Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 40-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK A haszonjárművek között nincs igazi újdonság Brüsszeli jövendölés Az egyik évben Amszterdam­ban, a következőben Brüsszel­ben rendezik a haszonjármű­kiállítások hagyományos európai évadnyitóját. Az idén immár 73. alkalommal a belga főváros volt a házigazda, több mint százezer négyzetméteren közel 300 jármű- és felszere­lésgyártót látott vendégül a járműipari szövetség. A jövő útjai - ez volt a kö­zelmúltban lezajlott kiállítás jelmondata, azonban a bemu­tatott járművek inkább csak a recessziót nagyon is tisztelő, a minimális kockázatvállalással járó kivárás stratégiájáról ta­núskodtak. Pedig nyolc tehergépkocsi világ- és európai bemutatójára is sort kerítettek Brüsszelben. Közülük öt a kishaszonjármű szektorban élezi tovább a már ma is nagyon kemény „osz­tályharcot”, egy újdonság a nagy teherbírású, távolsági fu­varozásra szánt gépkocsik kí­nálatát bővíti majd, és két mo­dell pedig az utóbbi időkben háttérbe szorított középkate­góriát képviselte. Folytatódik tehát a polarizálódás, harc a részesedés megtartásáért leg­alább a sikerkategóriákban. Az egyetlen koncepcionális járművel a holland DAF je­lentkezett. A tavaly még ko­moly nehézségekkel küzdő autógyár új, középkategóriás, 55-ös típuscsaládját mutatta be, amely a még hiányzó 11-15 tonna össztömegű kate­góriában biztosítja immáron a DAF jelenlétét. Ezzel teljessé vált a kínálat, és a DAF a ne­gyedik autógyár Európában, amely valamennyi 6 tonna fe­letti szegmensben piacképes termékkel rendelkezik. A 6 hengeres 182 és 211 lóerős Cummings dízelmotorral épí­tett járműcsalád sorozatgyár­tását ősszel kezdik el Eindho­­venben. Ugyancsak világbe­mutatónak számít egy másik DAF-újdonság, a 85-ös széria új, 401 lóerős változatának ki­állítása. Az erősebb motorral épített középnehéz teherautó és vontató 4x2,6x2,6x4 és 8x4 változatai már a közeljövőben megjelennek az európai pia­cokon. Ha már a tekintélyt paran­csoló méreteknél tartunk, meg kell említeni, hogy 1995- ben is egy nehéz tehergépko­csinak ítélték az év teherautó­ja címet, amelynek ünnepé­lyes átadására is a brüsszeli ki­állítás szolgáltatta a legmegfe­lelőbb alkalmat. A tavaly ősz­szel Hannoverben bemutatott MAN F-2000 sorozat vívta ki a szaksajtó elismerését, így már negyedik alkalommal örülhettek a sikernek a mün­cheni gyár szakemberei. Nem kis várakozás előzte meg az IVECO szereplését, hiszen az utóbbi években szinte már hagyománnyá vált a nagy nemzetközi bemuta­tókra időzített szenzáció. Ez­úttal elmaradt ugyan a nagy újdonság, bemutatták viszont az Euro-2 motorral épített ML 75E-14 és ML 120E-18 középkategóriás platós teher­gépkocsikat, az EuroTech MP- 240 E30 PS jelzésű, kor­mányzott hátsó tengellyel ren­delkező 300 LE-s tankautót, valamint a Turbo Daily nagy sikert aratott City változatát. Az igazi újdonságot azon­ban mégiscsak a kishaszonjár­­mű-felhozatal szolgáltatta Brüsszelben. A Mercedes még egy eredeti meglepetés­sel is szolgált, mert a sajtónap résztvevői ugyan megtudhat­ták, hogy Sprinternek hívják az új háromcsillagos transz­portert, körbejárhatták, akár meg is tapogathatták a fehér lepel alá bújtatott járművet, ám a kipróbálással egybekö­tött bemutatóra még két teljes hetet kellet várniuk a sajtó felajzott képviselőinek. Kevésbé volt titokzatos a Nissan. Rögtön két változat­ban, nyolcszemélyes személy­­szállítóként és dobozos Van felépítménnyel mutatták be a kétféle dízelmotorral vagy 1,6 literes benzinessel készített újdonságukat. A legnagyobb gondot alighanem az osztály­ba sorolás okozza majd, mert a Vanette Cargóról nem könnyű eldönteni, hogy sze­mélyautó-szerű tehergépkosi, vagy egy nagyobbacska sze­mélyautó, haszonj­árműves beütésekkel. Világbemutatót rendezett a Volkswagen is. Sok részletet ugyan nem sikerült megtudni újabb műszaki megoldások­ról, annyi azonban bizonyos, hogy egy olyan Pólót vett kö­rül az érdeklődők szinte átha­tolhatatlan tömege, amelynek hátsó utasterét és csomagtar­tóját egyetlen jelentős méretű rakodótérré varázsolta a ter­vezői lelemény. Először mutatkozott be Európában a Mitsubishi új kisáruszállító családja, a Tran­­city. A korábbi L-300-as mo­dell módosított alvázára új kabin és egy tíz köbméteres dobozos, egy platós pick-up és egy ugyancsak zárt hűtő fel­építmény került. És bár hivatalosan már megtörtént a KIA cég Besta és Ceres elnevezésű kisha­­szonjárműveinek bemutatója, továbbra is rendkívüli érdek­lődés kísérte a dél-koreai vál­lalat európai szereplését. Nem a technikai megoldások miatt, hiszen a Besta a jól ismert Mazda E 2200 dél-koreai vál­tozata. Ám a 70 lóerős dízel­motorral gyártott áruszállító 1225 kilogramm teher szállítá­sára képes, s az ára alig két­harmada az európai verseny­társakénak. A még mindig makacs recesszió idején pedig ez még Belgiumban is figye­lemre méltó szempont. Tóth Lajos Az év teherautója a MAN F-2000 FOTÓ: MH-ARCHÍV Célegyenesben a Merci-bázis Lassan befejezéséhez ér a Mercedes-Benz hazai forgal­mazójának, az osztrák tulaj­donú MB-Autó Magyaror­szágnak az a nagyszabású be­ruházása, mely a fővárosban, Albertfalván létesül. Az új központ építése várhatóan májusban fejeződik be, s utá­na a telephely a Mercedes- Benz teljes gyártmányskálájá­nak szervizelésére, javítására, valamint ezek bemutatására és értékesítésére lesz képes. Ezenkívül lesz oktatóbázis is, mely továbbképzésre és új szakemberek felkészítésére hivatott. Az ötvenegyezer négyzet­­méteres ingatlan sok minden­nek ad otthont, így lesz bemu­tatóterem is, mely alatt mély­garázs található. Az alkatré­szek eddig hetente Ausztriá­ból érkeztek, májustól várha­tóan ez is másképp lesz, mert a szalon mögött alkatrészrak­tár is helyet kap. Az első ütemben adják át a haszon­­gépjárművek javítócsarnokát, ezen kívül a telep végében Bosch diagnosztikai bázis lé­tesül. A személykocsi-javító műhely és az önálló központi raktár várhatóan csak két-há­­rom év múltán készül el. Az albertfalvai komplexum egyébként már az első ütem­ben száz munkaalkalmat te­remt. A stuttgarti székhelyű ma­mutcég hosszú távra szeretne berendezkedni hazánkban, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a budapesti beruházás nagysá­ga, mely megközelítőleg hat­vanmillió német márka, azaz négy és fél milliárd forint. K. B. L. FOTÓ: FÖRSTER TAMÁS AUTÓK ÉS PIACOK Utolsó csepp olaj a pohárban Nem nehéz elképzelni annak az embernek az arcát, aki felhajt egy pohár vizet, amiben csupán egyetlen csepp olaj van. Ugyanígy torzulnak el termé­szeti környezetünk vonásai is az oda került olajtól. A kipufo­gógáz-tisztító katalizátorok és a reciklálható műanyagok korá­ban elméletileg nem is kerülhet ilyesmi élővilágunkba. Elmé­letben nem - de gyakorlatilag igen! Ezúttal annak jártunk utána, hogy mit kezdhetünk a gépkocsinkból leeresztett fá­radtolajjal. Nem kétséges, hogy a termé­szetbe került olaj alapos mun­kát végez: mindent tönkretesz, ami az útjába került. Csakhogy felmerül a kérdés, hogy akkor hova tegyük a használt olajat? Mit tehet az, aki nem szívesen fizet 1500 forintos órabért egy autószerelőnek, és maga cserél olajat gépkocsija motorjában? Például eszébe juthat egy jó tizenöt évvel ezelőtt látott rek­lám, miszerint ne öntsük az ola­jat a kanálisba, hanem vigyük a benzinkúthoz, még pénzt is ad­nak érte. Vagy okoskodhat úgy is, hogy ahol egyszer megvette, oda viszi vissza - azaz a benzin­kúthoz. Ezen a vonalon indul­tunk el. Egy kanna fáradtolajat tettünk a csomagtartóba és vé­letlenszerűen tíz - különböző cég emblémájával ellátott - benzinkúthoz állítottunk be. Mindenütt ugyanazt kérdez­tük: leadhatunk-e fáradtolajat? Először egy jó éve átadott, modern Shell-kútnál érdeklőd­tünk, az Üllői úton. Itt közöl­ték, hogy nem veszik át a fá­radtolajat, kérdésünkkel pedig a főnökhöz irányítottak. Az úriember kellőképpen útba is igazított: „Fizessék meg, akkor majd elszállítom”. A következő lépés a Fuel Kft. közeli töltőál­lomása volt. Itt csak annyit kér­dezett a kútkezelő: „hova te­gyem?” Ezután megint csak az Üllői úton, egy Esso-kútnál próbálkoztunk. A kútkezelő válasza az volt: „Erre nem va­gyunk berendezkedve”. Ekkor volt három-nulla a környezet­rombolás javára! Nem tudtunk megszaba­dulni a fáradtolajtól a Nagy­kőrösi úti ÖMV-nél, és tárolá­si lehetőség hiányában az Irá­nyi úti BP-nél sem. „nem fog­lalkozunk ilyesmivel” - hang­zott a kútkezelő válasza a BAH-csomóponti Aral-töltő­­állomásnál is. Hajlott viszont a probléma orvoslására a Gyáli úti Agip­­kút alkalmazottja: „Persze hogy le lehet adni. Majd kidob­juk a kukába.” Láthatólag nem értette, hogy épp ezt akarjuk elkerülni. Elgondolkodtató. Itt egy benzinkút dolgozója nem volt tisztában a természet és az olaj kapcsolatával! Már hét -nulla a környezetrombolás ja­vára. Érdekes megoldást ajánlot­tak a Határ úti Total-benzin­­kútnál: „Próbálják meg egy au­tószervizben”. Nem tudni, miért gondolta, hogy a szervi­zek feladata a fáradtolaj átvéte­le, elvégre nem tőlük vettük. Áfor felirat mellett Mol­­zászlókat lengetett a szél egy Is­tenhegyi úti benzinkútnál. A kezelő itt azt mondta, hogy át­venné, de a hordó betelt, és csak egy héttel később jönnek majd üríteni. Végül egy, a kö­zelmúltban átalakított Mol-töl­­tőállomáson sikerült célt ér­nünk. A földbe ásott tartályba az elmúlt héten különösen sok fáradtolajat hoztak, de van még benne hely, s ha megtelik, azonnal ürítik - tudtuk meg a kútkezelőtől. Az eredmény te­hát - finoman fogalmazva is - lesújtó. Mert ki az, aki a harma­dik próbálkozás után nem adja fel környezetvédő álláspontját? Ki az, aki elviseli, hogy etikus emberi magatartásából fakadó kérése miatt idiótának nézzék? De továbbmegyek: ki az, aki nem gondoskodik saját szeme­tének eltakarításáról? Ifj Petró Lajos Az autóipart sújtó recesszió végét jelzi a BMW AG tavalyi értékelése. A bajor vállalat 8,8 százalékos forgalomnöveke­dése és 27,5 milliárd márkás árbevétele mögött az 574 ezer darabos rekordmennyiségű autóértékesítés áll. Ezzel a BMW 7,4 százalékkal növelte eladásait a gépkocsiszekció­ban. A legnagyobb növeke­dést a megújított hetes típus­családdal érték el. E sorozat­ból tavaly összesen 36 ezer ta­lált gazdára, ami 24 százalékos növekedést eredményezett - ez azt jelenti, hogy a BMW a luxuskategória piaci szegmen­sében vezető szerepet tölt be. A legnagyobb darabszámot mégis a hármas sorozattal si­került elérni. A 9 százalékos piaci növekedést produkáló típuscsaládnak tavaly 385 ezer új tagja került a vásárlókhoz. Ebből 48 ezer darabot az el­múlt év újdonsága, a rövid, kompakt kivitelű hármas tud­hat magáénak. Tartotta magát az „idősö­dő” ötös sorozat: 150 ezres el­adással az 1993-as év eredmé­nyét ismételte. A kifutó típus­nak számító ötös szinten ma­radása a jó árteljesítmény vi­szonyú, extrafelszereléseket alapáron kínáló Executive modellnek tudható be. A személygépkocsik terü­letén elért eredmények mel­lett sikert könyvelhet el a BMW a motorkerékpár szek­cióban is. Többek között az új koncepciót tükröző F-650-es modellnek köszönhetően, a kék-fehér emblémás német motorok tavaly 32,3 százalé­kos piaci növekedést értek el, ami összesen 46 ezer eladott kétkerekűt jelent. Hazánkban az elmúlt esz­tendőben 201 gépkocsit érté­kesített a Wallis Motor Kft. A kft. tavaly két új modellt mu­tatott be Magyarországon: a hármas Compact változatát és az új hetes családot. Emellett a 318-as új tds motorjával is­mertették meg a hazai közön­séget. Az 1995-ös tervek kö­zött a hármas sorozat új, M-52-es jelzésű motorcsalád­jának bevezetése szerepel, va­lamint tavaszra megjelenik a hármas Touring, az év végére pedig az USA-ban összesze­relt kétüléses BMW Roadster. ifj. Petró Lajos Előz a BMW Precedensértékű per a láthatáron? Citroen kontra Lézer Úgy értesültünk, hogy a Lézer Automobil Kft. nemrégiben a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, kérelmezve, hogy a versenytanács állapítsa meg: a francia tulajdonban lévő Cit­roen Hungária Kft. tisztesség­telen piaci magatartást tanúsít, és visszaél gazdasági erőfölé­nyével. Gyarmati Tamás, a Lézer Kft. tulajdonosa az ügy hátteré­ről többek között elmondta, hogy társaságát mintegy 25 mil­lió forintos közvetlen veszteség érte az elmúlt években a fran­cia Automobile Citroen tevé­kenysége miatt, ám az elmaradt járulékos haszon megközelíti a 100 milliót. Az 1992. április 7-én alakult Lézer az Automobile Citroen­nel kizárólagos importőri és ke­reskedelmi szerződést kötött. A francia cég azonban belga, német, osztrák és olasz hálóza­tán keresztül belső konkuren­ciát támasztott a Lézernek - ér­vel Gyarmati, aki kifejtette, hogy emiatt nem volt képes a társaság teljesíteni azt a 750 da­rabos kontingenst, amely a szerződés szerint a kizárólagos importőri jog fenntartásához lett volna szükséges. Külön sé­relmezi, hogy a kft. a beígért ki­zárólagos márkaképviselet re­ményében jelentős összegeket volt kénytelen beleölni a márka imázsának itthoni megalapozá­sába. Mindezek miatt francia bí­rósághoz fordult a Lézer, de a márka jó hírének védelme ér­dekében peren kívüli mege­gyezésre törekszik a Citroen­nel, amint azt Gyarmati el­mondta. A magyar társaság az ügy to­vábbi fejleményeiről folyama­tosan tájékoztatni kívánja a sajtót. D. K. Magyar Hírlap 17 Új kezekben a Hyundai A Hyundai január elsejétől le­cserélte személyautóinak ma­gyarországi márkaimportőrét. A Cél Motors, amely felvál­totta a Hungaroszervizt eb­ben az üzletben, sajátságos módon újsághirdetésben tette közzé a változást. A Hungaroszerviz a továb­biakban nem foglalkozik a márkával, mivel az új impor­tőr nem tudott megállapodást kötni a régivel, amely 1992- ben 872, ’93-ban 370, tavaly pedig 700 Hyundai személy­­gépkocsit értékesített. Szinte ugyanennyi, 708 Hyundai kis­haszonjármű talált gazdára hazánkban, amelyet az 1991- ben alakult Cél Motors - amely az indiai Bajaj robogó­kat is árusítja, s amelynek leányvállalata a Jaguar ma­gyarországi disztribútora - forgalmazott. A gyár azonban nagyon ha­mar azt tapasztalta, hogy nem hasznos, ha a két járműcsalád két különböző importőr kezé­ben van, így nem lehetett flot­taeladásoknál kedvezményt érvényesíteni, nem is beszélve arról, hogy amikor a Cél Mo­tors közel két éve elkezdett foglalkozni a teherautókkal, induláskor több mint egy tu­cat dílere volt, szemben a Hungaroszervizzel, amely csak néggyel rendelkezett. Az elmúlt év végén a Cél Motors dílerhálózata 33 tagú volt, de azóta az elődtől átvet­­tekkel együtt már megközelí­tették az ötvenet. A társaság összesen 2500-2800 személy- és haszonjármű eladását ter­vezi idén. A Cél Motors egyébként arra kívánja rávenni a Hyun­­dait, hogy hozzon létre vala­miféle együttműködést az Ikarusszal közepes nagyságú autóbuszok gyártására és ér­tékesítésére. D. K. T­érkép helyett gép navigátor Műholdas pórázon A következő saroknál fordul­jon jobbra, majd a következő utasításig hajtson egyenesen - közli egy kellemes hang az ele­gáns limuzin vezetőjével. A so­főrnek pedig nincs más dolga, mint a forgalomra ügyelni, mert komputerizált navigátora hajszálpontosan vezeti el a kí­vánt célig. Néhány esztendeje még legfeljebb fantasztikus re­gényekben olvashattunk volna effélét, ám mindez ma már va­lóság: a BMW 7-es sorozatát a Philips Carin (Car Information System) navigációs rendszeré­vel szállítják, amely tökéletesen eligazodik a belvárosi szűk uta­kon és az autópályákon egy­aránt. A dolog egyetlen szép­séghibája, hogy a számítógép egyelőre csupán Németország nagyvárosaiban és főbb ország­útjain használható. A helymeghatározó rend­szer a Pentagon által a nyolcva­nas években felbocsátott NavStars műholdak segítségé­vel tájékozódik: bár a Global Positioning System (GPS) cen­timéteres pontosságú helymeg­határozást tenne lehetővé, pol­gári célra be kell érni a néhány tíz méteres pontossággal. Ez önmagában még kevés lenne a precíz navigációhoz, ezért a számítógép a bekapcsolást kö­vetően néhány másodpercig fi­gyeli a kocsi mozgását, majd a műholdaktól és a kerekektől, valamint a kocsiban elhelye­zett iránytűtől érkező adatokat összeveti a CD ROM-on tárolt térképpel. Az eddigi próbák szerint Carin tévedhetetlen, s a tájékozódáshoz némileg hosz­­szabb időre csak akkor van szüksége, ha szűk belvárosi utakon kanyarog a kocsi. A jármű mozgásából azonban ilyenkor is gyorsan kiderül, hogy a műholdas helymeghatá­rozás néhány tucat méteres hi­bahatárán belül pontosan hol van az autó. A kiindulási pont ismereté­ben a számítógép képes útvo­naltervet készíteni, mégpedig úgy, hogy figyelembe veszi a vezető sajátos szempontjait. Kí­vánságra elkerüli az autópályá­kat vagy éppen a szűk mellék­­utakat, de azt is megmondja, hol érdemes tankolni, megpi­henni vagy éppen ebédelni. Egyébként a rendszer lelke egy számítógép, amely a diszken tá­rolt térkép alapján - a műhol­dakról, a kerekekről, valamint az iránytűtől érkező jeleket fel­használva - mindig pontosan tudja, hogy az úthálózat mely pontján van a gépkocsi, így ké­pes arra, hogy a kereszteződé­sek előtt megfelelő időben - még a sebességre is figyelem­mel - jelezte a vezetőnek, mer­re kell folytatnia útját. A kom­puter azonban csak akkor mű­ködik, ha rendelkezésre áll a részletes elektronikus térkép. Ugyanakkor Carin egyelőre mit sem tud a forgalmi viszo­nyokról; a fejlesztők következő célja, hogy a fedélzeti kompu­ter információkhoz jusson az aktuális állapotokról, s ezzel valóban optimalizálja a jármű útvonalát. A Philips budapesti sajtótá­jékoztatóján elmondták: a BMW-vel közösen kifejlesztett navigációs rendszerhez szüksé­ges térképek egyelőre csupán Németország nagyobb városai­ról és országútjairól készültek el. A 7-es BMW-k tulajdonosai azonban még ebben az évben díjmentesen megkapják a fon­tosabb angliai, francia és olasz­­országi települések térképeit rögzítő diszkeket, ám az egész kontinensen használható CD­­ROM-ok jó ideig nem készül­nek, így a cég illetékesei arra sem tudtak választ adni, hogy egyáltalán tervezik-e Magyar­­ország úthálózatának számító­­gépes rögzítését. Aki tehát csak ezért vásárolná meg a legújabb BMW-t, más modellen is törhe­ti a fejét. Megtudtuk, hogy a Philips természetesen nem csak a bajor márkával működik együtt, már­is újabb partnerek után néznek, s keresik a lehetőségét, hogy rendszerük miként építhető be utólag is a gépkocsikba. Tulaj­donképpen egyetlen feltétel van: csak elektronikus blokko­lásgátlóval szerelt jármű jöhet szóba. Ennek magyarázata, hogy a Carin figyeli a kerekek mozgását, s még azt is regiszt­rálja, ha kanyarban a két olda­lon levő abroncsok eltérő utat tesznek meg. Ilyen precíz infor­mációkkal pedig csak az ABS elektronikája szolgálhat. Jelenleg a BMW körülbelül hatezer márkás felárért szállítja a rendszert, ám utólagos beépí­tés esetén a berendezés költsé­ge talán háromezer márkáig le­szorítható - hangzott el a sajtó­­tájékoztatón. Ez függ attól is, hogy a megrendelő milyen egyéb szolgáltatást kíván - a BMW-kbe szerelt Carin moni­torja színes televízióként hasz­nálható, a számítógép vezérli a légkondicionálót, s riasztóként is szolgál. Nem kizárt tehát, hogy egyszerűbb kiépítésben valóban elérhető a háromezer márkás összeg. De Magyaror­szágon a következő két-három évben valószínűleg még nem kell ezen tömünk a fejünket. Lencsés Károly FOTÓ: MH-ARCHÍV

Next