Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 102-113. szám)
1996-05-11 / 110. szám
1996. MÁJUS 11., SZOMBAT Szeptemberre fizetésképtelenné válhat az ELTE MH-információ Akár a 800 millió forintot is elérheti az ELTE hiánya az év végére, ha az intézmény nem vezet be hatékony takarékossági intézkedéseket, illetve elmarad a központi intézkedés - közölte Cseresznyés László, az ELTE gazdasági ügyekért felelős főigazgatója az egyetem rendkívüli tanácsülésén. Az alulfinanszírozottság, az infláció, az energiaár-emelések és a forintleértékelések együttes hatásaként az ELTE a tavalyi év végére 540 millió forintos hiányt halmozott fel. A gazdasági főigazgató hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy külső hitelezőknek lennének eladósodva, sőt pontosan teljesítették kötelezettségeiket a társadalombiztosítás és az adóhatóság felé is. Igaz, a befizetéseket más célra kapott összegekből oldották meg, amelyeket vissza kell majd fizetniük. Az új tanév kezdetére azonban már nem lesz honnan átcsoportosítani. Cseresznyés kiemelte: gazdasági visszaéléseket az 1994-es minisztériumi vizsgálat és a Bokros Lajos által kezdeményezett Price Waterhouse átvilágítás sem állapított meg. Ez is azt támasztja alá, hogy nem rossz gazdálkodás, hanem külső okok idézték elő az ELTE válságát - mondta a főigazgató. A hiány felszámolására tett első lépésként 220 millió forintos megtakarítást sikerült elérni az idei költségvetés összeállításakor. A 320 millió forintra csökkentett hiány további mérséklésére az elmúlt hónapban válságkezelő tanácsot állított fel az ELTE. A bizottság elnöke, Medzihradszky Károly a javaslatokat ismertetve elmondta: az azonnali, elsősorban bérjellegű intézkedésekkel az idei évre prognosztizált 800 milliós hiányt igyekeznek mérsékelni. A legfontosabb, strukturális átalakítások csak 2-3 év múlva kezdődnének. Az elképzelések szerint a lágymányosi egyetemi épületek 1998-as átadása lehetőséget nyújt arra, hogy számos ingatlant eladjon az intézmény. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter közölte: az MKM költségvetésében nincs keret az ELTE válságkezelésére. A művelődési tárca által javasolt háromoldalú szerződés alapján legitimálni lehet az ELTE hiányát. Meg kell vizsgálni a hiány okát, majd a struktúra átalakításával, racionalizálási intézkedésekkel meg kell kezdeni az adósság lefaragását. Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta: szabályos gazdálkodás mellett nincs túlköltés és nincs hiány. Az intézménynek nem szabad több kötelezettséget vállalnia, mint amennyire kerete van. Az ELTE-nek javítania kell a teljesítményén és a szervezettségén is - tette hozzá. Dinya László, a művelődési tárca helyettes államtitkára elmondta: egyetértenek az ELTE-vel abban, hogy a válság egyik oka az alulfinanszírozottság, de a hiány halmozódását véleménye szerint az egyetem gazdálkodásának ésszerűtlen elemei is előidézték. A felsőoktatási intézményeknek, így az ELTE-nek is rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a gyorsan változó körülményekhez. Ezért az ELTE esetében olyan megoldást kell kidolgozni, amely bárhol máshol is orvosolhatja a problémákat. • Haszán Zoltán Sztrájkra is készek a pedagógusok A tanárok többsége nem bérét, hanem munkahelyét félti MH-információ___________ A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagságának jelentős része akár a többnapos sztrájk eszközéhez is folyamodna, ha nem teljesülnének a szakszervezeti követelések - többek között ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a PSZ végzett alapszervezetei között a közoktatási törvény módosítása kapcsán. Kíváncsiak voltak arra is, vajon a tagság miként vélekedik a foglalkoztatási helyzetről, a bérekről, és az érdekérvényesítés lehetséges módjairól. Az ország 10 ezer közoktatási intézményének 90 százalékában működik PSZ-alapszervezet, a tagság létszáma csaknem 100 ezer fő. A folyamatosan beérkező intézményi összesítések közül 500 feldolgozása után Kopcsik István érdekvédelmi titkár arról számolt be: a válaszadók 85 százaléka szerint romlott idén a helyzet iskolájában a finanszírozás következtében. Az is kiderült az eddig beérkezett kérdőívekből, hogy az intézmények 15 százalékában voltak pedagóguselbocsátások. Ám a helyben keletkezett megtakarításoknak csupán fél százalékát fordították az önkormányzatok közoktatási célok finanszírozására, a többiből költségvetésük egyéb lyukait próbálták betömni. Arra a kérdésre, hogy gondolt-e már a munkanélkülivé válás lehetőségére, a válaszadók90 százaléka felelt igennel. Emellett azonban az is kiderült, hogy az intézményvezetőknek csupán egytizede készített programot a munkahelyek megőrzésére, a munkafeltételek - megszorítások melletti - biztosítására. Kopcsik István szerint egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy a tanártársadalom még mindig alulértékeli magát és a munkáját. A válaszadóknak több mint a fele ugyanis 30 százalékos vagy annál kisebb mértékű béremelést tartana megfelelőnek a mai gazdaságitársadalmi környezetben. Arra a kérdésre azonban, hogy a béremelést vagy a munkahelyek megőrzését tartanák-e fontosabbnak, a pedagógusok 60 százaléka az utóbbi lehetőség mellett foglalt állást. Hogy néhányan mennyire féltik az állásukat, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a válaszadók 5 százaléka még pénzügyi garanciák nélkül is elfogadta volna a kötelező óraszámok felemelését,a biztosítékokkal együtt pedig már 15 százalékuk vélte úgy, hogy nem lenne ellenére a többletmunka. A felmérésből azonban az is kitűnt, hogy a megkérdezettek 40 százaléka akár 3,10 százaléka pedig 1 napos munkabeszüntetésre is hajlandó, ha elmarad a pluszmunkát kompenzáló béremelés. Miután az érdekképviselet vezetője nemrégiben megállapodott az óraszámok jövő évre halasztott felemeléséről a kormányfővel és az érintett miniszterekkel, a kérdés csak az: hogyan fogadja mindezt a tagság. Híreink szerint a megegyezésről ismét kikérik a PSZ-alapszervezetek véleményét, és annak ismeretében döntenek a további lépésekről. •B. K. Több helyre kevesebben pályáznak Közelednek a felvételik a felsőoktatásban MH-információ___________ Május 20-21-22-én kezdődnek a felvételi írásbeli vizsgák, az idén érettségizők ekkor rugaszkodnak neki a közös érettségi felvételi feladatsoroknak. Az idén az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira 79 ezren pályáznak, majdnem 10 százalékkal kevesebben, mint tavaly. Ugyanakkor a felvehető elsőévesek száma némileg emelkedett 1995-höz képest. Az esti és levelező képzésre több mint 20 ezren kérik most a felvételüket. A felvételizők az idén jelentkezhettek először korlátozás nélkül tetszőleges számú intézménybe. A nappali tagozatra pályázó 79 ezer fő végül összesen 158 ezer helyre nyújtotta be felvételi kérelmét, s az esti, valamint a levelezős jelentkezésekkel együtt az utóbbi szám eléri a 200 ezret. A jelentkezők száma nappali tagozaton csökkent, a felvehetők aránya néhány százalékkal viszont emelkedett, így a leendő gólyák felvételi esélyei némiképp javultak az előző évekhez viszonyítva. Vannak azonban még így is olyan egyetemek és főiskolák, ahol az idén is óriási ostromra számítanak. A jogász- és közgazdászképzés változatlanul igen népszerű, és az államigazgatási szakembereket oktató intézmények sem panaszkodhatnak. Az elmúlt évek nagy pedagógus-túljelentkezéseivel szemben azonban ez évben igencsak megcsappant az érdeklődés e szakma iránt - annak ellenére, hogy az ELTE-n még a szóbeli felvételit is eltörölték a magyar, az orosz és a történelem szakokon. A csökkenő érdeklődés valószínűleg összefügg a közoktatásban történt pedagóguselbocsátásokkal. A május 20-án kezdődő közös érettségi felvételi írásbeliken a matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, angolból, németből vagy franciából vizsgázók vesznek részt. A többi tárgyból az írásbeli felvételi június 22-étől lesz a különböző intézményekben, míg a szóbeli vizsgákra július elején kerül sor. A tervek szerint legkésőbb július végéig valamennyi felvételiző kézhez veheti az értesítést vizsgája elbírálásáról. •B.K. BELFÖLD Drágák a kihágások a munkaerőpiacon MH-információ___________ A munkaerő-piaci ellenőri szervezet az idei első negyedév során 4700 ellenőrzést végzett A felfedett kihágások pénzben kifejezhető mértéke több mint 180 millió forintra rúg. A legnagyobb tétel a támo gatott munkahelyteremtésekről kötött szerződések megszegéséből alakult ki. A felülvizsgált munkaadók több mint egynegyede nem teljesítette vállalt kötelezettségeit: egyáltalán nem alkalmazott regisztrált munkanélkülieket, vagy nem annyit, amennyit a támogatás alapján köteles lett volna. Az ellenőrök januártól márciusig 112 millió forint visszafizetését javasolták esetükben. A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása a visszafizetési kötelezettségek 24 százalékát teszi ki, 38 millió forint értékben. A feketén munkát végző külföldiek csaknem 80 százalékát a fővárosban, Pest megyében, Zala megyében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében foglalkoztatták. Három hónap alatt az ellenőrök összesen 74 munkanélküli esetében mutatták ki, hogy a járadék mellett feketemunkát is vállalt. Az ő visszafizetési kötelezettségük csupán 400 ezer forintot tesz ki, ám azzal, hogy ezentúl már nem részesülnek ellátásban, több mint egymillió forintnyi megtakarítás született. Csaknem 200 nyilvántartott állástalan tagadta meg az együttműködést a munkaügyi szervezettel, többnyire úgy, hogy nem foglalta el a munkahelyet, amelynek betöltésére a kirendeltség alkalmasnak ítélte. Ezért tőlük csaknem hat és fél millió forintnyi járadékot vontak meg. • N. D. Magyar Hírlap . Vizsgálat az eltűnt állástalanokról MH-információ Csaknem 900 ezer munkanélkülinek járt le az ellátásra való jogosultsága az utóbbi négy év során. Sokan közülük kikerültek a munkaügyi szervezet nyilvántartásából. Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) az idén is megkísérli az eltűnt állástalanok nyomon követését, ebből fontos következtetéseket lehet levonni a munkanélküliek valós tömegéről. Székely Judit, az OMK főtanácsadója elmondta, hogy 1995-ben több mint 200 ezer munkanélküli töltötte ki járadékjogosultságának időszakát. Közülük 20 ezren állásra találtak, több mint 70 ezren pedig azért maradtak továbbra is kapcsolatban a munkaügyi kirendeltségekkel, mert jogosultak a szociális jellegű jövedelempótló támogatásra. Csaknem 8 ezren lettek különböző aktív programok - átképzés, vállalkozóvá válás - részeseivé, míg 3200 ember az inaktivitásba menekült a munkanélküliség fenyegetései elől. A többiek - több mint százezer ember - státusa ismeretlen a munkaügyi szervezet előtt. Ez a tömeg alkotja az OMK vizsgálatának célsokaságát. Az előző évekhez hasonlóan az OMK-felmérés mintegy 25 ezer levél postázásával kezdődik, tehát az eltűnt munkanélküliek egynegyedét kérik fel, hogy tájékoztassák jelenlegi helyzetükről a munkaügyi szervezetet. Az eddigi tapasztalatok szerint a megkérdezetteknek legalább a 30 százaléka válaszol - így alakul ki az a reprezentatív minta, melynek alapján a nyilvántartásból kikerült összes állástalan helyzetére következtetni lehet. • N. Ö. Lucky Strike. Semmi más A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!