Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-11 / 9. szám
1996. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK MH-információ___________ Még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerül az új erdő-, illetve erdővédelmi törvénytervezet. A jogalkotók az erdők hatékonyabb védelmére törekedtek. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, a jövőben erdőgazdálkodási, illetve erdővédelmi bírsággal sújthatják a szabálytalanul gazdálkodókat, illetve a természet károsítóit. Magyarország területének mintegy 18 százalékát borítják erdők. A fás, ligetes területek természetvédelmi szempontból a legfontosabb élőhelyek: az erdőkben él a hazai flóra 45 százaléka, és a különböző állatcsoportok tekintélyes része. A ma már korszerűtlennek számító, harmincöt éve életbe lépett erdőtörvény helyett ökológiai szemléletű új szabályozást dolgoztak ki a szakemberek. A tervezetet a kormány tavaly novemberben már elfogadta, az Országgyűlés várhatóan tavaszi ülésszakán tűzi napirendjére. A szakemberek azt szeretnék, ha az erdőkről és az erdők védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a természetvédelemről szóló törvényjavaslatot egy csomagban tárgyalná meg a parlament. Az új erdővédelmi törvény mielőbbi meghozatalát több körülmény is indokolja - hangoztatta Dauner Márton, a földművelésügyi tárca Erdészeti Hivatalának elnöke. Az utóbbi időben több erdészeti és környezetvédelmi konferencián, nemzetközi fórumon kinyilvánították, hogy a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében hatékonyabb lépéseket kell tenni az erdők megóvására. Helyenként Magyarországon is komoly veszteségeket szenvedtek az elmúlt évtizedekben az erdők. Előfordult, hogy túlságosan fiatalon vágtak ki fákat, így a legértékesebb káros állományok - főleg a bükkösök - aránya jelentősen csökkent. Komoly károkat okozott az országban sokfelé jelentkező talajvízszint-csökkenés, a kiszáradás. Több területen nem tudták pótolni a kivágott erdőségeket a felújítási, telepítési munkálatok. Az Európai Unió által is elfogadott irányelveket tükrözi a parlament elé kerülő hazai szabályozás. A törvény a remények szerint gátat vet a napjainkban gyakori rablógazdálkodásnak. Tavaly közel 150 ezer köbméter fát vágtak ki engedély nélkül. Az erdőfelügyeletek közel 40 millió forint bírságot vetettek ki a szabálytalanul gazdálkodókra. A tervezet elfogadása esetén a jövőben csak olyan mértékben termelhetnének ki fát az erdőkből, amely biztosítja a terület élővilágának fenntartását. A jogszabály-módosítást a birtokstruktúra átrendeződése is sürgeti - jegyezte meg Dauner Márton. Korábban a mintegy 1,7 millió hektárnyi erdő 70 százaléka állami, 30 százalékban szövetkezeti tulajdonban volt. Az elmúlt években az állami tulajdon aránya 60 százalék körülire csökkent, s jelentősen nőtt a magántulajdonba került erdők aránya: kárpótlással 1990 óta közel 150 ezren jutottak erdőterülethez, és a privatizáció végeztével számuk várhatóan 300 ezer fölé emelkedik. A jelenleg érvényben lévő, 1961-ben elfogadott törvény nem ad mindenben megfelelő útmutatást az új tulajdonosoknak az erdőkezeléssel járó kötelezettségekre. Jelentős részük megfelelő szakismeretek nélkül, az erdők létét veszélyeztető módon gazdálkodik. A parlamenti tárgyalásra váró törvényjavaslat alapvetően abban különbözik a jelenlegi szabályozástól, hogy az erdőt biológiai egységnek, természeti erőforrásnak tekintve rendelkezik a gazdálkodás lehetőségeiről. Az erdők lehetséges funkciói - védelmi, közjóléti, gazdasági - alapján határozza meg a tennivalókat. Minden erdőterületre és birtokosra előírja erdőgazdálkodási üzemterv készítését. Erdőirtás esetén két éven belül meg kell kezdeni, és öt éven belül be kell fejezni az erdő felújítását. A tervezet elfogadása esetén a kivágott fafajtól függően erdőfenntartási járulékot kötelesek fizetni a gazdálkodók. Ezt az összeget azonban az erdőfenntartással kapcsolatos munkálatokhoz visszakaphatják. A természet védelmét szolgáló fontos újdonság az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság bevezetése. Előbbit akkor fizetné a tulajdonos, ha nem megfelelő módon hasznosítja az erdőt, míg utóbbit azokra vetnék ki, akik kárt tesznek a faállományban vagy az élővilágban. A helyszíni büntetés kiszabására az erdők védelmét ellátó, hivatalos személynek minősülő erdészek, erdőőrök lennének jogosultak, míg nagyobb szabálytalanságok esetén az erdészeti hatóságok határoznának a bírság összegéről. Az erdőingatlanokkal kapcsolatos alapinformációk az Országos Erdészeti Adattárban kerülnének rögzítésre. Az erdők egészségi állapotának rögzítésére monitoringrendszer kiépítéséről is rendelkezik a tervezet. Közel 1600 megfigyelőponton tervezik a fákon jelentkező rendellenességek, betegségek mérését. • Szilágyi A. János Törvénnyel a rablógazdálkodás ellen Bírság vár az erdők pusztítóira Óvni kell a fiatal fákat FOTÓ: MH-ACHÍV Összegzik az árvízkárokat Béremelés a Belügynél MH-információ___________ A kelet-magyarországi folyók magas vízállása miatt egyelőre a szakembereknek nincsenek pontos ismereteik arról, hogy az áradás mekkora károkat okozott a védművekben és a vízügyi berendezésekben. Az első becslések alapján még a múlt héten a vízügyi vezetők 500 millió forint körülire becsülték a helyreállítás költségeit, de a végösszeg tovább nőhet. A földművelésügyben is folynak a kárfelmérések. Egyelőre csupán azokon a területeken kezdődött meg a veszteségek felmérése, ahol már visszavonult a víz - közölte Litauszki István, a vízügyi tárca vízkárelhárítási osztályának helyettes vezetője. Annyit azonban már megállapítottak, hogy elsősorban a Körösvölgy két szükségtározójának megrongálódott gátjai igényelnek sürgős beavatkozást. A vízügyi igazgatóságok jelentései alapján heteken belül elkészül az utóbbi évek legnagyobb árvízének tapasztalatait összegző szakmai jelentés - tudtuk meg. A dokumentumban a minisztérium a kormány elé tárja a legfontosabbnak tartott árvízvédelmi fejlesztéseket is. Az árvíz több alföldi megyében jelentős károkat okozott. Békésben a mályvádi és a mérgesi szükségtározók kényszerű megnyitása miatt összesen 5300 hektár mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ezen belül pedig 2400 hektárnyi szántó, s 2500 hektár erdő került víz alá - áll a megyei földművelésügyi hivatal jelentésében. Borsod megyében 13-14 ezer hektárnyi, két gát közötti területet öntött el az árvíz. A pontos számításokra azonban még várni kell, mivel az érintett területek jelentős részét még mindig víz borítja. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízügyi létesítményeit az árvíz miatt 250 millió forint körüli kár érte - tudtuk meg a megyei vízügyi hivatal illetékesétől. Megközelítően 4500 hektárnyi, a nyári gátak mögötti földterület került víz alá. A vízügyi szakemberek szerint minél előbb korszerűsíteni kell a Tisza felső, Záhony feletti szakaszának védelmi rendszerét. Műszaki elképzeléseiket, s a szükséges pénzösszeg nagyságára vonatkozó javaslatukat hamarosan a Földművelésügyi Minisztérium elé terjesztik. A termelőket ért mezőgazdasági árvízkár pontos felmérését a Magyar Agrárkamara helyi szervezetei már megkezdték. • D. N.Sz. A. J. MH-információ___________ A Belügyminisztérium vezetői tegnap megegyeztek a tárcához tartozó érdekképviseletekkel a béremelések mértékéről és ütemezéséről. Eszerint a rendőrök 24, míg az összes többi munkavállaló 19,5 százalékos fizetésemelésre számíthat, de a közalkalmazottaknál ezt három ütemben valósítják meg. A szakszervezetek képviselői kijelentették: márciusban áttekintik, hogy a tárca korábbi követeléseiknek eleget tett-e, s akkor döntenek a korábban kilátásba helyezett tiltakozó demonstrációról. A rendészeti szervek hivatalos állományát a készülő szolgálati törvénynek megfelelő ideiglenes állománykategóriákba kell besorolni, s a bérfejlesztést ennek figyelembevételével valósítják meg -mondta a megbeszélés után Lajtár József, a BM helyettes államtitkára. A pályakezdőknél, illetve a tiszthelyetteseknél az emelkedés nettó értéke is eléri a 24 százalékot. Meghatározták, hogy a tiszthelyetteseknél a bruttó illetmény 35 ezernél, míg a tiszteknél 40 ezernél kevesebb nem lehet. A magasabb béreket először március elején folyósítják, januárig visszamenőleg. A köztisztviselők, a közalkalmazottak, valamint a határőrök, a polgári védelem és a tűzoltóság tagjai átlagosan 19,5 százalékos fizetésemelésre számíthatnak. A közalkalmazottak körében azonban a bérfejlesztést három lépcsőben valósítják meg: ők januárban 7,5 százalékot kapnak, a következő ütemet a közalkalmazotti törvény illetménytáblájának módosítása jelenti, míg a 19,5 százalékot szeptemberben - a leépítésekből származó bérmegtakarítással és a központi tartalék terhére érik el. A rendőrségnél viszont központi intézkedésre van szükség, mert további létszámcsökkentésre nincs mód. További 10 százalékos leépítésre a köztisztviselők körében is sor kerül. Az önkormányzati tűzoltóságok esetében más a helyzet: kötelező feladatot csak törvény szabhat meg, ezért a tárca a fizetésemelésről egyeztetést kezdeményez az érintett helyhatóságokkal. A Független Rendőrszakszervezet és a Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője bejelentette: márciusban értékelik az addig tett intézkedéseket, és akkor döntenek a korábban bejelentett demonstráció megrendezéséről. • Lencsés Károly Áder: egyedül is jó eredményt érhetünk el A Fidesz nem lát lehetőséget a négypárti szövetségre • A Fidesz-Magyar Polgári Párt által is szorgalmazott liberális szövetség az 1994-es választások alatt és után, a polgári szövetség pedig 1995-ben vallott kudarcot Mi ennek az oka, és mennyi ebben a Fidesz szerepe, illetve felelőssége? - kérdeztük Áder Jánostól, a Fidesz- Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnökétől. A liberális szövetség 1994-ben létrejött, csak nem volt eredményes a választásokon. Az, hogy ez az együttműködés a választások után nem folytatódott, egyértelműen az SZDSZ-en múlott, hiszen koalícióra lépett az MSZP-vel, ráadásul ez a lépése a parlamenti matematikával sem volt indokolható. Ez tehát véleményem szerint nem tekinthető a Fidesz kudarcának. A polgári szövetség 1995-ben nem alakult meg, de ezért szintén nem a Fideszt terheli a felelősség, hiszen a mi részünkről világos testületi állásfoglalások születtek a szövetség szükségességéről. A jelenlegi helyzetért a KDNP a felelős, rajtuk múlott ugyanis, hogy ez az együttműködés nem jött létre. Megjegyzem 1998-ig azért még sok idő van. • Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke a múlt héten a kereszténydemokraták, az MDF és az FKGP együttműködését szorgalmazta, a Fideszt azonban nem említette. Hogyan értékeli ezt a kijelentést? Ez mindenképpen új elemnek tekinthető, hiszen a KDNP politikusai eddigi nyilatkozataikban a négypárti összefogást szorgalmazták. Mivel azonban e kijelentés részletes kifejtésére nem került sor, s ilyen tartalmú testületi állásfoglalás sem született, ezért csupán politikusi okvetetlenkedésről beszélhetünk. Ráadásul a nyilatkozat alapjául szolgáló hír, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke hasonló véleményét hangoztatta, alaptalannak bizonyult. • Lehet, hogy valóban okvetetlenkedésről van csupán szó, de emlékeztetném arra a KDNP elnöke által írt körlevélre, amely megtiltja a párt helyi szervezeteinek a polgári, illetve Nemzeti Szövetség pártjaival való együttműködést. A Nemzeti Szövetség vezetésében ugyanakkor szerepet vállal a KDNP egyik prominens képviselője. A nyilatkozatokból valóban úgy tűnik, hogy a KDNP jelenlegi vezetése engedékenyebbnek mutatkozik a Nemzeti Szövetséggel kapcsolatban. Az említett körlevélben mindazonáltal mindkét szövetségben való részvételt tiltja a pártvezetés, sőt a különböző pártrendezvényeken is csak a másik három ellenzéki párttal együtt szerepelhet kereszténydemokrata politikus. • A közeljövőben tehát formálisan nem alakulhat meg a Fidesz-MDF-KDNP alkotta polgári szövetség. Erre tekintettel pártja elnöksége az elmúlt év végén úgy döntött, hogy önálló politizálással készülnek a választásokra. Milyen eszközök állnak a rendelkezésükre ehhez, s milyen esélyt lát ennek sikeres megvalósulására? E döntéskor, vagyis a KDNP választmányának határozata után két állítást tettünk. Az egyik, hogy a sikeres politizálás legcélravezetőbb eszközének továbbra is a polgári szövetséget tekintjük. A KDNP döntése miatt ez egyelőre nem valósulhat meg, ezért született a másik elhatározás, hogy elkezdjük az önálló felkészülést. Ehhez az eszközök nem változtak: a parlamenti frakció, a meglévő infrastruktúra és a szakértői bázis - ezek megfelelő hátteret nyújtanak a választásokra való biztonságos felkészüléshez. A feltételek tehát adottak, ráadásul a napokban megjelent közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, hogy a Fidesz népszerűsége emelkedik. Bízunk abban, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. A biztos pártot választók körében mutatkozó 12 százalék majdnem duplája az 1994. májusi eredménynek, és a népszerűségi listát vezető pártok és a Fidesz között sincs akkora különbség, amely aggodalommal töltene el bennünket. Azt gondolom tehát, hogy kemény munkával egyedül is jó eredményt érhetünk el a következő választásokon. • Pénteken az ellenzéki pártok frakcióvezetői tárgyalnak egymással a parlamenti együttműködésről. A Fidesz visz konkrét javaslatokat erre a megbeszélésre? Egyáltalán nem biztos, hogy létrejön a négypárti találkozó, ugyanis a hírek szerint a kisgazdák feltételekhez kötötték a megjelenésüket. Azt üzenték többek között, hogy csak akkor jönnek el a tárgyalásra, ha a másik három párt elfogadja a köztársasági elnök közvetlen megválasztására irányuló javaslatukat. Az alkotmány-előkészítő bizottság viszont már döntött a parlament általi választásról. Ez tehát nem lehet tárgyalási alap, s elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ez legyen a feltétele egy technikai jellegű egyeztetésnek. • Lát arra lehetőséget, hogy a választások előtt a jelenlegi ellenzéki pártok között négypárti együttműködés jöjjön létre? Erre semmiféle lehetőséget nem látok. • Arató Zsolt kor János BELFÖLD Magyar Hírlap . Közpénzek és az alkotmány (MTI) Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága szerdán tartott ülésén többek között a közpénzek felhasználásáról és ellenőrzéséről rendelkező alkotmányfejezetről tárgyalt. Az ülést követően Gál Zoltán házelnök az MTI munkatársának elmondta: az új alkotmányban valószínűleg szigorúbb és pontosabb rendelkezések lesznek e kérdésről a jelenleginél. A testület ezenkívül foglalkozott a fegyveres erők és a rendfenntartó szervek témakörével is. Azzal értettek egyet, hogy az alaptörvény a jövőben nevesítve rendelkezzen a különböző szervekről (például határőrség, honvédség, nemzetbiztonsági szervek), és kimarad a szövegezésből a fegyveres erők elnevezés. Közoktatási bizottság (MH) A művelődési miniszter bizottságot hozott létre a közoktatási törvény módosításának előkészítésére. A testületnek lehetősége van a jogszabály kidolgozott normaszövegének kérdéseiben állást foglalni, javaslatot tenni a tervezetben szereplő variánsok támogatására, új elképzelések felvetésére. Magyar Bálint a bizottság tegnapi alakuló ülése után elmondta: a közoktatási törvény módosításának előkészítése előrehaladott stádiumban van. A tervek szerint még mielőtt a tárca március elején benyújtja a kormánynak a javaslatot, a testület egyezteti a tervezetet a parlament ellenzéki pártjaival is. A bizottságban ugyanis a képviselők közül csak kormánypártiak kaptak helyet. Rajtuk kívül oktatáskutatók, szociológus, önkormányzati szövetségek, két pedagógusszakszervezet és a Magyar Szülők Országos Szövetsége vesz részt a munkában, melyet Báthory Zoltán, a tárca helyettes államtitkára irányít. A miniszter tegnap hangsúlyozta: noha a közoktatásban is igyekeznek szem előtt tartani a gazdaságosság szempontjait, a szféra modernizációja nem vezethet forráselvonáshoz. Valamennyi megtakarítást vissza kell tehát forgatni a közoktatásba. A törvény továbbra is megtartja a terület kétpólusú finanszírozását, azaz a kötségvetés és a fenntartó önkormányzatok továbbra is együtt viselik a közoktatás anyagi terheit. A változásokról szólva elhangzott: a törvény módosítja majd a gyermekek, szülők és pedagógusok jogairól rendelkező fejezeteket, valamint a közoktatási alapellátás mértékét meghatározó rendelkezéseket. Ez utóbbi azt jelenti, hogy változnak a kötelező óraszámok, az osztályok átlaglétszáma, és korlátozzák a csoportbontások lehetőségét is. Magyar fogadta a KKDSZ vezetőit (MH) A művelődési miniszter tegnap tárgyalt a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének vezetőségével. A KKDSZ a találkozón szorgalmazta a kormány hároméves közalkalmazotti megállapodásán belül a tárca ágazati felelősségének és képviseletének erősítését, a könyvtári és közművelődési intézményi, a múzeumi törvények megalkotásának, illetve a levéltári törvény módosításának szükségességét. A szakszervezet együttműködési megállapodás megkötését sürgette a minisztériummal, s képviselői átadták Magyar Bálintnak a közalkalmazotti bértábla módosítására vonatkozó javaslatukat. A miniszter szaktörvények megalkotása kapcsán törvényalkotó bizottságok felállítását javasolta, és azt is megígérte, hogy megvizsgálja a nagy közgyűjtemények működési és finanszírozási lehetőségeit. A kétoldalú megállapodás megkötéséről a tárca vezetője későbbi időpontban dönt. Elnapolták Lakatos munkaügyi perét (MTI) Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság vezető szerkesztője, a szerkesztőség korábbi vezetője pert indított munkáltatója, a Magyar Rádió ellen. Lakatos Pált a műsor 1995. augusztus 20-ai adását követően távolították el posztjáról, mert a műsorvezető Király Edit nem volt képes ellátni feladatát, és a műsor vezetését - adás közben - másnak kellett átvennie. Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság szerdai tárgyalásán a felperes kérte eredeti vezetői munkakörébe való visszahelyezését, valamint az ellene hozott - megrovást tartalmazó - fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a vezetői megbízás visszavonása jogszerűtlen volt, a fegyelmi határozat indokolása pedig nem felel meg a valóságnak. A Magyar Rádió jogi képviselője mindezt vitatta. Kifejtette, hogy a szerkesztőség vezetőjének felelősségi körébe tartozik a szakmai, etikai, gyártási szabályok betartása és betartatása. Máté László visszavonul MH-információ___________ Máté László, a Magyar Szocialista Párt alelnöke semmilyen tisztségre nem kívánja jelöltetni magát az MSZP március végi tisztújító kongresszusán - tudtuk meg pártelnökségi forrásból. Máté László elhatározásáról már tájékoztatta a párt elnökségét és parlamenti frakcióját. A politikust vállalkozói tevékenységével kapcsolatban több támadás is érte az elmúlt időszakban, feltehetően ez áll a visszavonulás hátterében. Emlékezetes, hogy az MSZP baloldali tömörülésének múlt szombati rendezvényén Krausz Tamás alelnök Máté távozását követelte. Ki jelentette: egy baloldali párt vezetésében nem vállalhat szerepet egy nagyvállalkozó, az üzletet ugyanis el kell választani a politikától. A baloldali tömörülés támadását többen értetlenül fogadták az MSZP-ben, hiszen a párt belső közvéleménye előtt egyáltalán nem titok a politikus visszavonulási szándéka. Máté László egyébként az előző parlamenti ciklusban az MSZP pénztárnoka volt, az alelnöki tisztséget 1994 ősze óta tölti be. Az előző ciklusban a politikus nem volt tagja az Országgyűlésnek, a jelenlegi parlamentbe az MSZP országos listájáról került be. • Szerető Szabolcs Párttagok magánemberként a Nemzeti Szövetségben MH-információ___________ Hasznos Miklós soros elnök szerint a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület sikere igazolja: nagy a bizalom a pártok fölött álló nemzeti jellegű civilszervezetek iránt. Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke összeállításunkban kijelentette: Hasznos magánszemélyként elnököl a Nemzeti Szövetségben, ezt pedig nem tiltja a KDNP pártszövetségekre vonatkozó határozata. Rendkívül nagy az érdeklődés a Torgyán József kisgazda pártelnök kezdeményezésére alakult egyesület iránt - értékelte Hasznos Miklós a szervezet alakulása óta eltelt fél évet. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a Polgári Szövetség és a Nemzeti Szövetség közé, hiszen az utóbbi egy bíróság által bejegyzett szervezet - állította. A legutóbbi felmérések alapján kétezer egyéni taggal számolhatnak, s 17 társadalmi szervezet jelentette be csatlakozását. Hasznos Miklós szerint az érdeklődés igazolta: hiányzik a politikai pártok mögül a nemzeti értékek s érdekek védelmét célul tűző civilszervezet. A Nemzeti Szövetség pártok fölött áll - fogalmazott a KDNP politikusa -, és a nemzeti gondolat jegyében fogja össze a különböző pártok tagjait, illetve a pártonkívülieket. A szövetségbe belépett számos FKGP-, KDNP-szimpatizáns, de sokan az MDF-fel rokonszenvezők közül is - mondta Hasznos. A kérdésre, hogy elnöklését nem tiltja-e az a KDNP választmányi határozat, amely kimondja, hogy a párt sem a Nemzeti Szövetségbe, sem a Polgári Szövetségbe nem lép be, Hasznos Miklós azt válaszolta: azon határozatnak felel meg a működése, mely szerint a KDNP nyitott minden nemzeti szellemű társadalmi szervezet, mozgalom irányába. „Egy politikai párt egyébként sem tilthatja meg, hogy bármely tagja részt vegyen egy bíróság által bejegyzett egyesület munkájában, én például tagja vagyok a Szent Jeromos Biblia Társaságnak is” -jegyezte meg. Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke szintén úgy vélekedett, hogy nincs ellentmondás a kereszténydemokrata határozatok és Hasznos Miklós elnöki tiszte között. „A KDNP ügyvezető elnöksége megtiltotta ugyan a párt testületeinek - így az alapszervezetnek is -, hogy írásos együttműködést kössenek vagy részt vegyenek a Polgári Szövetség, illetve a Nemzeti Szövetség rendezvényein, ugyanakkor azt nem tiltják, hogy a párt tagjai magánszemélyként tegyék ugyanezt. Hasznos Miklós magánemberként elnököl a Nemzeti Szövetségben.” Füzessy Tibor kijelentette: akkor válik indokolttá Hasznos Miklós részvételének megvizsgálása, ha úgy látják, hogy az egyesület politikája nem egyeztethető össze a KDNP célkitűzéseivel. Horváth Béla, a Nemzeti Szövetség elnökségének kisgazda képviselője szerint a Nemzeti Szövetség a korábbi kormányban csalódottak gyűjtőtáborává vált. Horváth ezzel cáfolni kívánta azt a feltételezést, hogy a tagság a szélsőjobboldali szimpatizánsokból áll. Horváth Béla egyébként úgy véli, hogy a Polgári Szövetség koporsójába az utolsó szeget a KDNP-választmány döntése verte be. Balaton Péter, az MDF országos választmányának tagja a Nemzeti Szövetség egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy az ellenzéki oldal megosztására tett kísérlet - a Polgári Szövetség létrehozása - nem sikerült. Fontos, hogy a szövetségnek sikerült megszólítania a politikától eltávolodott embereket, mint például Raffay Ernő volt honvédelmi államtitkárt vagy Szentgyörgyvölgyi Péter volt köztársasági megbízottat. A Nemzeti Szövetség a magyar nemzeti érdekek mentén a különböző pártprogramokat szintetizálja, s az egyesület munkája elősegítheti a négy ellenzéki párt közeledését - vélekedett Balaton Péter. • Csuhaj Ildikó