Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

1995. SZEPTEMBER 19., KEDD MH-információ A T. Ház tegnap megkezdte a devizatörvény általános, vala­mint folytatta a kárpótlási tör­vény módosításáról és a védett természeti területekről szóló törvényjavaslatok általános vi­táját. A felsőoktatás fejleszté­sének irányelveiről szóló tör­vényjavaslatok vitáját a képvi­selők a mai munkanapra napol­ták. Napirend előtt a pártok a Bokros-csomagról folytattak éles eszmecserét, miután a Fi­desz annak visszavonására szó­lította fel a kormányt. A képviselők tegnap meg­kezdték a devizatörvény-javas­lat általános vitáját. Akar Lász­ló, a Pénzügyminisztérium poli­tikai államtitkára expozéjában elmondta, hogy a kormány a törvényjavaslattal el kívánja ér­ni, hogy a devizaműveletek­ te­kintetében Magyarország meg­feleljen a 25 legfejlettebb orszá­got tömörítő OECD, illetve a Nemzetközi Valutaalap kon­vertibilitásra vonatkozó feltéte­leinek. A törvény értelmében a belföldi vállalkozások korláto­zásmentesen vásárolhatnának devizát, míg a magánszemélyek turisztikai célra szabadon vált­hatnának devizát, szabadon vá­sárolhatnának forintért külföl­di idegenforgalmi szolgáltatást, s külföldi tartózkodásuk során magyarországi forintszámlájuk terhére teljesíthetnének devi­zakifizetéseket - ismertette az államtitkár a javaslat fontosabb elemeit. Kádár Béla (MDF), az Európai Integrációs Ügyek Bi­zottságának elnöke hozzászólá­sában kijelentette: a bizottság ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak találta a ja­vaslatot. A vita folytatását a jö­vő hétre napolták el. Az életüktől és szabadsá­guktól politikai okból jogtala­nul megfosztottak kárpótlásá­ról szóló törvény módosításá­nak általános vitájának folyta­tásában Dornbach Alajos (SZDSZ) javasolta, hogy az ál­talános vitát még ne zárják le, hiszen szakértők is vitatkoznak még a kérdésről. A képviselő úgy vélekedett, hogy a méltá­nyosság és az egyenlő elbírálás elve szerint kell majd meghatá­rozni a kárpótlásra jogosultak körét. Sepsey Tamás (MDF) kinyilvánította, hogy a kárpót­lási törvény módosításának vi­tájában felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon, s felrótta, hogy a kormány mind­össze a költségvetés egy ezrelé­két fordítja kárpótlásra. Tor­­gyán József (FKGP) elhibá­­zottnak minősítette a kormány törvénymódosítási koncepció­ját, mert szerinte nem szabad különbséget tenni a tekintet­ben, hogy ki mennyit szenve­dett az elmúlt évtizedek során. A parlamenti napirend utol­só pontja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény­­javaslat általános vitája volt. Aszódi Ilona Katalin (MSZP) hozzászólásában kijelentette:­­az előterjesztésben szereplő ki­sajátítás nem a természetvéde­lem egyetlen eszköze, hiszen az állami tulajdonú földterülete­ken is előfordulhat törvény­szegés. A szintén szocialista Francz Rezső szerint viszont nélkülözhetetlen, hogy a védett természeti területek állami tu­lajdonban legyenek. Az általá­nos vita folytatására és lezárá­sára a jövő héten kerül sor. Napirend előtt hosszas vita bontakozott ki Szájer József Fidesz-frakcióvezető felszóla­lása nyomán, aki arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a stabilizációs progra­mot. Szájer szerint az elmúlt fél esztendő bebizonyította, hogy a Bokros-csomag szakmailag, er­kölcsileg, alkotmányosan és po­litikailag is megbukott. Csépe Béla (KDNP), Szabó Iván (MDF) és Torgyán József (FKGP) csatlakozott Szájerhez, míg Akar László pénzügymi­nisztériumi államtitkár azt állí­totta: a Bokros-csomag nyomán a fizetésimérleg-hiány és az ál­lamháztartási hiány jelentősen csökkent és növekedésnek in­dult a beruházási kedv. Gaál Gyula (SZDSZ) szerint a már­ciusi 4 százalékos inflációs ráta augusztusra 0,7 százalékra csökkent. Torgyán József kisgazda frakcióvezető pártjának a pén­teki, eredetileg hatpártira ter­vezett tárgyalásoktól való tá­volmaradását azzal indokolta: nincs értelme tárgyalni addig, amíg a kormány alapvetően nem változtatja meg politiká­ját. Szabó Iván MDF-es frakci­óvezető szerint ezzel szemben az ellenzéki pártoknak csak ak­kor van esélye arra, hogy sike­rül a kormányt politikájának megváltoztatására szorítani, ha minden alkalmat megragadnak álláspontjuk kifejtésére. A parlament tegnapi ülé­sén letette az esküt Czellár István szocialista képviselő, akit pártja a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei listáról az Országgyűlésbe került, ám szeptember 10-ei hatállyal le­mondott Csabai Lászlóné he­lyére delegált. •B. B. Gy.-Cs. I.-N-P. M. A parlament megkezdte a devizatörvény tárgyalását Dornbach Alajos és Suchman Tamás FOTÓ: MÜLLER JUDIT Milyen hasonlat a megengedhető? Szabó Iván MDF-es frakcióvezető a tegnapi ülésen napirend előtti felszólalásában olyan hasonlatot használt, ami Hága Antónia SZDSZ-es képviselőnő szerint a romák ön­érzetét súlyosan sérti. A Szabó Iván által el­mondott történetben egy roma férfi azért tartotta sérelmesnek, hogy a bíróság bicská­zásért elítélte, mert úgymond ő „szemből szúrt”, ami „mikrovilágának etikai normái szerint” megengedhető. (A hasonlattal Sza­bó Iván a kormány magatartását jellemezte, amely megengedhetőnek tartja, hogy szem­beszegüljön az Alkotmánybírósággal.) Há­ga Antónia szerint az MDF frakcióvezetőjé­nek romákat sértő megnyilvánulása külö­nösen azért sajnálatos, mert bár a pártban korábban voltak szélsőséges nézeteket val­ló politikusok, eddig úgy tűnt, hogy ezeket az MDF mára kivetette magából. A képvi­selőnő szeretné, ha a jövőben hasonló ese­tek a magyar Országgyűlésben nem fordul­hatnának elő. BELFÖLD INGATLAN-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A HUNGUEST Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt., mint végrehajtást kérő kérelmére 1995. szeptember 21 -én 9 órakor ÁRVERÉSRE KERÜL a Budapest I., Lisznyai utca 38. alatti, 1197 m2 alapterületű, kert besorolású telek Az ingatlan beépíthető állapotú, teljes közművel rendelkezik, kötött talajú. Az árverés helye: Budapest V., Akadémia utca 1. fszt. 28., Schmidt Zoltán bírósági végrehajtó. Az ingatlan becsértéke: 55,168 millió forint. Az ingatlanra az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezte. (Az árverési előleg összege: 5 516 800 Ft.) Az ingatlant 1995. szeptember 20-án 9 és 9.30 óra között lehet megtekinteni. További információ: Sarkadi és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Fenyő Gábor, tel.: 325-0725 MH 11 967 ■J REORG Gazdasági és Pénzügyi­ Részvénytársaság REORG 1116 Budapest, Hengermalom u.­1. A REORG Rt., mint a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Szövetkezet "fa." felszámolója nyilvános értékesítést hirdet az alábbi ingatlanokra: 1.­­ I. számú telep irányár terület - hízómarha gazd. egység 6.200 eFt 3 ha 1789 m2 - gabonatároló gazd. egység, magtárak : 26.000 eFt 2 ha 1488 m2 - kiszolgáló épületek és utak 4.800 eFt 1480 m2 - szakosított sertéstelep 24.700 eFt 7961 m­2 Összesen: 61.700 eFt 2.­­ Régi sertéstelep 5.300 eFt 9468 m2 Az értékesítésen csak írásbelii pályázattal lehet részt venni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - Név, cím (cégjegyzésre jogosult személy), - három hónapnál nem régebbi cégkivonat, - ajánlott vételár, - fizetési feltételek, fedezetigazolás. Az írásbeli pályázatok beérkezési határideje: 1995. október 01. Beküldési cím: 5000 Szolnok, Táncsics M. út 10. I./7. TISZA-REORG Kft. A nyilvános értékesítési tárgyalás ideje: 1995. október 02-a, délelőtt 10 óra. Helye: Jászalsószentgyörgy, Rákóczi u. 70., a Petőfi Szövetkezet II. számú telephelye. A felszámoló az értékesítés eredménytelenségének megállapítására a jogot fenntartja. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanokra vonatkozó dokumentáció a felszámoló székhelyén (5000 Szolnok, Táncsics M. út 10. I./7. TISZA-REORG Kft.) megtekinthető és bővebb felvilágosítás is kérhető. Vita a privatizációs bizottsági tagokról Az MSZP-frakció álláspontja szerint nem vallana politikai jó ízlésre, ha az MDF továbbra is jelölné Szabó Tamás volt privatizációs minisztert a privatizációs visszaéléseket vizs­gáló parlamenti bizottságba. A képviselőcsoport tegnapi ülése után Tompa Sándor frakcióvezető-helyettes lapunk kérdésére elmondta: az MSZP is tiszteletben szeretné tarta­ni a hatpárti szokásjogot, de Szabó Tamás jelölését nehezen tolerálják a frakció tagjai. A politikus szerint bölcs döntést hozott a házbizottság, amikor úgy határozott, hogy ezen a héten ne szavazzon a parlament a privatizációs bizottság tagjairól. Tompa Sándor hangsúlyozta: a jövő hétig egyez­tetni kívánnak erről a kérdésről, s megpróbálják megértet­ni az MDF-frakcióval, hogy vonják vissza Szabó jelölését. Hozzátette: szerencsétlen volna, ha emiatt nem sikerülne létrehozni a bizottságot. Az Országgyűlés privatizációt ellenőrző bizottsága teg­napi ülésén úgy foglalt állást, hogy a testület elnöke több­párti konszenzus alapján Katona Béla szocialista képviselő legyen. Az MDF a KDNP és a Fidesz egyetértett abban, hogy az egyik alelnöki tisztre Latorcai János keresztényde­mokrata képviselőt jelölik, a bizottság másik alelnöke pedig szabad demokrata képviselő legyen. Tímár György kisgazda képviselő az ülést követően el­mondta: az FKGP valószínűleg véglegesen kivonul a bizott­ságból, mivel Szabó Tamás (MDF) mint volt privatizációs miniszter, Latorcai János (KDNP) pedig mint volt ipari mi­niszter érintett a privatizációban, így az éppen ezt a terüle­tet vizsgáló bizottságba való delegálásuk alkotmányellenes, s azzal a kisgazda frakció nem ért egyet. Tímár azt is megje­gyezte, hogy ha az Országgyűlés a bizottság felállításáról szavaz, tekintettel kell lennie arra, hogy az alkotmány ma­­gasabbrendű jogforrás, mint az Országgyűlés házszabálya, melyet egyszerű többséggel bármikor lehet módosítani. Az FKGP parlamenti képviselőcsoportja hétfői ülésén frakcióvezető-helyettessé választotta Lányi Zsolt és Tímár György képviselőket. Lányi Zsolt elmondta: ily módon bő­vülhet a frakció felszólalási lehetősége. A kisgazda szóvivő azt is elmondta, hogy bár az FKGP pénteken kivonult a mi­niszterelnök által kezdeményezett találkozóról, a médiatör­vény-javaslaton dolgozó kodifikációs bizottságban részt vesznek. Magyar Hírlap . Közvetítők a munkahelyeken (MH) Már a jövő év elején létrejöhet az a közvetítői szolgálat, mely a munkáltatók és a szakszervezetek között kialakult mun­kahelyi konfliktusok kezelését segíti majd. A munkaügyi tárca tervei szerint már az idén létre kellene hozni a szervezetet. A szakértők javaslata szerint naponta 80-100 ezer forintot keresné­nek a közvetítők, a döntőbírák pedig napi 120-150 ezer forinttal díjaznák. (Azt tudni kell, hogy munkájuk időszakos, csak felké­rés esetén dolgoznak, akkor is maximum 7-10 napot.) Vita ab­ban van a létrehozók között, hogy ki fizesse az intézményt. A munkaügyi tárca szerint a valamelyik költségvetési szervnek kel­lene, a munkáltatók viszont a Szolidaritási Alapból akarják fi­zetni a működtetést - ezzel is biztosítva a szervezet önállóságát. Pordán Endre az új államtitkár (MTI) Szervezettebb, ütőképesebb, a reá háruló feladatoknak jobban megfe­lelő népjóléti tárca kialakítását várja a minisztérium újonnan kinevezett köz­­igazgatási államtitkárától Szabó György miniszter. Pordán Endre - aki a tárca vezetőjének javaslatára felmen­tett Harsányi László posztját vette át - ezen elvárással összhangban az aktív és hatékony miniszteri munka feltételei­nek biztosítását jelölte meg fő célkitű­zéseként beiktatása utáni első, hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Pordán Endre 35 éves, jogász végzettségű, csaknem tíz éve dolgozik már a tárcánál, 1989 óta főosztályvezető. Szabó György miniszter azt mondta, Pordán első teendői közé tartozik majd, hogy pontos fel­mérést készíttessen arról, milyen feladat- és hatásköre van jelen­leg a minisztériumnak. Félre kell tenni a pártkötődést (MNI) A pár éve létrejött kisebb szakszervezeteknek nem volt elég az 1993-as üzemi tanácsi választások után eltelt két év ar­ra, hogy megerősödjenek - mondta Palkovics Imre, a Munkás­­tanácsok elnöke, aki szerint a kormány sem tett meg mindent, hogy a szervezkedés jogát garantálja a hazai munkahelyeken. Palkovics szerint ugyanakkor nem igaz az az érv, hogy csak a nagyobb támogatottságú szervezetek képesek kikényszeríteni és be is tartani országos szinten a megállapodásokat. Az MSZOSZ alternatív csomagjának tavaszi kudarca, s a SZEF demonstrációra való képtelensége is azt jelzi, hogy ma a nagy szervezetek sem felelnek meg az általuk felállított feltételek­nek. Éppen ezért kellene félretenni minden pártkötődést a szakszervezeteknek, hiszen az nem vezetett eredményre, s egy­ségesen kellene fellépnük az egyre kiszolgáltatottabb munka­­vállalók érdekében - mondta. ÉT előtt a jövő év (MH) A kormány már a jövő hétfőn, szeptember 25-én asztal­hoz akarja ültetni a munkáltatókat és a szakszervezeteket az Ér­dekegyeztető Tanácsban (ÉT), hogy a jövő évi gazdasági lépése­it, a költségvetést és az adótörvényeket valamint a három évre szóló gazdasági stratégiáját egyeztesse velük, mielőtt az 28-án a kormány elé kerülne. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár nem számít megegyezésre, azt tartja, hogy csak az első ülés lenne a hétfői, s további egyeztetéseket tart szükségesnek, miután szep­tember 30-án a parlament elé kerülnek az említett témák. A munkáltatók és a szakszervezetek eredetileg a jövő hét végén akartak tárgyalni, hiszen még igen kevés idő telt el azóta, hogy a kormány javaslatait megkapták. Az MSZP a koalíciós szerződés módosítására törekszik MH-információ______________ A koalíciós megállapodás mó­dosítását jelentené, ha a na­gyobbik kormányzó párt érvé­nyesítené koalíciós elképzelé­seit. Eszerint a koalíciós pártok szabadon hívhatnák vissza az általuk delegált kormánytago­kat, de ez kiegészülne azzal, hogy a miniszterelnök is szaba­don dönthetne az egyes kor­mánytagok kinevezéséről és visszahívásáról. Lapunk infor­mációi szerint a miniszterelnök és a pártelnökség továbbra is ragaszkodik a kormányon be­lüli strukturális változtatások­hoz, annak ellenére, hogy a kormányzati struktúrával fog­lalkozó koalíciós bizottság ülé­sein nem közeledett az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Az MSZP országos elnökségének tegnap esti háromórás ülése után Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök elmondta: a testü­let kialakította álláspontját, melyet a koalíciós egyeztetőta­nács mai ülésén képvisel a párt delegációja, melynek tagjai Horn Gyula miniszterelnök, Szekeres Imre frakcióvezető és Csintalan Sándor. Ugyancsak tegnap este ülésezett az SZDSZ ügyvivői testülete is. A koalíciós szerződést és a kor­mányzati struktúrát felülvizsgá­ló eseti bizottság tegnapi mint­egy másfél órás tanácskozását követően Avarkeszi Dezső szo­cialista képviselő elmondta, a bizottság áttekintette a szom­bati tárgyaláson felmerült té­mákat, a két párt korábban tett 7, illetve 9 pontos javaslatait. A politikus hozzátette: a megbe­szélések valószínűleg más fóru­mokon folytatódnak. Kis Zoltán, az SZDSZ ügy­vivője hangsúlyozta: a bizott­ságnak nem volt felhatalmazá­sa arra, hogy konkrét javaslato­kat tegyen a koalíciós egyezte­tőtanácsnak, csupán az egyes álláspontok rögzítése volt a tes­tület feladata. Értesüléseink szerint a két párt álláspontja a kormány kibővítésével kapcso­latban nem közeledett egymás­hoz. Mind az MSZP, mind az SZDSZ lényegét tekintve ra­gaszkodik korábbi, írásban is megerősített javaslataihoz. A megbeszélésen kiemelt témaként szerepeltek a kor­mányfő alkotmányos jogkörét érintő kérdések. Ezzel kapcso­latban­­Avarkeszi leszögezte: egyik fél sem úgy ült le a tár­gyalóasztalhoz, hogy minden­áron ragaszkodik saját állás­pontjához. A koalíciós együttműködés normáival foglalkozó bizott­ság - melyet az MSZP­ részé­ről Gál Zoltán házelnök, az SZDSZ részéről pedig Hack Péter ügyvivő vezetett - teg­nap délelőtti ülésén megálla­podott egy konszenzusos szándéknyilatkozatban. A megbeszélés után Wekler Fe­renc, az SZDSZ ügyvivője el­mondta: a nyilatkozatot a koalíciós egyeztetőtanács, va­lamint a két párt vezető testü­letei elé terjesztik. A szándék­­nyilatkozat egy konzultációs tanács létrehozására, a koalí­ció összehangoltabb nyilvá­nosság előtti szereplésére és a személyi kérdések kezelésé­nek módjára tesz javaslatot. A tervek szerint a koalíciós kon­zultációs tanács jószolgálati feladatokat ellátva 2-3 heten­te áttekintené a vitás ügyeket. Wekler Ferenc közölte: a két párt delegációja egyetér­tett abban, hogy a személyi kérdéseket a jövőben nem a nyilvánosság előtt kell megvi­tatni. A politikus szerint az el­múlt időszak zavarait is az okozta, hogy túl korán kerül­tek nyilvánosságra a kormány­fő személyi javaslatai. Hegyi Gyula, az MSZP képviselője ennek kapcsán megjegyezte: az idő előtti ki­szivárogtatás ellen nincsenek jogi garanciák, de szerencsés volna, ha a személyi elképze­lésekről a nyilvánosságra ke­rülés előtt tájékozódnának a koalíciós pártok vezetői. A tegnapi megbeszélés után nyi­latkozó politikusok közölték, hogy a testület ezzel befejezte munkáját. Információink szerint ma ülést tart a koalíciós egyeztető­tanács, holnap pedig együttes ülést tervez az MSZP országos elnöksége és az SZDSZ ügyvi­vői testülete. Ez a két testület egyébként tegnap a késő esti órákban kü­­lön-külön ülést tartott. La­punk információi szerint a mi­niszterelnök és az MSZP párt­elnöksége továbbra is ragasz­kodik a kormányon belüli strukturális változtatásokhoz, annak ellenére, hogy a kor­mányzati struktúrával foglal­kozó koalíciós bizottság ülé­sein nem közeledett az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Ér­tesüléseink szerint Szekeres Imre tegnap erről tájékoztatta a testületet. Az MSZP azt sze­retné, ha a koalíciós pártok szabadon hívhatnák vissza az általuk delegált kormánytago­kat, de ezt kiegészítené azzal, hogy a miniszterelnök is szaba­don dönthetne az egyes kor­mánytagok kinevezéséről és visszahívásáról. Ez a koalíciós megállapodás módosítását je­lentené. A szocialisták javasla­ta szerint a koalíciós arányok változatlanul maradnának ak­kor, ha a két párt közösen állí­tana független szakértőket az új tisztségekre. Az elnökség ál­láspontja szerint a Miniszterel­nöki Hivatalban négy politikai államtitkári helyet kellene fenntartani, Kiss Elemér pedig közigazgatási tárca nélküli mi­niszteri rangot kapna. Az MSZP ragaszkodik egy gazdaságstratégiai hivatal lét­rehozásához, melyet az ipari tárca felügyelne. A párt to­vábbra is azt szeretné, ha kü­lön államtitkár foglalkozna a kormány PR-munkájával és a civilszervezetekkel való kap­csolattartással. Információink szerint ezt az álláspontot az el­nökség tegnap többségi szava­zással is megerősítette. Tegnap este ülésezett az SZDSZ ügyvivői testülete is. Információink szerint a párt továbbra is ragaszkodik ere­deti álláspontjához, tehát el­fogadhatatlannak tartja a kor­mánytagok számának bővíté­sét. A szabad demokraták el­fogadják, hogy az ipari tárca gazdasági minisztériummá alakuljon át, ugyanakkor nem értenek egyet a kommuniká­ciós államtitkári poszt létre­hozásával. Az SZDSZ to­vábbra is csak abban az eset­ben hajlandó elfogadni Kiss Elemér miniszteri kinevezé­sét, ha ezzel egy időben meg­szüntetik a privatizációs mi­niszteri posztot. • A. Zs. - Sz. Sz. Ellenzékiek a koalícióról Rendhagyó politikai estet tartott tegnap este Orbán Vik­tor (Fidesz), Surján László (KDNP) és Szabó Iván (MDF) Óbudán. Elsőként Szabó Iván fejtette ki véleményét arról a gyakran elhangzó állításról, miszerint a jelenlegi koalí­ciónak nincs alternatívája. Szabó szerint valóban nincs olyan alternatíva, amelyik ne lenne jobb a jelenlegi kor­mánynál. Mint fogalmazott: a három ellenzéki párt rendel­kezik olyan kormányzati koncepcióval, ami miatt nincs pá­nikra ok, ha ez a kormány „bedobja a törülközőt”. Surján László hozzátette: a három párt jelenlegi népszerűségi mu­tatója elegendő az abszolút többséghez, ez ugyanis pont annyi, mint amennyit a nagyobbik kormányzó párt meg­szerzett. Orbán Viktor szerint sorsdöntő lépés volt a koalí­ciós pártok között kirobbant veszekedés, akkor ez a három párt létrehozta azt a koordinációs bizottságot, amelyből ki kell majd nőnie egy új koalíció intézményrendszerének.

Next