Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

Megélénkül a kereslet az építési piacon? Az építési piac kereslete és kínálata is alap­­vetően módosult az elmúlt években. A nyolc­­vanas évek második felében kezdődött fo­­lyamatos termeléscsökkenés után a kivi­­telező építőipar a stabilizálódás jeleit mutat­­ja. Alapvetően átalakult az építőipar szerve­­zeti és tulajdonosi struktúrája is. Tovább épül a kevesebb lakás A lakásépítés többéves válságát jelzik az Építési Piac adatai. Az ezer lakásra jutó épített lakások száma 1950 óta nem volt olyan alacsony, mint az elmúlt években. A lakásberuházások aránya a nemzetgazdasági beruházások egé­szét tekintve is jelentősen mérsék­lődött, az 1990. évi egynegyedről mára egyhetedre csökkent. Rend­kívül alacsony az önkormányza­tok által épített lakások száma. A társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése megfi­gyelhető a lakásépítésben is, az ál­talános visszaesés mellett kiemel­kedő nagyságú és minőségű építé­sekre lehetünk figyelmesek. Buda­pest és Pest megye mellett koráb­ban Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bi­­har, illetve Bács-Kiskun megyé­ben volt számottevő a lakásépí­tések száma, lehetőségeik azonban nagymértékben csökkentek az elmúlt időszakban. Mivel a mun­kanélküliség ezeken a területeken igen magas, ezért egyre keveseb­ben vágnak bele az otthonte-­­remtésbe. (Borsodban és Sza­bolcsban felére csökkent a lakás­építések száma.) Várható, hogy a jövőben a re­gionális különbségek növekedni fognak. Az építtetők romló lehe­tőségeit, beszűkülő pénzügyi kere­teit mutatják az építési engedé­lyekre vonatkozó­ adatok, például az, hogy a tavaly elkészült lakások harmada három évnél régebbi en­gedély alapján épült fel. A hosszú építési időtartam kedvezőtlen mutatója várhatóan tovább fog romlani. A lakásépítés üteme a követke­ző három évben is alapvetően a fi­zetőképes kereslet függvénye. Az építő-, illetve az építőanyag-ipar ugyanis már képes mindenféle la­kásépítési igény kielégítésére. A kereslet elsősorban az ország gaz­dasági helyzetétől és fejlődésétől függ, ezen belül a lakásgazdálko­dással, a lakásépítéssel, a lakáscélú támogatással kapcsolatos jogsza­bályoktól, rendelkezésektől. A kormány tavaly novemberi intézkedésében megnövelte a gye­rekek után járó kedvezmény összegét és lehetővé tette az úgy­nevezett ismételt igénybevételt. Ezzel jelentősen nőtt azok száma, akik építkezni szeretnének. Ugyanakkor idén május 2-ától újabb korlátozások léptek életbe, csökkentve a lakásépítési keresle­tet. Nagy változásra tehát idén sem lehet számítani, várhatóan a tavalyihoz hasonló nagyságrend­ben épülnek lakások. A gazdasági szigorítások hatása a lakásépítés számaiban várhatóan ebben az évben még nem jelent­kezik, és az előrejelzések szerint az év végéig 20 ezer lakás épül fel. Jö­vőre azonban ennél kevesebb la­kás építésével­ lehet számolni. Prognosztizálhatóan a következő két évben csökkenni fog a lakás­építések száma és csak 1998-ban éri el ismét az 1994. évi szintet. A lakásállomány természetes amortizációjának pótlásához évente közel 40 ezer új lakás fel­építése szükséges, az építések csök­kenése miatt azonban a nemzeti lakásvagyon 1991 óta fogy. Ta­valy fordult elő először, hogy Bu­dapesten kevesebb lakást építet­tek, mint Pest megyében. Az idei évre azonban már növekedéssel számolnak a fővárosban (Pest me­gyében a növekedés már 1994- ben megindult). A csökkenő életszínvonal vál­tozatlanul a meglévő lakásállo­mány javítását helyezi előtérbe, szemben az új lakásépítéssel. A meglévő épületállomány energia­takarékos üzemeltetése érdekében is folyamatosan nő a felújítási te­vékenység­ aránya az új építések­hez képest. Többmilliárdos nagyberuházások Az út-, vízügyi- és hírközlési ala­pok tavalyinál lényegesen szeré­nyebb pénzügyi lehetőségei miatt idén összességében csökkennek az infrastrukturális beruházások. Az útalap forrásainak jelentős részét a már megkezdett beruházá­sok folytatására kell fordítani (M1-es autópálya Győr-Hegyes­­halom közötti 43 kilométeres sza­kasza, M5-ös autópálya Újhartyán és Kiskunfélegyháza közötti szaka­sza). Ebben az évben kezdődik, kezdődött meg a szekszárdi Duna­híd, az M2-es autóút Dunakeszit és Vácot összekötő szakaszának ki­vitelezése. További útkorszerűsí­téseket, csomópont-átépítéseket, hídfelújításokat finanszíroznak az útalapból. 1995-ben írják alá több autópálya-szakasz koncessziós szerződését is. Megkezdődnek a repülőtér­korszerűsítések (Ferihegy mellett több vidéki repülőtéren), de idén csupán az előkészítő munkálato­kat végzik el. Folytatódnak, illet­ve megkezdődtek a vasútfejleszté­sek is (Budapest-Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciója, vasút-villamosítási program, szlo­vén vasúti összeköttetés, kombi­nált vasúti szállítás fejlesztése), de jelentősebb vonalépítés nem lesz. Jelentős az önkormányzatok fejlesztéspolitikája is, folytatód­nak a két éve beindult közműfej­lesztések (szennyvíztisztító tele­pek, regionális vízművek, víz-, csatorna-, gázvezetékek), a telepü­léseken belüli úthálózatok korsze­rűsítésének folytatása. Mind a Du­nántúlon (Várpalota és térsége), mind Borsodban jelentős gázveze­ték-építési programok indultak. A gázprogram azonban a lakosság te­hervállaló képességének függvé­nye, ezért ezen a területen vissza­esésre kell számítani. A fővárosban is folytatódtak a megkezdett jelentősebb infra­struktúra-fejlesztések (Hungária körút, Lágymányosi híd, kis földa­latti, 2-es villamospálya rekonst­rukciója, Csepel-sziget vízkezelő­mű, M5-öS budapesti bevezetése). A csökkenő költségvetési lehető­ségekkel állnak összhangban az egészségügyi, oktatási és kulturális szféra közintézményeinek re­konstrukciói is. Keresletélénküléssel számol­nak - a privatizációval összefüg­gésben - a kereskedelmi és szol­gáltatási, ipari létesítmények fej­lesztése és fenntartása területén. Az ipari, kereskedelmi és mező­­gazdasági projektek között a keres­kedelmi építmények dominálnak: benzinkutak, bevásárlóközpon­tok, üzletházak. Nagy ipari beru­házások indultak idén: energetikai és környezetvédelmi beruházások és rekonstrukciók, ipari csarno­kok, raktárcsarnokok épülnek Pest, Fejér és Győr-Sopron me­gyében. Változatlanul jelentős értékű építési munkát tartalmaz a mobil és vezetékes telefonfejlesztés, csu­pán a fővárosban közel 150 ezer telefonfőközpont-állomást helyez­tek üzembe az elmúlt 4 évben. Je­lentős a szállodakapacitás bővíté­se is, közel 580-nal gyarapodott a szállodai szobák száma az évtized elejétől. Idén 250 szállodai szobai és 270 szociális otthoni férőhelyet adnak át. Előreláthatólag a jövő évre készül el több mint 2000 iro­daépületi helyiség, félszáz kilomé­ternyi csatorna, valamint 3300 ezer négyzetméter aszfaltburkolatú közút. A fővárosban készülő beruhá­zások közül a Bank Center költsé­ge a legmagasabb, az épület várha­tóan 15,5 milliárd forintból való­sul meg. A második helyet elfog­laló BM-központ költségvetése 6,8 milliárd forint. A tervezés stá­diumában lévő beruházások meg­valósulási költsége jóval megha­ladja az előbb említett listavezető­két. A Nagytétényi útra megál­modott CORE üzletközpont költ­ségvetése várhatóan meghaladja a 28 milliárd forintot, de 21 mil­­liárddal számolnak az Orczy-Fa­­mm tervezői is. Az FTC jégsta­dionja és az ehhez kapcsolódó be­vásárlóközpont megvalósítási költsége (16 milliárd) is megha­ladja az épülő Bank Centerre for­dított összeget. Összeségében 2-4 százalék kö­rüli termelésbővülést prognoszti­zálnak az 1995-ös évre, de nem kizárt - figyelemmel az új szerző­déskötések értékének jelentős csökkentésére - a termelés stag­nálása, esetleg kismértékű vissza­esése sem. Törvényi szabályozások nélkül Hazánkban jelenleg 130 ezer em­ber él az építőiparból, és hozza lét­re a GDP 11 százalékát, a hozzá szervesen tartozó építőanyag-ipar további 6 százalékkal veszi ki ré­szét a nemzeti össztermékből. A szakma és az érdekképviseletek az új építési törvény elfogadásától várják az építésügy szabályozását. Az építésügyi tárca megszünteté­sével elindított folyamat ugyanis az építéshez kapcsolódó funkciók széttagolásához vezetett. A szabá­lyozás és jogalkalmazás intéz­ményrendszerét négy miniszté­rium között osztották meg, az egyes tárcák hatás- és felelősségi körei tisztázatlanok. Romlott az építésügyi felügyelet hatásfoka, az építési munka jórészt ellenőrizet­len, a szabályok megsértésének szakmai következménye nincs. Az építésrendészeti bírság megszünte­tése megnehezíti a hatósági dön­tések, például egy bontási határo­zat végrehajtását. Az építési piacon, elsősorban kisebb feladatoknál a fekete mun­ka jelentős szerepet játszik, de szá­mos vállalkozó is él esetenként ez­zel a lehetőséggel. Haszán Zoltán A­z építőanyagok választékát meg kell fizetni Kiemelkedő értékesítési ered­ményeket jelentett be a tagvál­lalatok többsége a Magyar Épí­tőanyag Szövetség augusztusi ülésén. A magyar téglaipari piac közel 50 százalékát uraló Hungá­ria Wienerberger első­ félévi el­adási mutatói 10-15 százalékkal haladták meg a tavalyi év ha­v­sonló eredményeit. Az energiaár emelkedése arra ösztönzi a vásár­lókat, hogy a magasabb ár elle­nére a korszerű építőanyagokat válasszák. Egyre inkább kiszorul­nak a piacról az olcsóbb, de gyengébb minőségű építőanya­gok, az eladott téglák közel 70 százaléka már energiatakarékos termék. A tetőcserepeket gyártó Bramac forgalomnövekedése is rekordnagyságú, közel 30 száza­lékos. A téglát, illetve tetőcserepet készítő gyárak tehát teljes kapa­citással működnek, számos ke­reskedő azonban még így sem tudja azonnal kielégíteni az épít­kezésbe fogó vásárló igényeit. Néhány építőanyag-kereskedés­nél érdeklődtünk a várakozási időről, illetve a forgalom nagy­ságáról. - Tetőcserép van raktáron, téglára azonban néhány hetet várni kell - tudtuk meg a DUÉP Kft. munkatársától. A Bramac cserepeket 5-10 százalékos­ ked­vezménnyel árulják egész évben, de olcsóbban lehet hozzájutni Lindab tetőrendszerekhez, Schi­­del kéményrendszerekhez és Ve­­lux tetőtéri ablakokhoz. A cég forgalma, talán az akcióknak kö­szönhetően, nem csökkent a ta­valyihoz képest. A tégla és a tető­fedő cserepek mellett nagy a ke­reslet az ereszrendszerek iránt is. A vásárlók igénye naponta változik, a téglán kívül nincs olyan termék, amely iránt folya­matosan hagy a kereslet az új­pesti BRU-KER Gmk üzleté­ben. Az építtetők anyagi kereté­nek csökkenésével együtt csap­pan az üzlet forgalma is. Egyes termékek árait idén már har­madszor, negyedszer módosítják a gyártók. Legnagyobb mérték­ben a tégla ára változott, a keres­let mégis óriási, beszerzése a gmk számára is gondot okoz.. A legke­resettebb az energiatakarékos Porotherm, a hagyományos tég­lához viszonylag könnyen hozzá lehet jutni. Minden iránt van kereslet az Aliesco Rt-nél, a forgalom azon­ban csak fele a tavalyinak. Ak­ciókra a folyamatos áremelkedé­sek miatt nincs lehetőség: az el­múlt hónapban a cement, augusztusban eddig kétszer a tég­la ára emelkedett. Az üzem­anyaghoz is drágábban jutnak hozzá, ezért emelkedett a ház­hozszállítás költsége is. A Pentamobil Kft. az autóke­reskedés mellett építőanyag-for­galmazással foglalkozik. A nagykereskedésben elmondták: elsősorban gipsz és fehércement a cég profilja. A folyamatos ár­emelkedések ellenére nem csök­kent a kft. forgalma. - Az idei kereslet messze el­marad a várakozástól - közölte Kiss Mihályné építőanyag-ke­reskedő. A vásárlók elsősorban cement, mész, tégla és szigetelő­anyagok iránt érdeklődnek, a forgalom azonban jóval kisebb a tavalyinál. A magas beszerzési árak miatt akciók indítására sincs lehetőségük. Több akciót is tart a Scilling és Társai Kft. kis- és nagyke­reskedésében. Augusztus 20- ától az üzletben olcsóbban lehet beszerezni Baumit habarcsokat, vakolatokat, de kedvezményes a hőszigetelők ára is. Nagy a kereslet a falazóanyagok, a víz- és hőszigetelők iránt. Gondot okoz azonban, hogy a folyama­tos áremelések miatt nem lehet előre tervezni. Hiába kérnek katalógust a jövő nyárra ter­vezett ház építési költségeihez, lehetetlen megjósolni az 1996- os árakat. H. Z. a Magyar Hírlap MELLÉKLETE Szerkeszti Czikora Karait 1995. augusztus 23., szerda Épülnek és elkelnek a lakóparkok A középosztálynak már nem álom A fogyasztói társadalmak ingatlanpiacain évtizedek óta reneszánszukat élik az úgyne­vezett lakóparkok. Az ilyen beruházások ál­talában őrzött területet és különféle színvo­nalas szolgáltatások széles skáláját kínálják a felső középosztálybeli polgároknak. Ma­gyarországon gyakorta az „egyszerű” sorház­­építések is lakóparknak minősülnek, klasszi­kus formájukban még nem terjedtek el. A ki­alakult fizetőképes réteg pénztárcáját meg­célozva azonban cégek egész sora vágott bele - jórészt Budapesten és környékén - a gyak­ran milliárdos építkezésekbe. Az alábbiak­ban - a teljesség igénye nélkül - ilyen beru­házások fontosabb típusaival ismerkedhet meg az olvasó. A II. és a XI. kerületben az Inte­­restate Rt. fogott bele lakóparkok kivitelezésébe. A Patakhegyi úton többszintes apartmanokat, a Madárhegyen pedig családi és tár­­sasházakat kínálnak megvételre. A luxusszínvonalon felszerelt, szinteltolásos patakhegyi lakások területe 215 és 265 négyzetméter között változik. A negyven épü­lethez havi tízezer forintért kert­gondozás és készenléti műszaki szolgálat jár. A lakókerten belül óvoda van, a nagyobb gyerekeket pedig autóbusz viszi az angol nyelvű gimnáziumba. Az apart­manok négyzetméterenkénti ára 130 ezer forint. A Madárhegyen 46 önálló csa­ládi ház és három társasház várja az érdeklődőket. A bekerített te­rületen biztonsági őrök vigyáznak a lakókra. A társasházak földszint­jén alakították ki az alapellátást biztosító üzlethelyiségeket. A ter­vezők gondoltak a reprezentációs térre, ezért önálló garzonok várják az épületek alagsorában a vendé­geket. Az ingatlanok 130 és 150 ezer forintos négyzetméterenkénti áron keresnek gazdát. Több mint száz négyzetméter élettér A Globex Holding luxuslakások építésében is hírnevet szerzett magának. Ennek újabb állomása­ként került sor áprilisban a rózsa­dombi Spáhi utcában tíz hónap alatt megépített luxuslakótelep átadására. A három épületben összesen tizennyolc, 120 és 180 négyzetméter közötti lakást ala­kítottak ki. A lakófunkciót szol­gáló helyiségeket leválasztották a lakás reprezentációra alkalmas részeitől. A vendégfogadásra negyven négyzetméteres vagy en­nél is nagyobb nappali ideális le­hetőséget nyújt. A márvány, il­letve kőburkolatú helyiségben fa­­tüzeléses kandalló teremt meg­hitt hangulatot. Az első emeleti lakásokban húsz négyzetméteres terasz bővíti ki a vendégfogadásra alkalmas teret, míg a felső szinten napozó­ tetőterasz szolgálja a la­kók kényelmét. A nappali közvetlen kapcso­latban áll a legkorszerűbb háztar­tási eszközökkel felszerelt kony­ha-étkező együttessel. A terep­szint alatt biliárdterem, feszített víztükrű úszómedence és szauna nyújt lehetőséget a felfrissülésre. Minden lakáshoz két gépkocsibe­álló tartozik a földalatti kétszin­tes teremgarázsban. A lakótelep üzemeltetését végző szakképzett személyzet a kert ápolásától a karbantartási munkákon át a te­rület őrzéséig mindenről gondos­kodik. A Spáhi utcai lakások többsé­ge is gazdára talált már. A laká­sok megvásárlásához a vevő pénzügyi lehetőségeihez igazodó hitel- és lízingkonstrukciót is ajánlanak. A Globex luxuslakás-építési programját két, egyenként hat­hat luxuslakásból álló társasház építésével folytatja a XII. kerületi Galántai úton és hamarosan elké­szülnek a tervek a Várlejtő Doná­ti és Szalag utca közötti foghíjá­nak beépítésére is. Itt a tizennyolc lakást magába foglaló két épület­­sor közé mediterrán kert kialakí­tását tervezik. Mátyásföldön a középosztály számára épít lakásokat a Globex. A húszhektáros területen száznál is több 70-90 négyzetméteres la­kás megépítésére kerül sor a kö­zeljövőben. A Boráros tértől a dé­li összekötő vasúti hídig terjedő tizenegy expótelek közül a 4. sor­számot viselő Globex-parcellán az eredeti tervek szerint 2,65 mil­liárdos beruházásban apartman­­iroda-szolgáltatóház komplexu­mot hoztak volna létre. Az expó lemondása után előállt helyzet­ben szükség van a tervek felülvizs­gálatára és csak a többi telektulaj­donossal való egyeztetés után döntenek a beruházás volumené­ről és ütemezéséről. Szolgálati lakások az apartman­­házakban Tavaly tavasszal a Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirde­tett a kezelésében álló Hidász ut­cai lovaspálya hosszú távú bérle­tére. A pályázaton a legjobb hasz­­­nosítási koncepciót felmutató Soform Stúdió Rt. nyerte el az ötvenéves bérleti jogot, amely az időszak lejárta után visszaszáll az államra. A programjavaslat a Hidász utca-Pasaréti út sarkán 24 nagy­méretű lakást és ezektől teljesen független megközelítésű iroda­­helyiségeket foglal majd magá­ba. A park alatti mélygarázsban több mint kétszáz gépkocsi szá­mára lesz hely. A Hűvösvölgyi út felé eső részen apartmanházak készülnek, legvégül pedig egy öt­csillagos szálloda, amelyben száz­nyolc kétágyas szoba és tizenhá­rom kétszintes apartman áll a vendégek rendelkezésére. Az apartmanházakban szolgálati la­kásokat is kialakítanak. A szál­lodában fitnesscenter, szauna és szolárium várja a vendégeket. Az egész létesítmény igazi vará­zsát egy hatszáz néző befogadásá­ra alkalmas fedett lovarda és a Pasa park központi területén el­helyezkedő nyílt lovaspálya te­remti meg. A tervezők szerint a 70x30 méteres Nemzeti Lovarda - amelyben, tribün előtt zajlanak majd a lovasbemutatók és a ver­senyek - kész állapotában Kö­­zép-Európa egyik legszebb léte­sítménye lesz. Alagsorában öltö­zőket, szertárakat, irodákat és sö­rözőt is kialakítanak. A hiper­modern istállókban száznégy ló­nak alakítanak ki boxokat. A fa­­szerkezetű épületben állatorvosi rendelő és kovácsműhely is he­lyet kap. Életmódfalu lesz Telken A Pasaréti úton épül meg a park szabadidő- és kereskedelmi köz­pontja, amelyben az uszoda és a vívóterem mellett kiskereskedel­mi egységek és áruház fogadja a vásárlókat. A hitelből finanszírozott négy és fél milliárd forintos beruházás előkészítési munkáival még az idén végeznek, maga a "létesít­mény 1997-re készül el teljesen­. A kiviteli tervek - amelyeket a helyi önkormányzat is támogat - elkészítésére Makovecz Imrét kér­ték fel. A Budapest környékén diva­tossá váló életmódfalvakra talán az egyik legjobb példa az 1993- ban indult telki Panziótelep. A tervező és a kivitelező a CET Bu­dapest Svájci-Magyar Építéster­vezési Részvénytársaság. Jelenleg már az utolsó simítások folynak a telki építkezés közel 3300 négy­zetméteres területén. A három hatalmas apartmanház mellé a legmagasabb igényeket is kielé­gítő közösségi épület kerül, ahol az uszodától kezdve a bázig min­dent megtalálhatnak a jövendő vendégek. A Boróka Rt. panziótelepé­nek házaiban nagy alapterületű apartmanok készülnek, amelye­ket a ma elérhető legmodernebb technológiával szerelnek fel. A telek alá rendkívül bonyolult technikai víz és csatornarendszer kerül, például egy hatalmas, 100 köbméteres tartályban még az esővizet is összegyűjtik, amelyet később locsolásra használnak fel. Szentendrére nincs vevő? Nem lehet pontosan tudni, mi lesz az MHB Immo Rt. beruházá­sában készülő szentendrei lakó­park sorsa. Az rt. ugyanis nehe­zen talál vevőket a luxusépüle­tekre. Így bizonytalan a pismányi dombokon épülő házak sorsa. A 6827 négyzetméteres zárt parkba, az öt ikerházat 33 és 35 millió fo­rint közötti árakon kínálja a cég. Alapterületük 260 négyzetmé­ter, amihez 660 négyzetméteres telek tartozik. A déli fekvésű há­zakat az átadás után kamerákkal figyelnék és szauna, valamint uszoda szolgálná a tulajdonosok kényelmét. Sengel Ferenc A budapesti Madártelep FOTÓ: HABIK CSABA

Next