Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 77-88. szám)
1996-04-05 / 81. szám
A MAGYAR HÍRLAP MELLÉKLETE • 1996. ÁPRILIS 5., PÉNTEK 8 biztos Nyugdíj Az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet ügyfélszolgálati osztályának vezetője, Bakó Józsefné tájékoztatása szerint a következő problémákkal fordulnak leggyakrabban irodájukhoz. ■ Idén hány évesen mehetnek nyugdíjba a nők? Ez ma a leggyakoribb kérdés. A hatályos rendelkezések szerint a nők 55 éves koruktól jogosultak nyugdíjra, annak ellenére, hogy 1995. január 1-jétől 1996. december 31-éig a nők öregségi nyugdíjkorhatára 56 év. A társadalombiztosításról szóló törvény kiegészítése ugyanis - átmenetileg - lehetőséget ad arra, hogy amíg a felemelt nyugdíjkorhatár megelőző időpontban történő nyugdíjba vonulás lehetőségéről és feltételeiről szóló, úgynevezett rugalmas szabályokat biztosító új törvény nem jelenik meg, addig a nők 55 éves koruktól is kérhetik nyugdíjazásukat. Ugyanakkor, mivel a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatár 56 év, kedvező lehetőség a még dolgozni vágyó nők számára, hogy 56. életévük betöltése előtt a munkaadó nem mondhat fel azon a címen, hogy a munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosult. A kedvező, átmeneti törvény értelmében a nő az 55 éves korhatárnál 5 évvel korábban, tehát 50 éves korától - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - élhet idén a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkáltató a korengedményre jogosulttá vált nő után annak 55 éves koráig köteles megfizetni a nyugdíjköltséget. ■ Ki kaphat házastársi pótlékot? Elsősorban vidéken jellemző, de természetesen a fővárosban is gyakori, hogy fiatalkorban a házastársak közül a férj dolgozott és ezzel nyugdíjjogosultságot szerzett, a feleség pedig a háztartást vezette, a gyermekeket nevelte. Idős korukra tehát a házastársak egy nyugdíjból kénytelenek megélni, ami anyagi problémákat okoz. Emiatt is kérdezik sokan, hogy a nyugdíjas személy kaphat-e valamilyen pótlékot házastársa után? Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas a vele közös háztartásban élő házastársa után igényelhet házastársi pótlékot. Megteheti akkor, amikor a nyugdíj megállapítása iránti igényét benyújtja a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál. A már nyugdíjas személy a házastársi pótlék megállapítását a nyugdíjat folyósító szervtől kérheti. Nemcsak házastárs, hanem élettárs után is igényelhető házastársi pótlék, ha az idős emberek élettársként legalább egy éve megszakítás nélkül együtt élnek. A nyugdíjast abban az esetben illeti meg házastársi pótlék, ha házastársa betöltötte nők esetén az 55. évét, férfiak esetén a 60-at, vagy munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább 67 százalék, azaz rokkant. További kritérium, hogy a házastárs (élettárs) nyugellátása, baleseti nyugellátása, jövedelme a mindenkori özvegyi nyugdíj legkisebb összegét (idén január 1-jétől 8900 forint) nem haladja meg. Az öregségi, munkaképtelenségi járadékos is kérheti a házastársi pótlék megállapítását a 65. évét betöltött feleség, illetve 70. évét betöltött férj után. Ha a járadékos házastársa a fenti életkort nem töltötte be, a házastársi pótlékra csak akkor állapítható meg jogosultság, ha az illető teljesen munkaképtelen, azaz I. vagy II. csoportos rokkant. Természetesen a házastárs jövedelme ebben az esetben sem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét. A házastársi pótlék összege havi 900 forint, amennyiben az igénylő nyugdíja a 8770 forintot nem haladja meg. Ha a nyugdíj összege 8770 és 9670 forint közé esik, a házastársi pótlék összege a nyugdíjat 9670 forintra egészíti ki. A házastársi pótlék összegéhez további kiegészítés is jár, melynek összege január 1-jétől 5910 forint. Ha például a nyugdíj összege 9660 forint, akkor a házastársi pótlék 10 forint, emellett 5910 forint kiegészítés is megilleti a nyugdíjast. ■ Ki jogosult az előnyugdíjra? A megélhetési gondokkal küzdő ügyfelek között is különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik munkanélkülivé váltak, és koruk vagy képzetlenségük miatt elhelyezkedni, munkát találni képtelenek. Ők gyakran érdeklődnek az előnyugdíjra jogosultság feltételeiről. Az előnyugdíj a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkanélküliek pénzbeli ellátását biztosítja, a jogosultságot minden esetben a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ állapítja meg. Az a munkanélküli kérhet előnyugdíjat, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt három éven belül betölti (nők esetén legalább 52, férfiak esetén legalább 57 éves). Ennél korábbi időpontban csak akkor lehet jogosult előnyugdíjra, ha egészségre különösen ártalmas munkakörben dolgozott, és ezzel korkedvezményre jogosultságot szerzett. További feltételek: legalább 180 napig munkanélküli-járadékban részesült, és a folyósítás időtartamának lejártát követő egy éven belül betöltötte az 52. illetve 57. életévét. A törvény alapján munkanélküli-ellátást nem kaphat, részére megfelelő munkahely - a képzés lehetőségét is beszámítva - nem biztosítható, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A feltételekből következik, hogy aki munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot, előnyugdíjra sem lesz jogosult. Az előnyugdíj iránti igényt az illetékes munkaügyi központ közreműködésével, a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Az előnyugdíj összegét az öregségi nyugdíjjal megegyezően számítják ki. A már megállapított előnyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a munkanélküli olyan keresőtevékenységet folytat, amelyből a minimálbér felét elérő jövedelem származik. Erről az érdekelt bejelentése alapján a munkaügyi központ értesíti az előnyugdíjat folyósító szervet. K. E. M. A biztosító ügyfélszolgálata válaszol Borsod megyei testület A korhatár kérdése a legfontosabb A nyugdíj-biztosítási önkormányzat Borsod megyei testülete ma a legfontosabb feladatnak a nyugdíjkorhatár véleményezését tartja. Emellett a nyugdíjasok érdekképviseletére helyeznek hangsúlyt, és szeretnének minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani a testület és az önkormányzat tevékenységének. A Borsod megyei testület tavaly december elején alakult, ezt követően első ülésén készítette el munkatervét és működési szabályzatát. A testületi tagok igénylik, hogy kezdetben minden hónapban összeüljenek, mert ebben az időszakban sok feladat áll előttük. Ennek egyik oka, hogy Borsodban a miskolci igazgatóságon kívül két kirendeltség is működik: Ózdon, illetve Sátoraljaújhelyen. A testületi ülésekre szakembereket is meghívnak, hogy tájékoztató, oktató jelleggel tartsanak egy-egy előadást. A megyei testület jelenleg a rugalmas nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos elképzelések megvitatását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Azon túl, hogy február elején már véleményt alkottak a Népjóléti, a Munkaügyi és az Igazságügyi Minisztérium tervezetéről, úgy döntöttek, az ülések mindenkori első napirendi pontja a korhatáremeléssel kapcsolatos fejlemények megtárgyalása és véleményezése lesz. A társadalombiztosításról szóló törvény elavult, ebben minden tag egyetértett - mondta Balogh Béla, a megyei nyugdíj-biztosítási önkormányzat elnöke. Azonban úgy gondolják, a korhatáremelést nem szabad kiragadni a megoldandó feladatok közül, hangsúlyozzák a komplex nyugdíjreform szükségességét, és azt, hogy az elkészült koncepció széles körű társadalmi konszenzuson alapuljon. Elengedhetetlennek tartják az önálló nyugdíj-biztosítási törvény megalkotását is. A korhatáremelést a borsodi testület nem tartja időszerűnek, és ebben a formában teljesen elutasítja - elsősorban Borsod megyei foglalkoztatási feszültségeket figyelembe véve, hiszen közismert, hogy a munkanélküliek aránya országosan itt a legmagasabb. Súlyosnak ítélik azt a tényt, hogy a korhatáremeléssel a pályakezdők esélyei romlanak, pedig a tartós munkanélküliség az ő esetükben jár a leghátrányosabb következményekkel. Indokként fogalmazzák meg azt is, hogy milyen rossz a megye lakosainak egészségi állapota. Részben mert nagy számban egészségtelen körülmények közt dolgozó bányászok, kohászok, textiliparban dolgozók állnak nyugdíjazás előtt, részben mert a néhány évtizeddel ezelőtti erőitett iparosítás következtében nem fordítottak kellő figyelmet a környezetvédelemre sem. Megoldásként javasolják, hogy az állam mutasson példát, szorítsa rá a legnagyobb összeggel tartozó állami vállalatokat tb-tartozásuk kiegyenlítésére. A testületi ülések napirendjén szerepel a megyében lévő három nyugdíj-biztosítási intézmény munkájának megismerése. Céljuk, hogy a sikeres együttműködés és a társadalmi ellenőrzés egyidejűleg valósuljon meg. Szeretnék megismerni, milyen technikai, tárgyi és személyi feltételek között dolgozik az igazgatóság. Azt tapasztalják, hogy nem minden esetben az igazgatóság munkatársainak hanyagsága miatt húzódnak el az ügyek, gyakran a tárgyi feltételek hiánya hibás ebben. Komoly előrelépést jelentene, ha a világbanki kölcsönből számítógépes nyilvántartást hozhatnának létre. Ez gyorsítaná az ügyintézést és minimálisra csökkentené a hibás adatok előfordulását. Ez azért is lényeges, mert az ügyfelek gondjainak egy része is ebből fakad. A közlekedés drágulása miatt nagyon kellemetlen, ha egyeztetés miatt a biztosítottaknak be kell utazni az igazgatóságra vagy a kirendeltségekre. A megyében élő nyugdíjasok másik problémája az ellátás alacsony összege. Számosan kapnak alacsony nyugdíjat, ezért sokan tartanának igényt méltányossági emelésre, illetve a szociális segélyekre. Munkájuk során tapasztaltakról összesítést kap a megyei igazgatóság és az országos főigazgatóság is. A nyugdíjas és civilszervezetekkel szoros kapcsolatot kívánnak kialakítani, és lényegesnek tartják a közvélemény folyamatos tájékoztatását is a sajtó segítségével. Kovács Edina Önkormányzatok országszerte A nyugdíj-biztosítási önkormányzat megyei testületei 1995. november 20. és december 15. között alakultak meg. Ezt követően döntöttek működési szabályzatukról, és év elején kezdték meg munkájukat. Létrehozásukat két területen jelentkező hiányosságok indokolták: a nyugdíjreform véleményezésébe és a megyei igazgatóságok tevékenységének ellenőrzésébe kell bekapcsolódniuk. A nyugdíjreform társadalmi véleményezéséről semmilyen jogszabály vagy törvény nem gondoskodik, a nyugdíj-biztosítási önkormányzat célja ugyanakkor az, hogy minél többen fejtsék ki álláspontjukat a reformmal kapcsolatban. A megyei testületek főként a helyi civil- és nyugdíjas szervezetek véleményét kérdezik, és az elképzeléseket továbbítják a nyugdíj-biztosítási önkormányzat felé. A megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságok működését nemcsak ellenőrizniük, de segíteniük is kell, hogy az ügyfelekkel hatékony kapcsolat alakuljon ki. Javaslatokat tehetnek arra is, hogy kik részesüljenek az esetleges kedvezményekből. A megyei szervezetek huszonegy tagja közül kilencet a munkaadók, tízet a munkavállalók, kettőt pedig a nyugdíjasok megyei szervezetei delegálnak. A tagok feladataikat társadalmi munkában látják el. ^^^^nyugdibiztosít^é^^^tagjar^vita^közös kiadvány^^^^^^^ Szerkeszti: 0-Varga Judit A nyugdíjbiztosító elnöke kizárná az üzleti kockázatot „Ne a politikától függjön a nyugdíj” A nyugdíjreform célja, hogy tartós biztonságot teremtsen. Aktuális pénzügypolitikai szempontoknak emiatt sem szabad kiszolgáltatni a nyugdíjrendszert. A mai felosztó-kirovó rendszer, alapos átalakításokkal ugyan, de megőrizhető - állítja Vágó János. Megállapodás készül a nyugdíj-biztosítási önkormányzat és a kormány között. Aszerint a nyugdíjrendszer mindenkori működőképessége kettejük közös felelőssége. A szerződés szerint milyen kötelezettségeket vállalna a két fél egymással szemben? Javaslatunk szerint a megállapodás célja az, hogy a kormány és az önkormányzat között egymás kompetenciáját hosszú távon is elismerő viszony alakuljon ki. Mindkét fél állítja, hogy a két évtizede működő, sokszor módosított nyugdíjrendszer alapos reformra szorul. A döntés elfogadtatása azonban nemcsak a szakszervezetek és az önkormányzat feladata, a tájékoztatásban a kormánynak is részt kell vennie. A megállapodás több határidőt szabna meg a nyugdíjreform szakmai előkészítésében. A szakmailag kidolgozott, az átmenetre és a szerzett jogok kezelésére is megoldást adó elképzelések széles körű megvitatása június 15-éig fejeződne be. A két fél által elfogadott koncepciót a viták lezárása után legkésőbb egy hónappal nyújtanák be az Országgyűléshez. Az időpontokat tartva a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről szóló országgyűlési határozat október elsejéig megszülethetne. Ebbe beletartozna az átmeneti intézkedések részletes menetrendje is. Szerintem ezek a határidők reálisak. Mekkora esély van közös reformelképzelés kidolgozására, tekintve, hogy a pénzügyi tárca javaslata és az önkormányzat elképzelése között alapvető különbségek vannak? A viták során a kormányon belül is több elgondolás alakult ki. Ma háromféle javaslat létezik a nyugdíjrendszer átalakítására. A Népjóléti és a Munkaügyi Minisztérium álláspontja, az önkormányzathoz hasonlóan, elveti az üzleti kockázatot, amely a befizetett járulékok tőkepiacra bocsátásával járna. A pénzügyi tárca a felosztó-kirovó elv helyett a várományfedezeti rendszer bevezetését szorgalmazza. Vagyis az aktív dolgozó nyugdíját az önmagának összegyűjtött tartalékból kapná. Ennek veszélye az, hogy a megtakarításokat kezelő pénzintézetek többségi tulajdona a privatizációnak köszönhetően külföldi kézbe kerülhet. Előfordulhat tehát, hogy azt a tőkét, amely a magyar gazdaság finanszírozásának legfőbb forrása lenne, kivonják az országból, és esetleg hitel formájában kell újra felvenni. De az állami garancia nélkül az is megtörténhet, hogy több tízezer ember nyugdíja úszik el egy kockázatos befektetés kudarca esetén, miként az a Maxwell-birodalomnál is történt. Hiba tehát háttérbe szorítani a felosztó-kirovó elvet. Átalakításokkal ugyan, de megőrizhető a jelenlegi rendszer, amely az államháztartási szempontok alapján is fizethető lenne a fölösleges kockázat vállalása nélkül. Az alapvető különbségek ellenére elképzelhetőnek tartja-e a megegyezést? Két érv is szól a kompromisszum mellett. Az egyik az új pénzügyminiszter személye, aki, úgy tűnik, elődjénél nagyobb toleranciával rendelkezik, szakmai szempontokkal talán jobban lehet rá hatni. Ugyanakkor kedvező a kormány március 21-ei döntése is, miszerint a korhatáremelés kérdésében komplexebb szemléletmódot alkalmaz, és a végső döntés előtt nemcsak a pénzügyi, hanem a többi tárca elképzelését is figyelembe veszi, és megvizsgálja az önkormányzat javaslatait is. Ez tehát azt jelenti, hogy a kormány több, mint a Pénzügyminisztérium. Milyen szerepe lehet az önkormányzatiságnak a nyugdíjrendszer átalakításában? A nyugdíjrendszer átalakítása hosszú távú döntés, függetleníteni kell a négy- vagy nyolcévenként változó politikai hatalom ízlésétől. A nyugdíjellátás legfontosabb szempontja az értékállóság. Az aktuálpolitikai szándékokat csak a legitim módon megválasztott önkormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői tudják ellensúlyozni. Nem rontja-e a kormánnyal kötendő megállapodás esélyét az, hogy ön az önkormányzatban betöltött funkciója mellett egyben szakszervezeti vezető is? Úgy érzem, ez inkább erősíti a tárgyalási pozíciómat. Az önkormányzatot azért állították fel, hogy a járulékot befizetők képviselői döntsenek az alapok sorsáról. Ezért lehetett szakszervezetekre és munkáltatói érdekképviseletekre szavazni. Nem keverem azonban össze a kétféle tisztségemből fakadó érdekérvényesítési lehetőségeket, tehát a nyugdíj-biztosítási önkormányzatot nem a szakszervezet meghosszabbított kezeként kívánom működtetni. Haszán Zoltán Vágó János elnök: átalakításokkal ugyan, de megőrizhető a jelenlegi rendszer FOTÓ: PÉLYI NÓRA Tartalom... Miért szorul reformra a nyugdíjrendszer? Lapunk Augusztinovics Máriát, a kérdéskör egyik legismertebb ismerőjét arra kérte, hogy foglalja össze: miért muszáj átalakítani a nyugdíjrendszert. Szerinte a nyugdíjrendszer számára a politika is, és a tőkepiac is kockázatot jelent. 2. oldal A nyugdíjbiztosító reformterve Az új nyugdíjrendszer gerincét a befizetett járulékok alapján kapott munkanyugdíj képezné, amelyhez szervesen kapcsolódna a szolidaritási elvet tükröző alapnyugdíj, melyet adóbevételekből lehetne finanszírozni - derül ki a nyugdíj-biztosítási önkormányzat elképzeléséből. Emlékeztetőül a pénzügyi és a népjóléti tárcák reformtervét is közöljük. 3. oldal | A nyugdíjbiztosító vagyonáról Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata jelenleg az, hogy alkalmassá váljék a harmincötmilliárddal megizmosodott vagyon kezelésére. Az átalakítás előkészületei már évek óta tartanak, eddig azonban a részletekre is kiterjedő testületi álláspont nem született, a fő hangsúly ugyanis az ÁPV Rt.vel, illetve az elődjével kötendő megállapodáson volt - fejtette ki az elnök. 4. oldal Sok nyugdíjas sokba kerül?! „Statisztikailag bizonyítható, hogy évtizedes távlatokban azok az országok gazdagodtak meg, amelyek a nemzeti jövedelmüknek magasabb hányadát fordították nyugdíjakra. A legkevesebb nyugdíjjal megelégedő országok mind elszegényedtek, ott nagy az infláció, ott nagy az államadósság. Ebben a kétes dicsőségben elsősorban a latin-amerikai országok és a kelet-európaiak osztozkodnak” - íja Kopátsy Sándor. 4. oldal Érvek helyett illúziók „Illúziók fűződnek az úgynevezett magánkezelésű nyugdíjalapok állítólagos előnyeihez a közjogi intézményként működő biztosítókkal szemben. Pedig a tények azt mutatják, hogy ez utóbbiak működése sokkal olcsóbb” - állítja Bod Péter professzor, akit néhány fiatal véleményével szembesítettünk. 5. oldal Ügyfélszolgálat • Idén hány évesen mehetnek nyugdíjba a nők? • Ki kaphat házastársi pótlékot? • Ki jogosult az előnyugdíjra? Ezekre a kérdésekre válaszol a biztosító ügyfélszolgálati irodájának vezetője. 8. oldal