Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 89-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

10 Magyar Hírlap Az új tagállamok részvétele a közösség életében nem csak derűs pillanatokat okoz a brüsszeli bizottságnak. Auszt­ria és Svédország nehezebben kezelhető újoncnak számít. A renitens és a mintadiák Brüsszeli források rámutat­nak, hogy Ausztria az átvett törvények számát tekintve az EU rangsorában az utolsó he­lyen áll. Ugyanakkor az Euró­pai Bizottság megelégedéssel nyugtázza, hogy Ausztria az integrációban a „kemény maghoz” akar tartozni, csatla­kozva a pénzügyi-gazdasági unióhoz (EMU), a közös vé­delmi és külpolitikához, vala­mint a belső biztonságot erő­sítő együttműködéshez. A politikai tekintélyénél fogva Észak-Európa bástyájá­nak tartott Svédország az EU- integráció szemszögéből sok­kal kevésbé számít erős pillér­nek. Az ország csatlakozását továbbra is ellenzők két fon­tos politikai szervezete nem adja fel, új népszavazás kiírá­sát akarja elérni. Törekvésü­ket árgus szemmel figyelik Brüsszelben. Finnországot szinte az EU mintadiákjának tekintik - ahogyan a közelmúltban Yves- Thibault de Silguy, a bizottság pénzügyekért felelős tagja fo­galmazott. Helsinki az integ­ráció mélyítését tartja céljá­nak. Svédországtól eltérően a közös biztonság- és külpoliti­kában a szintén semleges Finnország elfogadja a minő­sített többségi szavazás elvét. Helsinki nem bánja, ha belpo­litikai kérdésekben, például a rendőri szervek együttműkö­désében vagy a menedékjog meghatározásában Brüsszelé a kezdeményezés. Gordon Tamás Brüsszel Elégedett finnek Tizenhat hónap az EU-ban nem ingatta meg a finnek hi­tét az európai integrációban. Felmérések szerint ha ma tar­tanák a népszavazást a csatla­kozásról, nagyon hasonló eredményt kapnának, mint 1994 októberében, amikor a finn szavazóknak véleményt kellett mondaniuk, akarják-e országuk belépését az EU-ba. Akkor 57 százalékuk voksolt igennel. Elégedettségre ad okot, hogy az élelmiszerárak 10 szá­zalékkal csökkentek, a gazda­ság nekilódult, a növekedés el­éri a 3 százalékot. Utóbbi tény ugyan nem kizárólag az EU- csatlakozás következménye - mondta lapunknak telefonon Alexander Stubb, az integrá­ciós ügyek kutatója a helsinki külügyminisztériumban -, de az állampolgárok mégis össze­függésbe hozzák a belépéssel. A munkanélküliség viszont változatlanul magas, 20 száza­lékos. Az állástalanok nagy aránya valamennyi tagállam­ban közös gond, jórészt szer­kezeti problémákkal magya­rázható. Egyáltalán nem ru­galmas az álláspiac, ezért a munkaerő szabad vándorlásá­nak elvét egyelőre még nem használják ki - ismerte el a ku­tató. A csatlakozás kedvező tapasztalatai között említette a diákcsereprogramok meg­növekedett számát, és Suomi­­ból sokkal több fiatal tanulhat az uniós társállamok egyete­mein is. A finn érdek-képvise­leti szervezeteknek sokkal na­gyobb a beleszólásuk a brüsszeli döntések alakításá­ba, szabadon lobbyzhatnak. Finnország Svédországgal együtt felkarolta az Európai Bi­zottság kezdeményezését, a TACIS programot, a Független Államok Közösségének nyúj­tandó segítséget. Ugyancsak „északi kooperációban” a stockholmi kormányzattal együtt Helsinki javasolta, hogy torinói kormányközi értekezle­ten vegyék be a maastrichti szerződésbe a szociális chartát, amelyet Nagy-Britannia mind­eddig nem írt alá, és rögzítsék a munkához való jogot. Stubb ugyanakkor bizakodó, a britek ellenállása sem tarthat örökké - mondta. 1997 májusában vagy júniusában választások lesznek, s a Munkáspárt már je­lezte, hajlik a brit különállás feladására. Karcagi Katalin Kiábrándult svédek Svédországban nagyon sokan csalódottak az EU-tagság ed­digi tapasztalatai nyomán. A küzdelem amúgy is nagyon szoros volt, az 1994. novem­beri népszavazáson csupán 2,3 százalékkal kerekedtek felül a csatlakozás hívei. A SIFO közvélemény-kutató intézet tavaly decemberi felmérése szerint a svédek 41 százaléka vallja, országuknak ki kellene lépnie az unióból, 50 százalé­kuk szavazott a maradásra, míg a megkérdezettek 9 szá­zaléka bizonytalan volt. Bir­gitta Gunnarsson szerint, aki a referendum előtt az EU Fakta elnevezésű, az állam­polgárokat az integrációról informáló intézményt vezette, ma pedig a svéd ipar­ és a ke­reskedelmi kamara brüsszeli képviseletén dolgozik, a kiáb­rándultság oka, hogy a csatla­kozás előnyei csak hosszabb távon mutathatók ki. A gaz­dasági élet szereplői közvetle­nebbül érzékelik a kedvező hatásokat: 1995-ben tíz száza­lékkal növekedett beruházá­sok volumene, az idei évre az előrejelzések szerint a gyara­podás mértéke 7,3 százalékos lesz. Természetesen előbb vagy utóbb ez több munkahe­lyet is jelent majd, de ezt az emberek egyelőre nem érzé­kelik - mondta az MH-nak te­lefonon Birgitta Gunnarsson. A bruttó nemzeti termék vi­szont a gyáriparosok szövet­ségének adatai szerint az 1994-es 2,6 százalék, a tavalyi 3,6 százalék helyett idén csu­pán 0,9 százalékkal nő. Igaz, a kormányzat ennél erőtelje­sebb gyarapodást jósol - tette hozzá. Finnországgal ellentét­ben az élelmiszerárak közvet­lenül a csatlakozást követően még emelkedtek is, mára va­lamelyest az 1995-ös szint alatt vannak. Még rövid idő telt el ahhoz, hogy sikerüljön a kezdeti gondokat a mező­­gazdasági termelésben leküz­deni, alkalmazkodni a közös agrárrendtartáshoz - fejtette ki Gunnarsson. Csatlakozásakor Svédor­szág kikötötte, hogy megtartja az unió átlagánál szigorúbb környezetvédelmi normáit. Tisztában van vele, hogy ezek érvényesítése a közösségben csak kitartó munkával érhető el. A svéd ipar ellenben kez­deményezi, hogy a környezet­­szennyező szén-dioxid-kibo­­csátásra kirótt adót a többi tagországban is egységesen vezessék be, mivel különben a svéd gyártók rosszabb hely­zetből startolnak. K.K. Rossz osztrák közérzet Az osztrák polgárok kevéssé figyelnek a politikusok, a gaz­dasági vezetők alkalmankénti derűlátó nyilatkozataira: az EU-tagság előnyeinek ecsete­lése, a fogyasztói árak kimu­tatható csökkenése ellenére nő a lakosság ellenszenve az Európai Unióval szemben. A felmérések szerint száz meg­kérdezett közül negyven kife­jezetten rossz dolognak tartja az Európai Uniót. Semmi sem maradt az 1994. nyári népsza­vazás eufórikus hangulatából. Míg akkor a szavazók 66 szá­zaléka igent mondott az EU- belépésre, ha ma tartanák a referendumot, az osztrákok 55 százaléka nemmel szavaz­na. A rossz közérzet okait boncolgató vizsgálatok szerint az osztrákok a mezőgazdasá­gért aggódnak, és sokukat za­varja a határnyitás óta szerin­tük megnövekedett forgalom. A válaszolók fele úgy véli, hogy az EU-tagság kedvezőt­lenül befolyásolja a foglalkoz­tatási helyzetet, és még több külföldi telepedik le az or­szágban. A mezőgazdaság első éve viszont a vártnál lényegesen jobban alakult. A közgazdá­szok sem a munkanélküliség növekedését, sem a szokatlan méretű csődhullámot nem hozzák közvetlen összefüg­gésbe az EU-csatlakozással. A rendkívüli takarékossági intézkedéseket pedig nem a maastrichti feltételekből ve­zetik le, hanem az eddigi túl­költekezésből. Az osztrákok általános közérzetére rosszul hat a Brüsszelből már szinte rend­szeresen hallható dorgálás - hol a takarékbetétek titkossá­ga, hol egy-egy tenderkiírás­nál a versenyszabályok meg­sértése, hol az autópályadíj ausztriai alakítása ügyében. A figyelmeztetések azt a kelle­metlen érzést keltik, hogy a csatlakozás valamiféle gyám­ság alá helyezte Ausztriát és vezetőit. Szászi Júlia Bécs Tartós norvég euroszkepticizmus A norvégok nem bánták meg, hogy másfél évvel ezelőtt má­sodszor is nemet mondtak az európai uniós tagságra, sőt a népszavazás óta eltelt időben még erősebb lett a kívülmara­­dást óhajtók tábora. A gazdaság, hála a kiapad­hatatlan olajkészleteknek, prosperál. Bernt Aardal, az oslói politikai kutatóintézet munkatársa elsősorban en­nek tulajdonítja, hogy az utolsó közvélemény-kutatá­sok szerint a norvégok 60 szá­zaléka ellenzi az ország EU- tagságát. Az euroszkeptiku­­sok majdnem 8 százalékkal vannak többen, mint 1994 vé­gén, amikor - akárcsak 1972- ben - szoros versenyben fe­lülkerekedtek a csatlakozás­pártiakon. A győztesek most elége­dettek lehetnek, hogy a nép­szavazás óta eltelt másfél év nem igazolta a másik tábor félelmeit. A nyugat-európai piacok nem zárultak be a norvég termékek előtt. Ez alól talán csak a halexport je­lent kivételt, amely most na­gyobb nehézségbe ütközik. Oslo kívülmaradása a legen­dás skandináv szolidaritást sem kezdte ki. Norvégia a kö­zösséghez tartozó északi országok társaságában a napokban megfigyelőként csatlakozhatott az Európai Unión belül a szabad sze­mélyforgalmat biztosító schen­­geni megállapodáshoz. Az atlanti biztonsági szer­kezet európai pillérének erő­södése nem következett be - pedig ez volt az „igen”-tábor egyik fő ütőkártyája -, a NA­­TO-tagság továbbra is meg­oldja a biztonsági kihívásokat. Bernt Aardal szerint Norvégia hosszabb távon mégis elfoglal­hatja helyét az EU-ban: erre ösztönözheti a mindjobban egységesülő Európa és az, hogy egyszer a most bősége­sen csordogáló olajforrások is kiapadhatnak. Gyávai Zoltán Újoncok számvetése Az alkalmazkodás fájdalma és öröme Sok mindenben nem váltak be az osztrákok, a finnek és a svédek EU-tagsághoz fűzött reményei. Kit a változatlanul magas munkanélküliség, kit Brüsszel szabályozási mániája, gyámkodási próbálkozása tölt el haraggal az unióval szemben. A jelek szerint egyedül a finn polgárok látják mindenekelőtt a csatlakozás napos oldalát. A norvégok viszont úgy érzik, elutasító döntésüket igazolta az 1995. januári bővítés óta eltelt idő. Csillagos lufik Zalaegerszegen MH-információ A nap ragyogóan sütött, és a zalaegerszegiek végre szaba­don közlekedhettek. Igaz, még nem az egyesült kontinens tel­jes jogú tagjaiként, de a város lakói szerint a csatlakozás elő­nye az adott pillanatban eltör­pült amellett, hogy a járókelők végre teljes egészében elfoglal­hatták a többnyire autókkal teli főutcát. A polgárok ezért örül­tek az Európa-napnak. Zalaegerszegről április har­madik hétvégéjén írtak az újsá­gok, szólt a Híradó, igaz nem a sétálóutca miatt. Pedig a he­lyieknek ez volt igazán fontos. Talán ennek köszönhető, hogy az Európa-napra érkező közjo­gi méltóságok ritkán találkoz­tak a város lakóival, az utca em­bere és a politikusok csak a megnyitón, az Európa tér áta­dásán élvezték együtt a napsü­tést. Ezután a meghívott vendé­gek bevonultak a konferencia­termekben, ahová a polgárok már nem követték őket. Pedig gazdasági és politikai eszme­cserékben nem volt hiány, de ezeken többnyire az előadók viszonozták a többi szónok ér­deklődését, vagyis más hallgató hiányában meghallgatták egy­más fejtegetéseit az ország csat­lakozási esélyeiről. Bár az ideiglenes gyalogos­paradicsomban sok sátrat felál­lítottak, hogy bemutassák az EU-tagállamokat, a pavilonok­ban dolgozók feltehetően ott­hon hagyták a brosúrákat. Az érdeklődőknek egy mosolyon kívül mással nem tudtak szol­gálni az EU-csillagos egyenru­hások. A leginkább az unióra utaló szöveg egy telefontársa­ság reklámszlogenje volt, esze­rint kapcsolják Európát. Röp­lap azért volt, igaz, azokat szin­te hiánytalanul szállíthatják a következő Európa-nap színhe­lyére. A szöveg az Európai Bi­zottság állásfoglalását tartal­mazta a torinói kormányközi konferenciáról, francia és né­met nyelven. A nap igazi nyer­tesei mégis a gyerekek voltak. A szokásos kacsalufi helyett EU-csillagost szorongatva él­vezték a gyerekműsort, még ha nem is értették igazán, miért volt a nagy felhajtás. • Haszán Zoltán Az Európa-nap igazi nyertesei a gyerekek voltak fotó mű­­szikaoszló KMMmán------­------­A Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt.-nek 1996. április 27-én a Magyar Hírlapban és a Napiban megjelent, az éves rendes közgyűléséről szóló közleményéből sajnálatosan kimaradt a sor. Hirdetményünk teljes kiegészített szövege a Magyar Hírlap április 29-i, a Napi és a Magyar Tőkepiac április 30-i számában jelent meg. A hiba miatt elnézésüket kéri a Skála-Coop Rt. MH 5078 Az Alexander & Co. Kft értékesítésre meghirdeti a Balatonvilágos, Hunyadi János utca 19. alatti, 116 m­ alapterületű, 3 szintes nyaralóépületet Irányár: 19 000 000 Ft. Az ingatlanra vonatkozó további információ dr. Frank György ügyvédnél kapható (8000 Székesfehérvár, Móricz Zsigmond utca 14. alatt) Telefon: (22) 314-131 _ Gute Verdienstmöglichkeiten für aufgeschlossene junge,hübsche Damen (18-23 Jahre) in schweizer Nachtclubs geboten Bewerbung mit Foto an. Adress: Agentur BL, 8003 Zürich Zentral Str. 162. A Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala nyilvános pályázatot hirdet a Kőbányai Polgármesteri Hivatal épületének zárófödém-megerősítési munkáira. A részletes pályázati anyag átvehető 10 000 Ft vissza nem térítendő összeg befizetése ellenében 1996. május 3-án 8-11.30 óra között a Kőbányai Polgármesteri Hivatal beruházási és vagyonügyi iroda titkárságán (Budapest X., Szent László tér 29. I. emelet 38., 39. szoba) A Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala nyilvános pályázatot hirdet a Budapest X., Száva utca 1-3. alatti általános iskola tetőfelújítás II. ütemének és külső csatornaszerelési munkáinak kivitelezésére. A részletes pályázati anyag átvehető 10 000 Ft vissza nem térítendő összeg befizetése ellenében 1996. május 6-án 10-18 óra között a Kőbányai Polgármesteri Hivatal beruházási és vagyonügyi Iroda titkárságán (Budapest X., Szent László tér 29. I. emelet 38., 39. szoba) MH-információ A független szakértőkből álló Európai Integrációs Stratégiai Munkacsoport feladata, hogy segítsen meghatározni a célo­kat, amelyeket a magyar kor­mánynak az Európai Unióval folytatott felvételi tárgyaláso­kon követnie kellene. Ha Ma­gyarország túl sok - egyébként jogos­­ érdeket próbál érvé­nyesíteni, elhúzódhatnak a tár­gyalások, s a vártnál később le­het csak az unió tagja, mondta lapunknak Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, a stratégiai munka­­csoport vezetője. A kormány február 1-jei ha­tározata alapján létrehozott munkacsoport elkészítette programját. Mivel egyelőre nem tudni, hogy a kormányközi konfe­rencia mennyiben változtatja meg az Európai Uniót, Ma­gyarországnak minden variá­cióra fel kell készülnie: ide tar­tozik az új döntési-intézményi rendszer és a mezőgazdasági támogatások esetleges átala­kítása. Sok múlik azon is, lesz-e monetáris unió, továbbá hogy az EU hajlandó-e Kelet- Európa javára átcsoportosíta­ni a támogatásokat. Az alternatívák figyelembe­vételével határozhatók meg a csatlakozás előnyei és hátrá­nyai - mondta Inotai, hozzáté­ve, hogy fel kell térképezni azt is, mennyire érdekeltek a tag­államok a bővítésben. Minden országban vannak érdekcsoportok, amelyek ha­szonélvezői, s olyanok is, ame­lyek vesztesei a bővítésnek. A kérdés, hogy mekkora a befo­lyásuk az adott ország politiká­jára. Az EU támogatási rend­szere jelenlegi fő haszonélve­zőjének számító Portugáliában és Görögországban is vannak, akiknek érdeke a bővítés, mert Kelet-Európában is keresik az exportpiacokat. Ugyanakkor a felvétel támogatójaként ismert Németországban a mezőgaz­dasági lobby ellenérdekelt. Vizsgálódásai alapján a munkacsoport a jövő év köze­pétől állítja össze azt a háttér­anyagot, amely meghatározza a legfontosabb magyar felada­tokat: azt, hogy a tárgyalások során mihez célszerű ragasz­kodni, s miről nem érdemes hosszabb vitát folytatni. Az unió csak olyan gazdasá­got hajlandó integrálni, ame­lyik nem okoz újabb súlyos problémákat - emlékeztetett Inotai. Ám nem a jelenlegi ál­lapot a fontos, hanem az, hogy egy adott ország képes-e belát­ható időn belül felzárkózni. Ezért Magyarországnak min­dent meg kell tennie a műszaki fejlesztésért, a szerkezeti átala­kításért, az infrastruktúra kor­szerűsítéséért, a beruházások növeléséért. Inotai András arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint ugyan a magyarországi növekedés el­marad a többi Visegrád-orszá­­gétól, ám az egyes államok statisztikai számítása eltér egymástól. Ráadásul a hivata­los magyar statisztika nem tar­talmazza a feketegazdaságot, amely a GDP harmadát ter­meli meg. A statisztikai felmé­rések nem terjednek ki a csak néhány főt foglalkoztató kis­vállalkozásokra, pedig ezek fejlődnek a legdinamikusab­ban. Magyarország az egyet­len átalakuló ország, amely következetesen, sőt túlzott szi­gorral alkalmazta a csődtör­vényt; sok - elsősorban alap­anyag-igényes nehézipari - vállalat tönkrement. Ezen vál­lalatok termelése már nem je­lenik meg a statisztikában, amely a GDP számításakor nem veszi figyelembe, vajon egy vállalat hatékonyan ter­mel-e. A cseheknél és a len­gyeleknél ez a folyamat még alig kezdődött el. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesz­­szük, a magyar mutató már nem is annyira rossz, a kelet­európai partnereké pedig nem annyira jó - mutatott rá Inotai. • Vrajnai Katalin Magyar csatlakozási munkaterv készül Változatok egy etűdre EuroPanoráma SZENZÁCIÓS LEHETŐSÉG OLCSÓ MOTORKERÉKPÁR VÁSÁRLÁSÁRA! TAVASZI ÁRLESZÁLLÍTÁS (amíg a készlet tart) CAGIVA Roadstar S21 560 000 helyett 300 OOO Ft HUSQVARNAWRE 125 880 000 helyett 150 OOO Ft CZETKA 120 200 000 helyett 160 000 Ft CZETKA 180 209 OOO helyett 165 OOO Ft A CA Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. (1054 Budapest, Nagysándor József utca 10.) ezúton értesíti a tisztelt befektetőit, hogy a CA Értékpapír Magyar Állami Értékpapírokba Befektető Alap, a CA Növekedési Alap és a „PlASZTHR 68” Befektetési Alap 1995. december 31-én végződő üzleti évről készített éves beszámolója az alapkezelő székhelyén megtekinthető A témafelelősök Kereskedelempolitika: Meisel Sándor Jogharmonizáció: Berke Barna Agrárgazdaság: Varga Gyula Ipar, energetika, versenypolitika: Török Ádám Technológia, műszaki fejlesztés: Kőhalmi Zsolt Oktatás, képzés, tudomány: Halász Gábor Kultúra, média, információs rendszerek: Levendel Ádám Vállalatok: Farkas György Regionális politika: Illés Iván Pénzügyek, központi költségvetés: Patai Mihály Munkaügy: Laky Teréz Szociálpolitika, egészségügy: Bánfalvi István Infrastruktúra, szolgáltatás: Ehrlich Éva Környezetvédelem: Láng István Gazdaságpolitikai koordináció: Palánkai Tibor Külpolitika: Balogh András Biztonságpolitika: Deák Péter Bel- és igazságügy: Sieber Edit Kisebbségi kérdések: Glatz Ferenc Kormányközi konferencia, intézményi kérdések: Valki László A Simontornyai Bőrgyár Rt igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy az 1996. május 20-ra meghirdetett évi rendes közgyűlésének napirendi pontjait 1996. április 26-i határozata alapján az alábbi napirendi ponttal egészíti ki: 6. Személyi ügyek - az ügyvezető vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása,­­ a tisztségviselők díjazásának megállapítása Siraontornyai Bőrgyár Rt igazgatósága MH 5071 AJTÓ &[f DUFfl ABLAK ÍN­m ■ ■ A.­­m. Á. JK JLa bntofttbdiMMtiyMnmods«. NE KERESSE, RENDELJE MEG! . Raktárkészletből csak a leginkább járatos ablakokat és ajtókat tudjuk azonnal kiadni, de megrendelésre kompletten elkészítjük egy-egy épületre a méretben, formában, üvegezésben és felületkezelésben az Ön igényeinek megfelelő nyílászárókat. Keressen bennünket Budapesten is. Bp.-i irodánk címe: IX. ker, Gyáli út 37. "B" épület kedden és csütörtökön 9-15 óra között. Tel.: 280-2277/195,280-6580/195. DU­NA FAIPARI ÉS ABLAKGYÁRTÓ KFT. 6000 Kecskemét, István király krt. 24. Tel.: 76/329-790, 329-870 Fax: 76/482-144 1996. ÁPRILIS 30., KEDD HÍRSAROK A KÖZÖSSÉG KULTURÁ­LIS ÉS HÍRKÖZLÉSI MI­NISZTEREINEK találkozó­ján Franciaország javasolta, dolgozzanak ki átfogó egyez­ményt az Internetet szabályo­zó etikai elvekről, mivel véde­ni kell a személyiségi jogokat és a fiatalkorúakat. A bizott­ság egyelőre tanulmányozza, hogy EU-szinten foglalkozzon a kérdéssel, vagy nemzetközi tárgyalásokon kezdeményezze a megállapodás megkötését. AZ EU MEG AKARJA KÖNNYÍTENI A FOGYASZ­TÓKNAK, hogy vásárlásaik alkalmával összehasonlíthas­sák az árakat. A készülő irányelv szerint érthetőbb ár­­megjelöléssel kellene ellátni a termékeket. A jövőben nem csak a fogyasztói árat tüntetnék fel, hanem az egy­ségárat is. VALAMENNYI EU-TAG­­ORSZÁGBAN ÉRVÉNYES EGÉSZSÉGÜGYI IGAZOL­VÁNY kiállítását tervezi az unió. Az unió polgárainak így nem kellene aggódniuk, ha hazájukon kívül, a tizenötök bármely tagállamában bete­gednek meg. Az indítványt a strasbourgi parlamentben ter­jesztették elő, de Padraig Flynn, a közösség szociális biztosa szkeptikus. Kérdéses, garantálható-e az orvosi ada­tok bizalmas kezelése, és elfo­gadná-e az igazolványt vala­mennyi társadalombiztosító - mondta. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet ALJEGYZŐI állás betöltésére. Az aljegyző egyben a szervezési csoport vezetője is. A pályázat feltételei: Államigazgatási főiskolai, vagy jogi egyetemi végzettség, 2 éves államigazgatási gyakorlat. Bérezés: a hatályos jogszabály alapján, megegyezés szerint A pályázathoz mellékelni kell: - kézzel írott önéletrajzot, - a képesítést igazoló okiratok másolatát, - 3 hónapnál nem régebbi er­kölcsi bizonyítványt. A pályázat benyújtásának ha­tárideje: a megjelenéstől szá­mított 15 nap. A pályázatot a Hivatal Jegyző­jéhez lehet benyújtani. A pályázó részére lakást bizto­sítani nem tudunk.

Next