Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-05 / 234. szám

12 Magyar Hírlap A Dunaholding Gyöngyös Kft., mint a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felszámolója, nyílt pályázat útján értékesíti a következő vagyonelemeket: 1. TANÉP Fémipari Kft. Eger, Meder úti telep 100% tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrész egységes üzletrészként, a hozzá tartozó földtulajdon, melynek irányára: 44 000 E Ft 2. A vállalat Eger, Meder úti telephelyén található épületek, földterülettel együtt, melyek a 9886. hrsz. telken találhatók: 2.1. A 9886/13. hrsz. telken található: W—1. jelű galériás csarnok 1191 m2 8000 E Ft + áfa W—2. jelű szervizépület 233 m2 1500 E Ft + áfa Telek: 4752 m2 4500 E Ft + 0 áfa Az épületek, építmények értéke összesen: 9500 E Ft + áfa Az épületcsoporthoz tartozó telek értéke: 4500 E Ft + 0 áfa 2.2. A 9886/14. hrsz. telken található: W—31.—32. jelű faház és W—30. jelű szociális épület W—31 .—32. jelű faház 160 m2 200 E Ft + áfa W—30. jelű szociális épület 103 m2 400 E Ft + áfa Telek: 2091 nf 2600 E Ft + 0 áfa Épület, építmény összérték 600 E Ft + áfa Épületekhez tartozó telek: 2600 E Ft + 0 áfa 2.3. A 9886/11. hrsz. alatt levő üres telek: 497 m2 700 E Ft+ 0 áfa 2.4. A 9886/15. hrsz. alatt levő üres telek: 1002 m2 1500 E Ft + 0 áfa 2.5. A 10 174/3. hrsz. telken található kazánház és gáz, valamint gőz energiarendszer 6000 E Ft + áfa Telek: 250 E Ft + 0 áfa 2.6. A 9893. hrsz. telken levő trafóállomás 200 E Ft + áfa Telek: 100 E Ft + 0 áfa 2.7. A 9886/6. hrsz. telken található gázfogadó (csak építmény) 300 E Ft + áfa A 2.5.—2.6.—2.7. építmények csak együttesen értékesíthetők! A pályázatokat személyesen, vagy iga­zolt meghatalmazott útján 3 példány­ban kell benyújtani 1995. október 30-án 13—14 óra között a vállalat központi te­lephelyén, a HTÉV titkárságán (Eger, Sas út 94. sz.). A pályázatokat tartalmazó lezárt borí­tékra kérjük ráírni a pályázott egység nevét. A vételi szándék bizonyítására az irányár áfával növelt értékének 10%-át bá­natpénzként letétbe kell helyezni a be­nyújtás határidejéig a Dunaholding Gyön­gyös Kft. (Gyöngyös, Petőfi út 1.) pénztá­rába, illetve a Budapest Bank gyöngyösi fiókjánál vezetett 355-10978-0000 sz. számlájára. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályá­zó nevét, címét, adószámát, cég esetén a 30 napnál nem régebbi cégkivonatát és a képviselő aláírási címpéldányát, az aján­lott vételár összegét, a fizetés módját. A pályázatok átvétele és bontása közjegyző jelenlétében történik. A pályázat eredmé­nyéről minden pályázót írásban értesí­tünk, legkésőbb 1995. november 30-ig. A pályázók ajánlati kötöttsége 60 nap. A nyertes pályázó az adásvételi szerződést az ajánlati kötöttség lejáratát megelőzően tartozik aláírni. A vagyonelemek vételára készpénzben fizetendő, legkésőbb az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül. A pályázat érvényességi feltétele az infor­mációs memorandum megvásárlása 10 000 Ft + áfa értékben. Az információs anyag átvehető a válla­lat titkárságán. A TANEP f. a. Eger, Sas út 94. sz. rak­tárkészletéből folyamatosan értékesítésre kerülnek az alábbiak: — épületgépészeti, villamossági anya­gok, műszerek, vezérlőérzékelő berende­zések, — 0 500-as beton csatornacső, — használt göngyölegek, eszközök, — eternit lefolyócsőidomok. Az értékesítendő vagyonelemekről ér­deklődni lehet: Bayer József, a felszámoló helyi megbí­zottjaiéf.: (36) 313-854, Kiss Elemér felszámoló, tel.: (37) 311- 450 Felhívjuk az elővételi jogosult hitelező­ket, hogy elővételi szándékukat írásban je­lentsék be a pályázati határidő lejárata előtt. MH 12 821 I A Profit I Plusz Tőkegaranciás I Értékpapír I Befektetési Alap I nettó eszközértéke H 1995. szeptember 29-én I 923 964182 Ft a Egy befektetési jegyre juto­ti összeg 1 6000 Ft WM MH 12 810 A Profit Befektetési Alap nettó eszközértéke 1995. szeptember 29-én 1465 492 475 Ft Egy befektetési jegyre jutó összeg 12 372 Ft MH 12 81 IMSro RTL 1 1994. évi konszolidált beszámoló MÉRLEG I Eszközök E Ft Források E Ft | Befektetett eszközök 2410 819 Saját tőke 3 514460 9 Forgóeszközök 3 867 598 Céltartalékok 56 887 | Aktív időbeli elhatárolás 1 098 091 Kötelezettségek 2 383213 | Passzív időbeli elhatárolás 1421 948 .­­ Eszközök összesen 7 376 508 Források összesen 7 376 508 EREDMÉNYKIMUTATÁS Jóváhagyott osztalék 502 964 % („B” forgalmiköltség-eljárással) Eredménytartalék igénybevétele " osztalékra 200972 1­­ „ ,, ,,, , , Mérleg szerinti eredmény —16383 1 Értékesítés nettó árbevétele 12033228 t­ j Egyéb bevételek 248 898 1 Értékesítés közvetlen költségei 10746 611 Korlátozás nélküli hitelesítő záradék Értékesítés közvetett költségei 918 894 Egyéb ráfordítás 220 708 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a szám- 1 Üzleti tevékenység eredménye 395 913 viteli törvényben foglaltak és az általános számviteli el­­v Pénzügyi műveletek eredménye 104975 vek figyelembevételével készült. J Szokásos vállalkozási eredmény 500 888 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a kon- % BenHWvn­li prpHmenv en 0Q7 szolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénz- | Hm Y?lTMk,mM.m*T‘,rfk?r . ad, és azzal az összevont (konszolidált) üzleti jelentés Adófizetési kötelezettség 143 542 összhangban van. Konszolidálásból származó (számított) a konszolidált kiegészítő melléklet az anyavállalat társasági adókülönbözet (+,—) —11440 székházában (Masped Rt., 1052 Kristóf tér 2—3.) a titkár-­­ Adózott eredmény 285 609 sagon (munkanapokon 8—15 óra) között tekinthető meg. .____ P^_BUDA - BÉKÁSMEGYERÉT] ÖNKORMÁNYZATA ezúton értesíti a lakosságot, hogy 1995. október 11-én 16.00 órakor Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Fő tér 3. I. emelet 21. számú tanácstermében I­­AROSSági FÓRUMOT rendez az óbudai Hajógyári sziget módosított részletes tervéről. A lakossági fórumon kérdéseikre a tervező, | L valamint a Polgármesteri Hivatal Építési Ügyosztályának illetékes képviselői válaszolnak. |j| ■ - =äfir~ ..................— GAZDASAG Részleges kárenyhítés várható A termelők 50 milliárdos veszteséget szenvedtek el MH-információ Október 31-éig kell a földmű­velésügyi és a pénzügyi tárcá­nak a kormány elé terjeszte­nie javaslatait a mezőgazdasá­gi termelőket idén sújtó elemi csapások okozta károk kom­penzálásáról - válaszolta kér­désünkre Boda Tamás, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője. A Magyar Agrárkamara a gaz­dajegyző-hálózat segítségével végzett felmérés alapján csak­nem 50 milliárd forintra tette a termelők veszteségeit (MH, szeptember 22.). Az FM a károk felmérésé­vel egy időben már a jogszabá­lyok adta lehetőségein belül meghozott néhány olyan in­tézkedést, amely az elemi csa­pással sújtott termelők számá­ra némi könnyebbséget jelent­het - mondta Boda Tamás fő­osztályvezető. A károsult gaz­dálkodók az éven belül kapott növénytermesztési hiteleik után - az erről szóló kormány­­rendeletbe épített automatiz­mus révén - a futamidő alatt további 10 százalékpontos ka­mattámogatást vehetnek igénybe. A tavaly és tavaly­előtt is aszály sújtotta terme­lők állammal szembeni kötele­zettségei teljesítésének határ­idejét augusztus 31-éig meg­hosszabbították, majd a kor­mány július 14-ei határozata alapján az augusztus 31-ei ha­táridőt az év végéig tolták ki. Az agrárkamara által a há­rom fő kámemben - aszály, jég és fagy - megállapított csak­nem 50 milliárd forintos ter­melői veszteség egyelőre csak előzetes számnak tekinthető - hangsúlyozta Boda Tamás. Ez valamivel kevesebb is lehet, hi­szen a jégkároknál figyelembe kell venni, hogy a természet bi­zonyos fokú regenerációra ké­pes, azonkívül csökkenti a tényleges károkat a termelői árak jelentős emelkedése is. A károk 85 százaléka hét megyére (Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Pest) koncentrálódik, s mindegyik­ben meghaladja a 3 milliárd forintot. Ezeken a területeken a fennálló kötelezettségek ha­lasztása és a kamattámogatás nem elegendő, ezért az FM megfontolandónak tartja az agrárkamara és a MOSZ ja­vaslatát a vetési támogatás megemelésére. A kamara ál­tal javasolt minimum 10 mil­liárd forintos állami beavat­kozás azonban még akkor is meghaladja a lehetőségeket, ha annak egy része nem az idei költségvetést terhelné - véli Boda Tamás. A jég- és fagykárok kom­penzálását külön is vizsgálni kell, mivel ezek esetében biz­tosítási lehetőség is van - mondta a főosztályvezető. Bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző biztosítók más­más díjtétellel dolgoznak, s az adatok egy része üzleti titkok­nak számít. Az FM egyébként már 1993-ban javasolta egy mező­­gazdasági katasztrófaalap lét­rehozását, ezt azonban az ak­kori kormány elvetette. Az idei költségvetésbe már sike­rült becsempészni egy 200 millió forintos forrást az alap számára (a PM költségvetési fejezetben), ezt azonban a pótköltségvetéssel megvon­ták. A jövő évi büdzsébe az alap felállítására már 2 mil­­liárdot javasolt az agrártárca, de a jelenlegi állás szerint ez az összeg 500 millió forintra apadt. Ennyi éppen csak az alap „magja lehet”, felállításá­ban és működtetésében­ az FM a termelők aktív közre­működésére is számít. A ka­tasztrófaalapból fedeznék a nem biztosítható jég- és fagy­károk enyhítését, illetve a se­hol sem biztosítható aszályká­rok kompenzálását. A tárca ugyanakkor a bizto­sítási rendszer továbbfejlesz­tését is fontosnak tartja - mondta a főosztályvezető. A biztosítóegyesületek létreho­zását célzó munka már két éve folyik, s idén az Argosz Bizto­sító szervezésében tíz ilyen alakult. Ezeknek azonban csu­pán a fele található az igazán veszélyeztetett területeken. A biztosítóegyesületeknek az alaptőke - amelynek mini­mum 1 millió forintnak kell lennie - 50 százalékáig vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam. Az agrártárca azt szeretné, hogy - mivel a biztosítási törvény kormány által már jóváhagyott terveze­tében az alaptőkének három­szorosára emelése szerepel - az 50 százalékos támogatás jö­vőre se csökkenjen. • K. B. Z. Ezt ki téríti meg ? FOTÓ: MH-ARCHÍV-BÁNKUTI ANDRÁS MH-információ Hat hellyel sorolta előrébb leg­utóbbi országkockázati rangso­rában Magyarországot az Euro­­money, mint márciusban. Az ország így a 44. helyen áll, ám ez a közgazdászok bruttó nemzeti termék (GNP) előrejelzései alapján jövőre könnyen az 52. helyre módosulhat. A világ ez évi gazdasági nö­vekedési üteme jövőre nem is­mételhető meg, mi több, a gaz­dasági teljesítmény máris alul­múlja a fél évvel ezelőttit - e következtetésre jutott a brit gazdasági lap felmérése. Az utóbbi mérésére konstruált, a monetáris stabilitáson, a folyó fizetési mérlegek és a költség­­vetések állapotán, a strukturá­lis egyensúlytalanságokon, a gazdasági növekedésen és munkanélküliségi rátákon nyugvó mutatója 6,2 százalék­kal mutat kevesebbet, mint márciusban. Egyébiránt ez utóbbi állam vívta ki a legtöbb válaszadó közgazdász „elismerését”, azaz került az első helyre - a jelenleg harmadik helyen szereplő Lu­xemburgtól átvéve a vezetést. Másodiknak Szingapúr, negye­diknek az Egyesült Államok futott be, őket Hollandia, Ja­pán, Németország, Franciaor­szág és Nagy-Britannia követi. A kelet- és közép-európai or­szágok nagy többsége veszített márciusi pozíciójából, Csehor­szág hat hellyel a 41 .-re, Len­gyelország eggyel a 72.-re, Szlo­vénia hárommal az ötvenedik­re, Oroszország pedig eggyel a 142. helyre küzdötte le magát. Szlovákia kéthelynyit erősbö­­dött, jelenleg az 51.-en áll. A jö­vő évet firtató becslések a fen­tieknél jóval nagyobb elmozdu­lásokat mutatnak. Eszerint Csehország fél év múlva a 27., Lengyelország az 57., Szlovénia a 43., Oroszország a 108. helyen köt ki, visszaesést - Magyaror­szág mellett - Szlovákia, Ro­mánia és Bulgária produkál. Hogy mi alapján alakul ki a végső rangsor­?" A válaszadók értékelik az egyes országok politikai kockázatát, adósság­­mutatóit, elmaradt vagy át­ütemezett adósságát, továbbá a banki, illetve a rövid lejára­tú hitelekhez, a nemzetközi kötvényekhez és szindikált hi­telekhez való hozzáférését. Ehhez csatolják a Moody’s, a Standard & Poor’s és az IB­­CA hitelbesorolását és a gaz­dasági adatokat, majd külön­böző súlyokkal illetve őket három - analitikus, hitel- és piaci - mutatót képeznek. Ezeket sorrendbe rendezve alakul ki a végső helyezési rend. • M. R. Lassuló gazdasági növekedés Hat helyet lépett előre Magyarország 1995. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Kedvezményeket kapnak a befektetők Interjú a marokkói turisztikai miniszterrel • Mennyire fontos ága­zat Marokkóban a turiz­mus, és mit profitál belő­le az ország? A múlt évben 1,5 milliárd dol­lárt hozott az államkasszának az ágazat. Az idegenforgalom a GDP 7,8 százalékát adja, s szeretnénk ha ez az arány nö­vekedne. Egyébként hivatalo­san kétmillió turista járt az or­szágban, de ehhez tudni kell, hogy a környező országokban és a külföldön élő és hazaláto­gató marokkói polgárokat a statisztika külön jegyzi. Jelen­leg 100 ezer ágy várja a hote­lekben a vendégeket, s folya­matos a fejlődés. • A külföldi tőkét érdek­li Marokkó? Mennyi pénz fektetnek be a turiz­musba? Ez az egyik olyan befektetési célpont, amely a legsikeresebb­nek mondható. Már eddig is sok nemzetközi szállodalánc - Sheraton, Hyatt - van jelen a piacon, és folyamatos az érdek­lődés. Megjelentek a nagy uta­zási irodák is, például a TUI, a Neckermann, s beruházásaik­hoz kaptak területeket is. Je­lentős fejlesztések is kezdőd­tek a közelmúltban, s két-há­­rom éven belül több üdülőhá­lózattal rendelkezünk majd. • Milyen kedvezménye­ket kapnak a beruházók, mivel ösztönzik az építé­si kedvet? Az első s legfontosabb, hogy aki idegenforgalmi beruházás­ba kezd, az 10 évig adómentes­séget élvez. Abban az esetben, ha importanyagokra van szük­sége az építéshez, vámmentes­séget kap. Állami telek vásár­lásakor 15 százalék kedvez­mény jut a telekárból. Abban az esetben pedig, ha valaki öt­venmillió dollárnál nagyobb fejlesztésbe kezd, az állam kü­lön szerződésben pluszkedvez­ményekhez juttatja a befekte­tőt. Még az is előfordulhat, hogy ingyen jut a telekhez. • Mennyit költenek évente arra, hogy az or­szágot eladják? Az összeg folyton emelkedik, az idén 10 millió dolláros ke­retünk van erre a célra. Figye­lünk arra, hogy hagyomá­nyaink - a modernizáció mel­lett - minden területen meg­maradjanak. Ma a mecset és a toronyház jól megfér egymás mellett. Most azon dolgo­zunk, hogy az országban 2002- re minden falut csatornáz­zunk. Ez elősegítené például az exkluzív hegyi turizmus fel­lendítését, ami új, varázslatos célt jelenthetne az utazó ínyenceknek. • Iván Gizella közvetlen járat lesz Casablanca és Budapest között jövő év áprilisától - mondta lapunknak Mohamed Alaoui Mhamdi, a Marokkói Királyság turisztikai minisztere, aki Dunai Imrének, az ipari és kereskedelmi tárca vezetőjének meghívására érkezett hazánkba. A turisztikai miniszter lapunknak adott interjújában hangsúlyozta: országpropagandára 10 millió dollárt költenek. \)\X raab frarchier tüzép A RAAB KARCHER TÜZÉP RT egyfordulós pályázaton értékesíti az alábbi egységeit: 1.1. sz. megrendelő iroda Bp. I., Fő u. 7. tsz. I. bérleti joga Alapterülete: 48 m2 2.15. sz. megrendelő iroda Bp. XV, Fő u. 37. bérleti joga Alapterülete: 21 m2 3.210 sz. bolt Bp. VI., Szív u. 9. (pincehelyiség bérleti joga) Alapterülete: 109m2 4.251 A sz. telep Bp. XVIII., Eke u. 3. bérleti joga Bruttó alapterülete: 825m2 Az ingatlanon lévő felépítmények, amelyek tulajdonjoga kerül értékesítésre: 1 db 225m2 alapterületű fészer 1 db 14m2 alapterületű faház Valamennyi egységnél a nyertessel kötendő szerződés érvényességi feltétele az illetékes önkormányzat hozzájárulása (1992.évi LXXVII. tv. 42. §). A pályázat benyújtásának határideje: 1995. október 16. A pályázat beadásának helye és ideje: RaabKarcher TÜZÉP Rt. 1093 Budapest IX., Közraktár u. 32. félemelet 9. munkanapokon 8 és 13 óra között. Az ajánlattevőnek a vételi szándék bizo­nyítására 30.000.-Ft-ot bánatpénz címén a­z alvázat benyújtásával egyidejűleg letétbe ell helyezni a részvénytársaság pénztárá­ban. A pályázónak 45 napos ajánlati kötöttséget kell vállalniuk. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a megpályázott egység megnevezését, - a felajánlott vételárat, - a vállalt fizetési feltételeket. A pályázatokat lezárt borítékban, egy p­éldányban kell benyújtani. Kiíró a pályázati atáridő lezárását követő 10 napon belül értesíti az ajánlattevőket a pályázat ered-­­ ményéről.­­ A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot­­ eredménytelennek nyilvánítsa.­­ További felvilágosítás kérhető a 217-0133-as­­ telefonszámon Kis Tibortól vagy dr. Pu­tyor Lászlótól.

Next