Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 282-294. szám)
1995-12-02 / 283. szám
1995. DECEMBER 2., SZOMBAT Költségvetés karácsony után? MH-információ A parlament előreláthatóan a két ünnep között is ülésezik, mivel az ellenzéki frakciók nem járulnak hozzá a házszabály felfüggesztéséhez. Az Országgyűlés a jövő héten megkezdi a rasszista cselekményekre vonatkozó Göncz-féle törvénymódosítás tárgyalását - hangzott el a tegnap délelőtti házelnöki sajtótájékoztatón. Délutáni hír szerint a képviselők kedden tárgyalják a magyar műszaki csapatoknak a délszláv válság rendezésében való részvételére vonatkozó javaslatot A jövő évi költségvetést az Országgyűlés csak a házszabálytól való eltéréssel szavazhatna meg karácsony előtt, az ellenzéki frakciók azonban ehhez előreláthatólag nem járulnak hozzá. A házbizottság csütörtöki ülésén az MDF-frakció már jelezte elutasítását, a többi ellenzéki képviselőcsoport pedig a hétfői frakcióülésen foglal állást e kérdésben, s várhatóan az MDF-hez hasonlóan dönt majd. A végszavazásra így december 21-e helyett csak 28-án kerülhet sor - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes parlamenti alelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az Állami Számvevőszék a jövő héten fejezi be a ’96-os tb-költségvetés véleményezését, s idén így már nem lesz idő arra, hogy a Ház elfogadja azt. Ezért a parlamentnek az átmeneti finanszírozásról kell döntenie. Kedden hosszú szavazásra kell felkészülniük a képviselőknek. Az előzetes napirend szerint az ülésnap éjfélig tart, azonban várhatóan ennél is hosszabb lesz, s a házbizottság az ügyrendi viták elkerülése érdekében arról is állást foglalt, hogy az ülésnap nem ér véget a naptári nappal. Ekkor szavaznak a képviselők többek között az szjatörvényhez és a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, valamint a büdzsé sarokszámairól, majd újból megnyitják a költségvetés részletes vitáját. Ezután a képviselők már csak az egyes fejezeteken belüli átcsoportosításokra tehetnek javaslatot. Szerdán megkezdi a parlament annak a törvénymódosításnak a vitáját, amelyet eredetileg Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezett a Büntető törvénykönyv rasszista cselekményekkel kapcsolatos paragrafusainak kiigazítására. Folytatódik a médiatörvény, múlt héten újra megkezdett vitája s a nemzetbiztonsági törvény tárgyalása. A házbizottság csütörtöki ülésén nem tárgyaltak a magyar műszaki alakulatoknak a délszláv válság rendezésében való részvételéről, azonban Keleti György honvédelmi miniszter a HM-ben tartott egyeztetés után úgy nyilatkozott, hogy az erre vonatkozó előterjesztést kedden kerül napirendre. • B. B. Gy. Küldjön egy levelet a művelődési miniszternek! MH-információ A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) hallgatói önkormányzata még októberben elutasította a tandíjat, és a hallgatók nem fizették be a havonta esedékes 2 ezer forintos térítést. Újabb akciójukkal a szülőket szeretnék mozgósítani, arra kérik őket, hogy írjanak levelet Fodor Gábor művelődési miniszternek, melyben tiltakoznak a kormány oktatáspolitikája és a tandíjfizetés ellen. A KLTE hallgatói úgy vélik, hogy a felsőoktatás pénzügyi támogatásának csökkentésével, az oktatók és a technikai dolgozók elbocsátásával és a tandíjfizetés bevezetésével a kormány hozzákezdett az ország szellemi erejének elsorvasztásához. Az egyetem hallgatói önkormányzata azért utasította el október 21-én a tandíjfizetést, mert tisztában voltak a diákok azzal, hogy szüleik képtelenek nagyobb anyagi áldozatot vállalni gyerekeik taníttatásáért. Az egyetemisták szerint hazugság, hogy ők önző módon nem hajlandók részt vállalni a közös terhekből, szemben más társadalmi rétegekkel. A „más rétegek” éppen családjukat, szüleiket jelenti, akiknek valójában a terheket viselnie kell. A fiatalok számára az is világos, hogy a tandíj nem más, mint egy új adófajta, mert nincs köze a felsőoktatás fejlesztéséhez, csak a költségvetési forráshiány csökkentését szolgálja. A tandíjfizetés idei megtagadásában most csak az a bökkenő, hogy a diákok nem iratkozhatnak be a következő félévre, amennyiben nem egyenlítik ki tartozásukat a KLTE-n. Ezért a fiatalok újabb figyelemfelhívó akcióba kezdenek. Arra kérik a szülőket, hogy december 4-én adjanak postára tiltakozó levelet, amelyben felemelik szavukat a kormány felelőtlen oktatáspolitikája és a tandíjfizetés ellen. A küldemény címzettje természetesen Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter legyen. Az egyetemisták arra számítanak, hogy az egy napon a szakminisztériumba érkező levélözön minden aláírásgyűjtésnél nagyobb hatást tehet a döntéshozókra. •B. K. BELFÖLD Az írószövetség új elnöke Pomogáts Béla MH-információ A Magyar Írószövetség új elnöke a hazai és nemzetközi kultúrdiplomáciában is tevékeny Pomogáts Béla irodalomtörténész lett. Az írószövetség novemberi kongresszusán megválasztott 71 tagú választmány tegnapi tisztújító ülésén választotta meg az írószervezet új elnökét és elnökségét. Az elnökség tagjai a kapott szavazatok számának sorrendjében: Kiss Gy. Csaba, Mezey Katalin, az erdélyi Szilágyi István, a leköszönt elnök Tornai József, továbbá Fodor András, Kovács István, Lázár Ervin és Lakatos István. Kérdésünkre, hogy milyen reményekkel vág bele az új elnök a munkába, Pomogáts Béla így válaszolt: - Remény nélkül ezt a feladatot nem is lett volna szabad elvállalni. Bízom abban, hogy az írószövetség szervezeti élete élénkülni fog, és a kormányzatban megérik majd a felismerés, hogy erre a szervezetre kultúránk pozícióinak erősödése érdekében mindenképpen szükség van, ezért működésének anyagi feltételei tekintetében - mindenekelőtt a székház hosszan húzódó tulajdonba adása ügyében - egyezségre tudnak jutni. Remélem, hogy a magyar írók szolidaritása erősödni fog, hiszen ez mindannyiunk közös ügye. Végül bízom abban, hogy az írótársadalom felelősségérzete a magyar irodalom és a nemzeti kultúra ápolásának érdekében helyreállítható és tovább erősíthető. •L. A Pelikán adná ki az Estit MH-információ___________ Értesülésünk szerint az Esti Hírlapot hamarosan megvásárló konzorciumot a Pelikán kiadó fogja össze, és tagjai közé tartozik a lap korábbi, átmeneti tulajdonosa, a Magyar Hirdető, valamint Tóth Béla egyik vállalkozása is. A tervek szerint a Mahir kiterjedt hálózatának felhasználásával országos terjesztésűvé tennék az újságot. A délutáni napilap vételára információink szerint nem haladja meg a kétmillió forintot. Elterjedt a híre, hogy az új tulajdonosok a nemrég indult Méreg című oknyomozó magazin újságíróit kívánnák alkalmazni az Esti szerkesztőségében. Valencsik Ferenc, a Méreg főszerkesztője - akit az Esti Hírlap főszerkesztői posztjának várományosaként emlegetnek - kérdésünkre elmondta, hogy hivatalos felkérést mindeddig nem kapott. Hangsúlyozta: abban nem segédkezne, hogy a stáb átcsábítása miatt másfél éves előkészítő munka után az eddig egy lapszámot megélt Méreg máris megszűnjön. Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az újságírók mindkét lapnak egyaránt dolgozzanak. • Szű. L. Újjáéledő Magyarország MH-információ A Magyarország című hetilap új szerkesztői a lap tradícióihoz kívánnak visszatérni, visszaállítva megszokott külső megjelenését és egykori belső szellemi lüktetését. Hagyományos külpolitikai nyitottsága mellett azonban immár jelentősebb szerepet szánnak a bel- és gazdaságpolitikai, valamint az idegenforgalmi témájú írásoknak is. A tulajdonos IBUSZ Rt. hosszú távon nyereséget remél a lap kiadásától. Kovács Gáspár, az IBUSZ Rt. vezérigazgatója tegnapi tájékoztatóján elmondta: az újság korábbi vezetőségétől azért váltak meg, mert úgy vélték, hogy az a gárda nem tudta volna maradéktalanul teljesíteni a hagyományos értékeket és a cégcsoport érdekeit egyaránt képviselő, politikai szélsőségektől mentes lap elkészítésére vonatkozó elvárásaikat. Nagy N. Péter főszerkesztő példa nélküli, újszerű, bár kalandos vállalkozásnak nevezte azt, hogy egy, a médiaháborúban sebeket kapott és bajba jutott lapot próbálnak talpra állítani. Olyan hetilapot kívánnak szerkeszteni -mondta -, amely a felszíni konfliktusok mögött rejlő valódi folyamatokat mutatja be, anélkül hogy irányítani kívánná az olvasókat. A régi külső visszaállításával is azokra az olvasói emlékekre szeretnének apellálni - tette hozzá Németh Péter szerkesztőbizottsági elnök -, amelyek szerint a Magyarország az előző rendszerben is viszonylag független, szókimondó és hiteles lap volt. Mint elhangzott, átütő sikerként értékelnék, ha az újság egy éven belül háromszorosára növelné a példányszámát. • Szü. L. Ésszerűbb gazdálkodás (MH) Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága meghallgatta a Környezetvédelmi Alapról Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert. Baja hangsúlyozta, hogy önálló környezetvédelmi alapra szükség van, ezért nem tudja támogatni annak költségvetésbe olvasztását. A miniszter kifogásolta, hogy jövőre hárommilliárd forintot szeretnének elvonni az alaptól. Az Állami Számvevőszék által felvetett gazdálkodási hiányosságokat a tárca vezetője elismeri, de leszögezte, hogy az alap 1,5 milliárd forintos bevételre tett szert a vitatott befektetéseivel. Baja ésszerűsíteni szeretné az alap gazdálkodását, erre megfelelő eszköz az önkormányzati jelleg növelése. Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ A titkosítás nem volt jogellenes (MTI) Sajnálatos félreértések miatt kapott viszonylag nagy teret a sajtóban az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága magyarországi tapasztalatairól szóló jelentése, illetve a Magyar Kriminológiai Társaság december 8-ára meghirdetett, majd elhalasztott, a dokumentummal kapcsolatos tudományos ülése - állapítja meg Gönczöl Katalin, a társaság főtitkára. A belügy- és az igazságügyminiszter az 1995. III. törvényben kihirdetett, a Strasbourgban 1987-ben aláírt európai egyezmény 11. cikkelyének megfelelően járt el - hangsúlyozza. A hivatkozott rendelkezés 1. és 2. pontja úgy szól, hogy „A bizottság által látogatása során szerzett információk, a jelentés és az érintett féllel folytatott megbeszélések bizalmasak. A bizottság jelentését közzéteszi, valamint az érintett fél által adott magyarázatokat is, ha az ezt kéri”. A társaság csak később tudta meg, hogy a kormány december 20-ában jelölte meg azt az időpontot, amikor a jelentés, valamint az ahhoz fűzött észrevételek nyilvánosságra hozatalát kéri a bizottságtól. Figyelemmel az Európai Egyezményre, megalapozatlan mindenfajta szabálytalan kormányzati eljárásra való utalás vagy ezzel kapcsolatos eszmefuttatás - szögezi le Gönczöl Katalin. Nem vizsgálják tovább a sortűzügyeket (MTI) A Legfelsőbb Bíróság november utolsó napján felfüggesztette annak az öt sortűzügynek az elbírálását, amelyek fellebbezések folytán kerültek a másodfokú büntetőtanácsok elé. A Fővárosi Bíróság eddig a salgótarjáni, a mosonmagyaróvári, a tiszakécskei, a kecskeméti és a berzencei sortűzperekben hirdetett határozatot, első fokon. Az elsőfokú bíróság a salgótarjáni ügyben megállapította több vádlott bűnösségét és büntetéseket szabott ki rájuk, egy másik ügyben viszont felmentő ítéletet hozott, a többiben pedig az eljárásokat megszüntető végzéseket hirdetett ki. Az utóbbiak ellen nyújtottak be fellebbezést a Legfelsőbb Bírósághoz, melynek elnöke és a legfőbb ügyész november elején arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény nemzetközi szerződésbe ütközését, állapítsa meg, hogy a törvény nemzetközi szerződésbe ütközik, és azt semmisítse meg. A Legfelsőbb Bíróság az alkotmánybírák döntéséig függesztette fel a további vizsgálatot. Digitális műsorszóró a rádióban (MTI) Szűk körű ünnepség keretében adták át pénteken a Magyar Rádió 6-os stúdiójában az első hazai digitális műsorszóró rendszert. Radnay Jenő, a Magyar Rádió műszaki igazgatója beszédében kiemelte: a DAB (Digital Audio Broadcasting) módszer révén a hallgatók előre beprogramozhatják, milyen adásra kíváncsiak a kínálatból, s a készülék kiszűri a nem kívánt műsorokat. A még Nyugat-Európában is gyermekcipőben járó, kísérleti stádiumban lévő technika fokozatosan váltja majd fel a hagyományos rádiózást. Az új technika frekvenciaigénye a jelenleginél kisebb, így enyhítheti a hazánkban uralkodó hulámhosszínséget. Többen telefonálnak Ericsson rendszereken, mint bármilyen máson. Mobil rendszerünk 74 országban üzemel, beleértve Európa csaknem minden országát. Ericsson technológia biztosítja az amerikai mobil előfizetők 30%-ának, azaz 7,2 millió embernek a kapcsolattartását. Vállalatunk Németország elsőszámú hálózati szolgáltatójának hivatalos szállítója. Magyarországon is elsőként helyeztünk üzembe mobil rendszereket. Globális erőforrásainkat világszerte, így Magyarországon is arra használjuk, hogy elsőrangú távközlést tegyünk lehetővé. 73.000 alkalmazottunk tevékenykedik a világ több mint 100 országában. Együttes szakismeretünk a kapcsolási- és rádiórendszerek, valamint a hálózatépítés területén az, ami az Ericssont világelsővé teszi a távközlésben. A tények magukért beszélnek. ERICSSON $ Ericsson rendszerek \\ továbbítják a világ mobil hívásainak \ 40%-át