Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 102-113. szám)

1996-05-08 / 107. szám

4 Magyar Hírlap Politikai kárpótláshoz időt kér a Ház MH-tudósítás Tegnap elhalasztotta a parla­ment a végszavazást a politikai kárpótlási törvény módosításá­ról. Elfogadták a képviselők a '94-es tb-zárszámadást, és tör­vényt alkottak a hágai nemzet­közi törvényszék alapokmá­nyából hazánkra háruló kötele­zettségekről. Szavazott a Ház a közraktározásról szóló tör­vényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A magyar parlament tör­vényt fogadott el arról, hogy hazánk együttműködik a volt Jugoszlávia területén elköve­tett emberiségellenes bűnök szankcionálására létrehozott hágai nemzetközi törvényszék­kel. Elhalasztotta a végszava­zást a Ház a politikai kárpótlás­ról szóló törvény módosításá­ról, és döntött arról is, hogy módosító indítványt a képvise­lők a végső döntésig nem nyúj­tanak be. Erre azért volt szük­ség, mert a kisebbségi és embe­ri jogi bizottság elnöke, Gellért Kis Gábor az Alkotmánybíró­sághoz fordult előzetes norma­kontrollt kérve. Szavazott a Ház a sorkato­nák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról. A ka­tonák civilruha-viselését és el­távozását szigorító javaslatok nem kerültek a plénum elé, mi­vel nem kapták meg a szüksé­ges bizottsági támogatást. A kormánytöbbség is elfogadta viszont például Lányi Zsolt (FKGP) indítványát, hogy a sorkatonák anyanyelvüket sza­badon használhatják amellett, hogy a honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. A gazdasági bizottság kivé­teles eljárásban folytatott vitája után a Ház elé került a közrak­tározásról szóló törvényjavas­lat. A kormány által támogatott módosító indítványokkal ala­posan átalakult a javaslat. „A közraktárak fontos és sikeres szereplői a piacnak, segítségük­kel ugyanis a termelőknek nem kell a tárolással foglalkozniuk, és idő előtt, kedvezőtlen áron eladniuk termékeiket” - mond­ta expozéjában Lakos László földművelésügyi miniszter. A tervezet szerint közraktározás­sal a jövőben csak a minimum 500 millió forint alaptőkével rendelkező részvénytársaságok foglalkozhatnának. A már mű­ködő társaságok némi haladé­kot kapnának a feltételek meg­teremtéséhez. Az ipari és ke­reskedelmi miniszter, illetve az Állami Bankfelügyelet évente ellenőrzi majd a közraktárak működését. Lényeges változás, hogy a közraktári jegy a jövő­ben rendeletre szóló értékpa­pírként piaci forgalomba is ke­rülhet. A közraktárak ennek el­lenében zálogkölcsönt nyújt­hatnak a gazdálkodóknak. En­nek összege nem haladhatja meg a letett áru értékének két­harmadát. A közraktári jegy az árujegyből és a zálogjegyből te­vődik össze. A javaslat alapján a zálogjegy értékesítése nem lesz áfaköteles. A vezérszónokok közül Kel­ler László (MSZP) azt hangsú­lyozta, hogy az eredeti, több problémát felvető előterjesztés a gazdasági bizottságban folytatott munka révén egységes törvény­­javaslattá állt össze. Glattfelder Béla (Fidesz) szerint túlságosan szigorúan szabályozza a módosí­tott előterjesztés a közraktáro­zást, mivel az előírt követelmé­nyeknek jelenleg csak néhány társaság felel meg, ezek könnyen monopolhelyzetbe kerülhetnek. Dávid Ibolya (MDF) sajnálatos­nak nevezte, hogy a javaslatot nem a kereskedelmi és a magán­jog viszonyának tisztázására, ha­nem az állami beavatkozás erősí­tésére használja fel a kormány. Bírálta, hogy a közraktárak élére­­ a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel ellentétben - nem igazgatót, hanem ügyvezetőt ne­veznének ki. A helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett tá­mogatásáról szóló törvényja­vaslat általános vitájában Tor­­gyán József (FKGP) kijelentet­te: elfogadhatatlan, hogy az új támogatásokra - a folyamatban lévő fejlesztések és a költségve­tésben előirányzott célok dotá­ciója után - csupán 1,5 milliárd forint jut, mikor az Országgyű­lés nemrégiben ugyanekkora összeget szavazott meg a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televí­zió konszolidációjára. Kifogá­solta, hogy az előterjesztés nem határolja körül, hogy milyen irányelvek alapján döntött a kormány a pénzösszegek oda­ítéléséről. Rapcsák András (KDNP) szerint a lakosság életkörülményeinek javítására a normatív támogatás csökken­tése miatt az egyetlen támaszt a címzett és céltámogatások je­lentik az önkormányzatoknak. Demeter Ervin (MDF) arra emlékeztetett, hogy pártja az idei költségvetés tárgyalásakor ötmilliárd forinttal kívánta emelni az önkormányzatok tá­mogatására fordítható össze­get. Ezt a javaslatukat azonban a kormánytöbbség elutasította. Ezzel szemben most a szűkös anyagi keretre hivatkozva uta­sították el az önkormányzatok többségének pályázatát. Beteg egészségügy Az azonnali kérdések során Selmeczi Gabriella (Fidesz) tíz­ezer kórházi ágy tervezett meg­szüntetése, valamint az ennek nyomán várhatóan emelkedő orvos-munkanélküliség kap­csán kérdezte a népjóléti tárca képviselőjét. Kökény Mihály államtitkár elmondta: az Euró­pa Unió országaiban 77 ágy jut tízezer lakosra, s a kormányzat azt célozta meg, hogy hazánk­ban ez az arány 85 legyen. Az orvosok körében az államtitkár 2-3 százalékos munkanélküli­ségre számít. Varga István (MDF) arra volt kíváncsi, mit tegyen az a szülő, aki beteg gyermeke gyógyszerét nem tudja kiváltani a gyógyszerár­­emelések miatt. Kökény Mi­hály felhívta a figyelmet arra, hogy kompenzációként a kor­mány bevezette a normatív közgyógyellátás intézményét és hogy az önkormányzatoktól akut betegségek esetén is igé­nyelhető támogatás. E célra az év második felében 800 millió forinttal több áll majd az ön­­kormányzatok rendelkezésére. Semjén Zsolt (KDNP) a tb­­költségvetés kapcsán az alapok első negyedéves hiányáról ér­deklődött. Akar László pénz­ügyi államtitkár elmondta: a két tb-alap együttes hiánya 15 milliárd forintot tesz ki, s ez majdnem annyi, mint az egész évre jóváhagyott deficit. Egy­előre még nem dőlt el, hogy szükség van-e társadalombizto­sítási pótköltségvetés készítésé­re - közölte. Pusztai Erzsébet (MDNP) a kórházi adósságren­dezés fedezete kapcsán fordult a pénzügyminiszterhez. A kép­viselő felhívta a figyelmet arra, hogy már megérkeztek a pályá­zatok, s összesen négym­lliárd forintra tartanak igényt. Hol van a fedezet a pályázatokra? - kérdezte. Akar államtitkár elis­merte, hogy a fedezetet sem a költségvetés, sem a tb-költség­­vetése nem tartalmazza. Jelezte ugyanakkor, hogy más pénzfor­rásokat, például hitelkonstruk­ciókat is fel lehet használni. Szabad György (MDNP) azt kérdezte: miként kívánja cáfol­ni a Miniszterelnöki Hivatal azt az állítást, hogy a kormányfő az új nyomozóhivatal felállítását ellenző politikusokat a fekete­­gazdaság érdekeltjeinek minő­sítette volna. A kormányfőt he­lyettesítő Keleti György honvé­delmi miniszter kijelentette, hogy Horn Gyula egyetlen nyi­latkozatában sem található meg ez az állítás. Kövér László (Fidesz) azt firtatta, hogy milyen jogszabá­lyok hatalmazták fel a honvé­delmi tárcát a T-72-es harcko­csik beszerzésére. Keleti György közölte: típuscserét hajtottak végre, ez pedig a hon­védelmi törvény szerint nem igényli az Országgyűlés hozzá­járulását. A parlamenttől csak korszerűsítésre kell engedélyt kérni - tette hozzá. Kövér vi­szont továbbra is fenntartotta, hogy a tárca megsértette a költ­ségvetési, a közbeszerzési, a honvédelmi és a privatizációs törvényt. Az interpellációk során Sep­­sey Tamás (MDF) megkérdez­te: „Hogyan lehetséges, hogy az Agrobank jogutódja, a több­ségi állami tulajdonban lévő Mezőbank jogi képviselője pe­ren kívüli megegyezést ajánlott Kunos Péter munkaügyi peré­ben?” Utalt arra, hogy az Ag­robank volt vezérigazgatóját azonnali hatállyal mentették fel, s jelenleg büntetőeljárás fo­lyik ellene. A képviselő szerint a peren kívüli megegyezés le­hetőséget ad a bankár 30 millió forintos végkielégítésének kifi­zetésére. Akar László közölte: amíg tart a munkaügyi per, ad­dig a végkielégítést nem fizet­hetik ki. Expó múlt időben Napirend előtt közel egyórás vita bontakozott ki a Horn-kor­­mány által még 1994-ben le­mondott világkiállításról. Az ellenzéki pártok képviselői bí­rálták a kormányt, mert meg­akadályozta az általuk gazdasá­gilag és politikailag is hasz­nosnak ítélt expó megrendezé­sét. Barsiné Pataky Etelka (MDNP) és Kádár Béla (MDF) úgy vélték: lett volna anyagi fedezet a világkiállítás­ra, amely többek között az or­szág integrációs törekvéseit is segítette volna. A kormány ré­széről Akar László pénzügyi ál­lamtitkár úgy vélte: nem meg­alapozott az a gazdaságpolitika, amely egy kétes eredményessé­gű rendezvénynek ad priori­tást, s minden más gazdasági lé­pést ennek rendel alá. • A. Zs. - Cs. I.-D. N. Óraszámemelés elnapolva MH-tudósítás Jövő február előtt nem emelik a pedagógusok kötelező óra­számát, ugyanis csak 1997 ele­jétől áll rendelkezésre az a költ­ségvetési pénz, amelyet a szak­tárca és az önkormányzatok a tanárok átképzésére fordíthat­nak. Többek között erről álla­podott meg tegnap Horn Gyula miniszterelnök, Szöllősi István­ná, a Pedagógusok Szakszerve­zete főtitkára, Magyar Bálint művelődési, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, valamint Szabó Endre, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumá­nak elnöke. A találkozót, melynek kö­zéppontjában a közoktatási törvény módosítása kapcsán szóba került szakszervezeti ag­gályok álltak, a főtitkár asszony kezdeményezte a kormányfő­nél. A megbeszélést követő tá­jékoztatón Magyar Bálint el­mondta: megegyezés született arról, hogy a pedagógusok kö­telező óraszámát az eredeti el­képzelésekkel szemben nem szeptembertől, hanem csak az új költségvetési évben emelik 10 százalékkal. Ennek oka, hogy időre és pénzre van szük­ség az iskolából kikerülő taná­rok átképzési rendszerének megtervezéséhez és felépítésé­hez. A csütörtökön a kormány elé kerülő közoktatási törvény módosított változata már tar­talmazza azt a normatívát, amelyet az önkormányzatok kötelesek lesznek átképzésre felhasználni. Szöllősi Istvánné elmondta: a pedagógustársadalomnak is meg kell barátkoznia a felesle­ges munkaerő gondolatával, de most legalább a megszorító in­tézkedés előtt hozzák meg azo­kat a döntéseket, amelyek a tö­meges diplomás munkanélküli­ség elkerülése érdekében nél­külözhetetlenek. A főtitkár fontosnak tartja, hogy a szep­temberben hatályba lépő köz­oktatási törvény gyakornoki rendszert vezet be. Szintén fon­tos, hogy meghosszabbítanák az előnyugdíjazás lehetőségét. (A pénzügyi tárca szerint fél évet lehetne még adni erre.) A pedagógustársadalom elé­gedetlen mai helyzetével, és je­lentős részük akár sztrájkolni is kész lenne, ha a költségvetés nem kompenzálja a kötelező óraszámok emelkedésével járó pluszmunkát - ezt támasztja alá az a felmérés, amelynek részle­ges eredményéről egy másik tá­jékoztatón számolt be tegnap Kopcsik István, a PSZ érdekvé­delmi titkára. A szakszervezet az ország 10 ezer közoktatási intézménye közül 9 ezerbe küldte ki kérdőíveit. A vála­szokból kiderül, hogy a válasz­adók 40 százaléka háromnapos munkabeszüntetésre is kész, míg 10 százalék az egynapos sztrájk mellett döntene. • Barabás Katalin Oktatási kerekasztal a kormányfőnél FOTÓ: HABIK CSABA HIRDETMÉNY A Mezőgazdasági Gépgyártó Részvénytársaság (5901 Orosháza, Csorvási út 27. Pf. 45) értesíti részvényeseit, hogy közgyűlését 1996. június 12-én 10 órára összehívja A közgyűlés helye: Mezőgép RL, Orosháza, Csorvási út 27. A közgyűlés napirendje: 1. Az 1995. évi éves beszámoló elfogadása. 2. Rendelkezés az 1995. évi adózott eredményről. 3. Egyebek. A szavazati joggal rendelkező részvény alapján a részvényes jogosult indítványt tenni és szavazni MEZŐGÉP RT., OROSHÁZA MH 5338 , hogy az 1996. május 24-én tartandó közgyűlésén a már meghirdetett (1996. április 16-án) napirend az alábbiak szerint kiegészítésre kerül: 6. Tisztségviselők visszahívása és választása. 7. Egyebek: Petneházy Üdülőfalu Rt. igazgatósága MH 52 iilli­ó SpipAlp) A­d­ufestül rémémsmánul HÍRKER Rt. Újságok bizományosi árusítására budapesti üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozókat keresünk. -BIZTOS JÖVEDELEM KOCKÁZAT NÉLKÜLI -MAGAS JUTALÉK! -EGÉSZÍTSE KI VÁLASZTÉKÁT! -KERESSEN MÉG TÖBB PÉNZT! -MI BIZTOS PARTNEREI LESZÜNK! Üzletkötőink készséggel állnak rendelkezésére, telefonhívását követően , három napon belül felkeresik Önt. Tel.: 134-1328 BELFÖLD F­rek­venciapályáztatás MTI Megkezdte a frekvenciapályáz­tatás általános feltételeinek ki­dolgozását az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), s várhatóan május közepére el­készül az a tervezet, amelyet a Művelődési Közlönyben és két napilapban az ORTT közzé­tesz. Révész Tamás Mihály, az ORTT elnöke elmondta: az ál­talános pályázati feltételek meghatározó normarendszert jelentenek a kereskedelmi rádi­ók és televíziók megalakulásá­hoz, s hatással lesznek az orszá­gos rádiós és televíziós frekven­ciák koncesszióba adására is. A pályázati feltételek közzététele után, az észrevételek alapján véglegesítik a tervezetet. 1996. MÁJUS 8., SZERDA Az egyetemisták eltörölnék a tandíjat MH-tudósítás Az ősszel diáktüntetések kez­dődnek, ha a felsőoktatási tör­vény módosításában nem tör­lik el a tandíjat - jelentette be tegnap Bercsényi László, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsé­gének (MEFHOSZ) elnöke. Az érdek-képviseleti szerve­­ zet szerint jogalkotási hiba tör­tént a tandíj bevezetésekor, mert az erről rendelkező felső­­oktatási törvény sérti az ENSZ-egységokmányt. Az Or­szággyűlés által még 1976-ban ratifikált egyezmény az ingye­nes felsőoktatás fokozatos be­vezetését tűzte ki célul, a felső­­oktatási törvény ezzel szemben az okmány folyamatos és tar­tós megsértését jelenti. Az ügyben a MEFHOSZ még áprilisban levélben for­dult Magyar Bálinthoz, a sajtó­ban kedden megjelent műve­lődési miniszteri választ azon­ban elfogadhatatlannak nevez­te az elnök. A tárca vezetője az Alkotmánybíróság tavalyi ha­tározatára hivatkozva törvény­­szerűnek ítéli a tandíjkötele­zettséget, de a két, egymásnak ellentmondó törvényre nem tér ki. Ugyanakkor a miniszter állásfoglalásában hangsúlyoz­ta: a társadalom jelenlegi te­herbíró képessége szükségessé teszi a hallgatók anyagi szerep­­vállalását. Bercsényi szerint az emelkedő kollégiumi díjak, a tanulással összefüggő egyéb költségek amúgy is igen nehéz helyzetbe hozzák a szülőket, a tandíj pedig további terheket ró a hallgatók családjára. A művelődési tárca felmérése szerint is a hallgatók 42 száza­léka él a létminimum alatt, ugyanakkor a törvény szerint a képzésben részt vevőknek csu­pán húsz százaléka veheti igénybe a tandíjmentességet. • H. Z. Kisebbségi iskolákat zárhatnak be MH-információ A kisebbségi román iskola be­zárását tervezi a Békés megyei Elek önkormányzata, ha nem kap számottevő költségvetési többlettámogatást az intéz­mény fenntartására. A hely­színre utazó Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke szerint számos településen hozhatnak hasonló döntést, ha heteken belül nem módosul a kis létszá­mú iskolák finanszírozása. A Magyarországon működő kisebbségi iskolák többsége kis létszámú, fenntartásuk ép­pen ezért költségesebb, mint a normál iskoláké. A nemzetisé­gi tanulók után ugyan jár plusztámogatás, de ez az összeg sem elegendő a műkö­dés finanszírozásához. A ne­héz anyagi helyzetben lévő ön­­kormányzatok ezért az iskolák bezárását vagy a magyar kép­zéssel való összevonásukat té­vézik - fejtette ki a hivatal ve­zetője. Az eleki tehát nem len­ne egyedi eset. Az 59 tanulót oktató iskola évente hatmillió forintot kap az önkormányzat­tól, a polgármester azonban azt szeretné, ha az iskola teljes egészében állami támogatás­ból működne. Ha a költségve­tési támogatást július 15-éig nem kapják meg, az önkor­mányzat bezárja az iskolát. A Kisebbségi Hivatal vezetője szerint az iskolák fenntartásá­ban részt kell venniük a tele­püléseknek is, ugyanakkor ja­nuár óta folyamatosan jelzik a minisztériumnál a támogatás újragondolásának szükséges­ségét. Hegyesiné Orsós Éva reméli, hogy az eleki döntés nem több hasonló lépést készít elő, hanem felgyorsítja a kevés tanulóval működő iskolák tá­mogatásának megváltoztatá­sát. Az ügyben a hivatal veze­tője megbeszélést folytat a mű­velődési miniszterrel is. • Haszán Zoltán EZ EGY TAVALYI HIRDETÉSÜNK Nem változtattunk rajta, mint ahogy árainkon sem. H­ungaroLADA még mindig tavalyi árakon kínálja autóit. Nézzen be legközelebbi márkakereskedőn­khöz és győződjön meg róla: új autók régi áron. LADA - JUT IS HALAD IS. Központ: 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 76. Autószentmihály 1162 Budapest, Gusztáv u. 87-89. Tel.: 405-0674; (30) 428-663 • LADA-Budanovich 1208 Budapest, Grassalkovich u. 50. Tel.: 287-1806; (20) 350-810 • INTERAG Autó Kft. 1097 Budapest, Kén u. 1. Tel.: 280-8504 • Vízivárosi Autójavító Kft. 1024 Budapest, Lövőház u. 5. Tel.: 212-5588; 212-5626 • TOP-AUTÓ 1139 Budapest, Röppentyű u. 27-29. Tel.: 149-7538; 140-9328 • HER-KO UNIVERSUM Rt. 1142 Budapest, Miskolci u. 157. Tel.: 251-9999; 267-6497 • Autó-Diszkont Kft. 1214 Budapest, Védgát u. 5-7. Tel.: 277-7902; II. sz. telepe: Dunavarsány, 51. sz. főút 26-os km (Castrol kút) • Autószerviz Ker. Kft. 5600 Békéscsaba, Szarvasi u. 66. Tel.: (66) 441-551; (66) 441-341 • Ceglédi Autójavító Kft. 2700 Cegléd, Kosárhegyi u. 2. Tel.: (53) 310-349; (53) 310-741; (53) 310-022 • Murányi Autókereskedés 6641 Csongrád, Szentesi u. 18. Tel.: (63) 382-555 • CentroLADA Kft. 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 33. Tel.: (52) 349-452; (52) 349-486; (52) 348-066 • Autókomplex Kft. 3300 Eger, Külső sor út 12. Tel.: (36) 324-208; (36) 324-922; (36) 324-739 • Dominator Bt. 9021 Győr, Jókai u. 13-17. Tel.: (96) 328-363 • Győri Autóközpont Rt. 9027 Győr, Tompa u. 2. Tel.: (96) 314-811 (96) 329-123 • AFIT Autójav. és Ker. Kft. 5700 Gyula, Csabai út 9. Tel.: (66) 463-062; (66) 463-011 • Sípos György, autójavító 3000 Hatvan, Bercsényi u. 76. Tel.: (37) 341 -044 • Kapos Autó Rt. Kaposvár, Vár u. 16. Tel.: (82) 312-826; (82) 313-455; (82) 319-222 • Park Autóker. és Jav. Kft. 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Tel.: (82) 312-419 • START Marketing Kft. 3702 Kazincbarcika, Szerviz u. 1. Tel.: (48) 311 -533; (48) 311 -281 • Kubat-Vincz Kft. 6000 Kecskemét, Tarfája u. 8/a Tel.: (76) 320-101, az M5-öS 81 -es km-nél • Autójavító és Ért. Szöv. 8360 Keszthely, Tapolcai u. 40. Tel: (83) 312-155; (83) 312-156; (83) 314-349 • Autó-Motor Trans Kft. 6200 Kiskőrös, Izsáki u. 13. Tel: (78) 312-585; (78) 311-106; (78) 312-982 • M­TÖR Kft. 3516 Miskolc, Antal J. u. 3-5. Tel: (46) 366-397; (46) 343-045 • Autójavító és Kereskedelmi Kft. 8800 Nagykanizsa, Balatoni u. Tel: (93) 312-220; (93) 310-310; (93) 314-472 • VAGÉP Rt. 4401 Nyíregyháza, Lujza u. 1. Tel: (42) 460-011; (42) 450-000 • Aia és társa Bt. 3060 Pásztó, Fő u. 149. Tel: (32) 360-845 • BAKHUSZ Kft. 2071 Pátyy Somogyi B. u. 1-7. Tel.: (23) 343-500 • LADA-LAND Ker. és Szólg. Kft. 7623 Pécs, Tolnay u. 19. Tel.: (72) 238-467 • Sárospataki Autósav. Kisváll. 3950 Sárospatak, Árpád u. 9-11. Tel.: (47) 311 -821 • Balaton Autószerviz és Ker. Kft. 8600 Siófok, Fő u. 234. Tel: (84) 311 -030 • Bertinus Kft. 2083 Solymár, Külső Bécsi út 23/a Tel.: 188-6536 • GAUDIUM Autó Kft. 9400 Sopron, Győri út 42. Tel.: (99) 314-441 • Autószerviz Kft. 5540 Szarvas, Csabai u. 2-4 Tel.: (66) 311-277 • LADASzántódpuszta 8622 Szántódpuszta, Ali Réti u. 1. Tel.: (30) 468-731 • LOVÁSZ AUTÓ Kft. 6724,Szeged, Vásárhelyi Pál u. 4. Tel.: (62) 323-900; (62) 322-019 • Szerencsi Autó Műsz. Ker. Szólg. Kft. 3900 Szerencs, Gyár u. 11. Tel.: (47) 362-022 • Szekszárdi Autószerviz Kft. 7101 Szekszárd, Palánki u. 11. Tel.: (74) 315-611 • Syncro Car Kft. 8000 Székesfehérvár, Kadocsa út 84. Tel.: (22) 306-950; (22) 302-433; (22) 305-421 • ALFA Autójav. Váll. 5000 Szolnok, Százados u. 1. Tel.: (56) 421 -655 • M1 Autójav. és Ker. Kft. 2801 Tatabánya, Felsőgallai u. 40. Tel.:(34) 310-351 • TÉ­ PÉ Garancia Rt. 2600 Vác, Balassagyarmati út 89. Tel.: (27) 314-609; (27) 317-122; (27) 317-882 • Namény Autó Kft. 4800 Vásárosnamény, Kölcsey u. 5/a Tel.: (45) 371 -659 • POSTAAUTÓ SOPRON Kft. 8202 Veszprém, Házgyári u. 4. Tel: (88) 425-855 • GENERÁL Autójav. és Ker. Kft. 8901 Zalaegerszeg, Balatoni u. Tel: (92) 313-355 HungaroLada bemutatóterem: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Tel.: 210-1474

Next