Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 127-139. szám)

1996-06-01 / 127. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHIRADQ Chirac találkozik Gönczcel (MTI) Párizsba várják ma Göncz Árpádot. A magyar államfő háromnapos magánlátogatást tesz a francia fővárosban, ennek keretében találkozik Jacques Chirac francia államfővel, és át­veszi a híres egyetem, a Sorbonne díszdoktori diplomáját. A magánlátogatás eredeti indokául ez utóbbi esemény szolgál: a magyar államfőt irodalmi tevékenysége - írói és műfordítói munkássága - elismeréséül tüntetik ki a megtisztelő címmel. Lemondatnák a bolgár kormányt (MTI) A Bulgáriában kormányzó Bolgár Szocialista Párt napi­lapja, a Duma azt követeli, hogy mondjon le a Zsan Videnov ve­zette szocialista kormány, amelyet felelősnek tart a gazdasági válság kiéleződéséért. A párt országos vezetőségi ülésének kü­szöbén a lap csatlakozott az ellenzéki pártok és a két legna­gyobb bolgár szakszervezet véleményéhez. Bulgáriában május­ban 64 százalékkal le kellett értékelni a nemzeti valutát, s e hé­ten - előzetes bejelentés nélkül - a kormány egyik napról a má­sikra 80 százalékkal megemelte az üzemanyag árát. Az ellenzék a szocialisták abszolút többsége ellenére arra készül a törvény­­hozásban, hogy felvesse a kormány iránti bizalom kérdését. Incidensek Csecsenföldön (MTI) Orosz részről bizonytalan időre elhalasztották a Ma­­hacskalába kitűzött tárgyalásokat. Ezt péntek este a rendezés céljából létrehozott orosz kormánybizottság szóvivője közölte. Mahacskalában a szombat hajnalban életbe lépő fegyverszünet megvalósításáról tárgyaltak volna. Egy illetékes a halasztást az­zal indokolta, hogy a csecsenek túlzott biztonsági követelések­kel álltak elő. Azt akarták, hogy a küldöttséget nagyszámú fegyveres kísérhesse Dagesztánba. A döntésben azonban az is szerepet játszott, hogy Sáli mellett pénteken incidens történt. Orosz katonák meghaltak, illetve megsebesültek, és meghalt a csecsen szabadcsapatok egyik parancsnoka is. Éhségsztrájkol az albán ellenzék (MTI) Albániában pénteken háromnapos éhségsztrájkot kez­dett több mint ötven ellenzéki képviselő, követelve a választá­sok érvénytelenítését. A sztrájkolók felszólították a szavazó­polgárokat, hogy bojkottálják az általános választások második fordulóját, amelyet vasárnap tartanak Albániában. Több nyu­gati ország, egyebek között az Egyesült Államok is felszólítot­ta az albán kormány- és ellenzéki pártokat, hogy kerüljék az erőszakot és a tiltakozó megmozdulásokat. A Sinn Fein sikeres a választáson (MTI) Egyértelmű demokratikus mandátumhoz jutott az ulsteri brit uralom ellen küzdő katolikus gerillamozgalom (IRA) politi­kai szárnya a Sinn Fein - ez derült ki az északír választások péntek estére körvonalazódó első, nem végleges eredményeiből. A sza­vazatok zömének összeszámlálása alapján a Sinn Feinnek máris tíz helye van abban a 110 fős testületben, amely a június 10-ére összehívott összpárti érdemi béketárgyalások küldöttségeit lesz hivatva kijelölni. Újabb menekülők Észak-Koreából (MTI) Biztonsági emberek kíséretében Szöulba érkezett az a két észak-koreai értelmiségi, aki hosszú hónapokon át készítet­te elő menekülését. A szöuli külügyi intézet szakembereinek véleménye szerint az eset miatt Észak-Korea még inkább be­zárkózhat, esetleg emberrablásnak állítja be az ügyet, és ürügy­ként használja azt fel a Dél-Koreával való párbeszéd elutasítá­sára. A két ember menedékjogot kért Dél-Koreától. A lehetsé­ges politikai következmények miatt övezte titoktartás a két ember, egy tudós és egy drámaíró menekülését. Lefejezések Szaúd-Arábiában (Reuter) Szaúd-Arábiában tegnap lefejezték azt a négy elítéltet, akiket bűnösnek találtak az amerikai katonai kiképzőbázis elleni tavaly novemberi merénylet elkövetésében. Az ítéletet a belügy­minisztérium közleménye szerint a fővárosban, Rijádban hajtot­ták végre. A Szaúd-Arábiában érvényben lévő szigorú iszlám jog, a sarija lehetővé teszi a nyilvános kivégzéseket gyilkosság, rablás, drogcsempészet és más súlyos bűnök megtorlására. A négy elkö­vető a szaúdi televízió szerint bevallotta, hogy részt vett a me­rénylet kitervelésében és végrehajtásában, amely öt amerikai és két indiai halálát, s hatvan ember sebesülését okozta. Rendőrök az alternatív Habitat ellen (Reuter) A török Emberi Jogok Szövetsége tiltakozott az ellen, hogy a rendőrség tegnap körülvett egy általuk bérelt isztambuli épületet, zaklatta, majd kiűzte onnan aktivistáit. Az akció célja az emberjogi szervezet szerint nyilvánvalóan az volt, hogy meg­nehezítsék előkészületeiket az alternatív Habitat konferenciá­ra. Ezt a június 3-án Isztambulban kezdődő, ENSZ-tanácsko­­zásra időzítették, tiltakozva az ellen, hogy a világszervezet - a nagyvárosok és más települések problémáival foglalkozó - Ha­bitat konferenciájának színhelyéül a török fővárost választotta. Összetűzés Minszkben (Reuter) Mintegy háromezer, az államfő ellen tüntető fehér­orosz csapott össze a rendőrökkel tegnap Minszkben. A fe­hérorosz belügyminisztérium szóvivőjének bejelentése sze­rint 84 személyt letartóztattak, nyolc sérültet - köztük két rendőrt - kórházba kellett szállítani. A szabadságpárti radi­kális fiatalok kezdeményezte demonstráció résztvevői a be­börtönzött ellenzéki politikai vezetők és azok szabadon bocsátását követelték, akiket egy korábbi tüntetés alkalmával tartóztattak le. Vasárnap 16 millió román állampolgár já­rul az urnák elé a helyhatósági választáso­kon. Várhatólag a választópolgárok 77 szá­zaléka él majd demokratikus jogával, ami 5 százalékos csökkenést jelent a négy évvel ezelőtti részvételhez képest. Erdélyben valószínűleg most is a kor­mánykoalíciót elhagyni készülő Funar­­féle Román Nemzeti Egységpárt és az RMDSZ szerzi meg a legtöbb helyet, de eséllyel indulnak a Demokratikus Kon­venció, illetve a volt miniszterelnök, Pet­re Román Demokrata Pártja által uralt Szociáldemokrata Unió jelöltjei is. A ve­zető kormánypárt, a Társadalmi Demok­rácia Pártja négy évvel ezelőtti erdélyi vereségéből tanulva az utóbbi hónapok­ban agresszív kampányt folytatott az or­szág központi és nyugati megyéiben, amelynek során mindenekelőtt egység­párti szövetségesének választóit célozta meg. Kérdés azonban, nacionalista reto­rikája mennyiben hatott csábítóan a Fu­­nar-féle keményebb szövegekhez szokott erdélyi románságra. A Kárpáton túli területek, a keleti Moldova és a délvidéki Havasalföld va­lószínűleg most is a balos erők „vadász­­területei” maradnak. Itt a Társadalmi Demokrácia Pártja mellett a Szocialista Munkapártnak, a Szocialista Pártnak, és Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártjának van esélye. Bukarestben a 47 induló közül mindössze négynek van be­leszólása a küzdelmekbe: a fő kormány­párt, a Demokratikus Konvenció, a Li­berális Párt ’93 és a Szociáldemokrata Unió jelöltjének, a volt teniszcsillagnak, Ilie Nastasénak, a legjelentősebb szak­­szervezeti tömörülés, a Fratia volt elnö­kének, Victor Ciorbeának, a tíz leggaz­dagabb román lajstromában 95 milliárd lejjel - mintegy 5 milliárd forinttal - a nyolcadik helyen álló vállalkozónak, Di­­nu Patriciunak, és Románia volt párizsi nagykövetének Anton Vatasescunak, de közülük valószínűleg az első kettő jut be a második fordulóba. Az RMDSZ bízik korábbi sikereinek megismétlésében. A romániai magyarság képviseleti szerve 16 megyében állított je­lölteket, 254-et a polgármesteri, 257-et a polgármesterhelyettesi, 6142-t a helyi és 594-et a megyei tanácsi tisztségekre. • Bogdán Tibor Bukarest HÁTTÉR Törésvonalak a romániai helyhatósági választásokon KÜLFÖLD NATO-csata az óceán két partja között MH-összefoglaló Miközben Bob Dole szenátor Chicagóban megígérte az ame­rikai látogatáson tartózkodó Lech Walesa volt lengyel el­nöknek, hogy törvényjavasla­tot nyújt be, amelyben felkéri Clinton elnököt Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köz­társaság NATO-felvételének felgyorsítására, transzatlanti vi­ta tört ki a szervezet reformja, a parancsnoki struktúra átalakí­tása ügyében. A NATO jövő hétfői berlini külügyminiszteri értekezlete előtt szinte az utolsó pillanat­ban megváltozott amerikai ál­láspont annyira megdöbbentet­te az európai szövetségeseket, hogy a tiltakozás kifejezésre juttatásakor Nagy-Britannia is felzárkózott Németország és Franciország mellé - írta a pári­zsi International Herald Tri­bune. Mindhárom országban közölték, az Egyesült Államok a jelek szerint visszakozott, s már nem támogatja a tervet, hogy az európaiak nagyobb szerephez juthassanak a szerve­zeten belül. Párizs több partne­rével együtt ragaszkodik ah­hoz, hogy az európaiaknak ga­rantálni kell a saját műveletek indításának lehetőségét a Nyu­gat-európai Unió és a NATO „kölcsönvett” eszközei segítsé­gével. Az európai szövetsége­sek még jól emlékeznek Bosz­nia ügyében Washingtonnal folytatott vitájukra, s biztosíta­ni akarják, hogy saját belátásuk szerint cselekedhessenek, ha az amerikai kormányzat bele­egyezik a NATO felszerelésé­nek használatába. Az USA vi­szont nagyon tart attól, hogy a NATO reformja alááshatja ve­zető szerepét az atlanti szerve­zet parancsnoki rendszerében. Karadzsicsról vitatkoznak MH-Újvidék/MTI Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök megígérte, hogy aláírja azt a nyilatkozatot, amelyben bejelenti lemondását - jelentette a Beta hírügynök­ség. A jelentés szerint az aláírt dokumentumot Szlobodan Mi­losevics szerb elnök június 2-án a délszláv államok vezetőinek és a nemzetközi közvetítők genfi tanácskozásán mutatja be. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ellenzi Rado­van Karadzsics kiszolgáltatását a hágai nemzetközi bíróságnak. Carl Bildt boszniai főmegbízott pedig nem hajlandó tárgyal­ni Pale képviselőivel, amíg Karadzsics hatalmon van. Az orosz diplomácia vezetője két­napos belgrádi megbeszélései után azt mondta, hogy Karad­zsics letartóztatása és bíróság elé állítása csak bonyolítaná a boszniai helyzetet. Jobboldali kormányfő Izraelben • Folytatás az I. oldalról Az izraelieket elsősorban fog­lalkoztató kérdés az, hogy mi­ként alakul a néhai Rabin mi­niszterelnök idején kezdett bé­kefolyamat. A kormányfőt adó Likud párt programjának ugyan lényeges pontja, hogy biztonságot és békét ígér az iz­raelieknek, de errefelé sokan vélik úgy, hogy a békefolyamat megtorpanhat, s akadnak olya­nok is akik újabb háborútól tar­tanak. A Likud programja le­szögezi, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a közel-keleti béke érdekében. Hozzáteszi, hogy tárgyalni kell a Palesztin Hatósággal egy vég­leges békemegállapodás ügyé­ben. Ám a Likud határozottan elutasítja egy önálló palesztin állam létrehozásának gondola­tát. Olyan önkormányzatot ígér nekik, amely nem foglalkozhat külpolitikai és védelmi kérdé­sekkel. Várhatóan sok konflik­tus forrása lesz még, hogy ismét létre akarnak hozni zsidó tele­peket a nyugati parton. A nyi­latkozó arab diplomaták kivé­tel nélkül azt mondták: nem lát­nak lehetőséget arra, hogy úgy egyezzenek meg Izraellel, hogy ne kapjanak vissza területeket. Netanjahu viszont a kampány során többször elmondta, hogy nem ad vissza semmit. Többhetes szünet után teg­napelőtt ismét támadás áldoza­ta lett négy izraeli katona a dél­libanoni biztonsági zónában. A közvélemény-kutatások sze­rint Peresz a tavaszi, 59 halálos áldozatot követelő terrortáma­dások után közel 20 százalékot veszített népszerűségéből. Ne­tanjahu ezt az üzenetet akár úgy is értheti, hogy választói kemény ellenlépéseket várnak el tőle, így a szélsőséges iszlám terroristák a most hatalomra kerülő jobboldali pártok alkot­ta kormányt esetleg egészen egy háborús konfliktus kitöré­séig provokálhatják - vélik so­kan. Akadnak elemzők, akik viszont úgy látják, hogy előbb­­utóbb Netanjahuék is rákény­szerülnek arra, hogy kiegyezze­nek a palesztinokkal és a kör­nyező arab országokkal. Egy Munkapárt vezette ellenzék pedig nyilván nem fog ellenáll­ni a béketörekvéseknek. A győztes Netanjahut tegnap zászlókat lengető ünneplők fo­gadták házánál. Az országban általában nagy a bizonytalan­ság. Sokan gondolják úgy, hogy Peresz győzelmével kiszámít­hatóbb lenne a jövő, így érezhetik a tőzsdén is. A tel-avivin csütörtökön átlag 4 százalékos árfolyamesést re­gisztráltak, és még New York­ban is 1 százalékot estek az iz­raeli cégek részvényei. Bill Clinton amerikai elnök pénteken telefonon felhívta Benjamin Netanjahut, és gratu­lált neki győzelme alkalmából. Az elnök washingtoni látoga­tásra hívta meg a likudista poli­tikust. Bill Clinton érintkezés­be lépett Simon Peresz kor­mányfővel is. Warren Christo­pher amerikai külügyminiszter közölte: amerikai részről arra ösztönözték Benjamin Netan­jahut, hogy tartsa tiszteletben a már megkötött békemegálla­podásokat. Egyértelműen a bé­kefolyamat továbbvitelére szó­lította fel Helmut Kohl német kancellár pénteken Benjamin Netanjahut, Izrael megválasz­tott miniszterelnökét. Publicisztika a 7. oldalon AZ MH BEMUTATJA Benjamin Netanjahu A 47 éves Benjamin (Bibi) Ne­tanjahu életére a testvérének volt meghatározó hatása. Jona­than a zsidó állam egyik legen­dás hősévé vált: 1976-ban részt vett az ugandai Entebbe repü­lőterére térített Air France gép visszaszerzésében, s akkor esett el, amikor már valamennyi túsz kiszabadult. Az ő példáját kö­vetve lépett be Bibi 1967-ben az izraeli hadsereg egyik elit kommandójába, majd miután az 1973-as háború után száza­dosként leszerelt, nemzetközi konferenciákat szervezett a ter­rorizmus elleni harcról. Építé­szeti és közgazdasági tanulmá­nyokat folytatott az USA-ban, ahol több mint tíz évig élt. Mo­se Árensznek, a Likud képvise­lőjének, volt védelmi és külügy­miniszternek köszönhető, hogy Netanjahu egy rövid, az üzleti életben tett kitérő után diplo­mata lett. Árensz mellett dol­gozott Izrael washingtoni nagy­­követségén. 1984-től az ENSZ- hez akkreditált nagykövetként vált páratlan szónokká, Izrael ügyének legjobb képviselőjévé az angolszász sajtóban. Ügye­sen képes kihasználni a mé­dia adta lehetőségeket. „A televízió nem visszaadja a va­lóságot, hanem formálja azt” - mondta egyszer. 1988-ban hazatért, s mindjárt parlamen­ti képviselő, majd külügymi­niszter-helyettes is lett. Netan­jahu 1992-ben, a párt választá­si veresége után vette át a Likud irányítását Jichak Sa­­mirtól. Sikerült újjáépítenie a pártot és elvezetnie a mostani győzelemig. • M. Cs- 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT Jelcin jólétet és békét ígér MH-Moszkva Permben - ahol tegnap prog­­rambeszédet mondott - kisebb incidens zavarta meg az orosz elnök látogatását: egy ismeret­len telefonáló bejelentette, hogy merénylet készül Borisz Jelcin ellen. A biztonsági szol­gálat munkatársai azonosítot­ták és őrizetbe vették a telefo­nálót, akiről kiderült, hogy el­mebeteg, és kezelés alatt áll az egyik helyi kórházban. Borisz Jelcin további, az életkörülmények javítását cél­zó reformokat ígért az ország lakosságának, és kifejezésre juttatta: bízik benne, hogy már az első fordulóban sikerül meg­szereznie a győzelmet az elnök­­választáson. Közölte, hogy ha újraválasztják, négy év múlva magasabb lesz az orosz élet­színvonal, mint a kelet-európai térség bármely országában. A csecsenföldi békét még előbbre­­ ez év végére ígérte. A kampány­ körútja során Permbe érkezett orosz államfő ígéretéhez híven most hozta nyilvánosságra 127 oldalas vá­lasztási programját, amely nem okozott komoly meglepetése­ket. A dokumentum gazdasági részében Jelcin a reformok folytatását, a hazai piac védel­mét, a költségvetési hiány ez­redfordulóig való lefaragását, és elsősorban jobb életkörül­ményeket ígér a választóknak. A belpolitikában a nyugalom és a stabilitás megőrzése, az or­szág területi egységének védel­me, az államiság megszilárdítá­sa a legfontosabb feladat. A külpolitikai prioritások vál­tozatlanok, Oroszország min­den területen az egyenrangú, partneri kapcsolatok elmélyíté­sére törekszik. A védelmi fel­adatok között továbbra is elő­kelő helyen szerepel a nukleá­ris arzenál megőrzése, a korsze­rű fegyverek gyártása, a védel­mi infrastruktúra fejlesztése, valamint a hivatásos hadsereg megteremtése. Permi beszédé­ben Jelcin azt mondta, hogy ez az egyetlen járható út, amely el­vezet a hőn áhított célhoz, a vi­rágzó és tekintélyes Oroszor­szág újjászületéséhez. - Szavaz­zatok Oroszországra, a jövőre, a gyermekeitekre - mondta az elnök, aki politikai alkut ajánl­va azt is megjegyezte az össze­­gyűlteknek: egyezzünk meg ab­ban, hogy már az első forduló­ban győzünk. • Molnár János Klaus koalíciója az esélyes • Folytatás az 1. oldalról Legtöbben valószínűleg már jóval a szombat délutáni zárás előtt leadják voksukat, hogy el­mehessenek kis telkükre. Teg­nap járult az urnákhoz a vezető politikusok többsége is. Václav Havel államfő az elsők között, kora délután adta le szavazatát arra a pártra, amelynek támo­gatása mellett - mint mondta - két hete döntött véglegesen. A választások előzetes eredményét a központi válasz­tási bizottság ma este hét órára ígéri. Ha beválik a papírforma, és biztosnak látszik, hogy a jelenlegi kormány pártjai - a Polgári Demokrata Párt (ODS), a Polgári Demokrata Szövetség (ODA) és a Keresz­ténydemokrata Unió (KDÚ­­CsL) - ismét közösen folytat­hatják munkájukat, akkor azonnal meg is kezdődnek a kormányalakítási konzultá­ciók. Lehetséges, hogy az ál­lamfő már vasárnap megbízást adhat az új miniszterelnöknek. Václav Havel csütörtökön búcsúzott a kormánytagok­tól és a parlament tisztségvi­selőitől. Elismeréssel nyug­tázta, hogy Václav Klaus ka­binetje az elmúlt négy év so­rán megerősítette az ország pozícióját, és sikeresen kö­zelítette Csehországot az európai struktúrákhoz. Di­­csérőleg szólt a parlament munkájáról is. A központi választási bizott­ság legfrissebb összegzése sze­rint a kétszáz képviselőházi mandátumért tizenhat párt összesen 4537 jelöltje verseng. Egy másik, becsült számadat: a pártok összesen legalább 350 millió koronát költöttek a kam­pányra, csak az ODS kiadásai 100 millióra rúgnak. • Sándor Eleonóra Cseh parlamenti pártok és vezetőik CIB HUNGÁRIA BANK RT.: 1027 BUDAPEST, MEDVE U. 4-14. TEL.: 212-1330 BELVÁROSI FIÓK ÉS LAKOSSÁGI KÖZPONT: 1052 BUDAPEST VÁCI U 16/B TEL.: 118-8990 • 9022 GYŐR, CZUCZOR GERGELY U. 26. TEL.: (96) 313-856 • 4400 NYÍREGYHÁZA, SZARVAS U. 7. TEL.: (42) 422-000 • 7621 PÉCS, RÁKÓCZI U. 46. TEL.: (72) 311-688 • 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TEL.: (62) 313-222 • 4025 DEBRECEN, HATVAN U. 15. TEL: (52) 442-201 • 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, TÁNCSICS MIHÁLY U. 5. TEL.: (22) 333-567 • 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TEL.: (62) 346-911 • 5600 BÉKÉSCSABA, WLASSICH SÉTÁNY 7. TEL.: (66) 454-293 • 3525 MISKOLC, DÉRYNÉ U. 11. TEL.: (46) 41­2-399 ÚJ KULCS A BANKJÁHOZ!­ un EiecTromc Banning »ysrem­­ vállalati ügyfeleink számára • Saját számítógépére telepítjük kulcsrakészen... • Közvetlen kapcsolat a számlájával. • CIB X-Deal: közvetlen kapcsolat a pénzpiaccal. /deviza-adásvétel, devizabetét-lekötés/ • Minden műveletről azonnali bizonylat. • Teljes biztonság: hardverkulcs. A rendszert hitelesítette a KPMG Hungária Kft.

Next