Magyar Hírlap, 1996. január (29. évfolyam, 13-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

4 Magyar Hírlap A többség befizeti a közüzemi díjakat Mennyi van a számlánkon? Az elmúlt években folyamato­san emelkedtek a közüzemi dí­jak, egyre többet kell fizetni a vízért, a gázért, az áramért vagy éppen a távfűtésért. Bár az átlagbérek növekedése nem követi az áremelkedéseket, a háztartások nagy része fizet. A közüzemek statisztikáiból kiderül: az, hogy épp mennyi tartozás terheli a fogyasztók számláját, nem annyira az ak­tuális áremelésektől, inkább az évszakoktól függ. Persze az évszakok nem a fogyasztók fizetésre irányuló belső késztetését befolyásolják - csak arról van szó, hogy a nyári hónapokban az emberek kevesebb áramot használnak, és kevesebb meleg vízre van szükségük, azonkívül a lakáso­kat sem kell fűteni. A közüze­mek viszont mindent megtesz­nek azért, hogy a bevételük nyáron se csökkenjen jelentő­sen. A távfűtés például ekkor is pénzbe kerül, és nem is ke­vésbé. A kézhez kapott szám­lán jelentős tétel az úgyneve­zett fűtési alapdíj - amit a hi­deg radiátorok után is meg kell fizetni. Szolgáltatás hitelbe Korábban a Díjbeszedő Rt. ru­galmasabban kezelte a tarto­zásokat, sok esetben részletfi­zetési kedvezményt is nyújtott - tudtuk meg Világi András­tól, a cég vezérigazgató-helyet­tesétől. Ám mostanra ez meg­szűnt. A szolgáltatás ára, ame­lyért, ha igénybe veszik a fo­gyasztók, fizetni is kell. A szo­ciális szempontokat az önkor­mányzatok veszik figyelembe, és nem a szolgáltató. Szemes Béla, a saját díjbe­szedőivel dolgozó Budapesti Elektromos Művek illetékese elmondta: a szolgáltatást a fo­gyasztó hitelbe kapja. Ugyan­akkor az energiaszállítók nem olyan elnézőek, mint a szolgál­tatócégek. Az Elektromos Művek naponta kénytelen fi­zetni az energiát szállítónak, r­a nem­­zet, náluk nincs tü­relmi idő, és a szállítók 56 szá­zalékos kamatot számolnak fel. A tartozás különben to­vábbhúzódna az erőműre, ami újabb kamatok halmozódását jelentené. Ezzel szemben a fogyasztó­kat védi a törvény - például az áramszolgáltatók esetében ki­lencvennapos moratóriumot biztosít számukra. A cégek csak ennek lejárta után kezde­ményezhetnek valamiféle eljá­rást, és csak ezután zárhatják ki a fogyasztókat a szolgálta­tásból. A szolgáltatók egyéb­ként különböző megoldások­kal kísérleteznek a kifizetetlen számlák rendezése érdekében. Az Elektromos Művek egy ideje saját maga szedi be a dí­jakat, a Díjbeszedő Rt. pedig az ősszel akciót indított: har­mincöt százalékos kedvez­ményt adott az 1994 előtt fel­gyűlt tartozásaikat kifizetők­nek. A kedvezmény ebben a hónapban azonban már csak huszonöt, februárban pedig ti­zenöt százalékos. Hátralékok a fővárosban... A Díjbeszedő Rt. a Távfűtő Művek szolgáltatási körébe tartozó lakossági díjakon kí­vül a víz- és csatornadíjat, a kéményseprési és a szemét­díjat, a gázdíjat és az önkor­mányzati lakások lakbérét is beszedi. A díjbeszedők a hó­nap első napjaiban indulnak, elsősorban az ügyféllel való találkozásra törekednek. Szá­mos panasz érkezik, hogy a beszedők lehetetlen időpon­tokban csöngetnek be a szám­lákkal, de nem lehet annyi be­szedőt alkalmazni, hogy min­denhol az ideális időpontban (este 6 és 8 között) kilincselje­nek a számlákkal - mondja Világi András. A kiszámítha­tóság érdekében igyekeznek havonta mindig azonos idő­pontban felkeresni a fogyasz­tókat. A Díjbeszedő Rt. jelenleg 3,5 milliárd hátralékot tart nyilván, 160-180 ezer ügyben van valamilyen szakaszban már az eljárás. Van olyan fo­gyasztó, akinek 5-6 ügye is van. Világi hangsúlyozta: hoz­zájuk a számlázással kapcsola­tos problémákkal forduljanak a reklamálók, a fogyasztással kapcsolatos észrevételekkel a szolgáltatóhoz kell fordulni. Jelentősen csökkent az el­múlt egy évben a Budapesti Elektromos Művek kintlevősé­ge, ami összefügg azzal is, hogy saját maguk szedik be a pénzt. Tavaly év elején még 1 milliárd 200 millió forinttal, év végén azonban már csak félmilliárddal tartoztak a fogyasztók. És ezen tartozások nagy része 30 vagy 90 napon belüli tartozás volt. A tapasztalatok azt mutat­ják, a háztartásra­ minimum 15 százaléka fizet. Ezért jelenleg csupán 17 ezer szolgáltatásból kizárt háztartás van Budapes­ten. Korábban mintegy 170 ez­ren tartoztak, év végére ez majdnem a felére csökkent. Az áramlopások mértéke igen jelentős, négy-öt százalé­kos. Ezek felderítését az ellen­őrzési csoportok végzik, de el­lenőrzik a napi munkafolya­matok során is. A szankcioná­lás mértékét törvény szabá­lyozza, nyolc forint helyett húsz forintot kell fizetni a lo­pott kilowattórákért, és ezt annyi időre kell kifizetni, amennyire megállapítható a lopás ténye. A lakossági fogyasztás az összes áramfogyasztás egyre nagyobb részét, jelenleg har­minc százalékát teszi ki. (Van­nak nem lakossági tartozások is, ez a tavalyi év eleji több mint 1 milliárd forintról 600 millióra csökkent. A legtöbb nem lakossági fogyasztóval, aki tartozik, az Elektromos Művek valamilyen hitelmegál­lapodást köt.) Természetesen szintén a szezonalitás befolyásolja a Fővárosi Gázművek kintlévő­ségeinek nagyságát, áremelé­seknél a tapasztalatok szerint csak kismértékben nő az összeg. A hátralékok közel 500 millió forintot tesznek ki jelenleg. A cég szolgáltatási és pénzforgalmazási igazgatója szerint a háztartások 97 száza­léka fizet a szolgáltatásért. Gondot az okoz, ha egy tár­sasházban van olyan fogyasz­tó, aki a felszólítások ellenére sem egyenlíti ki a számláját. Ebben az esetben az épület­ben a teljes szolgáltatást leál­lítják, a gázszolgáltató ugyanis a lakóközösséggel áll szerző­­dőpep jogviszonyban. Erre ugyan volt már példa, de ez a szankció nem szokott pár napnál tovább tartani - közöl­te az igazgató. ...és vidéken közel 40 millió forint a kintle­vősége a Miskolci Vízműnek, ami az összes árbevétel 8-10 százaléka. A jelentős mértékű kintlévőség finanszírozási gon­dokat okoz a cégnél, hiszen a felmerülő költségeket (fizeté­sek, villamos energia) a vízmű időben rendezi, a fogyasztók­tól származó bevételek nagy része azonban késve vagy egyáltalán nem érkezik meg. Számos esetben ezért végre­hajtóhoz kell fordulniuk, de ez amellett, hogy további költsé­gekkel jár, igen hosszadalmas művelet. Egy tavaly áprilisi kormányrendelet értelmében a lakossági vízfogyasztást is le­het korlátozni, de míg a veze­tékes gázszolgáltatást teljes egészében ki lehet kapcsolni, a higiéniához szükséges vízszol­gáltatást legalább minimális szinten biztosítani kell. A kor­látozás lehetőségével már él­tek, de ez az eljárás nem jel­lemző, inkább más megoldást keresnek. A vízmű részletfize­tési kedvezményt ajánl azok­nak, akik nagyobb összeggel tartoznak. Ez leginkább a nyugdíjasokat érinti. A Miskolci Hőszolgáltató Vállalat körülbelül 180 millió forintnyi lakossági tartozást tart nyilván. Ennek behajtásá­ra korlátozottak a cég lehe­tőségei. Az esedékes számla kiegyenlítésének elmaradása után három hónappal indítják meg a bírósági eljárást. A be­hajtásra csak bírósági felszólí­tással kerülhet sor, a végre­hajtás azonban így is sokszor eredménytelen, néhány lakás­ban nincs is mit lefoglalni. A Hőszolgáltató Vállalat igazga­tója elmondta: a távfűtési szolgáltató nem rendelkezik szankcionálási lehetőséggel, ennek elsősorban hőtechnikai (a szomszédok „fűtenék” a la­kást a kellő szigetelés hiánya miatt) és műszaki (a rendszer­ről nem lehet leválasztani egy lakást) okai vannak. És ezzel a fogyasztók sokszor visszaél­nek. A Hőszolgáltató Vállalat igazgatója szerint az energia­hordozók árainak emelkedé­sével újabb rétegek válnak fi­zetőképtelenné Miskolcon. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz három teljes megye tartozik, közel 630 ezer fogyasztónak szolgáltatnak, a tartozásokkal azonban évek óta nincs problé­ma. A kinnlévőség teljes össze­ge a 40 millió forintot sem éri el. A hátralékok elkerülése a cél Az energiaár-emelések miatt nehéz helyzetbe kerülőket tá­mogatja a Héra alapítvány, a szervezet célja azonban nem a tartozók számláinak kiegyenlí­tése, hanem a hátralékok meg­előzése - közölte Bacsó Nán­dor, a Héra alapítvány elnöke. A támogatást egyaránt lehet igényelni az áram, illetve veze­tékes gáz és távfűtés számláira, de az alapítvány nem magán­­személyekkel, hanem szociális gondozó szervezetekkel áll kapcsolatban. Elsősorban a polgármesteri hivatalok szo­ciális osztályainak pályázatai­val kapcsolatban teljes a bizal­muk, hiszen ezek az irodák tudják leghitelesebben tanúsí­tani a rászorultságot. A szociá­lis osztályok túlterheltsége miatt azonban más szerveze­tek ajánlását is elfogadják, ha megbizonyosodnak a megbíz­hatóságukról. Az alapítvány három éve működik, 700 pályázatra adtak eddig támogatást, ami mintegy 100 ezer családot érint. De kü­lön akciót szerveztek a nagy­­családosoknak is - ezzel továb­bi 150 ezer családnak segítet­tek. Összesen 350 millió forint­tal támogatták a rászorulókat, de ez nem közvetlen pénzse­gélyt jelent. A kedvezően elbí­rált pályázatokon szereplők névjegyzékét átküldik az ener­giaszolgáltatóknak, majd a számlákon az összeget jóváír­ják. A fogyasztó így a már megtámogatott, ezért a tényle­gesnél kisebb összegű számlát kapja kézhez. A pénztárcákat kíméli a Héra másik akciója: energia­­takarékos lámpák és izzók el­juttatása a rászorulóknak. Az elnök szerint a tartós fogyasz­táscsökkentés miatt talán a számlák támogatásánál is fon­tosabb és hasznosabb ez a te­vékenység. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold A fogyasztók nagy része, körülbelül kilencvenöt százaléka rendszeresen fizeti a közüzemi díjakat. A lakossági tartozások azonban így is jelentős összeget tesznek ki a fővárosban és vidéken. Csak a budapesti Díjbeszedő Rt. több mint 3 milliárd forintos hátralékot tart nyilván. Ha a fogyasztó az ismételt felszólítások ellenére sem fizet, a szolgáltató vagy megbízottai bírósághoz fordulhatnak, illetve bizonyos szolgáltatások esetében kizárhatják a fogyasztót a szolgáltatásból. A cégek úgy vélik, a szolgáltatás ára­­ ráadásul az egyetlen olyan, amit hitelbe kapnak a fogyasztók. Lejárt a türelmi idő, viszik a gázórát FOTÓ: MH-ARCHÍV Pertől a végrehajtásig Ha a fogyasztó a felszólítás ellenére sem fizet (az ELMÜ-nél a ki­lencvennapos moratórium lejárta után), akkor a szolgáltatócégek vagy megbízottaik az iletékes bíróságtól fizetési meghagyást kér­hetnek, amely a kibocsátást követő 15 nap elteltével jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik, így a tartozó ügyféllel szem­ben akár a végrehajtási eljárás is megindítható. A követelés el­évülési ideje 5 év, érdemes tehát megőrizni a számlákkal kapcso­latos papírokat. Ha az ügyfél ellentmondással él, akkor perré ala­kul az eljárás, és bírósági tárgyaláson döntenek. (A költségeket a vesztes félre terhelik, azonkívül a per közben jelentősen nőnek a költségek is, előfordul, hogy a járulékos kiadások végül megha­ladják az eredeti tartozást.) A bírósági határozat már végrehajt­ható. A végrehajtást a területileg illetékes végrehajtó foganato­sítja, ami újabb költségeket jelent. Vagy letilt a jövedelemből, vagy lefoglal és értékesít ingóságokat, de akár ingatlanra is ter­helheti a tartozást. A bírósági végrehajtásról az 1994. évi Lili. törvény rendelke­zik. Eszerint „a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetve egyéb magatartásra kötele­zett teljesítse kötelezettségét”. A munkabérből történő levonás esetén a nettó fizetés legfeljebb 33, különleges esetben 50 száza­lékát lehet levonni. Ingóvégrehajtás során a végrehajtás alól mentesülnek például az adós foglalkozása ellátásához szükséges eszközök, a rendszeres tanulmányok folytatásához szükséges eszközök, meghatározott számú ruházati cikk, bútor, a háztartás­hoz tartozó kiskorú gyermek által használt tárgyak, és minden olyan, amit nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelem­be venni. Az ingóvégrehajtás során nem foglalhatók le továbbá a szük­séges fűtő- és világítóeszközök sem - bár kérdés, hogy ezek mivel üzemelnek, ha az áramot vagy a gázt már kikapcsolták. BELFÖLD Egy kiállítás helyett három Az első iskolákra emlékezünk MH-információ A kormány ugyan egyetlen át­fogó kiállítás megrendezését rögzítette határozatában, mégis három nagy reprezentatív kiál­lítás készül, hogy bemutassa a magyar nevelő-oktató intéz­mények ezeréves fejlődését - közölte Kelemen Elemér, az Iskolatörténeti Emlékbizottság ügyvezető igazgatója. Mivel a Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum nem rendelkezik nagy kiállítás befogadására alkalmas épülettel, három városban nyí­lik majd külön-külön tárlat, hogy emléket állítson a magyar neveléstörténet három nagy korszakának. A Szent Márton-hegyi - mai pannonhalmi - bencés kolostor alapításától számíthatjuk a ma­gyar iskolázás kezdetét. A 996- ban történt kolostoralapítás ez­redéves ünnepségei - összeköt­ve a pápalátogatással - jelentik majd a millecentenárium egyik központi eseményét. A Szent Márton-hegyi papnevelés meg­indulása pedig a magyar oktatás első ismert dátuma. A kultusz­kormányzat ehhez az iskolaala­pításhoz köti A magyar iskola ezer éve című tudományos és kulturális eseménysorozatot, amely - mint Kosáry Domokos­tól, az MTA elnökétől megtud­tuk - a millecentenárium vezér­­gondolatát szolgáltatja, s így a magyar kultúra európai kapcso­lódásának kezdetét jelképezi. A pannonhalmi ünnepség­gel egy időben a győri Xantus János múzeum ad otthont a ha­zai iskolázás első évszázadait reprezentáló kiállításnak. A re­formációtól a reformkorig cím­mel Debrecen lesz két össze­függő kiállításnak a színhelye. Végül az 1848—1948-ig terjedő időszak emlékeit az Irodalmi Múzeum fogadja be. Számotte­vő gyűjtőkörű és a magyar ne­velés egy-egy jellegzetes szín­foltját jelentő intézmények és iskolavárosok, helységek saját kiállításukat is megrendezik, amelyhez az iskolatörténeti alapítvány járult hozzá. A Magyarországi Iskola Millenniuma eseménysorozat természetesen minden magyar , nyelven oktató intézménynek közös eseménye, tehát azok a nagy múltú alma materek, amelyek a mai magyar határo­kon kívül működnek, szintén magától értetődően aktív ré­szeseivé válnak az ünnepsé­geknek. Több tudományos konferencia is foglalkozik a millenniumi évben a magyar nevelés történetével, a rende­zők azonban arra töreksze­nek, hogy a múlt kutatása a jö­vő iskolájának kialakítását szolgálja. •N.S.L. A vészkorszak veszteséglistái MH-infom­áció____________ Elkészült a magyarországi ho­locaust áldozatainak névsorát tartalmazó ötödik kötet a jeru­­zsálemi Jad Vasem Intézet gondozásában. Gavriel Bar- Saked, a program vezetője la­punknak elmondta: felmerült a nemzeti kutatószekciók létre­hozásának a terve is. A Nevek sorozatban először Hajdú megye (Debrecen és Hajdúszoboszló nélkül) 5600 deportáltjának az adatai jelen­tek meg. A következő két kötet a második világháborúban a keleti hadműveleti területre ve­zényelt munkaszolgálatos szá­zadok zsidó veszteségeit mutat­ja be, 34 ezer „muszos” adatai­val. A negyedik kötetben 16 ezer, Stutthofba deportált fiatal magyarországi lány és asszony adatai szerepelnek. Tavaly de­cemberben fejezte be a Jad Va­sem Intézet kutatócsoportja a Zala megyei deportáltakról szóló összeállítást. Ez még nem jelent meg, mert az amerikai Avotagm­ genealógiakutató társaság és kiadóvállalat ugyan­is együtt kívánja megjelentetni az összes eddigi kötetet, ame­lyek így a második világhábo­rús vészkorszak több mint száz­ezer magyarországi zsidó áldo­zatáról szóló dokumentumot alkotnának. A Jad Vasem Ma­gyarországot érintő informá­ciós bázisa kiegészült még az 1946-ban már publikált 80 ezer budapesti túlélővel. Ami a további terveket illeti, Gavriel Bar-Saked szerint el­képzelhető, hogy németországi források alapján folytatják a deportált fiatalasszonyok és lá­nyok adatainak feldolgozását - így teljes családi „veszteségké­pek” alakulnának ki, hiszen a munkaszolgálatos férfiak az esetek többségében az elhur­colt nőkkel álltak rokoni kap­csolatban. Ezenkívül több, Ma­gyarország mai határain kívüli körzet is kérte, hogy a helysé­geikből elhurcoltak neveiből jelentessenek meg összeállítást: Nagyszőlős, Zemplén és Mun­kács került szóba. Megtudtuk továbbá, hogy a Jad Vasemnél felmerült a nem­zeti kutatószekciók létrehozá­sának a gondolata is. A komo­lyabb kutatás a lengyel és a ma­gyar „részleg” megteremtésé­vel valósulna meg, a terv kivite­lezése attól függ, milyen ado­mányok érkeznek. /t i.­­. . • Neumann Ottó 1996. JANUÁR 24., SZERDA Készül a bértábla A közalkalmazottakat új fizetési osztályokba sorolják MTI A jelenlegi hét fizetési osz­tály helyett tíz osztályba kel­lene sorolni a közalkalmazot­takat a kormányzat szerint. Ez derült ki a Költségvetési Intézmények Érdekegyezte­tő Tanácsa (KIÉT) keddi ülésén. Az alsó közalkalmazotti osztályhoz az A és a B, a kö­zép közalkalmazotti osztály­hoz a C, a D és E, a felső köz­alkalmazotti osztályhoz az F, a G, a H, az I és a J fizetési osztály tartozna. A fizetési osztályok a jelenleg is hasz­nált, a szolgálati idő szerinti 14 fokozatba sorolnák az egyes közalkalmazottakat. Változna az egyes fizetési fo­kozatok számítási módja is. A javaslat szerint a jelenlegi A-l alapilletmény helyett a D-l szerint számolnák ki a fokozatokat. Amennyiben az egész ,t­értáblára, vonatkozó szorzószámok szerint kalku­lálnának, akkor a D-l foko­zatnál alkalmaznák az 1-es szorzót, az A-1-es fokozatnál a legalacsonyabb 0,75-ös szorzót, a J-14-es fokozatnál pedig a 3,05-ös legmagasabb szorzót. A szakszervezeti oldal há­rom jól elkülöníthető zónát javasol, az elsőt a pályakez­dőknek, a másodikat az átla­gos szolgálati idővel rendel­kezőknek, a harmadikat a nyugdíjba készülőknek. Szá­mukra nem elfogadható, ha a legalacsonyabb osztályban, illetve fokozatnál a korábbi szinten marad csak a kereset. Indítványozták, hogy az új tábla a korábbiaknál jobban ismerje el az alacsony fizetési osztálynál is a hosszabb szol­gálati időt, illetve a magasabb képzettséget. A vita során az önkormányzati oldal ragasz­kodott ahhoz, hogy az idei keresetnövelésről a bértábla korszerűsítésével összefüg­gésben tárgyaljanak. . •O.­V.J. --------------------------------:ÚI PÁLYÁZAT A Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Társaság mint a Simon és Társa Kft. f. a., Pécs felszámolója nyilvános értékesítésre meghirdeti a gazdálkodó szervezet alábbi vagyontárgyait: I. INGATLANOK: Adony belterületén mintegy 10 000 m2-es területen található felépítményes (400 m2) ingatlan. Az ingatlan 90%-ban elkészült, több funkcióra is alkalmas. A ráterhelt zálogjogos követelés mértéke 24,5 millió forint. INGÓSÁGOK: — 2 db talpi fúrómotor és hozzá tartozó fúróberendezés, — 2 db IFA és 1 db Kamaz tehergépkocsi pótkocsival, — 1 db Niva személygépkocsi, — irodaberendezési tárgyak és talajfúrással kapcsolatos raktári készletek (szűrők, fúrószárak, fúrórudak, kompresszorok stb.). II. Az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról bővebb felvilágosítás kérhető a felszámolótól, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. [telefon és fax: (82) 471-412,471-426], és azok megtekinthetők a helyszínen (Adony), a kft. ügyvezetőjével [Simon Lajos, (60) 392-217 és (60) 460-568] történő időpont-egyeztetés után. A benyújtandó pályázatoknak tartalmazniuk kell: 1. A pályázó adatai (név, cím, cégkivonat, adószám). 2. A megvásárolni kívánt vagyontárgyak és az ajánlott vételár pontos megjelölése. 3. Fizetési feltételek meghatározása és a fizetőképesség igazolása (banki igazolás, részletfizetés esetén banki garancia). 4. Az ajánlott vételár 10%-ának bánatpénz címén a pályázatbontás helyszínén történő letétbe helyezése. III. A pályázatok benyújtásának helye, ideje és módja: 1. A pályázatokat két példányban, zárt borítékban, Simon jeligével kérjük személyesen benyújtani vagy tértivevénnyel feladni az alábbi címre: Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Társaság, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. 2. A pályázatok beérkezési ideje: 1996. február 12-én 8 óra. A pályázatok nyilvános bontására 1996. február 12-én 11 órakor kerül sor a felszámoló pécsi irodájában (Pécs, Aradi vértanúk u. 18.), me­lyen kérjük valamennyi pályázó személyes megjelenését. A pályázatok bontását követően történik meg a pályázók személyes meghallgatása és esetleges versenyeztetése, majd ezt követően az eredményhirdetés. Az elbírálásnál előnyt élvez, aki egyben történő vagy több vagyontárgy együttes megvásárlására tesz ajánlatot. A felszámoló felhívja a társaság tagjait és az egyéb jogosultakat, hogy az 1991. évi IL. törvény alapján elővásárlási jogukat az értékesítésen gyakorolhatják, valamint fenntartja a jogot, hogy elégtelen pályázatok esetén ne hirdessen eredményt, illetőleg a pályázók között második fordulót tartson. A felszámoló Gazdasági Tanácsadó Társaság 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15. Tel. / fax: (82) 471-426,471-081,471-412 MH 800 VJ

Next