Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-11 / 9. szám

1996. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK MH-információ___________ Még ebben a félévben az Or­szággyűlés elé kerül az új er­dő-, illetve erdővédelmi tör­vénytervezet. A jogalkotók az erdők hatékonyabb védelmé­re törekedtek. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, a jövő­ben erdőgazdálkodási­, illetve erdővédelmi bírsággal sújthat­ják a szabálytalanul gazdálko­dókat, illetve a természet ká­­rosítóit. Magyarország területének mintegy 18 százalékát borítják erdők. A fás, ligetes területek természetvédelmi szempont­ból a legfontosabb élőhelyek: az erdőkben él a hazai flóra 45 százaléka, és a különböző ál­latcsoportok tekintélyes része. A ma már korszerűtlennek számító, harmincöt éve életbe lépett erdőtörvény helyett ökológiai szemléletű új szabá­lyozást dolgoztak ki a szakem­berek. A tervezetet a kor­mány tavaly novemberben már elfogadta, az Országgyű­lés várhatóan tavaszi üléssza­kán tűzi napirendjére. A szak­emberek azt szeretnék, ha az erdőkről és az erdők védelmé­ről, a vadgazdálkodásról, vala­mint a természetvédelemről szóló törvényjavaslatot egy csomagban tárgyalná meg a parlament. Az új erdővédelmi törvény mielőbbi meghozata­lát több körülmény is indokol­ja - hangoztatta Dauner Már­ton, a földművelésügyi tárca Erdészeti Hivatalának elnöke. Az utóbbi időben több erdé­szeti és környezetvédelmi konferencián, nemzetközi fó­rumon kinyilvánították, hogy a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség megőrzé­se érdekében hatékonyabb lé­péseket kell tenni az erdők megóvására. Helyenként Ma­gyarországon is komoly vesz­teségeket szenvedtek az el­múlt évtizedekben az erdők. Előfordult, hogy túlságosan fiatalon vágtak ki fákat, így a legértékesebb káros állomá­nyok - főleg a bükkösök - ará­nya jelentősen csökkent. Ko­moly károkat okozott az or­szágban sokfelé jelentkező ta­­lajvízszint-csökkenés, a kiszá­radás. Több területen nem tudták pótolni a kivágott er­dőségeket a felújítási, telepíté­si munkálatok. Az Európai Unió által is el­fogadott irányelveket tükrözi a parlament elé kerülő hazai szabályozás. A törvény a re­mények szerint gátat vet a napjainkban gyakori rabló­­gazdálkodásnak. Tavaly közel 150 ezer köbméter fát vágtak ki engedély nélkül. Az erdő­felügyeletek közel 40 millió forint bírságot vetettek ki a szabálytalanul gazdálkodókra. A tervezet elfogadása esetén a jövőben csak olyan mérték­ben termelhetnének ki fát az erdőkből, amely biztosítja a terület élővilágának fenntar­tását. A jogszabály-módosítást a birtokstruktúra átrendeződé­se is sürgeti - jegyezte meg Dauner Márton. Korábban a mintegy 1,7 millió hektárnyi erdő 70 százaléka állami, 30 százalékban szövetkezeti tu­lajdonban volt. Az elmúlt években az állami tulajdon aránya 60 százalék körülire csökkent, s jelentősen nőtt a magántulajdonba került er­dők aránya: kárpótlással 1990 óta közel 150 ezren jutottak erdőterülethez, és a privatizá­ció végeztével számuk várha­tóan 300 ezer fölé emelkedik. A jelenleg érvényben lévő, 1961-ben elfogadott törvény nem ad mindenben megfelelő útmutatást az új tulajdonosok­nak az erdőkezeléssel járó kö­telezettségekre. Jelentős ré­szük megfelelő szakismeretek nélkül, az erdők létét veszé­­­­lyeztető módon gazdálkodik. A parlamenti tárgyalásra váró törvényjavaslat alapve­tően abban különbözik a je­lenlegi szabályozástól, hogy az erdőt biológiai egységnek, természeti erőforrásnak te­kintve rendelkezik a gazdál­kodás lehetőségeiről. Az er­dők lehetséges funkciói - vé­delmi, közjóléti, gazdasági - alapján határozza meg a ten­nivalókat. Minden erdőterü­letre és birtokosra előírja er­dőgazdálkodási üzemterv ké­szítését. Erdőirtás esetén két éven belül meg kell kezdeni, és öt éven belül be kell fejezni az erdő felújítását. A tervezet elfogadása ese­tén a kivágott fafajtól függően erdőfenntartási járulékot kö­telesek fizetni a gazdálkodók. Ezt az összeget azonban az er­dőfenntartással kapcsolatos munkálatokhoz visszakaphat­ják. A természet védelmét szolgáló fontos újdonság az er­dőgazdálkodási és az erdővé­delmi bírság bevezetése. Előb­bit akkor fizetné a tulajdonos, ha nem megfelelő módon hasznosítja az erdőt, míg utób­bit azokra vetnék ki, akik kárt tesznek a faállományban vagy az élővilágban. A helyszíni büntetés kiszabására az erdők védelmét ellátó, hivatalos sze­mélynek minősülő erdészek, erdőőrök lennének jogosul­tak, míg nagyobb szabályta­lanságok esetén az erdészeti hatóságok határoznának a bír­ság összegéről. Az erdőingatlanokkal kap­csolatos alapinformációk az Országos Erdészeti Adattár­ban kerülnének rögzítésre. Az erdők egészségi állapotának rögzítésére monitoringrend­szer kiépítéséről is rendelke­zik a tervezet. Közel 1600 megfigyelőponton tervezik a fákon jelentkező rendellenes­ségek, betegségek mérését. • Szilágyi A. János Törvénnyel a rablógazdálkodás ellen Bírság vár az erdők pusztítóira Óvni kell a fiatal fákat FOTÓ: MH-A­­CHÍV Összegzik az árvízkárokat Béremelés a Belügynél MH-információ___________ A kelet-magyarországi folyók magas vízállása miatt egyelőre a szakembereknek nincsenek pontos ismereteik arról, hogy az áradás mekkora károkat okozott a védművekben és a vízügyi berendezésekben. Az első becslések alapján még a múlt héten a vízügyi vezetők 500 millió forint körülire be­csülték a helyreállítás költsé­geit, de a végösszeg tovább nő­het. A földművelésügyben is folynak a kárfelmérések. Egyelőre­ csupán azokon a területeken kezdődött meg a veszteségek felmérése, ahol már visszavonult a víz - közölte Litauszki István, a vízügyi tárca víz­kárelhárítási osztályának helyettes vezetője. Annyit azonban már megállapítottak, hogy elsősorban a Körösvölgy két szükségtározójának meg­rongálódott gátjai igényelnek sürgős beavatkozást. A vízügyi igazgatóságok jelentései alap­ján heteken belül elkészül az utóbbi évek legnagyobb árvízé­nek tapasztalatait összegző szakmai jelentés - tudtuk meg. A dokumentumban a miniszté­rium a kormány elé tárja a leg­fontosabbnak tartott árvízvé­delmi fejlesztéseket is. Az árvíz több alföldi megyé­ben jelentős károkat okozott. Békésben a mályvádi és a mér­­gesi szükségtározók kényszerű megnyitása miatt összesen 5300 hektár mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ezen belül pe­dig 2400 hektárnyi szántó, s 2500 hektár erdő került víz alá - áll a megyei földművelésügyi hivatal jelentésében. Borsod megyében 13-14 ezer­ hektár­nyi, két gát közötti területet ön­tött el az árvíz. A pontos számí­tásokra azonban még várni kell, mivel az érintett területek jelentős részét még mindig víz borítja. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízügyi létesítményeit az árvíz miatt 250 millió forint kö­rüli kár érte - tudtuk meg a me­gyei vízügyi hivatal illetékesé­től. Megközelítően 4500 hek­tárnyi, a nyári gátak mögötti földterület került víz alá. A víz­ügyi szakemberek szerint minél előbb korszerűsíteni kell a Ti­sza felső, Záhony feletti szaka­szának védelmi rendszerét. Műszaki elképzeléseiket, s a szükséges pénzösszeg nagysá­gára vonatkozó javaslatukat hamarosan a Földművelésügyi Minisztérium elé terjesztik. A termelőket ért mezőgazdasági árvízkár pontos felmérését a Magyar Agrárkamara helyi szervezetei már megkezdték. • D. N.­Sz. A. J. MH-információ___________ A Belügyminisztérium vezetői tegnap megegyeztek a tárcá­hoz tartozó érdekképviseletek­kel a béremelések mértékéről és ütemezéséről. Eszerint a rendőrök 24, míg az összes töb­bi munkavállaló 19,5 százalé­kos fizetésemelésre számíthat, de a közalkalmazottaknál ezt három ütemben valósítják meg. A szakszervezetek képvi­selői kijelentették: márciusban áttekintik, hogy a tárca ko­rábbi követeléseiknek eleget tett-e, s akkor döntenek a ko­rábban kilátásba helyezett til­takozó demonstrációról. A rendészeti szervek hiva­talos állományát a készülő szolgálati törvénynek megfele­lő ideiglenes állománykategó­riákba kell besorolni, s a bér­­fejlesztést ennek figyelembe­vételével valósítják meg -mondta a megbeszélés után Lajtár József, a BM helyettes államtitkára. A pályakezdők­nél, illetve a tiszthelyettesek­nél az emelkedés nettó értéke is eléri a 24 százalékot. Megha­tározták, hogy a tiszthelyette­seknél a bruttó illetmény 35 ezernél, míg a tiszteknél 40 ezernél kevesebb nem lehet. A magasabb béreket először március elején folyósítják, ja­nuárig visszamenőleg. A köztisztviselők, a közal­kalmazottak, valamint a határ­őrök, a polgári védelem és a tűzoltóság tagjai átlagosan 19,5 százalékos fizetésemelésre szá­míthatnak. A közalkalmazot­tak körében azonban a bérfej­lesztést három lépcsőben való­sítják meg: ők januárban 7,5 százalékot kapnak, a követke­ző ütemet a közalkalmazotti törvény illetménytáblájának módosítása jelenti, míg a 19,5 százalékot szeptemberben - a leépítésekből származó bér­megtakarítással és a központi tartalék terhére­­ érik el. A rendőrségnél viszont központi intézkedésre van szükség, mert további létszámcsökkentésre nincs mód. További 10 százalé­kos leépítésre a köztisztviselők körében is sor kerül. Az önkor­mányzati tűzoltóságok eseté­ben más a helyzet: kötelező fel­adatot csak törvény szabhat meg, ezért a tárca a fizetéseme­lésről egyeztetést kezdeményez az érintett helyhatóságokkal. A Független Rendőrszak­szervezet és a Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezetének ve­zetője bejelentette: március­ban értékelik az addig tett in­tézkedéseket, és akkor dönte­nek a korábban bejelentett de­monstráció megrendezéséről. • Lencsés Károly Áder: egyedül is jó eredményt érhetünk el A Fidesz nem lát lehetőséget a négypárti szövetségre • A Fidesz-Magyar Polgári Párt által is szorgalmazott liberális szövetség az 1994-es választások alatt és után, a pol­gári szövetség pedig 1995-ben vallott kudarcot Mi ennek az oka, és mennyi ebben a Fidesz szerepe, illetve felelőssé­ge? - kérdeztük Áder Jánostól, a Fidesz- Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnö­­kétől. A liberális szövetség 1994-ben létrejött, csak nem volt eredményes a választásokon. Az, hogy ez az együttműködés a választá­sok után nem folytatódott, egyértelműen az SZDSZ-en múlott, hiszen koalícióra lépett az MSZP-vel, ráadásul ez a lépése a parla­menti matematikával sem volt indokolha­tó. Ez tehát véleményem szerint nem te­kinthető a Fidesz kudarcának. A polgári szövetség 1995-ben nem alakult meg, de ezért szintén nem a Fideszt terheli a felelős­ség, hiszen a mi részünkről világos testületi állásfoglalások születtek a szövetség szük­ségességéről. A jelenlegi helyzetért a KDNP a felelős, rajtuk múlott ugyanis, hogy ez az együttműködés nem jött létre. Megjegyzem 1998-ig azért még sok idő van. • Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető el­nöke a múlt héten a kereszténydemokra­ták, az MDF és az FKGP együttműkö­dését szorgalmazta, a Fideszt azonban nem említette. Hogyan értékeli ezt a ki­jelentést? Ez mindenképpen új elemnek tekinthető, hiszen a KDNP politikusai eddigi nyilatko­zataikban a négypárti összefogást szorgal­mazták. Mivel azonban e kijelentés részle­tes kifejtésére nem került sor, s ilyen tartal­mú testületi állásfoglalás sem született, ezért csupán politikusi okvetetlenkedésről beszélhetünk. Ráadásul a nyilatkozat alap­jául szolgáló hír, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke hasonló véleményét hangoz­tatta, alaptalannak bizonyult. • Lehet, hogy valóban okvetetlenkedés­ről van csupán szó, de emlékeztetném arra a KDNP elnöke által írt körlevélre, amely megtiltja a párt helyi szervezetei­nek a polgári, illetve Nemzeti Szövetség pártjaival való együttműködést. A Nemzeti Szövetség vezetésében ugyan­akkor szerepet vállal a KDNP egyik prominens képviselője. A nyilatkozatokból valóban úgy tűnik, hogy a KDNP jelenlegi vezetése engedéke­nyebbnek mutatkozik a Nemzeti Szövet­séggel kapcsolatban. Az említett körlevél­ben mindazonáltal mindkét szövetségben való részvételt tiltja a pártvezetés, sőt a kü­lönböző pártrendezvényeken is csak a má­sik három ellenzéki párttal együtt szerepel­het kereszténydemokrata politikus. • A közeljövőben tehát formálisan nem alakulhat meg a Fidesz-MDF-KDNP alkotta polgári szövetség. Erre tekintet­tel pártja elnöksége az elmúlt év végén úgy döntött, hogy önálló politizálással készülnek a választásokra. Milyen esz­közök állnak a rendelkezésükre ehhez, s milyen esélyt lát ennek sikeres megvaló­sulására? E döntéskor, vagyis a KDNP választmá­nyának határozata után két állítást tettünk. Az egyik, hogy a sikeres politizálás legcél­ravezetőbb eszközének továbbra is a polgá­ri szövetséget tekintjük. A KDNP döntése miatt ez egyelőre nem valósulhat meg, ezért született a másik elhatározás, hogy el­kezdjük az önálló felkészülést. Ehhez az eszközök nem változtak: a parlamenti frak­ció, a meglévő infrastruktúra és a szakértői bázis - ezek megfelelő hátteret nyújtanak a választásokra való biztonságos felkészülés­hez. A feltételek tehát adottak, ráadásul a napokban megjelent közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, hogy a Fidesz népszerűsé­ge emelkedik. Bízunk abban, hogy ez a ten­dencia tovább folytatódik. A biztos pártot választók körében mutatkozó 12 százalék majdnem duplája az 1994. májusi ered­ménynek, és a népszerűségi listát vezető pártok és a Fidesz között sincs akkora kü­lönbség, amely aggodalommal töltene el bennünket. Azt gondolom tehát, hogy ke­mény munkával egyedül is jó eredményt ér­hetünk el a következő választásokon. • Pénteken az ellenzéki pártok frakció­­vezetői tárgyalnak egymással a parla­menti együttműködésről. A Fidesz visz konkrét javaslatokat erre a megbeszé­lésre? Egyáltalán nem biztos, hogy létrejön a négypárti találkozó, ugyanis a hírek szerint a kisgazdák feltételekhez kötötték a megje­lenésüket. Azt üzenték többek között, hogy csak akkor jönnek el a tárgyalásra, ha a má­sik három párt elfogadja a köztársasági el­nök közvetlen megválasztására irányuló ja­vaslatukat. Az alkotmány-előkészítő bi­zottság viszont már döntött a parlament ál­tali választásról. Ez tehát nem lehet tárgya­lási alap, s elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ez legyen a feltétele egy technikai jellegű egyeztetésnek. • Lát arra lehetőséget, hogy a választá­sok előtt a jelenlegi ellenzéki pártok között négypárti együttműködés jöjjön létre? Erre semmiféle lehetőséget nem látok. • Arató Zsolt­ kor János BELFÖLD Magyar Hírlap . Közpénzek és az alkotmány (MTI) Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága szerdán tartott ülésén többek között a közpénzek felhasználásáról és el­lenőrzéséről rendelkező alkotmányfejezetről tárgyalt. Az ülést követően Gál Zoltán házelnök az MTI munkatársának elmondta: az új alkotmányban valószínűleg szigorúbb és pontosabb rendel­kezések lesznek e kérdésről a jelenleginél. A testület ezenkívül foglalkozott a fegyveres erők és a rendfenntartó szervek témakö­rével is. Azzal értettek egyet, hogy az alaptörvény a jövőben neve­sítve rendelkezzen a különböző szervekről (például határőrség, honvédség, nemzetbiztonsági szervek), és kimarad a szövegezés­ből a fegyveres erők elnevezés. Közoktatási bizottság (MH) A művelődési miniszter bizottságot hozott létre a köz­oktatási törvény módosításának előkészítésére. A testületnek le­hetősége van a jogszabály kidolgozott normaszövegének kérdé­seiben állást foglalni, javaslatot tenni a tervezetben szereplő va­riánsok támogatására, új elképzelések felvetésére. Magyar Bálint a bizottság tegnapi alakuló ülése után elmondta: a közoktatási tör­vény módosításának előkészítése előrehaladott stádiumban van. A tervek szerint még mielőtt a tárca március elején benyújtja a kormánynak a javaslatot, a testület egyezteti a tervezetet a parla­ment ellenzéki pártjaival is. A bizottságban ugyanis a képviselők közül csak kormánypártiak kaptak helyet. Rajtuk kívül oktatás­­kutatók, szociológus, önkormányzati szövetségek, két pedagógus­szakszervezet és a Magyar Szülők Országos Szövetsége vesz részt a munkában, melyet Báthory Zoltán, a tárca helyettes államtitká­ra irányít. A miniszter tegnap hangsúlyozta: noha a közoktatásban is igyekeznek szem előtt tartani a gazdaságosság szempontjait, a szféra modernizációja nem vezethet forráselvonáshoz. Vala­mennyi megtakarítást vissza kell tehát forgatni a közoktatásba. A törvény továbbra is megtartja a terület kétpólusú finanszírozását, azaz a kötségvetés és a fenntartó önkormányzatok továbbra is együtt viselik a közoktatás anyagi terheit. A változásokról szólva elhangzott: a törvény módosítja majd a gyermekek, szülők és pe­dagógusok jogairól rendelkező fejezeteket, valamint a közoktatá­si alapellátás mértékét meghatározó rendelkezéseket. Ez utóbbi azt jelenti, hogy változnak a kötelező óraszámok, az osztályok át­laglétszáma, és korlátozzák a csoportbontások lehetőségét is. Magyar fogadta a KKDSZ vezetőit (MH) A művelődési miniszter tegnap tárgyalt a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének vezetőségével. A KKDSZ a találkozón szorgalmazta a kormány hároméves köz­alkalmazotti megállapodásán belül a tárca ágazati felelősségének és képviseletének erősítését, a könyvtári és közművelődési intéz­ményi, a múzeumi törvények megalkotásának, illetve a levéltári törvény módosításának szükségességét. A szakszervezet együtt­működési megállapodás megkötését sürgette a minisztériummal, s képviselői átadták Magyar Bálintnak a közalkalmazotti bértábla módosítására vonatkozó javaslatukat. A miniszter szaktörvények megalkotása kapcsán törvényalkotó bizottságok felállítását java­solta, és azt is megígérte, hogy megvizsgálja a nagy közgyűjtemé­nyek működési és finanszírozási lehetőségeit. A kétoldalú megál­lapodás megkötéséről a tárca vezetője későbbi időpontban dönt. Elnapolták Lakatos munkaügyi perét (MTI) Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság vezető szerkesztője, a szerkesztőség korábbi vezetője pert indított munkáltatója, a Ma­gyar Rádió ellen. Lakatos Pált a műsor 1995. augusztus 20-ai adását követően távolították el posztjáról, mert a műsorvezető Király Edit nem volt képes ellátni feladatát, és a műsor vezetését - adás közben - másnak kellett átvennie. Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság szerdai tárgyalásán a felpe­res kérte eredeti vezetői munkakörébe való visszahelyezését, va­lamint az ellene hozott - megrovást tartalmazó - fegyelmi hatá­rozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a vezetői megbízás visszavonása jogszerűtlen volt, a fegyelmi határozat in­dokolása pedig nem felel meg a valóságnak. A Magyar Rádió jo­gi képviselője mindezt vitatta. Kifejtette, hogy a szerkesztőség vezetőjének felelősségi körébe tartozik a szakmai, etikai, gyártá­si szabályok betartása és betartatása. Máté László visszavonul MH-információ___________ Máté László, a Magyar Szo­cialista Párt alelnöke semmi­lyen tisztségre nem kívánja je­löltetni magát az MSZP már­cius végi tisztújító kong­resszusán - tudtuk meg párt­elnökségi forrásból. Máté László elhatározásá­ról már tájékoztatta a párt el­nökségét és parlamenti frak­cióját. A politikust vállalkozói tevékenységével kapcsolat­ban több támadás is érte az el­múlt időszakban, feltehetően ez áll a visszavonulás hátteré­ben. Emlékezetes, hogy az MSZP baloldali tömörülésé­nek múlt szombati rendezvé­nyén Krausz Tamás alelnök Máté távozását követelte. Ki­­ jelentette: egy baloldali párt vezetésében nem vállalhat szerepet egy nagyvállalkozó, az üzletet ugyanis el kell vá­lasztani a politikától. A balol­dali tömörülés támadását töb­ben értetlenül fogadták az MSZP-ben, hiszen a párt bel­ső közvéleménye előtt egy­általán nem titok a politikus visszavonulási szándéka. Máté László egyébként az előző parlamenti ciklusban az MSZP pénztárnoka volt, az alelnöki tisztséget 1994 ősze óta tölti be. Az előző ciklus­ban a politikus nem volt tagja az Országgyűlésnek, a jelenle­gi parlamentbe az MSZP or­szágos listájáról került be. • Szerető Szabolcs Párttagok magánemberként a Nemzeti Szövetségben MH-információ___________ Hasznos Miklós soros elnök szerint a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület si­kere igazolja: nagy a bizalom a pártok fölött álló nemzeti jelle­gű civilszervezetek iránt. Fü­zessy Tibor, a KDNP ügyveze­tő elnöke összeállításunkban kijelentette: Hasznos magán­­személyként elnököl a Nemzeti Szövetségben, ezt pedig nem tiltja a KDNP pártszövetségek­re vonatkozó határozata. Rendkívül nagy az érdeklő­dés a Torgyán József kisgazda pártelnök kezdeményezésére alakult egyesület iránt - érté­kelte Hasznos Miklós a szerve­zet alakulása óta eltelt fél évet. Nem lehet egyenlőségjelet ten­ni a Polgári Szövetség és a Nemzeti Szövetség közé, hi­szen az utóbbi egy bíróság által bejegyzett szervezet - állította. A legutóbbi felmérések alapján kétezer egyéni taggal számol­hatnak, s 17 társadalmi szerve­zet jelentette be csatlakozását. Hasznos Miklós szerint az ér­deklődés igazolta: hiányzik a politikai pártok mögül a nem­zeti értékek s érdekek védel­mét célul tűző civilszervezet. A Nemzeti Szövetség pártok fö­lött áll - fogalmazott a KDNP politikusa -, és a nemzeti gon­dolat jegyében fogja össze a kü­lönböző pártok tagjait, illetve a pártonkívülieket. A szövetség­be belépett számos FKGP-, KDNP-szimpatizáns, de sokan az MDF-fel rokonszenvezők közül is - mondta Hasznos. A kérdésre, hogy elnöklését nem tiltja-e az a KDNP választmá­nyi határozat, amely kimondja, hogy a párt sem a Nemzeti Szö­vetségbe, sem a Polgári Szövet­ségbe nem lép be, Hasznos Miklós azt válaszolta: azon ha­tározatnak felel meg a műkö­dése, mely szerint a KDNP nyi­tott minden nemzeti szellemű társadalmi szervezet, mozga­lom irányába. „Egy politikai párt egyébként sem tilthatja meg, hogy bármely tagja részt vegyen egy bíróság által bejegy­zett egyesület munkájában, én például tagja vagyok a Szent Jeromos Biblia Társaságnak is” -jegyezte meg. Füzessy Tibor, a KDNP ügy­vezető elnöke szintén úgy véle­kedett, hogy nincs ellentmon­dás a kereszténydemokrata ha­tározatok és Hasznos Miklós elnöki tiszte között. „A KDNP ügyvezető elnöksége megtiltot­ta ugyan a párt testületeinek - így az alapszervezetnek is -, hogy írásos együttműködést kössenek vagy részt vegyenek a Polgári Szövetség, illetve a Nemzeti Szövetség rendezvé­nyein, ugyanakkor azt nem tilt­ják, hogy a párt tagjai magán­­személyként tegyék ugyanezt. Hasznos Miklós magánember­ként elnököl a Nemzeti Szövet­ségben.” Füzessy Tibor kijelen­tette: akkor válik indokolttá Hasznos Miklós részvételének megvizsgálása, ha úgy látják, hogy az­ egyesület politikája nem egyeztethető össze a KDNP célkitűzéseivel. Horváth Béla, a Nemzeti Szövetség elnökségének kis­gazda képviselője szerint a Nemzeti Szövetség a korábbi kormányban csalódottak gyűj­tőtáborává vált. Horváth ezzel cáfolni kívánta azt a feltétele­zést, hogy a tagság a szélsőjobb­­oldali szimpatizánsokból áll. Horváth Béla egyébként úgy véli, hogy a Polgári Szövetség koporsójába az utolsó szeget a KDNP-választmány döntése verte be. Balaton Péter, az MDF or­szágos választmányának tagja a Nemzeti Szövetség egyik legna­gyobb eredményének tartja, hogy az ellenzéki oldal megosz­tására tett kísérlet - a Polgári Szövetség létrehozása - nem si­került. Fontos, hogy a szövet­ségnek sikerült megszólítania a politikától eltávolodott embe­reket, mint például Raffay Er­nő volt honvédelmi államtit­kárt vagy Szentgyörgyvölgyi Péter volt köztársasági megbí­zottat. A Nemzeti Szövetség a magyar nemzeti érdekek men­tén a különböző pártprogramo­kat szintetizálja, s az egyesület munkája elősegítheti a négy el­lenzéki párt közeledését - véle­kedett Balaton Péter. • Csuhaj Ildikó

Next