Magyar Hírlap, 1996. július (29. évfolyam, 165-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

2 Magyar Hírlap Magyar-szlovén katonai megállapodás (MTI) Keleti György honvédelmi miniszter és szlovén kollégája, Jelko Kacin védelmi miniszter a katonai repülés és a légvédelem területén való együttműködésről írt alá kormányközi megálla­podást hétfőn Muraszombat (Murska Sobota) várkastélyában. Rövid megbeszélésüket és az aláírást követő sajtónyilatkozatuk­ban a miniszterek hangsúlyozták: megtették az első lépést - amelyet még további tárgyalások követnek - annak érdekében, hogy a két ország egy időben csatlakozhasson a NATO-hoz. Ma­ga az egyezmény közös katonai gyakorlatok megtartását, egy­más légterének kölcsönös igénybevételét teszi lehetővé. A doku­mentum értelmében közvetlen telefon-összeköttetést létesíte­nek a magyar és a szlovén légvédelmi központ között. Clinton fölényesen vezet (Reuter) Bill Clinton amerikai elnök növelte előnyét a Republi­kánus Párt feltételezhető elnökjelöltjével, Bob Dole-lal szem­ben. Egy tegnap közzétett közvélemény-kutatási adat szerint a megkérdezezett 804 szavazó 54 százaléka választaná Clintont, s mindössze 30 százalékuk szavazna Dole-ra. Clinton támogatott­sága június óta szilárd és emelkedik, Bob Dole híveinek aránya viszont a múlt hónapban 37 százalékról 30-ra esett vissza. Az adatokból kiderül, hogy Dole-nak a férfiak, a függetlenek és a republikánusok körében csökkent leginkább népszerűsége. Rá­adásul a válaszadók zöme elégedett Clintonnal - némelyek sok­kal inkább azok, mint négy évvel ezelőtt. Lake Japánban (MTI) Anthony Lake, az amerikai elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója hétfőn Tokióban befejezte öt ázsiai országot érintő körútját. A japán fővárosban nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy Észak-Korea elfogadja a dél-koreai, illetve az amerikai elnök javaslatát a négypárti béketárgyalásokról, s hogy a ko­rábban megromlott amerikai-kínai kapcsolatok javulófélben vannak - jelentette az AP. Lake Bill Clinton amerikai elnök - az utóbbi időben legjelentősebb - ázsiai diplomáciai kampánya keretében járt Kínában, Thaiföldön, Vietnamban, Dél-Koreá­­ban és Japánban. Tárgyalásain számos témát érintett partnerei­vel: a burmai emberi jogoktól kezdve a leszerelési kérdéseken át az amerikai hadsereg japáni jelenlétéig. NATO-hadgyakorlat Albániában (MTI) NATO-hadgyakorlat kezdődött hétfőn Albániában, a Tiranától 80 kilométerre északkeletre fekvő Riza hegyvidéki térségében. A három napig tartó manőverekben 2000 katona vesz részt. A katonák NATO-tagállamokból, illetve az észak­atlanti szövetség a békepartnerségi programjában részt vevő országokból érkeztek: Bulgáriából, Görögországból, Olaszor­szágból, Macedóniából, Romániából, Szlovéniából, Törökor­szágból, az Egyesült Államokból, és albán egységek is vannak a­ résztvevők között. A hadgyakorlat helyszínén az Egyesült Államok jelenleg egy kiképzési központot alakít ki, ahol a ha­todik flotta katonái állomásoznak majd. Az ASEAN új partnerei (MTI) A Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) „teljes jogú tárgyalópartneri státust” adott Oroszországnak, Kínának és Indiának. Ezt hétfőn dzsakartai sajtótájékoztatóján közölte Ali Alatas indonéz külügyminiszter. A „tárgyalópartneri státus” bir­tokában az említett országok várhatólag intenzívebben fejleszthe­tik a gazdasági és kereskedelmi együttműködést az ASEAN tag­országaival. Az indonéz külügyminiszter közölte, hogy már kidol­goztak bizonyos programokat és terveket az együttműködést ille­tően. Az ASEAN-nak jelenleg hét tagja van: Brunei, Vietnam, In­donézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és a Fülöp-szigetek. KÜLFÖLD Holbrooke ismét közvetít Biljana Plavsicsot megéljenezték Belgrádban MH-Újvidék______________ Az amerikai diplomácia elővet­te legerősebb ütőkártyáját a pa­­lei pókerjátszmában: Richard Holbrooke volt külügyi állam­titkár-helyettes azzal a feladat­tal érkezik ma Belgrádba, hogy elérje Szlobodan Milosevicsnél Radovan Karadzsics félreállotá­­sát és a hágai tribunálnak való kiadatását. Az amerikai megbí­zott Zágrábba és Szarajevóba is ellátogat. A célratörő amerikai diplo­matát úgy emlegetik Belgrád­ban, mint aki egyedül képes lé­nyeges engedményeket kicsi­karni a szerb elnöktől. Szerb politikai körökben nem kétel­kednek benne, hogy a boszniai béketerv elfogadtatója ezúttal is igen határozottan fog fellép­ni, nem tudni még azonban, hogy milyen szankciókat helyez kilátásba, ha Milosevics meg­próbál kibújni kötelezettsége alól. Radovan Karadzsicsot ta­valy például - amikor Pólában lámpavashoz kötözték a túszul ejtett kéksisakosokat - azzal fe­nyegette meg, hogy az amerikai légierő tönkrebombázza „fővá­rosát”. Budapesti menyegzője alatt is Bosznia foglalkoztatta, és azt javasolta, figyelmeztetés­ként küldjék el Paléba a lebom­bázott Bagdadról készült légi felvételeket. Holbrooke fellépését az in­dokolja, hogy Boszniában a vá­lasztások megtartása forog koc­kán, ha Karadzsics nem távozik a boszniai szerbek legbefolyá­sosabb pártjának, a Szerb De­mokrata Pártnak éléről. Ugyanakkor Biljana Plavsics palei ügyvezető elnök vasárnap Belgrádban ismét kijelentette: szó sem lehet Karadzsics kiada­tásáról. Plavsics asszony a Dra­­zsa Mihajlovics szerb csetnik vezér halálának ötvenedik év­fordulóján tartott istentisztele­ten vett részt, és a templomból kijövet sokan megéljenezték. Richard Holbrooke Zágráb­ban olyan ígéretet akar kicsi­karni, hogy a mostari horvát nacionalisták elfogadják a két héttel ezelőtti helyhatósági vá­lasztások eredményeit, ahol a horvát párt alulmaradt a város egységét hirdető bosnyák párt­koalícióval szemben. Szaraje­vóban a bosnyák-horvát föde­ráció körüli nézeteltérésekről fog tárgyalni az amerikai kikép­zési és fegyverkezési program beindítása előtt. Charles Milion francia védelmi miniszter, aki nemzeti ünnepük alkalmából meglátogatta az IFOR kötelé­kében szolgáló francia egysége­ket, Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel folytatott eszmecseré­jén fenntartásait hangoztatta a föderáció haderejének kifej­lesztése miatt. Párizs ugyanis inkább csökkentené a fegyve­rek számát a Balkánon. Milton kifejtette: a Biztonsági Tanács­nak meg kellene változtatnia az IFOR mandátumát, hogy vál­lalhassák a háborús bűnösök letartóztatását. • J. Garai Béla Reuter_________________ Észak-Írországban a tegnapi vi­szonylagos nyugalmat csak né­hány benzinbomba robbanása törte meg. A brit rendőrség hét embert letartóztatott és 36 bomba gyártásához elegendő robbanóanyagot foglalt le Lon­donban. A múlt vasárnap kezdődött súlyos zavargások óta a tegnapi volt az első nyugodt nap a tar­tományban. Annak a katolikus fiatalembernek a temetése is csendben lezajlott, aki a múlt heti összecsapások egyetlen ha­lálos áldozata volt. Dermot McShane szomba­ton halt bele az előző napon el­szenvedett sérülésekbe. Egy katonai jármű ütötte el, amikor a katolikus fiatalok benzin­­bombás támadást hajtottak végre a rendfenntartók ellen. McShane az Ír Felszabadítási Hadsereg tagja volt, többezres tömeg kísérte utolsó útjára. Koporsóját az Ír Köztársaság zöld-fehér-narancssárga triko­­loros zászlójával takarták le. Martin McGuinness, a Sinn Fein (az IRA politikai szárnya) nevében béketárgyalásokat folytató politikus abban re­ménykedett, hogy a helyzet le­csillapodik. Az Enniskillen vá­ros szállodájában elkövetett va­sárnapi bombamerénylet, amelynek 17 sebesültje volt, is­mét kérdésessé tette a brit-ír béketárgyalásokat, és növelte annak veszélyét, hogy a lojalis­­ta protestáns gerillák megtorló akciókat hajtsanak végre. A brit rendőrség terrorista­ellenes csoportja bombagyárra bukkant London déli városré­szében. A tegnap hajnalban végrehajtott, összehangolt biz­tonsági akcióban nagy mennyi­ségű, pokolgépek készítéséhez szükséges anyagot találtak. A rendőrség hét személyt őrizet­be vett. / / Viszonylagos csend Észak-Írországban Bombagyárat találtak Londonban Dermot McShane koporsóját viszik Londonderry utcáin fotó mh/epa stefan Rousseau 0 | 1I 0 0 1 ELSŐ MAGYAR KONCESSZIÓS AUTÓPÁLYA RT. | jjjggSj KEDVEZMÉNYES BÉRLET | | AZ M1 KONCESSZIÓS AUTÓPÁLYÁN jj |j Ilf ’ ' if K (Győr-Hegyeshalom) |j | ■lill 25% kedvezmény egész évben | | 45% kedvezmény 1996. július 17-től augusztus 31-ig jj | | i-----------------------------------------------------------------------------------------------------il ffl motorkerékpár - személyautó aBBC kisáruszállító - minibusz |] H I. kategória: 1 j ^ személyautó - utánfutó II. kategória| ....... ,---- kisteherautó - magasság 1,90 m 1,90 m›magasság‡2,40 m ffl |l----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 1 I 1 - 5000 Ft előfizetési díj kifizetése ellenében az úthasználó egy mágneskártyát kap, amely a vásárlás napjától számított 3 hónapig érvényes és ezen időszak alatt 25%-os kedvez­ményre jogosít minden áthaladáskor az M1 autópálya koncessziós szakaszán, já 1­e - Akik most vásárolják meg a bérletkártyát, a nyári főszezonban, 1996. július 17-től ( augusztus 31-ig mentesülnek a szezonális díj alól, azaz 720 Ft kedvezményes díjért vehe­tik igénybe az autópályát az 1300 Ft helyett, ami 45% kedvezményt jelent. 1 I rel "10­00­1 ml J /Ji VIM U I­IM ■ M lm in­mii | 1 I A bérletkártya megvásárolható is az M1 koncessziós autópályán, a fődíjszedő kapusornál található Jj | diszpécserközpontban. l i m I 1 1 I Bővebb felvilágosításért kérjük forduljon közvetlenül az autópálya-üzemeltető vállalathoz: | I .................................... H­ mm .....................................................■ ...­T ...................... | § | | | | _ || Új bérlettulajdonosainknak 1 db egyszeri ingyenes áthaladásra jogosító kártyát E m || |­­ adunk ajándékba, amely 1996. végéig érvényes. § | * | | Bérlettulajdonosainkat rendszeresen tájékoztatjuk az M1 koncessziós autópálya új szolgáltatásairól és kedvezményeiről. | Ej ______________________ffl 1996. JÚLIUS 16., KEDD Külügyminiszteri értekezlet Brüsszelben Mostar továbbra is EU-kezekben MH-Brüsszel_____________ Az Európai Unió külügymi­nisztereinek brüsszeli értekez­letén meghosszabbították a mostari EU-polgármester man­dátumát. A miniszterek felszólí­tották Ankarát, hogy a török­görög viszályt a nemzetközi jog alapján rendezze. Az EU-külügyminiszterek tegnap kezdődött brüsszeli ta­nácskozásukon december vé­géig, fél esztendővel meg­hosszabbították Mostar EU- felügyeletének mandátumát. Meglepetést keltett azonban, hogy a város eddigi polgármes­tere, a spanyol Ricardo Perez Casado - korábbi nyilatkoza­tával szemben - mégsem vál­lalta további megbízatását. Utódjául Casado hivatalának vezetőjét, a brit Martin Gar­­rod-t jelölték ki. A miniszterek foglalkoztak a MEDA programmal, azaz a mediterrán országok szabadke­reskedelmi térségének létreho­zásával is. A nagyszabású, több mint 3 milliárd ECU EU-támo­­gatást is magában foglaló terv immár öt esztendeje érlelődik, a megállapodás aláírását Athén akadályozza, tekintettel a tö­rök-görög viszályra. A minisz­terek hétfői nyilatkozatukban - elfogadva az Európai Parla­ment ajánlását - felszólították Ankarát, hogy területi követe­lését a nemzetközi jog tisztelet­ben tartásával érvényesítse, az­az nemzetközi bíróságon. A miniszterek áttekintet­ték az amerikai Helms-Bur­­ton-törvényre kínálkozó EU- válaszokat is. Ha Clinton el­nök nem halasztja el a Kubá­val üzleti kapcsolatban álló cégek szankcionálását, Brüsz­­szel ellenlépésekkel kíván él­ni. Ezek között lehetséges, hogy megvonják amerikai üz­letemberek munkavállalási engedélyét és vízumkényszert léptetnek életbe. A külügyminiszteri értekez­let ma folytatja munkáját, töb­bek között sor kerül a ma­­gyar-EU és a lengyel-EU tár­sulási tanács ülésére is. Kovács László külügyminiszter - a tár­sult országok közül elsőként - megállapodik egy közös, szo­ciális érdek-képviseleti, konzul­tatív bizottság felállításáról. • Gordon Tamás Az Európai Parlament elnöke az EU-tagságról Nem adják ingyen MTI___________________ Klaus Hänsch, az Európai Par­lament (EP) elnöke a Die Pres­se című osztrák konzervatív lap hétfői számában megjelent in­terjújában tagadta, hogy az EP az Európai Unió keleti bővíté­sével kapcsolatban szkeptikus lenne. Mindamellett kijelentet­te: nem adják ingyen a bővítést, s minél később következik be, annál kisebb a pénzügyi meg­terhelésük az EU-tagállamok­­nak, de valószínűleg annál na­gyobb politikai árat kell fizetni a késedelemért. Hänsch helytelenítette, hogy az Európai Parlament vélemé­nyét egyáltalán nem kérik ki, és nem veszik figyelembe az EU most folyó kormányközi konfe­renciáján. A parlament és az EU Miniszteri Tanácsa közötti amúgy sem felhőtlen viszonyra újabb árnyékot vet, hogy a kép­viselők csak akkor hajlandók megszavazni egyes programok anyagi támogatását, ha előző­leg teljesülnek a követeléseik - írja a Die Presse. Hänsch szerint ez termé­szetes, hiszen - mint mondja - az Európai Parlamentnek ki kell használnia minden lehe­tőséget. „Akinek pedig nem tetszik, hogy a képviselők az EU-költ­­ségvetésre hátulról, kiskapu­kon keresztül akarnak befo­lyást gyakorolni, annak ki kel­lene nyitnia a bejárati ajtót” - tette hozzá­ az Európai Parla­ment elnöke. Jelcin ma végül fogadja Al Gore-t • Folytatás az 1. oldalról Medvegyev megerősítette, hogy az államfő várhatóan ked­den, Barvihában fogadja Al Gore-t, valamint szabadsága idején is folytatja a kormány összeállításával kapcsolatos munkát, vagyis összeköti a kel­lemeset a hasznossal. Viktor Csernomirgyin ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Jelcin nor­málisan érzi magát, és egysze­rűen kivette a tervezett szabad­ságát. Amerikai hivatalos körök egyelőre nem kommentálták az eseményt, vagy ha igen, ak­kor igyekeztek jelentéktelen­nek feltüntetni. Eddig is foly­tak a találgatások Washing­tonban arról, milyen egészségi állapotban van az a Jelcin, aki­nek újraválasztását olyan in­tenzíven támogatta a Clinton­­kormány. Borisz Jelcin tegnap felmen­tette tisztségéből az elnöki ad­minisztráció vezetőjét, Nyiko­­laj Jegorovot és az orosz priva­tizáció atyjaként emlegetett Anatolij Csubajszt nevezte ki a befolyásos szervezet élére. A TASZSZ hírügynökség je­lentése szerint a keményvona­las politikusok közé sorolt Je­­gorov, aki a kezdettől fogva tá­mogatta a csecsenföldi válság erőszakos megoldását, más megbízatást kap, de hogy pon­tosan mit, az nem derült ki. Anatolij Csubajsz 1990 óta fog­lalkozik a nagypolitikával, ’91 és ’94 között miniszterként, il­letve miniszterelnök-helyettes­ként az állami tulajdon fölött rendelkező állami bizottság ve­zetője, ’94-től ’96 januárjáig a privatizációt irányító első mi­niszterelnök-helyettes volt. Csubajsz számított a liberálisok között rendezett tisztogatás egyik első áldozatának. Januári felmentésekor Jelcin éles bírá­lattal illette, de február közepén már tagja volt az államfő újra­választásáért küzdő kampány­csapatnak. Júniusban diadal­masan ő jelentette be az elnök környezetében lévő keményvo­nalasok, Korzsakov, Barszukov és Szoszkovec felmentését. Ki­nevezése moszkvai megfigye­lők szerint szoros összefüggés­ben áll a Viktor Csernomirgyin kormányfő és a Nemzetbizton­sági Tanács titkára, Alekszandr Lebegy közötti hatalmi egyen­súly megteremtését célzó erőfe­szítésekkel. Csecsenföldön továbbra is feszült a helyzet. A csecsen szeparatisták az elmúlt 24 órá­ban nyolc alkalommal nyitot­tak tüzet az oroszok állásaira. Négy katona meghalt, huszon­öt megsebesült. A délelőtti órákban ismeretlen fegyvere­sek Groznijban megtámadták az orosz belügyi erők páncélo­zott harci járművét. Kilenc ka­tona megsebesült. A Moszkva­­párti csecsen elnök szóvivője kacsának nevezte azokat a hí­reket, hogy egy bizonyos Szol­tan Erszanov nevű csecsen pa­rancsnok vállalta a felelősséget a múlt heti moszkvai merény­letekért. Mint megjegyezte, Erszanovról még senki sem hallott a köztársaságban. • M.J.T.­R.ZS. Az elnök és a kiszámíthatatlanság Al Gore amerikai alelnök nem is próbálta leplezni dühét: „Ma reggel tudtam meg, hogy a Jelcinnel tervezett találkozót hol­napra halasztották.” S amikor egy újságíró részleteket kért tőle, felcsattant: „Már megmondtam!” A találkozó elhalasztása legalábbis ud­variatlanságnak, ha nem kisebb fajta diplo­máciai incidensnek számít. Az Egyesült Államok minden lehetséges módon támo­gatta Borisz Jelcin elnökké való újraválasz­tását. Al Gore moszkvai szállodájában már a nyakkendőjét kötötte, a motoros kíséret előállt, az újságírók hada felkészülten vár­ta, hogy beszámolhasson egy stratégiainak feltételezett megbeszélésről. Az incidens azonban újólag arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és Oroszország part­nereit, hogy Jelcin a második elnöki perió­dusban ugyanolyan kiszámíthatatlan part­ner lesz, mint eddig volt. A kiszámíthatat­lanságot csak fokozza, hogy ezúttal az orosz elnök időszakos „eltűnéseinek” ide­jén feltehetően akad majd helyettese, Le­begy tábornok. Jelcin „eltűnő illuzionistaként” való sze­repléséről hosszú listát állított fel a Reuter, amelynek csak részletei férnek ide. A lista jórészben híreszteléseken alapul hiszen az elnök egészségi állapotáról ritkán vannak hivatalos jelentések, alkoholizálási szoká­sairól pedig csak rebesgetnek. Az orosz el­nökre jellemző, hogy időnként rendkívül élénk, feldobott és mozgékony, más alkal­makkor viszont rendkívül visszafogott, ön­fegyelmezett­­ vagy eltűnik. Csak néhány példa erre a hullámzásra: 1991 októberében kéthetes pihenőt ja­vasoltak neki, mert orvosai szerint kisebb problémái voltak a szívével. 1992 januárjában Jelcin nem találkozott a japán külügyminiszterrel „indiszponált­­ság” miatt, viszont 24 órával később már egészségesen szerepelt. Ugyanabban az év­ben, áprilisban elmaradt Jelcin találkozója Nicholas Brady amerikai pénzügyminisz­terrel. Ő maga azt mondta, hogy dolga akadt, a sajtó szerint viszont részeg volt. 1993 márciusában a zaklatott Jelcin be­szédében lehordta a parlamentet, egy el­lenzéki képviselő szerint ittasan. A képvi­selő kijelentette, hogy Jelcin beteg ember. Néhány hónappal később, szeptemberben egy spanyol orvossal kezelteti magát hátfá­jása miatt. 1994 márciusában két volt orosz diplo­mata az NBC televíziónak elmondta, hogy Jelcin májzsugorban szenved - ez a súlyos alkoholisták betegsége. Később, augusz­tusban Jelcin Berlinbe látogatott, a pezsgős ebéd után dülöngélve jelent meg a nyilvá­nosság előtt, és maga vezényelte a kiren­delt rezesbandát. Egy hónappal később az írországi Shannon repülőterén fogadására megjelent Reynolds ír kormányfő, Jelcin azonban nem szállt ki a repülőgépből. Munkatársai szerint az elnök fáradt volt, ő maga később azt mondta, hogy „elaludta” a találkozót. Az év végén kisebb műtétet végeznek Jelcin orrán. 1995 áprilisában közlik, hogy az elnök magas vérnyomásban szenved, mely időn­kén izomgyengeséget okoz. 1995 júliusában Jelcin szívpanaszokkal kórházba vonul, a vérellátással van baj. Kétheti kórházi kezelése után újabb két hetet szanatóriumban tölt. Októberben a korábbi szívpanaszokkal újra kórházba kerül. Egy hónapra rá ismét szanatórium­ban van, ahonnan csak szilveszter estéjén jön ki. 1996 februárjában elindítja elnökválasz­tási kampányát, de elveszíti hangját. Ezt követően azonban szinte megállás nélkül kampányol, nincs jele egészségi bajoknak, alkohol okozta problémáknak. 1996 június 16-án megnyeri a választá­sok első fordulóját­­ majd eltűnik, lemond három utazást. Június 28-án lemondja a farmerekkel való találkozót, rekedtségre, torokfájásra hivatkozva. Jelcin 1996. július 4-én a választási győ­zelem után megjelenik a Kremlben, szóvi­vője azt mondja, hogy kitűnő formában, munkára készen. Mikor Clinton elnök te­lefonon gratulál a győztes orosz elnök­nek, Jelcin maga közli vele, hogy fáradt, alig várja a pihenést. Jelcin azonban kije­lenti Clintonnak, hogy csak beiktatása, augusztus 9. után venné ki szabadságát. • F. Gy.

Next