Magyar Hírlap, 1995. március (28. évfolyam, 63-76. szám)
1995-03-28 / 73. szám
1995. MÁRCIUS 28., KEDD Meciar szerint a magyarok átlátszó játékot játszottak MH-Pozsony_________________ A román kormánnyal Pozsony állandó kapcsolatot tartott fenn, s már a március 16-ai éjszakai megállapodás másnapjának reggelén tárgyalt a román kormány tagjaival - mondta a rádiónak Vladimír Meciar kormányfő, aki szerint túlzó a megfogalmazás, hogy Románia „becsapva” érezné magát azáltal, hogy a szlovák-magyar szerződés végül is tető alá került. Ezekről a tárgyalásokról Budapestnek is tudomása volt - állította a kormányfő. Hogy végül a szlovák kormány miért nem tartotta magát a közös szlovák-román stratégiához, Meciar válaszából nem derült ki. Ezzel kapcsolatban csupán két, már korábban is ismert tényt említett: Szlovákiával szemben Románia hajlandó volt elfogadni a határklauzulával kapcsolatban a helsinki záróokmányra való hivatkozást, visszautasította viszont az ET parlamenti közgyűlésének ajánlását. Mivel annak alapelveit a szlovák parlament már 1993-ban egy határozattal elfogadta, ebben a kérdésben a szlovák kormány keze jobban meg volt kötve - hangsúlyozta Meciar. Ugyanakkor - állította a szlovák kormányfő - az 1201. számú ajánlásba több „fékező mechanizmust” is beépítettek, ő személy szerint hat ilyet számolt össze. Ezekből Meciar szerint világosan következik, hogy az ajánlásnak sem a 9., sem a 11. cikkét nem kell teljesíteniük a kormányoknak. „A biztosítékokat még egy jegyzékkel is megerősítettük, amelyet a szerződés aláírása előtt juttattunk el a magyar kormányhoz, tehát az ismerte a szlovák szándékot, a szlovák értelmezést.” Meciar nyilatkozatában a jegyzékre adandó magyar válasszal kapcsolatban kijelentette, hogy Horn Gyula, illetve Kovács László még Párizsban szóbelileg biztosították őt arról, hogy a szövegnek más értelmezése, mint amit ő helyesnek tart, lehetetlen. A magyar pártoknak a végrehajtási csomagtervvel kapcsolatos javaslatáról Meciar kijelentette: a szerződéshez semmiféle kiegészítés nem készül. A kisebbségi vezetők által támogatott magyar szövegjavaslatnak az a része, amely szerint a kultúratámogatást, az anyanyelvi iskolahálózatot a kisebbségi igényekhez kellene igazítani, elfogadhatatlan volt. Az ellenőrzési mechanizmus biztosítására irányuló magyar szándék „nagyon átlátszó játék volt” a szlovák kormányfő szerint, az ugyanis újra nemzetközi döntőbíráskodást kívánt a szerződésbe építeni. (A döntőbíráskodás kifejezés szlovák megfelelője a köznyelvben csak a müncheni, illetve a bécsi, a Csehszlovákiát, majd Szlovákiát feldaraboló döntéssel kapcsolatban használatos.) Vladimír Meciar végül megismételte azt a korábbi véleményét, mely szerint a magyar ratifikációt, a magyar ellenzék elutasító álláspontját a súlyos és „minden hónappal nehezebbé váló” gazdasági helyzet is befolyásolja, s a ratifikáció ellen hatnak a magyar kisebbségek nacionalista és irredenta vezetői is, akik most talajvesztettnek érzik magukat. Az intenzív kormányzati kampány az 1201-es ajánlás elfogadásának következményei miatt aggódó ellenzéket nem látszik meggyőzni. A Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke, Pavol Kanis tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az egyéni jogokról szóló, az ajánláshoz csatolt mondat hatékonyságába vetett hit a kormány részéről önámítás. „A lehetséges konfliktusokért a felelősséget az aláíróknak kell vállalniuk” - hangzott a szlovákiai ratifikáció esélye szempontjából semmi jót nem jósló baloldali állásfoglalás. • S.E. .0! ' Markó: alapszerződést értelmezési viták nélkül Az RMDSZ-elnök Horn Gyulánál MTI__________________________ Markó Béla szerint a romániai magyarok számára a magyarszlovák alapszerződésnél alkalmazott alapelveket figyelembe vevő alapszerződés lenne elfogható, de az értelmezési viták lehetőségét és a megoldások halogatását - ami a másik alapszerződés esetében megjósolható - el kellene kerülni. Az RMDSZ elnökét tegnap Budapesten fogadta Horn Gyula. Az RMDSZ elnöke kifejtette: az alapszerződésben egyértelmű garanciákat kell megfogalmazni, hogy ne maradjanak —--------------,r,,, *•. • rrnrttí«. rtkv tA itfimiKVi) teljesítetlenek az elvek, hanem belőlük folyamatosan megoldások következhessenek. A politikus azt is elmondta: az erdélyi magyarság számára fontos eszköz az alapszerződés is, hogy bizonyos alapvető igényeit érvényesíthesse. Markó Béla tájékoztatása szerint Horn Gyula a megbeszélésen megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos európai normák - különös tekintettel az Európa Tanács 1201-es ajánlására - bekerüljenek a magyar-román alapszerződésbe. Jatyldy lap ,a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára - aki szintén részt vett a találkozón - elmondta: a magyar kabinet tartja magát a magyar és a román miniszterelnök párizsi megállapodásához, miszerint folytatni kell az alapszerződésről a szakértői tárgyalásokat. Ugyanakkor emlékeztetett a magyar és a román külügyminiszternek a párizsi konferencia előtt Budapesten tartott sajtótájékoztatójára, amelyen kiderült, hogy a két fél között nemcsak az 1201-es ajánlás ügyében van nézeteltérés, hanem például a nyelvhasználat kérdj^étek^,, , . ..... MTI__________________________ Milánóban tegnap agyonlőtték Maurizio Guccit, a híres olasz bőrdíszműves és illatszergyáros dinasztia örökösét. A gyilkosságot a város szívében, a via Palestrón, egy bérház bejáratánál követték el. A gyilkos öt lövést adott le áldozatára. Két lövés az arcán találta el Maurizio Guccit, s azonnali halált okozott. A gyilkos a helyszínről autóval menekült el. A 45 éves Maurizio Gucci a Gucci-házat irányító híres firenzei család utolsó örököse volt. A Gucci-dinasztiát az állandó családi háború jellemezte. A dinasztiaalapító Guccio Gucci heves vita után hagyta el a firenzei szülői házat. Nem tudta megbocsátani apjának, hogy az képtelen volt megmenteni a csődtől a család szalmakalapokat gyártó üzemét. Londonba ment, s ott londinernek állt be a Savoy hotelbe. A vendégek bőröndjeit cipelve jutott eszébe az az ötlet, amelynek köszönhetően néhány évtizeddel később az egész világ megismerte a Gucci nevet. 1904-ben visszatért Firenzébe, és egy kis üzemet nyitott, ahol rendkívül elegáns utazótáskákat, bőröndöket kezdett gyártani. Ebből a kis családi vállalkozásból nőtt ki az a cég, amely bőrtermékeivel, cipőivel, illatszereivel a világ egyik legjelentősebb divatbirodalma lett. A nagyapa alkotói zsenialitását jellemzi, hogy a második világháború után tervezett keresztpántos mokaszinja bekerült a New York-i Metropolitan Múzeumba. „A nagyapa, amikor csak tehette, egymásnak ugrasztotta gyermekeit, hogy bebizonyítsák: vér folyik az ereikben” - mesélte később az egyik unoka. A veszekedés a család életelemévé vált, s Guccio Gucci 1953-ban bekövetkezett halála után az üzletet öröklő két fiú, Rodolfo és Aldo között kíméletlenül folytatódott. Az igazi háborút azonban az unokák robbantották ki. Rodolfo 1982-ben halt meg, s részvényeit fia, Maurizio örökölte. Maurizio az egész birodalom vezetője akart lenni, de erre a szerepre tört unokatestvére, Paolo is. Innen a történet jórészt a bíróságokon folytatódott. Paolo olyan dokumentumokat juttatott a hatóságok kezébe, amelyek alapján apját, Aldo Guccit az Egyesült Államokban elítélték adócsalásért. Aldo feljelentette Mauriziót, hogy az illegálisan jutott apja részvényeihez. Maurizio a Gucci márkanév törvénytelen használata miatt perelte Paolót. Maurizio Gucci ellen elfogatási parancsot is kiadtak, s csak 1988 végére tudta tisztázni magát a vádak alól. 1989- ben a részvények több mint 50 százalékának birtokában a cég elnöke lett. 1993-ban azonban részesedését eladta a bahreini központú Investcorp befektetési csoportnak. A Gucci-cég tehát ma már arab tulajdonban van, s a világhírű táskákat is jó ideje Chilében gyártják. 7-----------------------------1—r—--Egy dinasztia hanyatlása és bukása Meggyilkolták az utolsó Gucci-örököst Csak most! rég* Nagymező utca 64. PINCEIS MÁRCIUSI VÁSÁR! Floppylemezek: Nettó ár/doboz 5,25” HD MasterData/3M 480/980 Ft 3,5” HD MasterData/3M 680/1280 Ft Ha tízet vesz, egyet ajándékba kap! Tonerek, festékkazetták: Star LC—10/20, MPS 803 380 Ft/db Star LC—24, Epson FX 80,1050,1170 480 Ft/db Minolta EP—300-hoz: 300 g-os toner 880 Ft/db 2x270 ml olaj 600 Ft/db fényhenger 8 800 Ft/db Fujitsu DL—2400, Epson DFX-5000,8000 1 800 Ft/db Leporelló: 240 mm/1 pld., 1000 lap/doboz 980 Ft 240 mm/2 pld., 1000 gar./doboz 3200 Ft 382 mm/1 pld., 2000 lap/doboz 2400 Ft Értékesítés a Teréz körút—Szófia utca 5. alatti üzletünkben is! 3630 MH Buda frekventált helyén minden igényt kielégítő, szeparálható, 200 m2 irodaegységek, tartós bérletre kiadók Bérleti díj megállapodás szerint. Bővebb felvilágosítás munkaidőben: 269 Klub, Behánné 3487 MH Új ajánlott fogyasztói ár: 1 97 ft i KÜLFÖLD - BELFÖLD Metrósztrájk Bukarestben MH-Bukarest Hatalmas zűrzavart okozott a bukaresti tömegközlekedésben a hétfőn kezdődött metrósztrájk. A munkabeszüntetés naponta 12 órát, hajnali 4- től délután 4-ig tart, az egymillió utast szállító földalatti időszakos kiesése megbénította a felszíni közlekedést. A szállítási vállalat illetékesei beismerték, hogy tehetetlenek, a metrósok viszont mindaddig folytatják sztrájkjukat, ameddig nem kapják meg a kért béremelést és a vasutasokéval egyenlő munkabesorolást. • Bogdán Tibor Magyar Hírlap 3 Mit tehet az adóhivatal a feketegazdaság ellen? „Enyhén büntetik a csalókat” MH-információ________________ Újra büntetni kellene azokat, akik megakadályozzák az adóhivatalt az ellenőrzésben - vélik az adóhivatalnokok. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa legutóbbi értekezletén arról tárgyaltak, hogy mit tehet az adóhivatal a feketegazdaság ellen. Az APEH alkalmazottai szerint évente tízmilliárddal többet szedhetnének be némi szigorítással, s ezzel nemcsak a költségvetés egyensúlyán javítanának, hanem a közteherviselést is elősegítenék. Elsősorban a feketegazdaság „nagyhalait” kellene kifogni (körülbelül az adóeltitkolók egyötödéről van szó), tehát azokat, akik a feketejövedelmek nyolcvan százalékát forgatják - állítják az adóhivatalban dolgozók. Ma a feketegazdaságból származik a nemzeti össztermék (GDP) 30 százaléka, a becslés szerint 900 milliárd forint. Ez 1985-ben még csak 130 milliárd, 1989-ben 233 milliárd forint volt, 1992-ben már 650 milliárdra becsülték a feketegazdaság nagyságát. A feketegazdaság ellen feltétlenül össze kell kapcsolni az állami szervek, az adóhatóság és a vámhivatal, a rendőrség információs rendszerét, ma ugyanis nincs folyamatos párbeszéd. Az pedig egyértelmű, hogy az eltitkolni szánt adót csak akkor lehet beszedni, ha az APEH gyorsan értesül az eltitkolás tényéről - állítják az adóhivatal tisztviselői. Számos törvényt is módosítani kellene, hogy megakadályozzák a jövedelmek eltitkolását. Ma például elég az adószám, s a vállalkozó már „legálisan” tevékenykedhet; ezzel szemben az lenne előnyös, ha a cégbíróság, az önkormányzatok, a tb és a KSH értesítése is a vállalkozás feltétele lehetne. A adóhatóságnak hozzá kellene férnie a nagy értékű vagyontárgyak nyilvántartásaihoz. A luxusadó bevezetését sem elleneznék, amit az értékesebb vagyontárgyak után kellene fizetni. Az első és második világháború után kivetett egyszeri vagyonadót is helyesnek tartanák. A vagyonosodás ellenőrzéséhez vagyonnyilatkozatot kellene tenni, sőt ezt érdemes lenne a vállalkozások indításakor is kötelezővé tenni. Szerintük a személyi számot feltétlenül meg kellene tartani, mert a közelmúltban jelentős visszaélésekre, több fantomcég működésére derült fény a személyi számok összevetésével. (Az információs rendszerek összekötését a személyi szám révén az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - a szerk.) Az adóhivatalnak az alkalmazottak szerint nyomozási jogot is kellene adni. Ha kell, a rejtett megfigyelést, házkutatást, személyi motozást is meg kellene engedni - vélekedtek. Arra is törvénnyel kellene kötelezni az adózót, hogy bizonyítsa jövedelmének, tulajdonának eredetét; ma ugyanis csak akkor vonható felelősségre az adózó, ha az adóhivatal bizonyítja a csalást. Fel kellene oldani az adótitok mai szigorú rendjét, ezzel az APEH nyilvánosságra hozhatná, hogy kik bújnak ki a közteherviselés alól. Meg kellene hosszabbítani az elévülés idejét is, most ugyanis öt év után már nem lehet felelősségre vonni az adócsalót. Elhangzott az a javaslat is, hogy a Btk.-ban szigorúbban kellene rendelkezni az adócsalásról. Ma az adócsaló csak fele annyi büntetést (maximum egyéves szabadságvesztést) kaphat, mint az, aki magánembert károsít meg. Az adóhivatalban dolgozók szerint azt is be kellene vezetni, hogy a vállalkozások százezer forint fölött csak valamilyen bankon keresztül egyenlíthessék ki számláikat. •D V.J. Vita a Házban a tandíjról és az alkotmányozásról • Folytatás az 1. oldalról Isépy Tamás (KDNP) is vissza s tért felszólalásában a tandíj ügyéhez. Kifogásolta a pénz- ügyminiszter azon nyilatkoza- tát, amelyben „hülyeségnek” nevezte a diákok tiltakozását. Szabó Zoltán művelődési államtitkár leszögezte: nem kizárrólag a tandíj bevezetéséről szólt a kormány határozata, ha-nem 170 milliárd forint megtakarításáról. Kuncze Gábor bel-ügyminiszter elmondta: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kimondja, hogy a tandíj bevezetésére csak a felsőoktatási törvény megalkotásával együtt kerülhet sor. Kónya Imre (MDF) kifogásolta, hogy a kormány mellőzi a demokráciákban szokásos egyeztetési mechanizmusokat. Példaként az MSZP múlt heti lépését említette, amikor a párt nem írta alá az alkotmányozást előkészítő bizottság megalaku- lásáról szóló ötpárti dokumen- tumot. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője ehhez kapcso- lódva leszögezte: pártja elfoogadhatatlannak tartja a szocia- listák új feltételeit. Vastagh Pál , igazságügy-miniszter biztosította a képviselőket, hogy a kormány akarata töretlen az új alkotmány létrehozásával kap- csolatban. A büntető jogszabályok mó ,dosításáról beterjesztett tör- , vényjavaslat a gyermek jogairól szóló, New Yorkban aláírt és hazánkban 1991-ben ratifikált egyezmény érvényesülését szolgálja - mondta Csiha Judit , igazságügyi államtitkár tegnapi expozéjában. 1994-ben a 14 és 18 év közötti fiatalok 12 százaléka követett el bűncselekményt, tehát a javaslat meglehetősen sok fiatalt érint - mondta az államtitkár. A javaslat a javítóintézeti nevelés időtartamát három évben maxi- málja, és elrendeli, hogy ebbe az előzetes letartóztatásban eltöltött időt is bele kell számítani. Az előterjesztés az eddiginél súlyosabb büntetést javasol a gyermekek elrablásával, munkavégzésre vagy prostitúcióra kényszerítésével szemben. A privatizációs törvényjavaslat vitájában Puch László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslathoz elkészült módosítóindítvány-csomag nem változtatta meg a törvény alapértékeit. Barsiné Pataky Etelka (MDF) felrótta a kormánynak, hogy a kormányváltás óta eltelt időszakban a privatizáció állt. Tardos Márton (SZDSZ) szerint a törvényjavaslat elfogadása révén a megelőző gyakorlatnál és az eredetileg benyújtott törvényjavaslatnál is sokkal jobb privatizációs törvény , születhet. Lányi Zsolt (FKGP) kiemelte, hogy miközben a magánkézbe adás folyamatát korrupciógyanús helyzetek kísérték, a jelenlegi kormány sem helyez elég súlyt a felelősség kérdésének kivizsgálására. Latorcai János (KDNP) tiszteletre méltónak nevezte, hogy a szocialista frakció le akarja zárni az általános vitát, de a döntést megalapozatlannak nevezte. Kósa Lajos (Fidesz) kifogásolta, hogy a kormányzati álláspontot tükröző csomagot még nem terjesztették be, s így a módosítani kívánó ellenzéki képviselőknek úgymond saját nevük alatt kellene beadni a Suchman-javaslatot. Suchman Tamás privatizációs miniszter a felszólalás után bejelentette: kedden beterjesztik a T. Háznak a az indítványcsomagot. Az MSZP-frakció a privatizációról Az MSZP-frakció tegnapi ülésén Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök részvételével a privatizációs törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntöttek. Egy kivétellel a kormány javaslatait támogatták. A képviselők frakcióigazgatónak Vancsik Zoltánt és Molnár Gyulát jelölték, a frakcióvezető-helyettesi posztért Toller László és Lendvai Ildikó versenyeztek. Az első szavazási fordulóban Vancsik és Toller szerezték meg a voksok nagyobb részét. Tegnap este ülést tartott az MSZP frakcióelnöksége, ahol a pénzügyminiszter jelenlétében áttekintették a március 12-ei kormánydöntésekhez kapcsolódó törvényjavaslatok megvitatásának ütemezését. Az elnökség megbízta a frakció illetékes munkacsoportjait, hogy csütörtök reggelig dolgozzák ki álláspontjukat a tervezett szociálpolitikai intézkedésekkel és a tandíj bevezetésével kapcsolatosan, hogy a kormány még aznap megtárgyalhassa az előterjesztéseket. Az indítványokat a következő két hónapban folyamatosan kívánják a parlament elé terjeszteni úgy, hogy a szabályok június, illetve július 1-jei határidővel életbe is léphessenek. SZDSZ-OFÉSZ megbeszélés A tandíj bevezetésének csak akkor van értelme, ha az összekapcsolódik a felsőoktatás fejlesztésével - jelentette ki az SZDSZ-frakció tegnapi ülése után Bretter Zoltán képviselő. Pető Iván pártelnök-frakcióvezető tájékoztatása szerint az SZDSZ a tandíjról folyamatosan egyeztet az OFÉSZ-szel. Az SZDSZ képviselői ma egyeztetik szociálpolitikai elképzeléseiket a pénzügyi és a népjóléti tárca képviselőivel. A szabaddemokraták a megbeszéléseken kiinduló pontnak tekintik, hogy a havi 2000 forintos tandíj bevezetéséről már megszületett a döntés. Tárgyalni arról lehet, hogy a tandíj hogyan kapcsolódjon a felsőoktatás-fejlesztési koncepcióhoz. Pető Iván hangsúlyozta: a kormánynak április végéig kell elkészítenie a felsőoktatással kapcsolatos törvénytervezetét, az SZDSZ szerint ezzel egy időben kell kidolgozni a tandíjra vonatkozó konkrét elképzeléseket. Horn Gábor képviselő hangsúlyozta: meg kell teremteni azokat a szociális garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a tandíj miatt senki sem marad ki az egyetemekről és a főiskolákról. Az SZDSZ-frakció illetékes munkacsoportjai tegnap megvitatták a kormány tervezett szociálpolitikai lépéseit. A képviselőcsoport elvetette, hogy a járóbeteg szakrendelésekért 500 forintot kellene fizetni. Az SZDSZ szerint a gyes 3 éves korig járna. A családi pótlékról két álláspont alakult ki: az egyik vélemény szerint a bruttósított családi pótlékot kell megadóztatni, a másik álláspont képviselői pedig azt szeretnék, ha a juttatás bruttó 25 ezer forint egy főre jutó jövedelem alatt járna. A Fidesz várja Horn válaszát A Fidesz azt ajánlja a parlamentnek, hogy a magyar-szlovák alapszerződést a magyar országgyűlés addig ne ratifikálja, amíg a szlovák parlament meg nem teszi azt. A frakció sajtótájékoztatóján elhangzott: a Fidesz-frakció várja mind Horn Gyula miniszterelnök, mind Göncz Árpád köztársasági elnök visszajelzését, hogy mikor fogadja a párt küldöttségét a szociális megszorító intézkedések ügyében. • A. Zs. - B. B. Gy. - Sz. Sz. Vagyonkezelési díj az állami cégektől • Folytatás az 1. oldalról Az új privatizációs szervezethez rendelt társaságok az állami tulajdonnal részarányos saját tőkéjük évi két százalékát vagyonkezelési díj címén kötelesek befizetni az ÁPV Rt.-nek. Az egyeztetett javaslat elfogadása esetén az ÁPV Rt. csak a pénzügyminiszter egyetértésével vállalhat kezességet. Ha a holding kötelezettségeit az év végén képtelen teljesíteni, az állam áll helyt érte. Az ÁPV Rt. éves beszámolóját az indítvány szerint az ÉT is megtárgyalja. A jóléti és szociális létesítmények értékesítéséhez a jövőben az érdek-képviseleti szervek egyetértésére lesz szükség. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az egyszerűsített privatizációt: a 600 millió forintnál kisebb saját tőkéjű és 500 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek menedzsmentje maga vezényelheti le a privatizációs folyamatot. Kikerült viszont a tervezetből a szakértői privatizáció és az az elképzelés, hogy a tartósan veszteséges társaságokat az ÁPV Rt. köteles végelszámolással megszüntetni. Vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén az ajánlattevőknek a tervezett 10 helyett a vételár 20 százalékát kell készpénzzel törleszteniük, az mrpszervezetek a vételár legfeljebb 50 százalékát E-hitelből fizethetik. A szocialista frakció tegnapi ülésén támogatta, hogy az ÉT véleményezhesse az ÁPV Rt. szervezeti és működési szabályzatát. A véleményezési jog az MSZP szerint nem vonatkozna a privatizációs szervezet versenyeztetési szabályaira. E kérdésekről később egyeztetnek a koalíciós partnerrel. • Sz. L. Á.