Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)
1995-10-02 / 231. szám
1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Horn Gyula német kitüntetést kapott • Folytatás az 1. oldalról A kasseli Állami Színházban rendezett ünnepségen Horn Gyula pályafutását méltatva Hans Eichel, Hessen tartomány miniszterelnöke igazi európainak nevezte a kormányfőt, olyan személyiségnek, aki hozzájárult a Németország politikai és társadalmi életében bekövetkezett fordulathoz. A határnyitással Magyarország a keleti-nyugati konfliktus alapját végleg megsemmisítette - mondta. Horn Gyula - mutatott rá a szociáldemokrata tartományi kormányfő - pártját bevezette a szocialista pártok családjába. A kitüntetést megköszönve a magyar miniszterelnök derültséget okozva közölte: „a politikusokra ráfér az értelem”. Az elismerés valójában a magyar nemzetet illeti, hiszen „a politikusok a nép akaratát hajtják végre”. Horn Gyula rámutatott: a kemény európai kihívásokra a politika mindeddig puha válaszokat adott. A tűzoltás mindig költségesebb a konfliktusok megelőzésénél, s a súlyos történelmi örökséggel birkózó népek haladását nehezíti, ha a tehetősek közönyösen figyelik erőfeszítéseiket. A miniszterelnök ugyanakkor kifejtette, hisz benne, Kelet-Közép-Európában is elfogadottá válik, hogy a gondolkodó, cselekvő polgárok megteremthetik a harmonikus együttélés feltételeit. Horn Gyula elismerően szólt a Magyarországnak nyújtott német politikai, erkölcsi és pénzügyi segítségről. Mint a Welt am Sonntag című hetilapban tegnap közölt interjújában mondta, a támogatásban Németország élen jár. Horn annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország felvétele az Európai Unióba nem karitatív cselekedet, mivel bővülő piacot jelent a tizenötök közösségének. Az egymilliárd márkás hitelt, amelyről ma írnak alá megállapodást Bonnban, Magyarország a gazdasági szerkezet átalakítására kívánja felhasználni - közölte a magyar kormányfő. A ma véglegesítendő megállapodás értelmében a német kormány vállal garanciát ötszázmillió márkás hitelre, míg a fennmaradó összegre Bajorország és Baden-Württemberg tartománya ad garanciát. Németországban tegnap elkezdődtek az egyesítés ötödik évfordulójának ünnepségei. Berlinben nagyszabású felvonulást tartottak, a hivatalos ünnepséget október 3-án rendezik Észak-Rajna-Vesztfália fővárosában, Düsseldorfban. Az évforduló alkalmából Helmut Kohl kancellár felhívta a németeket, hogy „bátorsággal, erővel és okosan” fejezzék be az egyesítés művét. Roman Herzog államfő Weimarban mondott beszédében kijelentette: a németek eloszlatták a félelmet egy új nacionalizmus feltámadásától. Herzog szerint a jövőben csökkenni fog a nemzetállamok jelentősége. A német államfő méltatta az emberek szolidaritását és teljesítményét az egyesítés óta az ország mindkét felében. • Karcagi Katalin - Sasvári Attila u .i• •!•."!vs noaq.tiii. A miniszterelnök a Prizma díjjal FOTÓ: MTI-EPA A kormányfő eddigi német kitüntetései 1990. január 10. - A Gustav Stresemann Társaság aranyérme 1990. március 21. - Aacheni nemzetközi Károly-díj 1990. március 24. - Az NSZK Szolgálati Érdemrendjének Nagykeresztje 1991. október 2. - Solingen város Éles Penge díja 1992. május 30. - A német szabadkőművesek humanitárius nagydíja 1994.december 3. -.A német ARD Televíció 26. Arany Európa díjának politikai különdíja ' ' : : ; n'm-”' « Ha HEGESZTÉS csak akkor Még mindig a legkedvezőbb áron! Világszínvonalú termékek hazai gyárból a legnagyobb gyártótól: bevont elektródák és fedőporok importból: rozsdamentes elektródák öntöttvas elektródák nem vasfém elektródák CO2 hegesztőhuzalok ÉRTÉKÉT A PÉNZÉÉRT! Szaktanácsadás Raktárkészlet Keresse az OK jelzésű elektródákat a hegesztőanyag forgalmazóknál egyre több helyen az országban. OK Hegesztőanyag OKés C CADlYft 1117 BUDAPEST C CAD CÜMDMI Budafoki út 95-97. Tel.: 1668-862, 1821-504, Telefax: 1821-505, 1813-979 1669-084 Kérem, küldjenek részemre részletes tájékoztatót !---------------------------------------------------------------------------| | Név:.............................................................MH/1 | 1 Beosztás:........................................................................ I Cég:................................................................................ II Cím:................................................................................ II Telefon: .............................Fax: ..................................... II_________________________________________________| KÜLFÖLD - BELFÖLD Moszkva és Budapest nézetkülönbségei Tiltakozás a grozniji incidens ellen MH-Moszkva A hét végén Moszkvában tárgyaló Szent-Iványi István az EBESZ-trojka nevében határozottan tiltakozott a grozniji missziónál lezajlott pénteki incidens miatt, és védelmet kért a csecsen fővárosban dolgozó diplomaták számára. A magyar külügyi államtitkár megbeszélésein a nemzetközi kérdésekben erőteljesen kirajzolódtak az Oroszország és Magyarország álláspontjában mutatkozó eltérések. A csecsen főváros polgármestere péntek délben közleményben tudatta, hogy bezáratja az EBESZ kirendeltségét, mert véleménye szerint az európai szervezet képviselői a csecsen lázadókat támogatják. A közlemény átadása után a csecsen rendőrök körbevették a házat, és géppisztolyokkal visszakényszerítették az épületbe a misszió távozni kívánó két tagját. Néhány telefonnal és a csecsen újjászületési kormány vezetőjénél tett látogatással végül sikerült megoldani a helyzetet. Mészáros Sándor, az EBESZ- misszió vezetője szerint az ügynek voltak előzményei. Gantemirov polgármester június 30- án levélben azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja és Satojba telepíti át az európai szervezet kirendeltségét. Mészáros feltételezése szerint a pénteki incidens hátterében az áll, hogy az illetékesek megpróbálták elszigetelni az EBESZ-missziót arra az időre, amíg a hatóságok felszámolják a városszerte zajló, az orosz csapatok azonnali kivonulását követelő tüntetéseket, illetve ellenőrzésük alá vonják, és korlátozzák a kirendeltség tevékenységét. A grozniji incidens rányomta a bélyegét Szent-Iványi István moszkvai tárgyalásaira, de a megbeszéléseken az eredetileg tervezett témák is napirendre kerültek. A külügyi államtitkár kiemelt kérdésként kezelte a két ország kereskedelmi forgalmában mutatkozó, év végéig akár egymilliárd dollárra felduzzadó magyar deficitet, és utalt arra, hogy Magyarország számára rendkívül fontos volna az aránytalanságok felszámolása. Szent-Iványi azt is megjegyezte, hogy a már aláírt szerződések végrehajtása is vontatottan halad. A tárgyalásokon az Oroszországban lévő magyar műkincsek visszaadásának ügyében sem sikerült előrelépni. Szergej Krilov külügyminiszter-helyettes élénken érdeklődött a közép-európai országok szabadkereskedelmi társulása, a CEFTA iránt, és ismét felvetette azt a gondolatot, hogy a közép-európai országok és a FÁK alakítsanak ki új formákat a gazdasági együttműködés erősítésére. Szent- Iványi erre azt válaszolta, hogy a magyar fél nem ellenzi a CEFTA és Oroszország közeledését, ugyanakkor egyértelműen jelezte, hogy a szervezet feltételként szabja többek között az EU társult tagságát. A külpolitika aktuális kérdéseiben még erőteljesebben kirajzolódtak a két ország álláspontjában mutatkozó eltérések. Ez főleg a délszláv válságról és a NATO kibővítéséről folytatott eszmecsere során bukkant a felszínre. Krilov bejelentette, hogy Oroszország határozottan ellenzi az Északatlanti Szövetség terjeszkedését, és megerősítette, hogy az oroszok álláspontjában nincs szó „hangsúlyeltolódásról”. Szent-Iványi emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula tavasszal még azt a választ kapta Moszkvában Borisz Jelcintől, hogy Magyarország NATO-tagsága egyáltalán nem befolyásolná a kétoldalú kapcsolatok alakulását. A mostani reagálás azonban azt jelzi, hogy az oroszok már nem tesznek különbséget a NATO védernyője alá kívánkozó országok között. A délszláv válság megítélésében mutatkozó eltérések ellenére sikerült közös pontokat találni. • Molnár János MH-információ A bíróságok számára a tervek szerint 1996-ban 2,4 milliárd forinttal több pénz jut: a bírák illetményének emelésére 910, létszámfejlesztésre 350, beruházásra pedig 430 milliót fordíthatnak. Még az idén elkészül a Budai Központi Kerületi Bíróság új épülete, amely csaknem 13 milliárd forintba kerül, s jövőre négy további beruházásra lesz mód. A jövő évben - az Alkotmánybíróság májusi határozatának megfelelően - a bíróságok költségvetése teljesen önállóvá válik, s a források megyék közötti felosztásáról kizárólag az Országos Bírói Tanács (OBT) dönthet - mondta kérdésünkre Füredi Károly helyettes államtitkár. A fejezet előterjesztője ugyan továbbra is az igazságügy-miniszter marad, s a költségvetési támogatás felhasználásával kapcsolatos technikai feladatokat is a tárca szakapparátusa látja el, ám a miniszter elvileg sem rendelkezhet a bíróságok pénze felett. Füredi egyébként hangsúlyozta, hogy az utóbbi öt esztendőben a tárca a bíróságok számára biztosított keretet sohasem kurtította meg. A költségvetés tervezete a bíróságok számára jövőre 2,4 milliárddal nagyobb, összesen 12,7 milliárdos támogatást tartalmaz. A növekményből 910 milliót fordítanak fizetésemelésre, a köztisztviselői illetményalap 18-ról 20 ezer forintra nő, s így a pályakezdő bírák illetménye havi 88 ezer forint lesz. Az OBT a bírói pótlék 35 százalékos emelését is javasolta - a pályakezdők fizetése ezzel 106 ezer lett volna -, ám a Pénzügyminisztérium nem biztosította az intézkedéshez szükséges további 886 milliót. A javaslat ugyanakkor 350 milliót irányzott elő létszámemelésre. Ez az összeg 186 fő felvételét teszi lehetővé, s az OBT dönt majd arról, hogy hány új bírói státust hoz létre, illetve mennyi adminisztratív dolgozót alkalmaz. A bíróságok számára biztosított beruházási keret 150-ről 430 millióra nő, így lehetőség nyílik arra, hogy a Baranya Megyei Bíróság elhelyezésére megoldást találjanak - ma bérelt épületben dolgoznak s megkezdődjék a székesfehérvári, az orosházi és a pápai létesítmény rekonstrukciója. Idén egyébként valószínűleg elkészül a Budai Központi Kerületi Bíróság új épülete, amelyhez 450 milliós kormányzati támogatást kaptak, s a tárca további ötszázmilliót fordított erre a célra, ugyanakkor a Fő utcai épületért kapott mintegy háromszázmilliót is felhasználták. Felújításra viszont jövőre is csupán 250 millió jut majd, és ebből mindössze" a" Fővárosi Bíróság "korszerűsítésére van mód. Az Igazságügyi Minisztérium 1996-ban 12,3 milliárd forinttal gazdálkodhat, és ebből 11,3 milliárd a büntetés-végrehajtás működtetésére szolgál - mondta Füredi Károly. A javaslat szerint 790 millió, vagyis az idei összeg kétszerese jut majd beruházásra, 150 milliót biztosítottak létszámbővítésre, a hivatásos állomány pedig 15 százalékos fizetésemelésre számíthat. A szakértői intézetek jövőre 368 millióval gazdálkodhatnak, ami 80 millióval haladja meg az idei összeget, míg a minisztérium működtetésére 660 millió forint jut. Ez utóbbi csaknem megegyezik az 1995-ös támogatással, s már tartalmazza az ET-tagországok igazságügy-minisztereinek budapesti konferenciájának költségeit is. • L.K. Jövőre önállóan gazdálkodnak a bírák Biztonságiak szervezték a merényletet Saját emberei fordultak Sevardnadze ellen MTI Az Eduard Sevardnadze grúz államfő elleni nyár végi merényletet a politikus biztonsági szolgálatának főnöke, Igor Georgadze és annak helyettese, Tejmuraz Hacsisvili szervezte. Ezt Sota Kviraja grúz belügyminiszter jelentette be vasárnap Tbilisziben. Sevardnadze ellen augusztus 29-én kíséreltek meg merényletet a grúz parlament udvarán, ahol gépkocsiba rejtett pokolgép robbant, azonban a grúz államfő csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A merénylet után leváltották Georgadzét, és Sevardnadze maga vette át a biztonsági szolgálat irányítását. Az államfő lépését azzal indokolta akkor, hogy Georgadze nem volt képes megakadályozni a merényletet. Hacsisvilit és az ügyben gyanúsított további tíz személyt viszont letartóztatták. A belügyminiszter szerint a grúz főügyész most letartóztatási parancsot adott ki Georgadze ellen is. Azt is megkérdezik, van-e telefonunk Kis magyar népszámlálás MH-információ___________ Ha a parlament is elfogadja a kormány javaslatát, akkor számlálóbiztosok keresik fel 1996. április 1. és 21. között a Magyar Köztársaság területén tartózkodó lakosság lakóhelyeinek statisztikai módszerekkel kiválasztott két százalékát, és az ott lakók családi állapotával, iskolázottságával, megélhetési forrásával, munkahelyével és lakásával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. A kérdezés során a személyi számot nem fogják használni. Az úgynevezett mikrocenzus a magyar állampolgárokra, bevándorlási, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldi állampolgárokra terjed ki. Lakóhelynek tekintik a lakásokat, valamint az intézeti háztartásokat, vagyis például a kollégiumokat és a munkásszállókat. Mindez abból a törvényjavaslatból derül ki, melyet a kormány szeptember 21-ei ülésén hagyott jóvá, és amelynek sürgős tárgyalásba vételéről hétfőn dönt a parlament. A rendszerváltás óta eltelt időszakban hazánkban olyan gyökeres társadalmi-gazdasági változások zajlottak le, hogy a korábbi népszámlálások eredményeinek kivetítésével nem lehet megbízható adatokat nyerni a lakosság életviszonyaira vonatkozóan - olvasható az előterjesztés indoklásában. A megkérdezettek nemére és születési idejére vonatkozó kérdésből alapvető demográfiai képet lehet nyerni a Magyarországon tartózkodó lakosságról. A lakosok születési helyére, 1990. évi és jelenlegi lakó-, illetve tartózkodási helyére (ezeket hívták korábban állandó és ideiglenes lakcímnek) vonatkozó adatokból a népesség önkéntes és kényszerű mozgására vonatkozóan lehet következtetéseket levonni. Az oktatásban való részvétel felmérése alapján képet lehet kapni arról, hogy mely rétegeket fenyegeti az anyagi és kulturális lemaradás, illetve mely rétegek azok, melyeknek jó esélye van a megváltozott körülményekhez való sikeres alkalmazkodásra. A munkahelyi adatok alapján a statisztikusok választ keresnek majd arra, hogy milyen hatással van a foglalkoztatásra a munkáltatói szféra privatizációja, a külföldi tőke jelenléte, a multinacionális szervezetek megjelenése. A munkavégzés helyére vonatkozó adatokból a napi és időszaki ingázások aránya és változása mérhető. A felmérés a lakások tulajdonviszonyaiban és felszereltségében bekövetkezett változásokat is regisztrálja majd, ami kiterjed a szennyvíz elvezetésére, a háztartási szemét elhelyezésére és a telefonellátásra is. Ez utóbbi adat alapján nemcsak a telefonhelyzet javulását lehet majd regisztrálni, hanem azt is, hogy mely rétegek jutottak leginkább hozzá ehhez a napjainkban már alapvetőnek nevezhető szolgáltatáshoz. • B. B. Gy. Magyar Hírlap . Januárban indul a kincstári rendszer • Folytatás az 1. oldalról Mint megtudtuk, a héten kerül sor az MNB és a PM közötti megállapodás aláírására, melynek értelmében januártól az 1500 költségvetési intézmény számlavezetését jelenleg is végző MNB-fiókok a kincstári rendszerbe kerülnek. Korábban nyitott kérdés volt a kincstár jogállása. A kormány szándéka szerint a szervezet a PM-fejezetbe tartozó költségvetési intézmény lenne - mondta a miniszteri biztos. Elmondása szerint a szakértők elvetették azt a korábbi elképzelést, mely szerint a kincstár az MNB- hez hasonló, különleges jogállású részvénytársaság lett volna. Az intézmény négy részlegből áll majd. Az egyik a különböző intézmények tényleges számlavezetésével fog foglalkozni, egy másik a likviditás fenntartásával, a harmadik a számítástechnikai rendszer fenntartásával. A negyedik részleg az állampapírok kibocsátását végzi majd, ily módon az Államadósság-kezelő Központ feladatát veszi át, mely ezért szintén a rendszer része lesz. Ha megszületnek a szükséges törvénymódosítások, 1997-től a tb-alapok, 1998-tól pedig az önkormányzati intézmények számlavezetését is a kincstár végzi majd - mondotta kérdésünkre Thuma József, aki szerint az államháztartás jövő évi megtakarítása 30-50 milliárd forint lesz, a kincstári szervezet teljes kialakításával pedig elérheti a 100 milliárd forintot. Thuma József elmondta azt is, hogy a kincstár elnökét a jelenlegi elképzelések szerint a mindenkori pénzügyminiszter nevezné ki. Az intézmény első elnökjelöltjének kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. • N.P. M. A hazai németek új vezetője MTI___________________ Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat Lorenz Kernert - Kerner Lőrincet - választotta elnökévé Pécsett tartott szombati közgyűlésén. Az önkormányzat korábbi elnöke, Kaltenbach Jenő - miután a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává nevezték ki leköszönt posztjáról, az átmenetileg elnöklő Józan-Jilling Mihály megbízatása pedig szeptember végén lejárt. A közgyűlés megvitatta és elfogadta a Magyarországi Németségért Alapítvány alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát, s megválasztotta tizenhárom tagú kuratóriumát is. A negyedmilliós hazai németség országos önkormányzatának új elnöke programjáról elmondta: kisebbségi vezetőként az országos testület működésének önkormányzati jellegét, szakszerűségét és regionalitását akarja erősíteni, valamint szeretné megteremteni az ország különböző vidékein élő németek egységét. Az országos önkormányzatnak a működéséhez kapott 38 millió forintos állami támogatással való gazdálkodáson túl elő kell teremtenie a német kisebbség oktatási, művelődési intézményeinek, társadalmi egyesületeinek fenntartásához szükséges összegeket is. A közgyűlés által elfogadott alapítványt ezért Németoszágban és Ausztriában is be akarják jegyeztetni, hogy a kitelepített németek s a hazaiakat segíteni akaró külföldiek számára is megteremtsék a támogatás legkedvezőbb feltételét. Kerner Lőrinc kifejtette: örvendetes a kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a parlamentben, pártokban, helyi önkormányzatokban kifejtett közéleti aktivitása, de hiányzik a kisebbségi jogon való politikai képviselet, ezért az Országos Német Önkormányzat a választójogi törvény módosítását is szorgalmazza. Éhségsztrájk az oktatási törvény ellen MH-Bukarest____________ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nyilatkozatban jelentette be, hogy indítványára, valamint a székelyföldi egyeztetőtanács javaslatára rendkívüli ülést tart november utolsó hetében az RMDSZ szövetségi képviselőinek tanácsa, amely a romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiastátusát vitatja meg. Az EMK ugyanakkor tiltakozik a magyar többségű vidékek, elsősorban a Székelyföld militarizálása, a román katonaság s a karhatalmi erők fölös számú és indokolatlan betelepítése ellen, mivel ennek célja a tömbmagyarság megfélemlítése, etnikai összetételének mesterséges és intézményes megváltoztatása. Katona Ádám és Kádár Attila, az EMK két tagja éhségsztrájkot hirdetett az oktatási törvény ellen, a székelyföldi éhségsztrájklánc folytatásaként. • Bogdán Tibor