Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-05 / 234. szám

10 Magyar Hírlap A HÉT HÍRE - A HÉT KOMMENTÁRJA Az árulkodó hisztamin Az ország egyik legkorsze­rűbb, 30 millió forint értékű molekuláris genetikai labora­tóriumi felszerelését adják ma át a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Biológiai Inté­zetében, a Nagyvárad téren. Az új műszerek és berendezé­sek segítségével főleg az embe­ri sejt osztódásának szabályo­zását kívánják tanulmányozni - mondja dr. Falus András tanszékvezető egyetemi tanár, az intézet vezetője. A sejtosztódás a normális élet feltétele, egyszersmind a rosszindulatú daganatok ki­alakulásának velejárója. Min­den osztódó sejten belül kép­ződik hisztamin, amely egyéb­ként fontos szerepet játszik az allergiákban is, az asztmában, emésztőszervi problémák ki­alakulásában. Az osztódás szabályozásának témájában a hisztamin-összefüggés vizsgá­lata nemzetközileg is újdon­ságnak számít, ezt a megköze­lítést rajtunk kívül Kanadában és Japánban alkalmazzák - mondta Falus professzor. A sejten belüli hisztamin mennyiségi változásai részt vesznek a sejtosztódás szabá­lyozásában. Példaként említette dr. Fa­lus a génizolálási és klónozási eljárások kedvezőbb lehetősé­geit. Bizonyítani kívánják egyebek közt, hogy a fertőző májgyulladást okozó hepatitis C vírus a sejtműködés mecha­nizmusa révén hogyan függ össze a májdaganatok keletke­zésével. H­asonlóképp még nem ismert a gyomorfekélyt okozó helicobacter baktérium működési mechanizmusa, s ennek tanulmányozását is ter­vezik. Az új műszerpark segíti az úgynevezett „genetikai ujj­lenyomatok” vizsgálatát is, ezt a molekuláris személyazonosí­tó technikát, amelyet az igaz­ságügyi orvostanban is alkal­maznak. Az új berendezésekkel ste­ril sejt- és szövettenyészetek állíthatók elő. A labor része lesz a genetikai módszerekhez szükséges új génfelerősítő műszer, amelynek révén, nuk­­leinsavszakaszok szaporításá­val, akár egyetlen vírus is ki­­mutathatóvá válik. Más mű­szerek alkalmasak érzékeny immunológiai vizsgálatokra, az ellenanyagok, azaz antites­tek kimutatására. Vagyis az ilyen eszközök közül most a legkorszerűbbekhez jutnak hozzá. Ezzel a 30 millió forint érté­kű parkkal az adott területen a világranglista harmadik-ne­gyedik helyén álló cég szpon­zorálja az egyetemet. Azért éppen a SOTE Biológiai Inté­zetét választották ki térsé­günkből, mert ismerik eddigi teljesítményünket a a moleku­láris biológia és az immunoló­gia terén. Ellenszolgáltatás­ként azt várják, hogy évente húsz napon át bemutatásra ide hívhassák potenciális vásárlói­kat, továbbá hogy a tőlük ka­pott eszközökkel végzett kuta­tásokról szóló publikációnk­ban említsük meg a céget - mondta Falus professzor. A ma gazdagodó laborató­rium kutat tovább, és szolgál­tatásként használhatják a SO­TE oktatói és diákjai, a poszt­graduális képzésben részt ve­vő hazai és külföldi hallgatók és más szakegyetemek tanulói és kutatói. - Ezzel egyben növelni sze­retnénk - hangsúlyozta dr. Falus - diákjaink igényeinek szintjét: ismerjék meg és vár­ják el a legkorszerűbb mun­kafeltételeket. Az lesz szá­munkra az igazi öröm, ha még este tízkor és hétvégeken is dolgoznak majd itt, s produ­kálják kutatási eredményei­ket, a tudományos diákköri dolgozatokat is beleértve. • Molnár S. Edit Dr. Falus András az új laboratóriumi berendezéssel FOTÓ: PÉLYI NÓRA A világszerte intenzíven folyó kutatások ellenére a rák még ma is a vezető halálokok közé tartozik, bár már sokat tudunk a rák kialakulásáról. A daga­natos sejtek nem sokban kü­lönböznek normál rokonaik­tól. A sejtosztódást féken tar­tó génekben bekövetkező fi­nom módosulás azonban drá­mai változást érlel meg műkö­désükben. A daganatos sejtek kiszabadulnak az ellenőrzés alól, és fékevesztett osztódás­ba kezdenek, ami végül a szer­vezet pusztulásához vezet. Áttörést jelentett nemrég néhány, a sejtburjánzásért fe­lelőssé tehető meghibásodott gén azonosítása. A beavatko­zás nem könnyű, hiszen a da­ganat- és áttétképződés sok részfolyamatát homály fedi. A genetikai korrekció sikerrel kecsegtető megoldásnak tű­nik, azonban a szükséges tech­nika hiányában gyakorlati al­kalmazása még várat magára. A sugárterápia és a dagana­tok operációval történő eltá­volítása mellett a jelenleg leg­hatékonyabb gyógyítási mód­szer a kemoterápia: vegyi anyagok segítségével próbál­ják megfékezni a korlátlan sejtosztódást. Az orvosi gya­korlatban leginkább elterjedt citosztatikumok növények­ben, baktériumokban előfor­duló antibiotikum-szerű ter­mészetes anyagok, amelyek a legkülönfélébb módon gátol­ják a sejtosztódást. Mivel első­sorban a növekedésben lévő sejtekre hatnak, így főként a gyorsan osztódó rákos sejte­ket pusztítják. Néhány rákbetegség keze­lésénél rendkívül hatékony­nak bizonyult a módszer, jó példa erre a gyermekkori leu­kémia, amely kemoterápiával közel 50 százalékban gyógyít­ható. Műtéttel kombinálva a kemoterápia a legtöbb daga­natos betegséget jó hatásfok­kal gyógyítja. Más betegek kezelésénél hatástalan a kemoterápia, mert a rákos sejtek ellenálló­vá, rezisztenssé válnak az al­kalmazott hatóanyaggal szem­ben. Az utóbbi években kide­rült, hogy a rezisztencia kiala­kulásának egyik fő oka olyan fehérje feltűnése a rákos sej­tekben, amely eltávolítja a ke­moterápiában használt anya­gokat. A toxikus anyagok elle­ni védekezés e módozata fő­ként a méregtelenítésre szako­sodott vese-, máj- és tüdősej­tek munkamódszere a mérge­ző anyagok eltávolítására. A rákos sejtek membránjá­ban megjelenő fehérje jelzi, ha a kemoterápiás kezelés a to­vábbiakban hatástalanná vá­lik, ezután inkább kárt oko­zunk a terápia folytatásával, mint hasznot, mivel feleslege­sen mérgezünk meg normál sejteket. Tehát újabb szerrel kell próbálkozni. Ennek kiválasz­tása azonban nem könnyű, mi­vel a rezisztenciafehérje nem a kémiai szerkezet, hanem álta­lános jellemzők (zsíroldé­­konyság, méret) alapján isme­ri fel a toxikus anyagot. Fon­tos tehát követnünk a terápia hatékonyságát. Éppen ezzel kapcsolatos az a szabadalom, amelyet Sarka­di Balázs és kutatócsoportja nemrég benyújtott. Intézetük­ben a betegtől vett rákos sej­teket fluoreszcens festékkel kezelik. A rezisztenciafehér­jét tartalmazó sejtek feketé­nek, üresnek látszanak, míg a normál sejtek zölden világíta­nak; a festék bejutott a sejtbe. Ily módon nagy biztonsággal kimutatható a rezisztenciafe­hérje megjelenése. Ha gátol­juk a fehérje működését, min­den sejt világítani fog, a fehér­je nem tudja eltávolítani a mérget. Kézenfekvő terápiás meg­oldásnak tűnik a rezisztencia­fehérje hatástalanítása. A budapesti csoport ez­zel kapcsolatban is kimagas­ló eredményeket, bejegyzett nemzetközi szabadalmat tud fölmutatni. A Magyar Tudo­mányos Akadémia peptidku­­tató munkacsoportjával és az Enzimológiai Intézet moleku­láris részlegével közösen olyan vegyületcsaládot fej­lesztettek ki, amely a rezisz­tenciafehérjéhez kötődve ha­tástalanítja azt, az így kifejlő­dött rezisztencia remélhetőleg megszüntethető, a rákos sej­tek kezelése ismét hatékony lesz. A kis molekulasúlyú peptidszármazékok nem mér­­gezőek, a biztató laboratóriu­mi kísérletek után az USA- ban most kezdődtek az állat­­kísérletek és a hatástani vizs­gálatok. Az eredmények ígéretesek. • Tóth Éva Miért mond csődöt a kemoterápia? Veszedelmes rezisztencia Dr. Sarkadi Balázsnak, az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet osztályvezető főorvosának Tankó-díjat adott át a szakmai zsűri. Ez az aktus a Biokémiai Egyesület II. nemzetközi konferenciájának záróakkordja volt. A díjat Tankó Bélának, az egyesület egykori főtitkárának tiszteletére alapították két éve. Kutatócsoportjának munkájáról és a rák gyógyításának reménykeltő új útjairól beszélgetünk a kitüntetettel. TUDOMÁNY z ÁLLAMI MM PRIVATIZÁCIÓS ÉS MU­M VAGYONKEZELŐ RT. ____ Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. érvényesnek és eredményesnek nyilvánította a Dabasi Nyomda Rt. 144 970 E Ft névértékű részvénycsomagja megvásárlására 1995. június 10-én kiírt privatizációs pályázatot. Az ÁPV Rt. a beérkezett ajánlatok közül a Reálszisztéma Tanácsadó és Tőkehasznosító Kft. pályázatát fogadta el. MH 12 832 a, ' ',­­ ff||| 1995. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Számítógépes tréfa súlyos következménnyel A csínytevő makró Az az (egyelőre névtelen) új vírusfajta, amely az eddig ilyen bajoktól mentesnek tartott Word szövegszerkesztő nyel­ven írt dokumentumanyago­kat támadja meg, az úgyneve­zett makrókon keresztül fújja be magát, és terjed szét min­denfelé a számítógépben. (A makrók miniprogramok, ame­lyekkel a használó elérheti, hogy gyakran használt utasí­tássorozatait nem kell újból és újból végigírnia, hanem egyet­len billentyű lenyomásával be­hívhatja őket.) A Word vírusa is az ilyen makrók sora, amely mindenfelé automatikusan be­másolja magát a fertőzött do­kumentum behívásakor. Már egy ideje tudunk róla - mondja Szokoly Pál, a Ma­táv vírusügyekre specializáló­dott számítástechnikai szak­értője. Nagyon nehéz ezt a károkozót megtalálni, mert igen rafinált. Az eddig megis­mert vírusok (amelyek száma immár több ezerre tehető!) általában gépi kódban készül­tek, míg ez az új jövevény ma­gas szintű nyelven íródott. A bevált víruskereső és -felis­merő eljárások tehetetlenek vele szemben. Márpedig az ellenség itt van és terjed, jelentették egy sor országból, az USA-tól, Angliától, Franciaországtól kezdve egészen Török- és Finnországig. Egyedi a visel­kedése, mivel nem „ragaszko­dik” egyetlen operációs rend­szerhez, egyaránt támad Win­dows, DOS vagy más rend­szerben - mondja Eugene Spafford, a Purdue egyetem számítógép-biztonsági szak­embere. Néhány évvel ezelőtt már megjelent egy hasonló, amely a HyperCard adatbá­zisprogramokat fertőzte meg, de azt gyorsan ki tudták irta­ni. Sajnos e mostani vírus már szétterjedt. A Microsoft és más tekin­télyes szoftveres társaságok azonban máris megindítottak egy antivírusprogramot, amely­­lyel ki lehet nyomozni és el tudják távolítani ezt a kór­okozót. A vírus egyelőre nem annyira romboló, mint pél­dául a híres Michelangelo ví­rus és társai, ezért a Microsoft csak a „csínytevő makró” be­cenevet adta neki, nem is ne­vezi vírusnak. Csakhogy mivel magas szintű nyelven íródott, egy rosszindulatú használó máris kedve szerint hozhat létre mutánsokat. Nevezzük akárhogy, az új vírus megjelenése azt is jelen­ti, hogy nagyon alaposan meg kell minden anyagot vizsgál­nunk, ami a hálózaton érke­zik. Még az elektronikus pos­tán, az E-mailen érkezett kül­demények sem jelentenek ki­vételt. A legjobb, amit tehe­tünk, tanácsolja Szokoly Pál, hogy elmentjük a program­jainkat és adatainkat, ha pe­dig furcsa jelenségeket talá­lunk (például nem indulnak el programok), és ráadásul a ví­ruskeresőnk sem mond sem­mit, akkor hasonlítsuk össze gyanús programjainkat az épekkel. Ebből már megálla­pítható a fertőzöttség ténye. A számítógépes szakembe­rek egyelőre nem tudták ki­nyomozni, honnan jöhetett az új vírus. Az mindenesetre ér­dekes, hogy legalább néhány másolata a Microsoft által szétküldött CD-lemezen ter­jedt. Ezeket a cég olyan számí­tógépes berendezéseket gyár­tó vállalatoknak küldte, ame­lyek a Microsoft most beha­rangozott Windows ’95 operá­ciós rendszerével kompatibilis eszközöket akarnak gyártani - nyilatkozta a New Scientist­­nek Michael Herbert, a cég egyik menedzsere. Az új má­solatok természetesen már ví­rusmentesek - állítja Herbert. Egyes feltételezések szerint a Word vírusát egy olyan rosszindulatú számítógépes szakember állította elő, aki így akart a biztonsági módsze­rek hiányosságaira rávilágíta­ni. Mindenesetre elég rossz tréfának bizonyult, ha ez igaz. • Szentgyörgyi Zsuzsa Súlyos károkat okozhat a találékony emberi elme, ha kíváncsiság, csínytevés, önhittség vagy éppenséggel rosszindulat vezérli. A számítógépvírusok olykor egyetlen „fertőzéssel” sok száz ember többéves munkáját tehetik jóvátehetetlenül tönkre. Lehet persze védekezni ellenük. Cégek sora alakult, amely csak a vírusok felderítésével és a védekezés módszereivel foglalkozik, de mindig újak lépnek a már legyőzöttek helyébe. Szalmonella a mosogatórongyon MH-információ___________ Az arizonai egyetem mik­robiológus kutatócsoportja öt amerikai nagyvárosban élő 100-100 családtól gyűjtötte össze és vizsgálta meg a hasz­nálatban lévő mosogatótörlői­ket és szivacsaikat. Meglepő eredményre jutottak: e tisztí­tóeszközök 70 százalékán lel­tek valamilyen kórokozót, sőt, minden ötödiken a súlyos fertőzésekért felelős szalmo­nella- és staphylococcusbak­­tériumok tanyáztak. A kuta­tók szerint a szennyezés fő oka, hogy a törlőket gyakorta használják másutt is a kony­hában a nyers élelmiszerek, főleg húsok nyomainak feltör­lése után, és így sikerül a kór­okozókat mindenfelé szétvin­ni. A törlés után néhány órá­val a mosogatórongy bakté­riumok millióinak adhat ott­hont, hiszen jól tudott - írja a New Scientist -, hogy például az USA-ban a csirkéknek kö­rülbelül egyharmada szalmo­nellafertőzött. A kutatók javasolják, hogy a háziasszonyok használjanak eldobható papírtörlőket, és rögtön mossanak kezet, mi­helyt a nyers húst beledobták a fazékba. Mégpedig lehető­leg antibakteriális szappant használjanak. Ha mégis ra­gaszkodnak a mosogatórongy­hoz, azt főzzék ki. A New Scientist természetesnek látja, hogy mosogatógépben végez­zék a fertőtlenítést. Nálunk, Magyarországon a hagyomá­nyos mód is megfelel. • Sz. Zs. Vannak-e gravitációs hullámok? Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsuló tömeg gravi­tációs hullámokat bocsát ki, a hullámok fénysebességgel ter­jednek. A gravitációs hullá­mok kimutatásához nagyon erős forrásra (óriási tömegre, gyorsulásra) és rendkívül érzé­keny észlelőműszerekre van szükség. Intenzív gravitációs hullámforrások: a viharos koz­mikus kataklizmák, a szuper­nóva-kitörések, a csillagok gra­vitációs összeomlása, a fekete lyukak egymásba olvadása. Gravitációs hullámokat bocsá­tanak ki a kettős, forgó csillag­­rendszerek is. A hullámhosz­­szak a tízezred hertztől néhány ezer hertzig terjedő tarto­mányban várhatóak. Már több mint harminc éve folynak kísérletek a gravitációs hullámok kimutatására, de egyértelmű eredmény eddig még nem született. Rendkívül nehezek a kísérleti feltételek. A gravitációs hullámok rezgé­seket váltanak ki a nagy töme­gű detektorban, ezeket a ritka és parányi jeleket kell a zavaró háttértől, a más hatások miatt fellépő rezgésektől elkülöníte­ni. Az USA-ban a marylandi egyetemen 1958-ban vákuum­ban rázkódásmentesen felfüg­gesztett, 3,3 tonna tömegű alu­míniumhengerrel kezdték a méréseket. Két készüléket mű­ködtettek egymástól ezer km távolságban, egyidejű megszó­lalásuk jelezné a gravitációs hullámok észlelését. Hasonló, alumíniumrudas rendszerek működnek a római egyetemen és az amerikai Baton Rouge­ban. Ezek a berendezések csak a Tejútrendszerben keletkező gravitációs hullámok kimutatá­sára alkalmasak. Az ausztrál kísérletben alu­mínium helyett 1,5 tonnás nió­­biumtömbből készítettek egy 3 méter hosszú rudat, ezt az ab­szolút nulla fok közelébe, -269 Celsius-fokra hűtik le. Ezen a hőmérsékleten a nióbium szupravezető, minimálisra csökken az elektronok vélet­len vibrációja, hőmozgása által keltett zaj. A nióbiumrúd vib­rációit távolból, mikrohullá­mokkal figyelik. A korábbi rendszerekben a felfüggesztő drótok, rugók elmozdulását fi­gyelték, az új megoldás zavar­mentesebben működtethető. A rendszer egy atom átmérő­jénél százmilliószor kisebb ki­­lengésű vibrációkat képes ki­mutatni. A helyi zavarok ki­szűrését segíti elő az is, hogy az ausztrál megfigyelők állandó kapcsolatban állnak a római és a Baton Rouge-i rendszerek­kel. A valódi gravitációs hullá­mokat keltő események meg­lehetősen ritkák, a mai beren­dezésekkel vizsgálható tarto­mányban jó esetben ötéven­ként várható egy megfigyelhe­tő esemény, de egyes becslé­sek szerint lehet, hogy csak százévenként. Még kisebb jelek kimutatá­sára alkalmas, nagyobb hul­lámhossztartományban érzé­keny berendezésekkel többfé­le kozmikus esemény észlelése remélhető, így akár néhány havi gyakorisággal detektál­hatnánk gravitációs hullámo­kat. A következő mérőrend­szer-generáció építése meg­kezdődött. Lézeres interfero­­méter-rendszerek fogják fi­gyelni a mintatömegek elmoz­dulását, rezgését, így még gyengébb jelek kimutatása is lehetségessé válik majd. Az USA-ban két ilyen­ rendszer épül. Az Európai Űrügynök­ség pedig a 2006-2016 közti időszakban tervezi felbocsáta­ni a LISA program műholdjait az alacsony (tized, tízezred hertz) frekvenciájú gravitációs hullámok észlelésére. Ez a tar­tomány a Földön a zavaró je­lek miatt nem vizsgálható, vi­szont éppen ilyen hullámok várhatók, ha a galaxisok kö­zéppontjában lévő óriási feke­te lyukak összeolvadnak. A program keretében 4 űrszon­dát állítanak Nap körüli pályá­ra, a négy szonda együtt egy lé­zeres interferenciás mérőrend­szert képez. A két központi szonda 200 kilométerre lesz egymástól, a másik kettő, az interferométer két karja vi­szont 5 millió kilométerre. Ma minden szakember meg van győződve a gravitá­ciós hullámok létezéséről, és érdeklődéssel várja egyértel­mű kísérleti kimutatásukat. Ha a legérzékenyebb rend­szerek sem észlelnének gravi­tációs hullámokat, ha nem lennének gravitációs hullá­mok, az alapjában rengetné meg a mai fizikát. • Jéki László A világ legnagyobb nióbiumtömbjét tartalmazó, a gravitációs hullámok kimutatására szolgáló, nagyon érzékeny mérőrendszert helyeztek üzembe Nedlandben, Ausztráliában, a nyugat-ausztráliai egyetemen. | | ............................. T Az ÉMI pécsi állomása (||T[(f|fh1 : az Abaligeti Önkormányzat mo­bíldídból nyilvános A 23. Sz. Állami Építőipari Vállalat (1108 Budapest X.. , Kozma utca 7.) nyilvános, nyílt, egyfordulós pályázatot ír versenytárgyalást ki a vállalat kezelésében lévő alábbi ingatlanra: hirdet Abaligeten életveszélyessé Ipartelep, Budapest X., vált iskolai tantermek Kozma utca 7. alatt, kiváltásának kiviteli munkáira A telek területe 45 934 m2.­­­ Az épületek alapterülete 10100 m2 (ezek: iroda, öltöző, mű­helyek, raktárak). A versenytárgyalásra az ÉMI pécsi kirendeltségében le- Villamos energia: 400 kW, gáz 300 m3/óra. 5­­ hét jelentkezni 1995. október 7-ig telefonon (72) 313-076. Telefon: 20 fővonal, vagy faxon (72) 313-014. Az ajánlatokat zárt borítékban, magyar nyelven 1995. októ-A pályázati dokumentáció 8000 Ft + áfa nevezési díj ber 25'ig lehet postára adni az 1475 Budapest, Pf. 261 levélcí­­­men, vagy érdeklődni lehet a 131-5196-os telefonon, munka­ellenében átvehető 1995. október 10—11-én az ÉMI pé- napokon 9—14 óra között, esi állomásán (cím: Pécs, Boszorkány út 2.). Az Amotokat a kiíró bírálja el. A legmegfelelőbb ajánlatot benyújtó pályázóval a kiíró szer- H A pályázat benyújtásának és nyitótárgyalásának ka­­ződést köt, amely szerződés az Állami Privatizációs és Va- h­­tárideje: 1995. október 13. gyonkezelő Rt. hozzájárulása esetén lép érvénybe. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelen­ Eredményhirdetés: 1995. november 20-ig írásban tör­­nek nyilvánítsa. Vtenik: MH 12 839 MH 12 703

Next