Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 102-113. szám)

1996-05-11 / 110. szám

1996. MÁJUS 11., SZOMBAT Szeptemberre fizetésképtelenné válhat az ELTE MH-információ Akár a 800 millió forintot is el­érheti az ELTE hiánya az év végére, ha az intézmény nem vezet be hatékony takarékossá­gi intézkedéseket, illetve elma­rad a központi intézkedés - kö­zölte Cseresznyés László, az ELTE gazdasági ügyekért fele­lős főigazgatója az egyetem rendkívüli tanácsülésén. Az alulfinanszírozottság, az infláció, az energiaár-emelések és a forintleértékelések együt­tes hatásaként az ELTE a tava­lyi év végére 540 millió forintos hiányt halmozott fel. A gazda­sági főigazgató hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy külső hitelezőknek lennének eladó­­sodva, sőt pontosan teljesítet­ték kötelezettségeiket a társa­dalombiztosítás és az adóható­ság felé is. Igaz, a befizetéseket más célra kapott összegekből oldották meg, amelyeket vissza kell majd fizetniük. Az új tanév kezdetére azonban már nem lesz honnan átcsoportosítani. Cseresznyés kiemelte: gaz­dasági visszaéléseket az 1994-es minisztériumi vizsgálat és a Bokros Lajos által kezdemé­nyezett Price Waterhouse átvi­lágítás sem állapított meg. Ez is azt támasztja alá, hogy nem rossz gazdálkodás, hanem kül­ső okok idézték elő az ELTE válságát - mondta a főigazgató. A hiány felszámolására tett első lépésként 220 millió forin­tos megtakarítást sikerült elér­ni az idei költségvetés összeál­lításakor. A 320 millió forintra csökkentett hiány további mérséklésére az elmúlt hónap­ban válságkezelő tanácsot állí­tott fel az ELTE. A bizottság elnöke, Medzihradszky Károly a javaslatokat ismertetve el­mondta: az azonnali, elsősor­ban bérjellegű intézkedések­kel az idei évre prognosztizált 800 milliós hiányt igyekeznek mérsékelni. A legfontosabb, strukturális átalakítások csak 2-3 év múlva kezdődnének. Az elképzelések szerint a lágymá­nyosi egyetemi épületek 1998-as átadása lehetőséget nyújt arra, hogy számos ingat­lant eladjon az intézmény. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter közöl­te: az MKM költségvetésében nincs keret az ELTE válságke­zelésére. A művelődési tárca által javasolt háromoldalú szer­ződés alapján legitimálni lehet az ELTE hiányát. Meg kell vizsgálni a hiány okát, majd a struktúra átalakításával, racio­nalizálási intézkedésekkel meg kell kezdeni az adósság lefara­gását. Draskovics Tibor pénz­ügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta: szabályos gazdál­kodás mellett nincs túlköltés és nincs hiány. Az intézménynek nem szabad több kötelezettsé­get vállalnia, mint amennyire kerete van. Az ELTE-nek javí­tania kell a teljesítményén és a szervezettségén is - tette hozzá. Dinya László, a művelődési tárca helyettes államtitkára elmondta: egyetértenek az ELTE-vel abban, hogy a válság egyik oka az alulfinanszírozott­ság, de a hiány halmozódását véleménye szerint az egyetem gazdálkodásának ésszerűtlen elemei is előidézték. A felsőok­tatási intézményeknek, így az ELTE-nek is rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a gyor­san változó körülményekhez. Ezért az ELTE esetében olyan megoldást kell kidolgozni, amely bárhol máshol is orvo­solhatja a problémákat. • Haszán Zoltán Sztrájkra is készek a pedagógusok A tanárok többsége nem bérét, hanem munkahelyét félti MH-információ___________ A Pedagógusok Szakszerveze­te (PSZ) tagságának jelentős része akár a többnapos sztrájk eszközéhez is folyamodna, ha nem teljesülnének a szakszer­vezeti követelések - többek kö­zött ez derült ki abból a felmé­résből, amelyet a PSZ végzett alapszervezetei között a közok­tatási törvény módosítása kap­csán. Kíváncsiak voltak arra is, vajon a tagság miként véleke­dik a foglalkoztatási helyzetről, a bérekről, és az érdekérvénye­sítés lehetséges módjairól. Az ország 10 ezer közoktatá­si intézményének 90 százaléká­ban működik PSZ-alapszerve­­zet, a tagság létszáma csaknem 100 ezer fő. A folyamatosan be­érkező intézményi összesítések közül 500 feldolgozása után Kopcsik István érdekvédelmi titkár arról számolt be: a válasz­adók 85 százaléka szerint rom­lott idén a helyzet iskolájában a finanszírozás következtében. Az is kiderült az eddig beérke­zett kérdőívekből, hogy az in­tézmények 15 százalékában voltak pedagóguselbocsátások. Ám a helyben keletkezett meg­takarításoknak csupán fél szá­zalékát fordították az önkor­mányzatok közoktatási célok finanszírozására, a többiből költségvetésük egyéb lyukait próbálták betömni. Arra a kérdésre, hogy gon­dolt-e már a munkanélkülivé válás lehetőségére, a válasz­adók­­90 százaléka felelt igen­nel. Emellett azonban az is ki­derült, hogy az intézményveze­tőknek csupán egytizede készí­tett programot a munkahelyek megőrzésére, a munkafeltéte­lek - megszorítások melletti - biztosítására. Kopcsik István szerint egyes jelekből arra lehet következ­tetni, hogy a tanártársadalom még mindig alulértékeli magát és a munkáját. A válaszadók­nak több mint a fele ugyanis 30 százalékos vagy annál kisebb mértékű béremelést tartana megfelelőnek a mai gazdasági­társadalmi környezetben. Ar­ra a kérdésre azonban, hogy a béremelést vagy a munkahe­lyek megőrzését tartanák-e fontosabbnak, a pedagógusok 60 százaléka az utóbbi lehető­ség mellett foglalt állást. Hogy néhányan mennyire féltik az állásukat, azt mi sem példázza jobban, mint hogy a válasz­adók 5 százaléka még pénz­ügyi garanciák nélkül is elfo­gadta volna a kötelező óraszá­mok felemelését,a biztosítékok­kal együtt pedig már 15 száza­lékuk vélte úgy, hogy nem len­ne ellenére a többletmunka. A felmérésből azonban az is ki­tűnt, hogy a megkérdezettek 40 százaléka akár 3,10 százalé­ka pedig 1 napos munkabe­szüntetésre is hajlandó, ha el­marad a pluszmunkát kom­penzáló béremelés. Miután az érdekképviselet vezetője nemrégiben megálla­podott az óraszámok jövő évre halasztott felemeléséről a kor­mányfővel és az érintett minisz­terekkel, a kérdés csak az: ho­gyan fogadja mindezt a tagság. Híreink szerint a megegyezés­ről ismét kikérik a PSZ-alap­­szervezetek véleményét, és an­nak ismeretében döntenek a további lépésekről. •B. K. Több helyre kevesebben pályáznak Közelednek a felvételik a felsőoktatásban MH-információ___________ Május 20-21-22-én kezdőd­nek a felvételi írásbeli vizsgák, az idén érettségizők ekkor ru­gaszkodnak neki a közös érettségi felvételi feladatso­roknak. Az idén az egyetemek és főiskolák nappali tagozatai­ra 79 ezren pályáznak, majd­nem 10 százalékkal keveseb­ben, mint tavaly. Ugyanakkor a felvehető elsőévesek száma némileg emelkedett 1995-höz képest. Az esti és levelező képzésre több mint 20 ezren kérik most a felvételüket. A felvételizők az idén je­lentkezhettek először korláto­zás nélkül tetszőleges számú intézménybe. A nappali tago­zatra pályázó 79 ezer fő végül összesen 158 ezer helyre nyúj­totta be felvételi kérelmét, s az esti, valamint a levelezős jelentkezésekkel együtt az utóbbi szám eléri a 200 ezret. A jelentkezők száma nap­pali tagozaton csökkent, a fel­vehetők aránya néhány száza­lékkal viszont emelkedett, így a leendő gólyák felvételi esé­lyei némiképp javultak az elő­ző évekhez viszonyítva. Van­nak azonban még így is olyan egyetemek és főiskolák, ahol az idén is óriási ostromra szá­mítanak. A jogász- és közgaz­dászképzés változatlanul igen népszerű, és az államigazgatá­si szakembereket oktató in­tézmények sem panaszkod­hatnak. Az elmúlt évek nagy pedagógus-túljelentkezései­vel szemben azonban ez év­ben igencsak megcsappant az érdeklődés e szakma iránt - annak ellenére, hogy az ELTE-n még a szóbeli felvé­telit is eltörölték a magyar, az orosz és a történelem szako­kon. A csökkenő érdeklődés valószínűleg összefügg a köz­oktatásban történt pedagó­guselbocsátásokkal. A május 20-án kezdődő kö­zös érettségi felvételi írásbeli­ken a matematikából, fiziká­ból, kémiából, biológiából, angolból, németből vagy fran­ciából vizsgázók vesznek részt. A többi tárgyból az írás­beli felvételi június 22-étől lesz a különböző intézmé­nyekben, míg a szóbeli vizs­gákra július elején kerül sor. A tervek szerint legkésőbb jú­lius végéig valamennyi felvé­teliző kézhez veheti az értesí­tést vizsgája elbírálásáról. •B.K. BELFÖLD Drágák a kihágások a munkaerőpiacon MH-információ___________ A munkaerő-piaci ellenőri szervezet az idei első negyedév során 4700 ellenőrzést végzett A felfedett kihágások pénzben kifejezhető mértéke több mint 180 millió forintra rúg. A legnagyobb tétel a támo­­ gatott munkahelyteremtések­ről kötött szerződések megsze­géséből alakult ki. A felülvizs­gált munkaadók több mint egy­negyede nem teljesítette vállalt kötelezettségeit: egyáltalán nem alkalmazott regisztrált munkanélkülieket, vagy nem annyit, amennyit a támogatás alapján köteles lett volna. Az ellenőrök januártól márciusig 112 millió forint visszafizetését javasolták esetükben. A külföldiek engedély nél­küli foglalkoztatása a visszafi­zetési kötelezettségek 24 száza­lékát teszi ki, 38 millió forint ér­tékben. A feketén munkát vég­ző külföldiek csaknem 80 szá­zalékát a fővárosban, Pest me­gyében, Zala megyében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében foglalkoztatták. Három hónap alatt az ellen­őrök összesen 74 munkanélküli esetében mutatták ki, hogy a já­radék mellett feketemunkát is vállalt. Az ő visszafizetési köte­lezettségük csupán 400 ezer fo­rintot tesz ki, ám azzal, hogy ezentúl már nem részesülnek ellátásban, több mint egymillió forintnyi megtakarítás szüle­tett. Csaknem 200 nyilvántar­tott állástalan tagadta meg az együttműködést a munkaügyi szervezettel, többnyire úgy, hogy nem foglalta el a munka­helyet, amelynek betöltésére a kirendeltség alkalmasnak ítél­te. Ezért tőlük csaknem hat és fél millió forintnyi járadékot vontak meg. • N. D. Magyar Hírlap . Vizsgálat az eltűnt állástalanokról MH-információ Csaknem 900 ezer munkanél­külinek járt le az ellátásra való jogosultsága az utóbbi négy év során. Sokan közülük kikerül­tek a munkaügyi szervezet nyil­vántartásából. Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) az idén is megkísérli az eltűnt állástalanok nyomon követé­sét, ebből fontos következteté­seket lehet levonni a munka­­nélküliek valós tömegéről. Székely Judit, az OMK főta­nácsadója elmondta, hogy 1995-ben több mint 200 ezer munkanélküli töltötte ki jára­dékjogosultságának időszakát. Közülük 20 ezren állásra talál­tak, több mint 70 ezren pedig azért maradtak továbbra is kapcsolatban a munkaügyi ki­­rendeltségekkel, mert jogosul­tak a szociális jellegű jövede­lempótló támogatásra. Csak­nem 8 ezren lettek különböző aktív programok - átképzés, vállalkozóvá válás - részeseivé, míg 3200 ember az inaktivitás­ba menekült a munkanélküli­ség fenyegetései elől. A töb­biek - több mint százezer em­ber - státusa ismeretlen a mun­kaügyi szervezet előtt. Ez a tö­meg alkotja az OMK vizsgála­tának célsokaságát. Az előző évekhez hasonlóan az OMK-felmérés mintegy 25 ezer levél postázásával kezdő­dik, tehát az eltűnt munkanél­küliek egynegyedét kérik fel, hogy tájékoztassák jelenlegi helyzetükről a munkaügyi szer­vezetet. Az eddigi tapasztala­tok szerint a megkérdezettek­nek legalább a 30 százaléka vá­laszol - így alakul ki az a repre­zentatív minta, melynek alap­ján a nyilvántartásból kikerült összes állástalan helyzetére kö­vetkeztetni lehet. • N. Ö. Lucky Strike. Semmi más A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!

Next