Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 13-26. szám)
1996-01-16 / 13. szám
1996. JANUÁR 16., KEDD MH-összefoglaló A nyugati sajtó rövid terjedelemben számolt be Bill Clinton amerikai elnök szombati taszári villámlátogatásáról. Tudósításaikban inkább a protokolláris furcsaságokra koncentráltak a lapok. A Neue Zürcher Zeitung szerint nem nagy figyelmet szentelt az amerikai elnök Kovács László külügyminiszter azon javaslatának, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát emeljék magasabb szintre, s az amerikaiak a magyarokra szövetségesként tekintsenek. Magyar kormánykörökben nagyon sajnálják, hogy Taszáron nem volt alkalom annak részletes megvitatására, mikorra számíthat Magyarország a teljes jogú NATO-tagságra - olvasható a cikkben. A Neue Zürcher Zeitung szerint a magyarokat rendkívül elbizonytala nította Jevgenyij Primakov ki nevezése orosz külügyminiszterré, mivel úgy tudják róla, hogy eltökélt ellensége a NATO keleti kibővítésének. Budapest ezért úgy véli, sürgősen magas szintű tárgyalásokat kell kezdenie az amerikai biztonsági partnerrel. A lap munkatársa szerint Magyarország az amerikaiak állomásoztatásából tőkét akar kovácsolni abban a tekintetben is, hogy előnyre tegyen szert a szintén a NATO-ba igyekvő többi volt szocialista országokkal szemben. A Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung tuzlai ri portjának részeként számol be Clinton taszári látogatásáról (a dél-dunántúli helység nevét helytelenül „Ceczar”nak feltüntetve). A lap szerint a taszári bázis segítségével végrehajtott logisztikai teljesítmény az adott időjárási viszonyok között egyedülálló a második világháború óta. A Frankfurter Allgemeine Zei tung - kiemelve, hogy a magyar-amerikai együttműködés hat éve még lehetetlen lett volna - a látogatás protokolláris furcsaságain élcelődik. „A magyar kormány képviselői is tartották magukat az öltözködési előírásokhoz, szabadidős ruháikból válogattak, zakót és gyapjúpulóvereket viseltek kétséges színösszeállításban, sportos dzsekit valódi műbőrből, sőt néhányan koptatott farmernadrágot” - írja a lap. A brit The Sunday Times nem szentelt túlzott figyelmet a taszári látogatásnak, mindössze annyit idézett Bill Clintontól, hogy „az amerikai csapatok egykori ideológiai ellenfeleikkel, az oroszokkal, a lengyelekkel, a csehekkel és a magyarokkal dolgoznak majd együtt Boszniában,ami korábban elképzelhetetlen lett volna.” A párizsi Le Monde cikkírója pedig azt jegyezte meg a látogatás kapcsán, hogy „az amerikai szerepvállalás Boszniában egyre inkább a hidegháború utáni új világrend körvonalaira emlékeztet: Magyarország, a Varsói Szerződés egykori tagállama NATO-háttérbázist fogad területén, míg az oroszok az amerikaiak oldalán vesznek részt a békeakcióban, és tábornokaik a CNN kamerái előtt ölelgetik egymást.” Clinton villámlátogatásának sajtóvisszhangja Budapest tőkét kovácsol Taszárból Iskolákat keres fel Romániában a kisebbségi főbiztos MH-Bukarest________ Hatnapos romániai látogatásának hétfői, első munkanapját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusaival folytatott eszmecserével kezdte Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa. Van der Stoel legutóbb négy hónappal ezelőtt járt Romániában, amikor is a frissen elfogadott oktatási törvény kisebbségi oktatást korlátozó fejezetét tanulmányozta. Mostani látogatásának célja, hogy a gyakorlatban is felmérte, miként hatnak az általa kifogásolt cikkelyek a nemzetiségek anyanyelvű oktatására, ezért Koovászna és Brassó megyében kedden és szerdán magyar iskolákat is felkeres. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és vallásügyi alelnöke az MH-nak elmondta: vendégüket mindenekelőtt arról tájékoztatták, hogy az RMDSZ birtokában lévő első adatok igazolják a romániai magyarságnak a tanügyi törvény kedvezőtlen hatásával kapcsolatos félelmeit. A kisebbségi panaszok megoldásához hiányzik a politikai akarat, s emellett az erdélyi magyar egyházak még mindig nem kapták vissza vagyonukat, iskolarendszerük anyagi alapjait, sőt azokat a törvénnyel tulajdonképpen újra államosították. A találkozó végén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részletes írásbeli dokumentációt nyújtott át a főbiztosnak, s hangsúlyozta annak szükségességét, hogy törvények szavatolják a nemzeti azonosságtudat megőrzésének lehetőségét. Max van der Stoel jelezte, hogy tisztában van ennek fontosságával, és ebben a szellemben igyekszik majd felmérni a jogsérelmeket. • Bogdán Tibor Funar Szilágyi Erzsébet hálószobatitkairól Pert indít az RMDSZ MH-Bukarest Hatalmas vihart kavart, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Mátyás királyt románnak nevező emléktáblát leplezett le tegnap az egykori magyar uralkodó szülőházán. A kolozsvári épületen elhelyezett tábla román és angol nyelvű feliratából kitűnik, hogy Mátyás, vagyis Mátéi Corvinul román volt. Az avatóünnepséget annak ellenére tartották meg, hogy Kolozs megye prefektusa, Grigore Zanc telefonon és levélben kérte Funart: módosítsa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kifogásolt szövegrészt. A kolozsvári polgármester válaszként a helyi sajtóban kifejtette, hogy a tegnap kézhez vett levelet csak ma tudja felbontani, mert más dolga van. A sajtóban elmagyarázta azt is, miért román Mátyás király. Funar szerint Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet kétségkívül magyar volt ugyan, de ő csak kis szerepet játszott Mátyás fogantatásában. „Szilágyi Erzsébet vénlány maradt volna, ha lánca de Hunedoara (azaz Hunyadi János) anyává nem teszi” - áll Funar sajtónyilatkozatában. Az RMDSZ bírósági eljárást indít az ügyben, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. Per indul történelem- és névhamisítás miatt is - tájékoztatta az MH-t Boros János városi tanácsos. Az RMDSZ váratlan segítséget kapott az ultranacionalista Vatra Romaneasca kulturális szövetségtől, amely maga is kifogásolta a funari túlzást. A Vatra szövegjavaslata csak Hunyadi Jánost, Mátyás apját nevezi románnak, a Mesagerul című román napilap pedig szerkesztőségi cikkben ítélte el Funart a történelem- és névhamisításért, leszögezve, a Mátéi név nem is felel meg a magyar Mátyásnak. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy az új emléktábla ott díszeleg Mátyás király kolozsvári szülőházán. •B.T. KÜLFÖLD - BELFÖLD Tízmilliárd forintos hiánnyal kezdi az évet a tb MH-információ Az egészségbiztosítónak évek óta komoly problémát jelent a gyógyszerkiadások kordában tartása. Az egy főre eső gyógyszerfogyasztás tekintetében hazánk Európában - Franciaország után - a második helyen áll. A lakossági igény folyamatos emelkedése komoly pénzügyi nehézségeket okoz a biztosítónak, mivel rendre többet kell költeni a patikaszerek árának társadalombiztosítási támogatására, mint az a tervekben szerepel. Tavaly például 70 milliárdot fordított az OEP ártámogatásra, közel kétmilliárddal többet a kalkuláltnál - mondta Fejes László, az OEP főigazgatója. Az előzetes tervek szerint idén február elsejétől lépett volna életbe az ártámogatási rendszer részleges módosítása. A „legrázósabb” része az idei intézkedéseknek az úgynevezett alaplistát érintené. (Itt szerepelnek a kiemelt, 100,95 és 90 százalékos ártámogatásban részesülő termékek.) Az elképzelések szerint megszűnne a 95 százalékos kulcs, s listán csupán a 100 és 90 százalékos támogatás maradna érvényben. Ennél fontosabb, hogy a listás gyógyszerek árát lényegesen nagyobb mértékben emelnék, mint a „sima” árkiegészítésben részesülő termékekét. Ennek az az oka, hogy a biztosító tavaly árgaranciát adott e gyógyszerekre, s így gyakorlatilag kimaradtak a szinte kéthavonta bekövetkező újabb és újabb áremelésekből. A Bokros-csomag - a 8 százalékos vámpótlék, a 9 százalékos forintleértékelés, illetve a későbbi havi leértékelések - hatása most jelenne meg a listás árakban. Ezeket a gyógyszereket ugyanakkor elsősorban az idősek, illetve a krónikus betegek szedik, így nem véletlen a kormányzati tétovázás. Az időhúzás azonban eleve megkérdőjelezheti a biztosító - igaz, egyelőre még csak tervezetben létező - idei költségvetési tervét. Ebben közel 71 milliárdot szánnak gyógyszerár-támogatásra. Ez az összeg azonban csak akkor tartható, ha február elsejétől megtörténne az átlagosan 35 százalékos fogyasztóiár-emelés. A döntés halogatása havonta 2 milliárddal növeli az ártámogatáshoz szükséges összeget - mondta lapunknak az OEP főigazgatója. (Szemben az ÁSZ által becsült havi 1,1 milliárddal.) További 6 milliárd forinttal rontja a tb egyelőre még átdolgozás alatt lévő költségvetését az Alkotmánybíróság decemberi döntése, miszerint a tiszteletdíjak után ezentúl nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Mint arról már lapunk beszámolt, az alkotmánybírák azért találták az alaptörvénnyel ellentétesnek a tb-törvény idevágó passzusát, mert a plusz járulékért a tb semmilyen szolgáltatást nem nyújtott. Eddig tiszteletdíjjal fizették az önkormányzati képviselőket, polgármestereket, az alapítványok, egyesületek választott tisztségviselőit. A taláros testület döntésének értelmében ezentúl a gazdasági társaságok felügyelőbizottságának és igazgatósági tagjainak tiszteletdíja után sem kell járulékot fizetni. Nincs lehetőség arra, hogy az így keletkező több mint 10 milliárdos hiányt a tb lenyelje. A most folyó tárcaközi egyeztetések egyik feladata, hogy a pluszkiadásokat más kiadási források megkurtításával kompenzálják, tudtuk meg a tb egyik, a neve elhallgatását kérő illetékesétől. • H.J.-ZS.P. Az amerikai zászló égetésével tiltakoznak pakisztáni síiták Lahoréban az Egyesült Államok Irán-ellenes politikájával szemben foto reuter A vámhatóság eltökélte a 20 milliárd behajtását Felszámolják a Kordaxot? MH-információ___________ Lehetséges, hogy véget ér a Kordax Rt. pályafutása. Mint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) illetékesétől megtudtuk: amennyiben a cég nem egyenlíti ki 20 milliárdos köztartozásait, zár alá kerül, és megkezdik a végrehajtást. A fizetési határidő tegnap este járt le, ám kétséges, hogy rendelkezik-e egyáltalán 20 milliárddal a társaság. A vezérigazgató egy korábbi nyilatkozata szerint ugyanis magyarországi vagyonuk csupán az összeg fele. A Kordax ellen két eljárás is folyik, egy államigazgatási és egy büntetőjogi - tudtuk meg Laczó Lászlótól, a VPOP sajtószóvivőjétől. Az államigazgatási eljárás keretében 13,5- 4 milliárd forint köztartozás be nem fizetését róják fel az rt.-nek. A teljes összeg azonban megközelíti a 20 milliárd forintot, miután a hivatalnak jogában áll a be nem fizetett köztartozás 50 százalékát bírságként kiszabni. A vállalat ugyan arra hivatkozik, hogy az importelszámolásokra a vámhatóság egyszer már rávezette: nulla forint fogyasztási adót kell teljesítenie. Ezzel szemben Laczó László szerint a jelzés kizárólag statisztikai nyilvántartásuk céljait szolgálta. A Kordaxnak tehát önbevallással teljesítenie kellett volna adófizetési kötelezettségét. A vállalat kifogásolja, hogy a VPOP nem tárta fel az ellene szóló bizonyítékokat. Milyen tényeket akar a Kordax - tette fel a kérdést Laczó László -, amikor ebben az ügyben nem büntető-, hanem államigazgatási eljárás folyik ellene? Hogy a VPOP követett-e el törvénytelenséget az eljárás során - ahogyan a Kordax állítja -, bíróság hivatott majd megállapítani. Az az állítás sem igaz a sajtószóvivő szerint, hogy nem engedték volna az eljárás iratainak megtekintését. A lehetőséget ugyanis biztosították, más kérdés, hogy a Kordax élt-e ezzel. A köztartozásokat öt munkanapon belül teljesítenie kell a Kordaxnak. Mivel január 8-án az elsőfokú határozatot a cég megkapta - a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya -, a határidő hétfő este lejár. Amenynyiben az rt. nem fizet, a vámhatóság értesíteni fogja a számlavezető bankot, s ha az sem képes fizetni, zár alá kerül a Kordax. Az államigazgatási mellett büntetőeljárás is folyik a Kordax vezetői ellen. Az ügy hátterében az áll, hogy a cég a bérmunka-konstrukcióban külföldön finomította Magyarországra behozott, majd ismét kivitt kőolaját. A VPOP nyomozóhivatala szerint az országba érkező üzemanyag mennyisége nagyobb, mint aminek előállítására a külföldi finomítók képesek voltak. A többletmenynyiség importja viszont csempészetnek számít, amihez hozzájárul az adócsalás gyanúja is. Ebben az ügyben viszont jelenleg még tart a nyomozás, Laczó László bővebbet tehát nem kívánt elárulni. A Kordax Rt. 1993-94-ben bérfeldolgozásban hazai értékesítés céljából léptette át az olajat az országhatáron - közölte az rt. jogtanácsosa, Csikós Csaba. A határnál a VPOP részben mint vámhatóság, részben mint adóhatóság kivetette a vámot és az adókat. Az adókivetés során a cikkben szereplő és legnagyobb összegű fogyasztási adót nulla mértékben állapította meg és egyben termékimportnak minősítette. Tévedését 1995-ben úgy kívánta módosítani, hogy a szerződések önkényes átminősítésével jogcímet igyekezett keresni az elmulasztott adó pótlólagos kivetésére és saját felelősségének a Kordax Rt.-re hárítására. Értelmezhetetlen Laczkó László szóvivőnek azon állítása - mondta a jogtanácsos -, hogy a korábbi határozatokban szereplő nulla mértékű fogyasztási adó csupán jelzés - kizárólag statisztikai nyilvántartásuk részére. Annál is inkább, mert a határozat a következőképpen szól: „Határozat. Kérelmére a Vám 91. árunyilatkozaton rögzítettek szerint az ott feltüntetett vámárukat a belföldi forgalom számára vámkezeltem. A vámáruk után a határozat rendelkező részében foglaltak szerint nulla forint vámot (...) nulla forint fogyasztási adót (...) állapítok meg.” • P. K. IpMlMBMNpna *ÜMÜMIMIHI RGÉM ■ HMM Parancsuralom helyett a toleranciára szavaztak a portugálok A portugál szocialisták, miután megerősítették jelenlétüket a törvényhozó és a helyi hatalomban, újabb sikert értek el: vasárnap a szavazatok 53,8 százalékának megszerzésével Jorge Sampaio szocialista politikus került a köztársasági elnöki székbe. Az utóbbi tíz év politikáját meghatározó volt miniszterelnök, Anibal Cavaco Silva, aki ugyancsak pályázott az elnökségre, végleg vereséget szenvedett. Cavaco Silva, aki liberális és jobbközép eszméket bújtatott szociáldemokrata köntösbe, választási kampányában hiába figyelmeztetett: a szocialisták kezében túl sok hatalom összpontosul, nem volt képes arról meggyőzni a választókat, hogy egyedül ő lenne alkalmas az államfői tisztségre, a baloldali túlerő ellensúlyozására. Hozzájárult a volt kormányfő vereségéhez, hogy nem tudta magának megnyerni a jobboldal teljes körű támogatását, Jorge Sampaio viszont nemcsak a szocialista és kommunista pártok szavazataira számíthatott, hanem a jobboldal több jelentős személyisége is kiállt mellette. A szocialista jelölt győzelmében az is közrejátszott, hogy a portugálok mindennél erősebben vágytak arra, hogy vége szakadjon a Cavaco képviselte „parancsuralmi” stílusnak, előnyben részesítve a humanizmust, a toleranciát, a kultúra tiszteletét és nem utolsósorban a közvetlenséget és személyes szimpátiát. Jorge Sampaio megválasztása utáni első beszédében fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „minden portugál elnöke”, a nemzeti egység pártok feletti, pluralista képviselője kíván lenni. Igyekezett eloszlatni az ellenfele által gerjesztett félelmeket, aláhúzva, hogy a köztársasági elnök nem „ellenhatalom”, feladata a különböző hatalmi intézmények közötti közvetítés és a párbeszéd elősegítése. Az új elnök még csak azt sem tartja szükségesnek, hogy visszaadja szocialista párttagsági könyvét, hiszen, mint aláhúzta, „nem a párttagságról való formális lemondás a garancia a pártatlanságra”. Érthető optimizmus hatotta át a relatív többséggel kormányzó szocialista miniszterelnök, António Guterres szavait, amikor a kormány teljes lojalitásáról és támogatásáról biztosította az újonnan választott köztársasági elnököt. Ugyancsak elégedettségének adott hangot Mário Soares, amikor úgy nyilatkozott, hogy ,,nyugodtan távozhatok, jó kezekbe került az államfői tisztség”. • Muharay Katalin Magyar Hírlap 3 Szocialisták a privatizációs bevételről Vegyes megoldás MH-információ Az MSZP gazdaságpolitikai munkacsoportja szerint a terven felüli privatizációs bevételek nagyobb részét az államadósság csökkentésére kellene fordítani - tudatta az MH-val Puch László munkacsoportvezető -, míg kisebb hányadát érdemes lenne visszajuttatni közvetlenül a gazdaságba. Az utóbbi összeget az Eximbank feltőkésítésére, exportberuházások támogatására és olyan infrastruktúra-fejlesztésekre fordítaná a munkacsoport, amelyek megkönnyítenék a multinacionális cégek zöldmezős beruházásait. A privatizációs pluszbevételek kisebb részét nem elosztásos alapon, hanem piaci eszközökkel kell visszajuttatni a gazdaságba - mondta Puch. A Népszabadság szombati cikke szerint Suchman Tamás a munkacsoport álláspontjához hasonló véleményt képvisel. Puch László lapunknak elmondta: január 24-én, a hóvégi szocialista frakcióülést megelőzően alakítják ki végső álláspontjukat a privatizációs bevételek felhasználásáról. A frakcióülésen dőlhet el, hogy a képviselőcsoport Bokros Lajos pénzügyminisztert - aki a magánosításból származó nagyjából 100 milliárdos terven felüli összeget teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítaná - vagy Suchman Tamást támogatja. E kérdésben döntő lehet a parlamentben igen befolyásos munkacsoport álláspontja. . Sz. L. Á. Hol korcsolyázhat bevásárlás közben?