Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 27-39. szám)
1996-02-05 / 30. szám
1% ,6. JANUÁR 5., HÉTFŐ Stabil MSZP-vezetők MH-információ A Magyar Szocialista Párt március végi tisztújító kongresszusát előkészítő jelölőbizottsághoz eddig nem érkezett új jelölés sem a pártelnöki, sem a választmányelnöki tisztségre. A párt országos választmányának szombati ülésén Csintalan Sándor ügyvezető alelnök számolt be a kongresszusi előkészületekről, Szekeres Imre frakcióvezető pedig a képviselőcsoport munkáját értékelte. A szombati tanácskozást követő sajtótájékoztatón Vitányi Iván, a választmány elnöke és Horn Miklós általános elnökhelyettes elmondta: a kongresszust előkészítő bizottságok szükségesnek tartják a párt alapszabályának bizonyos módosítását. Csintalan Sándor, valamint a választmány által a kongresszust előkészítő bizottságokba delegált tagok beszámolójából kiderült az is, hogy a tagság szerint kisebb létszámú, operatív elnökségre lenne szükség. A választmány úgy gondolja: az elnökség ne területi képviseleti alapon szerveződjön, célszerűbb lenne, ha a testület markáns politikai irányvonalat képviselő politikusokból állna. Továbbra is vita van arról, hogy bevezessék-e az általános elnökhelyettesi vagy az ügyvezető elnöki tisztséget. Ha az alapszabály ilyen értelmű módosítására tett javaslat a kongresszuson nem kapja meg a szükséges többséget, úgy felértékelődhet az ügyvezető alelnöki tisztség politikai súlya. E posztra szocialista politikusok szerint a jelenlegi alelnök, Csintalan Sándor mellett eséllyel pályázhat Katona Béla és Kósáné Kovács Magda. Szekeres Imre a képviselőcsoport munkájáról tartott beszámolót. Az ezt követő vitában a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a szakértőket és az értelmiséget az eddiginél nagyobb mértékben kell bevonni a döntés-előkészítésbe. Ugyancsak általános vélemény volt, hogy a stabilizációs program folytatásakor nagyobb figyelmet kell szentelni a döntés-előkészítés folyamatának. Vitányi Iván szerint a pártban vannak, akik minden baj ellenére sikeresnek ítélik az MSZP munkáját, mások viszont úgy vélik, hogy túl sok az improvizáció. A választmány elítöke szerint az MSZP tagsága e két álláspont között találhatná meg „az élet hangját”. • Arató Zsolt Vitányi Iván és Csintalan Sándor egyeztet FOTÓ: MTI-SOÓS LAJOS Ismét összeül a Ház MH-információ Több mint egy hónapi szünet után ma újra plenáris ülést tart az Országgyűlés. Napirend előtt a képviselők megemlékeznek a millecentenáriumról és a Magyar Köztársaságról szóló 1946. évi I. törvény kihirdetésének félszázadik évfordulójáról. Ugyancsak napirend előtt szólal föl Horn Gyula kormányfő. Erre a frakciók képviselői öt-öt percben reagálhatnak majd. A képviselők megkezdik a szövetkezeti törvény módosításának általános vitáját. Napirenden szerepel a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elosztó bizottság indítványa alapján a vonatkozó parlamenti határozat módosításának megvitatása. A tervek szerint az idei első ülésnapon lezárják a területfejlesztési törvény általános vitáját. MH-információ Az év első hónapjában a kormányzó pártok szavazótábora kisebb, az ellenzéké nagyobb lett - állapítja meg a pártok népszerűségéről januárban készített Szonda Ipsos közvélemény-kutatás. A Népszabadság szombati számában közzétett felmérés szerint az 1994-es választások óta még egyszer sem volt ilyen alacsony a kormányzó pártok együttes támogatottsága, és nem álltak ennyien az ellenzék mögött. Az élen november óta a Független Kisgazdapárt áll. A megkérdezettek 16 százaléka, míg a valamilyen pártot választók 27 százaléka választaná az FKGP-t, ha „most vasárnap lennének a választások”. Az MSZP-re a megkérdezettek 13, a pártot választók 21 százaléka voksolna. A Fidesz beérte az SZDSZ-t, és holtversenyben álnak a harmadik helyen. A megkérdezettek 8-8, a valamilyen párttal szimpatizálók 13-13 százaléka választaná a Fidesz-Magyar Polgári Pártot, illetőleg a Szabad Demokraták Szövetségét. A Szonda Ipsos elemzése megjegyzi azt is, hogy a választópolgárok lényegében ugyanakkora százalékban tartják a második legrokonszenvesebb pártnak a Fideszt (8 százalék) és az SZDSZ-t (7 százalék). Az ötödik helyen az MDF áll a megkérdezettek 6, a pártot választók 10 százaléka preferálná a Magyar Demokrata Fórumot, míg a parlamenti pártok sorát záró Kereszténydemokrata Néppártnál 5, illetve 9 százalék ez a mutató. A jelenleg ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a „Házon kívüli pártok” közül továbbra sem közelíti meg egyetlen szervezet sem. A Munkáspártra a megkérdezettek 2, a pártot választók 3 százaléka voksolna, míg a Vállalkozók Pártjánál 1 és 2 százalék az arány. A kormánypártok és az ellenzéki pártok támogatottságának mutatója tavaly januárhoz képest megfordult. Akkor 32 százalék állt a koalíció, 23 a négy ellenzéki párt mögött, jelenleg viszont 21 százalék választaná a kormánypártokat, és 35 az ellenzékieket az összes megkérdezett közül. • F. A. Megforduló támogatottság Erősödik az ellenzék Javaslat ellenzéki médiaegyeztetésre A Fidesz csomagja MH-információ A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportja hétvégi frakciótanácskozásán félévi cselekvési tervet fogadott el, amely tartalmazza, mely témákban kíván a párt önálló törvényjavaslatokat benyújtani. A frakció megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a korrupció elleni küzdelemre, valamint arra, hogy sikerüljön megállítani a családok helyzetének romlását. A Fidesz-frakció szerint megalapozatlan és indokolatlan az a sikerpropaganda, amelyet a kormány az elmúlt időszakban folytatott. Az ország lakosságának emelkedő terhei nem támasztják alá, hogy a kabinet fényes jövőről beszéljen - vélekedett Szájer József frakcióvezető. Megjegyezte: szakértőik szerint a januári infláció eléri majd az öt százalékot, ezért irreálisnak tartják, hogy az egész éves mérték ne haladja meg a 20 százalékot. A múlt heti kormányülésen történtek alapján a Fidesz úgy véli, hogy a Bokros-csomag immár nemcsak alkotmányos, hanem gazdaságpolitikai értelemben is megbukott. A Fidesz az elkövetkező időszakban mintegy tíz témában javasol majd törvénymódosítást. Ezek egyebek közt a pályakezdő munkanélküliek segélyének megőrzését, a családi pótlék védelmét, az egyszerűsített privatizáció leállítását, a személyi jövedelemadón belül a kettős adóztatás kiküszöbölését szolgálják majd. A képviselőcsoport szorgalmazni fogja létszámának csökkentését, valamint az összeférhetetlenség szabályainak szigorúbb megállapítását. A Fidesz javasolja az Országgyűlés ellenzéki pártjainak, hogy a héten egyeztessék: a médiakuratóriumokba általuk indítványozott személyek közül, kiket javasolnak a rádió, a televízió és a Duna Televízió közalapítványának elnökhelyettesi posztjára, illetőleg e három médium ellenőrző testületeinek elnökévé és tagjává. A Fidesz-frakció döntött a médiakuratóriumokba javasolt személyekről. Miként arról lapunk arról már hírt adott, az MTV közalapítványának kuratóriumába Tellér Gyulát, a Magyar Rádióéba Hankiss Ágnest, a Duna Televízióéba pedig Bárány Anzelmet jelöli a frakció. Az Országos Rádió-Televízió Testületbe pedig Körmendy- Ékes Judit a Fidesz jelöltje. —■—.—77—----------------uu i • Farkas Attila Szájer József KKDSZ-igen az új bértáblára MH-információ A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hétvégi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy 196-ra átmeneti megoldásként elfogadja a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában jóváhagyott bérmegállapodást. A szakszervezet közleményében azzal indokolja a bértábla elfogadását, hogy „a megállapodás garanciát ad a 19,5 százalékos bérfejlesztésre, és ha szükséges, évközi további bértöbblet kormányzati biztosítására”. A KKDSZ szerint a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a foglalkoztatást a szakmai törvényekhez köti, ezekkel ellentétes létszámcsökkentést nem valósít meg és nem támogat. Az új bértábla a közalkalmazottaknak elfogadható mértékű, 2050-9650 forintos bérnövekedést biztosít 1996-ra - véli a szakszervezet. A KKDSZ emellett olyan közalkalmazotti törvénymódosítást javasol, mely intézményessé és kötelezővé teszi az érdekegyeztetést, szankcionálva az elmaradását, és törli a törvényből a fegyelmi eljárást. A KKDSZ felkéri a KIÉT további reprezentatív szakszervezeteit és a szociális partnereket: ezen a héten úgy tárgyaljanak majd, hogy az előkészített megállapodástervezeteket el tudják fogadni, mivel a munkavállalóknak a megígért bért a lehető leghamarabb ki kell fizetni. • Bogád Zoltán Thürmer elutasítja Hornt MH-információ Hadat üzentünk a NATO-nak, s a jövőben is minden erővel azon leszünk, hogy Magyarország ne legyen a katonai szervezet tagja - jelentette ki Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a párt hétvégén tartott országos aktívaülésén. Thürmer szerint az emberek már saját bőrükön tapasztalják, hogy semmivel sem különb dolog kiszolgálni az amerikai katonákat, mint „egykor a Wehrmacht és a Waffen-SS csapatait”. A külpolitika mellett aktívabb belpolitikai szerepre is készül a Munkáspárt. Thürmer kijelentette: az MSZP jobboldali politikát folytat, kiszolgálva ezzel a hazai tőkés körök és a Nemzetközi Valutaalap mögött álló pénzügyi csoportok érdekeit. A szocialisták jobbratolódásával űr keletkezett a hazai politikai életben, ennek egy részét szeretné betölteni a Munkáspárt, de erre a helyre pályázik demagóg és farizeus trükkjeivel a kisgazdapárt is - fejtette ki a Munkáspárt elnöke. Horn Gyulával a Munkáspártnak nincs kapcsolata, ettől azonban még nem követnek el harakirit, és nem is szorgalmazzák a párbeszéd felújítását - közölte Thürmer. Majd hozzátette: az MSZP-ről csak akkor változna meg a Munkáspárt véleménye, ha a szocialisták gyökeresen szakítanának mostani gazdaság- és külpolitikájukkal, illetve felmondanák a koalíciót a szabad demokratákkal. A Munkáspárt alternatív gazdasági elképzeléseit rövidesen ismerteti - közölte Thürmer. A pártelnök sürgette a nagyköveti szintű diplomáciai viszony visszaállítását Jugoszláviával. Elmondta: a hét végén Belgrádba utazik, ahol találkozik Milosevics szerb elnökkel. • Haszán Zoltán MH-információ A munkaügyi bíróság döntésének értelmében elmarad a miskolci tömegközlekedési dolgozók mára tervezett általános sztrájkja. A bíróság törvényellenesnek minősítette a városi közlekedési vállalat dolgozói által - béremelésük kiharcolása érdekében - kezdeményezett munkabeszüntetést. A két fél közös közleményben tudatta, hogy tiszteletben tartják a döntést, a munkavállalók azonban fenntartják 25 százalékos béremelési követelésüket és a sztrájkkészültséget. A Miskolci Városi Közlekedési Részvénytársaság (MVK Rt.) vezetői és dolgozói egyaránt kérték a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Bíróságot, hogy foglaljon állást a hétfőre tervezett sztrájk alatti minimális szolgáltatások mértékéről. Erről ugyanis nem sikerült megegyezniük a feleknek. Ezzel szemben a bíróság kimondta, hogy jogellenes a sztrájk, mert a március végéig érvényben lévő kollektív szerződés megváltoztatását vonná maga után. A szerződés szerint ugyanis a részvénytársaság a városi költségvetési támogatásról szóló határozat elfogadását követően egy hónapon belül köteles bértárgyalásokat kezdeményezni. A város költségvetése azonban nem született meg. Az MVK Rt. igazgatósága és a dolgozói érdek-képviseleti szervek napok óta húzódó bértárgyalásai csak részleges eredményt hoztak. A munkáltató a kérdéses bérfejlesztést két lépcsőben képzeli el. Először 13 százalékos emelésre kerülne sor, a májusra-júniusra tervezett második fokozat mértékét viszont még nem tudják pontosan meghatározni. A szakszervezeteknek a kétlépcsős megoldás ellen nincs kifogásuk, de tudni akarják, hogy a kettő együtt végül hány százalékos bérfejlesztést jelent. A napokban két munkásgyűlést is összehívott az MVK Rt. vezetése. Szilágyi István elnök-igazgató hangsúlyozta: a béremelés jogosságát ők sem vitatják, ám az időpontot és a mértéket illetően élesedtek az ellentétek. Idén a munkáltató még nem rendelkezik teljesítménytervvel és nem végleges az önkormányzati támogatás, illetve a költségtérítés mértéke sem. Mindezek miatt a társaság üzleti tervét egyelőre nem lehet véglegesíteni, ezért egész évre szóló, már most pontosan számszerűsített béremelést egyelőre nem tudnak vállalni. A cég elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a lehetőségek behatárolják a cég vezetésének és a tulajdonosnak a mozgásterét is. Az MVK Rt. fenntartja, hogy az általuk garantált első bérfejlesztési ütem a maga 13 százalékával inflációkövető lenne. • Szaniszló Bálint Miskolcon elmarad a buszvezetősztrájk BELFÖLD Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ Szabó Iván: nem szakad az MDF (MTI/MH) Átmenetileg valószínűleg javul majd a társadalom közérzete, mert a privatizációs végkiárusításból befolyó pénzek egy részéből enyhíteni lehet a megszorításokon. Ez a relatív, könnyebb időszak azonban a jövő év második felére véget ér, s még súlyosabb gondokkal kell majd szembenézni - jelentette ki Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke szombaton Érden egy lakossági fórum alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A politikus kifejtette: a pillanatnyi levegőhöz jutást a kormány nagyszabású sikerpropagandára használja fel. 1998-ra azonban elfogy a privatizálásra szánt vagyon, a becslések szerint az állam deficitje tovább növekszik, és elérheti a jelenlegi két-háromszorosát is. Mindezekkel a nehézségekkel pedig majd az új kormánynak kell szembenéznie. Az MDF-en belüli ellentétekről úgy vélekedett, hogy tisztázó vitákról van szó, amelyek nem vezetnek pártszakadáshoz. Az ügyvezető elnök légből kapottnak és minden alapot nélkülözőnek nevezte az Új Magyarországban szombaton megjelent hírt, amely szerint az MDF elnöki tisztségére a jelölést eddig elfogadó két személy - Lezsák Sándor és Szabó Iván - támogatásában Lezsák fölényesen vezet. (Mint ismert, az eddigi elnök, Für Lajos nem nyilatkozott még arról, hogy elfogadja a jelölést.) A katonák bérigénye (MTI) Tanácskozást tartott szombaton a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (Hodosz) Balatonfüreden. Az értekezleten az érdekképviselet 150 alapszervezeti képviselője egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy az 1996. január 24-ei KIÉT-megállapodást ki kell egészíteni a honvédségi közalkalmazottakra vonatkozó megállapodással. Ez ugyanis biztosítaná számukra 1996-ban a 19,5 százalékos illetményemelkedést. A résztvevők egyben elutasították a KIÉT-szakértők által elkészített új bértáblázatot, mivel az esetükben érzékelhető illetménynövekedést nem eredményez. Szerkesztés számítógéppel (MTI) A hét végén Magyarországon első ízben rendeztek olyan konferenciát, amelyen a számítógépes nyomdai szerkesztés szakemberei cserélték ki tapasztalataikat. Az egri tanácskozáson, gyártó és forgalmazó cégek is bemutatták termékeiket. Ratkovics Péter, a konferencia szakmai vezetője elmondta: a számítástechnika hat-nyolc éve tört be világszerte a nyomdaiparba. Szerinte a magyar szakemberek felvették a lépést a nyugatiakkal, és a területtel foglalkozó vállalkozások lemaradását csak az a néhány hónap jelenti, ameddig az angol nyelvű szoftvereket átírják magyarra. Sós János Cegléd új polgármestere (MTI) Időközi választást tartottak tegnap a 30 ezer lakosú Cegléden, a tavaly elhunyt polgármester megüresedett posztjának betöltésére. A szavazás eredményeként Cegléd új polgármestere Sós János 52 éves vállalkozó lett. Sós János független jelöltként indult, és összesen 3754 voksot gyűjtött össze. Az időközi választáson egyébként öten indultak. A választópolgárok harmincöt szavazókörben járulhattak az urnák elé. Tájékoztató a munkáltatók és kifizetők részére az allóelőlegs-levonásról 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 47. § (12) bekezdése alapján a munkáltatók, a bér fogalmába sorolt jövedelmet kifizetők - engedélyezett módszerként külön kérelem nélkül - alkalmazhatnak minden olyan adóelőleg-levonási módszert, amely az általuk ismert információk figyelembevételével a béreknél egyenletes adóelőleg-levonást eredményez, és az év végén elszámolandó adókülönbözetet (az alul- vagy túlvonást) mérsékli. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató, a bért fizető a saját nyilvántartása és a dolgozók nyilatkozata szerint, továbbá a dolgozók által a más forrásból származó jövedelmekről és az azokból levont adóelőlegekről rendelkezésre bocsátott adatok szerint vonhat adóelőleget, ha vállalja, hogy minden bérkifizetésnél az általa ismert összes jövedelem beszámításával, illetve éves várható előrevetítésével, valamint a két adótábla együttes alkalmazásával számítja ki az adót, a személyre szóló adójóváírást és az év során a beszámított tételekből már levont adóelőlegeket is figyelembe véve - állapítja meg (év elejétől halmozottan) a bérkifizetések adóelőlegét. 2. Ha az előzőeket a munkáltató nem vállalja és/vagy a dolgozók nem kérik a más forrásból származó jövedelmek beszámítását, akkor a munkáltató választhatja, hogy a bérkifizetéseknél csak a tőle származó más jövedelmek figyelembe vételével határozza meg az arányos adójóváírást és a 47. § rendelkezéseitől eltérően halmozva a bér adóelőlegét. Ekkor azoknál a dolgozóknál, akiknek a 47. § (4) bekezdésében előírtak szerinti nyilatkozatából kitűnik (vagy nem adnak nyilatkozatot), hogy más kifizetőtől nemcsak bérjövedelmük van, ezen információ tudomásulvételének időpontjától kezdődően a munkáltatónak az összevont adóalap adótábláját kell alkalmaznia és nem kell figyelembe vennie az adójóváírást. A fizetőknek azokra vonatkozóan a törvényben előírt rendelkezést (40%) kell alkalmazniuk. Ez a munkáltatóra is vonatkozik, ha a dolgozónak nem bért, hanem pl. megbízási díjat, tiszteletdíjat fizet ki, vagy biztosítási díj, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíj miatt számít be (20%) adóelőleget. 5. Bármely módszer alkalmazása esetén a 4. pont szerinti kifizetések figyelembe vétele csak a bér „halmozott” adóelőlegét befolyásolhatja oly módon, hogy a bér adóelőlegeként az együttes jövedelem alapján megállapított adóelőleg és a bérnek nem minősülő kifizetésekből levont (összesített) adóelőleg különbözete jelenik meg. 6. Nem kell adóelőleget levonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből, vagyis a gyes, az ösztöndíj, az ápolási díj, továbbá az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozás, valamint lelkisegély-szolgálatért kapott összegből (ez utóbbi kettőnél legfeljebb évi 36 000 Ft-ot meg nem haladó együttes összegből). Ha a munkáltató az 1. és 2. pont szerinti módszerek bármelyikét alkalmazza a bér adóelőlegének kiszámításához, az adójóváírás meghatározásához ezeket a jövedelmeket és a velük összefüggő adólevonást is figyelembe kell vennie. 7. Az engedélyezettnek minősülő módszerekről az 1-6. pontban leírtak szempontjából az Szja törvény 47. § (12) bekezdésében foglaltak azt jelentik, hogy a munkáltatónál az év végén elszámolandó adókülönbözet (alulvonás-túlvonás) mérséklődési követelményének nem év végén, hanem az egyes bérkifizetéseknél - az akkori információk szerint - kell teljesülnie. 3. Az eltérő módszerre át lehet térni akkor is, ha a munkáltató eddig a törvény szerinti főszabályokat alkalmazta, továbbá év közben is, ha a rendelkezésre álló információk változása alapján a munkáltató az eltérő módszerre való áttérést választja. 4. A választott eltérő módszer nem érintheti a bér fogalmába nem tartozó jövedelmek adóelőlegét. A ki-8. A kifizetőknek a bérnek nem tekinthető jövedelmekből levont adóelőleget a kifizetést követő hónap 5-éig kell befizetniük. A munkáltatóknak a bérjövedelmekből levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig kell befizetniük. Ezzel együtt fizethetik be a velük munkaviszonyban állóknak kifizetett más jövedelmekből levont azon adóelőleget, amelyről a bérekből levont adóelőleggel egyidejűleg kell adóbevallást benyújtaniuk. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal