Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 77-88. szám)

1996-04-01 / 77. szám

1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ A személyazonosítókról a múlt héten elfogadott törvény értelmében a személyi számot az adó- és a vámigazgatásban, az illetékekkel kapcsolatos nyilvántartásokban, továbbá az egészségügyi, a szociális és a munkaügyi igazgatásban legfeljebb az év végéig lehet használni. Ezt követően a pol­gárokat adószámukon, illetve társadalombiztosítási azono­sítójuk alapján tartják majd nyilván. Az anyakönyvben, a központi népesség-nyilván­tartásban, a rendőrségi és a nemzetbiztonsági szolgálatok egyes adatbázisaiban, az igaz­ságszolgáltatásban, a honvé­delmi igazgatásban, a válasz­tási nyilvántartásokban, vala­mint a földhivataloknál azon­ban változatlan formában és feltételek mellett továbbra is alkalmazhatják a személyi számot. Az új társadalombiztosítási azonosító - amely egyszerű sor­szám - már tavaly megszületett, s erről mindenkit tájékoztattak. Adószámmal viszont még nem rendelkeznek a polgárok, ám az esztendő végéig ezt is meg­kapják. Ez az azonosító a sze­mélyi számhoz lesz hasonlatos: az első számjegye - amely nyol­cas - utal arra, hogy magánsze­mélyről van szó, a következő öt jegyet a születési dátumból ké­pezik, további három szám az azonos napon születettek meg­különböztetésére szolgál, az utolsó pedig ellenőrző szám. Egyébként jövőre a népesség­­nyilvántartás által képzett sze­mélyazonosító jel is módosul; a szám nem utal többé az állam­­polgárságra, s a 2000 után szü­letettek azonosítója hármassal vagy négyessel kezdődik majd, s az ellenőrző számjegyeket is más rendszerrel állítják elő. A különböző rendszerek­ben levő adatok karbantartá­sát a Központi Választási és Nyilvántartó Hivatal (Könyv) végzi el. Ez eddig nem oko­zott gondot, hiszen - a szemé­lyi szám alapján - meghatáro­zott időközönként összevetet­ték a nyilvántartást a különfé­le adatbázisokkal, s így rend­szeresen átvezették a név- és lakcímváltozásokat. A tör­vény hatálybalépését köve­tően azonban nem létesíthető közvetlen összeköttetés az egyes rendszerek között, ha­nem kapcsolati kódot kell al­kotni. Ezeket a belső azonosí­tókat a Könyv hozza létre, s például az APEH vagy a tár­sadalombiztosítás adatbázisá­ban szereplő polgár számához újabb két jelet rendel hozzá. Jövőre az adóhatóság, illetve a tb már csak saját külön kap­csolati kódjai segítségével kérheti a birtokában levő adatbázisok aktualizálását, te­hát a személyi számot meg sem ismerheti. Hasonlókép­pen kell majd eljárni, ha az APEH és a tb kíván kapcso­latba lépni - erre a törvény a két szervet feljogosítja -, vagy esetleg döntés születik pél­dául az adóigazgatás és a föld­nyilvántartás összekapcsolá­sáról, illetve más adatbázisok közötti információcseréről. A kapcsolati kódot a szük­séges műveletek elvégzését követően meg kell semmisíte­ni. Az adóhatóság, illetve a tár­sadalombiztosítás, valamint a Könyv között azonban az adatáramlást folyamatosan fenn kell tartani, ezért a két kód gyakorlatilag állandó „köztes személyi szám” ma­rad, így egy-egy polgárt már legalább öt számon tartanak nyilván: a Könyv személyazo­nosító jelén és kapcsolati kód­jain, az APEH adószámán és a kódon, míg a tb a táj-számon és saját kapcsolati kódján. Ugyanakkor a munkáltatónak ismernie kell az adószámot és a táj-számot, míg az önkor­mányzatoknál - miután az a népesség-nyilvántartás helyi szerve, egyben adóhatóság és a munkaügyi igazgatásban is fel­adatai vannak - mindhárom nagy alrendszer azonosító jele összefut. Szakértők szerint a rendszer tehát ettől nem lesz biztonságosabb, ám lényege­sen nagyobbá válik a tévedés lehetősége, s nőnek a működé­si költségek. Ugyanakkor a személyi számot az adóható­ság még öt évig használhatja, míg a nyugdíjbiztosítónál évti­zedekig szükség lesz rá. A rendszer átállítása az APEH számára kerül a leg­többe: ha valóban a tervbe vett műanyag kártyaigazolvá­nyokon adja ki a polgárok adószámát, a költségek - a számítógépes kapacitás bőví­tésével együtt - várhatóan több milliárd forintra rúgnak. A Könyv gépeinek teljesítő­­képessége szintén nem ele­gendő az új rendszer működ­tetéséhez, ezért ott is korsze­rűsítésre van szükség, amely szakértők szerint mintegy 900 millió forintba kerül. Az pe­dig egyelőre nem is becsülhe­tő, hogy mindez az önkor­mányzatoknál milyen fejlesz­téseket igényel. Egyébként az érintett tárcák a tervek szerint néhány napon belül összesítik, hogy milyen ösz­­szegre tartanak igényt. Ennek forrása várhatóan jórészt a költségvetés általános tartalé­ka lesz. • Lencsés Károly Marad a személyi szám a központi igazgatásban Kétmilliárd adóforint az új azonosítókra A személyi szám használatának korlátozása miatt a központi népesség-nyilvántartás átalakításához kilencszázmillió forintra lenne szükség, míg az adóigazgatásban mintegy kétmilliárdos költségtöbblettel számolnak. Az érintett tárcák várhatóan néhány napon belül összegzik az átállással kapcsolatban várható kiadásokat. Egyébként a személyi szám több nagy igazgatási adatbázisban továbbra is változatlanul használható. A számítógépes rendszer nem tökéletes Jelentkezésdömping az egyetemeken • Folytatás az 1. oldalról A Pécsi Orvostudományi Egyetem orvosképzésében 710-en vennének részt, vagyis kétszer annyian, mint tavaly. Igaz, az elmúlt nyáron ide ke­vesebben jelentkeztek, mint a többi orvosi egyetemre, mivel a felvételit angol nyelvvizsgá­hoz kötötték. Első helyen egyébiránt pontosan annyian szeretnének bekerülni, mint amennyien tavaly megpróbál­koztak a felvételivel. A Budapesti Műszaki Egyetemre 3788-an jelentkez­tek A lapon, míg közel 3000- re tehető az intézményt B la­pon jelölők száma. Réffy Jó­zsef oktatási rektorhelyettes közölte: nem biztos, hogy a B lapok ténylegesen ennyi új je­lentkezőt takarnak, elképzel­hető, hogy valaki első helyre is a műszaki egyetemet írta, második helyen pedig a BME másik karára jelentkezett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem karaira átlagosan kétszer-háromszor többen jelentkeztek a felve­hető létszámnál, kivétel a pszichológia a maga huszon­hatszoros túljelentkezési ará­nyával. A nyelvtanári szakok iránt is kissé magasabb - kö­zel hatszoros - az érdeklődés. A tavaly felvehető hallgatók számát az idei létszám első­sorban új szakok indítása miatt haladja meg. A szegedi József Attila Tu­dományegyetem (JATE) Böl­csészettudományi Karát - bár az adatok még nem véglege­sek - 1900-an jelölték első he­lyen, a­­ lapok száma ugyan­ennyi. A tavalyihoz képest a felvehetők száma mintegy 30 százalékkal magasabb, mivel a kar igyekezett tartani a mi­nisztériumi irányszámokat, és új szakokat is indított. A JA­TE Jogi Kar által indított kü­lönböző szakokra 2592 jelent­kező adta be A lapját, közel ugyanennyien pedig B lapot küldtek az intézménynek. A tanulmányi osztályok többsége egyébként elégedet­len a felvételi rendszert ki­szolgáló programok és adat­bázisok működésével. Mun­katársaik szerint nem volt sze­rencsés fejlett számítógépes infrastruktúra nélkül dönteni a hálózat felállításáról. A ta­nulmányi osztályok ugyanis nem rendelkeznek azokkal a nagy teljesítményű gépekkel, amelyeket az adott egyete­mek, főiskolák diákjai már használnak, és amelyekre a programot is tervezték. Emi­att az ősz nagy része a rend­szer tesztelése helyett a prog­ram átdolgozásával telt. A há­lózatot először - előzetes pró­ba nélkül - a felvételi lapok rögzítésekor használták. Az intézmények illetékesei állít­ják: rendkívül nehéz hozzájut­ni a jelentkezők adataihoz, a hibás jelentkezési lapok kija­vítása pedig időt igényel, hi­szen a központi rendszert szinte lehetetlen elérni az osz­tályok gépeiről. A hálózati kapcsolat hibái miatt meg­esett, hogy a programmódosí­tást az elektronikus út helyett gépkocsival kellett eljuttatni az osztályokra. A rendszer működését minősíti az adat­­feldolgozás lassúsága is. Az elmúlt években két hét ele­gendő volt a jelentkezések feldolgozására, az idén egy hónap elteltével is munkában vannak a tanulmányi osztá­lyok - fejtették ki több egye­temen. * Haszán Zoltán - Kovács Edina Hosszabb a tanév, de csak ’98-tól MH-információ______________ A művelődési tárca tervei sze­rint az 1996-97-es tanév hossza megegyezik az ideivel, legfel­jebb csak egyetlen nappal lesz hosszabb. Országos változás csupán 1998 szeptemberében lesz, amikor is minden közok­tatási intézményben egysége­sen bevezetik a nemzeti alap­tantervet. Ekkortól kezdve az általános és középiskolás diá­kok számára - az idei 185-tel, illetve a következő tanévre tervezett 186-tal szemben - 190 napos lenne az iskolaév. A nemzeti alaptanterv ma­ximálja az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint a középiskolában a napi kötele­ző órák számát, ezzel is meg­könnyítve némiképp a túlter­helt gyerekek dolgát. Ezek szerint - a fakultációk nélkül - 4-6 óránál többet nem lehet majd tartani a diákoknak 1998-tól. Ahhoz azonban, hogy a tananyagot teljes egé­szében leadhassák, egy iskolai munkahéttel kell növelni a tanévet. A 190 napból tízet az intézmény igazgatója tovább­ra is saját hatáskörében taní­tás nélküli munkanappá nyil­váníthat. (Az 1997-98-as tan­évre országosan és kötelezően még nem érvényesek a nat előírásai.) A nat bevezetésétől kezdve az iskolák megtehetik azt is, hogy - amennyiben nem kíván­nak júniusban már tanítani - az év folyamán szombati napokon „ledolgozzák” a nyári hetek munkáját. Az igazgatók egyéb­ként a tanév idejének egyhar­­madáról rendelkezhetnek saját hatáskörükben, legyen szó akár a szombatokról, akár szénszü­net kiadásáról, akár pedig sí­szünet közbeiktatásáról. Az 1996-97-es tanév még csak egy nappal lesz hosszabb a mostaninál. A művelődési tár­ca által előirányzott 186 napból az igazgatók itt is szabadon ren­delkeznek azzal a tízzel, ame­lyet a nevelési értekezletekre és egyéb, tanítás nélküli munka­napokra használhatnak fel. A következő tanév szeptember 2- án kezdődik és 1997. június 13- án ér véget. A téli szünet két hét lesz, a tavaszi szünet pedig egy év múlva ilyenkor március 28-ától április 7-éig tart majd. A középiskolák az előzetes felvé­teli eljárásokat 1996. november 15. és december 15. között hir­dethetik meg a művelődési tár­ca rendelettervezete szerint. • B.K. HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap . A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!

Next