Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 295-305. szám)
1995-12-20 / 298. szám
1995. DECEMBER 20., SZERDA MH-információ Az Országgyűlés tegnap szavazott a média- és a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, és ezzel kész a holnapi végszavazásra a két törvényjavaslat. A képviselők elsöprő többséggel elutasították a Munkáspárt népszavazási kezdeményezését hazánk NATO-tagságáról. Elfogadta a Ház a családi pótlék módosításáról szóló törvényt. Ugyancsak megszavazták a képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 292 szavazattal 4 ellenében, 14 tartózkodás mellett megszavazta a hazánk NATO-tagságával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést elutasító javaslatot. A parlament alkotmányügyi bizottsága ugyanakkor javasolta: ha valódi döntéshelyzet alakul ki a NATO-csatlakozásról, akkor az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást. A Ház nagy többséggel elfogadta a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény módosítását, melyről a KDNP-frakció név szerinti szavazást kért. A Ház 246 igen és 97 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot. Az ellenzéki képviselőkön kívül Kovács Pál (MSZP) volt népjóléti miniszter szavazott nemmel, a tartózkodó képviselő Szűrös Mátyás (MSZP) volt. Az elfogadott módosítás szerint 1996. április 1-jétől továbbra is alanyi jogon jár majd a családi pótlék a három vagy annál több gyermeket nevelő családoknak, az egy- és kétgyermekeseknél a jövedelmi viszonyok alapján differenciálnak. Megszavazták a képviselők azt a javaslatot is, mely szerint a munkaadóknak 15 napos betegszabadságot kell biztosítaniuk a munkavállalók részére. A csomag tartalmazza a tb-törvény nyugdíjemelésre, a nyugdíjak megállapítására és a járulékfizetésre vonatkozó, valamint a gyógyszertári törvénynek a patikák privatizációjára vonatkozó paragrafusainak módosítását is. Béki Gabriella (SZDSZ) felhívta a figyelmet, hogy a gyerekét egyedül nevelő szülők, valamint a három gyereket, illetve a fogyatékos gyereket nevelő családok különböző kedvezményeket kapnak. Az ellenzéki képviselők a szavazást követően úgy foglaltak állást, hogy a differenciálás nem teszi könnyebbé a kisebb jövedelmű családok helyzetét, s ez a rendszer nem kerül kevesebbe a költségvetésnek sem. Ugyancsak elfogadta az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt is. A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának támogatására volt szükség: az eredmény 212 igen, 70 nem és 20 tartózkodás volt. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a szavazás után szóvátette, hogy az ellenzék nem adta szavazatát a törvényhez, pedig hatpárti megbeszélés alapján terjesztették be a javaslatot. A parlament megszavazta a név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényt, valamint a személyazonosító jelre vonatkozó határozati javaslatot is. Ez utóbbiról Rubovszky György (KDNP) elmondta: pártja alkotmányellenesnek ítéli a törvényt, ezért nem szavazta meg. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a személyi számot csak 1995. december 31-éig lehet alkotmányszerűen használni. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását. . A részszavazások során voksoltak a képviselők a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséhez benyújtott módosító indítványokról. A költségvetéshez benyújtott Keller László (MSZP) Gaál Gyula (SZDSZ) féle javaslatot a privatizációs bevételek felhasználásáról 206 igen szavazattal, 105 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nem támogatta, s a szavazás előtt az MSZP-frakció rendkívüli ülésén - 77 szavazattal, 47 ellenében - is úgy határoztak, hogy elutasítják a módosítványt. Emellett akkor Horn kormányfő is érvelt, mondván, a kormány még nem határozott a bejövő pénzek felhasználásáról. A határozathozatal során az ellenzék egységesen igennel szavazott, egyedül a KDNP-s Latorcai János nyomta meg a „nem” gombot. Szintén igennel szavazott az SZDSZ-frakció, Kuncze Gábor belügy- és Fodor Gábor művelődési miniszter viszont a kormány álláspontját támogatta. Az MSZP- frakcióból 102-en szavaztak nemmel, 60-an az „igen" gombot nyomták meg, 13-an tartózkodtak. Igennel tehát a kormány álláspontja ellen szavazott mások mellett Békesi László, Csehák Judit, Csiha Judit, Lendvai Ildikó és Vitányi Iván. A költségvetési törvényhez benyújtott módosítójavaslatok részszavazása során ugyancsak a kormány javaslata ellenében szavazta meg a parlament, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítése 25-ről 35 százalékra emelkedjen (azzal egyetértett a kormány is, hogy az Állami Számvevőszék magas képzettségű munkatársainak pótléka 46 százalékra nőjön). A kormánnyal szemben fogalt állást a Ház akkor is, amikor 36 milliót elkülönített a Nemzeti Panteon Alapítványra, 15 milliót az atlantai paraolimpia támogatására (felerészben a „nagy” olimpiai játékok keretéből), 250 milliót a Zala Megyei Szívsebészeti Centrum beruházási hiteleinek törlesztésére, 600 milliót a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatára, 36 milliót a székesfehérvári királysírok megőrzésére, 440 milliót az egyházi oktatási intézmények felújítására, 100 milliót pedig a Magyar Történelmi Filmalapítvány támogatására (csökkentve ezzel a Mozgóképalapítvány előirányzatát). Szekeres Imre szocialista frakcióvezető a költségvetés módosító indítványainak szavazása után elmondta: a parlament az esetek döntő többségében elfogadta a kormány javaslatait. A politikus szerint a néhány kivétel nem jelent nagy problémát. Hangoztatta: olyan kérdésekben szavazta le az ellenzék és az SZDSZ a kormány javaslatait, melyekről az MSZP-frakcióban is különböző szakmai álláspontok alakultak ki. A képviselők szavaztak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is. Az indítványok közül a képviselők elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a közszolgálati műsorszámok 25 százaléka magyar gyártású legyen. Ugyancsak megszavazták a képviselők, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közalkalmazotti tanácsa üzemi tanácsként működjön tovább. Elutasították viszont az emberjogi bizottság javaslatát, mely a kormány hatáskörének bővítését szorgalmazta. Fodor Gábor művelődési miniszter szerint a lehetőségekhez mérten elfogadható a médiatörvény-javaslat. A távozó miniszter utalt arra, hogy a törvény csütörtöki elfogadásával megszűnik a mulasztásos alkotmánysértés, s lezárul a médiaháború is. A Ház nagy többséggel elfogadta az egészségbiztosítási önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizsgáló ideiglenes bizottság felállításáról szóló javaslatot. Ugyancsak elfogadták a képviselők a bizottság tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó házbizottsági ajánlást is. A bizottság csütörtökön tartja első ülését, de azon az FKGP képviselője nem vesz részt, s a kisgazdapárt a későbbiekben is távol marad. Vita a tb-alapokról Az Országgyűlés keddi munkanapját a társadalombiztosítási alapok 1996-os költségvetésének általános vitájával kezdték. Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta, hogy a törvénytervezet több pontja a tb-önkormányzatok álláspontját tükrözi. A kormány csak a postás szerepére szorítkozik, ezért a törvény elfogadásáig - melyre leghamarabb február végén kerülhet sor - lényeges módosítások szükségesek. A PM 1996-ban legfeljebb 17,8 milliárd forintos tb-hiányt tart elfogadhatónak. A tb-alapok nullszaldós egyenlege látszólagos, a központi költségvetéstől 26 milliárd forintnyi többlettámogatást igényelnek, pedig erre reális esély nincs. Az önkormányzatok által elkészített költségvetés ellentmondásban van a büdzsét megalapozó anyagi jogszabályokkal és a Munka törvénykönyve módosításával is, amit tegnap fogadott el a Ház. A költségvetési törvénytervezet fejavítható, a kormány számít a képviselői módosító indítványokra - mondta Akar László. A költségvetés hiánya hátráltatja az alapok önálló gazdálkodását, az egészségügy működtetését - fejtegette Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke. A legfőbb számvevő kifogásolta, hogy a tb-büdzsét megalapozó társadalombiztosítási törvény módosítására csak most kerül sor. Ellentmondásos az is, hogy míg a költségvetés esetében az önkormányzatoknak javaslattételi joguk van, addig az anyagi jogszabályok megalkotását csak kezdeményezhetik. Az ÁSZ elnöke végül felhívta a képviselők figyelmét, hogy a egészség- és a nyugdíjbiztosító költségvetését célszerű lenne két törvényben rendezni. A szociális és egészségügyi bizottság tárgyalásra alkalmatlannak találta a beterjesztett törvényjavaslatot - mondta Csehák Judit szocialista képviselő. Az számvevőszéki bizottság többsége tárgyalásra alkalmasnak véli a tb-büdzsé tervezetét, bár a bizottság kisebbségi ellenvéleménnyel is élt, melyben a törvény visszavonását javasolták. A költségvetési bizottság is tárgyalásra alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, ennek ellenére a testület nem fog azon csodálkozni, ha a törvényjavaslat minden egyes pontjához érkeznek módosítások - mondta Keller László, a bizottság alelnöke. A pártok vezérszónokai pártállástól függetlenül szorgalmazták a tb átfogó reformját. Juhász Gábor, az MSZP vezérszónoka szerint a népjóléti miniszter helyzetét a tb vonatkozásában meg kell erősíteni. Kis Gyula (MDF) szerint a tervezetet azonnal vissza kell vonni, mert az csak annak a politikai szándéknak felel meg, hogy a költségvetés vitáját még az idén megkezdje a parlament. A kereszténydemokraták vezérszónoka, Szilágyiné Császár Terézia úgy vélekedett, hogy a módosító javaslatok ismerete nélkül nem látható a kormány szándéka. A szocialistákon kívül egyedül a szabad demokraták támogatták a beterjesztett javaslatot. Szolnoki Andrea (SZDSZ) ennek ellenére kifogásolta, hogy a költségvetés elfogadásáig az egészségügyi intézmények a tavalyi előirányzat - öt százalékkal emelt - összegét kapják. A tervezet tárgyalását februárig elnapolták. Újabb olajügyek? Figyelmetlen volt-e a Belügyminisztérium, amikor nem cáfolta Torgyán Józsefnek a tamási próbaválasztásokra vonatkozó állítását? - kérdezte Kuncze Gábor belügyminisztert Benkő András (MSZP). A Független Kisgazdapárt elnöke pártjának november 11-ei nagygyűlésén azt állította, hogy a Tamásiban 3500 fő részvételével tartott próbaválasztásokon az FKGP 92 százalékos győzelmet aratott. Benkő András szerint mivel a próbaválasztást sem a Belügyminisztériumban, sem a helyi jegyzőnél, sem a rendőrségen nem jelentették be, Tamásiban nem történt próbaválasztás. Kuncze Gábor válaszában kijelentette vagy nem volt Tamásiban próbavoks, vagy azon nulla fő vett részt. A kérdések után Torgyán József kijelentette: Tamásiban a kisgazda gazdaszövetségek végeztek felmérést. Az azonnali kérdések órájában Varga Mihály (Fidesz) kérdésére Keleti György honvédelmi miniszter bejelentette: hétfőn befejeződött a Miniszterelnöki Hivatal olajügyben indított vizsgálata. Ennek ered Kósáné bizottsági tag lett A Ház tegnap egy személyi kérdésben is állást foglalt.,,A képviselők elfogadták, hogy az MSZP a jövőben az alkotmányügyi bizottságba Haller Zoltán helyére a volt munkaügyi minisztert, Kósáné Kovács Magdát delegálja. Tényeiről a csütörtöki kormányülésen tájékoztatják a minisztereket, ezért Keleti György sem ismeri a jelentés tartalmát. A honvédelmi miniszter közölte: a kormányülés után nyilvánosságra hozzák a vizsgálat eredményét, ezért két nap türelmet kért a kérdést feltevő képviselőtől. Információink szerint egyébként a csütörtöki kormányülés után Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök rendkívüli ülésen tájékoztatja az olajügy fejleményeiről az MSZP elnökségét és parlamenti frakcióját. Pálos Miklós (KDNP) a Szolnoki Kőolajkutató Rt. privatizációjáról kérdezte Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárt. Miként azt lapunk hétfői száma részletesen megírta, a cég privatizációjára benyújtott pályázatok elbírálásának határidejét az ÁPV Rt. meghosszabbította, majd a pályázatot egy olyan cég nyerte meg, amelyet a pályázat kiírásakor még be sem jegyeztek. Pálos Miklós kifogásolta, hogy így egy egymillió forint törzstőkével rendelkező fantomcég jutott hozzá az egymilliárd forintos tőkéjű, évente 200-300 millió forint nyereséget termelő részvénytársaság részvényeinek 51 százalékához. Akar László válaszában elmondta: az elbírálás határidejének kitolására a törvényi szabályozás változása miatt került sor. Az államtitkár szerint nem példa nélküli az a gyakorlat, hogy egy olyan cég nyeri meg a privatizációs pályázatot, amelyet a tender kiírása után jegyeztek be. Akar László mindehhez hozzátette: a nyertes cég a többi pályázónál magasabb vételárat kínált, s garanciákat is biztosított a dolgozók védelmére. Glattfelder Béla (Fidesz) a Dunapack Rt. privatizációja kapcsán azt kérdezte, hogy miként vásárolhatta meg az ÁPV Rt. korábbi döntésével ellentétben Thomas Prinzhorn osztrák nagyiparos a cég részvényeinek 100 százalékát. A képviselő szerint a privatizáció során nem érvényesültek a foglalkoztatási szempontok, az ÁPV Rt. belső vizsgálata pedig kiderítette, hogy Suchman Tamás privatizációs miniszter korábban nem a tényeknek megfelelően nyilatkozott az ügyről. Suchman távollétében Akar László válaszolt, ő azonban részletes információk hiányában nem tudott érdemi tájékoztatást adni az ügyről. Átláthatóbb közoktatást Napirend előtt Dobos Krisztina (MDF) szóvá tette, hogy átláthatatlan és tervezhetetlen a közoktatás helyzete. Szerinte a pedagógusok bizonytalanságát fokozza, hogy újabb 20, esetleg 25 százalékos elbocsátásokat terveznek. Gyimóthy Géza (FKGP) a gazdajegyzői hálózat hiányosságairól beszélt. Egy győri példára hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi rendszer rosszabbul működik, mint a korábbi. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár visszautasította ezt a megállapítást, mondván: a legtöbb esetben a volt falugazdászok vállalták el a gazdajegyzői tisztet. Rubovszky György (KDNP) nehezményezte, hogy az ellenzék módosító indítványait - melyek esetleges mulasztásos alkotmánysértésre kínálnak megoldást - a parlamenti többség rendre leszavazza. Ugyanakkor kormánypárti oldalról benyújtott azonos tartalmú indítványokat a koalíciós többség automatikusan elfogadja. Toller László (MSZP) cáfolta az állítást. Szerinte a szocialista képviselők minden konstruktív ellenzéki indítványt támogatnak. Rubovszky megjegyzésével kapcsolatban, miszerint a T. Háznak is figyelembe kell vennie az alkotmány rendelkezéseit a költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó adótörvények beterjesztésekor. Toller kijelentette: a büdzsét csak elenyésző számban kifogásolták alkotmányossági szempontból. Varga Mihály (Fidesz) a Budapest Bank privatizációjával kapcsolatban közölte: a Fidesz levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz, kérve, hogy vizsgálja felül a pénzintézet privatizációs szerződésének körülményeit. Varga Mihály úgy ítélte meg, hogy a bankért ajánlott 15 milliárd forintos vételár nem megfelelő a magyar állam érdekeit tekintve. Kifogásolta továbbá, hogy miért egy olyan amerikai csoportnak akarják eladni a Budapest Bankot, amelynek elenyésző a pénzintézeti tevékenysége. Varga Mihály az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy ez a bankcsoport a befektetését bármikor hitellé alakíthatja. • Balázsi György - Csuhaj Ildikó -Eörsi János-Haszán Zoltán - Papp Zsolt - Szerető Szabolcs Elfogadásra kész a jövő évi költségvetés és a médiatörvény Elutasította a Ház a NATO-népszavazást MSZP-frakciótanácskozás: Szekeres Imre és Kiss József FOTÓ: ISZA FERENC ■ . . ,Y.. . ... , •KWmMm 9 Wmm Módosul a családi pótlék rendszere A családi pótlékra való jogosultságot a parlament tegnapi döntése nyomán 1996. április 1-sejétől új jogszabályok szerint állapítják meg. A júniusi kormányrendelethez képest lényeges változás, hogy a törvényből kikerültek a vagyoni kitételek, tehát jogosult lehet az a család is, amelyik 10 millió forintnál értékesebb ingatlannal, illetve 2 millió forintnál drágább személygépkocsival rendelkezik. Módosultak a jövedelemhatárok: 17 000 helyett 19 500 forint az egy főre jutó nettó jövedelem, amely alatt még jár a juttatás. Nem változott viszont a családi pótlék összege a különböző kategóriák,ban. Az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe vehetők azok a családtagok, akiket a szülőknek törvény szerint is kötelességük eltartani. Továbbra is alanyi jogon jár majd a családi pótlék a három vagy annál több gyermeket nevelő családoknak, valamint azoknak a nevelőszülőknek, akik a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet által elhelyezett gyermekekről gondoskodnak. A jogosultságot jövedelemnyilatkozat alapján bírálják el é s az adatok valódiságát az önkormányzat jegyzője, illetve az APEH ellenőrizheti. • K. E. M a) havi nettó 18000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig: 1 gyermekes családnak 2750 Ft 1 gyermekes egyedülállónak 3250 Ft 2 gyermekes családnak 3250 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 3750 Ft b) havi nettó 18001-18750 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén: 1 gyermekes családnak 2000 Ft 1 gyermekes egyedülállónak 2300 Ft 2 gyermekes családnak 2300 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 2730 Ft c) havi nettó 18751-19500 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén: 1 gyermekes családnak 1100 Ft 1 gyermekes egyedülállónak , 1300 Ft 2 gyermekes családnak 1300 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 1500 Ft A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 3950 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után, korhatárra való tekintet nélkül 5100 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre 3250 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 3750 forint összegű családi pótlék jár. BELFÖLD Thürmer elégedetlen Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a népszavazás parlamenti vitája után a Rádió Ráadás című műsorában elmondta: a parlamentben semmiféle vita nem volt, mindössze a bizottságok elnökei mondhatták el véleményüket. Azok a képviselők, akik a vitára jelentkezni akartak vagy más véleményen lettek volna, politikai nyomásra elálltak felszóllalási szándékuktól. Az elnök azt vélelmezte, hogy az Országgyűlés megsértette az alkotmányt és a népszavazásról szóló törvényt is, mert a parlamentnek ebben az esetben semmiféle mérlegelési lehetősége nem volt. Thürmer közölte: a Munkáspárt mérlegelni fogja, hogy kikérje az Alkotmánybíróság véleményét. Magyar Hírlap . CREDIT LYONNAIS BANK MAGYARORSZÁG C ^Ce//en/t ne/t eA&t/ LION PRESTIGE MAGÁNSZÁMLA LEKÖTÉS NÉLKÜL ÉVES HOZAM 25% 1 millió forinttól 21% kamat / éves hozam 22,71% 5 millió forinttól 23% kamat / éves hozam 25,06% kamatfizetés negyedévente 1051 Budapest, József nádor tér 7. Telefon: 266-9000