Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

1996. JÚNIUS 17., HÉTFŐ Érvényes az oroszországi választás Borisz Jelcin orrhosszal vezet Gennagyij Zjuganov előtt • Folytatás az 1. oldalról A kommunisták vezére viszont a jelek szerint a hagyományo­san baloldali érzelmű kemero­­vói megyében megelőzte az el­nököt, méghozzá magasan. Moszkvában mindössze tíz kör­zetben születtek meg a nem hi­vatalos részeredmények, ame­lyek azt mutatják, hogy Jelcint támogatja a moszkvaiak több mint 60 százaléka, Zjuganov pedig 15 százalékkal áll a máso­dik helyen. Jelcin elnök tanácsadója, Georgij Szatarov a késő esti órákban úgy értékelte, hogy a jelek szerint az államfő az első fordulóban megelőzi Zjugano­­vot, de a végső győzelmet csak a második körben szerezheti meg. Az orosz állampolgároknak egyébként 60-65 százaléka élt szavazati jogával, ami jó 10 szá­zalékkal elmarad az előzetesen becsült szinttől. Viktor Cserno­­mirgyin kormányfő délután a TASZSZ-nak adott interjúban komoly aggodalmát is fejezte ki a Jelcin számára kedvezőtlen részvételi adatok miatt, és még az urnák lezárása előtt állam­­polgári kötelességük teljesíté­sére szólította fel az ország la­kosait. Mint megjegyezte, a jö­vőt nem szabad felcserélni a hétvégi telkeken vagy a televí­zió képernyője előtt elfecsérelt órákra. Jelcin kampánycsapata a kellemes időjárással és a haza sorsa iránti közönnyel magya­rázta a vártnál lanyhább érdek­lődést. Az elnöki adminisztráció he­lyettes vezetője, Vjacseszlav Volkov azt mondta, hogy érte­sülései szerint Gennagyij Zju­ganov hívei tömegesen megsér­tették az agitáció tilalmára vo­natkozó szabályokat, és az Urá­­lon túli területeken komoly kampánymunkát folytattak a szavazóhelyiségek körzetében. A két nagy rivális híveit to­vábbra is élénken foglalkoztat­ja a választási csalás lehetősége, a kölcsönös vádaskodás vasár­nap is folytatódott. Rendbontá­sokról, komoly szabálysérté­sekről azonban nem érkeztek jelentések, minden hírügynök­ség úgy értékelte, hogy az el­nökválasztás nyugodtan zajlott. Az orosz fővárosban kisebb incidens zavarta meg a vasár­nap ingyenes utazási lehetősé­get biztosító metró munkáját, a Reuter jelentése szerint a rend­őrség azt a hírt kapta, hogy is­meretlen tettesek robbanószer­kezetet helyeztek az egyik sze­relvénybe Krilatszkoje állomá­son, azon a környéken, ahol Borisz Jelcin szavazott. Az ille­tékesek jó néhány percre leállí­tották a forgalmat, és átvizsgál­ták a terepet, de nem találtak pokolgépet. A csitai körzet három szava­zóhelyiségében az okozott gon­dot, hogy a mintaként szolgáló, a kitöltést segítő szavazólapo­kon ismeretlen személyek beje­lölték Zjuganov, illetve Vlagyi­mir Zsirinovszkij nevét, és ezzel megsértették a választójogi tör­vényt. A helyi választási bizott­ság kiküszöbölte a hibát, a bizo­nyítékokat pedig átadta az ügyészségnek. Az elnök meccset nézett A nagy esélyesek közül első­ként Borisz Jelcin adta le vok­­sát, és azt mondta, hogy kizárt­nak tartja a kommunisták győ­zelmét. Az elnök azt is megje­gyezte, hogy napközben szemé­lyesen is felkeres néhány szava­zókörzetet, délután azonban mindenképpen megnézi az orosz és a német labdarúgó-vá­logatott mérkőzését. Az esé­lyekkel kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolta: győzni fo­gunk. Jelcin legnagyobb riválisa, Gennagyij Zjuganov derűlá­tóan nyilatkozott, miután sza­vazott az egyik hajdani úttö­rőházban berendezett moszk­vai szavazóhelyiségben, és azt mondta, hogy nagyon sokan támogatják a nemzeti hazafias blokkot. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy már az is felér egy győzelemmel, hogy megkezdődött az általa képvi­selt program végrehajtása. Zju­ganov szerint most az a legfon­tosabb, hogy a szavazatokat pontosan számolják össze, és megjegyezte, hogy a hazafias erők több mint kétszázezer megfigyelőt küldtek a választás tisztaságának ellenőrzésére. A politikus megismételte, hogy az első fordulót követően kész tárgyalásokat kezdeni a koalí­ció, vagy ahogyan ő fogalma­zott, a „nemzeti bizalom kor­mánya” létrehozásáról, és a párbeszédből nem zárja ki a hatalom jelenlegi képviselőit sem. Ünnepelni viszont nem akar, még akkor sem, ha győz­ni fog, mert - mint megjegyez­te - az ország romjain nem le­het ünnepet ülni. A liberális Grigorij Javlinsz­­kij véleménye szerint a válasz­tásnak azt kell bebizonyítania, hogy Oroszország is képes a bé­kés hatalomváltásra, az embe­reknek pedig azt kell megérez­­niük, hogy döntésükkel komoly befolyást gyakorolnak a hata­lomra. Javlinszkij úgy értékelte, hogy a mostani szavazást nem lehet demokratikusnak vagy szabadnak nevezni, mert Bo­risz Jelcin teljes egészében kisa­játította a médiát, így a jelöltek esélyegyenlősége komoly csor­bát szenvedett. A politikus is­mét megerősítette, hogy nem hajlandó együttműködni Gen­nagyij Zjuganoval, ha az utób­bi megnyeri a választást. Alekszandr Lebegy rendkí­vül magabiztosan értékelte sa­ját esélyeit, és azt mondta, hogy Borisz Jelcin társaságá­ban ő jut be a második forduló­ba. A nyugalmazott tábornok azt mondta, hogy Oroszország nagy árat fizetett a kegyetlen rezsimek uralma alatt, de ismét naggyá és erőssé válik, ha sike­rül rendet teremteni. Lebegy utalt arra, hogy Oroszország­ban még nem szilárdult meg a demokrácia, ezért a választási csalások elkerülhetetlenek, ugyanakkor abban bízott, hogy a torzítás mértéke nem lépi át az általa civilizáltnak nevezett 4 százalékos határt. A Szovjetunió első és egy­ben utolsó elnöke, Mihail Gor­bacsov azt mondta, hogy az el­ső győzelme már megvan, hi­szen Oroszországban elnökvá­lasztást rendeztek, ami azt je­lenti, hogy a demokratikus módszerek diadalmaskodtak. A pártalapításra készülő politi­kus abban bízott, hogy a számá­ra kedvezőtlenül alakuló köz­vélemény-kutatási eredmé­nyek ellenére bejut a második fordulóba, ha ez nem sikerül, akkor a két nagy rivális, Jelcin és Zjuganov elleni szavazásra szólítja fel híveit A szélsőséges nézeteiről is­mert Vlagyimir Zsirinovszkij nem tartotta kizártnak, hogy a választáson meglepő eredmé­nyek születnek, mert az első íz­ben szavazó állampolgárok ala­posan rácáfolhatnak az előze­tes várakozásokra. A liberális demokraták vezére bevallotta, hogy szívesen maradna ellen­zékben, mert így lehetősége nyiik a kormány folyamatos, nyitr bírálatára, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a második forduló előtt kész tárgyalásokat folytatni a többi politikai erő képviselőivel. Viktor Csernomirgyin kor­mányfő abban bízott, hogy a választások eredményeként Oroszországban stabilizálódik a helyzet, és a polgárok végre munkájukra összpontosíthat­nak. A miniszterelnök azt is el­mondta, hogy hétfőn találkozik Borisz Jelcinnel. Mint megje­gyezte, sok megbeszélnivalójuk van, egyebek között meg kell vitatniuk a lehetséges személy­­cseréket. A döntés ezúttal is az elnök kezében van. A kormány­fő kifejtette, Csecsenföldön még sok választást kell rendezni, de abban bízott, hogy a szembenál­ló felek betartják a katonai meg­állapodást, és folytatják a párbe­szédet. Pavel Gracsov úgy értékel­te, hogy Csecsenföldön a kö­rülményekhez képest nyugodt a helyzet, a szórványos össze­csapások ugyan folytatódnak, de mint a védelmi miniszter megjegyezte, ezek már nem célzott lövések, hanem csak provokációk. Incidens Csecsenföldön A helyi illetékesek azt mond­ták, hogy Csecsenföldön szombat estig a szavazásra jo­gosult polgárok 20 százaléka adta le a voksát, de az adatok nem megbízhatóak, mert sok településsel nincs összekötte­tés, a fegyveres ellenzék által ellenőrzött déli területeken pedig nem is állítottak fel ur­nákat. A hivatalos csecsen el­nök, Doku Zavgajev vasár­nap kora délután már 50 szá­zalékos részvételi arányról beszélt, alighanem a saját megnyugtatására. A csecsen főváros Ok­­tyabrszkaja elnevezésű körze­tében ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak az egyik szava­zóhelyiségre, de senki sem sé­rült meg. Argunban ugyancsak tűzharc robbant ki az egyik sza­vazóhelyiség környékén, de a rendfenntartó erők visszaver­ték a támadást. A köztársaság­ban állomásozó orosz katonák már leadták voksukat, a részvé­teli arány meghaladta a 99 szá­zalékot. • Molnár János Romániai helyhatósági választások Érdektelenség az újabb fordulóban MH-Bukarest___________ Nagyfokú érdektelenség mu­tatkozott meg vasárnap dél­utánig a romániai helyhatósá­gi választások második fordu­lóján. Románia 2954 helysége kö­zül 2061-ben járultak ismét urnákhoz a szavazópolgárok. A központi választási iroda legutóbbi adatai szerint vasár­nap kora estig országos átlag­ban a szavazásra jogosultak 37,6 százaléka járult az urnák­hoz. Ez közel 3 százalékkal gyengébb részvétel, mint a jú­nius 2-ai volt. Bukarestben 39,8 százalékos volt a részvé­teli arány. Egyébként ismét csak az erdélyi megyék jártak az élen, Brassó megyében a választók 51, Kovászna me­gyében 45 százaléka voksolt. A kora esti órákban a leg­gyengébb részvételt a délvidéki Teleorman megyé­ből jelezték, itt csak a polgá­rok 29 százaléka szavazott. Megismétlődtek a két héttel korábban jelzett szabálytalan­ságok, így Bukarestben nagy­jából változatlanul hagyták a pontatlan választói névjegyzé­keket, amelyeken 94 ezer ha­lott neve is szerepelt. Sokfelé, így Constantán és Temesváron tombolát rendeztek a szavazá­son részt vevő polgárok szá­mára, színes tévét, mosógépet, hűtőszekrényt kínálva fel, ez­zel is serkenteni akarva a rész­vételt. Ion Iliescu elnök szom­baton rádióüzenetben hívott szavazásra. Románia és Magyarország NATO-tagságáról beszélt a szavazóhelyiségből kilépve a sajtónak Nicolae Vacaroiu kormányfő. Állítása szerint a két országnak feltétlenül egy­szerre kell a testület tagjává válnia, mivel semmi sem indo­kolja azt, hogy Magyarország megelőzze Romániát. Mind­ezért Romániának mielőbb be kell fejeznie a hadseregen belül a reformokat, amelyek egyébként teljes lendülettel folynak. Románia célja felzár­kózni az euroatlanti struktú­rákhoz, de Bukarestet nagy­mértékben érdekli az, hogy kizárjanak minden megkülön­böztetést a jövendőbeli tagok kiválasztásánál. • Bogdán Tibor Kolozsvár: nincs magyar alpolgármester Teljes győzelmet aratott szombaton Gheorghe Funar a kolozsvári al­polgármesterek kijelölésével. A 31 tagú tanácsban párthívei leszavaz­ták az ellenzék jelöltjeit, az RMDSZ-t és a Szociáldemokrata Unió színeit képviselő Boros Jánost, illetve Iuliu Pacurariut, és helyettük Funar két bizalmi emberét, az egységpárti Ioan Ruját és Grigore De­­jeut, a környezetvédő mozgalom tagját választották meg. A testület­ben az erőviszonyok nagyjából kiegyensúlyozottak, Funar tábora és az ellenzék egyaránt 15-15 emberre számíthat, bár az ellenzék kevés­bé egységes. A mérleg nyelvének szerepét így a fő kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja egyetlen tanácsosa tölti majd be. KÜLFÖLD - BELFÖLD • Folytatás az 1. oldalról Horn Gyula miniszterelnök zú­golódással és helyenként füty­­tvel kísért beszédében kijelen­tette: a kormány külpolitikájá­ban, így a határon túl élő ma­gyarsággal kapcsolatos politi­kájában nincs és nem is lesz fordulat. A magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarság sorsa iránt - tudatta -, épp ezért egyetlen olyan szerződést sem kötött, mely hátrányos számukra. Horn úgy ítélte meg, hogy a külpolitikai kormányzat az elmúlt két esz­tendőben előrelépett a jószom­szédi kapcsolatok építésében, s az alapszerződések a határon túl élő magyarok érdekeit szol­gálják. A kormányfő jelezte, hogy Romániával, s később Szerbiával is hasonló feltéte­lekkel kívánnak alapszerző­dést kötni: ragaszkodnak a je­lenlegi határokhoz, illetve a ki­sebbségi jogok biztosításához. Nyilvánvalóvá tette, hogy tá­mogatja a magyar kisebbség­hez tartozók személyi autonó­miáját, melyeket közösségben lehet gyakorolni. Egyúttal azonban kérte, hogy a magyar kisebbségek pontosan fogal­mazzák meg autonómiatörek­vésük lényegét, s tegyék vilá­gossá, hogy ez nem szeparatiz­must jelent. A kormányfő szólt a Európai Unióhoz és a NA­­TO-hoz való csatlakozás szük­ségességéről, mint mondta, ez alapozhatja meg a fejlődést, a modernizációt és a polgároso­dást hazánkban. Csoóri Sándor a megnyitón kijelentette: a nemzet magára találása és nemzettudat nélkül nem lehet tárgyalni sem az európai integrációról, sem az alapszerződésekről. Az MVSZ elnöke a magyarság széthúzá­sa ellen emelte fel a szavát. Visszatekintve történelmünk­re, megállapította: a háborúk­tól és a kisiklott forradalmak­tól eljutottunk ugyan a szava­zófülkék forradalmáig, a par­lamentáris demokráciáig, ám közben nemzedékek élete ment füstbe. Eredményeinket beárnyékolja, hogy 3 millió magyar „Trianon túsza ma­radt” - emlékeztetett. Tőkés László arról beszélt, hogy a magyar kisebbség má­sodrendű állampolgár szülő­földjén, sőt másodrendű ma­gyar az anyanemzet polgárai­hoz képest is. A Király-hágó­­melléki református püspök kérte a kongresszust: ünnepé­lyesen nyilvánítsa ki a határon túl élő magyarok teljes nemze­ti egyenjogúságát. Ugyanak­kor arra kérte a magyar kor­mányt, hogy vizsgálja felül po­litikáját. Bakos István, az MVSZ fő­titkára Horn Gyula beszédé­ről lapunknak elmondta: a miniszterelnök nem mérte fel, milyen közegben beszél. A kongresszus résztvevőinek kétharmada a határon túlról érkezett, s ők nap mint nap ér­zik, hogy nem lett jobb a hely­zet az alapszerződés megköté­se után. Csoóri Sándor a Horn-beszéd kapcsán úgy fo­galmazott: elutasítja a hábo­rút, helyette a cselekvő, közös megoldásokat kereső maga­tartást támogatja. A világkongresszus máso­dik napján a régiók képviselői egyetértettek abban, hogy ha­zánk európai integrációját megelőzően „magyar-magyar integrációra” van szükség. Püs­­ki Sándor könyvkiadó beje­lentette, hogy többnyelvű Trianon-antológia kiadására készül még ebben az évben. A kongresszus öt szekció­ban tanácskozott egy új nem­zetstratégia megalkotásáról. Közel hetven szaktekintély - többek között Andorka Ru­dolf, Bihari Mihály, Duray Miklós, Kósa Ferenc, Kupa Mihály, Lengyel László, Mar­­tonyi János, Pozsgay Imre, Stumpf István és Tőkéczky László - tett kísérletet arra, hogy újradefiniálja a nemzet fogalmát, a nemzeti összetar­tozást, s lehetőségeket keres­sen a magyarság gazdasági ki­törésére, a népességfogyás megakadályozására, nemzeti kultúránk megmentésére a harmadik évezred küszöbén. A Kommunikáció egy jobb vi­lágért szekció támogatta egy Duna vagy Tisza Rádió létre­hozását. Kurucz Gyula, az MVSZ tudományos titkára a szekciók munkáját úgy érté­kelte: „megteremtették a starthelyzetet”, s meg is jelen­tetik az új nemzetstratégia do­kumentumát. Csoóri Sándor zárszavában a nemzeti összefogás és a de­mokrácia megvalósításának fontosságát hangsúlyozta. A magyarok IV. világkongresz­­szusának záróközleménye ki­mondja: a kongressszus telje­sítette feladatát, megterem­tette az új nemzetstratégia gondolatanyagát, s ezt a nem­zet rendelkezésére kívánja bocsátani. A világtalálkozó a ma kez­dődő magyarok IV. tudósta­lálkozójával folytatódik a MTESZ székházában. • Csuhaj Ildikó / M­agyar-magyar integrációt sürgetnek - Új nemzetstratégia Horn: nem változik a kisebbségpolitika Csoóri Sándor üdvözli Horn Gyulát. Nem akar háborúskodni fotó: szigetvári zsolt Kovács válaszol Tőkés bírálatára Kovács László külügyminiszter tegnap reagált Tőkés Lász­ló előző napi beszédére. Az MTI jelentése szerint a kül­ügyminiszter aggasztónak tartja, hogy Tőkés szombati be­széde azt sugallja: a magyar diplomácia vezetője úgymond hajlamos arra, hogy a magyar állam vélt érdekeiért az egész magyar nemzetet feláldozza. A külügyminiszter meggyőződése szerint nem vélt, hanem nagyon is valós ér­dek Magyarország euro-atlanti integrációja. Ez nem a ma­gyar állam, hanem az egész magyar nemzet érdeke, törté­nelmi esély a felzárkózásra. Azok, akik különféle hangza­tos, de valójában hamis érveléssel e csatlakozás fékezését szeretnék elérni, ennek az esélynek a megragadását koc­káztatják - hangsúlyozta Kovács László. Emlékezés a mártírok sírjainál MTI__________________ A Rákoskeresztúri köztemető­ben, a Nagy Imre-emléknapon rendezett koszorúzási ünnepsé­gen ezrek rótták le kegyeletü­ket a 301-es parcellában a már­tír miniszterelnök sírjánál, vala­mint az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak em­lékhelyénél és a központi kop­jafánál. Kiss Péter munkaügyi miniszter beszédében utalt, hogy ’56-ot képes aktuálpoliti­­kai előnyök megteremtésére használni, az eseményekről a jelenben új és újabb történel­met írni méltatlan volna az ’56-os nemzeti összefogás, társadalmi szolidaritás szelleméhez. Regéczy Nagy László, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke hangsúlyozta, nem vélet­lenül került egymás mellé az összes hősi halottat jelképező sír és Nagy Imre végső nyughelye: a miniszterelnök sorsa ábrázolta a nemzet, a forradalom végze­tét. A nyers erő hamar győzött, s Nagy Imre halálával megkezdte máig tartó példamutató pálya­futását, mint a forradalom szim­bóluma. „A gyarmatosító hata­lom nagyon is jól tudta, miért kellett a forradalom törvényes miniszterelnökét kelepcébe csal­nia. Amíg közöttünk volt, kiolt­­hatatlanul égett a forradalom lángja” - hangoztatta Regéczy Nagy László. Rámutatott: az életben maradt, életben hagyott ’56-osok azzal szolgálhatnak a mai nemzedéknek, ha megmu­tatják, nemcsak nyomás alatt, hanem békés hétköznapokon is egymás bajtársai. A magyarság előtt álló feladatok pedig most bőven szolgáltatnak okot a kö­zös erőfeszítésre. Az ünnepi beszédeket köve­tően Göncz Árpád köztársasá­gi elnök, Horn Gyula minisz­terelnök és Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke közös koszo­rút helyezett el a 301-es parcel­lában a mártír miniszterelnök sírjánál, valamint az ’56-os for­radalom és szabadságharc vér­tanúinak emlékhelyénél és a központi kopjafánál. Fejet haj­tott az elhunytak emléke előtt a kormány több tagja - így Kele­ti György honvédelmi minisz­ter, Kovács László külügymi­niszter és Kuncze Gábor bel­ügyminiszter­­, az ’56-os társa­dalmi szervezetek és a parla­menti pártok képviselői. Az aktuálpolitizálás méltatlan ’56 szellemiségéhez FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Magyar Hírlap . Göncz nyilatkozata 1956-ról MTI/MH Mélységesen el vagyok kese­redve, és még abban sem va­gyok biztos, hogy volt 1956 - mondta Göncz Árpád a televí­zió vasárnap esti interjújában. A köztársasági elnök úgy érzi, az elmúlt hetek Nagy Imrével kapcsolatos vitái ideológiai jel­legűek voltak, pártérdekeket szolgáltak. Az ünneprontást felsőfokon gyakorolta a politi­ka, amely a vitákból „csak” Nagy Imrét hagyta ki, azt az embert, akinek volt ereje az utolsókig kitartani, pedig tudta, mivel néz szembe, hogy életét kell adnia Magyarországért. Az elnök felindultan beszélt arról, hogy egykori ’56-osként szemé­lyesen érintik őt ezek a viták, s nem tudja elképzelni, hogy miért kell rosszhiszeműnek te­kinteni azokat, akik benyújtot­ták a Nagy Imre emlékét meg­örökítő törvényjavaslatot. A belpolitikáról szólva, azt mondta, Magyarország évszá­zadok óta halmozza gondját­­baját, amelyet nem lehet egyet­len választási ciklus alatt meg­oldani; pozitívan értékelem vi­szont, hogy a kormánynak volt bátorsága szembenézni a gaz­dasági nehézségekkel, a nép­szerűtlenség veszélyét is magá­ra vállalva.

Next