Magyar Hírlap, 1995. május (28. évfolyam, 113-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Tapie két évet kapott (MTI) Marseille nevű focicsapat két évvel ezelőtti bundázása miatt két év börtönbüntetést kapott Bernard Tapie. A valenci­­ennes-i bíróság ítélete szerint Tapie-nak ebből egy évet le is kell töltenie. Tapie ellen az volt a vád, hogy az egész bundaügy az ő utasítására történt, s ráadásul később a tanúkat is meg akarta félemlíteni. Bár a politikus megfellebbezheti az ítéletet (amely így egyelőre nem jogerős), szakértők szerint nincs sok esélye a börtönbüntetés visszavonására. Gracsov Kínában (MTI) Ötnapos hivatalos látogatásra hétfőn katonai küldött­ség élén Pekingbe érkezett Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter. Gracsov a kínai védelmi miniszter, Cse Hao-tien meg­hívásának tesz eleget. Gracsov kíséretében tartózkodik a csen­des-óceáni orosz flotta és a légierő főparancsnoka, valamint a szárazföldi erők helyettes parancsnoka. Látogatásának fő cél­ját Gracsov a két ország közötti katonai együttműködés kiszé­lesítésében jelölte meg. A tanácskozásokon szó lesz a fegyveres erők csökkentéséről és a két ország közötti határterületeken teendő bizalomépítő intézkedésekről is. Roman Herzog Bukarestben (MTI) Háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn Bukarestbe ér­kezett Roman Herzog német szövetségi elnök. A német vendég a bukaresti repülőtéren hangsúlyozta, hogy a román kormányzat tagjai mellett minden román politikai erő vezetőivel alkalma lesz eszmecserére. Aláhúzta, hogy Németország támogatja és bátorí­tani kívánja a román reformfolyamatot, amelyről saját tapaszta­latai alapján is tudja, hogy nehéz és fájdalmas, illetve Románia haladását az euroatlanti integráció felé vezető úton. Harcok a tádzsik-afgán határon (MH) A tádzsik-afgán határon kiújultak az összecsapások a határvédelmi erők katonái és az ellenzéki fundamentalista fegyveresek között. A hétvégi harcokban a felkelők tíz, a ha­tárőrök öt embert veszítettek. Az orosz illetékesek elítélték, s barbárnak nevezték a támadást, amely véleményük szerint ve­szélybe sodorhatja az afgán fővárosban vasárnap megkezdő­dött béketárgyalások sikerét. A dusanbei kormány és az ellen­zék képviselői a május 22-én esedékes, Almatiban megrende­zésre kerülő, sorrendben negyedik tádzsik konferenciát készí­tik elő Kabulban. Claes újabb kihallgatása (MTI) Brüsszelben tegnap ismét kihallgatták Willy Claes NA­­TO-főtitkárt a belga helikoptervásárlási botrány ügyében. A nyomozásról jól értesült források szerint Claes a palota egyik titkos bejáratán át jutott be az épületbe, s meghallgatása való­színűleg csak késő délután ért véget. Claes-t pénteken már ki­hallgatta a Legfelsőbb Semmítőszék bírája. A NATO-főtitkár a nyolcvanas évek végén belga gazdasági miniszter volt, s így ő engedélyezte, hogy a belga hadsereg 46 helikoptert vásárolhas­son az olasz Agusta hadiipari cégtől. KÜLFÖLD Kísérleti atomrobbantás Reuter Kína tegnap földalatti nukleáris robbantást hajtott végre­­ alig néhány nappal azután, hogy egy ENSZ világértekezleten belee­gyezett az atomfegyverek elter­jedését megakadályozó szerző­dés (NPT) meghatározatlan idejű meghosszabbításába. Diplomaták szerint Kínának fontosabb saját atomprogramja , mint az a veszély, hogy ezzel a robbantással maga ellen han­golja a nemzetközi közösséget. Pekingben egy külügyi szó­vivő jelentette be az atomkí­sérlet hírét - de csak megtör­téntéről számolt be, sem a rob­bantás helyéről, sem időpont­járól, sem mibenlétéről, céljá­ról és természetéről nem kö­zölt információt. Canberrában az Ausztráliai Szeizmológiai Központ beje­ Kínában­ lentette: a hétfőn greenwichi középidő (GMT) szerint haj­nali 4 óra öt perckor (ez Buda­pesten reggel 6 óra 5 perc) ész­lelt robbanás valószínűleg Kí­na nyugati részén történt. Az intézet becslése szerint a rob­banótöltet ereje 40-150 kilo­­tonna TNT (hagyományos) robbanóanyag erejének felelt meg. Feltételezik, hogy Kína az ország nyugati részén, Hszicsi­­ang tartományban lévő kísér­leti terepén Lop Norban haj­totta végre az atomkísérletet, amely a Richter-skálán 5,9-es hatóerejű rengést váltott ki. Tavaly októberben volt ehhez hasonló kísérlet - közölték Canberrában. Egy szakértő nyugati diplo­mata elmondta, hogy éppen ez idő tájt számítottak tanai atom­robbantásra - két továbbit még az idén, három újabbat pedig jövőre várnak. Kína ugyanis - tette hozzá - 1996 végéig sze­retné befejezni atomkísérleteit, arra hivatkozva, hogy lemarad a négy másik nukleáris atomha­talom mögött. A kínai külügyi szóvivő ál­láspontját indokolva kifejtette, hogy csak akkor szünetelteti nukleáris kísérleti programját, ha egyszer hatályba lép az atomknsérleteket átfogóan til­tó egyezmény. Kína támogat­ja, hogy ez már jövőre megtör­ténjen. Kína valójában arra törek­szik, hogy rakétáira és a világ­űrbe telepített fegyvereire mi­niatűr atomtöltetet fejlesszen ki - mondta a szakértő.­­ Az atomrobbantás törvé­nyes, de immorális volt - je­gyezte meg egy másik nyugati diplomata. 535 éves ereklyét fotó: reuter A pakisztáni rendőrség tegnap megakadályozta, hogy ellenzéki aktivisták jussanak be India iszlamabadi nagykövetségére. A mintegy háromszáz tüntető tiltakozó felvo­nulást tartott, amiért az India által megszállva tartott Kasmírban felgyújtottak egy Önnek találtuk ki, mert biztonságot nyújt, hiszen pénzét kizárólag kockázatmentes, államilag garantált diszkont kincstárjegyekbe fektetjük, csökkentheti vele adóját, hiszen ha tőkeszámlára helyezi, jövedelemadójának akár 50%-át is visszaigényelheti, garantáltan magas hozamú, hiszen a diszkont kincstárjegyekkel a jelenleg legmagasabb hozamú befektetésekben kamatozik pénze, ami áprilisban már az évi 35%-ot is elérte. Emellett vállaljuk, hogy ha az állampapírok kamatai csökkennének, befektetési jegyét a lejáratkor— 1996. június 14-én — 130%-os áron akkor is visszavesszük, ami így minimálisan 30%-os hozamot mindenképpen garantál Önnek, követi a kamatok alakulását, hiszen mindig a piaci kamatok mellett fektetjük be pénzét, így ha azok emelkednek, Önnek is több jut, bármikor eladhatja, hiszen az egyéves lejárat alatt befektetési jegyét kívánságára visszavásároljuk Öntől. Jegyezhető: 1995. május 3—19-ig a TAKARÉKBANK Rt. teljes hálózatában Letétkezelő: az IBUSZ Bank Rt. Budapest, Szabadság tér 14. Tel.: 131-8760 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 4. Tel.:313-580 Budapest, Hidegkúti út 207. Tel.: 275-7832 Salgótarján, Erzsébet tér 6. Tel.:317-877 Ajka, Szabadság tér 11. Tel.:312-648 Szeged, Horváth Mihály utca 1/B Tel.: 326-802 Békéscsaba, Szabadság tér 7—11. Tel.: 447-247 Szekszárd, Augusztus Imre utca 11. Tel.:319-355 Eger, Széchenyi utca 13. Tel.:310-833 Székesfehérvár, Táncsics utca 2. Tel.:314-461 Győr, Bálint M. utca 4. Tel.:315-930 Szolnok, Baross Gábor utca 15. Tel.:424-154 Győr, Széchenyi tér 14. Tel.: 327-932 Szombathely, Kiskar utca 1. Tel.:329-128 Kaposvár, Teleki utca 22. Tel.:316-51­1 Tata, Ady Endre utca 17. Tel.:384-415 Kecskemét, Szabadság tér 3/A Tel.:320-102 Veszprém, Kossuth Lajos utca 11. Tel.:426-711 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 17. Nyíregyháza, Országzászló tér 4. Tel.:412-819 Tel.:311-455 Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 14. Tel.:321-340 1995. MÁJUS 16., KEK Az EBESZ-misszió találkozott Dudaj­evvel MH-Moszkva/Atlantic Press A Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok jelentős erő­ket vontak össze a köztársa­ság déli részében. A légierő gépei és a nehéztüzérség fo­lyamatosan lövi a csecsen ké­zen lévő településeket és a környező hegyvidéket. Szer­­zseny-Jurt, Bamut, Orehovo és Arloj-Aul körzetében he­ves harcok dúlnak a csecsen hegyi bázisokra vezető utak megszerzéséért. Dudajev tábornok, a cse­csen nacionalista erők vezére a napokban találkozott Mé­száros Sándorral, a csecsen­­földi EBESZ-misszió magyar vezetőjével és üdvözölte az európai biztonsági szervezet által elindított békeküldetést. Dudajev a misszióvezető sze­rint fontosnak tartja az EB­ESZ közreműködését a válság rendezésében, s­ Mészá­­ros Sándor a Groznijban tar­tózkodó európai diplomaták­kal együtt azon munkálkodik, hogy „a tárgyalások konkré formáját, mechanizmusa technikai vonatkozásait”­­ érdekelt felekkel egyeztess Mészáros cáfolta, hogy a fe­keték vagy az orosz csapaté szombaton tüzet nyitotta volna az EBESZ-misszióra. Egy ingus illetékes Na­ranyban megerősítette: a jele arra utalnak, hogy valóban­­ áprilisban eltűnt amerikai se­gélyezésügyi szakértő, Fre­­uny holttestét találták meg hét végén egy csecsen falun. Vizsgálat a müncheni plutóniumcsempészési ügyben Kohl tudott az akcióról? MH-München____________ A Der Spiegel című magazin legújabb száma szerint Hel­mut Kohl német kancellár tudtával csempésztek tavaly atombomba előállítására al­kalmas plutóniumot Mün­chenbe. Kohl azonnal cáfolta a lap értesülését. Néhány hete parlamenti vizsgálat kezdődött a magazin korábbi híre nyomán, amely szerint a hasadóanyag csempé­szését a német titkosszolgálat szervezte meg. A Der Spiegel legújabb szá­ma szerint maga Kohl kancel­lár is tudott az ügyről, ami rop­pant kínos volna, hiszen a kor­mányfő levélben követelte Jel­cintől az orosz nukleáris anya­gok hathatósabb védelmét. A német titkosszolgálatokat el­lenőrző parlamenti bizottság elnöke, Wolfgang Zeitlmann tegnap viszont cáfolta azt a­­ ki­tulajdonított kijelentést, mr szerint Kohl is előre tudott müncheni plutóniumcsemp­szetről. Az ellenzék szeri Kohl kihasználta tavaly a k­özöbön álló választások előtt „ziccert”, politikai tőkét ker­esőit az incidensből, amel úgymond, hála a titkosszolg­latnak, idejében kiderült. • Gordon Tárai Az olajszállítás biztonsága fontosabb a függetlenség támogatásánál Lejárt a grúz-abház tűzszünet A csecsenföldi események már­is rányomták bélyegüket a grúz -abház konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítésekre. Grú­zia - az orosz példától vérsze­met kapva - feljogosítva érzi magát arra, hogy akár katonai erővel is megőrizze területi egy­ségét. A csecsen szindróma nyomán Moszkva is felülbírálta eddigi, abházbarát álláspontját, és szótlanul asszisztál a grúz el­nök központosító politikájához - vélekedik a függetlenségét egyoldalúan kikiáltott Abház Köztársaság külügyminisztériu­mának képviselője. Szergej Bebija „nagykövet” azzal vádolta Grúziát, Oroszor­szágot és az ENSZ abháziai képviseletét, hogy tudatosan félretájékoztatják a nemzetközi közvéleményt, amikor azt a lát­szatot keltik, mintha az abház vezetés már nem ragaszkodna a függetlenséghez. E „minden va­lós alapot nélkülöző” állítás sze­rinte megfelel több ország - köztük az Egyesült Államok - azon érdekének, hogy a zavarta­lan olajkitermelés és -szállítás biztosítására békés viszonyokat teremtsenek a Kaukázus térsé­gében. Grúzia ugyanis fontos tranzitország, amelyen keresztül a térségben kibányászott kőolaj a világpiacra jut. Az olajüzlet­ben érdekelt országok számára a stabilitás egyet jelent Grúzia területi egységének megőrzésé­vel, amit Tbiliszi annyira óhajt. Ezért a „nagykövet” szerint az abház vezetésre óriási nyomás nehezedik, hogy lemondjon a szuverenitásról, és visszatérjen Grúzia fennhatósága alá. Szergej Bebija emlékeztetett arra, hogy Eduard Sevardnadze grúz államfő a budapesti EBESZ-csúcson az elsők kö­zött támogatta Jelcin elnök cse­csenföldi rendteremtését. Tbili­szi és Moszkva azóta tárgyalá­sokat is kezdett a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. Ez sze­rinte azt bizonyítja, hogy Se­vardnadze a maga javára igyek­szik fordítani a csecsenföldi orosz akciót, és arra akarja kényszeríteni Abháziát, hogy visszatérjen Grúziához. Rontja az abház kilátásokat, hogy a konfliktus kezdetén az elszakadási törekvéseket tevé­kenyen is támogató Moszkva - nem utolsó sorban a csecsenföl­di párhuzam miatt - időközben hátat fordított Szuhuminak. Bi­zonyos orosz kormánykörök még azt is elérték, hogy teljes gazdasági és információs blo­kád alá vegyék Abháziát. A ha­tár lezárása máris súlyos válsá­got idézett elő a szakadár köz­társaságban. Bebija ezzel ma­gyarázza, hogy az abház lakos­ság egy csoportját reprezentáló „népi kezdeményezés” nemrég azzal a felhívással fordult a szu­­humi parlamenthez, hogy sza­vazza meg Abházia Oroszor­szághoz való csatlakozását. A nagykövet viszont úgy vé­li, hogy a szuhumi vezetés tán­­torítatlanul kitart eredeti állás­pontja mellett, miszerint hajlan­dó konföderációra lépni Grúzi­ával. A konföderációt két önál­ló, egyenrangú állam alkotná, s Szuhumi késznek mutatkozik arra, hogy bizonyos jogokat - így a külpolitika irányítását, a postai szolgáltatásokat - átru­házza egy közösen felállítandó kormányra. „Tbiliszi azonban a konfliktus békés megoldásáról Genfben 18 hónapja folyó tár­gyalásokon megmakacsolta magát” - jelezte a legújabb ne­hézségeket az abház politikus. A felek 1993 szeptemberében Moszkvában állapodtak meg arról, hogy tárgyalásokat kez­denek Abházia státusáról, to­vábbá az 1992 szeptemberében az abházok győzelmével végző­dött háború idején elmenekült grúz lakosság visszatéréséről. A hazatérők köre kezdettől fogva vita tárgyát képezte. „A felek végül azt az abház álláspontot fogadták el, hogy mindenki visszatérhet, aki nem harcolt fegyverrel az abházok ellen” - mondta Bebija, aki szerint már javában folyik a menekültek tervszerű visszatelepítése. A nagykövet felhívta a fi­gyelmet arra, hogy május 15-én járt le az abház-grúz határra ve­zényelt FÁK-békefenntartók megbízatása. „Ha az orosz kor­mány és a FÁK tanácsa nem hosszabítja meg a mandátumu­kat, kiújulnának a harci cselek­mények, s minden eddiginél vé­resebb konfliktus venné kezde­tét, amely lángba borítaná az egész Kaukázust” - figyelmez­tetett az abház diplomata. • Gyávai Zoltán Ha nem hosszabbítják meg az abház-grúz határon állomásozó FÁK-békefenntartók mandátumát, minden eddiginél véresebb háború veheti kezdetét a Kaukázus térségében - figyelmeztet Budapesten a Magyar Hírlapnak nyilatkozva egy abház „diplomata”. Szergej Bebija arra is rámutat, hogy milyen összefüggés van a csecsenföldi orosz rendteremtés és az abház-grúz konfliktus között. Tbiliszi föderációt akar A grúz vezetés fögeratív alapon képzeli el Grúzia jövőbeni államberendezkedését. A konföderációt, tehát a lazább szövetséget azért tartja elfogadhatatlannak, mert akkor el kellene ismernie Abházia függetlenségét, ami egyet jelentene az agresszív nacionaliz­mus bátorításával - ismertette Tbiliszi állás­pontját az MH-nak Grúzia moszkvai képvi­seletének egyik illetékese. Ramaz Szicsilava szerint a konföderációról is kizárólag nép­szavazás útján lehetne dönteni, de azon mindenkinek részt kellene vennie, aki a háború kitöréséig Abháziéban élt. A grúz forrás az ENSZ adataira hivatkozva hang­súlyozta, hogy Abháziéban ma mindössze negyedannyian élnek, mint a konfliktus ki­robbanása előtt. Ezért Szicsilava eleve meg­kérdőjelezi Ardzinba abház elnökké válasz­tásának jogszerűségét, akit szerinte csak a csonka - a grúz többséget nem reprezentáló - parlament választott meg. A grúz illetékes tagadta, hogy országának álláspontja a cse­csenföldi orosz beavatkozás óta radikali­­zálódott volna. P­iros-zöld német koalíciót MTI__________________ Szociáldemokrata-zöld tarto­mányi koalíciók létrejötte várható a vasárnapi választás eredményeként Németország két tartományában, Észak- Rajna-Vesztfáliában és Bré­­ mában. A legnépesebb német tar­tományban, Észak-Rajna- Vesztfáliában a szociáldemok­raták 15 év után először elve­szítették abszolút többségüket, míg a legkisebb tartományban, Brémában az elmúlt öt évtized legrosszabb szociáldemokrata eredménye született. Ennek ellenére mindkét tartomány­ban „piros” vezetésű kormány alakul, így a Szövetségi Ta­nácsban az SPD a jövőben is kompromisszumokra tudja kényszeríteni a kormányt. A zöldek mindkét tart­mányban nagyon jól szerepe­lek, sőt Észak-Rajna-Vesztf­liában megduplázták öt évv ezelőtti parlamenti helye számát. A vasárnapi voksok fő vesztese a Szabaddemokr­­a Párt, amely egyik tart­mányban sem érte el a beí­ráshoz szükséges öt százal­kot. Vezércikk a 7. oldalt Eladó­ Budapest Belvárosában, az V. kerület, Petőfi Sándor utcában több mint 800 m2-es ingatlan bérleti joga eladó. A földszinten és a pinceszinten levő helyiségek kiválóan alkalmasak üzlet, bemutatóterem, irodák, illetve szolgáltatócentrum céljára. ♦ Érdeklődés: telefon: 265-1720, fax: 260-5369 ♦ Keresse napközben Batári Ferencet vagy Antal Sebestyént! Támadás Orasje ellen MH-Újvidék____________ Szerb páncélos egységek erős támadást indítottak tegnap a Szávától, délre fekvő­­ ,hor­vát enklávé, Orasje ellen, a védel­mi vonalakat azonban nem tudták áttörni. A boszniai szer­­bek ezen a szakaszon szeret­nék kibővíteni az úgynevezett északi korridort. A szerbek­­­­úl három oldalról körülre megerősített horváti települt­re több száz gránátot lőttek­­ a horvátok,­ pedig viszonzás több tucat rakétával támadt, a szerbek tartotta Brckót. veszteségek nem ismeretesek • 1. Garai Be Carlos Menemet, a pragmatikus peronistá Menem mert és nyert. Az ar­gentinok újabb hat évre elnö­kükké választották azt az ál­lamférfit, akinek hivatali ideje alaposan felkavarta a hagyo­mányaihoz egyébként hű dél­amerikai ország mindennapjait. A most 65 esztendős államfő nem kis merészségről és reali­tásérzékről tett tanúbizonysá­got, amikor szakított az argenti­nok érzelmeinek olyannyira fontos, ám az idő szavának nem mindenben megfelelő peroniz­mus számos tabujával. „A pe­ronizmus a szociális igazságos­ság Argentínáját jelenti, ám a felé vezető ösvény nincs előre kitaposva” - válaszolt a muzul­mán szír bevándorló családban született Carlos Menem azokra a szemrehányásokra, hogy eltá­volodott Juan Domingo Peron tábornok, Argentína egykori népszerű diktátorának populis­ta eszméitől. „Mindig pragma­tikusnak kell lennünk” - mond­ta az elnök és ennek szellemé­ben mélyreható reformokkal próbálta meg talpra állítani az ország beteg gazdaságát. Vesz­teséges és a korrupció meleg­ágyának számító állami vállala­tok tucatjait adta magánkézbe, betessékelte a külföldi tőkét, versenyképességre kényszerít­ve ezzel az elkényelmesedett hazai cégeket és öt év alatt négy százalékra törte le az 1989-es hivatalba lépésekor még 5 ezer százalékos inflációt. A szigorú intézkedések hatására az ar­gentin gazdaság az elmúlt négy esztendő során évi átlag 7,5 szá­zalékos növekedést produkált. A munkanélküliség viszont a duplájára nőtt 1990-hez képest, amit igyekeztek is meglovagol­ni politikai vetélytársai, minde­nekelőtt az elnökválasztáson második helyre szorult José Octavio Bordón, a balközép Frepaso koalíció vezetője. A sebes autókat, a futballt és az édes életet kedvelő elnök másik sokat támadott módsz­re, hogy a kongresszus megő­rülésével előszeretettel foly­tadott elnöki rendeleteket 1989 és 1993 között összes­ 308 alkalommal élt ezzel a fel­sőséggel, míg elődei 150 év keresztül mindössze 30-szor. Menem külpolitikai tér sem bizonyult hagyományt í­télőnek, amikor eltávolodt Kubától és szoros partneri ka­csőlátókat épített ki az Egy­sült Államokkal, még az ölet­háborús részvételt is vállalva, nép érzelmi húrjain ügyet játszva azonban továbbra se enged a Falkland-sziget ügyében és kitart amellé hogy a jelenleg brit kézen lé szigetcsoport argentin fenni jóság alá kerüljön. Az argentin elnök jóhírén ugyanakkor nem tettek jót sorozatos korrupciós és csalt botrányok. 1990-ben az egy országot megbotránkozta, amikor kitiltotta az elnöki p­­atából feleségét, Zulema­n­mát. Idén márciusban na csapás érte, amikor fia, Carl egy helikopter-balesetben é­lét vesztette. Most is fiára em­lékezett, amikor győzelmét­­ ki ajánlotta. • Gy.

Next