Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

12 Magyar Hírlap A nem regisztrált forgalom 700 milliárd forint A beszerzések negyede fekete MH-információ__________ A feketegazdaság és a szerve­zett bűnözés között törvénysze­rű a kapcsolat. Az is érthető, hogy a szervezett alvilág törek­szik a politikai hatalom befo­lyásolására. Konkrétumok nél­kül azonban felelőtlenség azt állítani, hogy ez a kapcsolat már létrejött. Ha azonban vala­kinek konkrétumok vannak birtokában, s ennek ellenére nem beszél, az bűnt követ el - jelentette ki Bencze József, a Gazdaságvédelmi Koordiná­ciós Bizottság elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A feketegazdaság visszaszo­rítása érdekében felállított bi­zottság szerdai ülésén megvi­tatta a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezetet, mely a tagok véleménye szerint előse­gíti a feketemunka elleni haté­konyabb fellépést. Ugyanak­kor felvetették a korábbi mun­kakönyv visszaállításának lehe­tőségét, amely az új ellenőrzési és nyilvántartási rendszer beve­zetéséig költségkímélő megol­dás lehetne. A feketemunka visszaszorítását segítené, ha a törvénysértő munkáltatóra visszatartó erejű - 50 ezer fo­rinttól 3 millió forintig terjedő - bírságot szabhatnának ki. " Állásfoglalás született a jö­vedéki termékek - kiemelten a kőolajtermékek - gyártásával, illetve forgalmazásával össze­függő törvénymódosításokról is. Eszerint az utóbbi idő jog­szabály-módosításai megfelelő jogi keretet adnak a visszaélé­sek visszaszorítására. A bizott­ság javasolja, hogy haladéktala­nul ellenőrizzék azokat a válla­kozásokat, amelyeknek a jöve­déki engedélye lejárt ez év ele­jén. Ajánlja még a bizottság a szabványtól eltérő termékek forgalmazásának fokozottabb ellenőrzését és szigorúbb szankcionálását. Magyarország tavaly nega­tív európai csúcsot állított fel a gépkocsilopások területén, 12 ezer autót tulajdonítottak el. A bizottság ezért támogatja a Belügyminisztérium által is el­fogadott számítógépes gépjár­mű-felismerő rendszer mielőb­bi országos bevezetését - je­lentette be Bencze József. A sajtótájékoztatón bemutatott Falcon gépjárműfigyelő rend­szer videokép-, illetve rádió­­frekvenciás jelazonosítás mód­szerével szűri ki a lopott autó­kat. A cég az egész rendszert a határátkelőhelyekre, illetve rendőrségi gépkocsikba térí­tésmentesen felszereli. A vál­lalkozás bevétele mindössze klubtagsági díjakból - havi ezer forint - származna, ame­lyet a klubba belépett gépko­csitulajdonosok fizetnének jár­művük figyeléséért. A sajtótájékoztatón a Ko­­­ pint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechni­kai Rt. képviselői ismertették a lakossági vásárlások vizsgálatá­nak eredményét. A felmérés szerint az átlagjövedelmű csalá­dok éves vásárlásainak 25 szá­zaléka a feketegazdaságból származik. Tavaly a nem re­gisztrált forgalom az élelmisze­reknél 177 milliárdra, a ruhá­zatnál 84, egyéb iparcikkeknél 92, a szolgáltatások körében 341 milliárd forintra tehető. Az elmaradt áfa- és fogyasztási­­adó-bevételek így meghalad­hatják a 100 milliárd forintot. A tanulmány készítői szerint a rejtett gazdaság térhódítását elsősorban az infláció és a túl­adóztatás gerjesztette. • T.M. megalapítója, Magyarország legsikeresebb vállalatainak Részvényigénylési helyek A BorsodChem Rt. a hazai műanyaggyártás egyik egyike. Adózás utáni eredménye 1995 első kilenc hónapjában már meghaladta az 5,2 milliárd forintot. Az ÁPV Rt. február 26-tól a belföldi nyilvános forgalomba hozatal keretében 250.000 darab (túljegyzés esetén továb­bi 200.000), 1000 Ft névértékű részvényt kíván értékesíteni. A részvények forgalomba hozatali ára 1800­ Ft/részvény. Belföldi magánszemély befektetők a részvények árát kár­pótlási jegy és készpénz kombinációjával is kifizethetik. Ebben az esetben 5 darab részvény 7258 Ft készpénzzel és 1 darab 1000 Ft címletértékű kárpótlási jeggyel fizethető. A BorsodChem Rt. a Budapesti és a Londoni Értéktőzsdére is benyújtotta bevezetési kérelmét, így várhatóan már áprilistól mindkét tőzsdén forognak a BorsodChem Rt. részvényei. Jegyezzen BorsodChem részvényt! A siker képlete. BorsodChem Bank Austria-GiroCredit Befektetési Rt.; 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Concorde Értékpapír Ügynökség Kft.; 1052 Budapest, Váci u. 15. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt.; 1052 Budapest, Deák F. u. 5. Budapest Bank Rt.; 2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 14. 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 10. 1061 Budapest, Király u. 16. 1071 Budapest, Rákóczi út 42. 1014 Budapest, Hess András tér 1-3 1203 Budapest, Török Flóris u. 70. 4024 Debrecen, Vár u. 6/a. 2500 Esztergom , Széchenyi tér 18-20. 9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u.18. 7401 Kaposvár, Fő u. 3. 6000 Kecskemét, Nagykőrösi út 9/a. 6200 Kiskőrös , Petőfi tér 18. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 70. 2200 Monor, Kossuth L. u. 73. 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 17. 7030 Paks, Dózsa György u. 10. 7626 Pécs, Széchenyi tér 6. 6720 Szeged, Klauzál tér 4. 7100 Szekszárd, Garay tér 4. 8002 Székesfehérvár, Bástya u. 10. 5000 Szolnok, Hősök tere 1. 9700 Szombathely, Kőszegi u. 3/a. 8301 Tapolca, Fő tér 15. 2801 Tatabánya, Szt. Borbála tér 6. 5350 Tiszafüred, Fő út 36. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 2. LgJ I Inter-Európa Befektetési Kft.; 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Inter-Európa Bank Rt.; 5600 Békéscsaba, Szent István tér 5. 1025 Budapest,­­ Pasaréti út 96. 4024 Debrecen, Piac u. 32. 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26. 6000 Kecskemét, Rákóczi u. 26. 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1. 8000 Székesfehérvár, Baja u. 1. 7624 Pécs , Ferencesek utcája BorsodChem Rt. 52. 8200 Veszprém, Óváros tér 25. Európai Kereskedelmi Bank Rt. (mint a Bank Austria-GiroCredit ügynöke), 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. GAZDASÁG 1996. FEBRUÁR 23., PÉNTEK A magyarországi orvosi műszergyártók közül elsőként az ASK Orvosdiagnosztikai Műszereket Gyártó Kft. ve­heti át ma azt a minőségbiztosítási rendszerről szóló oklevelet (ISO 9001), amelyet egy nemzetközi cég ítél oda a jól működő vállalatoknak. A világ számos országába szállítja a kft. a saját mérnökei által kifejlesztett és világsza­badalomnak Számító Új vizeletdiagnoSztikai műszert (képünkön) fotó: mti - Balaton József Lépéshátrányban a hazai kereskedelem MH-információ_________ A nehéz évkezdést a kereske­delemben a szakértők a kedve­zőtlen időjáráson túl a kor­mány fogyasztást visszaszorító gazdaságpolitikájában látják. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtit­kára szerint a gazdaságot és a lakosságot elviselhetetlen adó­terhek sújtják. Tavaly november végéig a kiskereskedelem és vendéglá­tás forgalma folyó áron 2 ezer 100 miliárd forint volt, ami 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez a növekedés azonban teljes egé­szében az áremelkedésből adó­dott, hiszen a bolti kiskereske­delemben az áruforgalom volu­mene 8 százalékkal csökkent - tájékoztatta lapunkat Vámos György. Az 1995-ös költségvetésben 378,7 milliárd forint személyi jövedelemadóval számoltak, ami 130 milliárd forntos több­lete az előző évihez képest. Ez is hozzájárult a jelentős mérté­kű reálbércsökkenéshez, ami egyértelműen a fogyasztás visszaszorítását célozta - állítja Vámos György. A tavaly 35 százalékkal megnövekedett im­portköltség (vámpótlék, forint­­leértékelés) idén is erősen érez­teti hatását: a kisebb hazai cé­gek emiatt sem bírják az egyre gyorsuló árversenyt a tőkeerős, külföldi üzletláncokkal szem­ben. Az elvonás miatt a keres­kedőknek a fejlesztésre alig marad forrásuk: tavaly az erre fordított összeg a bevételek egy százalékát sem érte el. Különösen kemény a ver­seny az élelmiszerkereskede­lemben: míg az átlagos infláció januárban 4,4 százalék körül alakult, addig az élelmiszercik­keknél csak 3,6 százalék volt az áremelkedés. Az energiaár emelkedése a lakosság fogyasz­tási struktúráját is átrajzolja. Tavaly a kereskedelemben dol­gozók száma 20 ezerrel csök­kent, ami Vámos szerint azt jel­zi, hogy költségeik csökkentése érdekében az elbocsátásokra is kényszerülnek a vállalkozások. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által készített je­lentés szerint tavaly az élelmi­szerforgalom 11, a ruházati kiskereskedelem 13 százalék­kal csökkent. Szakértők véle­ménye szerint, az áruforgalom csökkenése és a vállalkozáso­kat sújtó megnövekedett ter­hek miatt idén még többen fognak tönkremenni, mint ta­valy - hangsúlyozta a főtitkár. A vállalkozások költségeit nö­velheti a helyi adó felső korlát­jának - átlagosan másfélsze­resre - felemelése, a tavaly ősszel elfogadott törvény­mó­dosítás ,miat,t. ^^.önkor­mányzatok nagy része köztu­dottan forráshiánnyal küzd, a települések egy része a vállal­kozóktól remél pluszbevételt. A tulajdonukban lévő üzlethe­lyiségek bérleti díjának emelé­se is e célt szolgálja, amely szintén a vállalkozók költsé­geit növeli. A hazai vállalkozó­kat - Európában szinte példát­lan mértékű­­ fogyasztási adó terheli. Míg az elmúlt évre 200 milliárd forint fogyasztási adót terveztek be a költségvetésbe, addig idén 38,8 milliárddal többel számol a büdzsé. Egy sor egyéb többlettehert, mint például a környezetvédelmi termékdíjat, a kulturális járu­lékot szintén a kereskedelmen keresztül „szedik be” a lakos­ságtól - tette hozzá a főtitkár. • Torkos Matild Növekvő fejlesztési támogatások MH-információ Az Ipari­ és Kereskedelmi Mi­nisztérium az idén 7,8 milliárd forintot fordít gazdaság- és ke­reskedelemfejlesztési támoga­tásra. Ez több mint 2,5-szerese a tavalyi összegnek - közölte sajtótájékoztatóján Berényi Lajos helyettes államtitkár. Az IKM gazdaságfejlesztési pályázata keretében vissza nem térítendő támogatást és kamat­mentes kölcsönt nyújtanak. Ennek nagysága a beruházás értékének 33 százaléka, de leg­feljebb 200 millió forint lehet. Kiemelten fontosnak tartják a működőtőke bevonásának ösz­tönzését, amelyet egyebek kö­zött infrastrukturális fejleszté­sekkel kívánnak elérni. Ki­emelten támogatják az elmara­dott térségekben beruházókat. A kereskedelemfejlesztési pályázattal elsősorban az ex­portértékesítés feltételeit kí­vánják javítani például üzlet­ember-találkozók és vásárokon való részvétel támogatásával. A vissza nem térítendő támo­gatás elérheti a költségek felét, központi programoknál akár 100 százalékát is. A pályázati rendszerben elosztott támogatásból a műkö­dőtőke bevonásának ösztönzé­sére 1,9 milliárd forintot, a ver­senyképes termékek fejleszté­sére, valamint kis- és középvál­lalkozások támogatására 2,35 milliárdot, kereskedelemfej­lesztésre 3,55 milliárdot szán­nak. A kis- és közepes vállalko­zásokat részben a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvá­nyon (MAVA) keresztül támo­gatják 1 milliárd forinttal. A MÁVA azonban ennél több forrásból gazdálkodik, kap pénzt a PHARE-program ke­retében is - hívta fel a figyelmet Berényi Lajos, hozzátéve, hogy az IKM pályázatai szektor- és versenysemlegesek. A pályázat benyújtásához útmutatót és űr­lapot a Magyar Kereskedelem­fejlesztési és Befektetési Rt. (angol betűszóval ITD Hun­gary) fővárosi és megyei irodái­ban lehet kapni, a benyújtott anyagokat tárcaközi szakmai bizottság bírálja el. Az IKM helyettes államtit­kára emlékeztetett arra, hogy tavaly a gazdaság- és kereske­delemfejlesztésre még külön alap szolgált, az idei évtől azon­ban ez a feladat a minisztérium költségvetésében kapott he­lyet. 1995-ben 2,5 milliárd fo­rint támogatást nyújtottak, ez a pénz 78,6 milliárd forint összér­tékű fejlesztés megvalósítását segítette. A támogatások ered­ményeként várhatóan öt év alatt 362 miliárd forint export valósul meg. • V. K.

Next