Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)

1995-09-29 / 229. szám

1995. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Kevés olyan műsor van a televízióban, amely annyi változást, vihart vészelt volna át, mint a kalandos sorsú politikai viccfélóra, a Parabola. Egyáltalán, alig akad párja a puszta túlélésben is. Talán csak a híradó, az Esti mese és a Telesport dicsekedhet tekintélyesebb múlttal. Nincsen már Móka Miki, Forgó Morgó, Doktor Agy, leáldozott a Vers mindenkinek és a Lehet egy kérdéssel több? csillaga, de valamilyen titokzatos oknál fogva a Parabola újra és újra feltámad, kitartóbban, szívósabban, mint a mesebeli főnixmadár. Vagy még sincs ebben semmi titok? Az állami televízióban mindig is volt politikai kabaré, még akkor is, amikor a sajtószabadságot csak hírből ismertük (nem a tévé híreiből természetesen). Ez volt az a bizonyos szerep, amelyen át a hatalom leeresztette a „társadalomban” halmozódó gőzt, s emellett azt az illúziót keltette, hogy mégis van itt szabadság, ha csak egy morzsányi is: az állami televízió az államhatalmon tréfálkozott. Ilyen volt a Parabola is, amely népszerűségének csúcsán abszurd módon mégis Árkus József szerkesztésében, eddigi mélypontját pedig a rendszerváltás után, Chrudinák Alajos nevével fémjelezve érte el. Árkus ügyesen csinálta. Nem mondott túl nagyot vagy hát- Parabola Tv1, szeptember 23., 22.05 rat, mutatott viszont meztelen nőket, és élcelődött külpolitikai személyiségek hibáin. A politikusi bakik hatalmas tárháza állt rendelkezésére és jópofaságokat adott mit sem sejtő közéleti személyiségek szájába. Ravaszul szerkesztett, szórakoztató műsor volt Árkus Parabolája, amely, igaz, patikamérlegen mérte a vicceket, de legalább nem a bizonyos közszereplők melletti és mások elleni pártos állásfoglalás volt a célja. Nem így Chrudináké, aki nem is leplezte ebbéli szándékát. Az igazság elszánt bajnokának áldozatává lett a Parabola, amely régi formáját megtartotta ugyan, de a fanyar vagy olykor obszcén humor helyébe keserű, kormánypárti rosszindulat lépett. A Chrudinák-féle Parabola már csak újságírók, közírók felháborodását volt képes kiváltani, a nézők lelkesedését egyre kevésbé. Nem csoda, hogy a Selmeczi Tibor által ismét feltámasztott Parabola (mely szám szerint negyedik változata a műsornak) igyekszik megszabadulni a régi kellékektől. Maximum belpolitika, no szex - szögezte le mindjárt az elején Selmeczi, aki semmitmondó háttér előtt és egy kopár asztal mögött ülve idézte az elődök szellemét: Varga Józsefét, Árkus Józsefét és... és... Chrudináké kimaradt. Selmeczi ezzel egyértelművé tette, hogy a műsor mely hagyományait szeretné folytatni. Nem a chrudinákit. A hajdani Parabolára azonban semmi sem emlékeztet. Új csomagolás, új tartalom. Csak a cím utal egy néhai politikai kabaréműsorra. Rejtély, hogy Selmeczi miért nem saját címmel indított viccfélórát a televízióban. A Parabolák örökségétől ugyanis igyekezett minél jobban elszakadni. Árkust is csupán azért idézte meg, hogy elhatárolódjon tőle. Vagy ha már mindenképpen kölcsönözni akart, műsorára jobban illett volna a Magyar Narancs egyik rovatcíme, A hét baromsága. Selmeczi nem tett mást, csak az elmúlt egy-két hét politikusi nyilatkozataiból csemegézett. És ezzel épp szándékával ellentétes hatást ért el: a Parabolát, mint egy elátkozott kastélyt, Chrudinák Alajos hívatlan szelleme lengte be. Mert Selmeczi nem Horn Gyulán, nem Szekeres Imrén, még csak nem is Kuncze Gáboron vagy Fodor Gáboron tréfálkozott, hanem a leghálásabb poénhősön, Torgyán Józsefen, aki pedig, akárhogy is nézzük, ellenzéki politikus. • V. Zs. Tévénapló Egy elátkozott műsor feltámadása Apollóból Ádám Minden iskolás fújja, hogy a reneszánsz újjászületést jelent: az antik kultúra támad fel benne új - más - életre. Ezzel persze még nem mondott szinte semmit a két világ, illetve kapcsolatuk természetéről. Ahhoz tudni kell, hogy mit - szenzációt - jelentett akár csak egyetlen görög szobor - például a Laokoón csoportozat - valamely római másolatának előkerülése a 16.zad elején, közszemlére tétele a pápa vagy más gazdag méltóság gyűjteményében és művészi megörökítése rajzonrézmetszeteken. Mint Zentai Loránd közli velünk a közel kétszáz grafikai lapot felvonultató parádés kiállításon. A munkák egy része dokumentum, hű képet ad a jobbára a föld alól előkerült domborművekről és körplasztikákról (a szarkofágoktól a Marcus Aurelius lovasszobron át a császárportrékig) meg a ránk maradt épületekről, amilyen a Colosseum vagy a Panteon, így láthatjuk, milyen volt négyszázötven évvel ezelőtt a Constantinus-diadalív vagy restaurálás-kiegészítés előtt a letört karú Laokoón. Alig van azonban lap, amely ne volna egyúttal értelmezés is: részben antik, job-Reneszánsz az antik művészet bűvöletében Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Megtekinthető: XII. 31-éig van mondva antikizáló, részben korabeli környezetet kap a lelet. Végül, de nem utolsósorban: egy sor klasszikus ábrázolási formula átváltozásának, stílszerűen, azaz latinul metamorfózisának lehetünk tanúi a reneszánsz jelenetekben. S nem kell művészettörténésznek lenni, hogy ezt észrevegyük. A gondos rendezés, és az elmélyült filológiai munka jóvoltából ugyanis láthatjuk, mi volt például a három grácia vagy Pollaiuolo és Mantegna csatajeleneteinek, sőt Michelangelo és Raffaello egy-egy híres alakjának antik előzménye. S hogy ezek hogyan formálódtak tovább az új stílusban megnyilatkozó új szemlélet eredményeképpen. A klasszikus görög művészet egyik főműve a Belvederei Apolló, amely egy második században készült római márványmásolatban maradt ránk. A reneszánsz nagysága, Dürer azt írja A festészet tankönyvében, hogy ahogy a görögök „a legszebb emberi alakot bálványuknak, Apollónak juttatták, használjuk mi ugyanezt az arányt a mi Űrünk Krisztus ábrázolására.” A Belvederes Apollo pedig a figura kecses lépésre állításával, könnyed kézmozdulatával és simulékony formavilágával - az első ember, Ádám alakjában él tovább Dürer 1504-ben született rézmetszetén, amely a földi szépség s természetesség egyik első újkori apoteózisa. Dürer többször járt Itáliában, de Rómáig nem jutott el. Jelképes életrajzi mozzanat ez, hiszen az antik művészetet az Alpokon túl közvetítéssel ismerték meg, azoknak a sokszorosított grafikai lapoknak a segítségével, amelyek a reneszánsz ízlés számára példaként szolgáló emlékeket megörökítették, és amelyek nyomán a mesterek újabb és újabb kompozíciókat alkottak. Most, hogy összegyűjtve és témák szerint csoportosítva láthatjuk e műveket, nemcsak a Szépművészeti Múzeum kivételes értékéről bizonyosodhatunk meg, hanem ritka élményben is van részünk. Az antik és a reneszánsz szellem egymás tükrében tárulkozik fel. • Vadas József KULTÚRA MH-információ____________ Hamarosan eldőlhet egy fontos kérdés: a közönség számára hozzáférhetővé válik-e az Országos Műszaki Múzeum tizenötezer tárgyat rejtő gyűjteménye a közeljövőben, vagy láthatatlan marad továbbra is? Az állandó kiállítóhely céljára kiszemelt Palme-ház kétezernégyszáz négyzetmétere alkalmas lenne az ipari emlékek befogadására. De ma az sem elképzelhetetlen, hogy a neoncsillogású „casino” felirat díszeleg majd a száztíz éves épületen. Hosszú a története annak, hogy a Műszaki Múzeumnak miért nincs kiállítási tere. 1808- ban a Nemzeti Múzeumot létrehozó törvény rendelkezett először egy külön technikai osztály megalakításáról. A gyűjteményt az 1870-ben a József Ipartanoda (a Budapesti Műszaki Egyetem) örökölte. 1882-ben újabb nekibuzdulásként megalakult a Technológiai Iparmúzeum, a „harmadik” Magyar Műszaki Múzeum 1935-ben a MÁV egyik budai épületében nyílt meg. A második világháború után, az 1954 óta létezett műszaki emlékeket gyűjtő és nyilvántartó csoportból, 1972-ben alapította az akkori kormány a (negyedik) Országos Műszaki Múzeumot. A raktárai igen, de kiállítási épülete sohasem készült el, így különböző helyeken, időszaki kiállításokon tudtak valamit megmutatni féltve őrzött kincseikből. Ennyi hányattatás után enyhe kifejezés, hogy égető szükség volna egy végleges helyen álló Műszaki Múzeumra. A Palme-ház története ugyancsak bővelkedik izgalmas fordulatokban. Az elmúlt évtizedekben például a Kommunális Ellátó Vállalat szobrászműhelyeként szolgált. Jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdona az épület. Földrajzi elhelyezkedése, kulturális környezete különösen alkalmassá teszi arra, hogy műszaki emlékek tárházává legyen, hisz innen, az Olaf Palme sétány 1.-től sétálható távolságon belül található két másik fontos múzeum, a Közlekedési, illetve a Mezőgazdasági. Vámos Éva, a Műszaki Múzeum igazgatónője ismert hibáival együtt is boldogan elfogadná gyűjteményük otthonául a Palme-házat, de a döntést ez esetben sem kizárólag az óhajok, no és az ésszerűség befolyásolja. A tulajdonos közalapítvány pénzügyi gondokkal küzd. A válságkezelés fázisában, ahogy dr. Hajósné Vértes Antónia, az alapítvány igazgatója elmondta, az ingatlanjaik hasznosításából, bérbeadásából vagy eladásából származó összegeket érthetően nem nélkülözhetik. Bevételeik biztosítása érdekében vártak és várnak ajánlatot olyan vagyonelemre is, mint a Palme-ház. Érdeklődők jócskán akadtnak, van, aki kereskedelmi tévéstúdióként, míg más kaszinóként szeretné használni a patinás épületet. Sietségről, kapkodásról szó sincs, bár az alapítvány kuratóriumának feltehetőleg komoly fejtörést okozna, ha valaki a jelenlegi ajánlatok feletti összeget kínálna a Palme-házért. Szerencsére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is a potenciális vevők között található. Dr. Nagy László Gábor, a minisztérium múzeumi osztályának tanácsosa röviden vázolta is elképzeléseiket, miszerint szeretnék megszerezni, és az Országos Műszaki Múzeumnak átadni az épületet. A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány a napokban adta postára azt a levelet, amelyben a minisztérium kérésére közlik, hogy mennyiért, és milyen formában adnák át a Palme-házat. Akár a bérlés, akár a megvásárlás mellett dönt a minisztérium, az ehhez szükséges összeget 1996-os költségvetésükben szerepeltetni kívánják. A tanácsos úr véleménye szerint a minisztérium képes előteremteni az anyagiakat, és ha valóban így lesz, akkor múzeumavatóval zárul majd ez a történet. • Stelzer Gábor Épületes gondok Műszaki múzeum vagy kaszinó Mi lesz belőle? (A Palme-ház az előző átalakítás idején) FOTÓ: ISZA FERENC Fotó- és filmtörténeti kiállítás a berlini Magyar Házban Rökk Marika az Alexen MH-Berlin_______________ A berlini Magyar Házban a jövő héten még látható az a kiállítás, amely a huszadik század magyar fotóművészeinek, filmes alkotóinak legendás színművészeinek életművéből ad ízelítőt. A földszinten berendezett sarok századeleji kávéházak hangulatát idézi. Annak idején - például a New Yorkban - esténként filmeket is vetítettek: a leengedett vásznat két oldalról nézhették a vendégek. A szervezők reménye szerint, ha az esti fényviszonyok megengedik az Alexanderplatzról is láthatják majd az arra sétálók a berlini Magyar Ház ablakában kifeszített vásznon pergő filmet. A kis kávézó egy filmtörténeti kiállítás része, a film pedig ízelítő az emeleti, Balázs Béláról elnevezett programját tekintve amúgy az egyik legigényesebb - berlini moziban látható, mintegy harminc filmből álló retrospektív sorozatból. Mindkettő a két világháború között Berlinben dolgozó - részben kényszerűségből emigrált, részben az európai film egyik akkori centruma, az UFA-filmstúdió’ vonozásának engedő - magyar filmesek munkáját ábrázolja. Moholy-Nagy László és Balázs Béla éppúgy jelen van, mint Metzner Ernő, Korda Sándor vagy Bolváry Géza, s a vásznon felvonulnak az akkori idők sztárjai: Lia de Putty, Nagy Kató, Huszár Pufi és - természetesen - Rökk Marika. A kiállítás rendezői, magyar és német diákok a berlini Freie Universitätról, az oktatóként is dolgozó Gulyás Réka vezetésével, műfajilag széles spektrumot fogtak át: avantgárd és „szórakoztató” filmek egyaránt szerepelnek a programban. Az első csoportot képviseli többek között Moholy-Nagy László néhány perces Berlini csendélete és a - Brechttel nézeteltérésre is okot adó - Háromgarasos opera Balázs Béla forgatókönyvével. A tömegfilmek blokkját Rökk Marika, a harmincas évek második felének sztárja uralja, például 1939-ben a Zarah Leanderrel együtt játszott, Csajkovszkij életéről szóló, Cziffra Géza rendezte filmben, amelyet hivatalos részről, s ez akkoriban nem jelenthetett sokkal kevesebbet Goebbels véleményénél, „művészi’leg különösen értékesnek” nyilvánítottak. De mint beszélgetésünkben Gulyás Réka is megállapította, a nemzetiszocialista kultúrpolitika eltekintett a tömegfogyasztásra készülő filmek közvetlen ideologizálásától - ami persze az ismert történelmi háttérrel nem teszi kevésbé morbiddá e filmek hangulatát. A kiállítást szervező csoport, amely Pressburger Imre 1930-as filmje nyomán „Búcsú” névre keresztelte magát, egy éve kutatja az egyetemen a most megjelenített témakört. A termeit és anyagi eszközeit rendelkezésre bocsátó Magyar Házon kívül sok más intézmény és egyesület támogatta a retrospektív bemutatót; elengedhetetlen volt a Bundesarchív/Filmarchív és a Deutsche Kinemathek alapítvány segítsége. A rendezvény nyitottságát jellemzi, hogy a szervezők nem haboztak Rökk Marikát személyesen is Berlinbe invitálni - aki azonban, némileg a várakozásnak megfelelve, egészségi állapotára tekintettel lemondta a meghívást. • Sasvári Attila A XIX. forduló nyertesei: Hajdú Jánosné, 3300 Eger, Napsugár u. 1. • Szabó András, 1135 Budapest, Mohács u. 15. fszt. 4. • Ádámné Kékesi Andrea, 2651 Rétság, Rákóczi u. 45. Gratulálunk! A televízió tegnapi képjátékában kérdés hangzott el egy, a lapunkból összeállítandó képpel kapcsolatban. A kép egyik felét összekeverve a tegnapi számban közöltük, a másik felét kedves olvasónk itt találja — ugyancsak részletekben. Ha játszani kíván velünk, vágja ki a darabokat mindkét lapszámból, és ha sikerül az eredeti képet összeraknia, minden bizonnyal nem lesz nehéz a válasz a feltett kérdésre. Csak ezt a választ kell beküldeni szerkesztőségünk címére: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. NYERJEN OTTHON IS! A Képjáték XX. fordulójában feltett kérdésre a válasz: Név: 333-777 Cím: Nézze jövő csütörtökön is a TV1-en 18.30-kor kezdődő műsort, és játsszék a Magyar Hírlap képeivel! ¡ 1" v* sír. "f aggj v „ Britannica Hungarica A Britannica Hungarica az enciklopédiák fejedelmének 18 kötetes magyar változata. Az első három kötet már megjelent, a negyedik karácsony előtt jön — az utolsó 1999-ben. Valódi bőrkötés, arany élmetszés teszi időtállóvá a csaknem 800 oldalas, nagyalakú könyvet. A Britannica páratlan érték: az egész család épülése, az igényes otthon ékessége. A kiadó különlegesen kedvező áron kínálja a Britannica Hungaricát. Megrendelőlap A kedvezményes akció keretében megrendelem a Britannica Hungarica Világenciklopédia □ 1. kötetét 12. kötetét 33. kötetét (a: 3900 Ft-ért)* 18 kötetből álló teljes sorozatát** □ egyösszegű előfizetéssel 63 800 Ft □ részletfizetéssel. Fizetendő 13 000 Ft előleg, 3500 Ft kezelési költség, majd 24 hónapon át havi 2900 Ft. A kedvezményes árak az áfát tartalmazzák. * A Magyar Hírlap rendelői külön 600 Ft-os könyvutalvány-ajándékot kapnak a 3 kötet mellé. ** Külön 1500 Ft-os könyvutalvány-ajándék a Magyar Hírlap-rendelőknek. Név:.....................................................................1. Lakcím:................................................................... .......................................................Tel.:................ Megrendelés: Magyar Hírlap, 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. FelvilogosításiMagyar Világ Kiadó, 1137 Budapest, Sít. István krt 22. ___________Tel: 112-0281,132-6190; far 112-0208 _________________________MH 12 331 Migym Hírup 25 Cseh és szlovák filmnapok a Művészben áíOijöái bliiBXíí jisyflíífíl.'í -íi; J íüViQÍ'ÍÖXÍJ CL jytíiÜÁe'Jv , ••:/.= Jiil Fesztiváldíjas alkotások MH-információ A Művész mozi Bunuel termében (a Budapesti Őszi Fesztiválon) szeptember 29- étől három napon át cseh és szlovák filmnapokat rendeznek. A kínálatban egy kivételével az idei Karlovy Vary- i filmfesztivál cseh és szlovák díjnyertes alkotásai szerepelnek. Karlovy Varyban a nyáron harmincadik alkalommal gyűltek össze a nemzetközi filmes szakma képviselői, a fesztiválon sikeresen mutatkoztak be a cseh és szlovák fiatal rendezők. Nagy díjat kapott Jan Svorak Úton című filmje, amit október elsején este vetítenek a Művészben. Svorakot a hatvanas évek cseh filmes új hullámának (Jiri Menzel, Milos Forman) követőjeként tartják számon. Az úton a harmadik játékfilmje, korábban első alkotását az Oscar-díjra pályázó filmek közé is benevezték. Az Olajfalók című mozijával „diák-Oscart” nyert. A filmnapok vendége lesz a szlovák Martin Sulik, akinek a Kert című filmjét vetítik, a rendezőn kívül jelen lesz a főszereplő Marián Labuda. A programban szerepel a Színek háborúja című cseh alkotás, amit a gyermek színészként ismertté vált és harsány mai történeteiről híres Filip Reno rendezett. Az első filmes Sasa Gedeon az Indián nyár című mozijával mutatkozik be a magyar közönségnek. Érdekesnek ígérkezik Zeno Dostál Az átok völgye című kedves-bús komédiája, amely a két világháború között játszódik Kárpátalján. Zeno Dostál az idősebb rendező generációhoz tartozik és filmjeire jellemző a nosztalgikus hangvétel. A filmnapokon látható majd az 1993-ban készült az első világháborúban játszódó Az izgalom angyala, amely az év legjobb szlovák filmje volt, rendezője Miloslav Luther. Karlovy Varyban az idén először rendezték meg a dokumentumfilmek versenyét a nagydíjat Ivan Vojnar nyerte A kertben című filozofikus alkotásával, a filmet szeptember 29-én vetítik. • B. Gy. -----------------Egy nap, egy arc a Britanniából-------------------Henry Ford II. Ford, Henry, II. (szül. 1917. szept. 4., Detroit, Michigan USA — megh. 1987. szept. 29., Detroit), amerikai nagyiparos. Harmincnégy éven át, 1945-től 1979-ig, ő állt a Ford Motor Company élén; neki tulajdonítják a cég újbóli felvirágoztatását. Ford 1940-ben otthagyta a Yale Egyetemet, és a családi vállalatnál kezdett dolgozni, melyet nagyapja, Henry Ford alapított, s akkoriban apja, Edsel Ford vezetett. Egy évvel később belépett az Egyesült Államok haditengerészetéhez, ám apja váratlan halála után 1943-ban leszerelték, és a Ford cég elnökhelyettese lett. Gyorstalpaló ipari vezetői képzés után 1945-ben elfoglalta a gyengélkedő vállalat elnöki székét. Azonnal nekilátott a Ford Motor Company modernizálásának, s elbocsátotta a teljhatalmú személyzeti vezetőt, Harry Bennettet, aki keményen fellépett a szakszervezetek ellen, s ezzel erősen hozzájárult a cég romló hírnevéhez. Ford az Egyesült Államok légierejétől átcsábított néhány tehetséges rendszerelemzőt, akiket utóbb „csodagyerekeknek” neveztek el; köztük volt Robert S. McNamara, a Ford későbbi elnöke is. A gyár II. Henry vezetése alatt hozta ki az Edsel típust, amelynek kudarca nagy port vert fel, de két másik kocsijuk, a Mustang és a Thunderbird rendkívül népszerű lett, s ma már klasszikus autónak számít. Az 1950- es évek közepére II. Henry újra megszilárdította a vállalat anyagi helyzetét, majd az Amerikán kívüli piacon is kiszélesítette a Ford cég tevékenységét. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét.