Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 102-113. szám)

1996-05-13 / 111. szám

6 Magyar Hírlap Az Európai Unió 23 fejezetből álló kér­dőívet juttatott el a csatlakozni kívánó országokhoz, így Magyarországhoz is, amelyben a brüsszeli központú szervezet a különböző területek jogi szabályozásá­ról, gyakorlati működéséről tudakozódik részletesen. A szerkesztőségünk birtoká­ba jutott dokumentum alapján a külgaz­dasági, kül- és belbiztonsági, valamint a fejlesztési területekre vonatkozó kérdé­seket már korábban ismertettük; az aláb­biakban a kérdőív kulturális és audiovi­zuális fejezetéről adunk tájékoztatást. Vannak-e a kulturális örökség ápolására programok és jogszabályok; milyen mó­don segítik irodalmi alkotások születé­sét, a fordítói tevékenységet? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tartalmazza az Európai Unió kérdőívének rövid, alig egyoldalas kulturális fejezete. Ugyanak­kor a kérdések azt is firtatják, milyen statisztikai rendszerek foglalkoznak a kulturális szektorral, vagyis az állam mennyi információval rendelkezik a mű­velődésről. Az audiovizuális szektor (elektronikus média, mozi, színház, videó) szabályozá­sáról a kérdőív már hosszabban és részle­tesebben tudakozódik. A kérdésekre lé­nyegében a február elsején hatályba lé­pett 1996. évi I. törvény (a médiatörvény) ad szinte teljeskörűen választ. Az Euró­pai Unió többek között arra kíváncsi, pontosan milyen rendelkezések vonat­koznak a közszolgálati és a kereskedelmi médiumokra, a műsorszolgáltatási en­gedélyek megszerzésére, a tulajdonlási viszonyokra, a reklámozásra, a kisebbsé­gek védelmére, a nemzetközi kooproduk­­ciókra, az audiovizuális archívumokra, a külföldi adások vételének korlátozására, bizonyos típusú és készítésű programok sugárzására és támogatására, illetve az adásjelek kódolási lehetőségére. Ezenkí­vül arra is választ vár a kérdőív, hogy je­lenleg milyen műsorszolgáltatók rendel­keznek engedéllyel, és ezek milyen pénz­ügyi támogatással m működnek, milyen mű­sorszóró infrastruktúrával (földi sugár­zás, kábel, műhold) rendelkezik az or­szág; milyen testület irányítja a frekven­ciagazdálkodást és a műsorszolgáltatási engedélyezéseket; milyen pénzügyi forrá­sok támogatják az audiovizuális szektort. Végül felteszik a kérdést, hogy szándéká­ban áll-e a jelentkező országnak részt venni az EU audiovizuális programjaiban (amelyekben egyébként Magyarország máris részt vesz). A magyar médiatörvény megalkotása során a politikusok igyekeztek figyelem­be venni és alkalmazni az EU-előíráso­­kat, ám az utolsó pillanatban kiderült, hogy az OECD-tagság elnyeréséért tá­masztott követelmények ezektől némi­leg eltérnek és esetenként szigorúbbak. Ezért például a törvényből végül kike­rültek az európai és hazai gyártású film­alkotások bemutatására vonatkozó kö­telező arányszámok. A törvény-előké­szítő tárgyalások résztvevői azonban utaltak arra, hogy az OECD-tagság el­nyerését követően a jogszabályt esetleg (vissza)módosíthatják az EU-normák­­nak megfelelően. B. P. P.-Szü. L. EU-SZONDA A kultúra támogatása és az audiovizuális ágazat HATTER BELFÖLD - MH-POSTA is PORTUGÁLIA Portugal AZ INDUSTRIA ’96 KIÁLLÍTÁSON! Az ICEP-Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal szervezésében az alábbi négy portugál vállalat várja a magyar szakmai érdeklődőket a kiállítás ideje alatt (május 14-18.) ARSOPI LA EFACED ENERGY MEGOBAL- PORTUGAL laphőcserélők vegyipari és élelmiszer-ipari felhasználásra transzformátorok, villamos motorok, automatikus üzemirányítási rendszerek hidraulikus lemezhajlítók, lemezollók, présgépek, sarokkicsípők PAULO - FÁBRICA DE BALANQAS különböző méretű ipari és egyéb mérlegek Helyszín: Hungexpo Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, Budapest X., Albertirsai út 10. D pavilon 102/A stand. További felvilágosítás: I­r'­n Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal/Portugál­ Nagykövetség, car ICatr 1118 Budapest, Kelenhegyi út 46/B. Telefon: 185-1196, 166-7924, fax: 186-8907 AZ ÍZMESTER RT. 1995. ÉVI BESZÁMOLÓJA 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Kivonat a könyvvizsgálói jelentésből: „Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az ál­talános számviteli alapelvekben foglaltak szerint állították össze, és az az Ízmester Élelmi­­szeripari Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad." Deloitte & Touche KE- 0069/95/1. Mérleg­elt Eszközök 77 660 Befektetett eszközök 66 303 Forgóeszközök 11 357 Aktív időbeli elhatárolás 0 Források 77 660 Saját tőke 0 Céltartalék 0 Kötelezettségek 68 629 Passzív időbeli elhatárolások 0 ,,Az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 75 246 Üzemi eredmény -33 626 Szokásos vállalkozási eredmény -33 559 Mérleg szerinti eredmény -33 559 A RESTI RT. 1995. ÉVI BESZÁMOLÓJA 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Kivonat a könyvvizsgálói jelentésből: „Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az álta­lános számviteli alapelvekben foglaltak szerint állították össze, és az a Pesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad." Deloitte & Touche KE- 0069/95/1. Mérleg­elt Eszközök 1 082 972 Befektetett eszközök 846 128 Forgóeszközök 233 797 Aktív időbeli elhatárolás 3 047 Források 1 082 972 Saját tőke 973 639 Céltartalék 48107 Kötelezettségek 58 243 Passzív időbeli elhatárolások 2 983 ,,Az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 610 226 Üzemi eredmény -19 359 Szokásos vállalkozási eredmény -3 885 Mérleg szerinti eredmény -17 823 Részlegesen visszaáll a tb-támogatás Csökkenő fogászati díjak MTI Az egészségbiztosítóval szer­ződésben álló fogászatokon hétfőtől csökken bizonyos be­avatkozások térítési díja, a fogkő-eltávolítás és az ínyke­zelés pedig ingyenessé válik. Részlegesen visszaáll a tb­­támogatás, ezért kevesebbet kell fizetni a fogtömésért, a gyökérkezelésért és -tömésért, a fedőtömésért és a kezelés so­rán szükségessé vált röntge­nért. Az amalgám töméshez 500, az esztétikai célú tömés­hez 800, a gyökérkezeléshez - röntgennel és töméssel együtt - gyökércsatornánként 1200 forint támogatást ad a bizto­sító. Nem kell fizetniük első, úgynevezett frontfogaik tömé­séért és gyökérkezeléséért a nyugdíjasoknak, a rokkant­­nyugdíjasoknak, a közgyógy­­ellátottaknak, a terhes anyák­nak és a sorkatonáknak. A fogpótlások meghatározott tí­pusaihoz is ad támogatást a biztosító májustól a nyugdíja­sok, a rokkantnyugdíjasok, a sorkatonák, az üzemi balese­tet vagy foglalkozási megbete­gedést szenvedettek, illetve a közgyógyellátottak számára. A gyerekek fogszabályozásá­nak költségeihez ugyancsak hozzájárul a biztosító, de csak abban az esetben, ha azt 16 éves kor előtt megkezdik. Ha a kezelést fél évnél hosszabb időre megszakítják, vagy ha csupán esztétikai célú, nem jár hozzá tb-támo­gatás. A fogszabályozó készü­lékek árát - kivehető készülé­kek esetében - 85 százalék­ban támogatja majd a biztosí­tó. Ez készüléktípusoktól füg­gően átlagosan 3500 forintos hozzájárulást jelent. Rögzített készülék esetén a tb-támoga­tás mértéke megegyezik a ki­vehető készülékre megállapí­tott legnagyobb összegű tá­mogatással. Csúszik a médiatörvény megvalósulási menetrendje A hatpárti konszenzussal és kilenc­venszázalékos szavazataránnyal megalkotott médiatörvény rendel­kezéseiből - a különböző testületek kétségtelenül nagy jelentőségű meg­alakulásán kívül - az eddigi határ­idős feladatok közül alig valósult meg valami, s várhatóan sok további teendő is jelentős késedelmet szen­ved. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a tervek szerint jövő év januárjától érvényessé váló médiapiaci struktú­ra valóban időben kialakulhat-e. Annak idején a hatpárti tárgyalá­sok során többször is felvetődött, hogy a rendkívül feszesre szabott határidők a gyakorlatban nem lesz­nek majd tarthatók, s mivel az elvég­zendő feladatok szorosan egymás­hoz kötődnek, egymásra épülnek, egyetlen csúszás miatt a teljes elkép­zelt menetrend dominószerűen fel­borulhat. A törvényhozó politikusok azonban ragaszkodtak hozzá, hogy fél évtizedes késlekedés után már ne halasztódjon tovább a hazai média­piac európai normáknak megfelelő átalakítása, és 1997 januárjától végre csorbítatlanul kezdjen el működni az új rendszer. Annál is inkább, mert a közszolgálati médiumok finanszíro­zásában részt vállaló központi költ­ségvetést mihamarabb tehermente­síteni kívánták. A törvény legapróbb részletei is - bár komoly viták és kompromisszumok nyomán - hat­párti konszenzus alapján születtek meg, logikusan egymáshoz kötődve. Ezért és a jogszabály kilencvenszá­zalékos legitimitása miatt bármely részlet megvalósulásának elmaradá­sa elvileg újabb többpárti megegye­zést kívánna, illetve bomlasztaná, fellazítaná a közösen elképzelt fo­lyamatot és rendszert. A­ pártok egyik fontos megállapo­dása alapján került a törvénybe - igaz, nem kötelező jelleggel, csak le­hetőségként -, hogy a részvénytársa­sággá alakulásig tartó átmeneti idő­szakra parlamenti biztost nevezze­nek ki a rádió, illetve a televízió gaz­dálkodásának ellenőrzésére. Ennek azonnali szükségességét utóbb a kul­turális és a költségvetési bizottság is megerősítette, a kívánalom tel­jesü­­lése azonban most már minden bi­zonnyal elmarad, hiszen jelenleg még személyi előterjesztés sincs erre a tisztségre. Ugyancsak a hatalmas intézményi vagyonok megőrzésének biztosítására állapodtak meg a poli­tikusok abban, hogy a közszolgálati médiumoknak részvénytársasággá kell alakulniuk, és ehhez teljes körű vagyonértékelést kell készíteni. Hiá­ba hozott azonban a kormány már tavaly novemberben határozatot ar­ról, hogy a felmérés előkészületeit haladéktalanul meg kell kezdeni, az auditálás mindmáig nem vette kez­detét, pedig a törvény szerint au­gusztus 1-jéig be is kellene fejeződ­nie. Mind többen tartanak attól, hogy a késlekedés miatt az auditálás elhúzódik majd, s ezért az időközben megválasztandó rt.-elnökök csak ké­sőbb léphetnek hivatalba, s az intéz­mények elkerülhetetlen átszervezé­se, létszámleépítése is áthúzódhat a következő költségvetési évre, ennek minden következményével együtt. (A létszámleépítést annak megkez­dése előtt három hónappal be kell jelenteni a munkaügyi központban, és a végkielégítések fedezetére csak az idén áll rendelkezésre némi e cél­ra elkülönített forrás.) Emiatt a múlt héten már olyan elképzelés is felve­tődött, hogy a törvény jogutódlásra utaló egyik mondatára támaszkodva ne új alapítású részvénytársaságokat hozzanak létre, csupán alakítsák át a jelenlegi költségvetési intézménye­ket. Ez az eljárás ugyanis már csak az rt.-k felállása után igényelne va­gyonértékelést. A törvényben rögzített menet­rend szerint az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) már május 1-jén pályázatot kellett volna hirdetnie a Danubius Rádió és még egy új országos rádióhálózat kon­cessziós hasznosítására. Jelenleg azonban még az ehhez szükséges frekvenciaterveket sem véglegesítet­te a hírközlési tárca. Pedig a frek­venciatervet jóváhagyás előtt - egy felhívást követően - legalább 15 napra közszemlére kell még bocsáta­ni, majd ezután 10 nap múlva nyilvá­nos meghallgatást kell tartani. Ez­után készülhet el az általános pályá­zati feltételek tervezete, amelyről a nyilvánosságra hozatala után legke­vesebb 20 nappal ugyancsak nyilvá­nos meghallgatást kell tartani, és csak ennek alapján véglegesítheti az ORTT. Az elkészült szöveget 30 na­pon belül a Művelődési Közlönyben meg kell jelentetni. Mindezek után jöhetnek a tényleges pályázati felté­telek, amelyekre szintén az előbbi eljárás és hasonló határidők vonat­koznak. Ez a legszorosabban szá­molva is azt jelenti, hogy legkoráb­ban 65 nap mú­lva, azaz csak július közepén jelenhet meg az új országos kereskedelmi rádiókra vonatkozó pályázati felhívás. (És akkor a doku­mentumok közzétételére, illetve a döntések meghozatalára egyetlen napot sem számoltunk.) A Tv2-re és a harmadik országos tévéhálózatra a törvény szerint május 30-áig kellene pályázatot hirdetni, ám a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy ez is jelentősen csúszik majd. A törvény­ben megállapított 90 napos pályázat­beadási és 60 napos elbírálási határ­időket figyelembe véve az ORTT leghamarabb éppen pár nappal szil­veszter előtt végezhet a pályázati el­járás teljes lebonyolításával. Márpe­dig az új országos kereskedelmi adá­soknak az eredeti menetrend alap­ján a jövő év első napjától kellene el­indulniuk... Mindezt bonyolítja, hogy a szóban forgó frekvenciahálózatokat műsza­kilag ki kellene még építeni, legké­sőbb az év végéig. Az Antenna Hun­gária részére azonban a törvény nem biztosított ehhez plusz anyagi for­rást, s a 4-5 milliárdra taksált össze­get a költségvetés jelenleg képtelen­nek látszik előteremteni, még akár bankgarancia formájában is. Megol­dást tehát egyedül a műsorszóró vál­lalat tőkeemeléses privatizációja hozhatna, ezt azonban csak az év vé­gére tervezik. Ha ez valóban így lesz, akkor a harmadik országos televízió először csak a hálózat jelenleg is rendelkezésre álló fővárosi frekven­ciáján működhet, és hosszú hónapo­kat várhat, amíg a teljes rendszer (esetleg a saját pénzén) kiépül. Ad­digra pedig már komoly versenyhát­rányba kerülhet. Pedig a törvényho­zók eredeti célja éppen a monopóli­umok nélküli, kiegyensúlyozott mé­diapiac, a versenyegyenlőség megte­remtése volt. A pályáztatásokhoz továbbá még ügyrendre, apparátusra és rengeteg pénzre is szüksége volna az ORTT- nek. Márpedig a jelenlegi ötfősnél jelentősen nagyobb apparátus elhe­lyezését is lehetővé tevő székháza legkorábban június közepén lesz majd a szervezetnek. A testület el­nöke szerint a pályázatok korrekt le­bonyolításához igénybe veendő pénzügyi tanácsadók díja legalább 100-150 millió forintot tehet ki (az Antenna Hungária privatizálása ese­tében ez az összeg 140 millió), mi­közben az ORTT jelenleg minden célra összesen 200 millió felett ren­delkezhet. A médiatörvény előírásait mind­eközben az érintettek, a médiapiac szereplői sem tartják be maradékta­lanul. A műsorelosztóknak (kábel­­hálózatot üzemeltető cégeknek) pél­dául az ORTT megalakulását köve­tő 30 napon belül (tehát már több mint egy hónappal ezelőtt) nyilván­tartásba vétel végett jelentkezniük kellett volna. Eddig a néhány száz vállalkozás egyike sem jelentkezett az ORTT-nél, pedig annak július el­sején már ellenőriznie kellene, hogy a törvény rendelkezésének megfele­lően valamennyi kábelhálózat való­ban eljuttatja-e nézőihez a közszol­gálati műsorokat (beleértve a mű­holdas Duna Tv-t is). • Szűcs László Révész T. Mihály, az ORTT elnöke (jobbra) és Wéber János, a tes­tület tagja FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Magyar Hírlap 1087 BUDAPEST, KEREPESI ÚT 29/B FAX: 210-0047 E-MAIL CÍM: levelek@mhirlap.hu 1996. MÁJUS 13., HÉTFŐ LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ Szeretnék a vádlottak padjára ülni Csatlakozom a vádlottakhoz címmel írt olvasói levelet dr. Del Medico Imre (ápr. 12, 7. o.). Szeretnénk csatlakozni a vádlottakhoz, és a monstre per résztvevőiként a vádlottak padján ülni. Örülnénk, ha velünk együtt sokan úgy éreznék, nem lehet büntetlenül uszítani egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. ürügyén, és aztán mindent letagadni, a Himnusz szerzőjétől való idézetek mögé elbújva. A T. J. úr által beha­rangozott videokazetta hitelessége megkérdőjelezhető. MAJLÁT ESZTER Budapest Kettős adótábla mint magyar nyelvtörvény Az 1996. évi személyijövedelemadó-törvény (szja) kettős adótáblája politikai diszkrimináció az egyéni vállalkozók el­len. Ezek a rendelkezések a nemzetiségellenes törvényekre emlékeztetnek. Egy cigányt sem szabad automatikusan bű­nözőnek tekinteni azért, mert van cigánybűnözés, miként egyéni vállalkozót sem adócsalónak, mert létezik egyéni vál­lalkozókra jellemző adócsalás. A szja-törvény kettős adótáb­lájának megszavazói szakértői véleményekre és jelentős tö­megek igazságérzetére hivatkoznak. A fenti példák azonban, igazolják, hogy a történelemben nem mindig szolgáltak jó célt sem a szakértői vélemények, sem a tömegek hangulata. A történelmi helyzet úgy hozta, hogy olyan szakértőknek kell az egyéni vállalkozásokról törvényeket alkotniuk a piacgazda­ság körülményei között, akik számára potenciális gazdasági ellenfél az azonos feltételek esetén hatékonyabb egyéni vál­lalkozás. Ez is oka lehet annak, hogy a szakértői elemzések­ben nem kellően feltárt az a körülmény, hogy egyéni vállalko­zás esetén szükségszerűen alacsonyabb a személyi jövede­lemadó alapja, mint a bérből és fizetésből élőknél. Azt javas­lom a politikusoknak, hogy ajánlják fel az ezt vitató szakér­tőknek: holnaptól egyéni vállalkozói díjként kapják fizetésü­ket - s természetesen a tb-jüket 50 százalékban megosztják. A feladat adott: az adó- és egyéb jogszabályok szerint könyv­elve bizonyítsák be, hogy ugyanannyira jön ki a jövedelmük, mint bérből és fizetésből élőként. Nincs kellően elemezve, hogy az így nyert jövedelemadó-előnyökért mit kell az egyé­ni vállalkozónak cserébe adnia. Van-e szerepe az egyéni vál­lalkozónak a gazdaság fejlődésében és a szociális háló meglé­tében? Igaz-e, hogy minden bérből és fizetésből élővel szem­ben több költséget számolhat el az egyéni vállalkozó? Bérből és fizetésből élő ügyvezető igazgatók, egyéb utalványozók, ál­lami döntéshozók akarnak-e egyéni vállalkozók lenni? Miért nincs lehetősége az egyéni vállalkozónak is, hogy előbb ked­vezményes adósávú bért (kötelező minimumbért) fizetne ön­magának, ami egy munkaviszonyosnak jár, a fennmaradó rész pedig vállalkozói jövedelemnek minősülne. Miért ne lehetne veszteséges az egyéni vállalkozás, ha cé­gek egész sora, sőt, az ország az? Szakszervezetek és úgynevezett baloldali politikusok miért nem látják, hogy az egyéni vállalkozás éppen a valóban bérből és fizetésből (vagy még abból sem élők) felemelkedé­si alternatívája? Válhat-e a magyarságnak a jelenleginél kívánatosan na­gyobb hányada polgárrá, ha nem tanul meg egyénileg vállal­kozni? NÉMETH JÓZSEF könyvvizsgáló, egyéni vállalkozó, Salgótarján Csak rongálás’volna? Április 24-ei számuk címoldalán nagyméretű, színes fotót kö­zöltek a Kozma utcai zsidó temető meggyalázásáról. A fény­kép magáért beszél, de a képaláírás szóban is eligazít: ,,Ho­­rogkeresztek tömege, felakasztott Dávid-csillagok, »Éljen Szálasi« feliratok fogadták a helyszíni szemlebizottság kiér­kező tagjait.” A rendőrség (ezt is a képaláírásból tudjuk meg) rongálás bűntette miatt eljárást indított. Az Antarktisztól az Északi-sarkig mindenütt, a horog­kereszt a fasizmust jelenti: a demokrácia megcsúfolását, az emberi méltóság megtépázását, az elméletileg „meg­alapozott” fajgyűlöletet, a halálgyárak üzemeltetését, itt 6 millió ember meggyalázását, megkínzását és iparszerű megölését. Magyarországon 1996-ban a horogkereszt felfestését nyil­vános helyen, a legártatlanabb áldozatok közösségének te­metkezési helyén rongálásnak minősítik. Nem gyűlöletkeltés, nem fasiszta propaganda, nem önkényuralmi jelképek hasz­nálata: rongálás. A bitóra akasztott Dávid-csillagnak sem az az üzenete, hogy kötelez a zsidóknak. Az országot végromlásba taszító, tízezreket halálmenetbe hajtó, Dunába lövöldöztető Szálasi éltetése sem gyűlöletkeltés. Az oly hőn áhított Európa egyet­len államában sem engednék meg maguknak a különböző szervek, hogy ne fasiszta bűncselekmény elkövetői után nyo­mozzanak, esetleg fasiszta bűnszövetség ellen. Aki ebben az ügyben rongálást lát, az bűnpártoló. DR. FÜZÉRI BÁLINT Budapest 2220 Vecsés, Vigyázó F. u. 4 Telefon/fax: 29/350-350 29/350-360 29/350-370 Újonnan kifejlesztett elektromos, dízel és gázüzemű targoncák 1­81 teherbírásig. Teljes körű alkatrészellátás gyári áron. Szerviz. )

Next