Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)
1995-09-19 / 220. szám
1995. SZEPTEMBER 19., KEDD MH-információ A T. Ház tegnap megkezdte a devizatörvény általános, valamint folytatta a kárpótlási törvény módosításáról és a védett természeti területekről szóló törvényjavaslatok általános vitáját. A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló törvényjavaslatok vitáját a képviselők a mai munkanapra napolták. Napirend előtt a pártok a Bokros-csomagról folytattak éles eszmecserét, miután a Fidesz annak visszavonására szólította fel a kormányt. A képviselők tegnap megkezdték a devizatörvény-javaslat általános vitáját. Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta, hogy a kormány a törvényjavaslattal el kívánja érni, hogy a devizaműveletek tekintetében Magyarország megfeleljen a 25 legfejlettebb országot tömörítő OECD, illetve a Nemzetközi Valutaalap konvertibilitásra vonatkozó feltételeinek. A törvény értelmében a belföldi vállalkozások korlátozásmentesen vásárolhatnának devizát, míg a magánszemélyek turisztikai célra szabadon válthatnának devizát, szabadon vásárolhatnának forintért külföldi idegenforgalmi szolgáltatást, s külföldi tartózkodásuk során magyarországi forintszámlájuk terhére teljesíthetnének devizakifizetéseket - ismertette az államtitkár a javaslat fontosabb elemeit. Kádár Béla (MDF), az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke hozzászólásában kijelentette: a bizottság ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A vita folytatását a jövő hétre napolták el. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény módosításának általános vitájának folytatásában Dornbach Alajos (SZDSZ) javasolta, hogy az általános vitát még ne zárják le, hiszen szakértők is vitatkoznak még a kérdésről. A képviselő úgy vélekedett, hogy a méltányosság és az egyenlő elbírálás elve szerint kell majd meghatározni a kárpótlásra jogosultak körét. Sepsey Tamás (MDF) kinyilvánította, hogy a kárpótlási törvény módosításának vitájában felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon, s felrótta, hogy a kormány mindössze a költségvetés egy ezrelékét fordítja kárpótlásra. Torgyán József (FKGP) elhibázottnak minősítette a kormány törvénymódosítási koncepcióját, mert szerinte nem szabad különbséget tenni a tekintetben, hogy ki mennyit szenvedett az elmúlt évtizedek során. A parlamenti napirend utolsó pontja a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája volt. Aszódi Ilona Katalin (MSZP) hozzászólásában kijelentette:az előterjesztésben szereplő kisajátítás nem a természetvédelem egyetlen eszköze, hiszen az állami tulajdonú földterületeken is előfordulhat törvényszegés. A szintén szocialista Francz Rezső szerint viszont nélkülözhetetlen, hogy a védett természeti területek állami tulajdonban legyenek. Az általános vita folytatására és lezárására a jövő héten kerül sor. Napirend előtt hosszas vita bontakozott ki Szájer József Fidesz-frakcióvezető felszólalása nyomán, aki arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a stabilizációs programot. Szájer szerint az elmúlt fél esztendő bebizonyította, hogy a Bokros-csomag szakmailag, erkölcsileg, alkotmányosan és politikailag is megbukott. Csépe Béla (KDNP), Szabó Iván (MDF) és Torgyán József (FKGP) csatlakozott Szájerhez, míg Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár azt állította: a Bokros-csomag nyomán a fizetésimérleg-hiány és az államháztartási hiány jelentősen csökkent és növekedésnek indult a beruházási kedv. Gaál Gyula (SZDSZ) szerint a márciusi 4 százalékos inflációs ráta augusztusra 0,7 százalékra csökkent. Torgyán József kisgazda frakcióvezető pártjának a pénteki, eredetileg hatpártira tervezett tárgyalásoktól való távolmaradását azzal indokolta: nincs értelme tárgyalni addig, amíg a kormány alapvetően nem változtatja meg politikáját. Szabó Iván MDF-es frakcióvezető szerint ezzel szemben az ellenzéki pártoknak csak akkor van esélye arra, hogy sikerül a kormányt politikájának megváltoztatására szorítani, ha minden alkalmat megragadnak álláspontjuk kifejtésére. A parlament tegnapi ülésén letette az esküt Czellár István szocialista képviselő, akit pártja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáról az Országgyűlésbe került, ám szeptember 10-ei hatállyal lemondott Csabai Lászlóné helyére delegált. •B. B. Gy.-Cs. I.-N-P. M. A parlament megkezdte a devizatörvény tárgyalását Dornbach Alajos és Suchman Tamás FOTÓ: MÜLLER JUDIT Milyen hasonlat a megengedhető? Szabó Iván MDF-es frakcióvezető a tegnapi ülésen napirend előtti felszólalásában olyan hasonlatot használt, ami Hága Antónia SZDSZ-es képviselőnő szerint a romák önérzetét súlyosan sérti. A Szabó Iván által elmondott történetben egy roma férfi azért tartotta sérelmesnek, hogy a bíróság bicskázásért elítélte, mert úgymond ő „szemből szúrt”, ami „mikrovilágának etikai normái szerint” megengedhető. (A hasonlattal Szabó Iván a kormány magatartását jellemezte, amely megengedhetőnek tartja, hogy szembeszegüljön az Alkotmánybírósággal.) Hága Antónia szerint az MDF frakcióvezetőjének romákat sértő megnyilvánulása különösen azért sajnálatos, mert bár a pártban korábban voltak szélsőséges nézeteket valló politikusok, eddig úgy tűnt, hogy ezeket az MDF mára kivetette magából. A képviselőnő szeretné, ha a jövőben hasonló esetek a magyar Országgyűlésben nem fordulhatnának elő. BELFÖLD INGATLAN-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A HUNGUEST Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt., mint végrehajtást kérő kérelmére 1995. szeptember 21 -én 9 órakor ÁRVERÉSRE KERÜL a Budapest I., Lisznyai utca 38. alatti, 1197 m2 alapterületű, kert besorolású telek Az ingatlan beépíthető állapotú, teljes közművel rendelkezik, kötött talajú. Az árverés helye: Budapest V., Akadémia utca 1. fszt. 28., Schmidt Zoltán bírósági végrehajtó. Az ingatlan becsértéke: 55,168 millió forint. Az ingatlanra az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezte. (Az árverési előleg összege: 5 516 800 Ft.) Az ingatlant 1995. szeptember 20-án 9 és 9.30 óra között lehet megtekinteni. További információ: Sarkadi és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Fenyő Gábor, tel.: 325-0725 MH 11 967 ■J REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság REORG 1116 Budapest, Hengermalom u.1. A REORG Rt., mint a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Szövetkezet "fa." felszámolója nyilvános értékesítést hirdet az alábbi ingatlanokra: 1. I. számú telep irányár terület - hízómarha gazd. egység 6.200 eFt 3 ha 1789 m2 - gabonatároló gazd. egység, magtárak : 26.000 eFt 2 ha 1488 m2 - kiszolgáló épületek és utak 4.800 eFt 1480 m2 - szakosított sertéstelep 24.700 eFt 7961 m2 Összesen: 61.700 eFt 2. Régi sertéstelep 5.300 eFt 9468 m2 Az értékesítésen csak írásbelii pályázattal lehet részt venni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: - Név, cím (cégjegyzésre jogosult személy), - három hónapnál nem régebbi cégkivonat, - ajánlott vételár, - fizetési feltételek, fedezetigazolás. Az írásbeli pályázatok beérkezési határideje: 1995. október 01. Beküldési cím: 5000 Szolnok, Táncsics M. út 10. I./7. TISZA-REORG Kft. A nyilvános értékesítési tárgyalás ideje: 1995. október 02-a, délelőtt 10 óra. Helye: Jászalsószentgyörgy, Rákóczi u. 70., a Petőfi Szövetkezet II. számú telephelye. A felszámoló az értékesítés eredménytelenségének megállapítására a jogot fenntartja. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanokra vonatkozó dokumentáció a felszámoló székhelyén (5000 Szolnok, Táncsics M. út 10. I./7. TISZA-REORG Kft.) megtekinthető és bővebb felvilágosítás is kérhető. Vita a privatizációs bizottsági tagokról Az MSZP-frakció álláspontja szerint nem vallana politikai jó ízlésre, ha az MDF továbbra is jelölné Szabó Tamás volt privatizációs minisztert a privatizációs visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottságba. A képviselőcsoport tegnapi ülése után Tompa Sándor frakcióvezető-helyettes lapunk kérdésére elmondta: az MSZP is tiszteletben szeretné tartani a hatpárti szokásjogot, de Szabó Tamás jelölését nehezen tolerálják a frakció tagjai. A politikus szerint bölcs döntést hozott a házbizottság, amikor úgy határozott, hogy ezen a héten ne szavazzon a parlament a privatizációs bizottság tagjairól. Tompa Sándor hangsúlyozta: a jövő hétig egyeztetni kívánnak erről a kérdésről, s megpróbálják megértetni az MDF-frakcióval, hogy vonják vissza Szabó jelölését. Hozzátette: szerencsétlen volna, ha emiatt nem sikerülne létrehozni a bizottságot. Az Országgyűlés privatizációt ellenőrző bizottsága tegnapi ülésén úgy foglalt állást, hogy a testület elnöke többpárti konszenzus alapján Katona Béla szocialista képviselő legyen. Az MDF a KDNP és a Fidesz egyetértett abban, hogy az egyik alelnöki tisztre Latorcai János kereszténydemokrata képviselőt jelölik, a bizottság másik alelnöke pedig szabad demokrata képviselő legyen. Tímár György kisgazda képviselő az ülést követően elmondta: az FKGP valószínűleg véglegesen kivonul a bizottságból, mivel Szabó Tamás (MDF) mint volt privatizációs miniszter, Latorcai János (KDNP) pedig mint volt ipari miniszter érintett a privatizációban, így az éppen ezt a területet vizsgáló bizottságba való delegálásuk alkotmányellenes, s azzal a kisgazda frakció nem ért egyet. Tímár azt is megjegyezte, hogy ha az Országgyűlés a bizottság felállításáról szavaz, tekintettel kell lennie arra, hogy az alkotmány magasabbrendű jogforrás, mint az Országgyűlés házszabálya, melyet egyszerű többséggel bármikor lehet módosítani. Az FKGP parlamenti képviselőcsoportja hétfői ülésén frakcióvezető-helyettessé választotta Lányi Zsolt és Tímár György képviselőket. Lányi Zsolt elmondta: ily módon bővülhet a frakció felszólalási lehetősége. A kisgazda szóvivő azt is elmondta, hogy bár az FKGP pénteken kivonult a miniszterelnök által kezdeményezett találkozóról, a médiatörvény-javaslaton dolgozó kodifikációs bizottságban részt vesznek. Magyar Hírlap . Közvetítők a munkahelyeken (MH) Már a jövő év elején létrejöhet az a közvetítői szolgálat, mely a munkáltatók és a szakszervezetek között kialakult munkahelyi konfliktusok kezelését segíti majd. A munkaügyi tárca tervei szerint már az idén létre kellene hozni a szervezetet. A szakértők javaslata szerint naponta 80-100 ezer forintot keresnének a közvetítők, a döntőbírák pedig napi 120-150 ezer forinttal díjaznák. (Azt tudni kell, hogy munkájuk időszakos, csak felkérés esetén dolgoznak, akkor is maximum 7-10 napot.) Vita abban van a létrehozók között, hogy ki fizesse az intézményt. A munkaügyi tárca szerint a valamelyik költségvetési szervnek kellene, a munkáltatók viszont a Szolidaritási Alapból akarják fizetni a működtetést - ezzel is biztosítva a szervezet önállóságát. Pordán Endre az új államtitkár (MTI) Szervezettebb, ütőképesebb, a reá háruló feladatoknak jobban megfelelő népjóléti tárca kialakítását várja a minisztérium újonnan kinevezett közigazgatási államtitkárától Szabó György miniszter. Pordán Endre - aki a tárca vezetőjének javaslatára felmentett Harsányi László posztját vette át - ezen elvárással összhangban az aktív és hatékony miniszteri munka feltételeinek biztosítását jelölte meg fő célkitűzéseként beiktatása utáni első, hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Pordán Endre 35 éves, jogász végzettségű, csaknem tíz éve dolgozik már a tárcánál, 1989 óta főosztályvezető. Szabó György miniszter azt mondta, Pordán első teendői közé tartozik majd, hogy pontos felmérést készíttessen arról, milyen feladat- és hatásköre van jelenleg a minisztériumnak. Félre kell tenni a pártkötődést (MNI) A pár éve létrejött kisebb szakszervezeteknek nem volt elég az 1993-as üzemi tanácsi választások után eltelt két év arra, hogy megerősödjenek - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, aki szerint a kormány sem tett meg mindent, hogy a szervezkedés jogát garantálja a hazai munkahelyeken. Palkovics szerint ugyanakkor nem igaz az az érv, hogy csak a nagyobb támogatottságú szervezetek képesek kikényszeríteni és be is tartani országos szinten a megállapodásokat. Az MSZOSZ alternatív csomagjának tavaszi kudarca, s a SZEF demonstrációra való képtelensége is azt jelzi, hogy ma a nagy szervezetek sem felelnek meg az általuk felállított feltételeknek. Éppen ezért kellene félretenni minden pártkötődést a szakszervezeteknek, hiszen az nem vezetett eredményre, s egységesen kellene fellépnük az egyre kiszolgáltatottabb munkavállalók érdekében - mondta. ÉT előtt a jövő év (MH) A kormány már a jövő hétfőn, szeptember 25-én asztalhoz akarja ültetni a munkáltatókat és a szakszervezeteket az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT), hogy a jövő évi gazdasági lépéseit, a költségvetést és az adótörvényeket valamint a három évre szóló gazdasági stratégiáját egyeztesse velük, mielőtt az 28-án a kormány elé kerülne. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár nem számít megegyezésre, azt tartja, hogy csak az első ülés lenne a hétfői, s további egyeztetéseket tart szükségesnek, miután szeptember 30-án a parlament elé kerülnek az említett témák. A munkáltatók és a szakszervezetek eredetileg a jövő hét végén akartak tárgyalni, hiszen még igen kevés idő telt el azóta, hogy a kormány javaslatait megkapták. Az MSZP a koalíciós szerződés módosítására törekszik MH-információ______________ A koalíciós megállapodás módosítását jelentené, ha a nagyobbik kormányzó párt érvényesítené koalíciós elképzeléseit. Eszerint a koalíciós pártok szabadon hívhatnák vissza az általuk delegált kormánytagokat, de ez kiegészülne azzal, hogy a miniszterelnök is szabadon dönthetne az egyes kormánytagok kinevezéséről és visszahívásáról. Lapunk információi szerint a miniszterelnök és a pártelnökség továbbra is ragaszkodik a kormányon belüli strukturális változtatásokhoz, annak ellenére, hogy a kormányzati struktúrával foglalkozó koalíciós bizottság ülésein nem közeledett az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Az MSZP országos elnökségének tegnap esti háromórás ülése után Csintalan Sándor ügyvezető alelnök elmondta: a testület kialakította álláspontját, melyet a koalíciós egyeztetőtanács mai ülésén képvisel a párt delegációja, melynek tagjai Horn Gyula miniszterelnök, Szekeres Imre frakcióvezető és Csintalan Sándor. Ugyancsak tegnap este ülésezett az SZDSZ ügyvivői testülete is. A koalíciós szerződést és a kormányzati struktúrát felülvizsgáló eseti bizottság tegnapi mintegy másfél órás tanácskozását követően Avarkeszi Dezső szocialista képviselő elmondta, a bizottság áttekintette a szombati tárgyaláson felmerült témákat, a két párt korábban tett 7, illetve 9 pontos javaslatait. A politikus hozzátette: a megbeszélések valószínűleg más fórumokon folytatódnak. Kis Zoltán, az SZDSZ ügyvivője hangsúlyozta: a bizottságnak nem volt felhatalmazása arra, hogy konkrét javaslatokat tegyen a koalíciós egyeztetőtanácsnak, csupán az egyes álláspontok rögzítése volt a testület feladata. Értesüléseink szerint a két párt álláspontja a kormány kibővítésével kapcsolatban nem közeledett egymáshoz. Mind az MSZP, mind az SZDSZ lényegét tekintve ragaszkodik korábbi, írásban is megerősített javaslataihoz. A megbeszélésen kiemelt témaként szerepeltek a kormányfő alkotmányos jogkörét érintő kérdések. Ezzel kapcsolatbanAvarkeszi leszögezte: egyik fél sem úgy ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy mindenáron ragaszkodik saját álláspontjához. A koalíciós együttműködés normáival foglalkozó bizottság - melyet az MSZP részéről Gál Zoltán házelnök, az SZDSZ részéről pedig Hack Péter ügyvivő vezetett - tegnap délelőtti ülésén megállapodott egy konszenzusos szándéknyilatkozatban. A megbeszélés után Wekler Ferenc, az SZDSZ ügyvivője elmondta: a nyilatkozatot a koalíciós egyeztetőtanács, valamint a két párt vezető testületei elé terjesztik. A szándéknyilatkozat egy konzultációs tanács létrehozására, a koalíció összehangoltabb nyilvánosság előtti szereplésére és a személyi kérdések kezelésének módjára tesz javaslatot. A tervek szerint a koalíciós konzultációs tanács jószolgálati feladatokat ellátva 2-3 hetente áttekintené a vitás ügyeket. Wekler Ferenc közölte: a két párt delegációja egyetértett abban, hogy a személyi kérdéseket a jövőben nem a nyilvánosság előtt kell megvitatni. A politikus szerint az elmúlt időszak zavarait is az okozta, hogy túl korán kerültek nyilvánosságra a kormányfő személyi javaslatai. Hegyi Gyula, az MSZP képviselője ennek kapcsán megjegyezte: az idő előtti kiszivárogtatás ellen nincsenek jogi garanciák, de szerencsés volna, ha a személyi elképzelésekről a nyilvánosságra kerülés előtt tájékozódnának a koalíciós pártok vezetői. A tegnapi megbeszélés után nyilatkozó politikusok közölték, hogy a testület ezzel befejezte munkáját. Információink szerint ma ülést tart a koalíciós egyeztetőtanács, holnap pedig együttes ülést tervez az MSZP országos elnöksége és az SZDSZ ügyvivői testülete. Ez a két testület egyébként tegnap a késő esti órákban külön-külön ülést tartott. Lapunk információi szerint a miniszterelnök és az MSZP pártelnöksége továbbra is ragaszkodik a kormányon belüli strukturális változtatásokhoz, annak ellenére, hogy a kormányzati struktúrával foglalkozó koalíciós bizottság ülésein nem közeledett az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Értesüléseink szerint Szekeres Imre tegnap erről tájékoztatta a testületet. Az MSZP azt szeretné, ha a koalíciós pártok szabadon hívhatnák vissza az általuk delegált kormánytagokat, de ezt kiegészítené azzal, hogy a miniszterelnök is szabadon dönthetne az egyes kormánytagok kinevezéséről és visszahívásáról. Ez a koalíciós megállapodás módosítását jelentené. A szocialisták javaslata szerint a koalíciós arányok változatlanul maradnának akkor, ha a két párt közösen állítana független szakértőket az új tisztségekre. Az elnökség álláspontja szerint a Miniszterelnöki Hivatalban négy politikai államtitkári helyet kellene fenntartani, Kiss Elemér pedig közigazgatási tárca nélküli miniszteri rangot kapna. Az MSZP ragaszkodik egy gazdaságstratégiai hivatal létrehozásához, melyet az ipari tárca felügyelne. A párt továbbra is azt szeretné, ha külön államtitkár foglalkozna a kormány PR-munkájával és a civilszervezetekkel való kapcsolattartással. Információink szerint ezt az álláspontot az elnökség tegnap többségi szavazással is megerősítette. Tegnap este ülésezett az SZDSZ ügyvivői testülete is. Információink szerint a párt továbbra is ragaszkodik eredeti álláspontjához, tehát elfogadhatatlannak tartja a kormánytagok számának bővítését. A szabad demokraták elfogadják, hogy az ipari tárca gazdasági minisztériummá alakuljon át, ugyanakkor nem értenek egyet a kommunikációs államtitkári poszt létrehozásával. Az SZDSZ továbbra is csak abban az esetben hajlandó elfogadni Kiss Elemér miniszteri kinevezését, ha ezzel egy időben megszüntetik a privatizációs miniszteri posztot. • A. Zs. - Sz. Sz. Ellenzékiek a koalícióról Rendhagyó politikai estet tartott tegnap este Orbán Viktor (Fidesz), Surján László (KDNP) és Szabó Iván (MDF) Óbudán. Elsőként Szabó Iván fejtette ki véleményét arról a gyakran elhangzó állításról, miszerint a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája. Szabó szerint valóban nincs olyan alternatíva, amelyik ne lenne jobb a jelenlegi kormánynál. Mint fogalmazott: a három ellenzéki párt rendelkezik olyan kormányzati koncepcióval, ami miatt nincs pánikra ok, ha ez a kormány „bedobja a törülközőt”. Surján László hozzátette: a három párt jelenlegi népszerűségi mutatója elegendő az abszolút többséghez, ez ugyanis pont annyi, mint amennyit a nagyobbik kormányzó párt megszerzett. Orbán Viktor szerint sorsdöntő lépés volt a koalíciós pártok között kirobbant veszekedés, akkor ez a három párt létrehozta azt a koordinációs bizottságot, amelyből ki kell majd nőnie egy új koalíció intézményrendszerének.