Magyar Hírlap, 1995. május (28. évfolyam, 101-112. szám)

1995-05-09 / 107. szám

1995. MÁJUS 9., KEDD • VARÁZSKÖR: Pilinszky János és Tollas Tibor verseiből válogat Beregszá­szi Olga ma este hét órakor a Rátkai Már­ton Klubban (Városligeti fasor 38.). Há­zigazda: Hernádi Gyula. • HEGEDŰS ENDRE ad zongorakon­­certet csütörtökön este fél nyolckor a Ze­­neakadémián. • MACSKÁSSY IZOLDA Anyák napi töszöntő című kiállítása május 18-áig lá­­ogatható a Virányosi Közösségi Házban XII., Szarvas G. u. 8.). • SHAKESPEARE-ROWLEY: MER­ AN SZÜLETÉSE, avagy a gyermek meglelte atyját című mitologikus varázs­l­át mutatja be pénteken este hét órakor a Jolibri Színház. Az előadást Novák Já­­os rendezi-A HEGYRENDEK-BORRENDEK­ímű kiállítást Bálint György országgyű­­lsi képviselő, főiskolai tanár nyitja meg munbaton délben Keszthelyen, a Geof­­ikon Majormúzeumban. • SZABADI VILMOS (hegedű) és Gu­lyás Márta (zongora) szonátaestje szom­baton este fél nyolckor kezdődik a Zene­­akadémia kistermében. • A VÁROS, MINT ÉLETTÉR - A VÁROS, MINT VESZÉLY? címmel a Magyar Lettre Internationale a Budapesti Goethe és a Francia Intézettel közösen rendez konferenciát csütörtökön és pénte­ken a Goethe Intézetben. • A FERIHEGYI GALÉRIÁBAN, a Művészeti Tárló tízéves jubileuma alkal­mából nyílik kiállítás csütörtökön dél­után három órakor. A tárlatot Miklós György festőművész rendezte. • GÁSPÁR ANTAL karikatúráiból nyílik kiállítás a Magyar Sajtó Háza aulájában május 12-én, pénteken. A tárlatot Bencsik Gábor, a MÚOSZ fő­titkára és Kaján Tibor karikatúra­­művész nyitja meg. • KARDOS G. GYÖRGY ÍRÓVAL P. Szűcs Julianna beszélget a Petőfi Irodalmi Múzeum sorozatában ma este hat órakor a Bártfay Szalonban (Károlyi M. u. 16.). • VARGA GÉZA SZOBRÁSZMŰ­VÉSZ kiállítását Cserny József forma­­tervező nyitja meg csütörtökön este hat órakor a V. A. M. Design Centerben (Ki­rály u. 32.). • A FRANCIA CSEMBALÓMŰ­­VÉSZ, Huguette Dreyfus ad koncertet vasárnap este fél nyolckor a Zeneaka­démián. A műsorban többek között fel­hangzik Bach Olasz koncertje, valamint Scarlatti több szonátája. • JÁTÉK A VÁROSSAL címmel kiállí­tás nyílik május 16-án, kedden este nyolc órakor a Francia Intézet aulájában. A tárlaton a fiatal építészekből álló TART Építész Műterem munkái láthatók. • SYLVIA PL­ACHY világhírű New York-i fotóművész első magyarországi kiállítása az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériában látható. A FŐVÁROSI INGATLANKEZELŐ MŰSZAKI VÁLLALKOZÓI RT. FELHÍVÁSA A FIMÜV RT. pályázatot hirdet gazdasági igazgatói munkakör betöltésére . Követelmény: — közgazdasági diploma, — minimum 5 évi vezetői gyakorlat, — erkölcsi bizonyítvány, — 50 évesnél fiatalabb életkor. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: — építőipari szakmai gyakorlat, — tárgyalóképes angol- vagy németnyelv-tudás, — könyvvizsgálói végzettség, juttatások, egyéb információk, — bérezés megegyezés szerint, — egyéb juttatások a kollektív szerződés alapján, — a pályázat benyújtásának határideje, a megjelenéstől számított 15 napon belül, — a pályázat elbírálása a leadást követő 10 napon belül történik, — a döntésről a pályázó írásban kap értesítést. A pályázathoz szükséges mellékelni: szakmai önéletrajzot, az iskolai végzettséget tanúsító okiratok másolatát, a pályázó erkölcsi bizonyítványát, valamint a részvénytársaság gazdaságos működtetésére vonatkozó elképzeléseket. A pályázattal kapcsolatos kérdésekben információt nyújt­­.ákonyi Péter vezérigazgató, a 215-0531 telefonszámon. A pályázatot a Fimüv Rt. vezérigazgatóság titkárságán, személyesen kell­­adni (Budapest IX., Üllői út 45.). KULTÚRA A kígyó és az eredendő bűn A rutin és középszerűség uralta balett­életben egyetlen művészcsapat munkája egyenletesen magas színvonalú, a klasz­­szikus alapoknak rég hátat fordított Sze­gedi Kortárs Baletté. A kis létszámú tár­sulat minden bemutatója fontos esemé­nye táncéletünknek, mert újból és újból az európai táncművészet jelenével szem­besít, hiszen repertoárjának felét kortárs vendégalkotók jegyzik, miközben az együttes sajátos arculatát is építgeti ál­landó koreográfusa, Juronics Tamás ré­vén. Pedig Juronics még egyáltalán nem kiforrott, végleges stílusára rálelt alkotó, hanem nagyon is képlékeny, érzékeny művész, aki a szemünk előtt tanulja a szakmát. Annak a rendkívül összetett, s valójában nem tanítható, de a próbater­mi és színpadi gyakorlat sikerekkel és kudarcokkal kikövezett útján mégiscsak Bemutató: 1995. április 28. Szegedi Nemzeti Színház II Z.: J. S. Bach (d-moll partita) K.: Itzik Galili Tavaszi áldozat Z.: I. Sztravinszkij K­.: Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett Kiválasztott lány: Guiliana Urciuoli megtanulható mesterségnek a fortélyait, amit koreografálásnak hívunk. Sőt, a tár­sulat is, a gondolatok és érzések formába öntéséhez szükséges táncnyelveket és dialektusokat ugyancsak „menet köz­ben” sajátítja el, hiszen minden gondo­san kiválasztott vendégalkotójuk újfajta tánctudással és gondolkodásmóddal gaz­dagítja a társulatot. Az izraeli Batshevából kiszakadt Itzik Galili már másodszor dolgozott az együt­tessel, s most mintha egy másik, sosem lá­tott koreográfus mutatkozott volna be a Szegedi Nemzeti Színház közönségének. Korábban ugyanis Galili - a Máz című egyfelvonásosban - a fizikai agresszió re­ménytelen és érzelem nélküli világának végeláthatatlanul örök variációit fogal­mazta színpadra iszonytató erővel s egy kí­vülálló hidegségével. Most, az Ifet kompo­nálva talán csak az a hűvös, figyelő tekin­tete változatlan, amivel a férfi-nő viszony kibogozhatatlanságát szemléli. S közben úgy idézi fel - „Ha” akarom - a bibliai hár­mas, Ádám, Éva és a kígyó emlékét, hogy nem mesél a vonzalomról és a csábításról, a hűtlenségről és a szenvedélyről, hanem egy tévémonitorokkal övezett puszta tér­be löki a férfit, akit a nők, mint Bach d­­moll partitájának geometriai megtestesü­lései fonnak lassan körbe. Az emelkedett szépségű mozgássorok és a monitorokon kinagyított, s már-már emberi dimenziói­kat elvesztő testrészek éteri, lassacskán alakuló világában a négy táncosnő - Ko­vács Anita, Markovics Ágnes, Guiliana Urciuoli és Zamóczai Gizella­­ is ragyogó, Juronics Tamás pedig egyenesen lenyűgö­ző, mert hihetetlenül laza és könnyed, vo­nalai szinte iramlanak a térben és együvé fonják a testét e térrel. Galili címválasztása megengedi az elté­rő értelmezéseket. Juronics egyfelvonáso­­sa viszont nagyon is ismert zenét s így tár­gyat idéz fel, hiszen a 20. század legneve­zetesebb balettzenéjét, a Sacre du prin­­temps-et állította színpadra. Sztravinszkij barbár szépségű, metrikai nehézségekben tobzódó muzsikájával 1913 óta szinte min­den jelentős koreográfus megvívja a maga művészi küzdelmeit. Tizenöt éve azonban nem akadt koreográfus, aki egy közösség bűnéről, az új életek és hitek sarjadásához elengedhetetlen áldozat vállalásának szükségességéről hitelesen szólni mert vagy tudott volna a tánc nyelvén. Juronics nyers őszinteséggel azt sugallja koreográ­fiájában, hogy a Tavaszi áldozat eszméje ma és itt csak action gratuite-ként ábrá­zolható. A lepusztult, város- és világszéli tájat nála nem együtt, hanem egymás mel­lett élők-lézengők népesítik be. Sem esz­me, sem cél, de még érdek sem fűzi őket együvé, ezért az áldozat - a naivitás és kívülállás jegyeit eleve hordozó szép és fiatal lány - kiválasztódása és megölése sem közös ügy, hanem a szokás diktálta rutin. Ezért nem­­is feloldást­ adó ünnep, hanem hatalmas ívű sirató zárja a komor­sötét darabot, amelyben a színpadot elá­rasztó víz sem moshat tisztára senkit, ha­nem épp ellenkezőleg, bemocskolja a zu­hanó, csapódó, gördülő testeket. • Fuchs Lívia .. „A színpadot elárasztó víz sem moshat tisztára senkit.” Jelenet a Tavaszi áldozatból FOTÓ: KARNOK CSABA TOUM&K KAMATOZÓ BEFEKTETÉS A BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet ajánlata tagjainak Csak májusban! (1 000 000 Ft felett) 2 "TOU­M / /o (500 000-990 000 Ft) sy / A / MH-információ A Ludwig-, a Ráday-gyűjte­­mény és a Széchényi könyvtár nem létezne, ha egykor alapí­tóik nem készítettek volna szakszerű, a kívánt célt és an­nak finanszírozását pontosan szabályozó végrendeletet va­gyonukról. Aki ma akarja hasonló kulturális, művészeti célra fordítani hátrahagyott vagyonát - megőrizve egyben nevét az örökkévalóság szá­mára - immáron professzio­nális vagyonkezelő társasá­gokhoz fordulhat, amelyek garantálják a megjelölt cél­nak megfelelő felhasználást. Magyarországon mindmáig nem működött a kultúra javá­ra történő örökhagyást lebo­nyolító szervezet. Most vi­szont a Magyar Festészetért Alapítvány és Ladvánszky György ügyvéd létrehozott egy ilyet. „Az emberek a vállalkozá­sokban nem igazán bíznak, de ugyanígy fenntartásaik van­nak az állammal szemben is, amely nem képes a polgárok speciális céljait hatékonyan artikulálni - mondja Lad­vánszky. Ezért - elsősorban skandináv mintára - olyan konstrukciót dolgoztak ki, amelyben a kijelölt célra fela­jánlott vagyon piacgazdasági hatékonysággal, de ügyvédi kontroll mellett hasznosul az örökbehagyó által megjelölt célra. Az alapítók szerint ez a te­vékenység ma is létezik Ma­gyarországon, csak éppen „fű alatt”, jogilag nem garantálva sem a örökbehagyott vagyon hatékony kezelését, sem pe­dig a közcélú hasznosítást. Ezért első lépésként tanácsa­dó irodát nyitottak Budapes­ten, hogy segítségére legye­nek azoknak, akik esetleg csak megtudni szeretnék, mi­lyen törvényes lehetőségek vannak arra, hogy vagyonuk haláluk után garantáltan az általuk kívánt célt szolgálja. Ladvánszky György szerint rengeteg a becsapott és meg­alázott ember, hiszen nem egyszerű feladat minden te­kintetben testre szabott és jo­gilag támadhatatlan közcélú örökösödési szerződést készí­teni. Számos példa akad arra, hogy a jóhiszemű örökbeha­gyó nem az általa támogatni kívánt ügyet szolgáló szerve­zettel, hanem annak vezetőjé­vel köti meg az örökösödési szerződést, így - akarata elle­nére - a vagyon egy személyé lesz, nem pedig a kívánt célra hasznosul. „Mi természetesen nem ért­hetünk minden típusú vagyon hasznosításához és azt sem tudjuk minden esetben eldön­teni, hogy az örökbehagyó ál­tal megjelölt cél megvalósítá­sán ki dolgozik legeredménye­sebben, vagyis hol van a leg­jobb helyen a pénz - mondja. Mint kifejti, azt viszont garan­tálni tudják, hogy - folyama­tos ügyvédi kontroll mellett - felkutatják és - versenyeztetés után - kiválasztják a legjobb lehetőséget. Ugyanakkor vannak terüle­tek, például a képzőművészet, ahol ők maguk is javaslatot tudnak tenni az ügyfélnek ar­ra, hogy - az örökbehagyó ilyen irányú szándéka esetén - konkrétan kire érdemes pénzt hagyni. Ezek közé tartozik a „Magyar Festészet Támogatá­sára Alapítvány”, amelynek kurátorai között van Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. Ladvánszky György nem tagadja: alapvetően üzleti vál­lalkozásról van szó, ám ez pro­fitot legfeljebb hosszabb távon hozhat. Elsődleges céljuk in­kább az, hogy a tehetősebbek körében (újra) meghonosítsák Magyarországon a polgári ha­gyományokban gyökerező kulturális célú örökbehagyást. • B. P. P. örökhagyóknak Magyar Hírlap 17 Hegyi Árpád Jutocsa a miskolci színházról Mi is kabaréban élünk • Fölépült egy része a miskolci színházi komplexumnak, mely ha elkészül, Közép-Európa legmo­dernebb teátruma lesz. Kamara­teremmel, stúdiószínpaddal, sza­badtéri színpaddal, műhelyekkel, színészházzal. Lesz elegendő pénz a működtetésre? Szeret annyira színházba járni a miskolci közön­ség, hogy egy nap akár három helyszínen is lehessen előadásokat tartani? Működtethető a komplexum már meglé­vő része, de iszonyatos emberi energiá­kat emészt fel az üzemben tartása. El­kezdtek az egyetemisták is színházba jár­ni, ők idáig nem nagyon tartoztak a kö­zönségünk közé. Nekik a Párizs, Texas, a Salome, a Sörgyári capriccio, a Woyzeck tetszik. Hetente egy-két alkalommal ját­szunk a kamarában (a Csanokban), a stú­dióban (amit Játékszínnek nevezünk), ennyiszer vonzanak telt házat ezek az előadásaink. Az operettek közönsége nem jön be ezekre a produkciókra, az egyetemisták pedig elvétve néznek csak operettet. Nekünk minden közönségré­teg számára kell előadásokat csinálnunk, ehhez szükséges három játszóhely. Egy vidéki Nemzeti Színház funkciója sokkal könnyebben meghatározható, mint a bu­dapesti Nemzetié. Egyszerűen Shakes­­peare-től Mozarton át Eisemannig min­dent kell játszani. Ne nőhessenek föl pél­dául úgy gyerekek, hogy karácsonykor nem látják a Diótörőt, a Varázsfuvolát. • Meggyőzhető a város vezetősé­ge arról, hogy az ön által vázolt programhoz nem a társulat leépí­tésére, hanem fejlesztésére van szükség? Balettegyüttese már van a színháznak, de úgy tudom, ope­ratagozatot is akar. Úgy teszünk, mintha háromtagozatos színház lennénk, de nem vagyunk azok. A költségvetésünk, a struktúránk más­fél tagozatos színház működésének felel meg. Eszerint prózát és operettet tu­dunk játszani. Ennek ellenére adunk operát, balettet, megmutatjuk a város­nak, hogy ezeknek a műfajoknak sike­rük van. A prózai költségvetésünkből minden évben „összegörcsölünk” egy opera- és egy balettbemutatót. Eddig ezt valahogy meg lehetett csinálni, de már olyan rossz a pénzügyi helyzet, hogy nem lesz erre módunk, ha ehhez a Hegyi Árpád Jutocsa a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője. Ebben az évadban a Rómeó és Júliát és a Kabaré című musicalt rendezte, tevékenységhez nem kapunk külön tá­mogatást. Most még a Varázsfuvola be­mutatóját, mint legfőbb érvet, „letesz­­szük az asztalra”. Szeretnénk elérni, hogy a miskolci színház is ugyanúgy há­romtagozatos legyen, mint a szegedi, győri, pécsi teátrumok. A város vezető­sége hajlik erre a megoldásra. • Az ön igazgatásának a kezde­tén a színház egy évadban 16-17 bemutatót is tartott, ez a szám csökkent... Túlzás volt ennyi bemutatót tartani. Ez a start „vehemenciája” volt, lehiggadtunk. Tizenkét premier évadonként bőven elég. • Többek szerint ön „halálra” dolgoztatja a színészeket, ugyan­akkor rendkívül keveset fizet. Nem én fizetek keveset, ebből a szem­pontból bábu vagyok. Amit lehet, elosz­tok a színészek között. A színházban dol­gozók átlagfizetése bruttó 25 ezer, a szí­nészeké bruttó 30 ezer forint, ezért kell hihetetlen mennyiségű és minőségű munkát végezni. • Hogy áll az építkezés? A tervek szerint be kellett volna már feje­ződnie... Csúszik és húzódik, mint Magyarorszá­gon általában. Gyönyörű lett a nagyszín­ház, remek a színpadtechnika. Elkészült az irodaépület, a műhelyház és a szerelő­­csarnok. Nem készült el a balett-terem, a zenekari ház, az új kamaraszínház, a stú­diószínpad és a szabadtéri színpad. • Mikorra várható az építkezés befejezése? Ezt már nem lehet tudni. Nyilván évekig tart majd. Évenként a központi költség­­vetésből kapunk címzett támogatást, nem tudható pontosan, megérkezik-e a pénz, vagy sem. Lelassult az építkezés. • Ön státusát tekintve igazgató­főrendező, két és fél évig mégsem rendezett Miskolcon. Csak a mos­tani évadban állította színpadra a Rómeó és Júliát, majd a Kaba­rét. Mi volt ennek az oka? Annyira bonyolult egy színház irányítá­sa, hogy kezdetekben nem tudtam időt szakítani a rendezésre. Másrészt, amikor igazgató lettem, már negyvenöt rendezés volt mögöttem. Jó volt ebben a munká­ban szünetet tartani, kissé rendbe tenni az életemet. • A Kabaré, amit igen sok szín­házban játszottak, miért érdekel­te? A musical műfaján belül az egyik legki­válóbb darab. Régen játszottunk már - egy kamaraművet leszámítva - musicalt, pedig a közönség és a társulat is akarta. Nagyon „vallomásosra” sikerült az elő­adás. Hiszen tulajdonképpen mi is egy kabarén, színházon belül vagyunk, és et­től az életben soha nem fogunk tudni iga­zán két lábon állni. A kinti világból is na­gyon nehezen képes valaki betörni a mi világunkba. Ehhez még a szerelem sem elég. Végül is minden színésznő választás elé kerül - mint a Kabaré hősnője - hogy gyereket szül vagy fellép esténként. Aki igazi, vérbeli színésznő, az gyakran a színpadot választja, és ezért esetleg felál­dozza a boldogságát egy másfajta bol­dogságért. • Bóta Gábor Hegyi Árpád Jutocsa ÉRTESÍTÉS Az Exterreál Ingatlanhasznosító Részvénytársaság igazgatósága értesíti a Tisztelt Részvényeseket, hogy az 1995. április 25-én a Magyar Hírlap 13. ol­dalán megjelent az EXTERREÁL Rt. székhelyén (Bp. V., Szép utca 2. XI. em.) 1995. május 26-án (péntek) 11 órára meghirdetett H / V/ nettó kamat az első perctől. (10 000-490 000 Ft) Futamidő: egy év közgyűlési hirdetményben szereplő napirendi ponto­kat az MKB Rt. részvényes indítványa alapján — mely indítvány az 1988. évi VI. tv. 274. § 1. bekezdé­sén alapul — kiegészíti az alábbi napirendi ponttal: LÉPJEN BE ÖN IS, MEGÉRI! Belépés és információ: 1075 BUDAPEST, KIRÁLY UTCA 5. TEL: 322-6048. NYITVA: H-P 9-17. 2040 Budaörs, Kamaraerdei út 11. Tel: 181­3335. Ny.: h-p 8-17, szó 8-13. 2011 Budakalász, József A. utca 73. TeL: 1884306. Ny.: 8-17, szó 8-12. 1151 Budapest, Régi Fóti út 2/a. TeL: 169-3097. Ny.: 8-17 szó 8-12. , 1035 Bp., Szentendrei út 4. TeL: 188-6715­ Ny.: h 12-18, k-sz-cs 9-18, p 9-16, szó 9-12. , 2030 Érd, Erika u. 4 (a MOL benzinkút mellett) TeL: 06 (23) 369-050. Ny.: h-p 8-17, szó 8-12. — A társaság alapszabálya 7.2. pontjának módo­sítása. Egyebekben a fentiekben hivatkozott hirdetmény­ben foglaltak az irányadók. Igazgatóság MH 6246 J | ■ | | a Múzsa egyesület kiállítása a gödi József Attila Művelődési Házban 2131 Göd, Pesti út 72. (A 2. sz. főútvonal mellett, a 23-as kilométerjelző után kb. 200 méterre.) Megtekinthető 1995. április 28-ától május 12-éig, naponta 100—17 óráig A kiállító művészek Bajor Tamás Bari Janó Báli Péter Bárkányiné Hangya Anna Béki Márton Debre Györgyi Fekete István Garami Mária Hamvasné Bohák Mária Kiss Péter Kovács Andrea Lehotka László Magyar János _______________­ Magypál István Németh Árpád Orvos András Pápai József Robotka János dr. Szabóné Rákos Éva Szirtesné Gál Gabriella Szommer József Tumbász András Vass István Véninger Margit Vértesi Klára

Next