Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 102-113. szám)
1996-05-13 / 111. szám
6 Magyar Hírlap Az Európai Unió 23 fejezetből álló kérdőívet juttatott el a csatlakozni kívánó országokhoz, így Magyarországhoz is, amelyben a brüsszeli központú szervezet a különböző területek jogi szabályozásáról, gyakorlati működéséről tudakozódik részletesen. A szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum alapján a külgazdasági, kül- és belbiztonsági, valamint a fejlesztési területekre vonatkozó kérdéseket már korábban ismertettük; az alábbiakban a kérdőív kulturális és audiovizuális fejezetéről adunk tájékoztatást. Vannak-e a kulturális örökség ápolására programok és jogszabályok; milyen módon segítik irodalmi alkotások születését, a fordítói tevékenységet? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tartalmazza az Európai Unió kérdőívének rövid, alig egyoldalas kulturális fejezete. Ugyanakkor a kérdések azt is firtatják, milyen statisztikai rendszerek foglalkoznak a kulturális szektorral, vagyis az állam mennyi információval rendelkezik a művelődésről. Az audiovizuális szektor (elektronikus média, mozi, színház, videó) szabályozásáról a kérdőív már hosszabban és részletesebben tudakozódik. A kérdésekre lényegében a február elsején hatályba lépett 1996. évi I. törvény (a médiatörvény) ad szinte teljeskörűen választ. Az Európai Unió többek között arra kíváncsi, pontosan milyen rendelkezések vonatkoznak a közszolgálati és a kereskedelmi médiumokra, a műsorszolgáltatási engedélyek megszerzésére, a tulajdonlási viszonyokra, a reklámozásra, a kisebbségek védelmére, a nemzetközi kooprodukciókra, az audiovizuális archívumokra, a külföldi adások vételének korlátozására, bizonyos típusú és készítésű programok sugárzására és támogatására, illetve az adásjelek kódolási lehetőségére. Ezenkívül arra is választ vár a kérdőív, hogy jelenleg milyen műsorszolgáltatók rendelkeznek engedéllyel, és ezek milyen pénzügyi támogatással m működnek, milyen műsorszóró infrastruktúrával (földi sugárzás, kábel, műhold) rendelkezik az ország; milyen testület irányítja a frekvenciagazdálkodást és a műsorszolgáltatási engedélyezéseket; milyen pénzügyi források támogatják az audiovizuális szektort. Végül felteszik a kérdést, hogy szándékában áll-e a jelentkező országnak részt venni az EU audiovizuális programjaiban (amelyekben egyébként Magyarország máris részt vesz). A magyar médiatörvény megalkotása során a politikusok igyekeztek figyelembe venni és alkalmazni az EU-előírásokat, ám az utolsó pillanatban kiderült, hogy az OECD-tagság elnyeréséért támasztott követelmények ezektől némileg eltérnek és esetenként szigorúbbak. Ezért például a törvényből végül kikerültek az európai és hazai gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó kötelező arányszámok. A törvény-előkészítő tárgyalások résztvevői azonban utaltak arra, hogy az OECD-tagság elnyerését követően a jogszabályt esetleg (vissza)módosíthatják az EU-normáknak megfelelően. B. P. P.-Szü. L. EU-SZONDA A kultúra támogatása és az audiovizuális ágazat HATTER BELFÖLD - MH-POSTA is PORTUGÁLIA Portugal AZ INDUSTRIA ’96 KIÁLLÍTÁSON! Az ICEP-Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal szervezésében az alábbi négy portugál vállalat várja a magyar szakmai érdeklődőket a kiállítás ideje alatt (május 14-18.) ARSOPI LA EFACED ENERGY MEGOBAL- PORTUGAL laphőcserélők vegyipari és élelmiszer-ipari felhasználásra transzformátorok, villamos motorok, automatikus üzemirányítási rendszerek hidraulikus lemezhajlítók, lemezollók, présgépek, sarokkicsípők PAULO - FÁBRICA DE BALANQAS különböző méretű ipari és egyéb mérlegek Helyszín: Hungexpo Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, Budapest X., Albertirsai út 10. D pavilon 102/A stand. További felvilágosítás: Ir'n Portugál Kereskedelmi és Idegenforgalmi Hivatal/Portugál Nagykövetség, car ICatr 1118 Budapest, Kelenhegyi út 46/B. Telefon: 185-1196, 166-7924, fax: 186-8907 AZ ÍZMESTER RT. 1995. ÉVI BESZÁMOLÓJA 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Kivonat a könyvvizsgálói jelentésből: „Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli alapelvekben foglaltak szerint állították össze, és az az Ízmester Élelmiszeripari Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad." Deloitte & Touche KE- 0069/95/1. Mérlegelt Eszközök 77 660 Befektetett eszközök 66 303 Forgóeszközök 11 357 Aktív időbeli elhatárolás 0 Források 77 660 Saját tőke 0 Céltartalék 0 Kötelezettségek 68 629 Passzív időbeli elhatárolások 0 ,,Az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 75 246 Üzemi eredmény -33 626 Szokásos vállalkozási eredmény -33 559 Mérleg szerinti eredmény -33 559 A RESTI RT. 1995. ÉVI BESZÁMOLÓJA 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Kivonat a könyvvizsgálói jelentésből: „Az éves beszámolót a számviteli törvényben és az általános számviteli alapelvekben foglaltak szerint állították össze, és az a Pesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad." Deloitte & Touche KE- 0069/95/1. Mérlegelt Eszközök 1 082 972 Befektetett eszközök 846 128 Forgóeszközök 233 797 Aktív időbeli elhatárolás 3 047 Források 1 082 972 Saját tőke 973 639 Céltartalék 48107 Kötelezettségek 58 243 Passzív időbeli elhatárolások 2 983 ,,Az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 610 226 Üzemi eredmény -19 359 Szokásos vállalkozási eredmény -3 885 Mérleg szerinti eredmény -17 823 Részlegesen visszaáll a tb-támogatás Csökkenő fogászati díjak MTI Az egészségbiztosítóval szerződésben álló fogászatokon hétfőtől csökken bizonyos beavatkozások térítési díja, a fogkő-eltávolítás és az ínykezelés pedig ingyenessé válik. Részlegesen visszaáll a tbtámogatás, ezért kevesebbet kell fizetni a fogtömésért, a gyökérkezelésért és -tömésért, a fedőtömésért és a kezelés során szükségessé vált röntgenért. Az amalgám töméshez 500, az esztétikai célú töméshez 800, a gyökérkezeléshez - röntgennel és töméssel együtt - gyökércsatornánként 1200 forint támogatást ad a biztosító. Nem kell fizetniük első, úgynevezett frontfogaik töméséért és gyökérkezeléséért a nyugdíjasoknak, a rokkantnyugdíjasoknak, a közgyógyellátottaknak, a terhes anyáknak és a sorkatonáknak. A fogpótlások meghatározott típusaihoz is ad támogatást a biztosító májustól a nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok, a sorkatonák, az üzemi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedettek, illetve a közgyógyellátottak számára. A gyerekek fogszabályozásának költségeihez ugyancsak hozzájárul a biztosító, de csak abban az esetben, ha azt 16 éves kor előtt megkezdik. Ha a kezelést fél évnél hosszabb időre megszakítják, vagy ha csupán esztétikai célú, nem jár hozzá tb-támogatás. A fogszabályozó készülékek árát - kivehető készülékek esetében - 85 százalékban támogatja majd a biztosító. Ez készüléktípusoktól függően átlagosan 3500 forintos hozzájárulást jelent. Rögzített készülék esetén a tb-támogatás mértéke megegyezik a kivehető készülékre megállapított legnagyobb összegű támogatással. Csúszik a médiatörvény megvalósulási menetrendje A hatpárti konszenzussal és kilencvenszázalékos szavazataránnyal megalkotott médiatörvény rendelkezéseiből - a különböző testületek kétségtelenül nagy jelentőségű megalakulásán kívül - az eddigi határidős feladatok közül alig valósult meg valami, s várhatóan sok további teendő is jelentős késedelmet szenved. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a tervek szerint jövő év januárjától érvényessé váló médiapiaci struktúra valóban időben kialakulhat-e. Annak idején a hatpárti tárgyalások során többször is felvetődött, hogy a rendkívül feszesre szabott határidők a gyakorlatban nem lesznek majd tarthatók, s mivel az elvégzendő feladatok szorosan egymáshoz kötődnek, egymásra épülnek, egyetlen csúszás miatt a teljes elképzelt menetrend dominószerűen felborulhat. A törvényhozó politikusok azonban ragaszkodtak hozzá, hogy fél évtizedes késlekedés után már ne halasztódjon tovább a hazai médiapiac európai normáknak megfelelő átalakítása, és 1997 januárjától végre csorbítatlanul kezdjen el működni az új rendszer. Annál is inkább, mert a közszolgálati médiumok finanszírozásában részt vállaló központi költségvetést mihamarabb tehermentesíteni kívánták. A törvény legapróbb részletei is - bár komoly viták és kompromisszumok nyomán - hatpárti konszenzus alapján születtek meg, logikusan egymáshoz kötődve. Ezért és a jogszabály kilencvenszázalékos legitimitása miatt bármely részlet megvalósulásának elmaradása elvileg újabb többpárti megegyezést kívánna, illetve bomlasztaná, fellazítaná a közösen elképzelt folyamatot és rendszert. A pártok egyik fontos megállapodása alapján került a törvénybe - igaz, nem kötelező jelleggel, csak lehetőségként -, hogy a részvénytársasággá alakulásig tartó átmeneti időszakra parlamenti biztost nevezzenek ki a rádió, illetve a televízió gazdálkodásának ellenőrzésére. Ennek azonnali szükségességét utóbb a kulturális és a költségvetési bizottság is megerősítette, a kívánalom teljesülése azonban most már minden bizonnyal elmarad, hiszen jelenleg még személyi előterjesztés sincs erre a tisztségre. Ugyancsak a hatalmas intézményi vagyonok megőrzésének biztosítására állapodtak meg a politikusok abban, hogy a közszolgálati médiumoknak részvénytársasággá kell alakulniuk, és ehhez teljes körű vagyonértékelést kell készíteni. Hiába hozott azonban a kormány már tavaly novemberben határozatot arról, hogy a felmérés előkészületeit haladéktalanul meg kell kezdeni, az auditálás mindmáig nem vette kezdetét, pedig a törvény szerint augusztus 1-jéig be is kellene fejeződnie. Mind többen tartanak attól, hogy a késlekedés miatt az auditálás elhúzódik majd, s ezért az időközben megválasztandó rt.-elnökök csak később léphetnek hivatalba, s az intézmények elkerülhetetlen átszervezése, létszámleépítése is áthúzódhat a következő költségvetési évre, ennek minden következményével együtt. (A létszámleépítést annak megkezdése előtt három hónappal be kell jelenteni a munkaügyi központban, és a végkielégítések fedezetére csak az idén áll rendelkezésre némi e célra elkülönített forrás.) Emiatt a múlt héten már olyan elképzelés is felvetődött, hogy a törvény jogutódlásra utaló egyik mondatára támaszkodva ne új alapítású részvénytársaságokat hozzanak létre, csupán alakítsák át a jelenlegi költségvetési intézményeket. Ez az eljárás ugyanis már csak az rt.-k felállása után igényelne vagyonértékelést. A törvényben rögzített menetrend szerint az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) már május 1-jén pályázatot kellett volna hirdetnie a Danubius Rádió és még egy új országos rádióhálózat koncessziós hasznosítására. Jelenleg azonban még az ehhez szükséges frekvenciaterveket sem véglegesítette a hírközlési tárca. Pedig a frekvenciatervet jóváhagyás előtt - egy felhívást követően - legalább 15 napra közszemlére kell még bocsátani, majd ezután 10 nap múlva nyilvános meghallgatást kell tartani. Ezután készülhet el az általános pályázati feltételek tervezete, amelyről a nyilvánosságra hozatala után legkevesebb 20 nappal ugyancsak nyilvános meghallgatást kell tartani, és csak ennek alapján véglegesítheti az ORTT. Az elkészült szöveget 30 napon belül a Művelődési Közlönyben meg kell jelentetni. Mindezek után jöhetnek a tényleges pályázati feltételek, amelyekre szintén az előbbi eljárás és hasonló határidők vonatkoznak. Ez a legszorosabban számolva is azt jelenti, hogy legkorábban 65 nap múlva, azaz csak július közepén jelenhet meg az új országos kereskedelmi rádiókra vonatkozó pályázati felhívás. (És akkor a dokumentumok közzétételére, illetve a döntések meghozatalára egyetlen napot sem számoltunk.) A Tv2-re és a harmadik országos tévéhálózatra a törvény szerint május 30-áig kellene pályázatot hirdetni, ám a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy ez is jelentősen csúszik majd. A törvényben megállapított 90 napos pályázatbeadási és 60 napos elbírálási határidőket figyelembe véve az ORTT leghamarabb éppen pár nappal szilveszter előtt végezhet a pályázati eljárás teljes lebonyolításával. Márpedig az új országos kereskedelmi adásoknak az eredeti menetrend alapján a jövő év első napjától kellene elindulniuk... Mindezt bonyolítja, hogy a szóban forgó frekvenciahálózatokat műszakilag ki kellene még építeni, legkésőbb az év végéig. Az Antenna Hungária részére azonban a törvény nem biztosított ehhez plusz anyagi forrást, s a 4-5 milliárdra taksált összeget a költségvetés jelenleg képtelennek látszik előteremteni, még akár bankgarancia formájában is. Megoldást tehát egyedül a műsorszóró vállalat tőkeemeléses privatizációja hozhatna, ezt azonban csak az év végére tervezik. Ha ez valóban így lesz, akkor a harmadik országos televízió először csak a hálózat jelenleg is rendelkezésre álló fővárosi frekvenciáján működhet, és hosszú hónapokat várhat, amíg a teljes rendszer (esetleg a saját pénzén) kiépül. Addigra pedig már komoly versenyhátrányba kerülhet. Pedig a törvényhozók eredeti célja éppen a monopóliumok nélküli, kiegyensúlyozott médiapiac, a versenyegyenlőség megteremtése volt. A pályáztatásokhoz továbbá még ügyrendre, apparátusra és rengeteg pénzre is szüksége volna az ORTT- nek. Márpedig a jelenlegi ötfősnél jelentősen nagyobb apparátus elhelyezését is lehetővé tevő székháza legkorábban június közepén lesz majd a szervezetnek. A testület elnöke szerint a pályázatok korrekt lebonyolításához igénybe veendő pénzügyi tanácsadók díja legalább 100-150 millió forintot tehet ki (az Antenna Hungária privatizálása esetében ez az összeg 140 millió), miközben az ORTT jelenleg minden célra összesen 200 millió felett rendelkezhet. A médiatörvény előírásait mindeközben az érintettek, a médiapiac szereplői sem tartják be maradéktalanul. A műsorelosztóknak (kábelhálózatot üzemeltető cégeknek) például az ORTT megalakulását követő 30 napon belül (tehát már több mint egy hónappal ezelőtt) nyilvántartásba vétel végett jelentkezniük kellett volna. Eddig a néhány száz vállalkozás egyike sem jelentkezett az ORTT-nél, pedig annak július elsején már ellenőriznie kellene, hogy a törvény rendelkezésének megfelelően valamennyi kábelhálózat valóban eljuttatja-e nézőihez a közszolgálati műsorokat (beleértve a műholdas Duna Tv-t is). • Szűcs László Révész T. Mihály, az ORTT elnöke (jobbra) és Wéber János, a testület tagja FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Magyar Hírlap 1087 BUDAPEST, KEREPESI ÚT 29/B FAX: 210-0047 E-MAIL CÍM: levelek@mhirlap.hu 1996. MÁJUS 13., HÉTFŐ LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ Szeretnék a vádlottak padjára ülni Csatlakozom a vádlottakhoz címmel írt olvasói levelet dr. Del Medico Imre (ápr. 12, 7. o.). Szeretnénk csatlakozni a vádlottakhoz, és a monstre per résztvevőiként a vádlottak padján ülni. Örülnénk, ha velünk együtt sokan úgy éreznék, nem lehet büntetlenül uszítani egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. ürügyén, és aztán mindent letagadni, a Himnusz szerzőjétől való idézetek mögé elbújva. A T. J. úr által beharangozott videokazetta hitelessége megkérdőjelezhető. MAJLÁT ESZTER Budapest Kettős adótábla mint magyar nyelvtörvény Az 1996. évi személyijövedelemadó-törvény (szja) kettős adótáblája politikai diszkrimináció az egyéni vállalkozók ellen. Ezek a rendelkezések a nemzetiségellenes törvényekre emlékeztetnek. Egy cigányt sem szabad automatikusan bűnözőnek tekinteni azért, mert van cigánybűnözés, miként egyéni vállalkozót sem adócsalónak, mert létezik egyéni vállalkozókra jellemző adócsalás. A szja-törvény kettős adótáblájának megszavazói szakértői véleményekre és jelentős tömegek igazságérzetére hivatkoznak. A fenti példák azonban, igazolják, hogy a történelemben nem mindig szolgáltak jó célt sem a szakértői vélemények, sem a tömegek hangulata. A történelmi helyzet úgy hozta, hogy olyan szakértőknek kell az egyéni vállalkozásokról törvényeket alkotniuk a piacgazdaság körülményei között, akik számára potenciális gazdasági ellenfél az azonos feltételek esetén hatékonyabb egyéni vállalkozás. Ez is oka lehet annak, hogy a szakértői elemzésekben nem kellően feltárt az a körülmény, hogy egyéni vállalkozás esetén szükségszerűen alacsonyabb a személyi jövedelemadó alapja, mint a bérből és fizetésből élőknél. Azt javaslom a politikusoknak, hogy ajánlják fel az ezt vitató szakértőknek: holnaptól egyéni vállalkozói díjként kapják fizetésüket - s természetesen a tb-jüket 50 százalékban megosztják. A feladat adott: az adó- és egyéb jogszabályok szerint könyvelve bizonyítsák be, hogy ugyanannyira jön ki a jövedelmük, mint bérből és fizetésből élőként. Nincs kellően elemezve, hogy az így nyert jövedelemadó-előnyökért mit kell az egyéni vállalkozónak cserébe adnia. Van-e szerepe az egyéni vállalkozónak a gazdaság fejlődésében és a szociális háló meglétében? Igaz-e, hogy minden bérből és fizetésből élővel szemben több költséget számolhat el az egyéni vállalkozó? Bérből és fizetésből élő ügyvezető igazgatók, egyéb utalványozók, állami döntéshozók akarnak-e egyéni vállalkozók lenni? Miért nincs lehetősége az egyéni vállalkozónak is, hogy előbb kedvezményes adósávú bért (kötelező minimumbért) fizetne önmagának, ami egy munkaviszonyosnak jár, a fennmaradó rész pedig vállalkozói jövedelemnek minősülne. Miért ne lehetne veszteséges az egyéni vállalkozás, ha cégek egész sora, sőt, az ország az? Szakszervezetek és úgynevezett baloldali politikusok miért nem látják, hogy az egyéni vállalkozás éppen a valóban bérből és fizetésből (vagy még abból sem élők) felemelkedési alternatívája? Válhat-e a magyarságnak a jelenleginél kívánatosan nagyobb hányada polgárrá, ha nem tanul meg egyénileg vállalkozni? NÉMETH JÓZSEF könyvvizsgáló, egyéni vállalkozó, Salgótarján Csak rongálás’volna? Április 24-ei számuk címoldalán nagyméretű, színes fotót közöltek a Kozma utcai zsidó temető meggyalázásáról. A fénykép magáért beszél, de a képaláírás szóban is eligazít: ,,Horogkeresztek tömege, felakasztott Dávid-csillagok, »Éljen Szálasi« feliratok fogadták a helyszíni szemlebizottság kiérkező tagjait.” A rendőrség (ezt is a képaláírásból tudjuk meg) rongálás bűntette miatt eljárást indított. Az Antarktisztól az Északi-sarkig mindenütt, a horogkereszt a fasizmust jelenti: a demokrácia megcsúfolását, az emberi méltóság megtépázását, az elméletileg „megalapozott” fajgyűlöletet, a halálgyárak üzemeltetését, itt 6 millió ember meggyalázását, megkínzását és iparszerű megölését. Magyarországon 1996-ban a horogkereszt felfestését nyilvános helyen, a legártatlanabb áldozatok közösségének temetkezési helyén rongálásnak minősítik. Nem gyűlöletkeltés, nem fasiszta propaganda, nem önkényuralmi jelképek használata: rongálás. A bitóra akasztott Dávid-csillagnak sem az az üzenete, hogy kötelez a zsidóknak. Az országot végromlásba taszító, tízezreket halálmenetbe hajtó, Dunába lövöldöztető Szálasi éltetése sem gyűlöletkeltés. Az oly hőn áhított Európa egyetlen államában sem engednék meg maguknak a különböző szervek, hogy ne fasiszta bűncselekmény elkövetői után nyomozzanak, esetleg fasiszta bűnszövetség ellen. Aki ebben az ügyben rongálást lát, az bűnpártoló. DR. FÜZÉRI BÁLINT Budapest 2220 Vecsés, Vigyázó F. u. 4 Telefon/fax: 29/350-350 29/350-360 29/350-370 Újonnan kifejlesztett elektromos, dízel és gázüzemű targoncák 181 teherbírásig. Teljes körű alkatrészellátás gyári áron. Szerviz. )