Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-151. szám)
1996-06-17 / 140. szám
1996. JÚNIUS 17., HÉTFŐ Érvényes az oroszországi választás Borisz Jelcin orrhosszal vezet Gennagyij Zjuganov előtt • Folytatás az 1. oldalról A kommunisták vezére viszont a jelek szerint a hagyományosan baloldali érzelmű kemerovói megyében megelőzte az elnököt, méghozzá magasan. Moszkvában mindössze tíz körzetben születtek meg a nem hivatalos részeredmények, amelyek azt mutatják, hogy Jelcint támogatja a moszkvaiak több mint 60 százaléka, Zjuganov pedig 15 százalékkal áll a második helyen. Jelcin elnök tanácsadója, Georgij Szatarov a késő esti órákban úgy értékelte, hogy a jelek szerint az államfő az első fordulóban megelőzi Zjuganovot, de a végső győzelmet csak a második körben szerezheti meg. Az orosz állampolgároknak egyébként 60-65 százaléka élt szavazati jogával, ami jó 10 százalékkal elmarad az előzetesen becsült szinttől. Viktor Csernomirgyin kormányfő délután a TASZSZ-nak adott interjúban komoly aggodalmát is fejezte ki a Jelcin számára kedvezőtlen részvételi adatok miatt, és még az urnák lezárása előtt állampolgári kötelességük teljesítésére szólította fel az ország lakosait. Mint megjegyezte, a jövőt nem szabad felcserélni a hétvégi telkeken vagy a televízió képernyője előtt elfecsérelt órákra. Jelcin kampánycsapata a kellemes időjárással és a haza sorsa iránti közönnyel magyarázta a vártnál lanyhább érdeklődést. Az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Vjacseszlav Volkov azt mondta, hogy értesülései szerint Gennagyij Zjuganov hívei tömegesen megsértették az agitáció tilalmára vonatkozó szabályokat, és az Urálon túli területeken komoly kampánymunkát folytattak a szavazóhelyiségek körzetében. A két nagy rivális híveit továbbra is élénken foglalkoztatja a választási csalás lehetősége, a kölcsönös vádaskodás vasárnap is folytatódott. Rendbontásokról, komoly szabálysértésekről azonban nem érkeztek jelentések, minden hírügynökség úgy értékelte, hogy az elnökválasztás nyugodtan zajlott. Az orosz fővárosban kisebb incidens zavarta meg a vasárnap ingyenes utazási lehetőséget biztosító metró munkáját, a Reuter jelentése szerint a rendőrség azt a hírt kapta, hogy ismeretlen tettesek robbanószerkezetet helyeztek az egyik szerelvénybe Krilatszkoje állomáson, azon a környéken, ahol Borisz Jelcin szavazott. Az illetékesek jó néhány percre leállították a forgalmat, és átvizsgálták a terepet, de nem találtak pokolgépet. A csitai körzet három szavazóhelyiségében az okozott gondot, hogy a mintaként szolgáló, a kitöltést segítő szavazólapokon ismeretlen személyek bejelölték Zjuganov, illetve Vlagyimir Zsirinovszkij nevét, és ezzel megsértették a választójogi törvényt. A helyi választási bizottság kiküszöbölte a hibát, a bizonyítékokat pedig átadta az ügyészségnek. Az elnök meccset nézett A nagy esélyesek közül elsőként Borisz Jelcin adta le voksát, és azt mondta, hogy kizártnak tartja a kommunisták győzelmét. Az elnök azt is megjegyezte, hogy napközben személyesen is felkeres néhány szavazókörzetet, délután azonban mindenképpen megnézi az orosz és a német labdarúgó-válogatott mérkőzését. Az esélyekkel kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolta: győzni fogunk. Jelcin legnagyobb riválisa, Gennagyij Zjuganov derűlátóan nyilatkozott, miután szavazott az egyik hajdani úttörőházban berendezett moszkvai szavazóhelyiségben, és azt mondta, hogy nagyon sokan támogatják a nemzeti hazafias blokkot. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy már az is felér egy győzelemmel, hogy megkezdődött az általa képviselt program végrehajtása. Zjuganov szerint most az a legfontosabb, hogy a szavazatokat pontosan számolják össze, és megjegyezte, hogy a hazafias erők több mint kétszázezer megfigyelőt küldtek a választás tisztaságának ellenőrzésére. A politikus megismételte, hogy az első fordulót követően kész tárgyalásokat kezdeni a koalíció, vagy ahogyan ő fogalmazott, a „nemzeti bizalom kormánya” létrehozásáról, és a párbeszédből nem zárja ki a hatalom jelenlegi képviselőit sem. Ünnepelni viszont nem akar, még akkor sem, ha győzni fog, mert - mint megjegyezte - az ország romjain nem lehet ünnepet ülni. A liberális Grigorij Javlinszkij véleménye szerint a választásnak azt kell bebizonyítania, hogy Oroszország is képes a békés hatalomváltásra, az embereknek pedig azt kell megérezniük, hogy döntésükkel komoly befolyást gyakorolnak a hatalomra. Javlinszkij úgy értékelte, hogy a mostani szavazást nem lehet demokratikusnak vagy szabadnak nevezni, mert Borisz Jelcin teljes egészében kisajátította a médiát, így a jelöltek esélyegyenlősége komoly csorbát szenvedett. A politikus ismét megerősítette, hogy nem hajlandó együttműködni Gennagyij Zjuganoval, ha az utóbbi megnyeri a választást. Alekszandr Lebegy rendkívül magabiztosan értékelte saját esélyeit, és azt mondta, hogy Borisz Jelcin társaságában ő jut be a második fordulóba. A nyugalmazott tábornok azt mondta, hogy Oroszország nagy árat fizetett a kegyetlen rezsimek uralma alatt, de ismét naggyá és erőssé válik, ha sikerül rendet teremteni. Lebegy utalt arra, hogy Oroszországban még nem szilárdult meg a demokrácia, ezért a választási csalások elkerülhetetlenek, ugyanakkor abban bízott, hogy a torzítás mértéke nem lépi át az általa civilizáltnak nevezett 4 százalékos határt. A Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov azt mondta, hogy az első győzelme már megvan, hiszen Oroszországban elnökválasztást rendeztek, ami azt jelenti, hogy a demokratikus módszerek diadalmaskodtak. A pártalapításra készülő politikus abban bízott, hogy a számára kedvezőtlenül alakuló közvélemény-kutatási eredmények ellenére bejut a második fordulóba, ha ez nem sikerül, akkor a két nagy rivális, Jelcin és Zjuganov elleni szavazásra szólítja fel híveit A szélsőséges nézeteiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkij nem tartotta kizártnak, hogy a választáson meglepő eredmények születnek, mert az első ízben szavazó állampolgárok alaposan rácáfolhatnak az előzetes várakozásokra. A liberális demokraták vezére bevallotta, hogy szívesen maradna ellenzékben, mert így lehetősége nyiik a kormány folyamatos, nyitr bírálatára, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a második forduló előtt kész tárgyalásokat folytatni a többi politikai erő képviselőivel. Viktor Csernomirgyin kormányfő abban bízott, hogy a választások eredményeként Oroszországban stabilizálódik a helyzet, és a polgárok végre munkájukra összpontosíthatnak. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy hétfőn találkozik Borisz Jelcinnel. Mint megjegyezte, sok megbeszélnivalójuk van, egyebek között meg kell vitatniuk a lehetséges személycseréket. A döntés ezúttal is az elnök kezében van. A kormányfő kifejtette, Csecsenföldön még sok választást kell rendezni, de abban bízott, hogy a szembenálló felek betartják a katonai megállapodást, és folytatják a párbeszédet. Pavel Gracsov úgy értékelte, hogy Csecsenföldön a körülményekhez képest nyugodt a helyzet, a szórványos összecsapások ugyan folytatódnak, de mint a védelmi miniszter megjegyezte, ezek már nem célzott lövések, hanem csak provokációk. Incidens Csecsenföldön A helyi illetékesek azt mondták, hogy Csecsenföldön szombat estig a szavazásra jogosult polgárok 20 százaléka adta le a voksát, de az adatok nem megbízhatóak, mert sok településsel nincs összeköttetés, a fegyveres ellenzék által ellenőrzött déli területeken pedig nem is állítottak fel urnákat. A hivatalos csecsen elnök, Doku Zavgajev vasárnap kora délután már 50 százalékos részvételi arányról beszélt, alighanem a saját megnyugtatására. A csecsen főváros Oktyabrszkaja elnevezésű körzetében ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak az egyik szavazóhelyiségre, de senki sem sérült meg. Argunban ugyancsak tűzharc robbant ki az egyik szavazóhelyiség környékén, de a rendfenntartó erők visszaverték a támadást. A köztársaságban állomásozó orosz katonák már leadták voksukat, a részvételi arány meghaladta a 99 százalékot. • Molnár János Romániai helyhatósági választások Érdektelenség az újabb fordulóban MH-Bukarest___________ Nagyfokú érdektelenség mutatkozott meg vasárnap délutánig a romániai helyhatósági választások második fordulóján. Románia 2954 helysége közül 2061-ben járultak ismét urnákhoz a szavazópolgárok. A központi választási iroda legutóbbi adatai szerint vasárnap kora estig országos átlagban a szavazásra jogosultak 37,6 százaléka járult az urnákhoz. Ez közel 3 százalékkal gyengébb részvétel, mint a június 2-ai volt. Bukarestben 39,8 százalékos volt a részvételi arány. Egyébként ismét csak az erdélyi megyék jártak az élen, Brassó megyében a választók 51, Kovászna megyében 45 százaléka voksolt. A kora esti órákban a leggyengébb részvételt a délvidéki Teleorman megyéből jelezték, itt csak a polgárok 29 százaléka szavazott. Megismétlődtek a két héttel korábban jelzett szabálytalanságok, így Bukarestben nagyjából változatlanul hagyták a pontatlan választói névjegyzékeket, amelyeken 94 ezer halott neve is szerepelt. Sokfelé, így Constantán és Temesváron tombolát rendeztek a szavazáson részt vevő polgárok számára, színes tévét, mosógépet, hűtőszekrényt kínálva fel, ezzel is serkenteni akarva a részvételt. Ion Iliescu elnök szombaton rádióüzenetben hívott szavazásra. Románia és Magyarország NATO-tagságáról beszélt a szavazóhelyiségből kilépve a sajtónak Nicolae Vacaroiu kormányfő. Állítása szerint a két országnak feltétlenül egyszerre kell a testület tagjává válnia, mivel semmi sem indokolja azt, hogy Magyarország megelőzze Romániát. Mindezért Romániának mielőbb be kell fejeznie a hadseregen belül a reformokat, amelyek egyébként teljes lendülettel folynak. Románia célja felzárkózni az euroatlanti struktúrákhoz, de Bukarestet nagymértékben érdekli az, hogy kizárjanak minden megkülönböztetést a jövendőbeli tagok kiválasztásánál. • Bogdán Tibor Kolozsvár: nincs magyar alpolgármester Teljes győzelmet aratott szombaton Gheorghe Funar a kolozsvári alpolgármesterek kijelölésével. A 31 tagú tanácsban párthívei leszavazták az ellenzék jelöltjeit, az RMDSZ-t és a Szociáldemokrata Unió színeit képviselő Boros Jánost, illetve Iuliu Pacurariut, és helyettük Funar két bizalmi emberét, az egységpárti Ioan Ruját és Grigore Dejeut, a környezetvédő mozgalom tagját választották meg. A testületben az erőviszonyok nagyjából kiegyensúlyozottak, Funar tábora és az ellenzék egyaránt 15-15 emberre számíthat, bár az ellenzék kevésbé egységes. A mérleg nyelvének szerepét így a fő kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja egyetlen tanácsosa tölti majd be. KÜLFÖLD - BELFÖLD • Folytatás az 1. oldalról Horn Gyula miniszterelnök zúgolódással és helyenként fütytvel kísért beszédében kijelentette: a kormány külpolitikájában, így a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos politikájában nincs és nem is lesz fordulat. A magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarság sorsa iránt - tudatta -, épp ezért egyetlen olyan szerződést sem kötött, mely hátrányos számukra. Horn úgy ítélte meg, hogy a külpolitikai kormányzat az elmúlt két esztendőben előrelépett a jószomszédi kapcsolatok építésében, s az alapszerződések a határon túl élő magyarok érdekeit szolgálják. A kormányfő jelezte, hogy Romániával, s később Szerbiával is hasonló feltételekkel kívánnak alapszerződést kötni: ragaszkodnak a jelenlegi határokhoz, illetve a kisebbségi jogok biztosításához. Nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja a magyar kisebbséghez tartozók személyi autonómiáját, melyeket közösségben lehet gyakorolni. Egyúttal azonban kérte, hogy a magyar kisebbségek pontosan fogalmazzák meg autonómiatörekvésük lényegét, s tegyék világossá, hogy ez nem szeparatizmust jelent. A kormányfő szólt a Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás szükségességéről, mint mondta, ez alapozhatja meg a fejlődést, a modernizációt és a polgárosodást hazánkban. Csoóri Sándor a megnyitón kijelentette: a nemzet magára találása és nemzettudat nélkül nem lehet tárgyalni sem az európai integrációról, sem az alapszerződésekről. Az MVSZ elnöke a magyarság széthúzása ellen emelte fel a szavát. Visszatekintve történelmünkre, megállapította: a háborúktól és a kisiklott forradalmaktól eljutottunk ugyan a szavazófülkék forradalmáig, a parlamentáris demokráciáig, ám közben nemzedékek élete ment füstbe. Eredményeinket beárnyékolja, hogy 3 millió magyar „Trianon túsza maradt” - emlékeztetett. Tőkés László arról beszélt, hogy a magyar kisebbség másodrendű állampolgár szülőföldjén, sőt másodrendű magyar az anyanemzet polgáraihoz képest is. A Király-hágómelléki református püspök kérte a kongresszust: ünnepélyesen nyilvánítsa ki a határon túl élő magyarok teljes nemzeti egyenjogúságát. Ugyanakkor arra kérte a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül politikáját. Bakos István, az MVSZ főtitkára Horn Gyula beszédéről lapunknak elmondta: a miniszterelnök nem mérte fel, milyen közegben beszél. A kongresszus résztvevőinek kétharmada a határon túlról érkezett, s ők nap mint nap érzik, hogy nem lett jobb a helyzet az alapszerződés megkötése után. Csoóri Sándor a Horn-beszéd kapcsán úgy fogalmazott: elutasítja a háborút, helyette a cselekvő, közös megoldásokat kereső magatartást támogatja. A világkongresszus második napján a régiók képviselői egyetértettek abban, hogy hazánk európai integrációját megelőzően „magyar-magyar integrációra” van szükség. Püski Sándor könyvkiadó bejelentette, hogy többnyelvű Trianon-antológia kiadására készül még ebben az évben. A kongresszus öt szekcióban tanácskozott egy új nemzetstratégia megalkotásáról. Közel hetven szaktekintély - többek között Andorka Rudolf, Bihari Mihály, Duray Miklós, Kósa Ferenc, Kupa Mihály, Lengyel László, Martonyi János, Pozsgay Imre, Stumpf István és Tőkéczky László - tett kísérletet arra, hogy újradefiniálja a nemzet fogalmát, a nemzeti összetartozást, s lehetőségeket keressen a magyarság gazdasági kitörésére, a népességfogyás megakadályozására, nemzeti kultúránk megmentésére a harmadik évezred küszöbén. A Kommunikáció egy jobb világért szekció támogatta egy Duna vagy Tisza Rádió létrehozását. Kurucz Gyula, az MVSZ tudományos titkára a szekciók munkáját úgy értékelte: „megteremtették a starthelyzetet”, s meg is jelentetik az új nemzetstratégia dokumentumát. Csoóri Sándor zárszavában a nemzeti összefogás és a demokrácia megvalósításának fontosságát hangsúlyozta. A magyarok IV. világkongreszszusának záróközleménye kimondja: a kongressszus teljesítette feladatát, megteremtette az új nemzetstratégia gondolatanyagát, s ezt a nemzet rendelkezésére kívánja bocsátani. A világtalálkozó a ma kezdődő magyarok IV. tudóstalálkozójával folytatódik a MTESZ székházában. • Csuhaj Ildikó / Magyar-magyar integrációt sürgetnek - Új nemzetstratégia Horn: nem változik a kisebbségpolitika Csoóri Sándor üdvözli Horn Gyulát. Nem akar háborúskodni fotó: szigetvári zsolt Kovács válaszol Tőkés bírálatára Kovács László külügyminiszter tegnap reagált Tőkés László előző napi beszédére. Az MTI jelentése szerint a külügyminiszter aggasztónak tartja, hogy Tőkés szombati beszéde azt sugallja: a magyar diplomácia vezetője úgymond hajlamos arra, hogy a magyar állam vélt érdekeiért az egész magyar nemzetet feláldozza. A külügyminiszter meggyőződése szerint nem vélt, hanem nagyon is valós érdek Magyarország euro-atlanti integrációja. Ez nem a magyar állam, hanem az egész magyar nemzet érdeke, történelmi esély a felzárkózásra. Azok, akik különféle hangzatos, de valójában hamis érveléssel e csatlakozás fékezését szeretnék elérni, ennek az esélynek a megragadását kockáztatják - hangsúlyozta Kovács László. Emlékezés a mártírok sírjainál MTI__________________ A Rákoskeresztúri köztemetőben, a Nagy Imre-emléknapon rendezett koszorúzási ünnepségen ezrek rótták le kegyeletüket a 301-es parcellában a mártír miniszterelnök sírjánál, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Kiss Péter munkaügyi miniszter beszédében utalt, hogy ’56-ot képes aktuálpolitikai előnyök megteremtésére használni, az eseményekről a jelenben új és újabb történelmet írni méltatlan volna az ’56-os nemzeti összefogás, társadalmi szolidaritás szelleméhez. Regéczy Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke hangsúlyozta, nem véletlenül került egymás mellé az összes hősi halottat jelképező sír és Nagy Imre végső nyughelye: a miniszterelnök sorsa ábrázolta a nemzet, a forradalom végzetét. A nyers erő hamar győzött, s Nagy Imre halálával megkezdte máig tartó példamutató pályafutását, mint a forradalom szimbóluma. „A gyarmatosító hatalom nagyon is jól tudta, miért kellett a forradalom törvényes miniszterelnökét kelepcébe csalnia. Amíg közöttünk volt, kiolthatatlanul égett a forradalom lángja” - hangoztatta Regéczy Nagy László. Rámutatott: az életben maradt, életben hagyott ’56-osok azzal szolgálhatnak a mai nemzedéknek, ha megmutatják, nemcsak nyomás alatt, hanem békés hétköznapokon is egymás bajtársai. A magyarság előtt álló feladatok pedig most bőven szolgáltatnak okot a közös erőfeszítésre. Az ünnepi beszédeket követően Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke közös koszorút helyezett el a 301-es parcellában a mártír miniszterelnök sírjánál, valamint az ’56-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Fejet hajtott az elhunytak emléke előtt a kormány több tagja - így Keleti György honvédelmi miniszter, Kovács László külügyminiszter és Kuncze Gábor belügyminiszter, az ’56-os társadalmi szervezetek és a parlamenti pártok képviselői. Az aktuálpolitizálás méltatlan ’56 szellemiségéhez FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Magyar Hírlap . Göncz nyilatkozata 1956-ról MTI/MH Mélységesen el vagyok keseredve, és még abban sem vagyok biztos, hogy volt 1956 - mondta Göncz Árpád a televízió vasárnap esti interjújában. A köztársasági elnök úgy érzi, az elmúlt hetek Nagy Imrével kapcsolatos vitái ideológiai jellegűek voltak, pártérdekeket szolgáltak. Az ünneprontást felsőfokon gyakorolta a politika, amely a vitákból „csak” Nagy Imrét hagyta ki, azt az embert, akinek volt ereje az utolsókig kitartani, pedig tudta, mivel néz szembe, hogy életét kell adnia Magyarországért. Az elnök felindultan beszélt arról, hogy egykori ’56-osként személyesen érintik őt ezek a viták, s nem tudja elképzelni, hogy miért kell rosszhiszeműnek tekinteni azokat, akik benyújtották a Nagy Imre emlékét megörökítő törvényjavaslatot. A belpolitikáról szólva, azt mondta, Magyarország évszázadok óta halmozza gondjátbaját, amelyet nem lehet egyetlen választási ciklus alatt megoldani; pozitívan értékelem viszont, hogy a kormánynak volt bátorsága szembenézni a gazdasági nehézségekkel, a népszerűtlenség veszélyét is magára vállalva.