Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 89-101. szám)
1996-04-19 / 92. szám
1996. ÁPRILIS 19., PÉNTEK MH-összeállítás______________ A privatizációs miniszter nemrég bejelentette: a nagy állami iparvállalatok eladása - kiemelten kezelt nagyvállalatokról van szó, melyek listája nagyjából megegyezik az adóskonszolidációban szerepeltetettekkel - még az idén mintegy 100 milliárd forinttal növelheti a privatizációs bevételt. Csakhogy legjobb esetben is 60-70 milliárd bevétel várható, de távolról sem biztos, hogy ez befolyik az idén. Folytatjuk a tegnapi számunkban megkezdett összeálításunkat. A Hungalu Rt. jó része elkelt már az elmúlt években, a maradék vagyonból aligha számíthat az állam komoly bevételre. Elvben komoly - a vagyonértékelők szerint mintegy 2-2 milliárd forint - értéket képvisel az almásfüzitői timföldgyár, az ajkai timföldgyár és a bakonyi bauxitbánya. Csakhogy a Hungalu úgy kapott lehetőséget az egyszer már kormányrendelettel leállított almásfüzitői gyár újraindítására, hogy egy magánbérlő vállalta a költségeket. A bérlő kft. mintegy 1 milliárd forinttal indította újra a gyárat, bérleti szerződése még két évig érvényes. Albérlővel pedig nehéz eladni egy gyárat. Az ajkai timföldgyár ugyan működik, de a környezeti károk helyreállítását mintegy 2-3 milliárdra taksálják a vagyonértékelők. A bánya esetében pedig záros időn belül 2,5 milliárd forintot kell fordítani a bánya rekultivációjára. A Kőbányai Könnyűfémmű Kft. piacképes cég, van exportlehetősége, viszont fejleszteni kell, ami százmilliókba kerül. Nullától ötvenmillió dollárig A Hungalunak ma az az elképzelése, hogy a még megmaradt bánya vagyonelemeit a timföldgyártó vertikum vegye meg, hogy az ágazat fennmaradhasson. Privatizációs bevételként a végeredmény feltehetően nulla lesz, akkor is, ha sikerül a székesfehérvári Alcoa-Köfémben még meglévő 50 százalék állami tulajdont megvásároltatni az alumíniumipar mamutjával. Ez a vagyonrész mintegy 4-5 milliárd forintot ér, s az Alcoa információink szerint kész 2,5-3 milliárd forintot áldozni a tulajdoni többségért, ami részben fedezheti az alumíniumipari vertikum vagyonvesztését. A Nitrogénművek Rt. a félig-meddig már privatizált cégek kategóriájába tartozik, részvényeinek 30 százaléka 1989 óta külföldi tulajdonos birtokában van, 10 százalékon osztozik a Chemolimpex, az Állami Fejlesztési Intézet utódaként a kincstár, és 10 százalék az ÁPV Rt. tulajdona. A Nitrogénműveket valóban meg kívánja vásárolni a Mal, de 50 százalék már most is az olajcég tulajdonában van, nem kell sokat áldoznia azért, hogy többséghez jusson. A Mol persze maga is többségében állami cég, így valóságos állami bevétel csak akkor lesz, ha újabb Mol-részvények kibocsátására kerül sor. A Nitrokémia üzemi nyeresége ugyan 650 millió forint, de a működéséhez szükséges bankkölcsönök kamata 700 millió forint, s rövid lejáratú kötelezettségeinek értéke is megközelíti a 3,5 milliárd forintot, arról nem beszélve, hogy a környezetvédelmi károk rendbetételére minimálisan 2,5 milliárdot kellene áldoznia. A külföldi privatizációs tanácsadó szerint a fűzfői gyár értéke az árbevétel alapján nulla és 50 millió dollár között mozog. Kivonul-e az Atex? A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. a vállalati csomagnak kétségtelenül legértékesebb szereplője. A mintegy 30-40 milliárd forint privatizációs árbevételt reálisnak tartják, alaptőkéje 34 milliárd, forgalma 63 milliárd forint, nyeresége pedig közel 15 milliárd forint. A befektetőnek viszont számolnia kell azzal, hogy 2000 körül az olefinmű modernizációja mintegy 500 millió dolláros beruházást igényel. Az Ikarus Járműgyártó Rt. privatizációjának valamennyi variációja a társtulajdonos Atex kivonulásától függ. Az orosz fél hajlandó erre, ha 50 millió dollár értékű vagyont kap. Az alku húzódik, és nem is nagyon érthető, miért hajlik az ÁPV Rt. arra, hogy visszaadja az Atexnek az 1991-ben még 3 milliárdos, ma 6 milliárd forint értékű befektetését. A félig orosz irányítás alatt ugyanis 12 milliárd forint adósságot szedett össze a cég 10 milliárdos alaptőkéje mellé. Az Ikarust - amennyiben kivonul az Atex - a mai elképzelések szerint három részre osztanák. A székesfehérvári gyárat megvennék a beszállítók, többek között a Rába és a Taurus. Ez bevételt nem jelent, hiszen a Rába az Ikarus tartozásait konvertálná részvényekké, a Taurusnak pedig, szintén tervbe vett privatizációja előtt, nem használna a vásárlás. Tisztázatlan az is, mi lesz az adóssággal. A kormány tavaly nyáron határozott arról, hogy az akkor megszavazott 3 milliárd forint fölött egy fillért sem ad többet az Ikarusnak. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. tavaly mintegy 24 milliárd forint árbevétellel adózás előtt 826 millió forint nyereséget ért el. Az árbevétel-arányos 3,5 százalék nyereség nem sok, de figyelemre méltó, különösen ha a Rábának az elmúlt években véghezvitt jelentős fejlődését nézzük. A külföldi befektetők rendszerint a nyereség tízszeresét ajánlják meg egy értékes gyárért, ha ez a Rába 50 százalék plusz egy részvényére szóló ajánlat, előnyös üzlet lehet. A debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek csődeljárás alatt áll, az ÁPV Rt. a napokban hirdeti meg a pályázatot megvásárlására. Ha az MGM-et sikerül jól eladni - s erre valóban van remény, hiszen a gyár évekre el van látva exportrendelésekkel - akkor legfeljebb a hitelezők örülnek. Az Intermos Mikroelektronikai Rt. az MBFB közreműködésével szerveződött meg tavaly 17 céget tömörítő holdinggá. Az Intermos elnök-vezérigazgatójának számításai szerint jövőre láthat hozzá megfelelő hozománnyal a párkeresésnek. Diósgyőr mankói A Diósgyőri Acélmű Kft. január-februárban 709 millió forint mérleg szerinti veszteséget termelt. Ehhez kapott 650 millió forint állami támogatást. Havonta 250 millió forint egy 1994-es decemberi kormányhatározat értelmében jár Diósgyőrnek, s 1996 elején további 130 millió forint juttatást kapott. (Tényleges vesztesége tehát a két hónap alatt 140 millió forint.) Az Ózdi Acélmű Kft. eladásánál a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a potenciális vevőt 1,2 milliárd forinttal támogatja a hengermű felújításában. Ha az Acél Kft.-t sikerül egymiliárdért eladni, akkor legfeljebb 2 milliárdot veszít a vagyonkezelő az üzleten. A Salgótarjáni Acélárugyár értéke e pillanatban nulla, az ÁPV Rt. nemrégiben döntött arról, hogy további három évvel meghosszabbítják másfél évvel ezelőtt, kormányhatározat alapján kapott hiteleinek lejáratát. A Vilati Automatika Rt. mintegy egymilliárd forintos forgalmával eddig minden válságkezelő programban szerepelt. A Hungarocamion messze van attól, hogy kívánatos menyasszony legyen, ráadásul a speditőr ágazatban sem árt óvatosnak lenni a stratégiai befektetőkkel, hiszen itt az igazi érték nem a gépkocsipark, hanem a piaci részesedés az országutakon. Az állami nagyvállalatok listáján a Malév és a Mahart a hab a tortán. A Malév 30 százalékos részvénycsomagjának árát mai napig nem fizette ki teljes egészében a csődhelyzetben lévő Alitalia. A Mahartnak hajóparkja nem különösebb érték, egyetlen nagy kikötőjét egy korábbi privatizációs akcióban elvonták a cégtől. Ennyi a lista. Nem kevés. • Bán Zsuzsa Régi lista - új privatizációs illúziók (2.) Mennyit érnek az ipari nagyvállalatok? A Világbank segítene a bankmodernizációban Johannes F. Linn alelnök Székesfehérvárott • Folytatás az 1. oldalról • Mi a véleménye bankjainkról? Nyilvánvaló, hogy a bank- és pénzügyi szektor is jelentős átalakítást igényel. Mi különösen ennek a modernizálásában szeretnénk Magyarországgal együttműködni. Szeretnénk, ha sikerülne megoldani a magyar bankrendszer jogfelügyeletét és a bankprivatizációk mihamarabbi végrehajtását. • Sok a vita nálunk a feketegazdaság elleni fellépésről. A Világbank perspektívájából hogyan látszik ez a probléma? Őszintén megmondom, nem tudok sokat a magyar feketegazdaság helyzetéről, így erre vonatkozóan konkrétan mindössze annyit tudnék mondani, hogy szeretnénk az önök országával együttműködést kialakítani az adórendszer megjavításában. Ami viszont általában a kelet-európai országok feketegazdaságának a problémáját illeti - s ebben természetesen a magyar feketegazdaság kérdésköre is benne van -, két szempontot tartunk mérvadónak. Úgy ítéljük, rövid távon a szürke- vagy a feketegazdaság jelenléte nem egyértelműen rossz dolog, mivel abba az irányba is hathat, hogy ösztönözheti a privatizáció gyorsítását. Hosszabb távon persze feltétlenül szükség van a gazdaság „kifehérítésére”, de erre véleményünk szerint nemcsak az adminisztratív eszközöket kell igénybe venni, így például az adók behajtásán kívül szükséges gazdasági eszköz lehet az adók vagy a nyugdíjjárulékok eddigi magas arányának a csökkentése is. • Mekis János Keresik az Antenna tanácsadóját MH-tudósítás________________ Nyitr, egyfordulós tendert írnak ki az Antenna Hungária pénzügyi tanácsadójának kiválasztására. Az eddigi tanácsadó a KPMG Barents volt. Szintén pályázni lehet a Bakony Füszért Rt. teljes állami részvénypakettjére. Mindezekről az ÁPV Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján esett szó. Három héten belül kiírják a tanácsadói pályázatot, az ajánlatokat 15 napon belül lehet beadni és egy hónapra rá kiválasztják a nyertest. A privatizációs pályázatot várhatóan júniusban írják ki. Az egyetlen benyújtott ajánlat igen alacsony volt, így eredménytelennek nyilvánították a Győri Útépítő Kft. részvényeinek 49,6 százalékára meghirdetett tendert. Hatvan napon belül dönt a vagyonkezelő arról, hogy újra nekifutnak-e az értékesítésnek, vagy átadják a 483 milliós névértékű pakettet a társadalombiztosításnak. A Bakony Füszért Rt. egyszer már eredménytelenül kínált 91,5 százalékos részvénycsomagját ismét megvételre ajánlja az ÁPV Rt. • Sz. L. Á. MH-Bécs „Magyar nappal” fejeződött be a schwechati Viágkereskedelmi Központ négynapos Kelet-Nyugat találkozója: az érdeklődők a magyarországi vállalkozások beindításának módjáról kaptak tájékoztatást. A közép-európai gazdasági egységek, privatizációs cégek Schwechaton maradó állandó kiállítása a továbbiakban is lehetőséget nyújt a térség iránt érdeklődők tájékozódására. Az Ablak a világra című kiállítást, amely 40 közép-európai cégnek, privatizációs ügynökségnek nyújt lehetőséget a bemutatkozásra, a nyitás óta eltelt négy nap alatt megtekintette a Világkereskedelmi Központok egyidejűleg megtartott kongresszusának mintegy 800 résztvevője. A közép-európai térség és a Nyugat képviselői közötti eszmecserék megrendezése találkozott a Középeurópai Kezdeményezés (KEK) elképzeléseivel. A KEK az összejövetelt kihasználva maga is tanácskozott, mégpedig a kis- és középvállalatok problémaköréről. Sok szó esett arról, hogy a középeurópai térség gazdasági fellendülésében fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalatok. Sokat idéztek a jelenlevők - országok és cégek képviselői egyaránt - a házigazda Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminisztert, aki a KEK jelenlegi elnökségét adó házigazda Ausztria képviseletében kitért az érintett kormányok feladataira. Hangsúlyozta, hogy megfelelő mozgásteret - jogi kereteket - kell teremteni a kis- és középvállalatoknak. Szintén biztató jelnek ítélték a jelenlevők, hogy Ausztria, amelynek jelenleg 14 ezernél is több vegyes vállalata van a közép-európai térségben, a KEK elnökséget is a konkrét, már meglévő projektek előbbre vitelére szeretné kihasználni. Mint mondotta, összesen 55-60 projekt létezik, ezek kétharmada új, egyharmada korábbi elképzelések kiegészítése. • Szászi Júlia Közép-Európa ablakot nyit a Nyugat felé Az adócsökkentés növelte az állami bevételeket Szerencsés ágazat A tavalyi év a szerencsejátékipar konszolidációjának ideje volt. Az ágazat 24 százalékkal, 35 milliárd forintra növelte forgalmát. Az inflációnál is jobban, 35 százalékkal emelkedett a befizetett játékadó. Egyes játékfajták újraszabályozásával sikerült legalizálni a piacot, mások működését a túlzott elvonás még mindig akadályozza. Magyarország lakóinak játékkedve tovább növekedett 1995-ben. Bár a forgalom reálértékben nem bővült, a reáljövedelmek erőteljes csökkenéséhez képest a csaknem 35 milliárdos forgalom jó eredménynek tekinthető - mondta Sebes Péter a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) elnöke a hatóság tegnapi tájékoztatóján. Az állam ez irányú bevételeinek gerincét jelentő, 5,49 milliárd forintos játékadó viszont reálértékben is több lett tavaly, mint 1994-ben. A bővülés elsősorban a játékautomaták szabályainak újrakottázásából ered. Az adó mértékét csökkentő törvénymódosítás eredményeként a bejelentett automaták száma 3-3,5 ezerről 13 ezerre nőtt, vélhetően az addigi „fekete” gépek legalizálása miatt. Feltehetően hasonló lépésre - az adómértékek mérséklésére - lenne szükség néhány jelenleg halódó vagy nem is létező játékforma felvirágoztatásához, hogy növekedhessen az állami bevétel - véli Sebes Péter. Szakértők szerint a helyben játszható játékok (bingó, bukmékerfogadás, lóverseny) esetén az összes tét 70-80 százalékát ki kell osztani nyereményként, hiszen a fogadók azonnal szembesülnek a visszatérítés mértékével. Tavaly elkezdődött a sorsjegypiac megtisztítása is. A Bokros-csomag értelmében sorjátékot csak állami többségű cég szervezhet, hacsak nem írnak ki koncessziót ilyesmire. Ez utóbbira eddig nem volt példa, de az SZF-elnök a „kaparósoknál” pártolná a korlátozott versenyt. •T. I. MH-tudósítás________________ A szerencsejáték-fajták legfontosabb adatai (millió forint) Játék Forgalom Forgalom Állami Nettó ’94 '95 elvonás '95 nyeremény '95 Lottó 5/90 10 746 13175 2 825 4 553 Lottó 6/45 3 889 4 691 1 006 1 621 AustriaLotto 768 866 190 307 Joker 494 735 197 318 Totó 2 693 3 038 551 1 050 Lóversenyfogadás 796 792 115 440 Bingó 1 053 890 207 478 Telebingó 0 553 148 239 Sorsjáték 1 345 1 210 324 523 Kaszinó 3 543 5 394 2 158 30 566 Pénznyerő aut. I. 2768 3385 1 172 13 540 Pénznyerő aut. II. 0 150 37 n. a. Játékautomaták n. a. n. a. 130 n. a. Összesen 28 095 34 879 9 160 53 635 Forrás: Szerencsejáték Felügyelet, n. a.nincs adat GAZDASÁG Az előrelépés feltétele a makrogazdasági stabilizáció A valutaalap bizakodó MTI________________________ Az IMF-Világbank-csoport szerdán közzétett jelentése megállapítja, hogy az átmeneti gazdaságok szép sikereket értek el a makrogazdasági stabilizációban és a reformfolyamatok végrehajtásában, ami megmutatkozik abban is, hogy a térség 2,8-3,5 százalékkal növekedhet az idén. Az intézet Magyarország számára 1,4 százalékos reálbővülést jósol. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megítélése szerint a nyugat-európai országok gyenge teljesítménye miatt valamelyest csökkent ugyan a világgazdaság bővülési üteme, ám csak átmeneti megtorpanásról van szó, és a lanyhulás mögött meghúzódó tényezők nem jeleznek tartós visszaesést. A pénzintézet mindent összevetve 1996-ra és 1997-re egyaránt négy százalék körüli globális növekedést jósol. Az átmeneti gazdasággal rendelkező országok csoportjáról a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági növekedés elsősorban azoknál váltott magasabb fokozatba, amelyek a legmesszebb jutottak a makrogazdasági stabilizációban és a szerkezet-átalakításban. Név szerint Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát említi. Magyarországról a jelentés megállapítja, hogy az ország pénzügyi helyzete a kilencvenes években jelentős mértékben romlott, és a költségvetési deficit 1994-ben a hazai össztermék (GDP) 8,5 százalékára rúgott, míg a folyó fizetési mérleg hiányát a kormány kölcsönfelvételekkel és a beáramló tőkével igyekezett finanszírozni. Az IMF szerint a kiigazító lépések elkerülhetetlenekké váltak, és az 1995 elején bevezetett szigorító intézkedések hatására sikerült a költségvetési hiányt a GDP 6,5 százalékára leszorítani. A pénzügyi egyensúly tartós, hosszú távú megalapozása érdekében azonban további intézkedésekre van szükség: az 1996-os költségvetés fontos lépés ebben az irányban - hangoztatja a tanulmány. Az IMF véleménye szerint a kelet-közép-európai térségben a stabilizáció terén elért eredmények nem jelentenek garanciát az infláció esetleges meglódulása és a pénzügyi egyensúly újbóli megbomlása ellen. Fejleszt a Pannon A térség legnagyobb hitelügylete MH-információ Az ING Bank szervezésében mintegy tucatnyi pénzintézetből álló konzorcium 175 millió dollár nagyságú hitelt nyújt a Pannon GSM Távközlési Részvénytársaságnak. A tegnap aláírt hitelügylet az eddigi legnagyobb projektfinanszírozási megállapodás Kelet-Közép-Európában. A hitelügyletre még tavaly decemberben írt ki pályázatot a Pannon GSM, s a mobiltelefon-társaság által felkért 5 bankcsoporton kívül más pénzintézetek is részt vettek az egyébként nyílt tenderen. A pályázat győztese az ING Bank vezette konzorcium lett, melynek magyar bankok is tagjai. A szindikátusi szerződés 175 millió dollárra vonatkozik, melynek 30 százaléka amerikai dollárban, 70 százaléka pedig ECU-ben áll rendelkezésre, s a konzorciumban résztvevő bankok egyenként 5-25 millió dollár közötti összegekkel vesznek részt az ügyletben. A hitel visszafizetésére öt és fél év áll a Pannon rendelkezésére, két év türelmi idővel. A konzorciumot vezető ING-csoport egyébként az ötödik legnagyobb bank és a harmadik legnagyobb biztosítótársaság Európában, mérlegfőösszege 245,3 milliárd dolár volt. A szindikátusi hitelt a Pannon GSM korábbi 115 millió dolláros hitelének törlesztésére, illetve az országos hálózat további fejlesztésére fordítja. A fejlesztés eredményeképpen év végére 99 százalékos országos lefedettséget ígérnek. Március végén a Pannon GSM előfizetőinek száma meghaladta a 95 ezret, de várakozásaik szerint év végén legalább 140 ezren veszik majd igénybe szolgáltatásaikat. • H. L. Magyar Hírlap 11 ( ^ Közbeszerzési tájékoztató szolgálatunk zöld száma (06-80) 404-404 v_______________________Hívása ingyenes!_____________________^ HÍRSOROK Hárshegyi a kötvénykibocsátásról (MTI) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöktől 500 millió márka értékű kötvényt bocsát ki külföldön. Az akció fő szervezője a Westdeutsche Landesbank. Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke a kibocsátással kapcsolatban elmondta: a kötvény futamideje 6 év, kamatozása változó, a három hónapos márka a Liborhoz igazodik, azt 90 bázisponttal haladja meg. A kötvény piaci ára 99,9 százalék. A fix kamatozású dollárkötvények esetében ugyanis a kamatszint jelenleg meglehetősen magas. Az MNB az idén 2-3 kibocsátást tervez összesen. Ezek közül az egyik az 500 millió márkás kötvény. A piaci visszajelzések a csütörtöki kibocsátással kapcsolatban igen kedvezőek. Nyereséges évet zárt a Providencia (MH) Az idén hétéves Providencia Biztosító Rt. az elmúlt évet - a piaci nehézségek ellenére -258 millió forintos adózási nyereséggel zárta, ami 20 százalékkal haladta meg a 1994-es eredményt. Az idei nyereséget 350 millió forint körül szeretné a cég realizálni, ha ez sikerül akkor ’97 után a társaság már nyereséget tud fizetni a részvényeseinek - mondta Gergely Károly a társaság vezérigazgató-helyettese. A biztosító tavalyi díjbevétele a 13,58 milliárd forint volt, pénzügyi bevételei meghaladták a 3 milliárd forintot. A károkra, szolgáltatásokra és a kárrendezésre 5,06 milliárd forintot fordítottak. Üzleti szolgáltatásait bővíti a Matáv (MH) A Matáv Rt. FLEX-COM digitális bérelt vonali szolgáltatását veszi igénybe a Kereskedelmi és Hitelbankbank Rt., valamint az ÁB-Aegon biztosító társaság, amiről az IFABO ’96 szakvásáron írtak alá szerződést. Az igen korszerű adatátviteli rendszer alkalmazására a Matáv korábban kiépített optikai gerincvezetéke nyújt lehetőséget, ami nélkül lényegében elképzelhetetlen lenne a szolgáltatás. A rendszer a fiókok és a központ között létesít közvetlen összeköttetést, amivel, például a bankok esetében jelentősen gyorsíthatók a pénzpiaci műveletek, s általában az információ- és adatszolgáltatás. Növeli forgalmát az ERV (MH) A tervek szerint idén megháromszorozza a tavalyi csonka évben elért forgalmát a Budapest Tej Rt. Budafoki Sajtüzemének új tulajdonosa, az ERV Hungária Kft. A 100 százalékban holland tulajdonban levő társaság egy évvel ezelőtt vette meg az üzemet, s működésének nyolc hónapja alatt 600 tonnányi terméket állított elő. Erre az évre 1850 tonna, 1998-ra pedig már 4000 tonna ömlesztett sajt gyártását irányozta elő. Az eddigi 450 millió forint mellett évenként további 450 milliót kíván fejlesztésre fordítani. A társaság az elmúlt hónapokban észak-afrikai, közel-keleti, közép- és keleteurópai vásárlókkal kötött exportszerződést. A folyamatos színvonaljavulás hamarosan lehetővé teszi a Nyugat-Európába irányuló kivitelt is. Még veszteséges a Glória (MH) Az idén ötéves, többségi svájci tulajdonban lévő Glória- Swiss Life Svájci-Magyar Biztosító Rt. tavaly veszteséggel zárta az évet. Az cég bevétele 507 millió forint volt, a károkra 109 milliót fizettek ki a biztosítottaknak, a felhalmozott tartalék 391 millió forintot tett ki az év végén. A társaság az idei díjbevételeit 800 millió forintra tervezi, elsősorban a személyi életbiztosítások piacán kívánják a nagyobb bevételt elérni. Hosszú távú tervük, hogy az ezredfordulóra nyereségessé váljanak. VILÁGPIAC Csökkenő német kamatlábak (Reuter) A várakozásokkal ellentétben a Bundesbank tegnapi tanácsülésén mégis csökkentette iránymutató kamatlábait. Péntektől a pénzpiaci kamatok alsó határának számító diszkont (leszámítolási) kamatláb az eddigi 3 százalék helyett 2,5 százalék, a plafon szerepét betöltő Lombard kamatláb 5 százalék helyett 4,5 százalék lesz. A repokamatokat továbbra is 3,3 százalékon rögzítette a német jegybank. A hivatalos indoklás szerint az egyre csökkenő inflációs veszély tette lehetővé a kamatlábak megkurtítását, pénzpiaci elemzők egyhangú véleménye szerint viszont a német gazdaság gyengülő teljesítménye áll a háttérben. Számos kutatóintézet szerint Németország recesszió felé tart s a Bundesbank jelenlegi intézkedésével nyilván ennek elkerülésében akar segíteni. Orosz élelmiszerkvóták (Reuter) Oroszország július elsejétől kvótákat kíván bevezetni az élelmiszerimportra. Jelcin elnök az agrárágazat védelmét szolgáló rendeletben kötelezte a kormányt, hogy vizsgálja meg importkvóták bevezetésének lehetőségét. Az intézkedés a tervek szerint július elsején lépne hatályba. Oroszország egyúttal megszigorította a húsbehozatal feltételeit, például a kergemarha-kór miatt megtiltotta a brit és a svájci szarvasmarhaimportot. Belga munkahelyteremtés (Reuter) A belga kormány, a szakszervezetek és a munkaadók munkanélküliséget csökkentő programról állapodtak meg. Ennek értelmében a szakszervezetek elfogadták, hogy a bérek ne emelkedjenek gyorsabban, mint az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinél, azaz Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Cserébe a munkaadók vállalták, hogy a foglalkoztatottságot a jelenlegi szinten tartják, s a fiatalok számára további 30 000 gyakornoki állást hoznak létre. Belgiumban jelenleg 10,2 százalékos a munkanélküliség. Rekordnyereség a GE-nél (Reuter) A General Electric (GE) nyeresége 11 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra emelkedett az első negyedévben. Az eredményt a cégnél nagyrészt a világméretű terjeszkedésnek tulajdonítják . A GE 12 üzletága közül 10-ben nőtt a bevétel, mindenekelőtt a pénzügyi ágazat, az NBC televízió és az energiaipari részleg volt sikeres. A forgalom 17,1 milliárd dollárt ért el az első negyedévben, ami 13 százalékos növekedést jelent. Az IBM negyedéves bizonyítványa (MH) Az International Business Machine (IBM) első negyedéves jelentéséből kiderült, hogy a számítástechnikai óriás szoftver-eladásai 6 százalékkal 3 milliárd dollárra növekedtek. A szolgáltatásból származó bevételeik 31 százalékkal múlták felül az előző pénzügyi év megfelelő időszakában regisztráltakat. A hardver-eladások értéke 7,7 milliárd dolláron állt, ami közelítőleg megegyezik a korábbi időszakéval. A három hónapos időszak alatt az IBM megszerezte a Tivon Systems Inc.-t, amelynek felértékeltetése 435 millió dollárt emésztett fel és sor került egy szándéklevél alárására is, amelynek keretében számítástechnikai tevékenység kihelyezéséről fognak megállapodni a Lucent Technologiesszal.