek szerint munkahelyi elfoglaltsága miatt nem lehetett ott Sík Ferenc rendező temetésén. A politikus célzásokat tett arra, hogy a művész halálához közvetve Fodor Gábor is hozzájárult intézkedéseivel. A miniszter közölte: az ilyen felszólalások önmagukat minősítik. Kristóf István (MSZP) a burgonya árának drasztikus emelkedése kapcsán kérdezte Pál Lászlót. Az ipari és kereskedelmi miniszter szerint a kilónkénti körülbelül 100 forintos ár a korábbi évekhez képest csekélyebb termés következménye. Áthidaló megoldásként pályázatot írtak ki, amely tízezer tonna krumpli 10 százalékos vámtétel melletti behozatalát engedélyezné. A kérdések során Pokorni Zoltán (Fidesz) érdeklődött a miniszterelnöktől, miért nem töltötték be még Jánosi György művelődési államtitkár 75 napja megüresedett posztját. Kósáné Kovács Magda tolmácsolta Horn Gyula válaszát: két héten belül megteszi javaslatát a köztársasági elnöknek. A késlekedés okaként a koalíciós egyeztetések elhúzódását jelölte meg. A miniszterelnök szerint az államtitkár hiánya nem okozott problémát sem az egyeztetésekben, sem a kultuszminiszter országgyűlési munkájában. Rusznák Miklós (KDNP) a munkaügyi minisztertől arra a kérdésre várt választ, hogy miért kellett harmadára csökkenteni a súlyos munkanélküliséggel küzdő térségek közhasznú foglalkoztatottainak számát. Kósáné Kovács Magda kijelentette: a munkaügyi tárcának „át kellett gombolnia a kabátot” 1994 végén, ugyanis a foglalkoztatási alap pénzeszközei csökkentek a lelassult privatizáció miatt. Viktor (Fidesz) szerint a tövényjavaslat legnagyobb hinyossága, hogy nincs oly gazdaságpolitikai elképzelt amelybe beleágyazódhatna, és a Fidesz nem tudja támogati Napirend előtti felszólalásban Torgyán József (FKGP), RMDSZ-t ért támadások kacsán felhívta a külügyminiszt figyelmét: az EBESZ soros nökeként magyarázatot kellene kérnie a román kormányta, mit szándékozik tenni. Kova László válaszában kijelentett egyetért a felszólalásban megfogalmazott aggodalmakk. Strasbourgban az EBESZ és Európai Unió tanácskozást minden lehetőséget kihaszn majd a kérdés rendezésének édekében, hiszen ez nem csupa magyar ügy, a térség stabilitás, veszélyeztetheti a kisebbségét megillető jogok esetleg korlátozása. Kovács László e mondta: szerdán Strasbourgban részt vesz az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a magyar kormány nevében együtt a szlovák és a roma külügyminiszterrel aláírja kisebbségi keretegyezményt.A külügyminiszter mindkét kollégájával külön is tárgyal. Hatpárti privatizációs tanácskozás Horn Gyula kormányfő kezdeményezésére ma hatpárti konzultációt tartanak a privatizációról. Szekeres Imre MSZP-frakcióvezető az MTI-nek nyilatkozva az egyeztetés céljaként azt jelölte meg, hogy a felek tegyék nyilvánvalóvá politikai szándékukat, azaz akarják-e a privatizációs törvényt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Pető Iván nem tudja, hogy a miniszterelnök milyen céllal hívta össze a megbeszélést, a privatizációs törvény tárgyalását ugyanis már elkezdte a Ház. Az SZDSZ-t a tárgyaláson Gaál Gyula, a frakcióvezetőség tagja képviseli, mert Petőnek már kötött programja volt. Szabó Iván MDF-frakcióvezető elmondta: pártja - bár a törvényjavaslat visszavonását tartaná célszerűnek - részt vesz az egyeztetésen, mert tájékozódni szeretnének a kormány elképzeléseiről. Csépe Béla, a KDNP helyettes frakcióvezetője szerint hosszú távú iparpolitikai koncepció nélkül nem képzelhető el jó privatizáció. A Fidesz azt javasolja majd, hogy vegyék le a Ház napirendjéről a privatizációs törvény vitáját, mert a kormány javaslatán túllépett az idő - mondta Varga Mihály képviselő. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője szerencsésnek tartaná, ha a hat párt egyetértésre jutna a legfontosabb pontokban. Rendkívüli frakcióülés után SZDSZ: a koalíció határvonalon • Folytatás az 1. oldalról Az SZDSZ elképzelhetetlennek tartja a kormányprogramtól való eltérést. Pető Iván hangsúlyozta: az ország gazdasági értelemben kritikus helyzetben van, és a pénzügyminiszter távozása ezt csak tovább rontja. Az SZDSZ-frakció fájlalja, hogy Békesi László lemondásra kényszerült. A pártelnök közölte, hogy a privatizációs miniszteri poszt felállításával csak akkor foglalkoznak érdemben, ha erre az MSZP írásos javaslatot tesz. Az SZDSZ a következő időszakban azt vizsgálja, hogy mennyiben valósulnak meg a hétfőn elfogadott nyilatkozatban leírtak - hangsúlyozta Pető. A kisebbik koalíciós párt egyébként úgy véli, megalapozatlan Gál Zoltán azon nyilatkozata, miszerint a koalíció stabilabb, mint valaha. Hack Péter frakcióvezető-helyettes elítélte Szabó Iván és Surján László parlamenti felszólalásait, melyek Sík Ferenc rendező halálát összefüggésbe hozták Fodor Gábor kultuszminiszter lépéseivel. A politikus szerint személyes tragédiákkal nem szabadna politikai célokból visszaélni. • Sz. Sz. Amit a minisztérium a Nemzetitől elvár MH-információ__________ A Művelődési és Közoktatási Minisztérium megfogalmazta elvárásait a Nemzeti Színházzal szemben - jelentette be Szabó István, a minisztérium színházi főosztályának vezetője tegnapi sajtóbeszélgetésén. Ezek szerint a színház minőségének fokmérője az, hogy mennyit és mit játszik. A tárca elégedetlen azzal, hogy a kiemelt állami támogatást élvező intézmény havonta csupán 15-17 estén játszik. Álláspontja szerint a társulatban értékes színészek vannak, azonban hiányoznak a kvalitásos rendezők. Az elvárások között szerepel, hogy vonzóbb repertoárt kell kialakítani, szakmailag színvonalasabb előadásokat létrehozni. Szabó István leszögezte, a minisztériumnak nem érdeke, hogy megfojtsa a Nemzeti Színházat, inkább konszolidációjában szeretne segíteni. A minisztérium Sík Ferenc halála után a napokban a Nemzeti Színház egyik vezető művészét bízza meg a főrendezői feladatok ellátásával mindaddig, amíg nincs új kinevezett főrendezője a' ‘Háznak. Az erre vonatkozó pályázatot napokon belül kiírja a minisztérium. Szabó István hangsúlyozta, az előző minisztériumtól nem örököltek olyan követelményrendszert, melyet a színházon számon lehetne kérni. Ezért az évad végéig, esetleg az év végén derül ki, sikerül-e a színháznak szakmailag megújulni a jelenlegi igazgatóval, Ablonczy Lászlóval. Arra a kérdésre, vajon Fodor Gábor művelődési miniszter látott-e a Nemzetiben előadásokat, vagy döntéseinél szakmai tanácsadókra hallgat, az osztályvezető azt felelte, hogy a miniszter nem kritikus, nem esztéta, ítéletalkotásához nem feltétel, hogy előadásokat nézzen. Kritikusok értékelését, a színházi osztály vezetőjének szempontjait, a közvéleményt egyaránt figyelembe veszi. A főosztályvezető reményei szerint a tárcaszínházak - Budapesti Kamaraszínház, Rockszínház, Játékszín - július 1- jéig, vagy ’96. január 1-jéig a fővárosi önkormányzathoz kerülnek - természetesen a költségvetési támogatásukkal együtt. • Bakla Emőke A legújabbat még olcsóbban Szeretnénk ennél is többet mondani Önnek az új Nokiáról és szolgáltatásainkról. Hívja Telemarketing szolgálatunkat: 265-90-90 vagy (06-30) 30-30-30. Westel 900 GSM mintaboltok: BUDAPEST, V. Petőfi S. u. 12. • XI. Kaposvár u. 5-7. • KECSKEMÉT, Kossuth tér 3. • NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60. • EGER, Rákóczi út 95. • VESZPRÉM, Óváros tér 21. ZALAEGERSZEG, Kölcsey u. 2. • SZEKSZÁRD, Arany János u. 4.