Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám)
1996-02-28 / 50. szám
1996. FEBRUÁR 28., SZERDA MH-információ____________ A parlament tegnap elfogadta a pénzintézetekről, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosító javaslatait, elutasította viszont a szövetkezetekről szóló törvény módosítását. Ugyancsak döntött a Ház a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítványok létrehozásáról, valamint ezek, illetve az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének és tagjainak személyéről. Az Országgyűlés tegnapi munkanapján határozott a pénzintézeti törvényhez benyújtott módosító indítványokról. A képviselők csak azokat a javaslatokat fogadták el, amelyeket az előterjesztő pénzügyminisztérium is támogatott, így megszavazták az alkotmányügyi bizottság azon indítványát, amely szerint - az eredeti tervezetben felsorolt tag jogosulti kör helyett - csak az adó- és vámhatóság, valamint a társadalombiztosítási szervezetek nyerhetnek betekintést banktitkokba. Elfogadta a Ház Gaál Gyulának (SZDSZ) és Keller Lászlónak (MSZP) a személyijövedelemadó-törvény módosításához benyújtott módosító indítványát. Ennek lényege, hogy ha valaki nyilatkozik arról, hogy éves jövedelme várhatóan nem haladja meg a 380 ezer forintot, béren kívüli bevételeiből nem kell év közben 40 százalékos adóelőleget levonni. Nem fogadta el viszont a parlament a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványt. Ebben Sümeghy Csaba (Fidesz) és Tokár István (MSZP) azt javasolta, hogy annak az üzletrész-tulajdonosnak, aki nem kíván belépni a szövetkezet átalakulásával létrejött gazdasági társaságba, üzletrészének névértékét - a ráeső kötelezettségek levonásával - készpénzben fizesse ki a szövetkezet. A képviselők határozatot fogadtak el a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió közalapítványának létrehozásáról, valamint a Hungária Televízió közalapítványának átalakításáról. A Ház megválasztotta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökét és tagjait, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió közalapítványi kuratóriumának tagjait és tisztségviselőit, valamint a három kuratórium ellenőrző testületének elnökeit és tagjait. Az ORTT- be, valamint a médiumok közalapítványi kuratóriumába megválasztott személyek megbízatása négy esztendőre szól. Ellenszavazat nélkül döntött a Ház a magyar-cseh, a magyar-lengyel, a magyar-szlovák, a magyar-osztrák, valamint a magyar-svájci toloncegyezmény kihirdetéséről. Ugyancsak ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a képviselők a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló egyezmény kihirdetését. A parlament megkezdte a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Kuncze Gábor belügyminiszter expozéjában leszögezte: a törvénytervezet célja, hogy adósságrendezési eljárás keretében hatékony jogvédelmet biztosítson a hitelezőknek, és elősegítse az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását. Az önkormányzati bizottság általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet. A vita során Lamperth Mónika (MSZP) rámutatott arra, hogy a törvény megalkotását az indokolja, hogy a helyi önkormányzatok egy része különböző okok - megalapozatlan hitelfelvétel, a beruházási programokhoz előirányzott keretösszegek túllépése, a piaci partner csődje vagy veszteséges vállalkozása miatt fizetésképtelen helyzetbe került, ám az önkormányzatok mint közfeladatokat ellátó testületek jogutód nélkül nem számolhatók fel. Demeter Ervin, az MDF vezérszónoka szerint az önkormányzatok fizetésképtelenségét nem csak a rossz gazdálkodás vagy a túltervezett beruházások okozták, sok helyen ugyanis az alapellátások körébe tartozó fejlesztések - szennyvízelvezetés, ivóvízellátás - finanszírozása vezetett az elszegényedéshez. Bernáth Varga Balázs (FKGP) kiemelte: hatékony ellenőrzéssel megelőzhetők lettek volna az önkormányzati csődhelyzetek. A honatya szerint a törvényben pontosítani kellene a nem szüneteltethető alapszolgáltatások felsorolását. Balsay István (Fidesz) szerint a kormány olyan időszakban terjesztette a Ház elé a tervezetet, amikor a 3200-ból már több mint ezer önkormányzat önhibáján kívül csődhelyzetbe került. A kereszténydemokrata Rapcsák András szerint az önkormányzatok azért kerültek csődhelyzetbe, mert - amellett, hogy újabb és újabb terheket ró rájuk az állam - egyre kevesebb költségvetési forráshoz jutnak. A KDNP ezért nem támogatja a törvényjavaslatot. A parlament visszatért a Polgári törvénykönyv zálogjogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint ahhoz, hogy a hitelezők a jövőben valóban elfogadják jelzálogtárgyként az ingó dolgokat is, állami támogatással minél előbb ki kell építeni a közhitelű nyilvántartási rendszert. Az Országgyűlés lezárta Szolnoki Andreának (SZDSZ) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatainak együttes általános vitáját. A képviselő egyrészt azt javasolja, hogy az egy- és kétágyas szobákban való elhelyezésért részleges térítési díjat kérhessenek a kórházak. A javaslat elfogadásával évente hétmilliárd forint bevételhez juthatnának a kórházak. A másik indítvány azt szorgalmazza, hogy egyes gyógyászati segédeszközök a beteg helyett az egészségbiztosítási pénztár tulajdonában maradhassanak, így többször is fel lehessen őket használni. A kormány támogatja az indítványokat - szögezte le Kökény Mihály, a népjóléti minisztérium politikai államtitkára. A képviselők folytatták a szövetkezetekről, a Büntető törvénykönyvről, a gazdasági kamarákról, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvénytervezetek vitáját, s ez utóbbi kettőt le is zárták. Mint megtudtuk, az FKGP parlamenti frakciójának kezdeményezésére összegyűlt a szükséges számú aláírás, így sor kerülhet arra, hogy az Országgyűlés megtarja a vitanapot a határon kívül élő magyarok helyzetéről. Mint ismeretes, a kisgazdák korábban hasonló tárgyban már szerettek volna politikai vitanapot tartani, azonban az ívet aláíró 49 kormánypárti képviselő közül 43 visszavonta aláírását. Most az MDF-ből 28, az FKGP-ből 23, a KDNP-ből 15, míg a Fideszből 12 képviselő értett egyet a kisgazda-kezdeményezéssel. • Balázsi György - Csuhaj Ildikó - Dutka Noémi - Szerető Szabolcs Módosul az szja-törvény Vita Szőcs Géza jelöléséről A médiatestületek tagjairól szóló szavazás előtt tegnap délután rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés házbizottsága, mert Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben tiltakozott Gál Zoltán házelnöknél amiatt, hogy a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe az RMDSZ véleményének megkérdezése nélkül jelölték Szőcs Gézát. Markó Béla levelében kifejtette: sem a konkrét javaslattal, sem az eljárással nem ért egyet. A házbizottság ülésén a Szűcsöt jelölő Fidesz fenntartotta javaslatát. Az ülésről távozó koalíciós képviselők úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak felelősséget vállalni mások jelöltjeiért, Németh Zsolt (Fidesz) viszont elmondta: Szőcs Gézát az erdélyi magyarság jeles személyiségének tartják, ezért jelölték a testületbe. Családpolitikai nap a Házban Az Országgyűlés ma Pusztai Erzsébet (MDF) szociálpolitikát ígért, a tapasztalatok azt bizókezdeményezésére vitanapot tart a kormány nyitják, hogy a családok éppen a szociális megcsaládpolitikájáról. Érdeklődésünkre az MDF szorítások célpontjában állnak. Pusztai reméli, frakcióvezető-helyettese elmondta: az elmúlt hogy a vitanap hatására a koalíciós képviselők másfél év kormányzati munkája azt bizonyítja, rá tudják majd kényszeríteni saját kormányahogy a kormánynak nincs átgondolt családpolikát, jobban fontolja meg, mit és hogyan tesz a tikija. Bár a kormányprogram családközpontú családokért. Őszre elfogyhat a gyógyszerár-támogatás MH-Információ____________ A Népjóléti Minisztérium szerint körülbelül 200-300 ezren igényelnek majd ingyenes gyógyszerellátást biztosító, úgynevezett normatív közgyógyellátási igazolványt. Ez 7 milliárdos többletkiadást jelent az egészségbiztosító idén 72 milliárdból gazdálkodó gyógyszerkasszája számára. A szakértők egy része ugyanakkor állítja, hogy akár 750 ezren is kérhetnek közgyógyellátást, ami további 10 milliárdos többletköltséget jelenthet. Ha beválnak e jóslatok, őszre nem marad pénz a gyógyszerárak támogatására. A deficit elkerülése érdekében a minisztérium több százzal csökkenti a közgyógyellátási listán szereplő, tehát ingyen kapható gyógyszerek számát. A közgyógyellátottak - az úgynevezett fekete receptre - ingyen kapják mindazokat a gyógyszereket, amelyek szerepelnek a listán. E termékek száma közel ezer. Az ingyenességet biztosító igazolványt kétféle címen lehet beszerezni. Alanyi jogon, tehát automatikusan jár az első és második csoportba sorolt rokkantnyugdíjasok, az emelt szintű családi pótlékra jogosultak (ahol tartósan beteg gyermek van), a katonai családi segélyben valamint központi szociális segélyben részesülők és a hadirokkantak. Van ezenkívül a méltányossági közgyógyellátási igazolvány, amelyet a rossz anyagi körülmények között élő tartós gyógyszerszedésre szorulók kérhetnek a helyi, települési önkormányzattól. Míg az alanyi jogú igazolvány akár egy életre is szólhat, az utóbbit csupán egy évre adják, a kérelmet tehát időről időre meg kell újítani. Mindez azért lényeges, mert a közgyógyellátottak számát illetően többféle szám forog a köztudatban. Míg a Népjóléti Minisztérium szerint összesen 320 ezer közgyógyellátottat tartanak nyilván, a biztosító állítja: 512 ezren vannak. Miből adódik e nem éppen elhanyagolható különbség? A népjóléti nyilvántartásában az úgynevezett méltányossági, míg a biztosítóéban az alanyi jogú közgyógyellátottak száma nem „stimmel”. A tárca a Központi Statisztikai Hivataltól kapja adatait, a KSH viszont a közgyógyellátási igazolványt kiállító települési önkormányzatok közléseire támaszkodik. Ám értelmezési problémák miatt az önkormányzatok egy része csak a tárgyévben - tehát méltányossági alapon - kiadott új igazolványok számát közölte az elmúlt időszakban, nem sorolta újra és újra fel azokat, akik akár élethossziglanra szereztek ingyenességet. Az egészségbiztosító a megyei egészségpénztáraktól szerzi adatait, itt viszont olyan alanyi jogú közgyógyellátottakat is nyilvántartanak, akik már réges-rég meghaltak. Mindebből adódik, hogy míg a biztosító szerint 302791 alanyi és 211551 méltányossági közgyógyellátott van az országban, a szakminisztérium állítja: az előbbiek száma csupán 155000, s az utóbbiaké is csak 165 000. A két adatsor közötti különbség majd 200 ezer. Mindez akár afféle statisztikai huncutságként is felfogható lenne, ha nem okozna komoly pénzügyi gondokat. A közgyógyellátottak gyógyszerszámlájának közel 30 százalékát a központi költségvetés fizeti. A gyógyszer árának fennmaradó részét - mint támogatást - az egészségbiztosító viseli. A pénztár számára tehát nem mindegy, mennyi közgyógyellátott van az országban. Az áprilisi, átlagosan 35 százalékos gyógyszeráremelés sokkhatásának tompítására a kormány tervbe vette az úgynevezett normatív közgyógyellátási igazolvány bevezetését. Ezt azok kérhetik, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi nettó 9600 forintot, gyógyszerköltségeik viszont magasabbak ennek 10 százalékánál, tehát havi 960 forintnál. Ebben az esetben a települési önkormányzatok nem kapnának mérlegelési jogot, aki igazolni tudja majd a fenti feltételeket, automatikusan megkapja az igazolványt. De vajon mennyien lesznek? A Népjóléti Minisztérium kalkulációi szerint legfeljebb 300 ezren, ráadásul nem vadonatúj rászorulók, hanem sokan azok közül, akik jelenleg méltányossági alapon kapják ugyenezt az ellátást. A biztosító szakértői ugyanakkor állítják: legrosszabb esetben akár 750 ezren is jelentkezhetnek igazolványért. Ez viszont katasztrofális lenne az idén 72 milliárdból gazdálkodó gyógyszerkassza számára. Tavaly egy-egy közgyógyellátott 41347 ezer forint támogatást kapott. Ennek egyik részét - 16018 forintot - a központi költségvetés, a másikat - 25329 forintot - az egészségbiztosító fizette. (Ugyanakkor egy átlagos biztosított 1995-ben összesen 6951 forint gyógyszerár-támogatásban részesült. Míg a közgyógyellátottak 1994-ben átlagosan 47 receptet írattak fel, a biztosítottak csupán 13-at.) Az áprilisban várható áremelkedés eredményeként idén egy-egy közgyógyellátott várhatóan 49616 ezer forintos támogatást kap. A normatív közgyógyellátási igazolvány bevezetése 7 milliárdos többletkiadást jelent a biztosítónak - amennyiben valóban csak 300 ezer új jelentkező tart majd igényt az ingyenességre. Egyelőre még azt sem tudni, vajon ez a plusz 7 milliárd belefér-e az idén 72 milliárdosra tervezett gyógyszertámogatási keretbe. Ez az összeg ugyanis az ártámogatott gyógyszerek számának drasztikus csökkentésével, illetve a támogatási kulcsok „átrendezésével” tartható. S mi lesz akkor, ha fittyet hányva a tárca kalkulációinak a véltnél többen jelentkeznek normatív igazolványért? A döntéshozók előtt két út maradt: vagy drasztikusan csökkentik az ingyenes gyógyszerek számát, vagy a közgyógyellátás finanszírozását az igazolvány nélküliekre terhelik. Az utóbbi esetben a gyógyszerekért fizetett térítési díjat nem 35, hanem közel 60 százalékkal kellene emelni. A választás végül is az előbbire esett, több százzal csökkentik a közgyógyellátási listán szereplő - tehát a közgyógyellátottaknak ingyenes - gyógyszerek számát. A szakértők évek óta hangoztatják: újra kell gondolni a közgyógyellátási rendszert. Ezt igazolják a vényellenőrzési rendszer első tapasztalatai is. Nem egy közgyógyellátott havonta száz, kétszáz doboz gyógyszert irat fel s vált ki. Természetesen a közgyógyellátottak nagy többsége nem visszaélésre használja igazolványát, így vélhetőleg nem vennék zokon, ha személyre szóló keretet kapnának, vagyis meghatároznák számukra azt az összeget, amelyből fedezhető szükséges gyógyszereik költsége. De csak az. Ez az ötlet azonban mindmáig megvalósításra vár. • Horváth Judit BELFÖLD Kevesebbet kap Bokros MH-információ____________ Bokros Lajosnak nem jár végkielégítés, a hathavi felmentési időre azonban megkapja fizetését - közölte Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Legfelsőbb Bíróságon folytatott konzultáció után. Az államtitkár hangsúlyoz ta: a kérésére létrejött egyórás megbeszélésen Radnay Józseftől, a Munkaügyi Kollégium vezetőjétől és Zanathy Jánostól, a Legfelsőbb Bíróság főtitkárától tájékoztatást kapott arról, hogy milyen szabályokat lehet és kell alkalmazni a miniszterek jogviszonyára. A miniszterek jogállásáról szóló törvény meghozatala ugyanis 1992-ben elmaradt, így az ugyanebben az évben elfogadott, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény érvényes a tárcák vezetőire is. Bár a miniszterekre a köztisztviselők illetményi rendszerét szabályozó rész nem terjed ki, a törvény mégis alkalmazható analógiaként. Ennek alapján, ha a felmentés nem fegyelmi következtében történik vagy nem nyugállományra vonatkozik, a minisztert megilleti a félévi felmondási időre járó illetmény, vagyis hatszor 227500 forint. A Miniszterelnöki Hivatal azonban a kéthavi illetményt kitevő végkielégítés ügyében módosította korábbi álláspontját, az egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az összeg nem jár Bokrosnak. Kiss hangsúlyozta: a Hornkormányból távozó miniszterek nem vettek fel végkielégítést, Bokrosnál a lehetőség azért merülhetett fel, mert elődeitől eltérően ő nem parlamenti képviselő, tehát március elsejétől semmilyen munkaviszonyban nem áll. A miniszter ki nem vett szabadságát kifizetik. Arra a kérdésre, hogy miért kellett a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni a kérdésben, Kiss elmondta: a jogértelmezést természetesen az Igazságügyi Minisztériumban is el tudták volna végezni, de a kormánytól való függetlenség és a jogszabályok alkalmazásának gyakorlatában felhalmozott tapasztalat a Legfelsőbb Bíróság mellett szólt. Vastagh Pál igazságügy-miniszter a parlamentben Szájer József (Fidesz) e kérdést érintő interpellációjára úgy válaszolt, hogy 1994 végére már készen állt az a törvényjavaslat, amely egyértelműen rendezné a miniszterek, államtitkárok jogállását. A parlament elé azonban nem került, mivel az alkotmánymódosítást tenné szükségessé. A parlament azonban moratóriumot hirdetett az ilyen tárgyú módosításokra az új alkotmány kidolgozásáig. Göncz Árpád államfő - a miniszterelnök javaslatára - kedden, február 29-ei hatállyal, saját kérésére felmentette Bokros Lajost pénzügyminiszteri tisztségéből. • Haszán Zoltán Ünnepi tervek március 15-ére MH-információ____________ A Budapesti Rendőr-főkapitányságra egymás után érkeznek a bejelentések a politikai szervezetektől és pártoktól, amelyek március 15-ei megemlékezési szándékukról értesítik a rendőrséget. Úgy tudni, egyelőre egyetlen bejelentést sem utasított el a rendőrség. A legtöbb - mintegy 150 ezer - résztvevőt a MIÉP rendezvényére várják a szervezők. A központi ünnepség 15-én 9 órakor a Kossuth téren kezdődik. A megemlékezők innen az Alkotmány utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Károly körút érintésével vonulnak a Múzeumkertbe. A rendezvény délután 4 órakor fejeződik be. A Belügyminisztérium körülbelül 25 ezer résztvevőre számít. A fővárosi önkormányzat ugyanennyi résztvevőt vár déli 1 órakor, a Március 15. térre szervezett megemlékezésre. A kisgazdapárt az ünnep előestéjén, március 14-én tartja megemlékezését. Bejelentésük szerint 10-15 ezer embert várnak este 6 órára a Március 15. térre. A Nemzeti Erők Szövetsége 15-én délelőtt 10 órakor a Bem téren ünnepel, s körülbelül ezer szimpatizáns megjelenésével számolnak. A Szabó Albert-féle Magyar Népjóléti Szövetség 11-15 óra közötti időre a Szabadság térre jelentett be emlékgyűlést, amelyre ötezer embert várnak. A Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége 14 órától a Bem téren emlékezik a ’48-as szabadságharcra. A BRFK-ra megküldött bejelentések szerint a Magyar Igazság és Élet Pártja 15 órára hirdette meg nagygyűlését a Szabadság térre. Az eseményre 150 ezer embert várnak. A rendőrség illetékese elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján biztosra vehető, hogy a hátralévő két hétben további szervezetek is jelzik megemlékezési szándékukat. Az eddigi bejelentések nem tesznek szükségessé különleges rendőri felkészülést. • Gaál Zoltán A budapesti Múzeumkertbe biztos most is sokan elmennek FOTÓ: MTF ARCHÍV Magyar Hírlap . MAGYAR HÍRADÓ ■■■ - A- A racionalizálás nem megszüntetés (MH) A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elfogadja a kormány szakszervezetekkel kötendő hároméves együttműködési javaslatát - egyebek mellett erről döntöttek tegnap az érdekvédelmi szervezet országos értekezletének küldöttei. A jelen lévő művelődési és közoktatási miniszter Magyar Bálint ezzel egy időben együttműködési megállapodást írt alá a KKDSZ-szel, amelynek nyomán idén megszületik a nonprofit, a könyvtári, a múzeumi, valamint a művelődési otthonokról szóló törvény is. Magyar Bálint kifejtette: a művelődési intézmények racionalizálása nem jelentheti azok megszüntetését. Ezért felkéri az önkormányzatokat, hogy amennyiben lehetséges, ne ebben gondolkodjanak. A miniszter bejelentette, hogy 1997-től életbe léphet az a javaslat, mely szerint a személyi jövedelemadó 1 százaléka szabadon választott közcélra legyen fordítható. Emellett a kulturális járuléknak a kultúrát közvetítő eszközökre történő kiterjesztése révén közel évi egymilliárd forint többletforráshoz juthat a művelődés. Régiók delegáltjai az MDF-elnökségbe (MH)A Magyar Demokrata Fórum régiói a hét végén megtartották jelölő gyűlésüket, melyeken kijelölték a párt új elnökségének nyolc tagját. Mint ismeretes, az MDF elnöksége a pártelnökön kívül 16 főből áll, ebből nyolc főt a párt régiói delegálnak, további nyolc elnökségi tagot pedig a X. országos gyűlés küdöttei választanak meg a hét végén. Győr-Sopron-Komárom-Vas megyék Szabó Józsefet, korábbi jelöltjüket delegálják újra, Veszprém-Fejér-Zala régiója Zsebők Lajos, Békés-Csongrád-Bács-Kiskun pedig Pordány László delegálásáról döntött a hét végén. Mint megtudtuk a pest-nógrádi térség Gémesi Györgyöt, az MDF alelnökét jelölte újra, hasonlóan a heves-borsodi régióhoz, akik Farkas Gabriellát látnák szívesen ismét az elnökségben. Budapest Ligeti Imrét, a főváros I. kerületének volt polgármesterét delegálja, míg Somogy-Tolna-Baranya Dávid Ibolyát jelöli. A hajdú-bihar-szabolcsi régió képviselője az elnökségben Petróczki Ferenc lesz. A régiók delegálása szerint így az MDF elnökségének öt tagja cserélődne ki. A tűzoltóknak jár a fizetésemelés (MH) Az önkormányzati tűzoltók mindenütt megkapják a kilátásba helyezett 19,5 százalékos bérfejlesztést - jelentette ki a Belügyminisztérium illetékese. A felemelt fizetéseket január 1-jétől kellett volna folyósítani, ám néhány polgármesteri hivatal - az önkormányzat költségvetésének elfogadása előtt - erre nem volt hajlandó. A tűzoltóság számára azonban kötött keretet biztosítottak, amelyet tehát másra nem lehet felhasználni. Egyébként a bérfejlesztés 15 százalékát az önkormányzatok számára adott állami támogatás, 4,5 százalékát pedig a költségvetés általános tartalékából átutalt összeg fedezi. PLSSZT! TITOK! De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie. Ilyen csak szökőévenként egyszer van.