Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 295-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

1995. DECEMBER 16., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Daniel Tarchys: az Európa Tanács vizsgálja a nyelvtörvényt Emberi jogi megfigyelők Boszniában • Az EBESZ budapesti értekezle­tén Hans van den Broek, az EU külügyi biztosa azzal hárította el a szlovákiai nyelvtörvénnyel kap­csolatos kérdéseket, hogy a jogsza­bály az Európa Tanácsra tartozik. Megismerkedtek már a dokumen­tummal? A törvény tervezetét már tanulmányoztuk, és néhány módosításra tettünk javaslatot a szlovák kormánynak. Juraj Schenk külügy­miniszter arról tájékoztatott, hogy bizo­nyos javaslatainkat beépítették a végleges változatba. Az elfogadott törvény szövegét viszont csak nemrég kaptuk meg, így még nem tanulmányozhattuk érdemben, és azt sem tudjuk, mennyire vette figyelembe Po­zsony az Európa Tanács észrevételeit. A szlovákok arról is tájékoztattak, hogy kü­lön törvényben szándékoznak szabályozni a magyar kisebbség nyelvhasználatának ügyét. Mi természetesen támogatunk min­den olyan lépést, amely eloszlathatja a bi­­zalmatlanság légkörét. • Mit tehet az Európa Tanács, ha alapelveivel ellenkezőnek találja a jogszabályt? Az ET-t nagyon gyakran felkérik különbö­ző kormányok, hogy véleményezzen egyes jogszabályokat és dokumentumokat. Csak ennyit tehetünk. Nem erőszakolhatjuk rá az akaratunkat egyes országokra, csupán szakértői véleményt adhatunk és ajánláso­kat tehetünk. Egyelőre azonban korai megjósolni, hogy mi is történik majd a szlo­vákiai nyelvtörvény ügyében. • Az ET 1201-es ajánlását Szlová­kiában a közelmúltban azzal tá­madták, hogy az autonómiatörek­véseket erősíti, amelyek viszont az állam felbomlásához vezethetnek. Daniel Tarc­ys, az Európa Tanács főtitkára reméli, hogy Szlovákia beépítette a szervezet javaslatait a nyelvtörvény végleges változatába. A főtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, bízik benne, hogy sikerül megoldást találni a törvény kapcsán kirobbant szlovák-magyar vitára. Az autonómiát többféleképpen lehet értel­mezni. Nem hiszem, hogy az 1201-es aján­lás célja államok szétrobbantása lenne. Ép­pen ellenkezőleg, a kisebbségek védelmé­vel megakadályozhatjuk, hogy további európai államok essenek alkotóelemeikre, és megváltozzanak a határok Európában. • Küszöbön áll Oroszország felvé­tele az Európa Tanácsba. A hétvégi választások, ahová önök megfigye­lőket küldenek, befolyásolhatják-e a csatlakozás folyamatát? A választások eredménye nem lesz megha­tározó, mivel Oroszországban egyszer már voltak szabad választások, ami a tagság egyik feltétele. De ha a megfigyelők azt lát­ják, hogy a szavazáson a demokrácia alap­vető normái sérülnek, akkor ez természe­tesen visszavetheti a folyamatot. Az orosz felvétel ügye már igen előrehaladott álla­potban van, és februárban megtörténhet a csatlakozás. Az orosz tagsággal kapcsolat­ban több szovjet utódállam is kifejezte fenntartásait, de azt kell mondanom, hogy minden ország magával hozza az ET-be a szomszédaival kapcsolatos problémáit. Magyarország is ezt tette a határon túli magyar kisebbségekkel összefüggésben, Oroszországtól is erre számíthatunk. Én nem látok semmi rosszat abban, hogy min­den országnak saját szempontjai vannak. Az Európa Tanács fórum, ahol ezekről a problémákról tárgyalni lehet. • Törökország is tagja a szervezet­nek, de felmerült, hogy emberi jogi gyakorlata ellentétes az Európa Tanács elveivel. Komoly aggályaink voltak az emberi jogok ottani kezelését illetően, de az utóbbi idő­ben pozitív fejleményeknek lehetünk ta­núi. Módosították az alkotmányt és a ter­rorizmusellenes törvényt. Több politikai foglyot is szabadon bocsátottak. Reméljük, a közeljövőben esedékes választások is azt példázzák majd, hogy folytatódik ez a ked­vező irányzat. • Kovács László külügyminiszter szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az Európa Tanács égisze alatt létrejött ifjúsági központot éppen a délszláv háborút lezáró békekötés másnapján nyitották meg. Milyen szerepet játszhat az ET a délszláv térségben? A békeszerződés több Európa tanácsi ha­tározat végrehajtását írja elő Bosznia-Her­cegovinában, első helyen kell említenem az Emberi jogok európai egyezményét. Ezen kívül az ET feladata lesz több olyan tisztvi­selő kijelölése, akik az emberi jogok tiszte­letben tartását kísérik figyelemmel Bosz­niában. Remélem, hogy sikerrel tudunk együttműködni Boszniával, amely Horvát­országgal együtt már jelentkezett az Euró­pa Tanácsba. A tagság elnyeréséről azon­ban még korai lenne beszélni. • Szvetnik Endre Negyedik hetébe lépett a tiltakozási hullám Megtörik a francia sztrájk? MH-Párizs_________________ Negyedik hetébe lépett a nagy francia sztrájkhullám. A vasút és a városi tömegközlekedés kevés kivételtől eltekintve bé­na, a közszolgáltatásokban nem szűnnek a fennakadások. A mozgalmat irányító Mun­káserő és a CGT szakszerveze­tek szombaton újabb akció­nappal igyekeznek bizonyíta­ni, hogy a miniszterelnök tár­sadalombiztosítási reformter­ve ellen még akkora a tiltako­zás, mint négy nappal koráb­ban, amikor kétmillió francia tüntetett. Csakhogy időköz­ben egyre több jele mutatko­zik, hogy kifárad a mozgalom. A vasutasok, akik kiváltságaik védelmében kirobbantották a sztrájkhullámot, az ország északi és keleti felében sorban szavaznak a munka felvételé­re, miután Alain Juppé kor­mányfő a hét elején biztosítot­ta őket szociális vívmányaik felől. Pénteken néhány hitet­lenkedő és boldog utassal megindult a nagy sebességű vonat, a TGV Lille és Párizs nagy északi repülőtere, Roissy között. Egyes metróvonalakon is volt némi forgalom, a párizsi buszoknak tíz százaléka járt. . A Munkáserő és a CGT új jelszava, hogy a tiltakozó hul­lám a vasutasok különérdekei­­től függetlenül most már teljes egészében forduljon a meg­szorító intézkedéseket ígérő Juppé-terv ellen. A CGT vas­utastagozata tegnap ilyen ér­telemben szólított a sztrájkok támogatására. A két befolyá­sos szakszervezet vezetője a társadalmi mozgalom várható lecsillapodásától tartva minél előbbre szeretné hozni azt a „szociális csúcstalálkozót”, amelyet Juppé kormányfő jövő csütörtökre javasolt az érintetteknek. A munkaadók szövetségének vezetője még nem mondta biztosra részvé­telét. Közben új jelentkezők is vannak: a hajléktalanok, a munkanélküliek, a társada­lom perifériáján élők is szeret­nék egyesületeik révén hallat­ni hangjukat. • Róka H. Zsuzsa Walesa bojkottálja utóda beiktatását Hiába békülne Kwasniewski MH-információ_____________ Kwasniewski, a hamarosan hi­vatalba lépő új lengyel állam­fő meleg szavakkal méltatta elődje, Lech Walesa történel­mi érdemeit. Walesa viszont bojkottálja utóda ünnepélyes parlamenti eskütételét, ami arra utal, hogy az elnökség át­adása nem lesz feszültségek­től mentes. Lech Walesa, a távozó len­gyel államfő közölte a szejm marsalljával: „a Legmagaszto­­sabb Köztársaság iránti tiszte­lete és erkölcsi érzéke” le­hetetlenné teszi, hogy részt vegyen utóda, Aleksander Kwasniewski december 23-ai ünnepélyes parlamenti eskü­tételén. Ugyanakkor Kwas­niewski egy kielcei nagygyűlé­sen felszólította honfitársait, viseltessenek tisztelettel Wa­lesa iránt, akinek „megvan a helye a lengyel történelem­ben, meghatározó szerepet játszott a demokratizálás fo­lyamatában és az ország fejlő­désében. Jelentősége vitatha­tatlan, és köszönettel tarto­zunk neki erőfeszítéseiért és sokéves közéleti tevékenysé­géért.” Kifejezésre juttatta re­ményét, hogy az államfői tisztség átadása normálisan, az ügyhöz méltón és civilizál­­tan fog végbemenni. Bár Kwasniewski még nem foglalta el helyét, a szejm már az új időknek megfelelő dön­tést hozott: Walesa vétóját el­utasítva a nemzetvédelmi mi­niszternek rendelte alá a ve­zérkar főnököt, valamint a ka­tonai hírszerzést és elhárítást. A törvénymódosítás mellett szavaztak a nagy ellenzéki pártok is. A korábban Walesa által áterőltetett megoldás, amely ezeket a kulcspozíció­kat kivette a miniszter, s ezzel a parlament felügyelete alól, kemény bírálatban részesült a NATO részéről, mivel az egyik legfontosabb demokra­tikus alapelv érvényesülését, a civil kontrollt tette lehetetlen­né. A távozó államfő ugyanis úgy értelmezte a neki hadse­reg főparancsnoki címet bizto­sító alkotmányi kitételt, hogy a közvetlenül maga alá rendelt vezérkari főnök és titkosszol­gálatok fölött polgári személy­ként elégséges megtestesítője a társadalmi ellenőrzésnek. • Barabás T. János MH-Bécs Vranitzky kormányának buká­sát követően holnap idő előtt döntenek az osztrák választók a 183 parlamenti mandátum új elosztásáról. A várható szoros eredmény miatt kiéleződött vá­lasztási kampányban a pártve­zérek keményen bírálták egy­mást: nehéz elképzelni a közöt­tük majdan kialakuló koalíciós megállapodást. A pártok fő célkitűzése alig­ha érhető el: Schüssel 25 éve második helyezésű Néppártjá­nak kevés az esélye arra, hogy a legerősebb legyen, s miközben az SPÖ minden bizonnyal meg­őrzi első helyét, azt a két kisebb ellenzéki párttal együtt sem tudja megakadályozni, hogy a Néppárt és a Szabadságpárt képviselői többséget alkossa­nak a parlamentben. Bár ez legutóbb, 1994-ben is így volt - a Néppárt 52 mandátumot, a Szabadságpárt 42-t, a szociál­demokrata párt 65, a Zöldek 13, míg a Liberális Fórum 11 képviselői helyet szerzett a kormánykoalíció megalakulá­sakor ennek nem volt olyan nagy jelentősége, mert a Nép­párt és a Szabadságpárt egy­másra kacsingatása - leplezet­lenül - csak Erhard Busek ápri­lisi leváltása, Wolfgang Schüs­sel néppárti elnökké választása után keződött. Az SPÖ számá­ra siker lenne, ha növelné elő­nyét a Néppárttal szemben - mondta Heinz Fischer parla­menti elnök, a Néppárt pedig nagyon örülne, ha a távolságból le tudna faragni - derült ki józa­nabb néppárti vezetők nyilat­kozataiból. Haider számára a 30 százalék körüli eredmény teljes siker lenne - ő többet nem is akar, így nagy vereségé­re sem lehet számítani. Máris kibontakozott a vita a várhatóan szoros eredmény nyomán a kormányalakítási megbízást kiadni jogosult ál­lamfő szerepéről. A szokás ugyan a legerősebb párt veze­tőjének megbízása - ezt azon­ban az alkotmány nem írja elő. Vranitzky szerette volna előre rögzíteni a legerősebb párt kancellárállítási jogát, javaslata azonban válasz nélkül maradt, így vasárnap este nyolc után az osztrákok Thomas Klestilre fi­gyelnek. • Szászi Júlia Vezércikk a 7. oldalon Ausztria holnap választ Sok múlik az államfőn Polgárnevelés a Rózsadombon Megnyílt az Európai Ifjúsági Központ MH-információ Megnyílt a budapesti Európai Ifjúsági Központ, amely az Európa Tanács (ET) első kelet­­közép-európai ifjúsági intéz­ménye. A budapesti Rózsa­dombon lévő egykori Hotel If­júság épületében kialakított, konferenciaközpontként is mű­ködtethető központ kulcsát Fodor Gábor kultuszminiszter nyújtotta át tegnap Daniel Tarschysnak, az Európa Ta­nács főtitkárának. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjében elmond­ta: az épületből nemcsak Buda­pestre, hanem egész Európára nyílik kilátás, a központnak a polgárnevelés színterévé kell válnia. Fodor Gábor kiemelte: az Európai Ifjúsági Központ budapesti felállítása olyan kér­dés, amelyben már évekkel ezelőtt is teljes egyetértés volt a pártok között. A központhoz a helyet a ma­gyar kormány, a működési fel­tételeket pedig az Európa Ta­nács biztosítja. A budapesti és a strasbourgi ifjúsági központ összesen 18 millió francia frank­kal gazdálkodhat évente. Peter Lauritzen, a központ igazgatója elmondta: eleinte kevesebb pénz kerül az intézményhez, de az összeg folyamatosan nőni fog. Az európai ifjúsági minisz­terek konferenciája még 1990- ben döntött úgy, hogy létre kell hozni a kormányok és ifjúsági szervezetek együttműködésén alapuló, a strasbourgihoz ha­sonló intézményt. A választás Budapestre esett. A kormány azonban a Hotel Ifjúság tulaj­donjogát csak hosszas huzavo­na után tudta megszerezni. A központ az ifjúság képzésének és mobilitásának elősegítésén fáradozik majd. • Sz. D. Bokros átdolgoztatná a médiatörvény tervezetét • Folytatás az 1. oldalról A pénzügyi tárca vezetője vég­ső soron a költségvetést érintő passzusok miatt a törvényter­vezet felülvizsgálatát javasolta, és úgy vélte, előterjesztését a kormánynak záros határidőn belüli átdolgozásra vissza kel­lene vonnia. Mint mondta, a kormány csak szakmai szem­pontból vizsgálta a törvényja­vaslatot, nem pénzügyi tekin­tetben. Jánosi György szocia­lista képviselő, a törvényterve­zet egyik megalkotója figyel­meztette a minisztert, hogy a kormány már elfogadta az álta­la kifogásolt irányelveket. A történtekre reagálva Ma­gyar Bálint szabad demokrata ügyvivő az MTI-nek adott nyi­latkozatában rámutatott: 1997- től a normatív finanszírozásra való áttéréssel valóban növe­kedne a költségvetés terhe, azonban a reklámmonopólium megszűnésével mégis jelentő­sen csökken a közszolgálati in­tézmények összbevétele. Zsig­­mond Attila, az MDF média­politikusa furcsának találná, ha egy hatpárti megállapodás alapján benyújtott törvényja­vaslatot a kormány visszavon­na. Figyelmeztetett, hogy a vita megint a kormányon belül zaj­lik, nem pedig a kormány és az ellenzék között. Szerinte a tör­vény megteremti a jól működő közszolgálati műsorszolgálta­tás feltételeit, s nem engedi meg az állampolgárok pénzé­nek eltékozlását. A költségvetési bizottság tárgyalt a társadalombiztosítási önkormányzatok ’96. évi költ­ségvetés-tervezetéről is. A bi­zottság a tervezetet tárgyalásra alkalmasnak nyilvánította an­nak ellenére, hogy a számvevő­­szék a javaslattal szemben szá­mos kifogást emelt. (Az ÁSZ véleménye - MH, december 11., 11. oldal.) Az előterjesztő Pénzügyminisztérium és az tb­­önkormányzatok egybevágó véleménye szerint a kifogásolt hibákat képviselői módosító indítványokkal korrigálni le­het, így nincs szükség a tör­vénytervezet visszavonására. Képviselői kérdésre Fejes László, az Országos Egészség­­biztosítási Pénztár főigazgatója kijelentette, hogy az Egészség­­biztosítási Alap idei hiánya 12- 13 milliárd forint körül alakul, így a tb várható összevont év végi hiánya, az önkormányza­tok szerint is, meghaladja a 32 milliárd forintot. A hiány okát az önkormányzatok képviselői a tervezett bevételek elmara­dásával indokolták, de a Bok­ros-csomag alkotmánybírósági vétója miatt számos kiadás­­csökkentő intézkedést sem le­hetett érvényesíteni. • Papp Zsolt MH-információ A péntekre virradó éjszaka újabb hat gép szállt le Ta­száron, így most már 1000- 1200 amerikai katona tartóz­kodik Somogyban - derült ki egy laktanyabejárással egybe­kötött tegnapi sajtótájékoz­tatón. A kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél lassabban halad a szállítás - mondta Ron Williams ezredes, a ma­gyarországi NATO-csapatok sajtófőnöke. Az amerikai irá­nyítóberendezést még nem tudták kipróbálni, üzembe he­lyezése után azonban sem a köd, sem a hóesés nem jelent majd akadályt a légiközleke­dés számára. Az ezredes sze­rint egyébként naponta húsz repülő fogadására alkalmas a taszári légikikötő. A héten Borsits László, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára Kapos­váron annak a reményének adott hangot, hogy az ameri­kai műszaki berendezések egy része Taszáron maradhat. Ron Williams erre reagálva elmondta, mindez kormány­közi megegyezés kérdése, mi­vel ők mindig oda szállítják eszközeiket, ahol éppen tar­tózkodnak. Ugyancsak a Magyar Hon­védelmi Minisztérium képvise­lőjének somogyi látogatásakor hangzott el, hogy három ma­gyar határátkelőhely jöhet szá­mításba a Bosznia felé vezető úton. Az amerikai sajtófőnök szerint viszont inkább maguk építenek majd hidat a Dráván, hiszen több tíz tonnás gépeket kell átvinniük a folyón, s erre a jelenlegi átkelőhelyek nem al­kalmasak. Hogy a speciális hídverő alakulat hol kezdi meg a munkát, az a vizsgálatok eredményétől függ. A katonák egészségi állapo­táról és hangulatáról kiderült: az influenza elleni védőoltást megkapták, ahogy minden be­vetés előtt az adott országban fenyegető betegségek ellen fel­vértezik őket. Az ellátással na­gyon elégedettek, kitűnőnek tartják a magyar konyha ízeit. Az ezredes szerint az előkészü­leti munkák befejezéséig a ka­tonáknak nincs gondjuk a sza­badidő eltöltésére, utána azon­ban elfoglaltság híján bármikor elhagyhatják a laktanyát. Ma látogatásra érkezik a taszári légibázisra, valamint a kaposvári logisztikai központ­ba Crouch vezérkari - négy­­csillagos - tábornok, hogy megszemlélje a magyarorszá­­gi bázis előrehaladott munká­latait - értesült lapunk az Egyesült Államok nagykövet­ségének sajtóattaséjától. A taszári médiaközpont­ból, s a nagykövetségről szár­mazó információ szerint, de­cember 21-23. között érkezik Kaposvárra a Boszniában fel­állítandó sátorváros teljes fel­szerelése, s a hétvégén Taszá­ron landolnak azok az ameri­kai szállítógépek is, amelyek már a boszniai bevetésre ké­szülő egységeket szállítják magyar földre. A jövő héten várhatóan a mintegy háromezer főnyi bé­keteremtő alakulat minden tagja megérkezik a taszári re­pülőtérre, ám még az év vége előtt számíthatnak a magyar­­országi fogadó alakulatok to­vábbi egységek érkezésére. A magyar és amerikai ka­tonák két napja dolgoznak az ezerfős kórház alapjainak le­rakásán, emellett megkezdték az amerikai módra készített, faelemekből összeállított ba­rakkok felállítását. • Bercsi János - Katona József Amerikai vezérkari tábornok érkezését várják Lassult a szállítás Taszáron ­ Negyvennyolc osszal kalkulál az MSZP (vagy személy szerint Sze­keres Imre), ha azt hiszi, hogy újabb koalíciós vál­sággal lázba hozhatja az országot. A társadalom tor­kig van a pártviszályokkal, és különösen a kormányzat bel­ső civódásaival. A költségvetés végszavazásából azt jegyez­te meg, hogy negyvennyolc százalékra emelték a legfel­sőbb adózási kulcsot, és kizárólag a szocialista képviselők szavazataival. Annak ellenére hogy a párt választási prog­ramjában nagyobb önmérsékletet ígért. Ha az SZDSZ csu­pán népszerűség-hajszolásból szegült szembe ezzel a parla­menti döntéssel, akkor is a maga szempontjából ügyesen cselekedett, pontokat gyűjtött. És talán nem csupán a kö­zéposztályban. . Kétségtelen, hogy a 900 000 forint évi bruttó jövedelem­ből vagy annál valamivel többől élő réteg nem sajnálatra méltó. De nem is kivételezett. Másutt ez a középosztály al­só kategóriája, amely a fogyasztók zömét adja, így közvet­ve serkentője is a nemzeti termelésnek. Igaza van az ellen­zéknek, amidőn szóba hozza, hogy fogyasztás, vásárlóerő nélkül nincs növekedés sem; megszorításokkal lehet stabi­lizálni, enyhíteni a válság súlyosságát, de hosszú távra föl­lendülést teremteni aligha. Aki tehát erre a rétegre rakja a terheket, nem biztos, hogy jól számol. Még akkor sem, ha úgy véli, hogy elsősorban az adótör­vényekkel manipuláló vállalkozókat csípi fülön. Hiszen a becsületes vállalkozók azok, akik ínséges időkben munka­­lehetőségeket teremthetnek, és sokkal jobban érzik magu­kat, ha tisztességükben bízva dolgozni, gyarapodni hagyják őket. Hibás föltételezés, hogy valamennyien potenciális­­ törvénykijátszók, azok magasabban vannak és megfogha­­tatlanok. A negyvennyolc százalékos adó legföljebb arra jó, hogy csakugyan ügyeskedésre csábítsa az eredetileg munkára termetteket. A meggondolatlan kormányzati tehernövelés Francia­­országot az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságába so­dorta. És ez akkor is igaz, ha a Chirac-Juppé kettős nem vesztette el a fejét, hanem hagyta kifulladni az elégedetlen­séget. Könnyen játszhatott erre egy viszonylag jómódú, ki­egyensúlyozott társadalom hátterében, ahol a gazdaságnak van miből vesztenie még akkor is, ha hetekre megbénul a közszolgáltatás. Párizs úgy látszik kilábalni ebből a krízis­ből, hogy a tiltakozók aránylag keveset nyertek, a hatal­mon lévők viszont elszántan végrehajtják elképzelt meg­szorító reformjaikat. Még a szociális érzékenységű kutatók is elismerték, hogy a mai hányatott, gondokból gondokba­­ vonszolódó világban nem lehet elterpeszkedni ötven esz­tendő kivívott kényelmében. Vannak korszakok, amelyek­ben valamennyit vissza kell adni a juttatásokból, különben a jövendő kerülhet veszélybe. Megkönnyítette a párizsi vezetés helyzetét az is, hogy mellette álltak ki nyugat-európai szövetségesei. Nem mint­ha a francia szakszervezetek sokat adnának Helmut Kohl és John Major szavára, de eközben kétségtelenül ügyes volt Chirac elnök diplomáciai elterelő manővere is. Kisza­badította a boszniai szerbek fogságából a két pilótát, és az Elysée-palotát tette meg a balkáni békefolyamat lezárásá-­­ nak színhelyéül, elragadva Clintontól a daytoni diadal kizá­­rólagosságát. A társadalmi békétlenség kellős közepén így lett a béke hete Párizsban ez a zimankós télelő. Vajon a világ csakugyan közelebb került-e a békéhez? Miközben izgatott elemzők figyelnek feszülten arra, mi lesz az eredményük a most vasárnapi orosz választások­nak, erről a politikai eseményről minden elmondható, csak az nem, hogy a béke jegyében rendezik meg. Éppen egy esztendeje, tavaly december 11-én küldte el Gracsov vé­delmi miniszter különleges csapatait Csecsenföldre, azzal a megbízatással, hogy két óra alatt teremtsenek rendet. El­telt tizenkét hónap is, tízezrek haltak meg, oroszok és cse­csenek, Groznij kétharmada romokban van, és nyoma sincs a békének. Az orosz választás változatlanul a háború választása, csúnya folt a betegeskedő Jelcin úgynevezett re­formpolitikáján. Nem csoda, hogy a Kreml gyöngélkedő ura vesztésnek néz elébe. De nem sokkal többel dicseked­hetnek a nyugati hatalmak sem, amelyek kezdetben mél­tatlankodtak az erőpolitikán, most pedig mintha minden­ről elfeledkeztek volna. Jelcint féltik, mint a kisebbik rosz­­szat az előrenyomuló kommunista térhódítással szemben, miközben Washington, London, Bonn, Párizs és a többiek a békeillúzió mámorában élnek. VÁRKONYI TIBOR a gondosság ideje Hű de sok dolgom lesz! Ugye nem felejtette el, hogy mindjárt itt a karácsony? Ha gondosan címezte és időben postára adta karácsonyi küldeményeit, nekem már könnyű lesz vele örömet szereznem. Köszönöm, hogy 1995-ben is ügyfelem volt. Postás Bálint

Next