Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)

1995-10-12 / 240. szám

4 Magyar Hírlap BELFÖLD A diákok életszínvonalának romlása is egyik oka volt a diáktüntetéseknek Emelkednek a kollégiumi díjak MH-információ A felsőoktatási intézmények hallgatói a tandíj bevezetése mellett a kollégiumi díjak emelkedésére is számíthatnak az idei tanévtől. Az évekkel ezelőtt a művelődési miniszté­rium által megállapított havi 600 forintos maximális díj akár a háromszorosára is emelkedhet a tanévben. Az elmúlt tanévtől elté­rően a kollégiumi térítési dí­jak összegét, illetve a fizetés alóli mentességet az intézmé­nyek határozzák meg. A kol­légiumi díjakra vonatkozó kormányrendelet megszabja az összeg maximumát is, a ha­vonta beszedett díj nem ha­ladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. A jelenlegi 3050 forintos határ azonban így is a díjak megháromszorozódását jelenti. A 600 forintos alapdíj mel­lé tavaly különböző plusz összegeket szedtek be a hall­gatóktól az intézmények költ­ségtérítés címén, illetve a kol­légiumok fejlesztése érdeké­ben. Az ELTE Jogi Karán például már 1600 forintot fi­zettek a diákok havonta az el­múlt tanévben. Az idei 2000 forintos díj bevezetésével így csak 400 forinttal kell többet fizetniük a hallgatóknak. Mis­kolcon viszont már 1400 fo­rint a különbség az idei és a tavalyi kollégiumi térítés kö­zött, a hatszáz forint mellé ugyanis nem szedtek plusz összeget az elmúlt tanévben, szeptembertől azonban már 2000 forintot fizetnek havonta a kollégium lakói. A díj egy­előre ideiglenes, véglegesen decemberben döntenek az összegről. A Műszaki Egyete­men 2500 forintra nőtt a ha­vonta befizetendő összeg, ezen túl még további 500 fo­rintot kérhet a diákoktól a kollégium. Az egyetem hall­gatói önkormányzatától meg­tudtuk: a díj alól sem szociális, sem tanulmányi alapon nem mentesül senki. A hallgatói önkormányzat nem ért egyet az egyetem vezetőinek azzal a véleményével, miszerint a kollégiumi ellátással a diákok olyan szolgáltatásban része­sülnek, amelynek az önköltsé­gét sem térítik meg. A költség­­vetésből finanszírozott köz­ponti támogatásnak ugyanis része a kollégiumi ellátásra szánt összeg is. Egyelőre marad a 600 fo­rintos díj a pécsi orvostudo­mányi egyetemen, igaz az új térítési tervezet már készen van. Az intézmény tanulmá­nyi osztályán elmondták: a dí­jak mértékét a tanulmányi át­lag határozza meg, valószínű­leg a második félévtől. A deb­receni tudományegyetem böl­csész karán továbbra is men­tesülnek a fizetés alól a külföl­diek és a határon túli magya­rok. Bársony István, a kar ta­nulmányi osztályának vezető­je közölte: megemelt összeget fizet viszont a többi hallgató, a díj eltérő az egyetem három kollégiumán, a diákotthonok modernségétől függően. A legújabb kollégium lakói 2000, a legrégebbiben lakó kollégis­ták pedig 1100 forintot fizet­nek. Eltérő támogatást kapnak a kollégiumi kiadások finan­szírozására az állami, illetve a nem állami, egyházi intézmé­nyek. Az állami intézmények a központi támogatásba beol­vasztva kapják meg a diákott­honok finanszírozására szánt összeget. A nem egyházi in­tézmények normatív támoga­tásként egy férőhelyre évente közel 70 ezer forintot kapnak. A tiszántúli egyházkerület a fenntartója a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Fő­iskolának, a kollégium köz­ponti támogatása mégis az ál­lami intézményekéhez, és nem az egyházi iskolákéhoz hasonló. A minisztériummal kötött 1993-as megállapodás alapján amíg a főiskola regio­nális feladatokat ellát, vagyis pedagógusokat képez, a kollé­giumának működéséhez szük­séges összeget a központi költ­ségvetés részeként kapja meg, és nem az egyházi iskolák nor­matív támogatásaként. Ha­sonló megállapodás született a minisztérium és a zsámbéki, illetve az esztergomi főiskola között is. Füri Zoltán, a deb­receni főiskola főigazgatója elmondta: az elmúlt tanévben a hatszáz forintos díj mellett a kollégium lakói 400 forintot ajánlottak fel havonta az épü­let komfortosabbá tételére. Az összesen ezer forintos dí­jat azonban még így is kényte­lenek voltak a duplájára emelni szeptembertől. • Haszán Zoltán Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének je­lentős pillanatait. Például egy jó be­fektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit Most egy időben, kétféle Magyar Államkötvényt kínálunk, így több­féle befektetési igényt is ki tudunk elégíteni. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifize­tendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időará­nyos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/V2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt féléven­te tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam ér­hető el. A kamatos kamat kifizetésé­re a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. október 6-13. Jegyzési árfolyam: A névérték 100%-a. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafize­téseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal, így pénze tökéletes bizton­ságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegy­zést követően másodlagos forga­lomba kerül. Ez azt jelenti, hogy fu­tamidő alatt is napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ön eladhatja a tőzs­dén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pe­dig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az érték­papír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Értékpapír- és valutapénztára, Budapest V., Szabadság tér 8. • MNB Megyei Igazgatóságai • OTP Bróker Rt. Budapest V., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Inter-Európa Befektetési Kft. Budapest V., Szabadság tér 15. • Inter-Európa Bank Rt. Budai fiók, Budapest II., Pasaréti út 96. • Postabank Értékpapír Rt. Budapest V., Bécsi u. 5. • Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Budapest V., Deák F. u. 5. • Daiwa-MKB Rt. Budapest VIli., Rákóczi út. 1-3. • MKB Értékpapír és Befektetési Rt. Buda­pest V., Szent István tér 11/B • Takarék Bróker Kft. Budapest V., Fálk Miksa u. 3. III. em. • Investbank Befektetési Rt. Budapest V., Kép­író u. 9. • K and FI Brókerház Rt. Budapest V., Váci u. 40. IV. em. • New York Bróker Budapest Kft. Budapest VIll., Rákóczi út 1-3. • Procent Hungária Rt. Budapest V., Régiposta u. 5. • ÉGSZI-Börze Kft. Budapest V., Akadémia u. 1-3. • Questor Értékpapír Kft. Buda­pest II., Bem rkp. 33-34. • Első Magyar-Angol Bróker Rt. Budapest VII., Madách Imre út 13-14. • Talentum Rt. Budapest II., Szilágyi E. fasor 11/B • Magyar Hitel Bank Rt. kijelölt fiókjai • Microbróker Értékpapírkereskedő Kft. Budapest II., Hűvösvölgyi út 76/A • Bank- Austria Girocredit Befektetési Rt. Budapest VII., Madách u. 13-15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG I 5 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Az itt közölt grafikont a Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezeti bizottságától kaptuk. Világosan mutatja, mennyire másként élik meg például ezen az egyetemen a vidéki hallgatók a tandíj bevezetését, akiknek alaposan felemelték a kollégiumi díját is. Még súlyosabb a helyzetük azoknak, akiknek még a drága kollégiumi he­lyekből se jut: az albérlet ugyanis még drágább. Különösen szembetűnő­ a diákok életnívó-csökkenése, ha számításba vesszük jövedelmük fogyatkozását is. Többek között ez a szociális feszültség is állt a tandíjtüntetés hátterében. Azok, akik a tan­díj ellen tüntettek, voltaképpen életszínvonaluk elviselhetetlensége miatt sereglet­tek a Kossuth térre EGY FŐRE JUTÓ HALLGATÓI KÖLTSÉGEK (FORINT) EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁS (FORINT) Megszületett a nemzeti alaptanterv Az MH a jövő héten közli a teljes szöveget MH-információ Miután az Országgyűlés ked­den módosította a közoktatási törvényt, kihirdethetővé vált a nemzeti alaptanterv (nat), me­lyet így a kormány hagyhatott jóvá, s melynek szövegét la­punk a jövő héten közli. Ezzel megszületett a közoktatásban elsajátítandó minimális ismere­teket tartalmazó dokumentum. Báthory Zoltán, a művelő­dési tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára tegnapi tájékoztatóján elmondta: a nat több mint öt évig tartó fejlesz­­tési-csiszolódási folyamat ered­ményeit testesíti meg. Mostan­tól kezdve három évig a szak­ma ismerkedhet a dokumen­tummal, és az iskolák pedagó­gusai kialakíthatják ehhez iga­zodva saját helyi tanterveiket. A komoly szakmai egyezteté­sek után megszületett alaptan­terv a közös alapműveltség és a tartalmi szabályozás rendszerét fogalmazza meg. A nat egyben modernizációs eszköz is, hiszen pedagógiai korszakváltás kez­detét jelzi - mondta a helyettes államtitkár. Befolyással lesz a tankönyvek és taneszközök pi­acára, valamint nemsokára vál­tozást hoz a pedagógusképzés­ben is. A nat ugyanis olyan mű­veltségi területeket vezet be az oktatásban (környezet-, egész­ségvédelem, médiapedagógia), melyeknek tanítására koráb­ban nem képeztek tanárokat az egyetemeken és főiskolákon. A nat nyolc általános iskolai és négy középiskolai képzést ajánl. A korábbi félelmekre reagálva Báthory Zoltán el­mondta: nincs arról szó, hogy megszüntetnék a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokat, sőt a jövőben is létre lehet hoz­ni különböző iskolatípusokat. A módosított közoktatási törvény rendelkezik a Tanke­rületi Oktatási Központok (TOK) megszüntetéséről is. Feladataikat a jogutód Orszá­gos Közoktatási Intézet a me­gyei pedagógiai központokkal együtt látja majd el. A munka sokrétű lesz, hiszen a nat beve­zetése mellett ezeknek az intéz­ményeknek kell majd megszer­vezniük az alapműveltségi és az érettségi vizsgákat, de az okta­táspolitikai döntések szakmai előkészítése is rájuk hárul. • B.K. Kuncze az állampolgári biztosokkal tárgyalt Húsz megoldott ügy MH-információ. Az Országgyűlés állampolgári biztosaihoz érkezett 1200 bead­vány közül eddig húsz panaszos problémáját sikerült megolda­ni, hatvan panasz elbírálása fo­lyik, s körülbelül ugyanennyit elutasított vagy máshova tett át a hivatal. Ezt közölte tegnap Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sa, miután Kuncze Gábor bel­ügyminiszterrel tárgyalt Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának első helyettese, Majtényi László adatvédelmi és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman társaságában. Az önkormányzatok és a rendőrség működésével kap­csolatos az állampolgári jogok hivatalához érkező panaszok és beadványok negyven százalé­ka. Ebbe természetesen bele­tartozik az is, ha a hivatal vala­milyen helyi rendelet megalko­tására hívja föl az önkormány­zatok figyelmét. A hivatalnak várhatóan a Belügyminiszté­riummal lesz tehát a legszoro­sabb kapcsolata. Kuncze Gá­bor szerint a két szervezet szo­ros együttműködése elenged­hetetlen a jogszabály-módosí­tások előkészítése, az egyedi panaszok elbírálása orvoslása szempontjából. A látogatásról Gönczöl Katalin úgy nyilatko­zott, hogy megnyugodva távo­zik, s bízik a zavartalan együtt­működésben”. Kuncze felaján­lotta, hogy a minisztérium meg­nevez valakit, aki közvetlen kapcsolatot tart az állampolgári biztosok hivatalával, és maga is igényli, hogy naprakészen tájé­kozódhasson az önkormányza­tokat, a rendőrséget érő bírála­tokról, panaszokról. A minisz­ter természetesen arra is szá­mít, hogy a hivatal - ha indo­kolt - megvédi a rendőröket is. Várhatóan szoros együttmű­ködés alakulhat ki a kisebbségi jogok biztosa és a Belügymi­nisztérium között, hiszen a he­lyi és a kisebbségi önkormány­zatok együttműködési zavarai­nak megszüntetése, a joghéza­gok eltüntetése a két szerv kö­zös munkáján alapul. Jelenleg mintegy hétszáz kisebbségi ön­­kormányzat működik az or­szágban, s körülbelül még két­száz szervezet megalakulása várható, aminek következté­ben jogszabály-módosításra lesz szükség. A jogalkotás, illet­ve előkészítés során tehát a mi­nisztérium és a hivatal „part­nerszerepbe kerül” - fogalma­zott Kaltenbach Jenő. Gönczöl Katalin szerint a hi­vatalt egyenrangú félként keze­li az államigazgatás. A hivatal ügyforgalmára egyébként jel­lemző, hogy aki szóban szeret­né előterjeszteni panaszát, an­nak ma már csak decemberi időpontot tudnak felajánlani, ám az írásbeli beadványra sok­kal hamarabb választ kaphat­nak az érdekeltek. •S. B. MH-információ A médiatörvény-javaslattal foglalkozó hatpárti különbi­zottság tagjai tegnap megálla­podtak a közmédiák jövőbeli kuratóriumainak összetételé­ről. Megkezdték a vitát az or­szágos televíziós csatornák majdani hasznosításáról. Az egyezség szerint a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rá­dió közalapítványi kuratóriu­mai egyenként 29 tagból állnak majd, ebből a nyolcfős elnöksé­get a parlament választja, míg a fennmaradó 21 tagot az orszá­gos társadalmi és szakmai szer­vezetek, illetve a határon túli magyarság képviselői delegál­ják. A különleges feladatokat ellátó Duna Televízió kurató­riuma 31 tagú lesz, hét határos ország magyar kisebbségének és a nyugati magyarságnak egy­­egy képviselője is részt vehet benne, viszont itt nem képvisel­tethetik magukat a nyugdíja­sok, a szakszervezetek, a mun­kaadók és munkavállalók, vala­mint a települési önkormányza­tok szövetségei. Az ülésen az SZDSZ java­solta, hogy a tévé második csa­tornáját pályázat útján, köz­­szolgálati feladatokat előíró fel­tételekkel, tíz évre adják kon­cesszióba. A még kiépítetlen harmadik csatornát ugyancsak pályázaton értékesíthetnék. Az SZDSZ elképzelése szerint az MTV egy földi és egy műholdas csatornával működhetne to­vább. Az MDF ezt aggályosnak tartotta, mert így a második köztulajdonú tévécsatornát a hazai lakosságnak csupán a ká­belhálózatokba kapcsolt egy­­harmada láthatná. Ez esetben minden lényeges közszolgálati funkciót a Tv1-re kéne sűríteni. Az FKGP elképzelhetőnek ne­vezte a Tv2 koncesszióba adá­sát. A Fidesz szerint most csak a harmadik frekvenciahálóza­tot kellene hasznosítani, s ezt a Tv2 esetleg évekkel később kö­vethetné. A KDNP javaslata szerint egyelőre csak a harma­dik csatornát lenne szükséges pályázatra bocsátani. Az MSZP minden megoldásra nyi­tottnak mutatkozott, de úgy vélte, az MTV csak az ország kedvezőbb gazdasági helyzeté­ben működhetne továbbra is két földi csatornával. • Szü. L. A vita egyik tétje a Tv2 jövője volt Egyezség a közmédiák kuratóriumáról

Next