Magyar Hírlap, 1995. december (28. évfolyam, 295-305. szám)

1995-12-20 / 298. szám

1995. DECEMBER 20., SZERDA MH-információ Az Országgyűlés tegnap sza­vazott a média- és a költségve­tési törvényjavaslathoz benyúj­tott módosító indítványokról, és ezzel kész a holnapi végsza­vazásra a két törvényjavaslat. A képviselők elsöprő többség­gel elutasították a Munkáspárt népszavazási kezdeményezését hazánk NATO-tagságáról. El­fogadta a Ház a családi pótlék módosításáról szóló törvényt. Ugyancsak megszavazták a képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényja­vaslatot. Az Országgyűlés 292 szava­zattal 4 ellenében, 14 tartózko­dás mellett megszavazta a ha­zánk NATO-tagságával kap­csolatos népszavazási kezde­ményezést elutasító javaslatot. A parlament alkotmányügyi bi­zottsága ugyanakkor javasolta: ha valódi döntéshelyzet alakul ki a NATO-csatlakozásról, ak­kor az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást. A Ház nagy többséggel elfo­gadta a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény módosítását, melyről a KDNP-frakció név szerinti sza­vazást kért. A Ház 246 igen és 97 nem szavazattal, egy tartóz­kodás mellett fogadta el a ja­vaslatot. Az ellenzéki képvise­lőkön kívül Kovács Pál (MSZP) volt népjóléti minisz­ter szavazott nemmel, a tartóz­kodó képviselő Szűrös Mátyás (MSZP) volt. Az elfogadott módosítás szerint 1996. április 1-jétől továbbra is alanyi jogon jár majd a családi pótlék a há­rom vagy annál több gyerme­ket nevelő családoknak, az egy- és kétgyermekeseknél a jöve­delmi viszonyok alapján diffe­renciálnak. Megszavazták a képviselők azt a javaslatot is, mely szerint a munkaadóknak 15 napos betegszabadságot kell biztosítaniuk a munkavállalók részére. A csomag tartalmazza a tb-törvény nyugdíjemelésre, a nyugdíjak megállapítására és a járulékfizetésre vonatkozó, va­lamint a gyógyszertári törvény­­nek a patikák privatizációjára vonatkozó paragrafusainak módosítását is. Béki Gabriella (SZDSZ) felhívta a figyelmet, hogy a gyerekét egyedül nevelő szülők, valamint a három gye­reket, illetve a fogyatékos gye­reket nevelő családok különbö­ző kedvezményeket kapnak. Az ellenzéki képviselők a sza­vazást követően úgy foglaltak állást, hogy a differenciálás nem teszi könnyebbé a kisebb jövedelmű családok helyzetét, s ez a rendszer nem kerül keve­sebbe a költségvetésnek sem. Ugyancsak elfogadta az Or­szággyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt is. A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának tá­mogatására volt szükség: az eredmény 212 igen, 70 nem és 20 tartózkodás volt. Kőszeg Fe­renc (SZDSZ) a szavazás után szóvátette, hogy az ellenzék nem adta szavazatát a törvény­hez, pedig hatpárti megbeszé­lés alapján terjesztették be a ja­vaslatot. A parlament megszavazta a név- és lakcímadatok kezelésé­ről szóló törvényt, valamint a személyazonosító jelre vonat­kozó határozati javaslatot is. Ez utóbbiról Rubovszky György (KDNP) elmondta: pártja al­kotmányellenesnek ítéli a tör­vényt, ezért nem szavazta meg. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a személyi szá­mot csak 1995. december 31-éig lehet alkotmányszerűen használni. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyil­vántartásáról szóló törvény módosítását. . A részszavazások során vok­soltak a képviselők a Magyar Köztársaság 1996. évi költség­­vetéséhez benyújtott módosító indítványokról. A költségvetés­hez benyújtott Keller László (MSZP) Gaál Gyula (SZDSZ) féle javaslatot a privatizációs bevételek felhasználásáról 206 igen szavazattal, 105 nem elle­nében, 13 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A ja­vaslatot a kormány nem támo­gatta, s a szavazás előtt az MSZP-frakció rendkívüli ülé­sén - 77 szavazattal, 47 ellené­ben - is úgy határoztak, hogy elutasítják a módosítványt. Emellett akkor Horn kormány­fő is érvelt, mondván, a kor­mány még nem határozott a be­jövő pénzek felhasználásáról. A határozathozatal során az el­lenzék egységesen igennel sza­vazott, egyedül a KDNP-s La­torcai János nyomta meg a „nem” gombot. Szintén igennel szavazott az SZDSZ-frakció, Kuncze Gábor belügy- és Fo­dor Gábor művelődési minisz­ter viszont a kormány állás­pontját támogatta. Az MSZP- frakcióból 102-en szavaztak nemmel, 60-an az „igen" gom­bot nyomták meg, 13-an tartóz­kodtak. Igennel tehát a kor­mány álláspontja ellen­­ szava­zott mások mellett Békesi László, Csehák Judit, Csiha Ju­dit, Lendvai Ildikó és Vitányi Iván. A költségvetési törvényhez benyújtott módosítójavaslatok részszavazása során ugyancsak a kormány javaslata ellenében szavazta meg a parlament, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetmény-ki­egészítése 25-ről 35 százalékra emelkedjen (azzal egyetértett a kormány is, hogy az Állami Számvevőszék magas képzett­ségű munkatársainak pótléka 46 százalékra nőjön). A kor­mánnyal szemben fogalt állást a Ház akkor is, amikor 36 mil­liót elkülönített a Nemzeti Pan­teon Alapítványra, 15 milliót az atlantai paraolimpia támogatá­sára (felerészben a „nagy” olimpiai játékok keretéből), 250 milliót a Zala Megyei Szív­­sebészeti Centrum beruházási hiteleinek törlesztésére, 600 milliót a Magyar Agrárkamara gazdajegyzői hálózatára, 36 milliót a székesfehérvári király­sírok megőrzésére, 440 milliót az egyházi oktatási intézmé­nyek felújítására, 100 milliót pedig a Magyar Történelmi Filmalapítvány támogatására (csökkentve ezzel a Mozgókép­alapítvány előirányzatát). Szekeres Imre szocialista frakcióvezető a költségvetés módosító indítványainak sza­vazása után elmondta: a parla­ment az esetek döntő többségé­ben elfogadta a kormány javas­latait. A politikus szerint a né­hány kivétel nem jelent nagy problémát. Hangoztatta: olyan kérdésekben szavazta le az el­lenzék és az SZDSZ a kormány javaslatait, melyekről az MSZP-frakcióban is különbö­ző szakmai álláspontok alakul­tak ki. A képviselők szavaztak a rá­diózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is. Az indítvá­nyok közül a képviselők elfo­gadták azt a javaslatot, mely szerint a közszolgálati műsor­számok 25 százaléka magyar gyártású legyen. Ugyancsak megszavazták a képviselők, hogy a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió közalkalmazotti tanácsa üzemi tanácsként mű­ködjön tovább. Elutasították viszont az emberjogi bizottság javaslatát, mely a kormány ha­táskörének bővítését szorgal­mazta. Fodor Gábor művelő­dési miniszter szerint a lehető­ségekhez mérten elfogadható a médiatörvény-javaslat. A távo­zó miniszter utalt arra, hogy a törvény csütörtöki elfogadásá­val megszűnik a mulasztásos al­kotmánysértés, s lezárul a mé­diaháború is. A Ház nagy többséggel elfo­gadta az egészségbiztosítási ön­­kormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizsgáló ideigle­nes bizottság felállításáról szóló javaslatot. Ugyancsak elfogad­ták a képviselők a bizottság tagjaira és tisztségviselőire vo­natkozó házbizottsági ajánlást is. A bizottság csütörtökön tart­ja első ülését, de azon az FKGP képviselője nem vesz részt, s a kisgazdapárt a későbbiekben is távol marad. Vita a tb-alapokról Az Országgyűlés keddi munka­napját a társadalombiztosítási alapok 1996-os költségvetésé­nek általános vitájával kezdték. Akar László, a Pénzügyminisz­térium politikai államtitkára expozéjában elmondta, hogy a törvénytervezet több pontja a tb-önkormányzatok álláspont­ját tükrözi. A kormány csak a postás szerepére szorítkozik, ezért a törvény elfogadásáig - melyre leghamarabb február végén kerülhet sor - lényeges módosítások szükségesek. A PM 1996-ban legfeljebb 17,8 milliárd forintos tb-hiányt tart elfogadhatónak. A tb-alapok nullszaldós egyenlege látszóla­gos, a központi költségvetéstől 26 milliárd forintnyi többlettá­mogatást igényelnek, pedig er­re reális esély nincs. Az önkor­mányzatok által elkészített költségvetés ellentmondásban van a büdzsét megalapozó anyagi jogszabályokkal és a Munka törvénykönyve módo­sításával is, amit tegnap foga­dott el a Ház. A költségvetési törvénytervezet fejavítható, a kormány számít a képviselői módosító indítványokra - mondta Akar László. A költségvetés hiánya hát­ráltatja az alapok önálló gaz­dálkodását, az egészségügy mű­ködtetését - fejtegette Hagel­­mayer István, az Állami Szám­vevőszék elnöke. A legfőbb számvevő kifogásolta, hogy a tb-büdzsét megalapozó társa­dalombiztosítási törvény mó­dosítására csak most kerül sor. Ellentmondásos az is, hogy míg a költségvetés esetében az ön­­kormányzatoknak javaslattéte­li joguk van, addig az anyagi jogszabályok megalkotását csak kezdeményezhetik. Az ÁSZ elnöke végül felhívta a képviselők figyelmét, hogy a egészség- és a nyugdíjbiztosító költségvetését célszerű lenne két törvényben rendezni. A szociális és egészségügyi bizottság tárgyalásra alkalmat­lannak találta a beterjesztett törvényjavaslatot - mondta Csehák Judit szocialista képvi­selő. Az számvevőszéki bizott­ság többsége tárgyalásra alkal­masnak véli a tb-büdzsé terve­zetét, bár a bizottság kisebbségi ellenvéleménnyel is élt, mely­ben a törvény visszavonását ja­vasolták. A költségvetési bi­zottság is tárgyalásra alkalmas­nak találta a törvényjavaslatot, ennek ellenére a testület nem fog azon csodálkozni, ha a tör­vényjavaslat minden egyes pontjához érkeznek módosítá­sok - mondta Keller László, a bizottság alelnöke. A pártok vezérszónokai pártállástól függetlenül szorgal­mazták a tb átfogó reformját. Juhász Gábor, az MSZP vezér­szónoka szerint a népjóléti mi­niszter helyzetét a tb vonatko­zásában meg kell erősíteni. Kis Gyula (MDF) szerint a terveze­tet azonnal vissza kell vonni, mert az csak annak a politikai szándéknak felel meg, hogy a költségvetés vitáját még az idén megkezdje a parlament. A ke­reszténydemokraták vezérszó­noka, Szilágyiné Császár Teré­zia úgy vélekedett, hogy a mó­dosító javaslatok ismerete nél­kül nem látható a kormány szándéka. A szocialistákon kí­vül egyedül a szabad demokra­ták támogatták a beterjesztett javaslatot. Szolnoki Andrea (SZDSZ) ennek ellenére kifo­gásolta, hogy a költségvetés el­fogadásáig az egészségügyi in­tézmények a tavalyi előirányzat - öt százalékkal emelt - össze­gét kapják. A tervezet tárgyalá­sát februárig elnapolták. Újabb olajügyek? Figyelmetlen volt-e a Belügy­minisztérium, amikor nem cá­folta Torgyán Józsefnek a ta­mási próbaválasztásokra vo­natkozó állítását? - kérdezte Kuncze Gábor belügyminisz­tert Benkő András (MSZP). A Független Kisgazdapárt elnöke pártjának november 11-ei nagygyűlésén azt állította, hogy a Tamásiban 3500 fő részvéte­lével tartott próbaválasztáso­kon az FKGP 92 százalékos győzelmet aratott. Benkő And­rás szerint mivel a próbaválasz­tást sem a Belügyminisztérium­ban, sem a helyi jegyzőnél, sem a rendőrségen nem jelentették be, Tamásiban nem történt próbaválasztás. Kuncze Gábor válaszában kijelentette vagy nem volt Tamásiban próba­­voks, vagy azon nulla fő vett részt. A kérdések után Torgyán József kijelentette: Tamásiban a kisgazda gazdaszövetségek végeztek felmérést. Az azonnali kérdések órájá­ban Varga Mihály (Fidesz) kér­désére Keleti György honvé­delmi miniszter bejelentette: hétfőn befejeződött a Minisz­terelnöki Hivatal olajügyben indított vizsgálata. Ennek ered­ Kósáné bizottsági tag lett A Ház tegnap egy sze­mélyi kérdésben is állást foglalt.,,A képviselők el­fogadták, hogy az MSZP a jövőben az alkotmány­­ügyi bizottságba Haller Zoltán helyére a volt munkaügyi minisztert, Kósáné Kovács Magdát delegálja. Tényeiről a csütörtöki kor­mányülésen tájékoztatják a mi­nisztereket, ezért Keleti György sem ismeri a jelentés tartalmát. A honvédelmi mi­niszter közölte: a kormányülés után nyilvánosságra hozzák a vizsgálat eredményét, ezért két nap türelmet kért a kérdést fel­tevő képviselőtől. Informá­cióink szerint egyébként a csü­törtöki kormányülés után Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nök rendkívüli ülésen tájékoz­tatja az olajügy fejleményeiről az MSZP elnökségét és parla­menti frakcióját. Pálos Miklós (KDNP) a Szolnoki Kőolajkutató R­t. pri­vatizációjáról kérdezte Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárt. Miként azt lapunk hétfői száma részletesen megír­ta, a cég privatizációjára be­nyújtott pályázatok elbírálásá­nak határidejét az ÁPV Rt. meghosszabbította, majd a pá­lyázatot egy olyan cég nyerte meg, amelyet a pályázat kiírá­sakor még be sem jegyeztek. Pálos Miklós kifogásolta, hogy így egy egymillió forint törzstő­kével rendelkező fantomcég ju­tott hozzá az egymilliárd forin­tos tőkéjű, évente 200-300 mil­lió forint nyereséget termelő részvénytársaság részvényei­nek 51 százalékához. Akar László válaszában elmondta: az elbírálás határidejének kitolá­sára a törvényi szabályozás vál­tozása miatt került sor. Az ál­lamtitkár szerint nem példa nélküli az a gyakorlat, hogy egy olyan cég nyeri meg a privatizá­ciós pályázatot, amelyet a ten­der kiírása után jegyeztek be. Akar László mindehhez hozzá­tette: a nyertes cég a többi pá­lyázónál magasabb vételárat kí­nált, s garanciákat is biztosított a dolgozók védelmére. Glattfelder Béla (Fidesz) a Dunapack Rt. privatizációja kapcsán azt kérdezte, hogy mi­ként vásárolhatta meg az ÁPV Rt. korábbi döntésével ellen­tétben Thomas Prinzhorn oszt­rák nagyiparos a cég részvé­nyeinek 100 százalékát. A kép­viselő szerint a privatizáció so­rán nem érvényesültek a foglal­koztatási szempontok, az ÁPV Rt. belső vizsgálata pedig kide­rítette, hogy Suchman Tamás privatizációs miniszter koráb­ban nem a tényeknek megfele­lően nyilatkozott az ügyről. Suchman távollétében Akar László válaszolt, ő azonban részletes információk hiányá­ban nem tudott érdemi tájékoz­tatást adni az ügyről. Átláthatóbb közoktatást Napirend előtt Dobos Kriszti­na (MDF) szóvá tette, hogy át­láthatatlan és tervezhetetlen a közoktatás helyzete. Szerinte a pedagógusok bizonytalanságát fokozza, hogy újabb 20, esetleg 25 százalékos elbocsátásokat terveznek. Gyimóthy Géza (FKGP) a gazdajegyzői hálózat hiányosságairól beszélt. Egy győri példára hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi rendszer rosszabbul működik, mint a korábbi. Kis Zoltán föld­művelésügyi államtitkár vissza­utasította ezt a megállapítást, mondván: a legtöbb esetben a volt falugazdászok vállalták el a gazdajegyzői tisztet. Rubovszky György (KDNP) nehezményezte, hogy az ellen­zék módosító indítványait - melyek esetleges mulasztásos alkotmánysértésre kínálnak megoldást - a parlamenti több­ség rendre leszavazza. Ugyan­akkor kormánypárti oldalról benyújtott azonos tartalmú in­dítványokat a koalíciós többség automatikusan elfogadja. Tol­ler László (MSZP) cáfolta az állítást. Szerinte a szocialista képviselők minden konstruktív ellenzéki indítványt támogat­nak. Rubovszky megjegyzésé­vel kapcsolatban, miszerint a T. Háznak is figyelembe kell ven­nie az alkotmány rendelkezé­seit a költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó adótörvé­nyek beterjesztésekor. Toller kijelentette: a büdzsét csak el­enyésző számban kifogásolták alkotmányossági szempontból. Varga Mihály (Fidesz) a Bu­dapest Bank privatizációjával kapcsolatban közölte: a Fidesz levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz, kérve, hogy vizsgálja felül a pénzintézet pri­vatizációs szerződésének kö­rülményeit. Varga Mihály úgy ítélte meg, hogy a bankért aján­lott 15 milliárd forintos vételár nem megfelelő a magyar állam érdekeit tekintve. Kifogásolta továbbá, hogy miért egy olyan amerikai csoportnak akarják eladni a Budapest Bankot, amelynek elenyésző a pénzin­tézeti tevékenysége. Varga Mi­hály az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy ez a bankcsoport a befektetését bármikor hitellé alakíthatja. • Balázsi György - Csuhaj Ildikó -Eörsi János-Haszán Zoltán - Papp Zsolt - Szerető Szabolcs Elfogadásra kész a jövő évi költségvetés és a médiatörvény Elutasította a Ház a NATO-népszavazást MSZP-frakciótanácskozás: Szekeres Imre és Kiss József FOTÓ: ISZA FERENC ■ . . ,Y.. . ... , •K­WmMm 9 Wm­m Módosul a családi pótlék rendszere A családi pótlékra való jogo­sultságot a parlament tegnapi döntése nyomán 1996.­ április 1-sejétől új jogszabályok sze­rint állapítják meg. A júniusi kormányrende­lethez képest lényeges válto­zás, hogy a törvényből kike­rültek a vagyoni kitételek, te­hát jogosult lehet az a család is, amelyik 10 millió forintnál értékesebb ingatlannal, illetve 2 millió forintnál drágább sze­mélygépkocsival rendelkezik. Módosultak a jövedelem­­határok: 17 000 helyett 19 500 forint az egy főre jutó nettó jövedelem, amely alatt még jár a juttatás. Nem változott viszont a családi pótlék össze­ge a különböző kategóriák­,­ban. Az egy főre jutó jövede­lem számításakor figyelembe vehetők azok a családtagok, akiket a szülőknek törvény szerint is kötelességük eltar­tani. Továbbra is alanyi jogon jár majd a családi pótlék a há­rom vagy annál több gyerme­ket nevelő családoknak, vala­mint azoknak a nevelőszülők­nek, akik a Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézet által elhe­lyezett gyermekekről gondos­kodnak. A jogosultságot jöve­delemnyilatkozat alapján bí­rálják el é s az adatok valódisá­gát az önkormányzat jegyzője, illetve az APEH ellenőrizheti. • K. E. M a) havi nettó 18000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig: 1 gyermekes családnak 2750 Ft 1 gyermekes egyedülállónak 3250 Ft 2 gyermekes családnak 3250 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 3750 Ft b) havi nettó 18001-18750 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén: 1 gyermekes családnak 2000 Ft 1 gyermekes egyedülállónak 2300 Ft 2 gyermekes családnak 2300 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 2730 Ft c) havi nettó 18751-19500 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén: 1 gyermekes családnak 1100 Ft 1 gyermekes egyedülállónak , 1300 Ft 2 gyermekes családnak 1300 Ft 2 gyermekes egyedülállónak 1500 Ft A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 3750 forint, három- és több­­gyermekes egyedülállónak gyermekenként 3950 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után, korhatárra való tekintet nélkül 5100 forint, két­gyermekes családban a további gyermekre 3250 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 3750 forint összegű családi pótlék jár. BELFÖLD Thürmer elégedetlen Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a népszavazás par­lamenti vitája után a Rádió Ráadás című műsorában el­mondta: a parlamentben semmiféle vita nem volt, mind­össze a bizottságok elnökei mondhatták el véleményüket. Azok a képviselők, akik a vitára jelentkezni akartak vagy más véleményen lettek volna, politikai nyomásra elálltak felszóllalási szándékuktól. Az elnök azt vélelmezte, hogy az Országgyűlés megsértette az alkotmányt és a népsza­vazásról szóló törvényt is, mert a parlamentnek ebben az esetben semmiféle mérlegelési lehetősége nem volt. Thürmer közölte: a Munkáspárt mérlegelni fogja, hogy kikérje az Alkotmánybíróság véleményét. Magyar Hírlap . CREDIT LYONNAIS BANK MAGYARORSZÁG C ^Ce//e­n­/t ne/t eA&t/ LION PRESTIGE MAGÁNSZÁMLA LEKÖTÉS NÉLKÜL ÉVES HOZAM 25% 1 millió forinttól 21% kamat / éves hozam 22,71% 5 millió forinttól 23% kamat / éves hozam 25,06% kamatfizetés negyedévente 1051 Budapest, József nádor tér 7. Telefon: 266-9000

Next