Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-02 / 231. szám

1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Horn Gyula német kitüntetést kapott • Folytatás az 1. oldalról A kasseli Állami Színházban rendezett ünnepségen Horn Gyula pályafutását méltatva Hans Eichel, Hessen tartomány miniszterelnöke igazi európai­nak nevezte a kormányfőt, olyan személyiségnek, aki hozzájárult a Németország politikai és társa­dalmi életében bekövetkezett fordulathoz. A határnyitással Magyarország a keleti-nyugati konfliktus alapját végleg meg­semmisítette - mondta. Horn Gyula - mutatott rá a szociálde­mokrata tartományi kormányfő - pártját bevezette a szocialista pártok családjába. A kitüntetést megköszönve a magyar miniszterelnök derült­séget okozva közölte: „a politi­kusokra ráfér az értelem”. Az elismerés valójában a magyar nemzetet illeti, hiszen „a politi­kusok a nép akaratát hajtják végre”. Horn Gyula rámutatott: a kemény európai kihívásokra a politika mindeddig puha vála­szokat adott. A tűzoltás mindig költségesebb a konfliktusok megelőzésénél, s a súlyos törté­nelmi örökséggel birkózó népek haladását nehezíti, ha a tehető­sek közönyösen figyelik erőfe­szítéseiket. A miniszterelnök ugyanakkor kifejtette, hisz ben­ne, Kelet-Közép-Európában is elfogadottá válik, hogy a gon­dolkodó, cselekvő polgárok megteremthetik a harmonikus együttélés feltételeit. Horn Gyula elismerően szólt a Magyarországnak nyújtott né­met politikai, erkölcsi és pénz­ügyi segítségről. Mint a Welt am Sonntag című hetilapban tegnap közölt interjújában mondta, a támogatásban Németország élen jár. Horn annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Ma­gyarország felvétele az Európai Unióba nem karitatív cseleke­det, mivel bővülő piacot jelent a tizenötök közösségének. Az egymilliárd márkás hitelt, amelyről ma írnak alá megálla­podást Bonnban, Magyarország a gazdasági szerkezet átalakítá­sára kívánja felhasználni - kö­zölte a magyar kormányfő. A ma véglegesítendő megál­lapodás értelmében a német kormány vállal garanciát ötszáz­­millió márkás hitelre, míg a fennmaradó összegre Bajoror­szág és Baden-Württemberg tartománya ad garanciát. Németországban tegnap el­kezdődtek az egyesítés ötödik évfordulójának ünnepségei. Berlinben nagyszabású felvonu­lást tartottak, a hivatalos ünnep­séget október 3-án rendezik Észak-Rajna-Vesztfália főváro­sában, Düsseldorfban. Az évforduló alkalmából Helmut Kohl kancellár felhívta a németeket, hogy „bátorsággal, erővel és okosan” fejezzék be az egyesítés művét. Roman Her­zog államfő Weimarban mon­dott beszédében kijelentette: a németek eloszlatták a félelmet egy új nacionalizmus feltámadá­sától. Herzog szerint a jövőben csökkenni fog a nemzetállamok jelentősége. A német államfő méltatta az emberek szolidaritá­sát és teljesítményét az egyesítés óta az ország mindkét felében. • Karcagi Katalin - Sasvári Attila u .i• •!•."!vs noaq.tiii. A miniszterelnök a Prizma díjjal FOTÓ: MTI-EPA A kormányfő eddigi német kitüntetései 1990. január 10. - A Gustav Stresemann Társaság aranyérme 1990. március 21. - Aacheni nemzetközi Károly-díj 1990. március 24. - Az NSZK Szolgálati Érdemrendjének Nagykeresztje 1991. október 2. - Solingen város Éles Penge díja 1992. május 30. - A német szabadkőművesek humanitárius nagydíja 1994.­december 3. -.­A n­émet ARD Telev­íció 26. Arany Európa díjának politikai­ különdíja ' ' : : ; n­'m-”' « Ha HEGESZTÉS csak akkor Még mindig a legkedvezőbb áron! Világszínvonalú termékek hazai gyárból a legnagyobb gyártótól: bevont elektródák és fedőporok importból: rozsdamentes elektródák öntöttvas elektródák nem vasfém elektródák CO2 hegesztőhuzalok ÉRTÉKÉT A PÉNZÉÉRT! Szaktanácsadás Raktárkészlet Keresse az OK jelzésű elektródákat a hegesztőanyag forgalmazóknál egyre több helyen az országban. OK Hegesztőanyag OKés C CADlYft 1117 BUDAPEST C CAD CÜMDMI Budafoki út 95-97. Tel.: 1668-862, 1821-504, Telefax: 1821-505, 1813-979 1669-084 Kérem, küldjenek részemre részletes tájékoztatót !---------------------------------------------------------------------------| | Név:.............................................................MH/1 | 1 Beosztás:........................................................................­­ I Cég:................................................................................ I­I Cím:................................................................................ I­I Telefon: .............................Fax: ..................................... I­I_________________________________________________| KÜLFÖLD - BELFÖLD Moszkva és Budapest nézetkülönbségei Tiltakozás a grozniji incidens ellen MH-Moszkva A hét végén Moszkvában tár­gyaló Szent-Iványi István az EBESZ-trojka nevében hatá­rozottan tiltakozott a grozniji missziónál lezajlott pénteki in­cidens miatt, és védelmet kért a csecsen fővárosban dolgozó diplomaták számára. A ma­gyar külügyi államtitkár meg­beszélésein a nemzetközi kér­désekben erőteljesen kirajzo­lódtak az Oroszország és Ma­gyarország álláspontjában mu­tatkozó eltérések. A csecsen főváros polgár­­mestere péntek délben közle­ményben tudatta, hogy bezá­ratja az EBESZ kirendeltsé­gét, mert véleménye szerint az európai szervezet képviselői a csecsen lázadókat támogatják. A közlemény átadása után a csecsen rendőrök körbevették a házat, és géppisztolyokkal visszakényszerítették az épü­letbe a misszió távozni kívánó két tagját. Néhány telefonnal és a csecsen újjászületési kor­mány vezetőjénél tett látoga­tással végül sikerült megoldani a helyzetet. Mészáros Sándor, az EBESZ- misszió vezetője szerint az ügy­nek voltak előzményei. Gante­­mirov polgármester június 30- án levélben azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja és Satojba tele­píti át az európai szervezet ki­­rendeltségét. Mészáros feltéte­lezése szerint a pénteki incidens hátterében az áll, hogy az illeté­kesek megpróbálták elszigetel­ni az EBESZ-missziót arra az időre, amíg a hatóságok felszá­molják a városszerte zajló, az orosz csapatok azonnali kivo­nulását követelő tüntetéseket, illetve ellenőrzésük alá vonják, és korlátozzák a kirendeltség tevékenységét. A grozniji incidens rányom­ta a bélyegét Szent-Iványi Ist­ván moszkvai tárgyalásaira, de a megbeszéléseken az eredeti­leg tervezett témák is napi­rendre kerültek. A külügyi ál­lamtitkár kiemelt kérdésként kezelte a két ország kereske­delmi forgalmában mutatkozó, év végéig akár egymilliárd dol­lárra felduzzadó magyar defici­tet, és utalt arra, hogy Magyar­­ország számára rendkívül fon­tos volna az aránytalanságok felszámolása. Szent-Iványi azt is megjegyezte, hogy a már alá­írt szerződések végrehajtása is vontatottan halad. A tárgyalá­sokon az Oroszországban lévő magyar műkincsek visszaadá­sának ügyében sem sikerült előrelépni. Szergej Krilov külügymi­niszter-helyettes élénken ér­deklődött a közép-európai országok szabadkereskedelmi társulása, a CEFTA iránt, és is­mét felvetette azt a gondolatot, hogy a közép-európai orszá­gok és a FÁK alakítsanak ki új formákat a gazdasági együtt­működés erősítésére. Szent- Iványi erre azt válaszolta, hogy a magyar fél nem ellenzi a CEFTA és Oroszország köze­ledését, ugyanakkor egyértel­műen jelezte, hogy a szervezet feltételként szabja többek között az EU társult tagságát. A külpolitika aktuális kér­déseiben még erőteljesebben kirajzolódtak a két ország ál­láspontjában mutatkozó elté­rések. Ez főleg a délszláv vál­ságról és a NATO kibővítésé­ről folytatott eszmecsere során bukkant a felszínre. Krilov be­jelentette, hogy Oroszország határozottan ellenzi az Észak­­atlanti Szövetség terjeszkedé­sét, és megerősítette, hogy az oroszok álláspontjában nincs szó „hangsúlyeltolódásról”. Szent-Iványi emlékeztetett ar­ra, hogy Horn Gyula tavasszal még azt a választ kapta Moszk­vában Borisz Jelcintől, hogy Magyarország NATO-tagsága egyáltalán nem befolyásolná a kétoldalú kapcsolatok alakulá­sát. A mostani reagálás azon­ban azt jelzi, hogy az oroszok már nem tesznek különbséget a NATO védernyője alá kíván­kozó országok között. A dél­szláv válság megítélésében mu­tatkozó eltérések ellenére sike­rült közös pontokat találni. • Molnár János MH-információ A bíróságok számára a tervek szerint 1996-ban 2,4 milliárd forinttal több pénz jut: a bírák illetményének emelésére 910, létszámfejlesztésre 350, beru­házásra pedig 430 milliót for­díthatnak. Még az idén elké­szül a Budai Központi Kerületi Bíróság új épülete, amely csak­nem 13 milliárd forintba kerül, s jövőre négy további beruhá­zásra lesz mód. A jövő évben - az Alkot­mánybíróság májusi határoza­tának megfelelően - a bírósá­gok költségvetése teljesen ön­állóvá válik, s a források me­gyék közötti felosztásáról kizá­rólag az Országos Bírói Tanács (OBT) dönthet - mondta kér­désünkre Füredi Károly he­lyettes államtitkár. A fejezet előterjesztője ugyan továbbra is az igazságügy-miniszter ma­rad, s a költségvetési támoga­tás felhasználásával kapcsola­tos technikai feladatokat­ is a tárca szakapparátusa látja el, ám a mi­niszter elvileg sem ren­delkezhet a bíróságok pénze felett. Füredi egyébként hang­súlyozta, hogy az utóbbi öt esz­tendőben a tárca a bíróságok számára biztosított keretet so­hasem kurtította meg. A költségvetés tervezete a bíróságok számára jövőre 2,4 milliárddal nagyobb, összesen 12,7 milliárdos támogatást tar­talmaz. A növekményből 910 milliót fordítanak fizetéseme­lésre, a köztisztviselői illet­ményalap 18-ról 20 ezer forint­ra nő, s így a pályakezdő bírák illetménye havi 88 ezer forint lesz. Az OBT a bírói pótlék 35 százalékos emelését is javasol­ta - a pályakezdők fizetése ez­zel 106 ezer lett volna -, ám a Pénzügyminisztérium nem biz­tosította az intézkedéshez szükséges további 886 milliót. A javaslat ugyanakkor 350 mil­liót irányzott elő létszámeme­lésre. Ez az össz­eg 186 fő felvé­telét teszi lehetővé, s az OBT dönt majd­ arról, h­ogy hány új bírói státust hoz létre, illetve mennyi adminisztratív dolgo­zót alkalmaz. A bíróságok számára bizto­sított beruházási keret 150-ről 430 millióra nő, így lehetőség nyílik arra, hogy a Baranya Megyei Bíróság elhelyezésére megoldást találjanak - ma bé­relt épületben dolgoznak s megkezdődjék a székesfehér­vári, az orosházi és a pápai lé­tesítmény rekonstrukciója. Idén egyébként valószínűleg elkészül a Budai Központi Ke­rületi Bíróság új épülete, amelyhez 450 milliós kor­mányzati támogatást kaptak, s a tárca további ötszázmilliót fordított erre a célra, ugyanak­kor a Fő utcai épületért kapott mintegy háromszázmilliót is felhasználták. Felújításra vi­szont jövőre is csupán 250 mil­lió jut majd, és ebből mind­össze" a" Fővárosi Bíróság "kor­­szerűsítésére van mód. Az Igazságügyi Miniszté­­rium 1996-ban 12,3 milliárd fo­rinttal gazdálkodhat, és ebből 11,3 milliárd a büntetés-végre­hajtás működtetésére szolgál - mondta Füredi Károly. A ja­vaslat szerint 790 millió, vagyis az idei összeg kétszerese jut majd beruházásra, 150 milliót biztosítottak létszámbővítésre, a hivatásos állomány pedig 15 százalékos fizetésemelésre szá­míthat. A szakértői intézetek jövőre 368 millióval gazdál­kodhatnak, ami 80 millióval haladja meg az idei összeget, míg a minisztérium működte­tésére 660 millió forint jut. Ez utóbbi csaknem megegyezik az 1995-ös támogatással, s már tartalmazza az ET-tagországok igazságügy-minisztereinek bu­dapesti konferenciájának költ­ségeit is. • L.K. Jövőre önállóan gazdálkodnak a bírák ­ Biztonságiak szervezték a merényletet Saját emberei fordultak Sevardnadze ellen MTI Az Eduard Sevardnadze grúz államfő elleni nyár végi merényletet a politikus biz­tonsági szolgálatának főnöke, Igor Georgadze és annak he­lyettese, Tejmuraz Hacsisvili szervezte. Ezt Sota Kviraja grúz belügyminiszter jelentet­te be vasárnap Tbilisziben. Sevardnadze ellen augusztus 29-én kíséreltek meg merény­letet a grúz parlament udva­rán, ahol gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, azonban a grúz államfő csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A me­rénylet után leváltották Geor­­gadzét, és Sevardnadze maga vette át a biztonsági szolgálat irányítását. Az államfő lépé­sét azzal indokolta akkor, hogy Georgadze nem volt ké­pes megakadályozni a me­rényletet. Hacsisvilit és az ügyben gyanúsított további tíz személyt viszont letartóztat­ták. A belügyminiszter szerint a grúz főügyész most letartóz­­tatási parancsot adott ki Georgadze ellen is. Azt is megkérdezik, van-e telefonunk Kis magyar népszámlálás MH-információ___________ Ha a parlament is elfogadja a kormány javaslatát, akkor számlálóbiztosok keresik fel 1996. április 1. és 21. között a Magyar Köztársaság terüle­tén tartózkodó lakosság lakó­helyeinek­­ statisztikai mód­szerekkel kiválasztott­­ két százalékát, és az ott lakók családi állapotával, iskolá­zottságával, megélhetési for­rásával, munkahelyével és la­kásával kapcsolatos kérdése­ket tesznek fel. A kérdezés során a személyi számot nem fogják használni. Az úgynevezett mikrocen­­zus a magyar állampolgárokra, bevándorlási, tartózkodási en­gedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldi állampolgárokra terjed ki. La­kóhelynek tekintik a lakáso­kat, valamint az intézeti háztar­tásokat, vagyis például a kollé­giumokat és a munkásszálló­kat. Mindez abból a törvényja­vaslatból derül ki, melyet a kormány szeptember 21-ei ülé­sén hagyott jóvá, és amelynek sürgős tárgyalásba vételéről hétfőn dönt a parlament. A rendszerváltás óta eltelt időszakban hazánkban olyan gyökeres társadalmi-gazdasá­gi változások zajlottak le, hogy a korábbi népszámlálások eredményeinek kivetítésével nem lehet megbízható adato­kat nyerni a lakosság életvi­szonyaira vonatkozóan - ol­vasható az előterjesztés indok­lásában. A megkérdezettek nemére és születési idejére vo­natkozó kérdésből alapvető demográfiai képet lehet nyer­ni a Magyarországon tartóz­kodó lakosságról. A lakosok születési helyére, 1990. évi és jelenlegi lakó-, illetve tartóz­kodási helyére (ezeket hívták korábban állandó és ideigle­nes lakcímnek) vonatkozó adatokból a népesség önkén­tes és kényszerű mozgására vonatkozóan lehet következ­tetéseket levonni. Az oktatás­ban való részvétel felmérése alapján képet lehet kapni ar­ról, hogy mely rétegeket fe­nyegeti az anyagi és kulturális lemaradás, illetve mely réte­gek azok, melyeknek jó esélye van a megváltozott körülmé­nyekhez való sikeres alkal­mazkodásra. A munkahelyi adatok alapján a statisztiku­sok választ keresnek majd ar­ra, hogy milyen hatással van a foglalkoztatásra a munkálta­tói szféra privatizációja, a kül­földi tőke jelenléte, a multina­cionális szervezetek megjele­nése. A munkavégzés helyére vonatkozó adatokból a napi és időszaki ingázások aránya és változása mérhető. A felmérés a lakások tulaj­donviszonyaiban és felszerelt­ségében bekövetkezett válto­zásokat is regisztrálja majd, ami kiterjed a szennyvíz elve­zetésére, a háztartási szemét elhelyezésére és a telefonellá­tásra is. Ez utóbbi adat alapján nemcsak a telefonhelyzet ja­vulását lehet majd regisztrálni, hanem azt is, hogy mely réte­gek jutottak leginkább hozzá ehhez a napjainkban már alapvetőnek nevezhető szol­gáltatáshoz. • B. B. Gy. Magyar Hírlap . Januárban indul a kincstári rendszer • Folytatás az 1. oldalról Mint megtudtuk, a héten ke­rül sor az MNB és a PM kö­zötti megállapodás aláírásá­ra, melynek értelmében ja­nuártól az 1500 költségvetési intézmény számlavezetését jelenleg is végző MNB-fió­­kok a kincstári rendszerbe kerülnek. Korábban nyitott kérdés volt a kincstár jogállása. A kormány szándéka szerint a szervezet a PM-fejezetbe tar­tozó költségvetési intézmény lenne - mondta a miniszteri biztos. Elmondása szerint a szakértők elvetették azt a korábbi elképzelést, mely szerint a kincstár az MNB- hez hasonló, különleges jog­állású részvénytársaság lett volna. Az intézmény négy részlegből áll majd. Az egyik a különböző intézmények tényleges számlavezetésével fog foglalkozni, egy másik a likviditás fenntartásával, a harmadik a számítástech­nikai rendszer fenntartásá­val. A negyedik részleg az állampapírok kibocsátását végzi majd, ily módon az Államadósság-kezelő Köz­pont feladatát veszi át, mely ezért szintén a rendszer része lesz. Ha megszületnek a szük­séges törvénymódosítások, 1997-től a tb-alapok, 1998-tól pedig az önkormányzati in­tézmények számlavezetését is a kincstár végzi majd - mondotta kérdésünkre Thu­­ma József, aki szerint az ál­lamháztartás jövő évi megta­karítása 30-50 milliárd forint lesz, a kincstári szervezet tel­jes kialakításával pedig elér­heti a 100 milliárd forintot. Thuma József elmondta azt is, hogy a kincstár elnö­két a jelenlegi elképzelések szerint a mindenkori pénz­ügyminiszter nevezné ki. Az intézmény első elnökjelöltjé­nek kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. • N.­P. M. A hazai németek új vezetője MTI___________________ Az Országos Német Kisebbsé­gi Önkormányzat Lorenz Ker­nert - Kerner Lőrincet - válasz­totta elnökévé Pécsett tartott szombati közgyűlésén. Az önkormányzat korábbi elnöke, Kaltenbach Jenő - mi­után a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává nevezték ki­­ lekö­szönt posztjáról, az átmenetileg elnöklő Józan-Jilling Mihály megbízatása pedig szeptember végén lejárt. A közgyűlés meg­vitatta és elfogadta a Magyar­­országi Németségért Alapít­vány alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabály­zatát, s megválasztotta tizenhá­rom tagú kuratóriumát is. A negyedmilliós hazai né­metség országos önkormányza­tának új elnöke programjáról elmondta: kisebbségi vezető­ként az országos testület műkö­désének önkormányzati jelle­gét, szakszerűségét és regiona­­litását akarja erősíteni, vala­mint szeretné megteremteni az ország különböző vidékein élő németek egységét. Az országos önkormányzatnak a működé­séhez kapott 38 millió forintos állami támogatással való gaz­dálkodáson túl elő kell terem­tenie a német kisebbség oktatá­si, művelődési intézményei­nek, társadalmi egyesületei­nek fenntartásához szükséges összegeket is. A közgyűlés által elfogadott alapítványt ezért Németoszágban és Ausztriá­ban is be akarják jegyeztetni, hogy a kitelepített németek s a hazaiakat segíteni akaró külföl­diek számára is megteremtsék a támogatás legkedvezőbb fel­tételét. Kerner Lőrinc kifejtet­te: örvendetes a kisebbségek­hez tartozó állampolgároknak a parlamentben, pártokban, helyi önkormányzatokban ki­fejtett közéleti aktivitása, de hiányzik a kisebbségi jogon va­ló politikai képviselet, ezért az Országos Német Önkormány­zat a választójogi törvény mó­dosítását is szorgalmazza. Éhségsztrájk az oktatási törvény ellen MH-Bukarest____________ Az Erdélyi Magyar Kezdemé­nyezés (EMK) nyilatkozatban jelentette be, hogy indítvá­nyára, valamint a székelyföldi egyeztetőtanács javaslatára rendkívüli ülést tart novem­ber utolsó hetében az RMDSZ szövetségi képviselőinek ta­nácsa, amely a romániai ma­gyar nemzeti közösség szemé­lyi elvű autonómiastátusát vi­tatja meg. Az EMK ugyanakkor tilta­kozik a magyar többségű vi­dékek, elsősorban a Székely­föld militarizálása, a román katonaság s a karhatalmi erők fölös számú és indoko­latlan betelepítése ellen, mi­vel ennek célja a tömbma­gyarság megfélemlítése, etni­kai összetételének mestersé­ges és intézményes megvál­toztatása. Katona Ádám és Kádár Attila, az EMK két tagja éhségsztrájkot hirdetett az oktatási törvény ellen, a székelyföldi éhségsztrájklánc folytatásaként. • Bogdán Tibor

Next