Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám)

1996-02-28 / 50. szám

1996. FEBRUÁR 28., SZERDA MH-információ____________ A parlament tegnap elfogadta a pénzintézetekről, valamint a személyi jövedelemadóról szó­ló törvények módosító javasla­tait, elutasította viszont a szö­vetkezetekről szóló törvény módosítását. Ugyancsak dön­tött a Ház a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungá­ria Televízió Közalapítványok létrehozásáról, valamint ezek, illetve az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének és tagjainak személyéről. Az Országgyűlés tegnapi munkanapján határozott a pénzintézeti törvényhez be­nyújtott módosító indítványok­ról. A képviselők csak azokat a javaslatokat fogadták el, ame­lyeket az előterjesztő pénzügy­minisztérium is támogatott, így megszavazták az alkotmány­­ügyi bizottság azon indítványát, amely szerint - az eredeti terve­zetben felsorolt tag jogosulti kör helyett - csak az adó- és vámhatóság, valamint a társa­dalombiztosítási szervezetek nyerhetnek betekintést bank­titkokba. Elfogadta a Ház Gaál Gyu­lának (SZDSZ) és Keller Lász­lónak (MSZP) a személyijöve­­delemadó-törvény módosításá­hoz benyújtott módosító indít­ványát. Ennek lényege, hogy ha valaki nyilatkozik arról, hogy éves jövedelme várhatóan nem haladja meg a 380 ezer fo­rintot, béren kívüli bevételeiből nem kell év közben 40 százalé­kos adóelőleget levonni. Nem fogadta el viszont a parlament a szövetkezeti tör­vény módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványt. Ebben Sümeghy Csaba (Fi­desz) és Tokár István (MSZP) azt javasolta, hogy annak az üz­letrész-tulajdonosnak, aki nem kíván belépni a szövetkezet átalakulásával létrejött gazda­sági társaságba, üzletrészének névértékét - a ráeső kötelezett­ségek levonásával - készpénz­ben fizesse ki a szövetkezet. A képviselők határozatot fo­gadtak el a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió közala­pítványának létrehozásáról, va­lamint a Hungária Televízió közalapítványának átalakításá­ról. A Ház megválasztotta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökét és tagjait, a Magyar Rádió, a Ma­gyar Televízió és a Hungária Televízió közalapítványi kura­tóriumának tagjait és tisztségvi­selőit, valamint a három kura­tórium ellenőrző testületének elnökeit és tagjait. Az ORTT- be, valamint a médiumok köz­­alapítványi kuratóriumába megválasztott személyek meg­bízatása négy esztendőre szól. Ellenszavazat nélkül döntött a Ház a magyar-cseh, a ma­gyar-lengyel, a magyar-szlo­vák, a magyar-osztrák, vala­mint a magyar-svájci tolonc­­egyezmény kihirdetéséről. Ugyancsak ellenszavazat nél­kül hagyták jóvá a képviselők a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség kü­­lönjogainak biztosításáról szóló egyezmény kihirdetését. A parlament megkezdte a helyi önkormányzatok adós­ságrendezési eljárásáról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. Kuncze Gábor belügymi­niszter expozéjában leszögezte: a törvénytervezet célja, hogy adósságrendezési eljárás kere­tében hatékony jogvédelmet biztosítson a hitelezőknek, és elősegítse az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gaz­dálkodását. Az önkormányzati bizottság általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet. A vita során Lamperth Mó­nika (MSZP) rámutatott arra, hogy a törvény megalkotását az indokolja, hogy a helyi önkor­mányzatok egy része különbö­ző okok - megalapozatlan hi­telfelvétel, a beruházási progra­mokhoz előirányzott keret­összegek túllépése, a piaci part­ner csődje vagy veszteséges vál­lalkozása­­ miatt fizetésképte­len helyzetbe került, ám az ön­­kormányzatok mint közfelada­tokat ellátó testületek jogutód nélkül nem számolhatók fel. Demeter Ervin, az MDF vezérszónoka szerint az ön­­kormányzatok fizetésképte­lenségét nem csak a rossz gaz­dálkodás vagy a túltervezett beruházások okozták, sok he­lyen ugyanis az alapellátások körébe tartozó fejlesztések - szennyvízelvezetés, ivóvízellá­tás - finanszírozása vezetett az elszegényedéshez. Bernáth Varga Balázs (FKGP) kiemelte: hatékony el­lenőrzéssel megelőzhetők let­tek volna az önkormányzati csődhelyzetek. A honatya sze­rint a törvényben pontosítani kellene a nem szüneteltethető alapszolgáltatások felsorolását. Balsay István (Fidesz) sze­rint a kormány olyan időszak­ban terjesztette a Ház elé a tervezetet, amikor a 3200-ból már több mint ezer önkor­mányzat önhibáján kívül csőd­helyzetbe került. A kereszténydemokrata Rapcsák András szerint az ön­­kormányzatok azért kerültek csődhelyzetbe, mert - amellett, hogy újabb és újabb terheket ró rájuk az állam - egyre kevesebb költségvetési forráshoz jutnak. A KDNP ezért nem támogatja a törvényjavaslatot. A parla­ment visszatért a Polgári tör­vénykönyv zálogjogra vonat­kozó rendelkezéseinek módo­sításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Sasvári Szi­lárd (Fidesz) szerint ahhoz, hogy a hitelezők a jövőben va­lóban elfogadják jelzálogtárgy­ként az ingó dolgokat is, állami támogatással minél előbb ki kell építeni a közhitelű nyilván­tartási rendszert. Az Országgyűlés lezárta Szolnoki Andreának (SZDSZ) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítá­sára vonatkozó törvényjavasla­tainak együttes általános vitá­ját. A képviselő egyrészt azt ja­vasolja, hogy az egy- és két­ágyas szobákban való elhelye­zésért részleges térítési díjat kérhessenek a kórházak. A ja­vaslat elfogadásával évente hétmilliárd forint bevételhez juthatnának a kórházak. A má­sik indítvány azt szorgalmazza, hogy egyes gyógyászati segéd­eszközök a beteg helyett az egészségbiztosítási pénztár tu­lajdonában maradhassanak, így többször is fel lehessen őket használni. A kormány támogat­ja az indítványokat - szögezte le Kökény Mihály, a népjóléti minisztérium politikai állam­titkára. A képviselők folytatták a szövetkezetekről, a Büntető törvénykönyvről, a gazdasági kamarákról, valamint a társa­dalombiztosítás pénzügyi alap­jainak 1996. évi költségvetésé­ről szóló törvénytervezetek vi­táját, s ez utóbbi kettőt le is zárták. Mint megtudtuk, az FKGP parlamenti frakciójának kezde­ményezésére összegyűlt a szük­séges számú aláírás, így sor ke­rülhet arra, hogy az Országgyű­lés megtarja a vitanapot a hatá­ron kívül élő magyarok helyze­téről. Mint ismeretes, a kisgaz­dák korábban hasonló tárgy­ban már szerettek volna politi­kai vitanapot tartani, azonban az ívet aláíró 49 kormánypárti képviselő közül 43 visszavonta aláírását. Most az MDF-ből 28, az FKGP-ből 23, a KDNP-ből 15, míg a Fideszből 12 képvise­lő értett egyet a kisgazda-kez­deményezéssel. • Balázsi György - Csuhaj Ildikó - Dutka Noémi - Szerető Szabolcs M­ódosul az szja-törvény Vita Szőcs Géza jelöléséről A médiatestületek tagjairól szóló szavazás előtt tegnap délután rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés házbizottsága, mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben tiltakozott Gál Zoltán házelnöknél amiatt, hogy a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe az RMDSZ véleményének megkérdezése nélkül je­lölték Szőcs Gézát. Markó Béla levelében kifejtette: sem a konkrét javaslattal, sem az eljárással nem ért egyet. A házbizott­ság ülésén a Szűcsöt jelölő Fidesz fenntartotta javaslatát. Az ülésről távozó koalíciós képviselők úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak felelősséget vállalni mások jelöltjeiért, Németh Zsolt (Fidesz) viszont elmondta: Szőcs Gézát az erdélyi magyarság je­les személyiségének tartják, ezért jelölték a testületbe. Családpolitikai nap a Házban Az Országgyűlés ma Pusztai Erzsébet (MDF) szociálpolitikát ígért, a tapasztalatok azt bizó­­kezdeményezésére vitanapot tart a kormány nyitják, hogy a családok éppen a szociális meg­­családpolitikájáról. Érdeklődésünkre az MDF szorítások célpontjában állnak. Pusztai reméli, frakcióvezető-helyettese elmondta: az elmúlt hogy a vitanap hatására a koalíciós képviselők másfél év kormányzati munkája azt bizonyítja, rá tudják majd kényszeríteni saját kormánya­­hogy a kormánynak nincs átgondolt családpoli­­kát, jobban fontolja meg, mit és hogyan tesz a tikija. Bár a kormányprogram családközpontú családokért. Őszre elfogyhat a gyógyszerár-támogatás MH-Információ____________ A Népjóléti Minisztérium szerint körülbelül 200-300 ez­ren igényelnek majd ingyenes gyógyszerellátást biztosító, úgynevezett normatív köz­­gyógyellátási igazolványt. Ez 7 milliárdos többletkiadást je­lent az egészségbiztosító idén 72 milliárdból gazdálkodó gyógyszerkasszája számára. A szakértők egy része ugyanak­kor állítja, hogy akár 750 ez­ren is kérhetnek közgyógyel­látást, ami további 10 milliár­dos többletköltséget jelent­het. Ha beválnak e jóslatok, őszre nem marad pénz a gyógyszerárak támogatására. A deficit elkerülése érdeké­ben a minisztérium több száz­zal csökkenti a közgyógyellá­­tási listán szereplő, tehát in­gyen kapható gyógyszerek számát. A közgyógyellátottak - az úgynevezett fekete receptre - ingyen kapják mindazokat a gyógyszereket, amelyek sze­repelnek a listán. E termékek száma közel ezer. Az ingye­nességet biztosító igazolványt kétféle címen lehet beszerez­ni. Alanyi jogon, tehát auto­matikusan jár az első és máso­dik csoportba sorolt rokkant­­nyugdíjasok, az emelt szintű családi pótlékra jogosultak (ahol tartósan beteg gyermek van), a katonai családi segély­ben valamint központi szo­ciális segélyben részesülők és a hadirokkantak. Van ezenkí­vül a méltányossági köz­­gyógyellátási igazolvány, amelyet a rossz anyagi körül­mények között élő tartós gyógyszerszedésre szorulók kérhetnek a helyi, települési önkormányzattól. Míg az ala­nyi jogú igazolvány akár egy életre is szólhat, az utóbbit csupán egy évre adják, a ké­relmet tehát időről időre meg kell újítani. Mindez azért lé­nyeges, mert a közgyógyellá­tottak számát illetően többfé­le szám forog a köztudatban. Míg a Népjóléti Miniszté­rium szerint összesen 320 ezer közgyógyellátottat tartanak nyilván, a biztosító állítja: 512 ezren vannak. Miből adódik e nem éppen elhanyagolható különbség? A népjóléti nyil­vántartásában az úgynevezett méltányossági, míg a biztosí­tóéban az alanyi jogú köz­gyógyellátottak száma nem „stimmel”. A tárca a Közpon­ti Statisztikai Hivataltól kapja adatait, a KSH viszont a köz­­gyógyellátási igazolványt kiál­lító települési önkormányza­tok közléseire támaszkodik. Ám értelmezési problémák miatt az önkormányzatok egy része csak a tárgyévben - te­hát méltányossági alapon - ki­adott új igazolványok számát közölte az elmúlt időszakban, nem sorolta újra és újra fel azokat, akik akár élethosszig­­lanra szereztek ingyenességet. Az egészségbiztosító a megyei egészségpénztáraktól szerzi adatait, itt viszont olyan ala­nyi jogú közgyógyellátottakat is nyilvántartanak, akik már réges-rég meghaltak. Mindeb­ből adódik, hogy míg a bizto­sító szerint 302791 alanyi és 211551 méltányossági köz­­gyógyellátott van az ország­ban, a szakminisztérium állít­ja: az előbbiek száma csupán 155000, s az utóbbiaké is csak 165 000. A két adatsor közötti különbség majd 200 ezer. Mindez akár afféle statisztikai huncutságként is felfogható lenne, ha nem okozna komoly pénzügyi gondokat. A közgyógyellátottak gyógyszerszámlájának közel 30 százalékát a központi költ­ségvetés fizeti. A gyógyszer árának fennmaradó részét - mint támogatást - az egész­ségbiztosító viseli. A pénztár számára tehát nem mindegy, mennyi közgyógyellátott van az országban. Az áprilisi, átlagosan 35 százalékos gyógyszeráremelés sokkhatásának tompítására a kormány tervbe vette az úgy­nevezett normatív közgyógy­­ellátási igazolvány bevezeté­sét. Ezt azok kérhetik, akik­nek jövedelme nem haladja meg a havi nettó 9600 forin­tot, gyógyszerköltségeik vi­szont magasabbak ennek 10 százalékánál, tehát havi 960 forintnál. Ebben az esetben a települési önkormányzatok nem kapnának mérlegelési jo­got, aki igazolni tudja majd a fenti feltételeket, automatiku­san megkapja az igazolványt. De vajon mennyien lesznek? A Népjóléti Minisztérium kalkulációi szerint legfeljebb 300 ezren, ráadásul nem va­donatúj rászorulók, hanem sokan azok közül, akik jelen­leg méltányossági alapon kap­ják ugyenezt az ellátást. A biztosító szakértői ugyanak­kor állítják: legrosszabb eset­ben akár 750 ezren is jelent­kezhetnek igazolványért. Ez viszont katasztrofális lenne az idén 72 milliárdból gazdálko­dó gyógyszerkassza számára. Tavaly egy-egy közgyógy­ellátott 41347 ezer forint tá­mogatást kapott. Ennek egyik részét - 16018 forintot - a központi költségvetés, a mási­kat - 25329 forintot - az egészségbiztosító fizette. (Ugyanakkor egy átlagos biz­tosított 1995-ben összesen 6951 forint gyógyszerár-támo­gatásban részesült. Míg a köz­gyógyellátottak 1994-ben át­lagosan 47 receptet írattak fel, a biztosítottak csupán 13-at.) Az áprilisban várható áremel­kedés eredményeként idén egy-egy közgyógyellátott vár­hatóan 49616 ezer forintos tá­mogatást kap. A normatív közgyógyellátási igazolvány bevezetése 7 milliárdos több­letkiadást jelent a biztosító­nak - amennyiben valóban csak 300 ezer új jelentkező tart majd igényt az ingyenes­ségre. Egyelőre még azt sem tudni, vajon ez a plusz 7 mil­liárd belefér-e az idén 72 mil­liárdosra tervezett gyógyszer­támogatási keretbe. Ez az összeg ugyanis az ártámoga­tott gyógyszerek számának drasztikus csökkentésével, il­letve a támogatási kulcsok „átrendezésével” tartható. S mi lesz akkor, ha fittyet hány­va a tárca kalkulációinak a véltnél többen jelentkeznek normatív igazolványért? A döntéshozók előtt két út maradt: vagy drasztikusan csökkentik az ingyenes gyógy­szerek számát, vagy a köz­gyógyellátás finanszírozását az igazolvány nélküliekre ter­helik. Az utóbbi esetben a gyógyszerekért fizetett téríté­si díjat nem 35, hanem közel 60 százalékkal kellene emelni. A választás végül is az előbbi­re esett, több százzal csökken­tik a közgyógyellátási listán szereplő - tehát a közgyógyel­­látottaknak ingyenes - gyógy­szerek számát. A szakértők évek óta han­goztatják: újra kell gondolni a közgyógyellátási rendszert. Ezt igazolják a vényellenőrzé­si rendszer első tapasztalatai is. Nem egy közgyógyellátott havonta száz, kétszáz doboz gyógyszert irat fel s vált ki. Természetesen a közgyógy­ellátottak nagy többsége nem visszaélésre használja igazol­ványát, így vélhetőleg nem vennék zokon, ha személyre szóló keretet kapnának, vagy­is meghatároznák számukra azt az összeget, amelyből fe­dezhető szükséges gyógysze­reik költsége. De csak az. Ez az ötlet azonban mindmáig megvalósításra vár. • Horváth Judit BELFÖLD Kevesebbet kap Bokros MH-információ____________ Bokros Lajosnak nem jár végkielégítés, a hathavi fel­mentési időre azonban meg­kapja fizetését - közölte Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hi­vatal közigazgatási államtit­kára a Legfelsőbb Bíróságon folytatott konzultáció után. Az államtitkár hangsúlyoz­­ ta: a kérésére létrejött egyórás megbeszélésen Radnay Jó­zseftől, a Munkaügyi Kollé­gium vezetőjétől és Zanathy Jánostól, a Legfelsőbb Bíró­ság főtitkárától tájékoztatást kapott arról, hogy milyen sza­bályokat lehet és kell alkal­mazni a miniszterek jogviszo­nyára. A miniszterek jogállá­sáról szóló törvény meghoza­tala ugyanis 1992-ben elma­radt, így az ugyanebben az év­ben elfogadott, a köztisztvise­lők jogállásáról szóló törvény érvényes a tárcák vezetőire is. Bár a miniszterekre a köz­­tisztviselők illetményi rend­szerét szabályozó rész nem terjed ki, a törvény mégis al­kalmazható analógiaként. En­nek alapján, ha a felmentés nem fegyelmi következtében történik vagy nem nyugállo­mányra vonatkozik, a minisz­tert megilleti a félévi felmon­dási időre járó illetmény, vagyis hatszor 227500 forint. A Miniszterelnöki Hivatal azonban a kéthavi illetményt kitevő végkielégítés ügyében módosította korábbi állás­pontját, az egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az összeg nem jár Bokrosnak. Kiss hangsúlyozta: a Horn­­kormányból távozó miniszte­rek nem vettek fel végkielégí­tést, Bokrosnál a lehetőség azért merülhetett fel, mert elődeitől eltérően ő nem par­lamenti képviselő, tehát már­cius elsejétől semmilyen mun­kaviszonyban nem áll. A mi­niszter ki nem vet­t szabadsá­­­gát kifizetik. Arra a kérdésre, hogy mi­ért kellett a Legfelsőbb Bíró­sághoz fordulni a kérdésben, Kiss elmondta: a jogértelme­zést természetesen az Igazság­ügyi Minisztériumban is el tudták volna végezni, de a kormánytól való függetlenség és a jogszabályok alkalmazá­sának gyakorlatában felhal­mozott tapasztalat a Legfel­sőbb Bíróság mellett szólt. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter a parlamentben Szájer József (Fidesz) e kérdést érintő interpellációjára úgy válaszolt, hogy 1994 végére már készen állt az a törvényjavaslat, amely egyértelműen rendezné a mi­niszterek, államtitkárok jogál­lását. A parlament elé azonban nem került, mivel az alkot­mánymódosítást tenné szüksé­gessé. A parlament azonban moratóriumot hirdetett az ilyen tárgyú módosításokra az új alkotmány kidolgozásáig. Göncz Árpád államfő - a miniszterelnök javaslatára - kedden, február 29-ei ha­tállyal, saját kérésére felmen­tette Bokros Lajost pénzügy­­miniszteri tisztségéből. • Haszán Zoltán Ünnepi tervek március 15-ére MH-információ____________ A Budapesti Rendőr-főkapi­tányságra egymás után érkez­nek a bejelentések a politikai szervezetektől és pártoktól, amelyek március 15-ei megem­­lékezési szándékukról értesítik a rendőrséget. Úgy tudni, egyelőre egyetlen bejelentést sem utasított el a rendőrség. A legtöbb - mintegy 150 ezer - résztvevőt a MIÉP rendezvé­nyére várják a szervezők. A központi ünnepség 15-én 9 órakor a Kossuth téren kez­dődik. A megemlékezők innen az Alkotmány utca-Bajcsy-Zsi­­linszky út-Károly körút érinté­sével vonulnak a Múzeumkert­be. A rendezvény délután 4 órakor fejeződik be. A Belügy­minisztérium körülbelül 25 ezer résztvevőre számít. A fővárosi önkormányzat ugyanennyi résztvevőt vár déli 1 órakor, a Március 15. térre szervezett megemlékezésre. A kisgazdapárt az ünnep előestéjén, március 14-én tartja megemlékezését. Bejelentésük szerint 10-15 ezer embert vár­nak este 6 órára a Március 15. térre. A Nemzeti Erők Szövet­sége 15-én délelőtt 10 órakor a Bem téren ünnepel, s körülbe­lül ezer szimpatizáns megjele­nésével számolnak. A Szabó Albert-féle Magyar Népjóléti Szövetség 11-15 óra közötti időre a Szabadság térre jelentett be emlékgyűlést, amelyre ötezer embert várnak. A Kommunizmus Üldözöttei­nek Szövetsége 14 órától a Bem téren emlékezik a ’48-as szabadságharcra. A BRFK-ra megküldött bejelentések sze­rint a Magyar Igazság és Élet Pártja 15 órára hirdette meg nagygyűlését a Szabadság tér­re. Az eseményre 150 ezer em­bert várnak. A rendőrség illetékese el­mondta: az elmúlt évek tapasz­talatai alapján biztosra vehető, hogy a hátralévő két hétben to­vábbi szervezetek is jelzik meg­­emlékezési szándékukat. Az eddigi bejelentések nem tesz­nek szükségessé különleges rendőri felkészülést. • Gaál Zoltán A budapesti Múzeumkertbe biztos most is sokan elmennek FOTÓ: MTF ARCHÍV Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ ■■■ - A-­ A racionalizálás nem megszüntetés (MH) A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszer­vezete (KKDSZ) elfogadja a kormány szakszervezetekkel köten­dő hároméves együttműködési javaslatát - egyebek mellett erről döntöttek tegnap az érdekvédelmi szervezet országos értekezleté­nek küldöttei. A jelen lévő művelődési és közoktatási miniszter Magyar Bálint ezzel egy időben együttműködési megállapodást írt alá a KKDSZ-szel, amelynek nyomán idén megszületik a nonprofit­, a könyvtári, a múzeumi, valamint a művelődési ottho­nokról szóló törvény is. Magyar Bálint kifejtette: a művelődési in­tézmények racionalizálása nem jelentheti azok megszüntetését. Ezért felkéri az önkormányzatokat, hogy amennyiben lehetséges, ne ebben gondolkodjanak. A miniszter bejelentette, hogy 1997-től életbe léphet az a javaslat, mely szerint a személyi jövedelemadó 1 százaléka szabadon választott közcélra legyen fordítható. Emel­lett a kulturális járuléknak a kultúrát közvetítő eszközökre törté­nő kiterjesztése révén közel évi egymilliárd forint többletforrás­hoz juthat a művelődés. Régiók delegáltjai az MDF-elnökségbe (MH)A Magyar Demokrata Fórum régiói a hét végén megtar­tották jelölő gyűlésüket, melyeken kijelölték a párt új elnöksé­gének nyolc tagját. Mint ismeretes, az MDF elnöksége a pártel­nökön kívül 16 főből áll, ebből nyolc főt a párt régiói delegál­nak, további nyolc elnökségi tagot pedig a X. országos gyűlés küdöttei választanak meg a hét végén. Győr-Sopron-Komá­­rom-Vas megyék Szabó Józsefet, korábbi jelöltjüket delegálják újra, Veszprém-Fejér-Zala régiója Zsebők Lajos, Békés-Csong­­rád-Bács-Kiskun pedig Pordány László delegálásáról döntött a hét végén. Mint megtudtuk a pest-nógrádi térség Gémesi Györ­gyöt, az MDF alelnökét jelölte újra, hasonlóan a heves-borsodi régióhoz, akik Farkas Gabriellát látnák szívesen ismét az elnök­ségben. Budapest Ligeti Imrét, a főváros I. kerületének volt polgármesterét delegálja, míg Somogy-Tolna-Baranya Dávid Ibolyát jelöli. A hajdú-bihar-szabolcsi régió képviselője az el­nökségben Petróczki Ferenc lesz. A régiók delegálása szerint így az MDF elnökségének öt tagja cserélődne ki. A tűzoltóknak jár a fizetésemelés (MH) Az önkormányzati tűzoltók mindenütt megkapják a kilá­tásba helyezett 19,5 százalékos bérfejlesztést - jelentette ki a Bel­ügyminisztérium illetékese. A felemelt fizetéseket január 1-jétől kellett volna folyósítani, ám néhány polgármesteri hivatal - az ön­­kormányzat költségvetésének elfogadása előtt - erre nem volt hajlandó. A tűzoltóság számára azonban kötött keretet biztosítot­tak, amelyet tehát másra nem lehet felhasználni. Egyébként a bér­­fejlesztés 15 százalékát az önkormányzatok számára adott állami támogatás, 4,5 százalékát pedig a költségvetés általános tartaléká­ból átutalt összeg fedezi. PLSSZT! TITOK! De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie. Ilyen csak szökőévenként egyszer van.

Next